Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
Ciprusi jelentés NICOSIA (MTI): Cipruson hosszabb nyugalmi idő után, amelyet Galo Plaza, az ENSZ közvetítője as érdekelt felekkel folytatott türelmes tárgyalásokra használt fel, mint már jelentettük, újból nyomottá vált a légkör. Ennek oka a ciprusi török és görög őrség közötti golyóváltás Lefka falunál. Azt nem lehet megállapítani, hogy melyik részről dördült el az első lövés. A görög kormány megőrizte nyugalmát, a török kormány azonban ügy látszik, igen komolyan veszi a helyset ú jabb fordulatát. H. Isik, török külügyminiszter elhalasztotta Pakisztánba és Teheránba tervezett útját. A rövid idő óta hatalmon levő kormány alkalmat lát arra, hogy megmutassa az ellenzéknek, hogy a Mákariosz- kormány irányában határozott politikát fog folytatni. Megerősítették azokat a híreket, hogy a dél-törökországi katonai támaszpontok készültségi állapotban vannak, s hogy 33 török hadihajó az Isztanbul közelében levő tengerészeti támaszpontról útban van Isken- derun kikötője felé. Isik, török külügyminiszter, magához kérette Pompuraszt, Görögország ankarai nagykövetét és kijelentette, Törökország közibe fog lépni, ha a Lef- ka falunál kiújult ellenségeskedés tovább terjed. Ilyen előzmények után ff! össze a Biztonsági Tanács, hogy döntsön a Cipruson levő ENSZ- erők megbízatásának meghosz- szabbításáról. Tüntetés a Capitoliiimnál vő, C -AííJ A. e&Mt. w W .-V w * f Az Egyesült Államok különböző területén folyik a szinte permanens tüntetés a polgárjogokért. A tüntetők egy csoportja március idusán a Capitolium lépcsőjén ülősztrájkot kezdett. A rendőrség szétoszlatta a tüntetőket A képen: a rendőrök a jogokat követelő egyik tüntetőt levonszolják a Capito- lium lépcsőjéről. (Rádiotelefato — MTI Külföldi Képszolgálat) A nyugatnémet hatóságok bele sem tekintettek az NDK-tól kapott tíz tonnányi aktába BERLIN (MTI): A nyr©art>-németországi Köb- leniben levő archívumban 180 folyóméternyi akta, a friburg-i hadtörténelmi kutatóintézetben pedig tíz tonnányi egész akta- hegy hever évek óta, anélkül, hogy eaefoet áttanulmányozták volna — hangsúlyozta dr. Josef Streit, az NDK főáUarn- ügyésze a sajtónak adott interjújában. Ezt a rengeteg iratot a Német Demokratikus Köztársaság adta át a _ nyugatnemet hatóságoknak, mivél ezek az eredeti okmányok Nyugat-Né- metországban élő náci és háborús bűnösök elkövetett bűntetteit bizonyítják. Ezeníkívül nyilvánvaló, hogy Frankéi, volt nyugatnémet fó- áUamügyész, Krüger és Ober- lader miniszterek, Globke államtitkár és mások még mindig hivatalban lennének, ha a Német Demokratikus Köztársaságban le nem leplezték volna Őket és át nem adták volna a tájuk vonatkozó bizonyító anyagot a nyugatnémet haitósáEGia ASZTALOS ÉS KÁRPITOS KTSZ értesíti ügyfeleit, megrendelőit, intézményeket, magánosokat, hogy március 16-ával a központi iroda EGER, Rákóczi u. 87. sz. az üzem területére költözött ki. gofcnák. Mindenesetre azonban e személyek közül egyet sem sújtottak semmiféle bírósági ítélettel. „E tények rácáfolnak Bucher nyugatnémet igazságügymínisz- temek a bonni Bundestag elévülési vitája során, most március 10-én hangoztatott állításéra, hogy tudniillik az NDK szándékosan visszatartja a birtokában levő bizonyító anyagokat” — hangsúlyozta ör. Streit, majd megismételte azt a mér tavaly december 22-én nyilvánosságra hozott javaslatot, hogy azoknak az aktáknak az áttanulmányozására, amelyek még az NDK birtokában vannak, két fél létesítsen közös bizottságot.Ismételten kijelentette, hogy e közös bizottság megalakításának semmi köze sincsen a „kétt állam elméletéhez”, azaz a Német Demokratikus Köztársaság nem akarja ilyen kerülő úton elismertetni önmagát Nyugat-Németország által. A közös bizottság megalakítása viszont okvetlenül szükségest, mert az NDK nem akarja, hogy a birtokában levő akták már a kiszolgáltatott bizonyító anyagok sorséra jussanak és