Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-23 / 69. szám
KINEK VOLT Amikor megtörtént, beszéltek róla a gyárban, s megírta íz új ság is: tettlegességig faj ült i gyerekes cukkolódás, a hirtelen jött indulat megiódított így fakalapácsot úgy, hogy megsérült az a fiatalasszony, akihez repült... Fegyelmi vétség. Társadalmi bíróság tárgyalta az ügyet, hozott határozatot, méltó büntetést M. L-né számára: — az 1964. október áuszonnyolcadiki jegyzőkönyv szerint — írásbeli megrovást. A dossziéból előkerült papírok — hivatalosan — lezárták hát a szeptemberi történet első részét, de vajon hogyan fejeződött be a másik? Mi lett a normával fellecsillapodtak-e végre zaklatott kedélyek, elült-e már a vihar, amit a zúgolódó, veszekedő asszonyok kavartak fél esztendeje? — kerestem a választ a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 40. számú egri gyáregységében. .. Csodálkozó tekintetek fogadnák: elcsitult rég a „háború” — talán már el is feledték. — Nem máról holnapra... Sokat vitáztak a nők, bizonygatták vélt igazságukat, de egyikük sem tudott meggyőzni —, mondia emeleti irodájában a normacsoport vezetője. Bőgős László. — Annak idején jói hajtottam végre a munkanapfényképezést, megbízható következtetésre jutottam. A szabott követelmény teljesen reális: állítom, hogy nem túlzás az 5250 dara-bos követelmény. A megkérdezett nők akkor mégis csak 4400—4800 darabra esküdtek — vetem ellen. — Erre nem tudók mást mondani: norma-visszatartás volt az egész, nem egyéb... de talán győződjön meg róla személyesen is, menjen le a műhelybe. Ritka véletlen: újból találkozom az időközben leadott profillal. Február elejétől ismét foglalkoznak az acélcsőbetéttel — bérmunkaként a 33. számú budapesti gyáregységnek. Az alacsony asztal mellett azonban most csak ketten ülnek. Egyikük előkészíti a munkát, egy korong tüskéire húzza a vékony kis csöveket — míg a másik a hegesztőpisztollyal ügyeskedik. Sziszeg a vakító láng fordul a kerék* szaporodik a kész alkatrész.' Mennyi? — Ma még nem számoltam. Tegnap 5470 darab volt. A társamnak pedig, aki ma éppen szabadságon van, 5300 ■ ■. — néz fel munkájából a megszólított fiatalasszony, az egykori „bűnös” M. L-né. Hát mégiscsak? — Igen, tudjuk tartani a normát... Már november végére belejöttünk. — Szól, de a következő pillanatban már magyarázza is: no, persze könnyebb ezt így kimondani, mit csinálni! — Teljesíteni tudjuk szinte minden esetben az előírt követelményt, de bizony meg is kell ezért dolgozni alaposan! Ha többet pihennénk, mint a műszak alatt engedélyezett 24 perc, aligha lennénk képesek ennyire... Egyszóval: kibékültek az új normával? — Hát... ki. Meg lehet szokni. És mi van a másik haragosával? — Nem veszekszünk S-nével. Amit tettem, megbántam. Hirtelen voltam ... Egyébként azóta sem beszélek vele. Nem haragszom rá, de nem is szólok hozzá... A művezető irodájában és az utókalkulátornál a munkalapokat nézegetem. A márciusi teljesítmények között — teljes, nyolcórás műszak alatt — M. L-né neve alatt mindössze kétszer szerepel a kötelező normánál kevesebb darabszám, E. l-né pedig csak egyetlen esetben hegesztett kisebb mennyiséget, mint előírtak. És — különös — a legkisebb teljesítmény sincs alatta a 97 százaléknak! Általában messzi túlszárnyalj ák a követeimén yt! — Az ősszel panaszkodtak a pénzre is. A normás megnyugtat: — Azelőtt 5,50 forintos kategóriában dolgoztak ezek az asszonyok. Most száz százalékos teljesítmény esetén 7 forinttal számoljuk el munkájukat! Anyagilag jobban /áriak sokkal jobban: hiszen még nyolcvan százalékos teljesítmény mellett is többet keresnek, mint régi munkájukkal... az alacsonyabb kategóriában. M. Lr-né az ősszel S-néhez vágta a fakalapácsot. Az ostoba szóváltás