Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) az előző éveknél kisebb mértékű, 4,2 százalékos növelését irányozta elő. Ezen belül az egyes agaratok eltérő ’ módon fejlődnek. A leggyorsabban, 9,3 százalékkal. a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül, A korábbiaknál lényegesen kisebb a növekedés a gépiparban és az építőiparban. E két területen különösen fontos a műszaki színvonal és hatékonyság növelése, mert ez a továbbiakban a helyesebb összetételű. gazdaságosabb ugyanakkor nagyobb ütemű termelés kiindulópontja lehet. A tervben előírt mérsékeltebb célok elérése éppezért nem könnyebb az előző évek feladatainál. Nagy körültekintést igényei a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés itt különösen helyénvaló. A terv a meFontos int egyei A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyának biztosítására több fontos intézkedés született. A vállalatok jövedelmezőségének növelésére új rendelkezéseket adtunk ki a munkaerő-, a bérgazdálkodásra, az anyag- és készletgazdálkodásra vonatkozólag. Ezek ismertetésére még visszatérek. Ezenkívül a költségvetés bevételeit növelő és a takarékosabb gazdálkodást biztosító egyéb határozatok is születtek:. így intézkedtek az égetett szeszes italok árának ég a telefon díjtételének emelésére, a másodállások és mellékfoglalkozások adóinak bizonyos mértékű emelésére, valamint az utazási okmány-illetékek és más adónemek növelésére is. Csökkentettük a reprezentációval kapcsolatos kiadásokat, a bel- és külföldi kiküldetések , előirányzatait. takarékossági intézkedéseket írtunk elő az állományon kívüli béralappal való gazdálkodásra. Ezek, az intézkedések elsősorban a magasabb jövedelmeA belső mur demoralize A nyereség növelésének egyik fontos előfeltétele a termelékenység emelése, a munkaerő- és bérgazdálkodás megjavítása. Olyan periódusba jutottunk, amikor a munkaerő-ellátás eddigi forrásai falun és városon egyaránt kímerülőfélben vannak. Tűrhetetlen, hogy míg egyes területeken állandósult munkaerőhiánnyal küzdünk, vállalataink nagy részénél jelentős belső tartalékok vannak. 1964-ben az állami iparban terven felül mintegy 11 000-rel nőtt a létszám. A sok helyütt a fellelhető belső munkanélküliség demoralizáló hatással van azokra, akik munkájukat rendesen elvégzik. A Munka Törvénykönyvének közelmúltban történt módosítása lehetőséget nyújt, a meg nem felelő, vagy az adott munkahelyen feleslegessé vált munkaerők elbocsátására. Vállalatainknak élniük kell ezzel a lehetőséggel. Az átcsoportosítás szervezett lebonyolittesa lehetséges és szükséges. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi_a J®-_ számcsökken tésbői eredő bérmegtakarítás egy részének az átlagbérek emelésére fordítását. A népgazdaság egészében nem csökken a munkaalkalom, hiszen az összes foglalkoztatottak száma ebben az évben is terv szerint körülbelül 43 000- rel nő. A termelékenység emelésére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, még az év első feleben módosítani kell a normákat. A létszám- és normafelülvizsgálat természetesen nem helyettesíti a termelékenység növelésének alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, a belső szállítások, a technológiai fegyelem j avítását A másik nagy tártaiéit vállalatainknál a jobb készletgazzőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számol. Az előirányzat teljesítése feltételezi a földek gondos és időbeni megmunkálását, a. rendelkezésre álló eszközök és gépeik hatékony felhasználását, a betakarítás és értékesítés jól előkészített és szervezett elvégzését. A . termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedésének előirányzata. Ezzel arányos a felhasználás is. Bar a beruházások volumene 1965-ben az előző évihez mérten nem nő. a második ötéves terv időszakában még így is lényegesen többet fordítunk beruházásra, mint amennyit az ötéves tervben előirányoztunk. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az eddig elért eredmények megszilárdítása. Az 1965. évi állami költség- vetés kiadásai megközelítik a 98 milliárd forintot és mintegy 1,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A többlet körülbelül háromnegyed része a növekvő vállalati és termelőszövetkezeti pénzellátást és a felhalmozási eélakat szolgálja; körülbelül egymilliárd forinttal több jut a szociális, az egészségügyi és a kulturális intézmények szükségleteinek kielégítésére. A védelmi kiadások csökkennek. A közületek kiadásai az előző évek 7—9 százalékos növekedési ütemével szentben most csők 3 százalékkal nőnek. A kiadásoknak ez a megoszlása megítélésünk szerint megalapozza az előrehaladás pénzügyi feltételeit. Az előirányzat szerint elsősorban a vállalatoktól származó bevételek növekednek — öss'zeségükben 5,2 milliárd forinttal. gos megszervezésére. Még mindig sok a keresztbeszállítás, a vasúti kapacitások felesleges lekötése. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, a Központi Szállítási Tanácsnak nagyobb gondot keli arra fordítani, hogy az itt levő tartalékokat feltárja. Nyersanyag-helyzetünk, a modern ipari és mezőgazdasági objektumok létesítésére vonatkozó igények és az e tényezőkből eredő nagy arányú külkereskedelmi forgalom szükségessé teszi, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az export területén. Nagy jelentősége van annak, hogy az iparvállalatok és, külkereskedelmi szerveink együttműködése szorosabbá váljék. A vállalatok anyagi érdekeltségét úgy fejlesztjük, hogy az arra ösztönözzön: a megrendeléseknek növekvő mennyiségben és mind' jobb minőségben tegyenek eleget. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy kivitelünk gazdaságos legyen. Gépiparunk területén a helyzet e tekintetben nem kielégítő, s hasonló problémák vannak más iparágban, például a könnyűiparban is. Biztosítani kell a termelés ütemességét mind export, mind belföldi vonatkozásban, kiküszöbölve a negyedév végi, az év végi hajrákat, aminek a minőség és gazdaságosság látja kárát. A felsorolt intézkedéseknek végső soroai a vállalatok pénzügyi eredményeit kell javíta- niók. Tímár .Mátyás ezután így folytatta: — Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepük van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gazdaságban, amelynek hatékony megvalósításával 570 millió a termelés szerkezetét kedves» irányba lehet változtatni. 1965. évi tervünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készültségi fokú. befejezés előtt álló beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kezdődik s az év végéig több milliárd forinttal kell csökkennie a befejezetlen állománynak. így az év végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban levő értékhatár feletti beruházások száma, mint tavaly. A rendelkezésre álló lehetőségek korlátái miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekéiben átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei. egy részének zárolása. Az elmúlt időszakban sok esetben tapasztalhattuk, hogy beruházásaink előkészítésénél a műszaki számítások mellett a gazdaságosság és a külkereskedelmi forgalommal való ösz- szefüggések elemzése háttérbe szorult. El kell érni. hogy már a beruházási programok kidolgozásakor az eddigieknél sokkal pontosabban tudjuk, hogy a létesítmény milyen importszükségletet támaszt, milyen exportot fog eredményezni. A beruházások tervezésében, a gazdaságossági számításokban a műszakiak mellett a közgazdászoknak, közöttük a pénzügyi szakembereknek nagyobb szerepet kell kaputok. Nagyon fontos az ésszerű takarékosság érvényesítése. forint hitel az állatállomány gyarapítására A Budapesti Bútoripari Vállalat & a Cardó Bútorgyár például olyan gépeket szerzett be Nyugat-Németországból 26 millió forintos értékben, amelyeknek kapacitását csak 35 százalékban tudják kihasználni. A Soroksári Vasöntöde bővítésénél többször módosítani kellett a programot, a költségek köziben állandóan emelkedtek. a befejezés késik. Balmazújvároson 1964-ben fejezték be a művelődési ház építését, melynek nézőtere nagyobb befogadóképességű, mint a debreceni Csokonai Színházé, a beruházási költségek pedig a norma szerinti 6,4 millióról 11,7 millióra emelkedtek. Az állami gazdaságok lakásépítkezéseinél 24 féle típustervet használtak fel. Nem valószínű. hogy erre szükség volt. Az érdékelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kontroll mellett fokozniuk kell a beruházások utólagos vizsgálatát is. Az eddigi vizsgalatok is igazolták, hogy az elmúlt években az építkezések elhúzódása, a szervezetlenség milyen kedvezőtlen hatással volt nemzeti jövedelmünk, külkereskedelmünk alakulására. Három nagy papíripari beruházás. a Csepeli Hullámvertikum, a Dunaújvárosi Író- és Nyomópapírgyár és a szolnoki IV. számú papírgép üzembe helyezésének késedelme 180 000 tonna papírtermelés-kiesést okoz. ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai nem készültek fel kellő időben a földgáz fogadására, s emiatt ez év első felében 12 millió köbméter földgáz felhasználása maradit éL így 15 200 tonna szén igénybevétele és 4000 tonna fűtőolaj importja válik is mutatják, hogy a beruházások tervezésénél és bonyolításánál van mit javítani. Az illetékes szervek ez évben javaslatokat dolgoznak ki arra, hogy növeljük a beruházási eszközök felhasználásának hatékonyságát, beruházási gyakorlatunkat jobban alárendeljük a népgazdaság központi érdekeinek, hogy szűkítsük a helyi érdekek hatását. A beruházási tevékenység gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvonalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelményeknek kell eleget tennie az építőiparnak is. Építőiparunknak lehetősége nyűik, arra, hogy az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb minőségű, szervezettebb munkát végezzen. Ezt szolgálja az építőipar 1964-ben részlegesen bevezetett új finanszírozási rendszere is, amely szerint az építőipari vállalat részére csak az építmény rendeltetésszerű átadását kővetően fizetnek a megrendelők. A pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdasági a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezeteik: hosszú lejáratú hitel-előirányzata 3327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2158 millió forint, összesen 6,3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forintot, 530 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát ebben- az évben is jelem tős pótlóiagas forrást bizto“ sítarak a termel őszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyéit száma, bővül a termlősaövet- kezetek saját erő- és munka- gépparkja Jelentős összegek szolgálják a talajjavítást és a talajvédelmet. A kedvezőtlen termesztési adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állama támogatás áll rendelkezésre. 370 millió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapítására. Állami támogatásként bizto sítja a költségvetés a gyenge szövetkezetek jövedelemkiegé- szíiésóniefe, a rét- és legelőgais- dálkodás támogatásának fedezetét is. szükségessj. E példák 1965-ben: I millió 143 ezer állami és szövetkezeti nyugdíjas A hitelek és állami támogatások azon ban csak akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzívebb munkával növelni kell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét és értékét. Az állattenyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyiséget és a hizlalás! időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jövedelmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányító szerveknek és a bankhálózatnak fokozniuk keli ellenőrző munkájukat, hogy a jövedelemnövekedés összhangban álljon a termelés emelésével és a ráfordításokkal. Állami gazdaságaink eredményei