eltemessék őket valamelyik nyugatmématországi archívum pincéjébe. Események — sorokban LONDON: Egy névtelen levélíró ismét felajánlotta, hogy visszajuttatja a három és fői éve ellopott világhírű Goya-képet, Wellington herceg 140000 fontra biztosított portréját. Az ismeretlen levélíró csupán azt követelte, hogy a képet állítsák ki jótékonysági gyűjtés céljából és ne indítsanak rendőri vizsgálatot. A képtolvaj eddig ötször írt egy kis londoni hírügynökségnek. Legutóbb 1963. december 31-én jelentkezett Azt írta, hogy mivel a múzeum a képért nem hajlandó válságdíjat fizetni, az ügyre „alszik egy évet”. BELGRAD: Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök fogadta Rediha Malek-ot, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság belgrádi nagykövetét BUKAREST: Csütörtökön dólelőtt ül össze a március 7-én. megválasztott, új román parlament első ülésszaka Ez lesz a román nagy nemzetgyűlés ötödik törvényhozó ciklusa. PRAGA: A Rudé Právó, a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja, szerdai számában közli, hogy a párt elnöksége március 16-án ülést tartott amelyen meghallgatta a kommunista és munkáspártok Moszkvában tartott tanácskozásáról szóló beszámolót A bonni amerikai nagykövet áttanulmányozta a Lübke bűnösségét bizonyító dokumentumokat Táncoló századok As BERLIN (MTI): Amint ez Berlinben most ismeretessé vált, George C. McGhee, az Egyesült Államok bonni nagykövete áttanulmányozta azt a bizonyító anyagot, amelyet Lübke, nyugatnémet köztársasági elnöknek a nácizmus idején elköveFIATAIOK, JELENTKEZZETEK ÉPÍTŐIPARI TANULÓNAK! Az ÉM 22. számú Építőipari Vállalat az 1965—66-os tanévre Iskoláz be fiatalokat a Mü. M. 214. sz. Iparitanuló Intézethez kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelői betonozó és beton- elemgyártó szakmákra, ipari tanulónak. Jelentkezhet az a fiatal, aki most végzi, illetve már elvégezte az általános iskola Vili. osztályát és a 16. életévét még nem töltötte be. A tanulóidő: 3, illetve a vasbetonszerelő szakmában 2 év. Távollakók részére otthont biztosítunk. A jelentkezéshez Tti. 819. ráz. nyomtatványt kell kitölteni (beszerezhető az általános iskolánál) és a Mü. M. 214. sz. Iparitanuló Intézethez. Gyöngyös, Katona vúasef u. 4. címre megküldeni. tett bűneiről ez év január 29-én Albert Norden professzor a demokratikus Berlinben nyilvánosság elé tárt. Egyidejűleg az amerikai nagykövetség tisztviselői átvizsgálták azokról a lengyel, francia, olasz, szovjet, cseh- ; szlovák, jugoszláv. görög, an- , goi, német svájci, belga és hol- j land nemzetiségű foglyokról; készített 19 oldalas halotti lis- j tát, akiket a leaui náci munkatáborban gyilkoltak meg. Mint' ismeretes, a Berlinben nyilvánosságra hozott okmányok szerint, Lübke vezető szerepet játszott a leaui tábor megalakításában és ő volt a felelős a foglyokkal szemben támasztott embertelen munkakörülményekéi*. n. RÍSZ A XV. szazadban már magyar tánc nyomára is akadunk. Mátyás -király udvarában ugyan főleg olasz táncok divatoztak, de Mátyás 1470 -i>en Becsben, a német császárt állítólag ««agyar tánccal szórakoztatta. A XV. századból már a tár.c formáját is ismerj ük, katonatánc volt. Verancsics Ar.tal írásából tudjuk, hogy „Szapolyat János, Dózsa György kirszatása alatt az ő vitézeivel ioborzók alias hajdó táncot járta:” Vagyis a hajdú-táncot, z egyéni és a tömeges tánc mellett a keresztény monogám hatására új táncforma keletkezett: a páros tánc. De m§g mindig nem önállóan, mai formájában, hanem beépítve a csoportos táncba. Leginkább a körtáncot szakítja meg néhány páros fordulat idejére. Hiszen ezeket a csoportos táncokat is sokszor csak egyik, vagy másik nem képviselői táncolhatták, már ami az előkelőbb köröket illeti. Férfiak és nők együttes tánca legfeljebb a nép mulatságain volt korlátlanul megengedhet. Jellemző még ezekre a korai társas táncokra, hogy nem kívántak feltétlenül zenei