következményeként-e, vagy azért, mert a helyettesítésére küldött fiatal - asszony már akkor 8000 darabos teljesítményt produkált napról napra az új normától húzódó nők között...? —máig sem tisztázódott teljesen... A fegyelmi ügy végére a társadalmi bíróság határozata tett pontot. Az új norma helyességét — az élet, a termelő hétköznapok, maguk az egykor zúgolódó asszonyok igazolták. A kis gyári történetet azonban csak úgy tehetnénk igazán a porosodó régiségek, sárguló aktakötegek közé, csak úgy feledkezhetnénk meg róla teljesen: ha kibékülne végre egymással a két sértett nő, a két munkatárs is, M. L-né és S-né... Mert a történet befejezéséhez — már csak ez hiányzik. Gyóui Gyula Furcsa nemtörődömség Éveken keresztül szidta a társadalmi rendünket, éveken keresztül fenyegetőzött azzal, hogy .kinyírna” minden kommunistát, ha lenne egy gépfegyvere, éveken keresztül csak úgy hívták a községben — SS, és éveken keresztül nem tett senki semmit ez ellen, Voltak, akik csak mosolyogtak rajta, voltak, akik olykor már kintették, ha túlságosan hangoskodott, vagy legfeljebb ki- íették az italboltból, ha már többet ivott a kelleténél. De eltörték, elnézték gyalázkodását, senkinek nem jutott eszébe, hogy felelősségre vonja. Ebben az ügyben ez a leg- megd öbhen több. Szekrényes Béla Markazon lakik. Aránylag fiatal ember, harmincöt éves. Ügy monoják, munkáját rendesen elvégzi, csak síkkor változik meg, ha iszik. Ez pedig elég gyakran előfordul nála. Legutóbbi közbotrányát is ittasan követte el, az autóbuszban, ahol jó néhányan rászóltak, hagyja már abba, vagy leteszik az autóbuszról, mert nem tudják eltűrni, ahogy beszél a népi demokráciáról, ahogy fenyegeti a kommunistáikat. Aznap disznótorban volt Szekrényes Béla, legalább három liter bor „öntötte belőle az igazságot”. Gátlás nélkül buggyantak ki belőle a szavak. Olyan nagy legény volt, hogy senkitől „nem ijedt meg”. De a pohár végül is betelt. Nyitva maradt azonban még egy kérdés: mi indította Szekrényes Bélát, hogy így viselkedjék, hogy szemben álljon társadalmi rendünkkel? Ö így magyarázza: mindenéből kifosztották, elvették az örökségét, a házát és a szőlőjét. Hiába ment a tanácshoz, nem segítettek rajta, pedig még a járási ügyészség is» melléje állt. Indokai maguk is ellent mondásoeak. Hiszen, ha a járási ügyészség melléje állt, nem volt mindenki ellene. A másik dolog: édesapja még 1935-ben meghalt. Az öröksége tehát jóval régebbi keletű, semmint ezért a mai társadalmi és jogrendet lehetne okolni, hogy örökségét mostohán kezelték. Igaz, az örökség egy része édesanyja haszonélvezetében maradt, annak két éve Most jelent meg Szinnyei Júlia: Vasárnap délután. Sebastian: Menedék. Egy futár kalandjai. Sándor Pál: A filozófia története I-III. Bala- ton-felvidéki útikalauz. Hedvig: Kémiai szerkezetkutatás rádióhullámokkal. Megérkezett! Meg: a tavasz: Va>gy inkább írjuk így: Tavasz! megérdemli a nagybetűt, mert ugyan okozhat még bosszúságot, hozhat még didergést, zimankós esőt, virágot hervaszió fagyot, de március 21 mégis búcsú a téltől, mégis köszöntője a napfény idejének. Ilyenkor minden fiatal szerelmes, minden nem fiatal szerelmes szeretne lenni, s minden öreg azon töpreng, hogy bizony... bizony, már nem is szeretne szerelmes lenm. Ilyenkor a nők belebújnak a ruhásszekrénybe és felsi- holtának: „Egy rongyom nincs, amit felvegyek” és a férjek emiatt letargikuson szidják a változó évszakokat. Ilyenkor kezdődnek meg a balatoni, mátrai és bükki ellenőrzések, valamint a viták, ki hol tölti a szabadságát. S végül ilyenkor minden újságban megjelenik valami arról, hogy ilyenkor már tavasz van, mert hátha elfelejti a szegény olvasó, hogy ilyenkor laívsz van. Hát, kedves olvasók, figyelem: TAVASZ van! (—6) bekövetkezett