Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

Kádár János távirata a Román Munkáspárt első titkárához NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának Bukarest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága i és a magam nevében köszöntöm önt a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárává történt megválasztása alkalmából. Jó egészséget és sok sikert kívánok önnek új, magas tisztségében végzendő nagy, felelősségteljes munká­jához. Kívánjuk, hogy a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága az ön vezetésével újább, nagy sikereket érjen el a szo­cialista társadalom építésében a Román Népköztársaság dol­gozó népének s a szocializmus nemzetközi ügyének javára. Erősödjék pártjaink, országaink, népeink barátsága és együtt­működése közös érdekeinknek és céljainknak megfelelően, az internacionalizmus megingathatatlan elvei alapján. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Pályázati felhívás a Marxista—leninista Esti Egyetem szakosított tagozatára A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatának filozófia, politikai gazdaságtan és ipargazdaságtan szakára. A három szak egy-egy osztállyal indul az 1965/66-os tanév­ben. A marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozata Egerben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-, ál­lami, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandis­ták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szer­vezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása egye­temi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaságtanból, ipargazdaságtanból, valamint a nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetéből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján megszerzett oklevél főiskolai érvényű. Az oklevél törvényes elismerését az 17/1963. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 24 munkanap tanul- 'mányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott papon —kol­lektív foglalkozás (előadás, osztály foglalkozás, konzultáció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170,— forint. Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik felvételüket, akik elvégezték a három éves tagozatot, illetve egy éves pártiskolát végeztek. Azok is jelentkezhetnek, akik ■nem szerezték meg ugyan az említett végzettséget, de megfelelő előképzettséggel rendelkeznek és munkájuk magas marxista—leninista képzettséget igényel. A szakosított tago­zatra pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A felvételi pályázatot a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Kossuth Lajos utca 15.) április 15-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalók­ról a jelentkezőket a marxista—leninista esti egyetem tájé koztatja. HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Vállalatok figyelem! Elfekvő, felesleges készleteik értékesítéséhez fa ezek áttételéhez segítséget nyújtunk! JőledejjejL a ^£@§?.eét* -hon! Cim: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. Telefon: 312—553. ÉMÁSZ egri üzletigazgatósága Eger város területén 35 éven felüli női munkaerőket alkalmazna pénzbeszedői munkakörben Illetmény megegyezés szerint. Jelentkezés: Szabadság tér 13. sz. alatt, március 29 és 31-e között a srzemélyzeti osztályon. Stewart New York-ban NEW YORK (AP, AFP): Michael Stewart, angol kül­ügyminiszter washingtoni tár­gyalásait befejezve repülőgé­pen New York-ba utazott és felkereste U Thant, ENS”.