azokhoz a beruházásokhoz képest, amelyeket az elmúlt évek során eszközöltünk, 1964-ben nem voltaic kielégí- tőek. Lazaságok mutatkoztak a társadalmi tulajdon kezelésében és a bérgazdálkodásban is. Az irányító munkát e területen lényesegesen javítani kell. Mezőgazdasági termelésünk és külkereskedelmünk között szoros az összefüggés. A feladat az. hogy a mezőgazdasági, főleg takarmányímportot a minimumra csökkentsük es fokozzuk a termelést azokon a területeken, ahol előnyös exportértékesítési lehetőségek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek az ex* port tekintetében. Sok esetben azonban a tárolás, a feldolgozás fogyatékosságai következtében esünk el kiviteltől, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tudunk meg* felelő árakat elérni. A járulékos beruházások megoldása éppen ezért elsőrendű feladat. Az elmúlt évben már jelentős eszközök szolgáltatták ezt a célt. így gabonatermésünk tá* rolási lehetőségének biztosítására 82 millió forintos költséggel 18 000 vagon kapacitású ideiglenes tárolóteret létesítettünk. 1965-ben a gazdaságok közművesítésére, tejházak, takarmányélőkészítőle, stb létesítésére több mint 225 millió forintot fordítottunk. Már 1965-ben és a további években is a rendelkezésre álló kereteken belül fokozott mértékben kell biztosítani a járulékos beruházások anyagi fedezetét. Tímár Mátyás a továbbiakban a közületek gazdálkodásáról szólt Rámutatott: — A szociális és egészség- ügyi kiadások 4,4 százalékkal, a kulturális kiadások 3,4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosak, a védelmi előirányzatolt pedig alacsonyabbak annál. A kormány számos takarékossági intézkedést hozott s ezek nagyobb részét a költségvetés összeállításánál már érvényesítettük. Ügy látjuk azonban, hogy az év során van még lehetőség további megtakarításra, elsősorban az igazgatási kiadások terén. Tanácsaink költségvetése a központilag tervezett fejlesztésekkel együtt 2 százalékkal nö. Tanácsainknak is nagy gondot kell fordítaniok a gazdálkodás — a beruházási, felújítási munka — javítására. Előfordul, hogy nem rangsorolják megfelelő körültekintéssel az igényeket és olyan építkezéseket valósítanak meg, amelyeknél sokkal fontosabb feladatok nincsenek kielégítően megoldva. A közületi intézmények előtt álló feladatok a költségvetési kiutalások szerényebb növekedése ellenére jelentősek. A társadalombiztosítás keretében 19G5-ben összesen 1 millió 313 ezer állami és szövetkezett nyugdíjas el- Iítá«5rói is gondoskodnak. Az egós-ségüsvi ellátást 5458 rnülíó forint szolgálja, ami többek között a feikvőbeteg- intézi-iér-yekben 78 000 ágy fenntartását, a rendelő- és gondozóintézeti szakorvosi (Folytatása a 3. oldalam) « háztartás ására latai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a készletek, ezen belül különösen az anyagkészlet összetétele, sok esetben nem felel meg a szükségleteknek. A vizsgálatok megállapításai szerint a vállalatoknál — és ezek közüli is elsősorban a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó üzemeknél — jelentős mennyiségű felesleges készlet halmozódott fel az elmúlt évek során. Egyes vállalatok rendeléseik feladásakor nem veszik eléggé figyelembe a meglevő készleteket. Nem minden esetben gondoskodnak egyes termékek gyártásénak megszüntetése után a fennmaradt anyagok hasznosításáról Előfordul, hogy biztonsági okokból — a belföldi beszerzési lehetőség ebenere — külföldről is megrendelik az anyagokat. A készletfelhalmozódásban nagy szerepe van á nem megrendelésre történő termelésnek is. Ilyen megállapításokat tettek a vizsgálatok során a Csepel Vas- és Fémművek több gyárában, A Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárában, az Orionnál, a Telefongyárban, a Remix Rádió- technikai Vállalatnál és sok más iparág üzemeiben is. A készletgazdálkodás területén 1965-ben kettős feladat előtt állunk. A kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a feleslegesnek minősíthető készletek felmerésére és gyors, bürokráciamentes értékesítésére, Lehetőség nyílik arra, hogy ilyen készleteket árengedménynyel értékesítsenek és az árban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. Az eladó eredménykiesését megtérítik, a vállalata megszabadul a felesleges készletek kamalterhétől, a vevő vállalat viszont az olcsóbb beszerzéssel javíthatja eredményét. A termelést irányító minisztériumoknak és a bankoknak az így lebonyolításra kerülő ügyleteket ellenőrizniük kell. A fenti intézkedés csak az 1965-ös évre vonatkozik, így tehát koncentrált intézkedésekre van szükség. lűködést az ipar edeiem között szerződési rendszer megreformálásával is elő kell mozdítani. Az ezzel kapcsolatos munka folyamatban van. A cél az, hogy a vállalatok ne csak a terv mennyiségi teljesítéséért, hanem elsősorban a vevő igényének kielégítéséért érezze- nek felelősséget Meg kell említeni, hogy a készletek nyilvántartása sem kielégítő. Gyakori, hogy a vállalatok nem ismerik pontosan, mi is áll tulajdonképpen rendelkezésükre. Az ügyvitel-gépesítés és szervezés egyik fontos feladata, hogy biztosítsa a készletek nyilvántartását, a gyors és állandó adatszolgáltatást. Mind a belföldre, mind a kivitelre gyártott termékeknél nagy gondot kell fordítani a szállítások észszerű, gazdasájzkedések az állal ísúlyának biztosít két és a nem alapvető fogyasztási cikkeket érintik. A hozott ármódosítások egyben a fogyasztási árarányok- javítását is célozzák. Ilyen irányú további intézkedéseket a terv és a költségvetés nem tartalmaz. Tisztelt országgyűlés! A következőkben az előttünk álló legfontosabb feladatokról sae- szeretnék beszélni. Elsőnek az állami vállalataink tevékenységével kapcsolatos' követelményekkel kell foglalkozni, mért elsősorban a termelés területén mutatkozó problémákat kell megoldanunk, ahhoz, hogy a további években gyorsabban haladjunk előre. A költségvetés előirányzatai szerint állami vállalatainknak 1965. évben 38,1 milliárd forint nyereséget (az összes _ állami bevételek 38,9 százalékát), forgalmi adó címén 17,9 milliárd forintot, esztközlekötési járulékként., podigjtöhb mint jo milliárd forintot (10,2 százaiéit) kell befizetniük. A költségvetési kötelezettségek teljesítése jelentős erőfeszítést követel vállalataink vezető gárdájától és dolgozóitól. ikanélküiiség áló hatása öálkodás. A költségvetés a forgóalapok növelésére hitelfedezeti alap címén 2,3 milliárd forintot biztosít. Ennek és a hitelrendszer más pénzforrá* sainak figyelembevételével 1965-ben— az elmúlt évek 7—8 milliárd forintos készletnövekedésével szemben — csak 4—4,5 milliárd forint értékben számolunk a készletek állományának emelkedésével. Ez gondosabb készletgazdálkodást s ennek érdekében számos intézkedést igényéi. Készleteink az elmúlt éveikben nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés, holott korszerű, szervezettség mellett a készletfelhalmozódásnak általában lassúbbnak kell lennie, mint a termelésemelkedés ütemének. Ebben milliárdos tartalékok rejlenek. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank vizsgáNagyobb együttír és a küíkeresk Nem kisebb feladat az új felesleges készletek képződésének megakadályozása sem. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy olyan időszakban, amikor a termelés egyes területein lassúbb mennyiségi növekedést tervezünk, a tájékozatlanság és a rossz irányítás többlettermelést eredményez, jól lehet arra nincs szükség. 1965-ben tehát különös gonddal kell — a beruházások és közületi megrendelések korlátozása miatt előálló — rendelésmődosításo kát átvezetni, hogy ne legyen felesleges termelés, s ez ne vonja el a rendelkezésre álló nyersanyagot, munkaerőt stb. a fontos szükségletek kielégítéséről. A jövőt illetően a termelés cs a szükségletek fokozott összhangját a szállítási