haláláig. Az is igaz, az apai jussként . rámaradt házrészbe, egy kis szobába csak a padláson keresztü. tudott bemenni, mert a ház többi részét testvérei eladták, anélkül, hogy neki az elővásárlás lehetőségét felkínálták volna, az új tulajdonos pedií lezárta Szekrényes Béla előtt a bejáratot. A községi tanács ez ellen nem tett semmit. A tanács igazgatási előadója mit sem tudott erről a nagyon furcsa helyzetről. Két évvel ezelőtt hiába kérte. anyja halála után, a tsz-be való felvételét. Szekrényes Béla, az akkori elnök azt mondta neki, háztájit úgysem kapna. mert nincs családja. Az örökölt föld tehát most a tsz használatában van, az örökös jogainak figyelembevétele nélkül. t Ezek azok a sérelmek, amik Szekrényes Bélát a „másik oldalra” vetették át. Ezek a tények motiválják ellenséges magatartását. Ezekre a körülményekre hivatkozik, amikor tetteit magyarázni igyekszik. Kétségtelen, érte jogtalanság. Ezt a jogtalanságot a tanácsi szerveknek meg kell szüntetniük, még akkor is, ha Szekrényes Béla szemben áll társadalmi rendünkkel. De Szekrényes Béla nemcsak az utóbbi két évben viselkedett úgy, hogy magatartásával felháboríthatott mindenkit a környezetében. Több mint tíz évvel ezelőtt a honvédségnél kétszier is büntették, ha nem is egészen ilyen nyílt szembeszegülés miatt. Szekrényes Bélát akkor még semmi jogtalanság nem érte. Mégis ellenünk volt. Védekezése tehát átlátszó és alaptalan. Tettét még ilyen személyes sérelmekkel sem tudja indokolni, mint ahogy azt indokolni nem is lehet. Mert Szekrényes Béla egyetlenegyszer sem fordult a bírósághoz jogai védelmében. A törvény igazságát egyszer sem hívta segítségül. Szekrényes Béla megnyilatkozásait tehát nem menti semmi. De mi menti környezete furcsa közömbösségét? Semmi. A községben mindenki tudott arról, ki Szekrényes Béla. Mégsem vonták felelősségre éveken keresztül. Mi ez? Emberség. nagylelkűség, türelem? Egyik sem. Közöny és nemtörődömség, kényelemszeretet és megalkuvás. Nincs más kifejezés a lényegre. Veszélyes ellenség szekrényes Béla? Egyáltalán nem az. Ö is hivatkozott arra, hogy az ellenforradalom idején nem tett semmit. Nagyszájú ember, aki saját bolha-lényét szeretné elefánt nagyságúvá felfújni. Amilyen nevetséges az ilyen magatartás, annyira veszélyes is. Alkalmas arra, hogy a környezetében tompultságot fejlesszen ki az ellenséges megnyilatkozásokkal szemben, alkalmas arra. hogy az osztályharcot csökkentse, a figyelmet lankassza. végső soron emberek ezreit tegye közönyössé* alkalmas arra. hogy az ellen- ,séges ideológiai hatások befogadására megfelelő lelkiállapotot teremtsen. A kis bolha- lélek nagyfiúskodása mégsem mosolyogni való csupán, mégsem lehet egyetlen kézlegyintéssel napirendre térni felette. Sajnos, a helyi szervek mindezt nem gondolták végig Szekrényes Béla esetében. A Gyöngyösi Járásbíróság felelősségre vonta Szekrényes Bélát. Hathónapi szabadság- vesztésre ítélte, mellékbüntetésül a közügyektől három évre eltiltotta egyrendbeli, folytatólagosan, nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettben. A vádlott három nap gondolkodási időt kért. Szekrényes Béla ügyében azonban a végső szót nem a Gyöngyösi Járásbíróság mondotta ki, hanem a mark a zi aknák kell pontot tenniük erre az ügyre, majd azután, ha Szekrényes Béla büntetését letöltötte. G. Molnár Ferenc Közgazdasági kislexikon Reálbér Ha az életszínvonalról esik szó, leggyakrabban a reálbér alakulását vizsgálják. A reálbér valóban egyik fő mutatója az életszínvonal alakulásának, ha nem is tükrözi azt teljesen. A reálbér lényegének a vizsgálatánál induljunk ki a munkások és alkalmazottak rendszeres pénzjövedelméből: a munkabérből. Ezt a közgazdaságtan névleges (nominal) bérnek nevezi. Miért „névleges” ez a bér? Hogy ezt megértsük vissza kell térnünk egy lácsit a nemzeti jövedelem elosztásához. A nemzeti jövedelemnek kb. háromnegyed része a fogyasztási alap s ennek egy része, az egyéni fogyasztási alap. Ez azokat a termékeket tartalmazza, melyeket a lakosság elhasznál, elfogyaszt, mint személyes jövedelmet. Hogyan, osztják el ezeket a termékeket? A szocializmus elvének megfelelően, kinek-kinek, elvégzett munkája alapján. De ez az elosztás nem is olyan egyszerű, hiszen van, aki inkább az élelmiszerekből láván többet, mások a ruházkodást részesítik előnyben, s még ezen túl is nagy egyéni különbségek vannak abban, hogy ki mit „igényel” elvégzett munkája arányában a nemzeti jövedelem egyéni fogyasztási alapjába1. Országos átlagban — a tapasztalatok alapján — nagyjából persze kiszámítható, hogy ez az alap a különböző fogyasztási cikkekből mennyit tartalmaz. De a személyenkénti elosztás csakis a bér, az elvégzett munka által meghatározott nagyságú pénzösszeg segítségével lehetséges úgy. hogy mindenki maga válassza ki és vásárolja meg azt, amit szükségesnek ítél. A termékek elosztása tehát a bér és az áruforgalom közbejöttével történik. De ez azt is jelenti, hogy az elosztásra nemcsak a. bérek, hanem az árak is hatással vannak. Ha pl. valakinek nő a bére, de közben ugyanannyival nőnek az árak is, nem tud több terméket vásárolni, mint korábban. Viszont ha a bérösszeg ugyanakkora marad, de az árak csökkennek, a névlegesen változatlan bér a valóságban több terméket képvisel tehát értéke nőtt. A névleges bért és a reálbért azért kell megkülönböztetnünk, mert mozgásuk, változásuk nem feltétlenül azonos. A névleges bér számbavétele és átlagának, kiszámítása viszonylag egyszerű feladat, a reálbéré nehezebb. Először meg kell állapítani, hogy egy korábbi időponthoz képest hogyan változott százalékban kifejezve a névleaes bér. (az így kapott mutatót nevezik nomiál-bérindexnek). Másodszor: ugyanezen idő alatt hogyan változott százalékosan az átlagos árszínvonal (ennek mutatója az árindex). Végül a bérindexet el kell osztami az árindexxel és a kapott szám már a bérekért kapható árutömeg változását, vagyis a reálbér alakulását mutatja. A reálbér két tényezőjét azért is külön kell vizsgálnunk, mert az árak csökkenése a. társadalom minden rétegének jövedelmét növeli, míg a névleges bérek emelése csak a bérből és fizetésből élők körében hat és pl. a parasztságot számottevően nem érinti. Az államvezetés tehát ezeknek az eltérő hatású eszközöknek a segítségével az adott helyzet követelményeinek megfelelően szabályozhatja a lakosság Irii- lönböző rétegei jövedelmének alakulását. Hazánkban 1964-ben 70 százalékkal volt maaasabb a bérből és fizetésből élők reálbére, mint 1949-ben.. Ez a szám is jól mutatja azt a nagy utat, amelyet az életkörülmények javulásában a felszabadulás óta megtettünk. CB. Gr.) vei kapcsolatban is. A külön- \ böző erkölcsi fogalmak — be- £ csülebesBég, bátorság köteles- \ ségtudat, fegyelem, stb. — { hogyan nyerjenek konkrét tar- ; talmat a szocialista erkölcs ta- j Iáján. Ezekről szóló filmeket í szeretnénk látni. Helyes lenne, j különböző erkölcsi probléma- ! Icát felvetni, amiből a tanulók,; szülők és a pedagógusok; egyaránt tanulhatnának. Az j úttörőélettel kapcsolatosan is í lehetne filmet készíteni, az út- í törőmunka helyes szervezését ! bemutatni. C ummázva a tapasztalata»- ; ^ kát: az Iskolateüevízió; egyéves működése — a meg- \ lévő problémákkal együtt is; nagyon hasznos, eredményes. \ Bővíti azokat a lehetőségeket, í amelyek igénybevételével az! iskoláinkban folyó obtató-ne- \ velő munka színvonalát emel-; ni lehet. Nevelőink egybehang- j zó véleménye: tovább kell fej-! leszteni az Iskolatelevíziót. ! Szükséges továbbá, hogy a ta- í pásztóiatokat, hasznos kezde- \ ményezéseket ki lehessen- cse- í rélni. Mi a magunk módján\ igyekszünk a tanárképző főis-j kólával közösen szerkesztett > tudósításokban nevelőink vé-! leményét közrebocsátani. Dr. Csicsai József, a megyei tanács művelődési osztályának ; vezetője í tatott kísérleteket igen hasznosnak tartják, mert ezek többsége olyan, mint az adott iskolákban nem tudnak előállítani. c) A miforoszkópikius folyamatok tv-bemutatása nagyon- hasznos. Ezt jelentősen segítik a különböző filmek és rajzok. d) A folyamatok megértését elősegítik a lassított felvételek. e) A tv-adásokhoz kapcsolódó kislexikont is nagyon hasznosnak tartják. f) Bevált az a gyakorlat is, hogy az orosz szöveg kiejtését gyakoroltatják, megismétlik* kollektív munkára, jó szövegkimondásra késztetik a tanulókat. Nem tartjuk helyesnek, hogy a televízióban szereplő gyerekek egy szóban válaszolnak a kérdésekre. Elhangzott olyan javaslat is egy-egy tárgy esetében — mint pl. a matematika —, csak a nehezebb anyagrészt kellene kiemelni és azt tisztázni. Tehát az adás nem a tanóra szerint történne, hanem csak egy fogalom, vagy jelenség tisztázását, megértését segítené elő. Így az óraszerűségből ki lehetne lépni a szélesebb területre. (Mivel 'ezzel a javaslattal kapcsolatosan megoszlanak a vélemények — kérjük nevelőink állásfoglalását) Javaslat hangzott el az osztályfőnöki munka segítésévetésekor arra gondolt, hogy a mai fiatalság nem ismeri eléggé a múltat, s éppen ezért nem tudja kellőképpen becsülni a mát. Eddig a tv-adásofenak két típusa volt. Voltak olyanok, amelyek egy-egy témakör bevezetését készítették elő, amelyek egy-egy témakör összefoglalásához, a témakörben elsajátított ismeretek rendszerezéséhez adtak anyagot. A pedagógusok véleménye szerint ez az utóbbi eredményesebb, mert kiegészíti a már megszerzett ismereteket, a tv-adás tigye- lése is tudatosabb, előzetes ismeretek megszerzése után, és bemutatja a tv-adás a témakörhöz tartozó ismeretek társadalmi jelentőségét, gyakorlati értékét. Mindez segíti az ismert elmélyítését, rendszerezését. A tv-adásokat követően nevelőink általában még egy ismétlő, rendszerező órát tartanak és így a tv-adásban konkrét ■ tartalmat nyert ismereteik pontosabban illeszthetők rendszerbe, a fogalmak lényeges jegyei ' és összefüggései világosabbak lesznek. B Milyen véleményeik han-g- ’ zottak el a tv-adásők didakti- ’ kai problémáival kapcsolatban? a) Helyesnek tartják, hogy i általában a témakör lezárásá- . hoz nyújt a tv segítséget. b) A tv-adások során beírni hetnek meg a tv segítségével a tanulók, amelyekről egy adott iskolai környezetben legfeljebb az életfolyamatot merevítő képen, ábrán tudnak szemléltetni és azt a nevelő szóbeli magyarázata egészíti ki, míg a tv-adásban fejlődésében, mozgásában szemléltetik a jelenségeket. b) Pozitív hatással vannak a tanulók pszichikai folyamataira. Biztosítják a megfelelő figyelmet, felkeltik a tanulók érdeklődését, nagymértékben megkönnyítik a logikai emlékezés fejlődését. Erőteljesen fejlődik a reproduktív és al- botóképzelet — és mindez együtt igen pozitívan hat a tanulók gondolkodásának fejlődésére. c) A nevelés hatékonyságát is segíti. Az orosz nyelvi órákról éppen úgy, mint. az élővilág, környezetismeret, de más tárgyak adásáiról is egyöntetű a nevelők véleménye: a jól megválasztott tényanyag, annak céltudatossága, nevelői tartalma fogékony talajra talál a tanulókban. A világnézeti nevelést nagyon eredményessé teszi az, hogy mozgásban, fejlődésében láthatják a jelenségeket. A tájértekezleten az egyik nevelő felvette, az érzelmi nevelés hatékonyságát emelné, ha a tv-adásokban irodalmi elbeszéléseket, ezzel kapcsolatos an kotokat tartanának. A kartársnő e kérdés fel-