kíséretet, járhatták bármelyiket énekhangra is. Európában hosszú időn keresztül a francia, olasz, spanyol táncformák uralkodtak, de később a német, a lengyel majd az orosz formák is elterjedtek az egyes formák meghonosításában. Milyen ismert formák voltak a XVI. századtól kezdve? Az olasz volt a páros forgó tánc (a keringő őse). A spanyol cbaconá-t tüzesen, gyorsan táncolták. A francia fonnák közül legismertebb a finomkodó, csoportosan táncolt menüett. Ezek műtáncok voltak. De a franciák elterjesztették a népies eredetű táncokat is, mint amilyen volt például a passopied. A XVIII. század végére Magyarországot is elözönlik a külföldi táncok. Csokonai Vitéz Mihály Doroty- tya című költeményében sokát felsorol közülük. Némelyik hosszú időn át divatozott, így a minét, a gaicppáU, a lengyel stájer, a mazurka, a szabács, a kozákos, a valoeres. A XIX. század végére ^ szinte egyeduralkodóvá válik a német keringő, de igen elterjedt a cseh polka is, Nálunk a szabadságharc idején ismét a nemzeti táncokra terelődik a figyelem. Ekkor válik ismertté az erdélyi csürdüngölős (csűr döngető). Biharinak még Európa figyelmét is sikerült felkeltenie a verbunkosra meg a csárdásra. Csalt a XX. századra alakult ki a feltétlen zenei kíséretet kívánó társas tánc, amelynek valamennyi formáját kizárólag párban táncolják. Elterjesztésükben vezető szerepet visznek az angolszász népek. A táncok eredete azonban nem európai. A régi forma az angolkerin- gővel bomlik meg, de igazi forradalmat a tangó okoz. Sokáig ellenszenv kíséri, míg végül sikerül meghódítania a világot. Azóta egymás után tűnnek fel a különböző modem táncok, egészen a twistig, amelyeknek mindegyike valamelyik Európától távoli, egymás után felfedezett és ismertté vált, délszaki nép zene- és tánckultúrájában gyökerezik. IV em hagyható említés í nélkül, hogy a szórakoztató társasági táncok mellett az elmúlt századokban a táncnak egy másik műfaja is kialakult: a balett, a drámai balett, amely színpadon valamely cselekményt ábrázol a tánc eszközeivel. Ma ez a műfaj képviseli az európai tánckultúra legmagasabb szintjét. Még a népi táncegyüttesek fejlődése is ebbe az irányba mutat. A művészi tánc fejlődésének azonban megint külön története van. (Folytatjuk) Furfangos mese — Valamikor régen, amikor még én is olyan gyerek voltam, mint most te, mindig üldöztem az öregapámat, hogy meséljen. Egyszer aztán erősen megmérgelődött és azt mondta: — Ha holnap hajnalban elmész helyettem a hegyekbe ját vágni, akkor még mesélek. — Elmegyek én! De el ám, csak meséljen még egyet, öregapám! — kiáltottam neki boldogan, és amit megígértem meg is tettem. Másnap elmentem helyette fát vágni az erdőre. Hajnalban gyorsan felrántottam a lábamra az inget, a fülemre a cipőmet, a fejemre a nadrágomat és kimentem a kamrába. Ott találtam a nagy harangfürészt. Felültem a hátára és elvágtattam vele fel a magas hegy tetejére. Annyira vágtatott velem az a huncut fűrész, hogy a fákat is kerítésnek láttam. A nagy rohanásban egy fenyőfa annyira fejbe bólintott, hogy az eget is nagybőgőnek néztem. Amint a hegycsúcsra értünk, tüstént lepattantam a fűrész hátáról.., — Ejnye, mi lehet ez? — kérdeztem magamtól, mert olyan csudálatos muzsikát hallottam, amilyent még életemben sem. Képzelheted, mennyire meglepődtem, amikor láttam, hogy a fenyők muzsikálnak. Akkora nagy hegedűjük volt, hogy a vonó Hencidától Boncidáig ért. — Most csak halljál csodát! A nagy zenebonára az én fűrészlovam táncolni kezdett. Egyszeriben keze, lába, feje nőtt és ropta a kutyakopogóst. Nekem meg hirtelen eszembe jutott: ha nem vágok fát, nem mesél többet az öregapám. Rá is parancsoltam mindjárt a fűrészre: — Hahó! Te vad paripám! FEKETE GYULA: Gyermek a talicskában Hej, tavasszal pitymallatkor, brúg alattam, brúg a traktor... — Miket beszélsz, te Miska! Hogy volna ez talicska, hiszen traktor — láthatod! Pöfög-puffog. reng az ablak, mind a lányok kiszaladnak, a kapuba mind kiállnak, integetnek, kiabálnak — én meg továbbvágtatok ,.. Állj meg rögtön, mert különben összetöröm a csontodat... A fűrész azon nyomban meg is állt és mint egy dühöngő fenevad, nekiesett a legszebb fenyőfának. Egy pillanat alatt elfű- részexte a derekát és ... akkor olyan csuda történt, amit még csak nem is hallottam világ életemben. A fenyőfa tovább állt. Kiabáltam én neki, hogy rögtön düljö-n le, de annak esze ágazatjában sem volt. Mintha esak őrnek állították volna oda, úgy strázsáft mozdulatlanul. Haj, erre én nagyon megmérgelődtem. Mindjárt átbucskáz- tam a fejemen és hipp-hopv, felrohantam a fa tetejébe, hogy beszéljek a koronájával. Hanem amint rohannék felfelé, a feie úton elkapott egy ág. Ügy szorította a derekamat, hogy szusszanni is alig tudtam. Hiába kiabáltam én leedves fűrészparipámnak, hogy segítsen —, nem törődött velem. No, várj csak, szélházi fa! — gondoltam —- kinőttem én már az isten markábul. Te csak a derekamat fogod, de nem ám az eszemet1 Gyorsan leszaladtam a fáról. Hazarohantam a kis szekeredért, hogy majd levágom azt az erőszakos ágat és kiszabadítom a derekamat. — Amikor aztán kiszabadítottam a derekamat, mind kivágtam az egész erdőt! Olyan voltam, mint Fanyűvő! Nem kellett ám se fejsze, se fűrész, csak a pucér kezem. Amikor végeztem, vártam öregapámtól a dicséretet. — S mit gondolsz, mi történt ekkor?: Felnyitottam a szememet, s akkor láttam, hogy öregapám a karszékben ül, én meg az ágyban fekszem, s a hasamra süt a nap. Es képzeld, a cipő nem volt a fülemen, a nadrág nem volt a fejemen, az ing nem volt a lábamon... Ekkor jöttem rá, hogy az egészet csupán álmodtam... Itt « vége, fuss el véle, nagy folyónak fenekére. S .A. Szellemi expedíció Űttörőőrsök, figyelem! A mai számunkban közöljük a Szellemi expedíció tizenhatodik fordulójának három kérdését. A kérdésekre adott válaszokat legkésőbb 1965. március 21-íg küldjétek el szerkesztőségünkbe. Címünk: Úttörőélet szerkesztősége, Eger, Üt törőház. A borítékra írjátok rá: Szellemi expedíció! A Szellemi expedíció tizenhatodik fordulójának első kérdése: 1. 1948-ban hány állomása volt az Űttörövasútnak? A Szellemi expedíció tizenhatodik fordulójának második íkérdése: 2. Láthatott-e varrógépet Kossuth Lajos, amikor Amerikában járt 1851-ben? (A választ röviden indokoljátok meg.) A Szellemi expedíció tizenhatodik fordulójának harmadik kérdése: 3. Mikor ült össze a Magyar Űttörőszervezet első országos konferenciája? Kérünk benneteket, hogy a megfejtések mellé minden esetben mellékeljétek a sarokban található számot. Jelen esetben a tizenhatos számú sorszámot. Aki elfelejti a válaszok mellé elküldeni a sorszámot. helyes megfejtés esetén sem vesszük figyelembe az értékelésnél. Minden kérdésre adott választ három ponttal jutalmazunk, így egy-egy fordulóban, legtöbbet, 9 pontot gyűjthetnek össze az őrsök. E pontokat minden esetben hozzáadjuk az addig elért pontokhoz, és így összesítve végezzük az értékelés számontartását. Minden kérdésre adott választ külön bírálunk él. A megfejtéseket sorrendben közöljük, és az utolsó forduló végén valamennyit egyszerre is közölni fogjuk majd. A végső helyezést a nyilvános vetélkedőn elért eredmény alapján döntjük majd eh Az első helyezettek értékes jutalomban részesülnek. Kérünk minden őrsöt, amelyik részt vesz a vetélkedőben, hogy postafordultával, de legkésőbb a rejtvény beküldésének határidejéig, csapatvezető* j ük aláírásával, hivatalosan közöljék velünk, hogy őrsük hány tagból tevődik össze. Erre technikai okok miatt van szükség. Amelyik őrs nem küldi be a fentebb kért igazolást, úgy tekintjük, mint aki önként kizárta magát az utolsó fordulóból, azaz a vetélkedőből. A Szellemi expedíció tizennegyedik fordulójára adott helyes válaszok a következők voltak: 1. Zrínyi Miklósé (1620— 1664.) 2. Ady Endre. 3. A „Pesti Divatlap"-nak. 16. sz. Szellemi expedíció
