Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-19 / 66. szám
Á szocialista brigádvezetők országos tanácskozása elé A közömbösség nyomán a halál jár lis elseje óta új munkavédelmi törvényi; alkalmaznak, TV/T a és holnap kerül sor a szocialista brigádveze- tőik kétnapos országos tanácskozására. Ez alkalommal első ízben fordul elő, hogy az ipari üzemek szocialista brigádjai mellett, képviseltetik magukat a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai is. Megyénkből 28 szocialista brigádvezető vesz részt a tanácskozáson. Huszonhat ipari üzemből, akiket az országos szakmánkénti tanácskozáson, kettő termelőszövetkezetekből, aíkdket megyei szintű értekezleten választottak meg. A termelőszövetkezetek szocialista brigádmazgalmai még koránt 5em tekintenek vissza olyan múltra, mint az ipari üzemeiké. Eddigi munkájukkal azonban bebizonyították; érdemesek és érettek arra, hogy az iparban már jelentős múltra visszatekintő szocialista brigáidinozigalom mellé, felzárkózzanak, ott hallassák hangjukat és elmondják eddigi eredményeiket, s további tervüket. Nemrég országos vizsgálat folyt megyénkben arról, hogyan élnek, dolgoznak a tsz- szodallsta brigádok, milyen gondokkal, problémákkal küzdenek és egyáltalán hol tartanak a munkában, a maguk választotta életformában. Mind az említett vizsgálat, mind pedig a mindennapi élet tapasztalatai azt igazolják; eredményesen fejlődik, terebélyesedik a falu új hajtása: a szocialista brigádmozgalom. Példa erre az atkári, a tarnaörsi, a gyöngyöshalászd és a tiszamánai küldöttek felszólalásai az Egeiben megtartott értekezleten, amelyek meggyőzően bizonyították: a mozgalom életképes, eleven erő, amely máris hatással van a falu változó, formáló életére, fejlődésére. A megye ipart üzemeiben a szocialista brigádmozgalomban 425 brigád folytat nemes versenyt egymással, s 92 már elnyerte a megtisztelő címet. Külön említést érdemelnek a Flnomszerelvény- gyár szocialista brigádjai, akik hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára versenyfelhívással fordultak a többi üzemekhez, amelyek kivétel nélkül csatlakoztak felhívásukhoz. Van azonban néhány olyan jelenség, amelyre n«m árt felfigyelni és amelyek bizonyára szóba kerülnek majd az országos tanácskozáson is' I1 alán elsőként említhet- nénk a közönyt, amely még a zsenge, talán csak két-három ember fejében megfogalmazott szándékot csirájában képes megfojtani. Gyöngyöstarjánban az asz- szonyok már egy éve forgatják fejükben a gondolatot, hogy szocialista brigádot alakítanak. De mivel sem a párt- szervezet, sem a szövetkezet vezetősége nem lelkesedett, különösen a tényleg alulról jött javaslat gondolata iránt, még ma is csak ábránd a tavalyi szándék. Vagy a Mátra- vidéki Fémművek, ahol a 3-as Üzemben, még híre sincs a brigádmozgalomnak. a mun- kaversenynek. Ilyenkor a kezdet kezdetén egy közöny, vállrándítás, egy kézlegyintés elég ahhoz, hogy feledésbe merüljön a legszebb szándéle is. Ennek az ellenkezője i-s igaz, hogy ahol a párt, a tanács, a tsz-vezető- ség segít az első lépésnél, ott szép eredmények születnek. A másik dolog, amelyről érdemes beszélni. a szocialista brigádmozgaíomban, itt- ott mutatkozó formalizmus. Az üzemek, szövetkezetek vezetői magúk tudják a legjobban, hogy a legnagyobb dologidőben éppen a szocialista brigádok tagjai voltak azok, akikre számíthattak. Ök vállalták a legnehezebb feladatot, és ők voltak azok is, akik a legtöbbet termeltek. Mindez nem mond ellent annak, hogy egyes brigádok csak formálisan műkődnek. Papír szerint léteznek. A szocialista brigádmozgalom ott terebélyesedik leggyorsabban, ahol gazdája van a mozgalomnak, és törődnek vele. Végezetül, de nem utolsósorban szólni kell arról is, hogy mennyire ismerik fel a vezetők a mozgalomban rejlő lehetőségeket. Azokban az üzemekben, termelőszövetkezetekben. ahol a vezetők értik és segítik a szocialista brigádok munkáját, gyorsabban érhető el mind a gazdasági, mind a társadalmi előrehaladás. IT eves megye üzemeiben, 11 termelőszövetkezetedben ezekben a hetekben újabb szocialista brigádok alakulnak. Céljuk: szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni. Reméljük, a ma megkezdődő kétnapos országos