Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

Hogyan adjanak főbbet ! Tizenhat szocialista brigád a szocialista brigádok ? a hatvani iárás termelőszövetkezeteiben

Az ország minden részéből ezer, Heves megyéből 29 küldött vett részt a szociális fa brigádvezetők elmúlt heti országos tanácskozásán. Idehaza, nagy érdeklődéssel várták őket munkatársaik. A küldötteket kérdésekkel ostromolják. Jó úton halad-e a brigád? Máshol vállalásit tesznek, vagy szerződést kötnek? Ki értékelje a végzett munkát? A szakmai, vagy a politikai képzettséget kell előtérbe helyezni a tanulásnál? Mit mondtak a tanácskozáson, mit tegyenek a brigádok, hogy szocialista módon éljenek?

Nagy, országos méretű tapasztalatcsere volt a kétnapos tanácskozás. Sok midemről szó esett, határozatot is hoztak, de lehetetlen „brosúrát” adni az élet ezer változatára. Mégis nagy jelentőségű esemény volt az országos tanácskozás, mert felmérte a megtett utat. Az elmúlt három év alatt több mint kétszeresére nőtt a mozgalom, hazánkban több mint 600 ezer ember tömörül a szocialista brigádokban. Ma már a munka hadseregének nevezhetnénk a szocialista brigádok mozgalmát. És győztes csatákat vívott ez a hadsereg. Elévülhetetlen érdemeket szereztek a gazdasági feladatok megoldásában és a szocialista tudat formálásában. A párt és a kormány vezetői a tanácskozáson elmondották, hogy az ország továbbra is számít a szocialista brigádok példamutató munkájára.

A tanácskozás befejeződésével a küldöttek megbízatása nem ért véget. Mondják el tapasztalataikat a brigádtagoknak, adjanak választ kérdéseikre. Nem az a lényeg, hogy vállalást tettek, vagy szerződést kötöttek. A formánál sokkal fontosabb, hogy munkahelyük állapotát, a feladatokat és a lehetőségeket gondosan mérlegeljék, reális célt és teendőket tűzzenek maguk élé. Együtt vizsgálják felül, hogy a brigádok ereje a legfontosabb feladatokra összpontosul-e? A brigád becsületét a kezük alól kikerülő termék minősége fémjelzi, erre gondoljanak munka közben. Mondják el a küldöttek, hogy a takarékos- Ságban kell élenjárnia annak, aki méltó akar lenni a kitüntető címhez. Pontosan és maradék nélkül éleget kell tenni az exporikötelezettségnek. Ezek az alapvető követelmények, hogy egymás között tiszMagasan a vasúti hídon ...

Lent vágányok, tolatás; a végtelen felé nyújtózó sínek acélszálai. Feketén dübörög messziről a gyorsvonat. A megállás nélkül robogó tehersze- relvény félelmetes szelet kavaró süvöltés. Éles staccatók, nyugodt sordinók — mozdonyok egymásnak felelgető kurta. s hosszú füttyei. A munka, az élet, a hétköznap vagy ünnep oly megszokott, egyforma zaja ez a hatvani vasútállomáson, a fűtőháztól erező pályákon. Százak és ezrek munkája függ össze, kapcsolódik itt egybe; s nincs külön mozdulat.

— Ez a munka olyan, korán lehet őszülni tőle.

— Milyen korán?

— Én 1929-ben léptem be.

— Hány esztendős?

— Ötvenöt

Koromszemcséktől permetezett, szennyes falú épületek. Ezek emlékeznek és őrzik életének egy darabját. Itt múlt el fiatalsága, erejének nagy része itt fogyatkozott. Ha visszahívhatnánk mindent..'.

— Kevés az időnk...

Tizenhét óra 44 perckor ott

kell állnia a sínek között. Az j.abléz”, a váltótárs, Salgótarjánból „igazgatja” a 301-es gyorsot, neki a mozdonyon kell átvennie a szolgálatot; amíg az utasok lekászálódnak s az új utasok is felszállnak.

— Az apámat is én váltottam .,.

Édesapja kerek negyed századot, 25 évet töltött „tengelyen”. Amikor az utolsó forda letelt, amikor az utolsó fordulóból visszatért, s nyugdíjba ment, fiának kezébe adta a 325.234-es mozdony .konyhájában” az indítókart. Mint az öreg gyümölcsfa, amely nem terem többé, ha nevelt csemetéié is életet íogamzó ágakat növeszt. Apáról fiúra örök- Oégfcént így téstálódott mestertázzák, hogy kitől mit várnak és ki hogyan tehet többet a közért.

