Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-06 / 55. szám

Á népművelésen nem múlik Sokan nem végezték még el a nyolc osztályt- Kevés a mezőgazdasági szakmunkás- A népművelő szervek segítenek a füzesabonyi járásban tag és mégis kevés a jelentke­Ha akarnák — mintaszálló lehetne Nagyon beszűkült a kör: már csak azok nem végezték el az általános iskolát, akik úgy­sem bírják — kaptam a vá­laszt a füzesabonyi járásban. Ez nagyon szomorú lenne, mi- vel a járásban a 15—50 éves korosztálynak több mint 40 százaléka nem fejezte be a 8. osztályt. Csökken a szám a felnőttoktatásban, mégis javul a statisztika Minden évben 20 százalékkal kellene növelnünk a felnőtt­oktatásban a beiskolázások arányát. De inkább csökkenő a tendencia az utóbbi két év­ben, mint emelkedő — jött a másik válasz. A jelenleg folyó tanévben SlS-an iratkoztak be (a magán­vizsgázókkal együtt) a járásban a dolgozók általános iskolájá­ba. Ez ötfős tervtúlteljesítést jelent. A 20 százalékos növe­lést sikerült megoldani, a múlt évhez viszonyítva. A beiratkozásoknál Azóta 480-ra csökkent a felnőtt ta­nulók száma. Tehát semmivé «— legalábbis a felére — vált a 20 százalék. Mégis reális a 20 százalékos növekedés, mert tavaly is ha­sonló számban morzsolódtak le (1963—64-ben: 27,2 száza­lék) — tudtam meg. Így min­den évben van egy kis „el­csúszás”, bár az arány minden éviben jobb és jobb lesz, mert a lemorzsolódások száma is minden évben csökken, s a tanköteles korúak is általában elvégzik a 8 osztályt, a felnőt­tek közül a fiatalabb korosz­tály sokkal nagyobb számiban iratkozik be, mint az 50 év fe­lé közeledők. Az évek telnek- múlnak és javítják a statiszti­kát, mert a fél évszázadosokat már nem számítjuk bele. A népművelésnek gyorsab­ban kellene dolgoznia, mint ahogy az évék szaladnak: mi­re eléri valaki az 50. életévét, Végezze el az általános isko­lát De ez nem mindig sike­rűt Társadalmi összefogás 'A népművelő szerveken ál­talában nem múlik: a pedagó­gusok még erejükön felül is, szinte reggeltől estig taníta­nak, legtöbbjük lelkiismerete­sen, nem úgy, mint egy „elő­kelő idegen”. (A magánvizsgák mée több terhet rónak rájuk, és sok helyen kevés a szá­muk is.) De volt rá példa, hogy egy egész tantestület nem vet­te komolyan a felnőttoktatást, csak úgy tessék-lássék. Ott volt a legnagyobb a lemorzsolódás. A Művelődésügyi Minisztérium ingyenes tankönyveket, az is- fealák az oktatókon kívül tan­Mivel már valamelyest mű­ködött a városi közigazgatás, úgy döntött a Nemzeti Bizott­ság, hogy megalakítja a városi képviselőtestületet. E pontban már heves viták parázslottak. A hosszú vitatkozás azonban megéilelte gyümölcsét: elfo­gadta a Nemzeti Bizottság a régi 76-os képviselőtestületi taglétszámot, amelyet oly mó­don határoztak elosztani, hogy az öt párt és a szakszervezet 12—12 taggal vesz részt benne, a fennmaradókat pedig a pár- tonkívüliek közül hívja mega Nemzeti Bizottság. A szervezés nem könnyű munkáját hala­déktalanul meg is kezdték. A Magyar Kommunista Párt harcos tagjai voltak termé­szetszerűen az egri Nemzeti Bi­zottság motorjai. Ők voltak az újjáépítést legjobban kívánó, minden erőt a demokratikusfej­lődésre