- fő­titkárt. Később elhangzott sza­vai szerint az ENSZ pénzügyi vonatkozásban fennálló nehéz­ségeiről, valamint a vietnami válságról folytatott vele meg­beszélést. Elsősorban a vietnami prob­lémáról tettek fel kérdéseket Slew artrak New York-i sajtó- értekezletén. Stewart azt a ha­mis amerikai érveiért tette magáévá, hogy „az Egyesült Államok politikájának egye­düli célja az északi agresszió megállítása”. Egy másik kérdés arról szólt, vajon felvetette-e Stewart washingtoni tárgyalásain az amerikai napalm- és gáz-tá­madások kérdését? A külügy­miniszter igennel válaszolt. Közölte, az amerikai vezető körök tudatták vele, hogy ki­vizsgálják a történteket, s vizsgálódásaik eredményétől teszik függővé a további akció­kat. Ilymódon tehát amerikai részről nem tettek ígéretet a genfi egyezmények által tiltott fegyverek bevetésének meg­szüntetésére. Amikor megkérdezték a külügyminisztert, mi lenne Anglia álláspontja, amennyi­ben amerikai részről megtá­madnák a népi Kínát, Stewart kijelentette: értesülése szerint ez a terv nem képezi az Egyesült Államok politikájá­nak részét A MATYOKALAP Tudjátok-e, hogyan jött di­vatba a 3ükk-hegység és az Alföld találkozásánál, Matyó­földön a magas tetejű kalap? No, ha nem tudjátok, én el- ] mondom nektek úgy, ahogy én hallottam sok más különös tör­ténettel együtt. Élt egyszer, valamikor régen Mezőkövesden egy KubarczS nevű gazda, s ennek a gazdá­nak volt egy fia. Miért, miért se, hogy a gyerek elmaradt a növésben és éppen egy fejjel volt kisebb a társainál. Amíg iskolába járt, nem sokat adtak rá, gondolták, majd később be­pótolja, amivel elmaradt. De bizony már legénysorba jutott, s még mindig nem érte utol a többit. Csúfolták is miatta ele­get. S a lányok is inkább a ma­gas, sudárabb legényekre néze­gettek. Szegény legénynek de sok ál­matlan éjszakája volt emiatt. Törte a fejét, mit lehetne tenni ellene, de semmi okos nem ju­tott eszébe. Nőni kéne, de ho­gyan? Csinált volna akármit, de még javasasszony sem akadt, aki valamiféle növesztő csoda­szert ajánlott volna neki. Eddig-addig töprengett, míg végül a maga eszével kiokos- kodta, hogyha alul nem tudja megtoldani magát, felül kell megpróbálni. Nosza, azon- nyomban befogott és ment Gyöngyösre a kalaposhoz. — Mester úr — mondta —, csináljon nekem egy olyan ka­lapot, amelyik egy fejjel maga­sabb, mint a rendes kalap. Klans köszönő távirata Dr. Josef Klaus, osztrák kancellár, aki jelenleg a köz- társasági elnöki funkciókat is ellátja, táviratban mondott kö­szönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, dr. Adolf Schärf volt osztrák köz- társasági elnök elhunyta alkal­mából küldött részvétnyilvá­nításért Események — sorokban BECS: Véget ért Ausztriában a posta és a vasút dolgozóinak 24 órás figyelmeztető sztrájkja. A mi­nisztertanács kompromisszu- #mos javaslatot fogadott el. 6,5 százalékkal emelik a posta és a vasút dolgozóinak fizetését, s a jövő év január elsejétől lép életbe a sztrájkolok által eredetileg követelt teljes nyolc­százalékos emelés. Egyidejűleg literenként 20 groschennel emelik a tej árát. MONTGOMERY: A polgárjogokért tüntető alabamai négerek és fehér elv­barátaik folytatják szabadság­menetüket Montgomerybe, a fajüldöző déli állam fővárosá­ba. A szerdára virradó éjsza­kát Montgamerytől 30 kilomé­terre, egy néger gazdálkodó földjén, táborban töltötték. Közben bérelt repülőgépeken és különvonatokon százával érkeznek a négerek és szimpa­tizánsok Montgomerybe, az Egyesült Államok távolabbi ré­szeiből is. EL-KUWA1T: A kuwaiti nemzetgyűlés fel­hívta a kormányt, javasolja az Arab Liga tanácsának a közel­jövőben történő összehívásét a bahreini helyzet megvitatása céljából. A nemzetgyűlés tá­mogatásáról biztosította a sza­badságáért harcoló bahreini népet és