Semmi körülmények között nem boldogulhat, nem haladhat élőre a brigád, ha elmulasztják munkájuk rendszeres értékelését. Legyenek szigorúak önmagukhoz, törekedjenek az önállóságra de semmiképp se mentsék fc! az ellen • őrzés és a segítés1 kötelezettsége alól a vezetőket. ,

Sokszor vitatkoznak, sokszor a véletlenre bízzák, vagy a „kisebb ellenállás frontján” haladnak, amikor a továbbtanulás kérdésében döntenek. A szocialista brigádok az üzem előtt álló feladatokhoz igazítsák „tanulási tervüket”. Űj szakmákat és azon belül is a mesterség alaposabb elsajátítását követeli a Finomszerei- vénygyárban a hűtőgép kompresszorok, az Egyesült Izzóban az ampullagyártó berendezések és félvezetők, vagy Sírokban a tubusok automatizált gyártása. A külfejtés sajátos feladatai szabják meg, hogy mit tanuljanak Ecséden és Visontán a bányászok. Célszerűség és fokozatosság jellemezze a továbbtanulást és ezt egészítse ki az irodalom, a művészetek és a kultúra egyéb területeinek megismerése.

Gyakran halljuk a szocialista brigád tagjaitól, hogy többségük megtanult már szocialista módon dolgozni és dicsérendő szorgalommal tanulnak, de soíkan kérdezgetik: mit tegyenek, hogy szocialista módon éljenek? „A szocialista brigádo- kat a szocialista munkaerkölcs és közgondolkodás jellemzője” — ezt a választ hozták magukkal a küldöttek. Hogyan valósítsák ezt meg a munkapadoknál, otthon és az élet ezer változatában? Mindennap pontosan és becsülettel teljesítsék kötelességüket. Személyes példa- mutatással és meggyőző szóval segítsék a gyengéket és az ingadozókat.

Senki sem vár különleges hőstetteket a szocialista brigádok tagjaitól. Becsületes, józan családi életet éljenek. Törődjenek embertársaik problémáival, gondjaikban, örömeikben osztozzanak. Küzdjenek az önzés, a kapzsiság, a mara- diság és a kispolgári életforma minden fonáksága ellen.

Ez lenne a szocialista élet normája? Hiszen ezt mindnyájunktól joggal elvárja társadalmunk. Hogyan és miben adjanak többet a szocialista brigádok tagjai? Járjanak élen pártunk ós kormányunk helyes politikájának végrehajtásában, maradéktalanul tegyenek eleget annak, amit önként vállaltak.

Dr. Fazekas László

Április A-én adják át a kitüntetéseket

Nem újkeletű a szocialista

versenyt nozgale:“: i a hatvani járás teLTnelőizövetkezetei- ben, tömegeket mozgatott -meg és jók voltak az eredmények is. A szocialista brigádmozgaKözgazdasági kislexikon

Asz életszínvonalról

A gazdasági és tervező munka gyakorlatában általában az egy főre eső reáljövedelmet használják az életszínvonal jellemzésére. A szakemberek ugyanakkor tisztában ^ vannak azzal, hogy ez a mutató önmagában csak megközelítően tükrözi a mindenkori életszínvono,lat. A. gyakorlatban rengeteg olyan intézkedés történik az életszínvonal emelése érdekében, amely számokkal nem, vagy csak nehezen határozható meg, tehát kívül esik az agy főre jutó reáljövedelem mutatóján.

Az életszínvonal talán a legösszetettebb, legsokoldalúbb közgazdasági fogalom. Ez természetes, hiszen sokoldalú, ősz- szetett maga. az élet is és ha „színvonalát” értékelni akarjuk, sok oldalról kell megvizsgálnunk. Mi határozza meg főbb összefüggéseiben az életszínvonalat? Mindenekelőtt az elfogyasztott, felhasznált anyagi javak, élelmiszerek, ruházati cikkek^ tisztálkodási kellékek, stb. mennyisége. Ez eléggé világos és összegezhető anyagi formájában s pénzformájában egyaránt. De vajon mindegy-e az életszínvonal szempontjából, ha pl. szélesedik e cikkek választéka, vagy változik az összetételük, vagy javul a minőségük? Egyáltalán nem! Hogy csak egy kis, de jellemző példával éljünk: a műszálból készült férfizoknik elterjedése nyomán lassan, szinte feledésbe merül a zoknistoppolás, ami pedig nem is olyan régen — főleg a többgyermekes családoknál — a háziasszony rengeteg idejét rabolta el. Az ilyen és ehhez hasonló tényezők együtt jelentősen befolyásolják az életszínvonalat, de számszerűen bizony nehezen mutathatók ki.