tanácskozás munkája, és felszabadulásunk huszadik évfordulója újabb motorja lesz a mozgalom kibontakozásának, fejlődésének. Megyénk ipari üzemeiben 221« balosért történt az elmúlt évben. Tizenhármán belehaltak sérüléseikbe és üzemi balesetek miatt 43 912 munkanap esett ki a termlésből. Meghökkentő és gondolkodásra késztető adatok ezek. Munkavédelmi berendezésekre és íelszerlésekre évente milliókat költ államunk. Hiábavaló lenne az anyagi áldozat,, és falra hányt borsó az oktatásra pazarolt szó? Bár ugrásszerű fejlődést nem mutat a statisztika, de 1963-hoz képest 83-mal csökkent a balesetek száma és 530-cal kevesebb munkanap esett ki. Ám ennek a csekély eredménynek sem örülhetünk, ha a termelőszövetkezetek balesetalakulását is figyelembe vesszük. A termelőszövetkezetekben nem csökkent, hanem 1183-ra szaporodott a balesetek száma. Mind ezt egybevetve 3399 baleset történt tavaly munkiakőzben, vagyis 146-tal több mint egy évvel korábban. Hogyan lehetséges és mi okozza ezt, hiszen 1946. ápriamely növelte a szakszervezeti és a gazdasági szervek jogkörét és egyben kötelességét. A szakszervezeti választások során több helyen kifogásolták, hogy a balesetek megelőzésével sem a gazdaságvezetők, sem a szakszervezeti bizottságok kellő mértékben nem -foglalkoznak, nem küszöbölik ki azokat a hiányosságokat, amelyekre a dolgozók figyelmüket ' felhívják. Sok jó példát és nem kelés gyakorlati eredményt lehetne felsorolni a munkavédelmi őrségek munkájáról. De ahol nem gondoskodnak folyamatos képzésükről és naplóbejegyzéseikkel nem törődnek a vezetők, ahol nem használják ki a szocialista brigádok ön- tevékenységét, ott ne várjanak eredményt, mert önma- guktól nem csökkennek a balesetek. A Gépállomások Heves megyei Igazgatóságán a műszaki beosztású dolgozóknak feladatul szabták a munkavédelmi helyzet vizsgálatát és a szükséges Intézkedések megtételét. De a megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán egyetlen emberré, többnyire a gépészeti előadóra bízták az ösz- szes munkavédelmi feladatokat. Egy ember — sok más munkája mellett — nem oldhatja meg a termelőszövetkezetek szerteágazó munkavédelmi feladatait. A gazdálkodó egységekben és üzemáganként kell keresni a megoldást. Sem az üzemekben, sem a tsz-ekben nem mondhatunk le a munkavédelmi kötelezettség gek társadalmasításáról, vagyis az eddigieknél sokkal következetesebben kell támaszkodni a munkavédelmi őrségek, a szocialista brigádok és az élenjáró tapasztalt dolgozók segítségére. A balesetek többségét különböző tárgyiak esése, csúszás, botlás, valamint anyagmozgatási szabálytalanság okozza. De mindez többnyire okozat. A balesetek nagy százalékának valódi oka az, hogy rendetlenek az üzemek, rossz a munkaszervezés, megsértik a technológiai és a munkafegyelmet. Súlyos balesetek figyelmeztetnek arra, hogy közönbösek a vezetők és a munkások, eltűrik a szabálytalanságot. A tavalyi 19 emberhalál és a közel négyezer baleset követeli, hogy szüntessük meg a közönbösséget. Minden üzem és termelő- egység állapítsa meg, hogy a korábbi időben hol történt többször baleset. Kutassák és részrehajlás nélkül állapítsák meg az igazi okot. A megszokás és a beidegződött rossz módszerek elhomályosítható ják az igazságot. Ilyen esetekben az üzemek vezetői igényeljék a munkavédelmi felügyelő, vagy más szakértő segítségét. A vizsgálandó üzemek nagy száma és a balestek gyakorisága az követeli, hogy az ellenőrző szervek differenciált módon dolgozzanak. Oda összpontosítsák erejüket és figyelmüket, ahol a legtöbb baj történik. Főleg a visszatérő vizsgálatokra kell nagy súlyt helyezni, hogy ne csak megállapítsák a hiányosságokat, hanem az eddiginél sokkal nagyobb créllycl szorgalmazzák a hibák kijavítását, a balesetek megelőzéséért küzdjenek. Az Egeresein Bányában, m Mátravidéki Fémművekbeta és megyénk több üzemében az utóibbi időben több erélyes intézkedés történt, hogy megvédjék az emberek életét és testi épségét. Ismételt figyelmeztetés után több dolgozót más munkakörbe helyeztek, vagy eltiltották a munkától, mert szabálytalanságukkal, könnyelműségükkel önmaguk és mások életét veszélyeztették. Az új munkavédelmi törvény következetes szigorúságra