Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! MPIUS A 0 AZ MSZMP HFVKS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA OS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR. Az országgyűlés folytatta a költségvetésről szélé törvényjavaslat vitáját Kádár János beszéde népgazdaságunk eredményeiről, az ország bel- és külpolitikai helyzetéről, dolgozó népünk soron következő feladatairól Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1965. évi állatni költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Xpró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Hónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai 3izottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából Péter János külügyminiszter eljuttatta hozzá a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának üzenetét a délkelet-ázsiai agresszióról. Az országgyűlés elnöke tegnap megkapta a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívását is, a Német Szövetségi Köztársaságban a náci és háborús bűnök üldözése megszüntetésének megakadályozása tárgyában. Az országgyűlés elnöke az üzenetet és a felhívást előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés külügyi bizottságának és szétosztotta a képviselők között. Az elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy a külügyi bizottság jelentését a költségvetés tárgyalásának befejezése után tűzi napirendre. Ezután folytatódott a költségvetési vita. Is elsősorban a már megvalósult beruházások jobb kihasználásával teljesíthetjük. Ezt a célt'szolgálja az idei beruházások jelentős hányada is. 1965- ben nagyobb összegeket fordítunk kiegészítő beru há zásokra. Növeljük a bortároló és a szőlőfeldolgozó kapacitást, javítjuk az erő- és munkagépek arányát. A gazdálkodás színvonalának javítása megköveteli, hogy a mezőgazdasági dolgozók A növény term eszi tegyék érc Minden évben előfordult, hogy a megtermelt termény — főleg zöldség- és gyümölcsféle — egy része jelentősen veszített értékéből vagy tömfcre- mmt. Ez a felvásárló hálózat eszköz-ollátotteágának gyengeségéből és hanyagságából adódott. Jogos kifogások merültek fel az özeinek részéről az áruk átvételével és minősítésével- kapcsolatban. Helytállóak azok a panaszok is,: hogy az áruk a szállítás, tárolás ’ és az elosztás szervezetlensége máattt nem mindig megfelelő időben és minőségben állnak a vásárlók rendelkezésére: Ez neme sale anyagi, hanem erkölcsi károkkal is jár. Ezek a hibák felelősségteljesebb munkával jórészt megelőzhetők lettek volna. Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdaság 1965. évi terve reális, — a költségvetés biztosítja pénzügyi alapjait. Teljesítése azonban jelentős erőfeszítéseiket követel a mezőgazdaság dolgozóitól. Ha a mezőgazdasági termelés és felvásárlás irányítód, a mezőgazdaság dolgozói felelősségteljesen végzik munkájukat és jól használják fél a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, jobban hasznosítják a jó termelési tapasztalatokat; akkor minden feltétele megvan annak, hogy az előirányzott mértékben, összetételben és minőségben teljesítsük termelési és felvásárlási terveinket, — növekedjék a gazdálkodás színvonala és jövedelmezősége. állandóan bővítsék szakmai ismeretüket. A mezőgazdaság állami irányító szervei sem mindig tették meg a szükséges intézkedéseket a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű, hatékony felhasználására. Egyes esetekben a kellő előrelátás hiánya és a bürokratikus ügyintézés gátolta a gyorsabb előrehaladást. lésben dolgozókat lekeltebbé Ha a fontosabb termelési részfeladatokat tekintjük, akkor megállapíthatjuk: az idén változatlanul az u legfontosabb, hogy megtermeljük az ország kenyerét. A mezőgazdaság dolgozói megteremtették az alapvető feltételót annak, hogy átlagos időjárás esetén az idén is jó termést takaríthassunk be. Ehhez most az szükséges, hogy a közeli hetekben és hónapokban minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban fokozottabb figyelemmel, a jó gazda gondosságával végezzék el a tél végi műtrágyázást, a vegyszeres gyomirtást és a többi időszerű munkát. Németh Károly ezután az állatállomány csökkenésének megakadályozására tett intézkedések eredményeit ismertette, majd hangsúlyozta: A ten melési terv teljesítésével azonos rangú feladat a felvásárlási terv teljesítése is, amihez a legfontosabb feltételek megvannak a mezőgazdaság minden ágában. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz — folytatta —, hogy a kertészeti kultúráik termelését tovább fejlesszük. Az új nagyüzemi szőlő- és gyű- mölcstelepítéseik többsége megfelel a korszerűség követelményeinek. Ennek a nagy beruházásnak hatékonyságát azonban csökkentik a telepítések során elkövetett hibák. Nem a tervezett faj- és fajta összetételben valósultak meg mindenütt a telepítések. Számottevő lemaradás van a csemegeszőlő, valamint a csonthéjas és bogyós gyümölcsösök telepítésében. Miután a nagyüzemi telepítésekkel előreh..- ladtunk, a figyelmet, arra kell összpontosítani, hogy az eddig telepített szőlőik és gyümölcsösök teljes értékű ültetvényként forduljanak termőre és megvalósuljanak az ehhez A vezetés sí eme A termelőszövetkezetek további fejlődése nagymértékben azon múlik, milyen a vezetés színvonala Sok közös gazdaság példája igazolja, hogy olyan esetekben, amikor a termelés és jövedelem alacsony színvonala a vezetés hibáinak, a szövetkezeti demokrácia hiányának a következménye, a hozzáértő vezetők — a tagokkal összefogva — rövid idő alatt rendbe hozzák gazdaságukat Az első felszólaló Nagy Antal Komárom megyei képviselő volt. Felszólalásában a kormány takarékossági intézkedéseivel és a végrehajtás különböző lehetőségeivel foglalkozott A takarékosság egyik fontos eszköze — mondotta — a létszámgazdálkodás egyes aránytalanságainak helyrehozása, A bürokrácia csökkentésére születtek már hasznos kezdeményezések.. Igen jó példát mutatott erre a Művelődésügyi Minisztérium azzál, hogy megszüntetett egy sor hiábavaló adminisztrációt. A helyes létszámgazdálkodás kialakításában, a takarékosság fokozásában fontos helyet foglal el a másodállások kérdése. Az ezzel kapcsolatos rendelkezés megnyugtató, de végrehajtása gondos ellenőrzést kíván. A költségvetési törvényjavaslatot a maga és a Komárom megyei képviselők nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Zala megyei képviselő szólalt fel Kádár János elvíárs dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel és Barcs Sándorral, az MTI vezérigazgatójával beszélget az ülés szünetében. (MTI foto t~. Vigovszld Ferenc felvétele> szükséges kiegészítő és járulékos beruházások. A felépítések ütemének csökkentése és a jobb szaporí tóanyag-ellátás lehetővé teszi, hogy az eddig telepített szőlőkben és gyümölcsösökben pótoljuk'a hiányokat, valamint a bel- és külföldi igényeknek megfelelően javítsuk a faj- és fajta- összetételt. Tavaly a zöldségtermesztésben megtorpanást tapasztalhattunk. Ez az előző évinél magasabb fogyasztói árakban is kifejezésre jutott. Mind a hazai szükségletek, mind az exportigények azt követelik, hogy nagyüzemeink a tavalyihoz mérten emeljék a termelés színvonalát, növeljék az öntözött zöldségfélék területét. Az elmúlt években mezőgazdaságunk nem termelt« meg az ország ellátásúhoz szükséges burgonyát. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani erre az igen. fontos élelmezési cikkre. A burgonyatermesztés fejlesztéséhez szükséges feltételek az -.den kedvezőbbek. A jövedelmezőség fokozása érdekében felemeltük a burgonya felvásárlási árát, érdemesebb tehát a nagyobb termésért többet tenni. Az országosan, tervezett mennyiség megtermeléséhez feltétlenül szükséges, hogy üzemeink — a növénytermesztésben dolgozókat tegyék érdekeltté a jobb minőségű munkában, s ahol lehetőség vsa rá, ott öntözzék a burgonyát. A mezőgazdasági termeié« alakulása, a termelési és fel- vásárlási tervek teljesítése döntő mértékben a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetek termelési színvonalának fejlő- dósétól, további politikai ca gazdasági megerősödésétől függ. Fontos népgazdasági érdékeinkből adódó feladatainknak teszünk tehát eleget, amikor erőnkhöz mérten támogatjuk a termelőszövetkezeteket* elősegítjük a szövetkezeti termelés anyagi és személyi feltételeinek megteremtését. Gazdasági intézkedéseinknek, a politikai felvilágosító munkának, a vezetés megerősítésére* a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére irányuló tevékenységünknek fő célja továbbra is a közös gazdaság fejlesztése, szocialista jellegének erősödése. [ínvonalának ‘lése Ezután a gyengébb termőképességű területeken gazdálkodó szövetkezetek támogatásáról szólt, majd hangsúlyozta: — A közös gazdaságok erősítésével egy időben támogatjuk az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését is. Nem engedtünk teret x háztáji gazdaságok szerepét lebecsülő nézeteknek és (Fotvtatásm a íoláalomj NÉMETH KÁROLY: Kinek-kinek személyes érdeke és kötelessége is feladatainak teljesítése — Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságiunk egészségesen fejlődik. Eredményeink azonban több vonatkozásban elmaradtak lehetőségeinktől, mert különböző hibák — amelyeket a dolgozók is jogosan kifogásolnak és segítőkészen sürgetik kijavításukat — több területen gátolták a gyorsabb előrehaladást. Ezek felszámolása jórészt idei feladataink közé tartozik. Ebben az_ összefüggésben szólok mezőgazdaságunk néhány kérdéséről. A mezőgazdaság összes termelése tavaly több mint 2 százalékkal növekedett, de alatta maradt a tervezettnek. Az árutermelés fejlődése nagyobb mértékű volt, — a felvásárlási tervet lényegében teljesítettük. Az élelmiszeripar — a mezőgazdaság növekvő árutermelése folytán — 10 százalékkal növelhette termelését. Az élelmiszerforgalom a tervezettnél gyorsabban nőtt, s emiatt néhány termékből csökkenteni kellett a kivitelt. Ennek ellenére a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának értéke 4 százalékkal meghaladta az előző évit. Az átszervezés óta eltelt 3 esztendő alatt a termelés fejlődése egyenletesebbé vált, megszűntek a korábbi évekre jellemző nagy ingadozások, a mezőgazdasági termelés és a felvásárolt áruk mennyisége évről évre nőtt. A termelőszövetkezetek többsége politikailag és gazdaságilag megszilárdult. Szövetkezeti parasztságunk — társadalmunk hathatós segítségével — leküzdötte a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti nehézségeit. Mindebben kifejezésre jut. hogy parasztságunk egyetért agrárpolitikánkkal és cselekvőén támogatja annak megvalósulását. Németh Károly ezután a korszerű nagyüzemi termelés anyagi-műszaki alapjainak megteremtésében eddig elért eredményekről szólt, majd így folytatta: — A mezőgazdaság termelési eszközeinek további korszerűsítése, az élelmiszeripar fejlesztése, valamint az eddig elmaradt kiegészítő beruházások pótlása szükségessé teszi, hogy lehetőségeinkhez mérten ezután is jelentős összegeket fordítsunk beruházásokra. Ez döntő feltétele annak, hogv mindjobban kielégíthessük a lakosság növekvő élelmiszer-szükségletét és növelhessük a mezőgazdasági kivitelt. A mezőgazdasági termelés fejlesztését követeli a szövetkezeti parasztság életkörülményeinek további javítása, valamint az ipar több ágazatának hazai nyersanyaggal való jobb ellátása is. A mező- gazdasági termelés fejlesztésének feladatai tehát egész népünk érdekeiből fakadnak. Xdej népgazdasági tervünk mezőgazdasági beruházásokra 9.8 milliárd forintot irányoz elő. Ez összhangban van a mezőgazdasági termelés tervezett növekedésével. Amint a költségvetési javaslatból is kitűnik jelentős gépi, építési, öntözési. telepítési és más beruházások valósulnak meg. Az előző évinél csaknem 7 százalékkal nagyobb hosszú és középlejáratú hitelék zöme a beruházási tevékenység pénzügyi fedezetét biztosítja. Fontos, hogy az új beruházásokat ne forgácsoljuk szét és fő termelési célkitűzéseinkkel összhangban gondoskodjunk hatékony felhasználásukról. Világosan kell látnunk azonban, hogy idei termelési feladatainkat a mezőgazdaságiban