összpontosító, — gya­korta a koalíció pártjainak megalkuvó, megalkuvásra hajlamos elemeivel szemben —, társadalom, közigazgatás és álíamalakítás élharcosai. Mi sem bizonyítja ezt_ jobban, mint Csirmaz Dezsőnek, a kommunista párt kipróbált, ré­gi harcosának, a Nemzeti Bi­zottság 1945 február közepi egy ülésén tett javaslata: Haladék­talanul induljon meg a terv­szerű és maximális arányú mezőgazdaság' munka, mely alól nincs kivétel! — adta ki a ielszót. A háború pusztítása­in való kesergésnek véget kell 4 XÉPUJSÍG termeket és a szükséges szem­léltető eszközöket biztosítják. A szervezést az illetékes műve­lődési osztályok irányításával nemcsak a tanintézmények, ha­nem a pártszervezetek, a köz­ségi tanácsok, a népfrontbi­zottságok és a nőtanácsok biz­tosítják. Teljes a társadalmi összefo­gás. Kell is. fontos is. mert problémák bőven adódnák. Néhol, miután befejeződött a sikeres szervezés, a Népfront és a Nőtanács leáll, mint aki jól végezte dolgát. Bár jól végezhették, de hol marad a folytatás? Á munka csali ez­után kezdődne igazán: a le­morzsolódások ellen, 2—3 százalék a mezőgazdasági szakmunkás Aki nem végzi el a nyolc osztályt, aZ már nemigen lehet szakmunkás sem (esetleg olyan tanfolyamokon, ahol a 7—8. osztály elvégzésével együtt jár a szakmunkásképzés). Rájuk pedig szükség van. A füzes­abonyi járásban főleg a mező- gazdasági szakmunkások szá­mát kell növelni, mert a majd­nem 10 ezer tsz-tagból 2—3 százalék csak a szakmunkások száma, a traktorosokkal együtt. Rettenetesen kevés. A népművelés minden lehető eszközzel segíti a mezőgazda­sági szakmunkásképzést: a pe­dagógusokon kívül bevonja az oktatásiba az ag ronómusokat. állatorvosokat és a mezőgazda- sági gépészeket is; három év­ben egymás után. tehát há­romszor négy hét alatt — a bentlakásos tanfolyamon — szakmunkás lehet valaki, s er­re az időre a tsz fél munka­egységet biztosít naponta; a helyi művelődési házak és is­kolák tantermet, táblát, szem­léltető eszközöket adnak, ok­tatófilmeket kölcsönöznék, a könyvtárak ajánlott könyv- jegyzéket állítanak össze, a TIT előadókat biztosít. A sza­kosított — baromfigondozói, kertészeti, stb. — tanfolyamok elvégzése után, ha a tsz-ben a szakmunkás az illető munka­körben dolgozik, tíz százalé­kos jövedelememelést biztosí­tanak részére. A fizetésemelésért tanulni is kell Rövid idő alatt szakmát és fizetésemelést érhet el a tsz­szakítani, gondolni kell a má­ra és a holnapra. Egy szűk körű bizottság létesítését javasolta, amelynek feladata, a megye helységeit bejárva, a munka azonnali beindításét szervez­zék meg. Termelést serkentő, szervező bizottságokat hívott életre az egri Nemzeti Bizottság. így már 1944. december 18-án megalakult az ipari újjáépítő és fejlesztő bizottság. Az úgy­nevezett termelési bizottságok is hatásos munkát végeztek. Például 1945 márciusában el­rendelte az egri termelési bi­zottság, hogy minden gazda köteles földjét bejelenteni, hogy megállapíthatók legye­nek az elhagyott földek. In­tézkedés történt, hogy minden földtulajdonos köteles olajos magvat termelni, a zsírhiány enyhítésére — de a cukorrépa termesztésére is megtörténtek a kellő lépések. Teljes