Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
Az országgyűlés folytatta a költségvetési vitát Kádár János beszéde is legelő-szükséglete biztosítva egyen. A nagyüzemen Kívüli i szőlők és gyümölcsösök pótlása- . a, a házi kertekben levő gyű- j nölcsösök felújítására és i izakszeru. gondozására ezután s figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell arról, hogy ; íz ehhez szükséges szaporító- i tíiyag, növényvédőszerek es ‘elszerelések rendelkezésre áll- ■anak. j Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdaság 1935. évi termelési és árutermelési terednek teljesítése elsősorban a mezőgazdaság dolgozóin múlik; azokon, akik a vezető posztokon, u szántóföldeken, az állat- tenyésztésben, a gépműhelyekben és a mezőgazdasági termelés más területein tevékenykednek. Nincs egyetlen olyan fontos célkitűzésünk sem, amelyet ne fogadhatnának egyetértéssel, helyesléssel. A munka termelékenységének növelést, a termelési költségek csökkentése a meglevő beruházások fokozottabb kihasználása, a termelés gazdaságosságának növelése, a termelési feladatok teljesítése — mind olyan követelmény, amelynek teljesítése nemcsak a jól végzett munka örömét adja az embernek, hanem kinek-kmek személyes érdeke és kötelessége is, A beterjesztett költségvetést elfogadom és elfogadásra ajánlom. Németh Károly után Mihályi Ernő, Nóffród megyei képviselő emelkedett szólásra. együttérzéssel jgetlenségükért lépeket A képviselő az 1965. évi állami költségvetés tervezetét elfogadta. A következő felszólaló BÁLI ZOLTÁN Tolna megyei képviselő volt. Többek között foglalkozott a mezőgazdaság néhány olyan problémájával amelyet az erők koncentrálásával, illetve jobb elosztásával, ésszerű szervezéssel és viszonylag igen kis anyagi ráfordítással, sürgősen meg kellene és meg is lehetne oldani. Veres József műi besa Szünet után Veres József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőiben arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentékenyen emelkedett a termelékenység, de az eredetileg tervezett célt —, hogy a termelés emelkedését kétharmad részben a termelés fokozásával valósítsuk meg — nem értük eL Megjegyezte, hogy ebben közrejátszik az is: a munkaszervezési feladatokkal ma még a vállalatok nagy többsége nem foglalkozik megfelelően. A miniszter ezután a létszámgazdálkodás terén tapasztalható hiányosságokról, fogyatékosságokról beszélt, majd arról szólt, hogy népgazdaságunkban az utóbbi években jelentős ipari átszervezést hajtottunk végre. Az átszervezés eredményei már sok helyen mutatkoznak és biztató jelek tapasztalhatók, hogy további számottevő eredményei is lesznek. A továbbiakban a helyes normák kialakításával kapcsolatos kérdésekről beszélt. Rámutatott, hogy bár fejlődtek a termelési eljárások, javultak a technikai és munkafeltételek, korszerűbbekké váltak a technológiai módszerek, sokhelyütt a munkanormákat mégsem módosították ennek megfelelően. A normalazulás — és egyéb munkaszervezési intézkedések elhanyagolása — következtében a termelékenység nem emelkedett olyan mértékben, ahogy azt a beruházások indokolták volna. A munka hatékonyságának növelése érdekében tehát szükséges a nortnarendo- zés és más munkaszervezési intézkedések megtétele, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. (MTI foto — Mező Sándor felvétele) élet űj és új kérdéseket tűz napirendre, és a dolgok ter- mészetes rendje szerint időről időre személyi változások is vannak a tisztségekben, poétikánk fő irányvonalát megőrizzük és továbbfejlesztjük, megvédj ük mindenféle torzítási kísérlettel és mindenkivel szemben. Azért hangsúlyozom ezt, t sz leit országgyűlés, mert alá kívánom húzni, hogy politikánk nem a napi konjunktúrától függ. Politikánkat a hor- 'hysta, hitlerista fasiszták ellen, a néphatalomért, a személyi kultusz ellen, az ellen- forradalmi felkelés ellen vívott harcokban, súlyos küzdelmek egész korszakán át együtt kovácsolta ki a párt, a munkásosztály, a nép, s az érvényes a szocialista Magyarország teljes felépítésének egész időszakára. Nincs ma erő, amely politikánk fő irányvonalát megváltoztathatná. Ennek tudatában élhet és dolgozhat nyugodtan népünk, minden honfitársunk. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ami a jelen ülésszak napirendjén levő 1965. évi, mindkét fő tételében kereken 98 milliárd forintot, ezen belül 174 millió forint bevételi többletet előirányzó költségvetést illett, az tükrözi és meghatározza egy esztendő egész gazdálkodását, a szocialista építés erre az időszakra szóló ütemét. A költségvetés országgyűlési vitája maga, éppen úgy, mint az üzemekben, intézményekben folyó tanácskozásokon, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűlései örvendetes módon bizonyítják; hogy a gazdasági és kulturális építés időszerű kérdései mindinkább foglalkoztatják társadalmunkat és a szó teljes értelmében közüggyé váltak. A magyar népgazdaság általános helyzetét, s fejlődésének ütemét legjobban valóban második ötéves tervünk eddig eltelt első négy évi teljesítésének fő adataival szemléltethetjük. A négyeszfcendő alatt, mint erről már ismételten szó volt, a nemzeti jövedelem 23 százalékkal, az ipari termelés 40 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal, az áruszállítás 32 százalékkal növekedett A beruházásra és felújításra fordított összeg 1964- ben kereken 26 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban, A négy év alatt a termelékenység az állami iparban 22 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági felvásárlás 26 százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a munkások és alkalmazottak reálbére 9 százalékkal, egy főre eső reáljövedelme 18 százalékkal, a parasztság reál-fogyasztása 13 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt. Nem volna azonban pontos ez a kép, ha nem tennénk hozzá, hogy ez alatt az időszak alatt a beruházási tervet 13 százalékkal túlteljesítettük, a honvédséget korszerű fegyverzettel láttuk el, előteremtettük a szükséges anyagi fedezetet a mező- gazdaság szocialista átszervezéséhez, s mindvégig pontosan eleget tettünk nemzetköri fizetési kötelezettségeinknek is minden irányban A társadalmi forradalom oly nagyjelentőségű kérdését, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, nem lehetett számológépekkel előre „megtervezni”. Ez elsősorban egész fejlődésünket érintő társadalmi és politikai kérdésként jelentkezett és gazdasági szempontból is indokolt volt. A mezőgazdaságnak előbb-utóibb minden országban át kell térnie a nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Ez teljesen ellentétes módon ugyan, de végbemegy mind a szocialista, mind a kapitalista országokban feltartóztathatatlanul. A földesúri tőkés nagybirtokot mi igen helyesen már korábban szétzúztuk, az 1958— 61-es években pedig megérett a helyzet a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Bűn (Folytatása a 3. oldalon} (Folytatás az 1. oldalról.) < gyakorlatnak, felléptünk a . megnyilvánuló túlzások ci- \ len. Ennek kézzelfogható j eredménye, hogy tavaly nőtt a háztáji állatállomány, fellendült a nagyüzemen kívüli szőlő- és gyümölcstermelés. . Ez lehetővé tette, hogy a háztáji gazdaságokból is több termüket vásárok.at tunk fel, mint a megelőző években. A háztáji gazdaságok termeléséről a jövőben sem mondhatunk le, hiszen ez fedezi a falusi lakosság élelmiszer-el1 áfásának nagyobb hányadát, s h központi árualapok képzésében és a parasztság pénzbevételei tekintetében is jelentős szerepe van. Mindebből nyilvánvaló, hogy az országnak, a termelőszövetkezetnek és a szövetkezeti tagnak egyaránt érdeke, hogy a háztáji gazdaságok termelése ezután se essék vissza. A költségvetési törvényjavaslatból kitűnik, hogy a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése érdekében ebben, az évben is növeljük az állat-férőhelyek számát. Az erre fordított beruházások azonban csak akkor szolgálják a termelés bővítését, ha kellően kihasználjuk a háztáji gazdaságok állattenyésztési lehetőségeit. Nagyon fontos, hogy minden termelőszövetkezetben, hol ez még nem történt meg, konkrét intézkedések szülessenek annak érdekében, hogy a háztáji állatállomány takarmány-, apaállatMIHÁLYFI ERNŐ: Népünk testvéri támogatja a fii] küzdő i A képviselő egyebek között az amerikai imperialisták vietnami agressziójának legutóbbi eseményeiről szólott. — Brutális, szemérmetlen nyüt háborús támadás ez, amelyet nem tűrhet el a világ népeinek lelkiismerete- — hangsúlyozta. — Népünk szolidáris a vietnami néppel, döbbent haraggal ítéli el a banditatámadásokat és azonosítja magát a Szovjetunió kormánya nyilatkozatában elhangzott megállapításokkal, amelyek szerint: „A Szovjetunió kénytelen lesz szövetségeseivel és barátaival együtt további intézkedéseket tenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság biztonságának, védelmi képességének megerősítésére.” Ezután a Német Szövetségi Köztársaság kormányának azzal a tervével foglalkozott a felszólaló, hogy