elítélte az angol ha­tóságok önkényét. Bahreinben, a Perzsa-öbölben fekvő angol protektorátusban már két hete tartanak a zavargások. ■mM A mester előbb azt hitte, bolonddal van dolga, de mivel a legény mindjárt le is számol­ta elébe a két kalap árát, hát csak a vállán rándított egyet, s aat mondta: — Nem bánom, én megcsiná­lom, de alig hiszem, hogy vala­ki felteszi. — Arra már ne legyen gond­ja, inkább azt mondja meg, mikor jöhetek érte? — így a legény. — Két nap múlva készen lesz — mondta a mester, s ha­mar eltette a pénzt, nehogy még meggondolja magát a le­gény és visszavegye. Eszébe se jutott a legénynek ilyesmi. Madarat lehetett vol­na vele fogatni, olyan jó ked­ve volt. Hát még akkor, amikor elkészült a csodálatos kalap. Alig várta, hogy vasárnap le­gyen és megmutogathassa. Volt nagy álmélkodás, amikor végigsétált benne a főutcán; Valahány lánnyal találkozott, az mind nevetett. De most nem őt kacagták ki, hanem a többi legényt, hogy kifogott rajtuk a kis Kubarczi, mert így éppen akkora volt, mint amazok. De egy-kettőre vége lett a pünkösdi királyságnak. A többi legény se hagyta magát, s csak­hamar valamennyi magas te­tejű kalapot csináltatott magá­nak. Így Kubarczi gazduram legényfia ismét csak elmaradt a többiektől egy fejjel..; Mint mondták, később bele­nyugodott sorsába, hozzáillő feleséget is talált magának, s akár a mesékben, boldogan él­tek, míg meg nem haltak. Négy kis rtgo — Csitt! Csati! — Zörgrötí még az eső az imént a házte­tőn. Aztán egyszer csak elhall­gatott. A felhők mögül kibújt a nap és arany-vödörrel öntöt­te a meleg fényt a kertre. A rügyek egymás után fel­pattantak: — Pikk! Pakk! — mondták és a szirmok máris kikandikáltak. A rigó felfigyelt a neszre és tudta, hogy eljött a fészekra­kás ideje. Nyomban hozzálá­tott. Egy vadszőlős oszlop erős indái közé rejtette el a fész­két. A szőlő mindennap job­ban lombosodott és így meg­védte a ragadozók elől. A fészekben rigó-mama ült és puha tollával melengette a tojásokat. Közben szunyókált és várta, mikor pattannak fel a tojások: Pikk! Pakk! Ennek is eljött az ideje. Négy rigófióka izgett-mozgott a fé­szekben. Rigó-papa egész nap hordta a jó falatokat. Mikor a fiókák felerősödtek, anyjuk így csicsergett: — Olyan szép erősek ezek a gyerekek, elmehetünk együtt élelemért. — Huss! — elrepültek. A háztető cserepei alatt la­pult a macska. Amikor meg­hallotta a rigókat, tüstént elő­mászott rejtekhelyéről. Óvato­san kúszni kezdett a fészek fe­lé. Hangtalanul lopakodott a cserepeken. A szemleözti lakás nyitott ab­lakánál Tomi tanult. Amikor kitekintett az ablakom, meglát­ta a macskát is. Tomi jól tud­ta, hogy hol van a kis rigóta­nya, nem sok ideje maradt a gondolkodásra. Más nem volt kéznél, fel­kapta hát az új radírgumiját. Fájt érte a szíve, de célzott. Pontosan a macska orrát talál­ta el. A macska felnyivákolt: miauuu... miauuu... és prüsz­kölve beiszkolt a padlásabla­kon. A macska ugyan eltűnt, de Tomi tudta: más valamit is tennie kell, mert a veszély meg­maradt. Leszaladt a fáskamrába és egy nagy bádoglemezt kerí­tett. A hosszú létrán fölmász­va a lemezt a fészek alá erő­sítette. Így a macska semmi­Sa k h-felad vá ny A szovjet bajnokság győzte­sének, a Felszabadulási ver­seny ,,favorit”-jának egy játsz­mája. Szicíliai védelem. V. Goldanov V. Korcsnoj Kijev, 1965. 1. e4, c5. 2. HÍ3, d6. 3. d4, cd. 4. Hd4:, M6. 5. Hc3. a6. 6. g3, — (Szokásosabb e helyen 6.fg5). 6. —, Hc6. 7. Fg2, Fd7. (Szükséges lépés, mert pl. a gyanútlan 7.—, g6-ra. 3. Hc6:. be: 9. e5! jöhet, világos előnyé­re.) 8. 0—0, e6. 9. Bel, Fe7. 10. h3, 0—0. 11. Kh2 Vc7. 12. f4, Bfd8. 