Az egészségügyi ellátás minősége ugyancsak fontos tényező és ezt a reáljövedelem számításánál figyelembe is veszik. De pl. az egyre szaporodó hatású gyógyszerek megjelenése, haszánlata és hatásuk már nehezen mérhető számszerűen. A szociális ellátottság az öregekről, gyermekekről történő gondoskodás a szocialista országokban — így hazánk ban — messze megelőzi még a nálunk jóval fejlettebb, gaz-" dagabb tőkés országokat is. A lakáskörülmények az életszínvonal egyik legfontosabb tényezőjét jelentik. Bizonyos fokig összefügg ezzel a gáz-, víz-, villaxLy-ellátás, az egyéb szolgáltatásokkal való ellátottság, a közlekedés fejlettsége, stb. Főleg az utóbbiak olyan természetűek, amelyeket sokan figyelmen kívül hagynak, ha az életszínvonalról esik szó.

A kulturális szükségletek kielégítése, az iskoláztatás színvonala, lehetőségei egyre nagyobb fontosságra tesznek szert életünkben. A munkakörülmények alakulásáról, a munkaidő hosszáról, a munka nehézségéről, stb. szintén nem feledkezhetünk meg. ugyanúgy, mint a szabad idő nagyságáról és a felhasználáshoz nyújtott lehetőségekről, stb.

Ez a sokrétű, távolról sem teljes felsorolás is mutatja, müven szerteágazó tényezői vannak az életszínvonalnak, és ezeknek csak egy része határozható meg számokkal. /íz egy főre Jutó reáljövedelem 1949 óta mintegy kétszeresére nőtt hazánkban. De emellett sem szabad megfeledkezni az életszínvonalat befolyásoló, számokkal nem mérhető tényezőkről, mert ezek is hozzájárulnak életünk szebbé, könnyebbé és kulturáltabbá válásához.

(B. Gy.)

lom csak most kezd kibontakozni a mezőgazdasági üzemekben, a járás szövetkezetei viszont már nagyszerű eredményeket vallhatnak magukénak. Az első brigádok még 1933- ban alakultak és külön érdemük. hogy tavaly is folytatták a veisenyzést a magasabb teljesítményekért, a „szocialista módon dolgosai, élni és tanulni” célkitűzéséért. A járási versen;-bizottságnak nem volt könnyű feladata, amikor a tavalyi eredmények alapján a szocialista n.uükabrigádok kitüntetéséről határozatot hozott. Tizenhat brigád eredményeit tartották végül is méltónak a kitüntető címre, köztük az apci Aranykalász és Petőfi brigádot oklevélre javasolták, a többinek pedig a szocialista brigádot megillető zászló és érmek adományozását.

Az értékelésből kitűnt az, hogy lényegében öt helyen. Boldogon, Apcon, Hatvanban és Rózsaszentmártonban foglalkoznak megfelelően a szocialista brigádmozgalommal, mind a tizenhat kitüntetésre kerülő brigád is ezekből a termelőszövetkezetekből került ki. Dicsérendő az a munka, amelyet a rózsa szentmá rtoni Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői és versenyfelelősei végeztek a korábbi két évben mert itt hat brigád is teljesítette a szocialista brigád cím követelményeit.

A szocialista brigádok eredményeiben pozitívum az, hogy a szocialista munkaszerződésben foglalt feladataikat túlteljesítették. ugyanakkor a közös gazdaság más, sürgető munkáiból is becsületesen kivették a részüket. Jó munkájukért a szövetkezeti közgyűlések javasolták elsősorban a cün odaítélését.

A kitüntetésre javasolt brigádok a következők; boldogi Jászai Mari brigád, vezetője Wirmik János né. Dobó Katica brigád, vezetőie Petrovics Andrásáé. apci Béke. vezetője Vidéki Imréné, Hajnal, vezetője Urbán Józsefné, Aranykalász, vezetője Nagy Jánosné, Petőfi, vezetője Fügedi Ferencné, hatvani Béke brigád, vezetője Kocsa Istvánná, Hámán Kató, vezetője Nudi Sándorné, Győzelem. vezetője Kovács Istvánná, Lenin, vezetője Huczka Józsefné, rózsaszentm^rtoni József Attila brigád, vezetője Trombitás Andrásné, Béke, vezetője Kiss Józsefné, Lenin, vezetője Fáczán Jánosáéi Egyetértés, vezetője Báti Ist-> vénné. Kossuth, vezetője Bo- zsik Jánosné. Petőfi, vezetője Dóra Jánosné.