a második világháború befejezésének 20. évfordulóján kimondják _ minden fasiszta, háborús bűncselekmény elévülését. — A világ közvéleménye, az egész békét akaró emberiség megdöbbenéssel és felháborodással fogadta ennek a tervnek a hírét. Példákkal bizonyította, hogy a háborús bűnösök jelentős része mindmáig elkerülte a felelősségre vonást. így a Magyarországon elkövetett tömeggyilkosságokért. a magyar állampolgárok százezreinek elpusztításáért felelős német hitlerista gyilkosok legtöbbje sem kapta meg méltó büntetését. — Előttünk van a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának üzenete és felhívása. amelyet az elnökség a külügyi bizottság elé utalt megtárgyalásra és javaslattételre. Én már most indítványozom, hogy a külügyi bizottság — ezekben a kérdésekben -— még a mostani ülésszakon olyan javaslatot terjesszen az ország- gyűlés elé, amely kifejezi az egész magyar nép tiltakozását és egységes állásfoglalását —, hangsúlyozta többek között i képviselő, majd. a Ghánában, Guineában és a Mali Köztársaságban járt hattagú magyar parlamenti küldöttség útjáról számolt be. Végül hangsúlyozta, hogy népünk internacionalista meggyőződéssel, testvéri együttérzéssel támogatja a f ügyetlenségükért küzdő népeket Példaként megemlítette az őszi termény-betakarítás idején jelentkező szállítási problémákat. Az idei költségvetés csaknem 3000 pótkocsit biztosít ugyan a mezőgazdaságnak, de ha figyelembe vesszük, hogy a meglevő pótkocsik közül mind többet kell kiselejtezni, kiderül, hogy a szállítási nehézségek ebben az évben is alig enyhülnek. A járművek gyors elhasználódásában közrejátszik a bekötő mai: rossz állapota is. Ezen pedig elég egyszerűen lehelne segl.esi, ha a gazdaságok elegendő traktorra szerelhető tolólemezt kapnának, amelyekkel jói és gyorsan javíthatják az utakat. A képviselő a továbbiakba’' javasolta, hogy az eddigir.c- nagyobb mennyiségben gyárt sanak munkagépekre szerelhető műtrágya-tartályokat. RAMEISL FERENCNÉ Baranya megye képviselője arról beszélt, hogy az állami költségvetési előirányzatban a kulturális élet támogatására biztosított több mint 9,5 milliárd forinton kívül is jelentős pénzforrások állnak a népművelés rendelkezésére. Baranya megyében, illetve Pécsett csaknem 20 millió forint jut erre a ccira az igazgatói alapokból, valamint a vállalatok, szövetkezetek ós s társadalmi szervek különböző előirányzataiból. A lehetőségek kiaknázását azonban erősen megnehezíti, hogy jóllehet a művelődési ott" honok fenntartásáról szóló rendelet lehetővé teszi, az érvényben levő pénzügyi szabályok azonban akadályozzák a különböző szerveik anyagi eszközeinek együttes felhasználását, — fejtegette többek között a képviselő. Rámutatott: a rendelkezésre álló összegek szétfő rgácsol ósa gátolja a nagyobb népművelési akciók, a jelentősebb tömegekhez szólói, korszerűbb kulturális tevékenység kibontakozását. Hozzájárul ahhoz, hogy -jó néhány esetben elszigetelt helyi érdekek határozzák meg a gazdálkodás módját, s nem a legfontosabb föladatok megoldására fordítják a pénzt. — Helyesebb lenne — javasolta a képviselő —, ha egy- egy terület kulturális igényeinek ellátásét egy központból irányítanák. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatták a tanácskozást. ikaügyi miniszter lédé ahol erre megérettek a feltételek. A munkaügyi miniszter beszéde további részében részletesen foglalkozott a Munka Törvénykönyvének január 1-én végrehajtott módosításával. A módosító rendelkezéseket az tette indokolttá, — mondotta —:, hogy a Munka Törvénykönyvében lefektetett jogok és kötelességek nem voltak arányban egymással.. A módosítások legnagyobb részt a szociális juttatásokra vonatkoznak, s s azon a korábbi igazságtalan helyzeten kívánnak változtatni, hogy a juttatásokból egyformán részesült a hanyag, fegyelmezetlen, valamint a munkáját becsülettel, jól ellátó dolgozó. A beterjesztett költségvetést elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) Ezután Petri Gábor Csong- rád megyei, Bolodár Alajosné Hajdú-Bihar megyei, és Mar tin János budapesti képviselő szólalt fel, majd az elnök ebédszünetet rendelt el. Szünet után Vas« Istvánná elnöklésével folytatta tanács hozását az országgyűlés. A délutáni ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titka- ’ ra, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér i Lajos és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá- ! nak tagjai. A vita további ró- ! szében felszólalt GondaGyörgv Vas