súllyal iparkodott gá­tat vetni az egri Nemzeti Bi­zottság a kizsákmányolás kor­látlan lehetőségeinek! Az egri termelési bizottság rögzítette a földbérletek összegét: az I. osz­tályú földek haszonbére 200, a II. osztályúaké pedig 150 ki­logramm búza, Sietve mmflan­ző. Pedig a tsz-ek kulturális tervednek is számolnia kell a tanfolyamokkal Termelni is, dolgozni is kell — hangoztatják sok he­lyen a tsz-vezetők, s nem min­dig és nem mindenkit enged­nek a szakmunkásképzőre. Nem is mindenütt biztosítanak előnyt a végzett szakmunká­soknak: sok helyen nem ab­ban a munkakörben dolgoz­nak, ami a szakmájuk (ékkor eiesák a fizetésemeléstől). s a közgyűléstől függ, hogy meg­szavazzák-e a jövedelem eme­lését is. A szervező munka óriási ne­hézséged ellenére — a mező­gazdasági osztályok nem min­dig szorgalmazzák kellőképpen a tanfolyamokat; a tsz-ek kö­zül sok nem csinál beiskolá­zási munkatervet; áltálában nehezen állnak rá a tagok a tanulásra, kivéve a fiatalokat, ők azonban kevesen vannak — a járásban a körülbelül 300 jelentkezőből létrehozott 14 tanfolyam működik. 16-ot ter­vezték. Ennyit sikerült belőle megvalósítani. Mindenre nem juthat Ügy látszik, hogy ez is sok. Már ami a hélyiségéket illeti. Ugyanis teremhiány van. Az­tán oktatási problémák is vannak: egyes agromómusok nem veszik komolyan a taní­tást. Nincs elég film, szemlél­tető eszköz. Mert anyagi prob­lémák is vannak: a népműve­lést a 02-es számláról, a taná­csi költségvetésből kell fizetni. Mindenre pedig nem juthat, a TIT-előadók, a kiskörzeti mű­velődési otthonok igazgatói pénzére is, a mesedélelőttök, a klubfoglalkozások fedezésére is... Van még rengeteg más tan­folyam is mindenhol (gyógynö­vény-ismereti. német, Vörös- kereszt, kézimunka, stb.) és mindenkinek. De tartsuk be a fontossági sorrendet. Első az ál­talános iskola elvégzése, és a mezőgazdasági szakmunkás­képzők — a többi majd utána. Berkovits György kori piaci ára. Az Egerben döntő fontosságú szőlőtermelés terén is féket vetett a föld­uzsora hajhászók aljas szándé­kainak. Az I. osztályú szőlőt megdolgozó paraszt 70, a IL osztályút dolgozó pedig 80 szá­zalék terményrészesedést kaps a védőszerek költségét felesen viseli a tulajdonossal. 1945. március 19-i üléséről bizottságot küldött ki a Nem­zeti Bizottság az egri szeszfőz­dék felülvizsgálatára, mivel hí­re terjedt, hogy hatalmas, er­kölcstelen haszonkulcs felszá­mításával dolgozták. A szesz­főzdék becstelen működésére élénk fényt vet egy 1945 már­cius eleji újsághirdetésük: „Tavaszi fertőző betegségek el­len igyon kisipari főzdében elő­állított pálinkát!” Ebben az időben 200 pengőért veszteget­ték a főzdék a pálinka liter­jét. Kiderítette a Nemzeti Bi­zottság, hogy az Eger és Gyön­gyös Vidéki Villamossági Rész­vény társas ág fizetés nélkül vitt szerelési munkáihoz egrie­ket. A bizottság úgy döntött, hogy a ledolgozott napoknak megfelelően fizesse ki az Rt. a jogos munkabért, hiszen tő­kés vállakózása hasznából fut­ja. Forradalmi jelentőségű ja­vaslatot tett a fconaáfljaafe: Egyetlen nap: 91 Az egyetlen nap: péntek. A 91: hirdetés. Az országos lapok egyetlen napon hirde­tési rovatukban ennyi válla­lat, üzem, állami