kötelezi a vezetőket, de lehetőséget ad a sérült dolgozóknak, hogy kárigényüket a vállalattal szemben érvényesítsék. Sokan a törvényéből és a rendeletekből csak a jogokat emlegetik és hajlamossak arra, hogy a kötelezettségekről megfeledkezzenek. Ennél is nagyobb bűn a közömbösség, mert megfojtja az életet. F. L. A nyugdíjas bányászok első találkozója Felnémeten A Mátrai Bánya és Előkészítő Mű felnémeti üzemében most rendezték meg a nyugdíjas bányászok első találkozóját Örömmel tapasztaltuk, hogy az üzem ma is a nagy bányász családhoz tartozónak vallja a nyugdíjasokat és tudásukra, gazdag tapasztalataikra továbbra is számítanak. Elfogadtuk Bimer Tibor szakszervezeti titkár meghívását és a jövőben gyakrabban meglátogatjuk az üzemet Nagy Miklós üzemvezető mutatta meg a korszerű, új gépeket és ismertette a megnöveke- dett feladatokat. Jóleső elégedettséggel láttuk, hogy az új kőbányában rakodógépek, baggerok és dömperek segítségével termelnek és rakodnak, úgyszólván emberi kéz érintése nélkül. A 2800 méteres drót- kötélpályán gyorsan jut az őrlőbe az anyag. De pár éve csaknem teljesen kézi erővel dolgoztunk. Éppen azért arra szeretnénk kérni a mai fiatal munkásokat, hogy vigyázzanak, kíméljék a gépeket. Az általános iskolások szavalatai és Nagy Lászlóné éneke valóságos ünnepséggé avatta a nyugdíjas bányászok első felnémeti találkozóját. Szigeti Zoltán, nyugdíjas bányász A horti Kossuth Termelőszövetkezetben szerdán kezdték a tavaszi árpa vetését. Az első napon két gép 36 holdon juttatta földbe a magot. Tegnap már négy gép állt munkába és ha az időjárás továbbra is kedvez, ma már 16 gépi és foga- tos vetőgéppel vetik a tavaszi árpát. Az első fordulókat Kulacsik János traktoros Sultis János gépfarossa.l tette meg. A vetőgép beállítását Torma Ferenc brigádvezető személyesen is ellenőrizte, nehogy hiba csúszdán a vetésbe. A munkát a nehéz talaj is gátolta, de a gép is, ember is megbirkózik vele. (Foto: Kiss) Pályázati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus — leninizmus Esti Egyetemének 1965—66 tanévére A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, technikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagógusok), vezető propagandisták, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista oktatását- egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnák. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 103811957. számú kormányhatározat biztosítja.. Az esti egyeta n hallgatóit minden tanévben 24 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember l-töl június 30-ig tart. Hetenként egyszer—meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztály foglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik legalább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges marxista-leninista képzettséggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkivüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alapkérdéseiből. Azok a jelöltek, akik a marxista- leninista középfokú iskolán jó tanulmányi eredményt érnek el, a felvételi vizsga alól mentesítést kapnak. Az esti egyetem hároméves tagozata Egerben, Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Pétervásárán működik. A felvételi pályázatot a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Kossuth Lajos u. 15.) április 1-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen és a járási pártbizottságokon beszereztető jelentkezési lap alapján történik. Heves megyei Pártbizottság ÖTEN ÜLJÜK KÖRÜL az asztalt, barátok, jó cimborák, akiket ritkán vet össze a sors, mesélhetnénk vicceket, szórakoztató történeteket, vagy elmondhatnánk egymásnak személyes dolgainkat. De se vicc, se szórakoztató történet, se semmi személyes dolgok. — ... Vagy fél esztendeje dolgozott már egy új ember az egyik üzemben, amikor a párt- titkár valamiért magához hívatta. Megkérdezte, mennyire elégedett, mi a véleménye az üzem munkájáról, a vezetőkről, munkatársairól és hogy egyáltalán milyen tapasztalatokat szerzett. És a jó ember elmondott sorjában mindent... Hogy a műszála adminisztrációban három ember is elég lenne a hat helyett, hogy az üzemvezető liblingjeiből egy kisebb ex-király udvartartása is