megyei, Pankovits József- ! né Bács-Kiskun megyei, Bódi Sándor Szaboics-Szatmár megyei, Mari József és Dénes Sándor budapesti, továbbá Hegedűs Lajos Somogy megye; és Nemeslaki Tivadar Komárom megyei képviselő, t álmodoznak és suttognak. S akadnak úgynevezett „baloldaliak” is, akik, mint mondják, változatlanul az „igazi, harcos, keménykezű vezetés” idejének visszatérését várják. Ezek hiábavaló ós dóré reménykedések. Némely vallási szekta papjai hetenként egyszer megjósolják a világ végét a párt- és kormányellenes jobboldali elemek hozzájuk hasonlóan, immár húsz esztendeje minden héten megjósolják a népi demokratikus rendszer végét. Ha ez a vég nem következik be, nem zavartatják magukat és újból megjósolják; az igazán semmibe sem kerül nekik. Ezek az emberek azok. akiknek minden jó. legyen az az építő munka nehézsége, a nemzetközi helyzet bármely eseménye, vagy árvíz vagy aszály, ha az feite, végük szerint rossz a népnek és nehézséget okoz a rendszernek. Jó makik jobboldali reményeik táplálására és rémhír- terjesztésre János pápa halála, Goldwater az azóta csúfosan megbukott :— amerikai elnökjelölt egy komimunistaellenes. uszító beszéde, Hruscsov felmentése, egy nyugati államférfi várt, vagy akár egy szovjet államférfi számunkra váratlan magyarországi látogatása. Bán ezek a kávéházi Konrádok ezt semmiképpen nem akarják tudomásul venni, az idő már eljárt felettük, s népünk szerencséjére. az eseményekre nincs, és soha többé nem is lesz befolyásuk nálunk. Politikánk elvileg megalapozott, a gyakorlatban kipróbált és bevált. Pártunk önálló, országunk szuverén, fejlődésünk minden kérdésében választott legfelsőbb párt-és állami szerveink döntenek. A magyar nép magáévá tette a szocialista társadalom teljes felépítésének programját s az út mentén elmaradozó madárijesztőkre pillantást sem vetve, minden akadályon át feltartóztathatatlanul halad előre történelmi útján. (Taps.) Jó lenne, ha itthon is és határainkon túl is végre mindenki megértené; hogy noha aa Politikai kérdéssel kezdem. Mindenki jól emlékszik arra, hogy a múlt év őszén, amikor közvéleményünk számára váratlanul személyi változás történt a Szovjetunió párt- és állami vezetésében, bizonyos nyugtalanság jelentkezett nálunk a szocializmus híveinek széles köreiben. Az foglalkoztatta az embereket, nem változik-e a Szovjetunió politikája, nem változik-e nálunk a pártós a kormány politikája? Ebben a helyzetben, is megmutatkozott, milyen nagy Magyarországon a rokonszenv a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eszméi, a Szovjetunió általános politikája iránt. Megmutatkozott az is, mennyire erős és milyen mély gyökereket vert, milyen nagy támogatást élvez az országban, a tömegeknél pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikája. Abból az általánosan és egybehangzóan kifejezett kívánságból. hogy ne legyen semmiféle fordulat, változás a politikában, talán minden másnál világosabban és meggyőzőbben kitűnt, hogy a magyar nép nagyra értékeli pártunk vezetését és a szocialista építésnek azt a gyakorlatát, amely az utóbbi években nálunk kialakult. A juemzetköri közvélemény rövid idő alatt meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió Kommunista pártjának politikája nem változott. A magyar közvélemény ugyancsak rövid idő alatt mpggyőződött arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája sem változott. Ez mind párttagságunknak, mind egész népünknek mély- megnyugvást, s megerősödött biztonségérzést adott. Az említett őszi napok — mint minden ilyen helyzet — nagy tanulságokkal szolgáltak az emberek véleményének megítélése szempontjából is. Ilyenkor mutatkozik meg igazán. ilyen helyzetben, hogy ki hogyan, milyen szilárdan áll a lábén, ki bizonytalankodik? Ilyenkor az is szembetűnőbb — s jó, ha ezt nem feledjük, hogy politikánknak; rendszerünknek nemcsak szilárd hívei vannak nemcsak bizonytalankodók vannak, nanem akadnak politikánknak. rendszerünknek ellenzői és ellenségei is. A politikánkkal, rendszerünkkel szembenállók száma az országba 1 a nér> ív kic a szocializmus őszinte-híve nek számához mórién csekély, de m-égb, ilyenek is vannak. Vannak jobboldaliak, akik szüntelenül lemondásokról, a kormány. a rendszer bukásáról Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra, Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim, kedves elvtársak! Felszólalásomban — a tel* ’esség igémé nélkül — belső helyzetünk, munkánk és külpolitikánk néhány kérdésével kívánok foglalkozni.