gazdaság vagy egyéb szerv hirdetései közölték. Szándékosan nem a vasárnapi lapszámot válasz­tottuk e kis statisztikához, amikor tudvalevőleg gazda­gabb a hirdetési ,,anyag” is, tudván, hogy ilyenkor job­ban és többen olvasnak újsá­got. A 91 hirdetés több száz és a legkülönbözőbb szakmá­jú embert sürget, zömében „azonnali” belépésre és ugyancsak zömében a távol lakók részére munkásszállást, étkeztetést és havonta egy szeri ingyenes hazautazást biztosítva. Mindenféle kommentárnál többet mond ez az egyetlen és „szürke” hétköznap. (gy ■. .ó) Nemzetközi árubemutató BECS (MTI): Becs egyik legnagyobb áru­házában, a Kärtnerstrasse-i Steffl-áruházban nemzetközi árubemutató és vásár nyílt. Az árubemutatón, 14 nyugat-euró­pai ország mellett, Magyaror­szág is részt vesz. Már az első napon nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a magyar népművé­szeti munkák, kerámiák és fa­faragások iránt. foglalják le az egész vállalatot a megye számára és vegyék megyei kezelésbe! Egyébként hasonló javaslat született az egri szeszfőzdék vonatkozásá­ban is. Mindkét javaslat mesz- seze megelőzte a fejlődés későb­bi fázisában bekövetkezett ál­lamosításokat! Az egri Nemze­ti Bizottság gazdasági szervező munkája során javasolta a vá­rosi képviselőtestületnek, hogy vegyék városi kezelésbe a für­dőket és uszodát, — hiszen az üzemelő vállalat részvényeinek 97 százaléka Eger város kezé­ben van. A város lakossága kitörő örömmel és lelkesedéssel vette az esztelen öldöklő háború vé­gét, — de akadtak 1945 elején még szép számmal olyanok, akik visszahúzódva saját kis csigaházukba, távol tartották magukat az akkor teljes ele­venséggel pezsgő közéleti meg­nyilvánulásoktól. Egy 1945 feb­ruári bizottsági ülésen joggal nehezményezték, hogy a város jogászkörei távol tartják ma­gukat „a nagy átalakulásitól! Az okot a felszólaló abban lát­ta, hogy egyesek nem akarnak politizálni ... Kérte, hogy hív­ják össze a város jogászait és tárják eléjük a való tényeket, oszlassák el kétségeiket, aggá­lyaikat. Egy nőbizottsági ülésen hangzott el az a kijelentés, hogy Csányban, az állami gazdaságban „kriminális” kö­rülmények között laknak a női szállás brigádtagjai. Ezt hallva, rögtön arra gondol a,- ember — hogyan? Nők? S „kriminális” körülmények? Nyilván magával az épülettel van baj! Nem. Sajnos, nem itt a hi­ba. Megnéztük a brigádszál­lást, s a következőket tapasz­taltuk: A hosszú folyosó két olda­lán két- és háromágyas szo­bák húzódnak. Pillanatnyilag az ötvenfős női szállást keve­sen veszik igénybe, mert még nem kezdődött el a szezon­munka. A folyosó frissen festve — nem meszelve, festve! A szo­bák takarítva, már ^Helyik­ben nem laknak. A fejős asz- szonyok szobájában kellemes meleg, az ablakok piszkosak, a szoba sarkaiban felgyűlt a szemét, az asztalon ételmara­dék. Az asszonyok dolgoznak.