kitelne, hogy a liblingeknek mindent szabad, semmi munkáért pénzt szednek fel, ha valamelyikük hiányzik, altkor a többiek blokkolnak a kártyájára ... A párttitkár persze, figyelmeztette az üzemvezetőt. De nem arra, hogy az erkölcstelen dolgoknak vessen véget, hanem arra, hogy ne vigyék túlzásba, mert lám, már az új embernek is szemet szúrt az ügy. „Meg sem melegedett és ez mer pofázni?! Ha ugrál, úgy repül, ahogy- én akarom!” Mondta az üzemvezető és nyugodtan mondhatta, mert lib- lingjei közt. ott volt a párttitkár sógora is. — És az új ember is llbling lett... cÁ láthatatlan falak — Azt nem! Elmondta értekezleten, a nyilvánosság előtt is, amit a párttitkárnak mondott négyszemközt. Semmi hatása n *.n volt a szavának. Illetve: megfagyott körülötte a levegő, ott kötnek bele, ahol csak tudnak. Tehet, amit akar, láthatatlan falakba ütközik. AZ ESET NEM EGYEDI. Vannak ilyenek, csúfosabb befejezéssel is, mint az említett. Mint N. esetében is, alti a vállalatánál folyó visszaélésekről illetékes helyen bejelentést tett. A bejelentést kivizsgálandó a vállalat közvetlen felettes szervétől jött egy revizor s mindjárt a vizsgálat elején úgy akarta N-be fojtani a szót, hogy neki szegezte a mellének: „Igaz, hogy maga büntetett előéletű?! Becsületsértő módon egy tíz évvel ezelőtti ügy bélyegét sütötte újból N. homlokára. Amit kemény és becsületes munkával már lemosott. Sok emberrel beszélgettem és beszélgetek munka adta gondokról; ezek a gondok országos gondok is. Le merem írni a véleményüket, amiket a „takarékosság” szóval burkolt és nem mindenütt indokolt elbocsátásokról mondtak, mert véleményüket magam is osztom. Azt mondják ezek az emberek, hogy nem az elbocsátásokat kell hajtani, hanem a társadalom javai ellem vétőket szigorúbb büntetésekkel sújtani. Jóllehet, jelentős összeget takarít meg az ország azzal, hogv kevesebb munkabért fizet ki itt-ott, de legalább olyan jelentős, vagy jelentősebb összegeket veszít azzal, hogy sikkasztanak, lopnak és csalnak. Szigorúbb törvénykezéssel, ítéletekkel kell elvenni a kedvét azoknak, akik a megtermelt javakat, a társadalom értékeit mértéket nem ismerve dézsmálják. Kádár János kormányfőnk országos figyelmeztetése az országgyűlésben nem lehet „elröppenő szó” ... SOKAT HALLANI: tehetsz, amit akarsz, láthatatlan falakba ütközöl. Hát nem!!! Hiszen azok a láthatatlan falak nem is annyira „láthatatlanok”, nem is oly észrevétlenek. Sógorság, komaság, önös és „baráti” érdekek összefonódása, anyagi érdekű érzelmek szolidaritása emelte azt a falat. Aki tenni próbál valamit, mondják, beleütközik ezekbe a falakba. És aki nem szól, aki nem tesz semmit, az talán nem ütközik falakba? Azt valljuk, mert úgy igaz, hogy becsületes emberek közössége teszi a mi társadalmunkat. De hát kinek közömbös az, hogy hogyan él és hogyan élhetne? Senkinek. A becsületes emberek közössége kötelességének tartja, hogy többet, olcsóbbat és jobbat teremtsen mindenből, mert akkor szebben öltözködhet, többet mehet színházba, moziba és több, finomabb falat juthat a családi asztalokra is. De hát hogyan, ha a megtermelt javak megóvását kevesen érzik még kötelességüknek, ha a megtermelt javak megóvásáért nem éreznek kellő felelősséget?! Nem ritkán hallani vezetőktől olyan véleményt, hogy X. és Y. vállalatvezető, igazgató, osztályvezető igaz, megkárosította a társadalmat, visszaélt a bizalommal, de vigyázzunk, ne kerüljön az ügy nyilvánosságra, ne szellőztessék, mert ez rontja a többi, becsületes vezető tekintélyét. Éppen fordítva van. Ha nem beszélünk az elkövetett hibákról, vétségekről, ha elhallgatjuk, mi is történt, ez a nagyobb ártalom. Mert ez ad lehetőséget becsületes vezetőket is érintő, sértő és bántó, általánosító találgatásokra. Az igazság, a nyíltság és őszinteség nem gyengíti a tekintély erejét, a társadalom erejét sem. A LÁTHATATLAN FALAKAT le kell rombolni, maguktól nem omlanak össze. Látható falakat kell építeni, külön- külön és együttesen is. Falakat, gátakat kell építeni, amely azok útját állja el, akik társadalmunk javaihoz akarnak nyúlni jogtalanul. A pazarlás, a hanyagság, dologkerülés, a sikkasztás, csalás elé kell falakat húznunk. Ez a mi kötelességünk. (pataky)