A kitüntetéseket és jutalmakat ünnepélyes keretek között, április 4-én adják át a brigádok tagjainak.

Évről évre nagyobb helyet kap a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteinek árutermelésében a baromfitenyésztés.A járás szövetkezeti gazdaságai ma már egyre több beruházással, fokozottabb gonddal foglalkoznak e jól jövedelmező üzemág fellendítésével.

A fejlődést szemléltetően bizonyítják a számok, s mindenekelőtt az, hogy az idén a járás szövetkezetei a tervek szerint 167 ezer naposcsibe felnevelését vállalták, jóval többet az elmúlt évinél. Mind ezen kívül felnevelésre vár még az idén 25 ezer 200 pulyka, és így együttesen a csibe- és pulykanevelés eredményeképpen 266 mázsa baromfihúst bocsátanak a bel- és külföldi piacok renség és szerszám. Szerszám: a mozdony.

— A mozdonyos évekből melyik volt a legszebb?

— 1942... A műhelyfőnök azzal küldött fel Pestre, az Északi .Járműjavító Fűtőházba, hogy műtanrendőri próbára vegyem át a 424.118-as mozdonyt. Ki ^ellett ismernem a gép sebességét, mert az lett az enyém ... Nagy dolognak számított. Nyolcvahkettedik voltam a mozdonyra jelöltek ranglistáján. És negyediknek kaptam a gépet.

Az élet nem síneken mogzó vonat — mondja Kosztolányi. Az életben nem mindig a Párhuzamok törvénye érvényesül. inkább az „interferencia”, az ütközés törvénye. 1942: akkor már háború szaggatta Európa testét, az emberek pusztultak a halál országútján. S a boldog érzés áramába, hogy saját gépén roboghat, belevágott a háború szele.

— Parancsnok ... Német katonai szerelvények mögöttem. Azt akarták, hogy Pestről Mis- kolclg egy lélegzetre vigyük a vonatjaikat... Kibújni teljesen az „akarat” alól nem lehetett, de valami kévés csak sikerült: Hatvanban leálltunk. Gondoskodniok kellett arról, hogy Hatvantól más masinisztákat kerítsenek.

Zsebéből előhúzza óráját. Hány perc .még? Hét. Ütközően beszélgetünk tovább.

— A legborzasztóbb emlékeket bolygatni nem szeretem... Képzeljen ei mmdeat, ami neA Hűtőháziból a nácik minden értéket elvittek, leszerelték a berendezéseket, tönkretették. Felrobbantották a vízdarukat, tartályokat. 1944. szeptember 20-án rommező volt az egész állomás, az egész fűtőház. Megdermedt. megbénult minden.

— ... Pontosan emlékszem, november 25-e. délután volt. Akkor érték el Hatvant a szovjet csapatok... Megtettük, amit csak lehetett. Az összehorpadt víztartályokat, a golyók helyét fadugókkal töm- ködtük be... Gépre szálltam és vittem a szerelvényeket, arra, amerre a front haladt. Ahová kellett, odavittük a lőszert. 324-es mozdonyom volt. Kor- ponánál, Zólyom alatt, a mozdonyom is megsebesült. Odalett minden. Mi, idejében menedéket találtunk a vadász- és bombázórajoktól a hegyoldalban.

— A front kellős közepében jártunk, mint egy eleven ék. Bizony, a németeket támadó szovjet gépek, repülők géppuskáinak golyóiból jutott a mi szerelvényünknek is... Hány szörnyű, irtóztató találkozás volt minden nap. minden, óra a háborúval, a halállal. Mikor vittük a lőszert a harcoló szovjeteknek és hoztuk a frontról a sebesülteket, véresen, csonkán.

^Golyók pattogtak, ágyúk dörögtek, bombák robbantak. És , , a sínek acélszálain csattogva

hez es embertelen. Azt az em- száguldott a vonat. Szemben a bernek mind át kellett élnie, háborúval, a halállal.

Hagyjuk. ■— Aztán felépüli a fűlőház

Közel 200 ezer baromfit nevelnek a füzesabonyi járásban

is. eltüntettük a romokat teljesen ..,

Felépült a fűtöház. Ideiglenes tetőt húztak a romokból emelt falakra. Az az ideiglenes tető azóta is úgy van. Kibírta az idő minden próbáját, s itt maradt, utolsó emléknek a háborúból. Szép, modem állomásépületet kapott Hatvan csak a vas jószágok, a mozdonyok feje felett maradt régi a tető.

— És a háború óta? A lepergett húsz esztendő a masinisztának mit adott?

— Nyugodt életet. Három gyermekem van. Az egyik fiam itt, a fűtőházban esztergályos.

Középmagas, rokonszenves, nyílt arcú férfi. A neve: Hódi Gyula. Társainak, kollégáknak, barátoknak: Gyula „bácsi”. Ötvenöt éves. Május másodikén, mint az édesapjának, aki az ő kezébe adta mozdonyát, letelik a szolgálata. Hivatalosan akkor teszi az utolsó fordát, az utolsó fordulót.

— Nyugdíjba megy?

— Ha kellek, még maradok... Ha nem kellek, majd a ház körül keresek munkát. Van egy 238 kvadrátos kertecském, 47 gyümölcsfával, szőlőlugassal. Majd ezekkel mesterkedem.

A hűség mozdcmyosa! Szerény, csendes ember. A munkát, a helytállást mindig többre tartotta a szónál. Négyszer kapott kiváló dolgozó kitüntetést. És megkapta a legmagasabb elismerést, amelyre minden becsületes, hűséges munkás vágyódik — kormánykitüntetést. Szocialista Munka- érdemérmet.

Hosszú, elnyújtott vonat-1 fütty. Felkapja a fejét ;

— Ez már az enyém... — mondja, s mutat arra, amer- ről a hang hallatszik.

A magas vasúti híd alatt feketén dübörög a 301-es gyors.

Pataky Dezső

delkezésóre. Ez mintegy 20 százalékkal több a tavalyinál.

Jól berendezkedtek a nagyüzemi csibenevelésre és a járás nagy csibenevelő szövetkezetei közé tartoznak az alábbi közös gazdaságok: A mezőszemerei Dózsa Tsz tagsága 30, a szihal- mi Rimamente Termelőszövetkezet tagsága 33 ezer csibét nevel az idén, ezenkívül Hornyolton 25, Mezötárkányban 19 ezer csibét nevelnek és Poroszló község mindkét termelőszövetkezete is nagymértékben foglalkozik csibeneveléssel.

A járás legtöbb termelőszövetkezete kialakította már saját maga részére a jó tojáshozamú hampshíre-törzs állományt, s így Aldebrőn, Kompokon, Mezőszemerén, Nagyúton, Tófaluban és a többi helyeken ? összesen 15 ezer törzs-baromfit {tartanak. Ez az állomány az {idén másfél millió tojást ad le 4 részben a kelitetőállomások, ♦részben pedig a piaci fogyásait ás számára.

I Az idei csibenevelés a légit öbb termelőszövetkezetben Imég a téli és a tél végi időszakiban megkezdődött. Jelenleg 60 t ezer csibe van már kinn a szö- |vetkezetekben, s közülük nem tégy tsz, így a mezőszemerei Dó- ízsa, már piacra is küldte az el- I ső szállítmány rántani való ?csirkét. A naposcsibe-ellátás és {-utánpótlás folyamatosan halad, J május hónapban pedig a puly- Jkák nevelését is megkezdik. A ♦poroszlói Üj Erő Tsz 8500, a {Vörös Csillag Tsz 5500, a saru- 8 di Tiszamente Termelőszövetke- {zet 6000, az aldebrői Üj Élet és la besenyőtelki Lenin Termelő- i szövetkezetek pedig 2—2 ezer a pulykát nevelnek az idén.

J A csibenevelés távlati tervei

Í között szerepel az az elgondolás, hogy a korszerűen megépítteti nevelőházakban télen-nyáÍ

í'ron egyaránt folyamatos legyen !a csibenevelés. Az idén Szihálom és Mezőszemere községben {adnak át rendeltetésének új ne- a velőházakat, ahol a két községiben együttesen 10 ezer napos- S csibe az előnevelőben, 10 ezer {pedig az utóneVelőben biztosítja az állandó és folyamatos ba- {romfihús-előállítást. A nagyüzemi tojástermelés feltételeit {tojóházak üzemeltetésével old- {ják meg, s így az idén Mező- {szemerén és Kompokon üze- {melnek ötezer férőhelyes tojó- ♦ házak, a kápolnai Alkotmány í'Tsz-ben pedig az idén kezdik {meg az új tojóház felépítését. ►Mind ezek együttesen elősegítik azt, hogy a füzesabonyi já- l'rás területén is nagyüzemi {szintre emelkedjen a baromfi- {tenyésztés. Császár István.