- Geczki Vilmos gondnokkal járjuk a lakószobákat. — Nem engedek meg sem­miféle rendetlenséget, de még nem nagyon tudok mit kez­deni, mindössze másfél hete vagyok itt, s legfontosabb­nak tartom, hogy az egybe­nyíló férfi és női szállás kö­zött fenntartsam az erkölcsi rendet. Ezzel mér nem is len­ne baj. De a szobák...! Igen, a szobák, amelyekben nők laknak. A fogason lóg­nak a szennyes és tiszta ru­hák, holott minden szobában S talán ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Kommunista Párt egy képviselője a Nemzeti Bizott­ságban, 1945. március 24-én azt a javaslatot terjesztette elő, hogy kérjék a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormányt, rendelje él, illetve engedélyez­ze az iskolák felsőbb osztá­lyaiban, heti egy órában, a Nemzeti Függetlenségi Front programjának ismertetését — hiszen a serdültebb ifjúságpo­litikai felvilágosítása, új tár­sadalmi és állami életünk alap­jainak lerakásánál, kialakítá­sánál döntő fontosságú! Csirmaz Dezső javaslatára utasítást adott a Nemzeti Bi­zottság az egri igazoló bizott­ságnak, a legsürgősebben ve­gye igazolás alá a pedagóguso­kat, hogy a tanerők nagy és becsületes táborában lappangó és ifjúságunk nevelésére mél­tatlanná váltak ne zavarják to­vább a szabadság levegőjéből egyre mélyebben szippantó ifjúság zavartalan fejlődését, nevelését. Erre annál is in­kább szükség volt, mivel ép­pen egy nemzeti bizottsági ülé­sen derült ki, hogy a miskolci tankerületi főigazgató ugyanaz maradt, mint aki 1944 nyilas korszakában elrendelte az is­kolákban a hitlerista és Szá- lasi-féle karlendítéses köszön­tést. 1945. március 25-én a Nem­zeti Bizottság támogatásával alakult meg az egri hajdani Legényegyletben (a mai Városi Kultúrház) a Demokratikus If­júsági Szövetség, a DISZ — a mai KISZ első elődje a felsza­badult hazában. Sugár István kellő mennyiségű és befoga­dóképességű szekrény áll a lakók rendelkezésére. Ágyne­műt a gazdaság cserél, mind­össze 15 forint térítést fizet­nek egy hónapban a lakók, számolatlanul kapnak tüze­lőt, s mégsem tudják megva­lósítani maguk körül a ren­det. A férfiszálláson takarítast- tunk is, de azért a nők ma­guk is tisztán tarthatnák a szobáikat! — véli a gondnok, és nem lehet neki ellentmon­dani. Igaza van. A nőhöz — ál­lítólag — tartozik a rend és a tisztaság szeretete. Család­ból jöttek, családba mennek vissza dolguk végeztével, hát nem hiányzik addig is nekik a rend és a tisztaság? Érthetetlen. Olyan a szál­lás, amiből palotát lehetne csinálni. Egy kis jóakarttal, egy kicsi rendszeretettel iga­zi szállodával vehetné fel a versenyt. Függönyt is ad a gazdaság. Igaz, hidegpadlós a helyiség, de a nők keresnek, s a rongypokróc igazán kevés pénzbe kerül, otthonossá, csi­nossá lehetne vele tenni a kis szobákat. Hideg-meleg vizes zuha­nyozó és jól felszerelt fürdő­szoba. várja a munkából megtérőket, s ennyi kényelem után a gazdaság is joggal el­várhatná, hogy a szállást rendben tartsák a nők, s meglássák azon, hogy lányok, asszonyok vallják otthonuk­nak, míg munkájuk ideköti őket? Színház Németh Lássffó Négy család című drámájának be­mutatóját. Az előadás női fői szerepét Kovács Mária Jászai- díjas művésznőnk alakította. A közeljövőbein három egri művész lép fel Miskolcon szúm pádra: Bálint György, Csapó János és Huszár László. Mind­hárman Mikszáth Kálmán Á Noszty fiú esete Tóth Mark val című darabjában játsza­nak jelentős szerepet. Húszáé László a darab férfi főszere? pót alakítja. ★ Üjra műsoron a Leányvásáai