Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
/ Ívunk, hogy egy kicsit csak az előadásokra összpontosították figyelmüket és erejüket A tapasztalat pedig azt bizonyítja, hogy a puszta előadás nem elég vonzó senki számára. Hatásosabban lehet az érdeklődést felkelteni a klub-foglalkozásokkal, aminek megvalósítására a kezdő lépéseket már megtették a gyöngyösiek is. A szabadidő Es még valamit! A nők helyzetének döntő alakulását ma már nem az ügy nevezett nagy célok szorgalmazásával lehet elérni, hanem a sokkal szimplábbnak tűnő, de lényegében sokkal jelentősebb apró gondok megszüntetésével, mint a háztartási munka gépesítése, a különböző szolgáltatások bevezetése: ruha tisztítás, félkész ételek, takarító szolgálat, pótmama-szolgálat, különböző eszközök kölcsönzése, hogy csak néhányat említsünk. így lehet az elvben szabad időnek kimondott órákat valóban felszabadítani, nemcsak a tanulásra, az önképzésre, hanem a szórakozásra is. Igen. a szórakozásra! Látnunk kell, hogy a női egyenjogúság nem a férfiak és a nők párharca, nem a Nőtanács elhatárolt területe, nem a nőnapi szép szavak és egy csokor virág gesztusa, hanem mindannyiunk vállalt és kötelező gondja. Megvalósítani is csak mindannyiunk összefogott erejével leszünk képesek. G. Molnár Ferenc talozás miatt lal, nem kergeti-e veszélyt» nap-nap után munkatársait ét feletteseit? Ha 6 nem érzi, de más viselheti-e helyette is a felelősséget? Határozott, de türelmes kérdések hangzanak. Gy. M. egyszer késik a válasszal, máskor hallgat. Halántékára izzadség- cseppek ülnek ki. Az építési osztályon1 nem maradhat, de Gyöngyösön sem, ahol sok a „barforräs” — mondja a bizottság egyik tagja. Az ismételt vétségek után lehet-e bízni Gy. M- szavában, hogy többé nem iszik munkaidő alatt? Már- már eldől a sorsa, hogy fegyelmi határozattal elbocsátják. Ismételten és súlyosan vétett a munkafegyelem ellenj a büntetés arányban lenne a vétséggel, a fegyelmi bizottságnak, az igazgatónak az elbocsátás lenne a legkényelmesebb megoldás. Hiszen véglegesen lezárhatnák Gy. M ügyét, megszabadulnának tőle. Simon Antal igazgató György Gáborra néz és csak ennyit mond: — Tegyünk még egy próbát! — Vállalom. En hoztam annak idején az üzembe. Akkor nem volt vele baj. A kezem alatt dolgozzék, ha meg akar változni. Vigyázunk rá és segítünk neki. Más területre és más munkakörbe kerüli A bizottság tagjai helyeslőén bólintanak, aztán az igaz)- gató meghozta a fegyelmi határozatot. Gy. M. szigorú megrovásban részesült, alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezték, megvonták tőle a nyereségrészesedést, öt napra nem kap bért és 1965. évi fizetett szabadságát öt nappal csökkentették. Amikor a fegyelmi határozatot közölték, G. M. arcát figyeltem, hogy vajon milyen hatást vált ki belőle, lesz-e szava rá — Megértettem és azt is tu- 3om, hogy a javamat akarják. Nem lesz panasz rám — mondta. Kezet fogtak vele. Az igazgató és a fegyelmi bizottság tagjai is György Gábor kéz szorításában benne volt a brigád ígérete és biztatása is, rogy bíznak benne és mellé Ubiak. A próba sikere most 'nár csők Oy. M.-en múlik. F. L. ÍMPÖJS&G s 1965. .. kevés rendelkezik szakképzett seggel. Itt a baj, itt billen i mérleg a férfiak javára. Foglalkozás, képzés Nem mintha egynémely ve zetőnél nem volna bizalmat lanság a női vezetést illetően azért Gyöngyösön a szakkép zett nők általában arányuknál megfelelően dolgoznak vezet beosztásban. Ha azonban tovább akarna! lépni, mindenek előtt a szak képzés területén kell a megöl dást keresniök. Igen ám, di tartsuk be most is a realitá igényét. Ma még az otthon, ; család gondja túlnyomó rész a nők vállát nyomja. A férfi aknak ezen a területen kel többet vállalniok, ha gz egyen jogúságat nemcsak szavakba! fogadják el. A gépesített ház tartás sem lehet csupán nő munka. Nemcsak