13. f5!?. — (Ha világos erre a gyalogelőnyomulásra törekedett, jobb volt, ha bás­tyáját az f-vonalom hagyja. Korcsnoj nagymester különben híres arról, hogy ellene nagyon kockázatos áldozni. — mert az áldozatokat rendszerint elfog­ja. ..) 13. —, Hd4:! 14. Vd4:, ef: 15. ef:, Ff5: 16. Fg6, Fe6. 17. Bű, Hg4+! zott vezérért. Ez azonban csak átmeneti állapot, sötét követ­kező lépésével újra lenyer egy tisztet). 21. —, Í6 22. Hg6+,— (22. Bf6: gf:??. 23. Ff6: igen tetszetős mattra vezetett, azon­ban sötét természetesen nem a bástyát üti f6-on, hanem 22,—, Ve7:-tel folytatja és döntő anyagi előnyhöz jut) 22.—, hg: 23. Bf6:, Vg4; 24. Bhl, Vg5: 25. Kgl-j-. Kg8 világos feladta. képpen el nem érhette. Vissza­ült a helyére tanulni, fél szem­mel azonban a macskát leste. Jött is egy kis idő múlva. Sokkal óvatosabban kúszott. Tomi lélegzetvisszafojtva fi­gyelte. A macska a bádoglemez alá érkezett, próbálkozott az egyik lábával, kaparta a le­mezt a másikkal. Jobbra-bálra forgatta a fejét. Hasalt, esti- szott, próbálkozott, Rigóhúsra vásott a foga. No most ... talán mégis... még egy nagy nyúj­tózkodás és aztán zsuppsz! — a levegőben kalimpálva lezu­hant a földre. Tomi szívből nevetett. Később, valahányszor a bá­dogtetős rigófészekre pillantott, kellemes érzés fogta el, olyan amilyen -még sohasem. Láng Etelka TASNÄDI VARGA ÉVA: &cw(UzL dal Trilláznak a hársfák, trombitál a szél, dobok és citerák hangja ideér. Elől a bogarak táncos menete, bársonyos kabátjuk piros-fekete. Középen a dongó brummog: — jaj de jó! Énekeljünk pajtás, kék már a folyó! Leghátul a cincér vígad, kiabál: — Ma már szép tavasz van, s holnap itt a nyár! Szellemi expedíció Gülhaba étkezési burgonya és máJ- nadugvány (esetleg helyi kiszedéssel) kapható a Mátraderecskei Rákóczi Tsz-ben; Í8. Vg4:?!. — (Ez már túl j vakmerő megoldás. Igaz, hogy ' 18. hg:, Fg5: esetén is sötét áll 1 jobban.) 18. —, Fg4: 19. Hd5, Vd7. 20. He7:+. Kh8. 21. hg:, (E pillanatban világosnak ele­gendő ellenértéke — három könnyű tisztje — van az áldo­Üttörőőrsök. figyelem! A mai számunkban közöljük a Szellemi expedíció tizenhete­dik fordulójának három kérdé­sét. A kérdésekre adott vála­szokat legkésőbb 1965. március 29-ig juttassátok el szerkesztő­ségünkbe. Címünk: Úttörőélet szerkesztősége, Eger, Úttörő- ház. A borítékra írjátok rá: Szellemi expedíció! A Szellemi expedíció tizen­hetedik fordulójának első kér­dése: 1. Mikor vettek részt először a magyar úttörők külföldi tá­borozáson? A Szellemi expedíció tizen­hetedik fordulójának második kérdése: 2. Hol volt 1956-ban a Jubi­leumi Nagytábor? A Szellemi expedíció tizen­hetedik fordulójának harmadik kérdése: 3. Mikor alakult meg az Or­szágos Nyomolvasó Parancs­nokság? Kérünk benneteket, hogy a megfejtések mellé minden eset­ben mellékeljétek a sarokban található számot, jelen esetben a 17-es sorszámot. Aki elfe­lejti a válaszok mellé a sor­számot is feltűntetni, helye megfejtés esetén sem vesszü számításba az értékelésné Minden kérdésre adott helye választ 1—3 ponttal jutalma2 zuk, ugyanakkor egy-egy for dulóban legtöbbet 9 pontc gyűjthetnek össze az őrsök. A így elért pontokat mindé; esetben hozzá adjuk az eddi elért pontokhoz és így össze sítve tartjuk nyilván. A megfejtéseket sorrendbe közöljük, időnként pedig a ver seny állását is közöljük. A vég ső helyezést a nyilvános vetél kedőn elért eredmény hatá rozza meg. A Szellemi expedíció tizen ötödik fordulójára adott he lyes válaszok a következő voltak. 1. József Attila. 2. Gergely Sándor: Vitéze és hősök című drámája. 3. 69. 17. sz. Szellemi expedíció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents