Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
/ Ä PLAKÁTOK A FELSZABADULT EGER UTCÁIN Nagy történelmi események, a népek nagy sorsfordulói alkalmával, az utcák falának is megvan a maguk különös nyelve. A házak falán megjelenő plakátok, a maguk kifejező, színes nyelvén adnak hírt a világ, az élet nagy változásairól. Hazánk felszabadulása során, miután Eger városából is elűzték a fasiszták rémuralmát — lassan-lassan elkezdtek meséim sajátos nyelvükön, az egri utcák falain, új, demokratikus életünk első plalcátjaü .. Lapozzunk bele egy gazdag egri plakát-gyűjteménybe, amelyet a felszabadulás első percétől nagy szorgalommal és nem egyszerű kalandok árán állított össze egy öregember, az édesapám. A szovjet hadsereg magyar nyelvű, színes linóleum-metszetű plakátja nyitotta meg a hosszú sort... Az első plakát szövege pótolta az elnémult rádiók és a niég csak szervezkedő sajtó felvilágosító szavak A világháború teljes erűvel tombolt, s egyre Összébb szorult a hurok Hitler Harmadik Birodalma körül. A szövetségesek, közte a szovjet hadsereg bombái már helyrehozhatatlan sebeket ütöttek az egykor oly büszke, s önmagát le- gyözbetetlennek hitt fasiszta hadntiyg hadigépciciun. m HATÁROZOTT A KS Nincs menekvés! A kör bezárult a fasiszták maradék katonai creie körül. A szörnyű erejű katonai csapások tönkrezúzták a horogkereszt és cinkosaik uralmát. míiíMl i rtmmmM márefmn 4*éa, wsáru&p iélelitt li érákm A felszabadult Egerben is, mint szerte az országban, — az újjáépítés motorja, a munkások, parasztok és polgárok legnemesebb törekvéseinek valóra váltója, a Magyar Kommunista Párt, amely népgyűléseken tárta a város lakossága elé programját: az ország felemelkedésének egyedül helyes útját. A FASISZTA FENEVAD NEM MENEKÜLHET! Magyarország már szabaddá vált, amikor megjelent ez az érdekes és nagyon-nagyon kifejező piakát. A barna fasizmus fellegvárába, a berlini Brandenburgi kapu melletti vezéri kancellária pincéjébe szorították a győztes fegyverek az emberi gonoszság farkasbőrébe bújt Führert, és megadták a diadalmasan előretört hadseregek a Harmadik Birodalomnak a kegyelemdöfést, hogy megszabadítsák örökre a világot a fasizmus rémétől. Jő és szükséges bizony e húszéves híres plakátra emlékezni és emlékeztetni.,. Sugár István. Ftoto: Szederkényi Györgyné. #VSAAAAAAAAAAAAAAAAAA*VWWWV\AAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAA/WW**W HÚSZÉVES EGRI ÉLMÉNYEK NYOMÁBAN... A putnohi vasútvonal újjáépítésének regénye — As éjféli „képtár”-iátog ató Cukorgyár Egerben, 1945-ben A felszabadulást követő napok, hetek, hónapok érdekes élményéit, melyek különben szinte jellemzik életünk hősi újrakezdését, lassan-lassan elmossák az emlékezet tárházában, az egymást váltó évtizedek hullámzó. Most húsz esztendő távlatából, egymás mellé sorakoztatunk néhány élménymozaikot, — megmentve a lassú feledés enyészetétől... ★ Künn a tavasz fényei vibrálnák, langyos szél járja a város utcáit, s bent egy barátságos dolgozószoba kellemes környezetében, íróasztala vaskos dokumentum- kötetei fölött emlékezik Szabó Sándor, Heves megye felszabadulás utáni időszakának újjépítési, majd közellátási biztosa, legérdekesebb élményére... — A fasiszták kétségbeesett visszavonulásuk során, aljas vandalizmussal pusztították a vasúti összeköttetéseiket. így vált használhatatlanná a Füzesabony-Eger közötti sínhálózat és ennek a pusztításnak esett áldozatul az Egerből északra vivő vasútvonal is. A putnoki vonal rongálása igen súlyos volt, hisz berobbantottak három alagutat is és valamennyi átereszt. 15 kilométeren még a síneket is felszedték a németek ... Nagy gondot okozott tehát a vasúti közlekedés helyreállításának megindítása. De egy napon csak nyüt a megyei biztos irodájának ajtaja, s belépett rajta egy idős, szakállas férfi: Ta- máskovics Zoltán, nyugalmazott MÁV főtanácsosi, osztálymémök és felajánlotta szaktudását, helyismeretét és dokumentációs anyagát az újjáépítéshez. Miután 1945. december 15-dikére megnyílt a füzesabonyi vonal, kezdetét vette a putnoki összeköttetés újjáépítésének szervezése. A környező községek biztosították a fuvarerőt, s a munkáskezet, a környező erdők a talpfát, s a bélapátfalvi cementgyár hatalmas készletéből Pelyhe Máté révén a szükséges cement is rendelkezésre állott... De munkába lendültek az egercsehi bányászok is: mintegy 250 bányász is részt vett a pályatest újjáépítésében. De ott voltak a berobbantott bejáratú alagutak! Kibontásuk megkezdődött, de félő volt, hogy még fel nem robbant tölteteket rejt a sötét járat mélye... Szabó Sándornak a jászberényi fogolytáborban sikerült megtalálni a német robbantó különítmény néhány tagját. Anyiszimov alezredes, az Egerben székelő Szövetséges Ellenőrző Bizottság parancsnoka segítségével a helyszínre hozták a németeket... A parancsnok megígérte nekik, ha sikeresen ártalmatlanná teszik, leszerelik a még fel nem robbant tölteteket, igazolványt kapnak, s nyomban haza távozhatnak. Izgalmas órák után napvilágra kerültek a korábban rombolni szánt töltetek, sőt az egyik alagútból egy négycsuklós lengyel mozdony szeneskocsijából 15 mázsa paxit is előkerült Bizony, nagy-nagy élmény vdt amikor 1945. szeptember 1-én megnyitotta Kossá István az újjáépített Egér- Szilvásvárad közötti vasútvonalat. S az új vasúti ösz- szekottetésen át is megkezdte lüktetését az élet... ★ 1944. november 30-án felszabadult Eger, s természetesen a következő napokban a szovjet katonák szinte házról házra ellenőrizték: nem bújt-e meg egy-egy német fasiszta. Így került egy háromfőnyi kis járőr a Csákóba, a Barkóczy utca S. számú házba. Anyám meséli, egy csinos tüzértiszt volt a járőr parancsnoka, aki pompásan beszélt németül. Miután a pincét és a padlást átjárták, következtek a szobák. A szovjet tiszt, meglátva a falon függő nagyszámú művészi festményt, — hogy időt ne veszítsen a patruj —, a legénységet további ellenőrzésre továbbküldte, — maga pedig képről képre, egyhez-egyhez ismételten is visszatérve élvezte a meleg színekből áradó szépséget, a művészetet. Egy, másfél órát töltött el a képek alatt, s közben mesélt ősz hajú édesanyjáról, otthonáról... A napok teltek múltak... S egyszer már jóval túl járt az óra az éjfélen, amikor élesen kopogtattak a kis konyha ablakán, öreg édesapám kikelve az ágyából, ajtót nyitott és a legnagyobb meglepetéssel látta, hogy a szovjet tüzértiszt áll az ajtó nyílásában. — Váratlan parancs érkezett. Hajnalban indulunk tovább a frontra. Engedje meg, hogy búcsúzóul végignézzem ismét kis képtárát.- — mondotta. Zseblámpája erős fényénél képről képre haladva ismét végigjárta a szobákat. Egyik-másik képnél leült, s úgy élvezte a festmény hatását. Fél-egy óra után bocsánatot kért a váratlan látogatásért, kemény kézzel kezet szorított, s eltűnt a koromsötét éjjelben, de szívében?- lelkében magával vitte a harcok tüzébe-poklába is a magyar piktúra egy piciny morzsájának élményét, — hogy cserébe itt hagyjon egy, az öreg édesanyámban ma is eleven erővel élő esemény emlékképét. •ANem mindennapi élményt őriz magában Ipacs Géza rendőrszázados: az „egri cukorgyár” alapításának és működésének történetét. 1945. első hónapjaiban súlyos háború utáni cukorhiánnyal küzdött a város lakossága. S ekkor megszületett a szovjet parancsnokságon az ötlet: a hadi események miatt feldolgozatlan cukorrépából meg kell próbálni valamiképpen valaminő édesítőszert készíteni... A megvalósítás Illés György érdeme. <5 bízta meg Ipacs Gézát, hogy oldja meg a melaszkészítés „csodá”-ját. A mai Petőfi téren ütötte fel sátorfáját a „cukorgyár A szikszói gazdaság múzeumba való „gőz teherautójával, Makiárról oda szállították a cukorrépát. A megmosott és répaszeletelővel felaprított termésből két hatalmas hidraulikus szőlőpréssel kisajtolták a cukor- tartalmú levet, melyet azután jókora szőlötaposó kádba töltögettek, amelybe egy hosszan tekergő vascső-hálózatot szereltek be. Egy gőzgép forró gőzét áramoltatták keresztül a csöveken, amely a cukorrépa levét fel- melegitette. Mindaddig kezelték a cukoroldatot, míg az kissé be nem sűrűsödött, miközben barnás színűvé nem vált. 1945. április 4-én került az első főzet a fogyasztók elé, literenkénti 45 pengős áron, szemben a feketepiac 100 pengőjével. Polgármesteri intézkedés folytán, elsősorban a terhes anyák és az apró gyermekek részére utalták ki a „nemes" készítményből. Nagy élmény volt, •=* meséli Ipacs Géza a hajdani „egri cukorgyáros”, amikor elkészült végre az első főzet. De talán még nagyobb élmény volt látni, a hónapok óta cukrot nélkülözők örömét, mosolyát, amint ízlelgették, kóstolgatták az „egri cukorgyár’’ nagy hírre szert tett melaszát... Nagy szó volt ez akkortájban... ISI.)