a megszoká fogalmaztatja meg az olyan ki- tételt, hogy a nőnek családjí van. És a férfinek? Évezredei megkövesedett gyakorlata bújik meg az ilyen mondat mögött. Ezért nehéz változtató rajta. De kell! Kétségtelen, sokat fejlődőt a nők társadalmi, gazdasági kulturális körülménye az elmúlt években. Szervezetileg i Nőtanács munkája is megtalálható kellő súllyal a változásban. Főként a tudat formálásában tettek sokat Előadások sorozatáról tudnak számol adni, mégis van olyan aggáFegyelmi — ®y. M., az Éacakmagyarországi Áramszolgáltató Válla lat villanyszerelője. Január 6 án és 25-én, munkaidő alatl szeszes italt fogyasztott Pontosabban: megint ivott, meri már korábban is előfordult Fegyelmi elé állították. Március 12-én és 19-én ismét ittasan találták, gyöngyösi műn kahdyérffl ezért idézték Egeibe. Gy. M. a fegyelmi bizottság előtt állt A vállalat igazgatója felsorolta a szakmunkás bűnlistáját és fegyelmi büntetéseit. A bor és a pálinka... ez minden baj oka, ez vitte lejtőre. Semmit sem tagad. Csak maga élé mered, zavaros, üres tekintettel. Harmincnyolc éves, de jóval többnek látszik. Pedig nem a munka és a gond törte meg. Nőtlen és a szüleinél lakik. Környezete, testvérei? Rendes, igyekvő emberek. Pár éve Gy. M. is az volt Nem garázda, nem kötekedő, inkább szótlan ember. A szak- muhkásképesítést sem régen szerezte, de egyre kevesebb hasznát veszik az italozás miatt Iszákos ember dolgozhat-e a villanyszerelő szakmában? Vajon nem játszik-e a halálFent sárkánygyíkok loviménak, lent brontoszauruszok picsi-pacsit játszanak. A pocsolyába-' döglött planktonok kergetik egymást, s mindegyik kőolaj akar lenni. Nem tudják még, hogy a kőolaj szervetlen anyagokból is keletkezhet... A közelben két amőba találkozik. Álkezet fognak és álszájjal álmosolyognak. — Álszervusz ... — Hogy vagy? Látom, levették már az álgipszet az állábadról. — AUe. — Mi? — Mondom: álle. — De hülyén beszélsz. Erről - még a tudósok sem tudnak! — Nem baj. Hová mégy? ' — Ráfólyok az uzsonnámra \ Nem vagy éhes? — De. Ha nincs kifogásod ellene, uzsonnádba én is bele-' folyók. \ Elhessegettem ezt a bor-i zosztó látomást, s próbáltam figyelni tovább as értekezlet-! re. Éppen egy másik egyén1 szólt hozzá. ; — Sorstársak! Legjobb lesz, \ ha ebbe a fontos munkába. valamennyien bele folyunk. < Uramisten! j És bele folytak _ (kälai) ! és igazgatói asziaL Már a címből kiderült, hogy > most a nőkről lesz szó. Hiába, ■ a főzőkanál emlegetése egy- r éJtelmű, még akkor is, ha szim- . bőlummá téve a fogaimat, két [ féle nézet összeütközését kell . mögötte keresnünk és megta- . iáinunk. Az egyenjogúságot . kezdik mostanában úgy emle- , getni férfi körökben, hogy jó . lenne összefogni a férfiaknak a l nőkkel való egyenjogúság ki- . vívására, a nők viszont még ■ mindig hátrányos helyzetüket . hozzák fel ugyanilyen alapon. ; Lehet-e az igazság kettős? Le- . het-e mind a két „félnek'1 igaza saját szempontjából? Persze, az igazság bonyolult, de néhány dologban meg• kísérelhetjük jellemző voná- ; sainak felvázolását, alapul vé■ ve a Gyöngyösi Pártbizottság végrehajtó bizottságának legutóbbi ülését, ahol napirendi pontként a nők helyzetét vitatták meg. A tények Gyöngyös kis vámos, alig • több mint harmincezer a lakói- j nak a száma, de a nők aránya i étári az ötven százalékot. Ha a j fizetésért dolgozó nőik arányát i nézzük, az iparban egy negyed j rész, a mezőgazdaságban pedig I több mint az ötven százalék j az érdekeltségük. És ott varrnak ja szinte tradicionális női szak- | mák, mint az oktatás, a ven- ! déglátóipar. I Akármelyik oldalról közelítünk a kérdés felé, kétségtelen a nők munkájának jelentősége még városi szintien is. Feltételezhetjük, hogy ném csak speciális gyöngyösi jelenség ez. Szép számmal találunk vezető- beosztásban is nőket, bár itt az arányokkal már lehet vitatkozni. A nők vitatkoznak is. Keveslik a vezetés rájuk jutó hányadát. Két nézet csap össze ebben a kérdésben. Az egyik szerint a nőknek a számok törvénye szerint kellene szinte automatikusan részt venmiök a vezetésben, a másik nézet szerint viszont a nők „sajátos” helyzete nehezíti meg az arányok, az adott helyzet megváltoztatását a nők javára. Az egyik nézet éppen olyan hibás, mint a másik. Csak statisztikai adatok miatt nem lehet a vezetést női kézbe adni, de az sem helyes, ha két egyenlő képességű ember esetében a beosztás csak azért lesz a férfié mert ő nem nő. Van nekünk egy nagyon jó, nagyon igaz alapelvünk, ami eligazít bennünket. A közismert téted: mindenkit képessége szerint! Ez a helyes mérce. Mondjuk ki azonban világosan, hogy a tse-ek irányításában valóban kevés nő vgsz részt Gyöngyösön. Egyetlen brigádvezető van köztük a négy tsz-ben, a szőkébb vezetőségnek is csupán kilenc női tagja van. A számok itt komoly aránytalanságra figyelmeztetnek, de mögöttük a szakmai hozzáértést, a szakismeretet kell vennünk. Egyszerűbben: a tsz-ekben dolgozó közel kétezer nő közül nagyon előtt eltávozott, még értékelte- az eseményeket: „Hiába min- : den szépítés és palástolás: ez í felekezeti és politikai küzdelem volt, amelyben győzött az ; ultramonta.nizmus és a reakció. S mindez a XIX. század végén és a Müléneum küsz>> • bén” ... „Politika. Nem én hú- 1 sora elő hajánál fogva: ellen■ ségeink cselekedtek meg, amidőn a főreáliskolát szemel• iók ki stréberségük áldozatául s eszközéül, hogy a helyi nép: szerűség létráján országos valamivé kapaszkodjanak. Min■ den ily reakciónál"; us áramlat ; szomorú s kétszeresen vissza- i tetsző Heves vármegyében, mely híres volt régi s hagyo■ mányos liberális edvhűségéről.”- Majd végül: „Remélem, hogy a jövő században már másként ■ lógnál': ítélni egy olyan ember■ ről, aki az igazat mindenkivel szemben ki meri mondani.” Utódja. Bergmann Ágost .1894—95.) ezt mondja róla: „ .. .nagyon sokat dolgozott, ereje kimerüléséig fáradozott, a kíméletlenségig menő elszántsággal küzdött, támadott és védekezett: szóval: az általa képviselt ügyben lázas tevékenységet fejtett ki, s így működésével mély nyomokat hagyott az intézet fejlődésének történetéiben.” SZÓLJUNK MÉG röviden Kemény Ferenc tevékenységéről az iskola elhagyása után. Coulbertin íavaslatára, 1894. nyarán megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, abból a célból, hogy felújítsa a már másfél ezer esztendeje szünetelő olimpiai játékokat. A testületben Magyarországot Kemény Ferenc képviseli. Ez a kiváló, haladó szellemű magyar pedagógus (a Magyar Pedagógiai Lexikon szerkesztője) 84 esztendős koráiban a fasizmus áldozata lett. Visszatérve a főreáliskola problémájára: a továbbiakban egy kompromisszum körvonalai bontakoznak ki. A mostani épület kiépítésére és a szomszédos Csiky-féle telek megvételére a város megájánl 40 ezer forintot ég a főreáliskola fenntartásához évi 6000 forinttal járul hozzá Az V., majd a VI. osztály, az ügy elhúzódása miatt, ideiglenes jelleggel működik. A VKM 1896. évi augusztus 7-én kelt rendeletével ezeket az osztályokat állami kezelésbe veszi, s egyszersmind megnyitja a főreáliskola VII. osztályát AZ 1897—98-AS tanévben a VKM megbízásából a főispán megveszi az államkincstár részére az iskolával szomszédos, a Heves megyei Takarékpénz-1 tár Részvénytársaság tülajdo-1 nát képező hájból, udvarból és • ikertből álló ingatlant Az építkezés megindul, és 1899. szeptember 28-án már az átalakított régi és a most emelt új épületekben kezdődik meg a tanítás. Az állam és a város közötti kötélhúzás, legalábbis egyelőre, befejeződött mányozok ... Az illető határozottan mondta, hogy belefolyik. Ettől ijedtem meg. Eszembe jutott az a regény, s ráismertem... Ö az! ö!... Az amőba-ember!'... A rémi és, (mellyel Freud foglalkozott) — kerített időtlen hatalmába .„ Nagy köveket látok „ Mármint, hogy ő belefolyik. Átvitt értelemben folyik bele abba a dologba, ez kétségtelen, de az átvitt értelemben használatos fogalom és az eredeti jelentés között nem olyan éles a határ, hogy az ember határozott állást foglaljon, mint például abban az esetben, ha a sofőr, vagy az államfő így nyilatkozik: kor♦ ! Megdöbbenve hallottam ezt j a szót, s felrérniett előttem i egy letűnt kor, amikor kisebb- í nagyobb papucsállatkák, kö- i zepes ostoros egysejtűek, va- i lamint szépreményű amőbák ) népesítették be a földet, nem is sejtve, hogy valamikor mi- t lyen fontos szerepet játszanak * majd a fejlődéstörténetben, s , az én jelenlegi gondolataim- i ban. > Belefolyok... j Olvastam egy borzalmas re- ! (fényt, melyben a lélekvándor- i lásban és ehhez hasonló dol- í gokban hivő szerző azon erős> ködik, hogy elhitesse az olva- | sóval: minden ember emlé- : keztet valamelyik állatra, , minden emberben megtalálha- , tők valamely állat jellemvo> nósoi, illetve az ember egyes i jellemvonásai valamely állat- J ra emlékeztetnek, vagyis az ; élőlények a táplálkozáson és a j szaporodáson kí-vül is rendel- \ keznek némi másfajta közös jellemvonásokkal... Nem hittem ebben, és borzongtam, mert a regény története tragikus volt és kilátástalan, mint a kapitalizmus. De nem hittem. S most azt mondta valaki, hogy belefolyok... Igen. kocs'nákban a főreáliskola ellen kori-öTkvalek és itattak. Áruikor Kemény igazgató ennek hírét vette, ironikusan ezl mondta: „Váljék egészségük - ra az antireáJis, filokvérás nedű!’’ Magáról a képviselőtestületi ülésről az Egri Ojság február 2-án így ír: „Babócsai Sándor le!.les oaaadássa! védte a papság által méltatlanul megtámadott reáliskola ügyét, s a köz- gyűlésem, amelyen valóságos harc folyt a város dolgában függetlenül gondolkodó polgárság és a — hogy úgy mondjuk — klerikális p>árt között; gönyürű beszédet mondott a nemes ügy mellett." Babócsai így beszél a cisz terei gimnáziumban uralkodó viszonyokról: „A rabszolgaságot hazánkban már régóta eltörölték, de a gyermeke sorsáért remegő szülő itt nálunk r.em egyszer-kétszer rabszol - gája volt a tanári önköny- és szeszélynek.” Ezt a tényt igazolja egyébként az a levél, amelyet Kand- ra Kabos egri főkáptaJani le- véltámok (maga is pap) írt Szederkényi Nándor országgyűlési képviselőnek: „A hálával határos jóindulatból takaró palástot vethetünk a mosten i hiányokra és mulasztásokra, de magunk között szomorú valóságként kell beismernünk, hogy nagy idő óta már a gyönge és erélytelen igazgatás miatt szülő és tanuló egyaránt 3d van téve a fiatal és eszély által nem vezetett tanári kar vétkes szeszélyének, és a gimnázium mészárszék és nem tanulóintóziet többé sok tekintetben.” Kassuba Domonkos felszólalásáról az Egri Újság már említett számában ezt írja: „KD egy teljes órát vett igénybe a szerecsen-mosdatás és a reáliskola kifejlesztése ellen érvei számára, s megtette azon indít» ványt, amelyet aztán a képviselőtestület el is fogadott, s amellyel megölte ezt a kulturális intézményt, amely pedig az 5 támogatására a legjogosabban reflektált.” A TANÉV VÉGÉN kiadott évkönyvben írja Kemény Ferenc: „Ha a főreáliskoiának helyben nincs jövője, s tehát versenytársa sem lehet hajdan a gimnáziumnak, ugyan miért igyekezett a legnagyobb apparátussal annak felállítását meggátolni, az egész ügyet napirendről levétetni?” Az ülés 93:26 arányban Kaw suba javaslatát fogadta el. A minisztériumhoz intézett kérvényre Csáky gróf, kultusz- miniszter március 30-i leiratában válaszol, és közli, hogy ezek után nem hajlandó tovább foglalkozni a kérdéssel. A Nemzeti Iskola írja április 15-én: „A miniszteri leirat ■nándazonáltal nagy elkeseredést szült az érdekelt körökben, mert az egri állami reáliskola 178 tanuló javai az ország egnépesebb alreáliskolája...” Kemény Ferenc igazgatót a tanév végén saját kérelmére [elmentették állásától, de miRészlet az iskola tör ténelmi szakkörénél 1964. június 9-én, a kő zépiskolai törtéveim szakkörök országos ver senyében legjobb ered ményt elért tanulmánya bői. Szakkörvezető: l*o- lyák Alajos tanár. A TANULMÁNY alapos részletességgel tárja fel az is kola kialakulásának, fejlődésé mek minden mozzanatát s eb bői azt a részletet közöljük amikor Kemény Ferenc brassói fóreál iskolai tanárt nevezi!1 ki a reáliskola igazgatójává é; nagy harcot folytat azért, hog! a íőreálisikolát engedélyeztesse ★ Az álreáliskola csak félmegoldás és akik távlatokba! gondolkodnak, megindítják £ harcot a nyolcosztályos iskoláért. E harc elszánt, és a maga egyéni érdekeit sem tekinti Kemény igazgató. Cikkeiben rámutat, hogy Egernek feltétlenül két középiskolára var szüksége, ezt igazolja az alreál iskola nagy tanulólétszáma is (Az 1892—93-as tanévben mái 131 diák jár ide). A tanév vígén ezt írja az igazgató „ ... sajnálattal kell kijelentenem, hogy ifjú intézetünkkel szem-ben nagyobb érdeklődést, függő ügyeink elintézésében pedig jóval különb buzgó- eágot vártunk és érdemeltünk volna annál, amelyet a lefolyt évben tapasztaltunk.” A város folytan arra hivatkozik, hogy a század végi nagy filoxóra-járvány nagy csapást Jelentett a szőlőtermelő lakosságnak. Kemény: „Sajnos filoxérás városunknak reális- holátlan korszakában minden oldalról felhangzott áldozatkészségét rövid reáliskolás korszaka óta csaknem egyhangú panasz a jajgatás váltja fel.” fcVégre is tekintély s elő- SBeretett dolgában gyakran külsőségek után indultunk: az egyiknek az uniformis inpo- nál, a másik a reverendának hódol, de vannak, kik az egyszerű munkásblúzt is megbecsülik — én a reáliskolát szeretem”. Másutt: „A reálnak általában csendesebb s szerényebb hívei s képviselői pedig, megfélemlítve a hatalmas ellenfél többsége által, összetett karokkal szemlélték, s szemlélik még jórészt ma is az állapotokat.” EZ A HELYZET az anyagiak terén, „egyébként szóval s Szávákban megnyilvánuló erkölcsi támogatással jól tartanak bennünket.” Az 1893—94-es tanév rendkívül mozgalmas, küzdelmes és válságos volt. 1893. szeptember 7-re Gró- nay Sándor polgármester értekezletet hívott össze, amelyen a városi képviselők és tisztviselők vettek részt, de meghívták ide a reáliskola igazgató^ ját is. Az értekezlet tárgya: a főreáliskolává fejlesztés. Határozat születik: Eger város felír a minisztériumhoz, hogy óhajtja az intézet kifejlesztését, de nagy áldozatokat hozni nem képes. Ha szükséges, kész az eddigi szerződés álapján hozzájárulni a fokozatos fejlesztéshez. A képviselőtestület szeptember 17-én tartott ülésén az előzetes értekezlet javaslatát j egyhangúlag elfogadta, és egy bizottságot küldött a minisztériumba. A küldöttség (Grónayi Sándor, Szederkényi Nándor, Halász Ferenc, Babócsai Sándor) megjelent Csáky kultusz-( miniszternél, aki támogatásáról biztosította őket. Az előzetes tárgyalásokra dr. Hómannj Ottó főigazgatót küldte ki. Az ő feltétele volt ez: Eger város kötelezze magát, hogy az úgy-; nevezett „Korona”-teliken egy j minden tekintetben megfelelő; reáliskolai épületet emel. < Az ügy megtárgyalására 1894., január 20-ra összehívták a - városi képviselőtestületet. Kas-; suba Domonkos ciszterci gim-j náziumi igazgató azzal veti* él a megállapodást, hogy az; állam mindent a különben isí szegény városra akar hárítani.! — A parlamentben meginduló, egyházpolitikai harc egri ve-| tületét láthatjuk itt. — Az ak-, ciót a reáliskoláért Babócsai Sándor városi képviselő és Ha-, lász Ferenc tanfelügyelő vezeti. Az értekezlet izgatott f hangulatban ér véget. A KÖVETKEZŐ ülést Ja-* Stuár 30-ra tűzték ki. A napot ‘megelőző éjszakán a külvárosi * 75 éves az egri Dobó isíván Gimnázium