A színház igazgatósága többek! kívánságára, valamint a te­levízió kérésére március 13-1» újra műsorra tűzte a darabot. A televízió ez alkalommal te- lerecording-felvételt készít az előadásról, amit későbbi idő­pontban sugároz majd. Az elő? adást másnap, 14-én, délután még egy alkalommal megisn métli a színház, hogy lehetőséi get nyújtson az előadás megte? kintésóre mindazoknak, akiki ez ideig még nem láthatták. ★ A pécsi Nemzeti Színház igazgatóságának meghívására egyhónapos romániai, illetve lengyelországi turnéra utazik Kovács Lajos, a színház sceni- kusa. A pécsi balettegyüttest kíséri el külföldi útjára, hogy a produkció különleges igényű feladatait megoldja. <—czy) Életet adó vér Szép példája volt az emberi segíteni akarásnak a verpeléti véradás. Bizonyítéka annak, hogy a község lakói időt és fá­radságot nem kímélve, hajlan­dók segíteni embertársaikon. A Vöröskereszt és a községi ta­nács felhívására 320-an jelent­keztek véradásra, A megyei véradó állomás dolgozói va­sárnap mentek le a községbe, s ezen a napon, fennállásuk óta, a legszebb eredményt ér­ték el: 68 liter vért vettek le. Dicséret illeti mindazokat, akik e szép és nemes akció kereté­ben, a szó szaros értelmében, vérüket adták bajba jutott em­bertársaiknak. A tanács dolgo. zói, a község lakói egymás után jelentkeztek. Dicséret il­leti azokat is, akik fáradságot nem kímélve, házról házra járva, beszélgettek az embe­rekkel, meggyőzve őket. ho­gyan adhatják bizonyságát em­berségüknek. Köszönet mánd- annyiuknak. Stadler József né Eger (ádám) Még messze van a színiévad vége, de a színházban már megkezdték az évad utolsó két darabjának próbáit. Ápri­lis 3-án, hazáink felszabadu­lásának 20. évfordulójára Ar­buzov Irkutzki történet című színművét mutatja be a szín­ház, majd április 17-én tartja az évad utolsó bemutatóját, Fall Leó Sztambul rózsája cí­mű nagyoperettjét. Mindkét darab próbái elkezdődtek Sík Ferenc, illetve Hortobágyi Margit rendező irányításával. Sík Ferenc az Iricutzki történet, Hortobágyi Margit pedig a Sztambul rózsáját állítja színpadira. Tekintsük be a bét darab szereposztásába. Az Irkutzki történet szereposztása élén vendégművésznő nevét olvashatjuk. Kun Magda, a miskolci Nemzeti Színház mű­vésznője alakítja a darab női főszerepét Mellette — többek között — Lenkey Edit, Fekete Alajos, Paláncz Ferenc, Csi- hák László, Földessy Margit, Hegedűs László sorakoznak fel, hogy méltó előadással köszönt­sék az ünnepi évfordulót. A Sztambul rózsája szereplői kö­zött ismerős vendéget látha? tunk; Szabadi Józsefet, Le- hóczícy Évát, Mártha Editet és Fontos Magdát, illetve Pálffy György, Kovács Sándor, Kana­las László és Herédy Gyula nevét olvashatjuk még a sze­replők között A két darab srinpadra állí­tásában jelentős feladat jut Kocsis Árpádnak és Kalmár Katalinnak. Kocsis Árpád az Irkutzki történet díszletét, Kalmár Katalin pedig mind­két darab jelmezeit és a Sztam- bul rózsája díszleteit tervezi. ★ Pénteken este Nyíregyházán tartotta a miskolci Nemzeti Az egri Nemzeti Bizottság, az új élet kovácsa 2. I munkásnépért és as ifjúságért 1M5. március 6., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents