Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) órák számának növelését, a körzeti orvosi hálózat szélesítését teszi lehetővé. A kulturális kiadások 9,5 milliárd forintot meghaladó előirányzata többek között 1400 000 általános iskolás gyermek, 170 000 szakmunkás- tanuló, 248 000 középiskolás és több mint 100 000 egyetemi és főiskolai hallgató elméleti és gyakorlati oktatását tűzi ki célul. Ezenkívül a lehetőségek! nek megfelelően tovább bővül valamennyi oktatási formában a bentlakásos intézmények hálózata és nő a napközi otthoni helyek száma. Növekednek a tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. E műszaki fejlesztési alapon felül közvetlenül a költségvetésből 510 millió forint jut erre a célra. A népművélési intézmények költségvetése 835 millió forint, s ennek keretében művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok kiadásairól gondoskodnak. A művészeti intézmények céljaira 258 millió forint áll rendelkezésre. A színházak gazdasági tevékenységének javítása érdekében olyan gazdálkodási rendszer bevezetését tervezzük, amely a színházak önállóságának és ér;' 'kéltségének fokozása r* illett a színvonal emeléséi is elősegíti. Az előző évinél nagyobb támogatást kapnak a sportmtóz- roények is. A népgazdasági terv és a költségvetés fedezetet biztosít néhány közvetlen életszinvo- nalemelő intézkedés megvalósítására is, így a kétgyermekesek családi pótlékának rendezésére és egyes elmaradt kategóriák nyugdíjának felemelésére. Dr. Ajtai Miklós, a» Ors&ágos Tervhivatal elnökének beszéde Helyes, ésszerűen alkalmazott takarékosságot Idegenforgalmunk fejlődéséről szólva a pénzügyminiszter megállapította: az elmúlt évben jelentősen nőtt a külföldre utazó magyarok, valamint a hazánkat mind a szocialista, mind a tőkés országokból felkereső turisták száma is. Népgazdaságunk fontos és jövedelmező ága az idegenforgalom. Ezért valamennyi érdekelt szerv feladata, hogy az e téren fennálló lehetőségeket maximálisan kihasználja. A magyar utazók devizaellátását áss idegen forgalmi bevételek arányában biztosítjuk. Ezért nagyon széles körű az érdekeltség, hogy a hazánkba érkező turisták megfelelő ellátást kapjanak. Tisztel országgyűlés! 1965. második ötéves tervünk befejező éve. Az, hogy milyen eredményeket érünk el, bizonyos mértékben meghatározó a harmadik ötéves tervre is, Ezért erősítenünk kell a gazdálkodás rendjét és fegyelmét, fokozni kell az ellenőrző munkát, megfelelően felelősségre kell vonni a mulasztókat. Szigorúbban kell eljárni a meg nem engedett jövedelemforrások haszonélvezőivel és azokkal szemben, akik a társadalmi tulajdont Csáki szalmájának tekintik. Gondosan meg kell vizsgálni mindenfajta deficit kiküszöbölésének lehetőségét és megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni ezek felszámolására. A takarékosságot helyesen, észszerűen és nem kicsinyesen kell alkalmazni. A termelékenység növelésének, a munkaszervezettség javításénak, a készletgazdálkodásnak, a minőség javításának, az exportfeladatok megoldásának, a gazdálkodási rend és fegyelem erősítésének feladatai nemcsak 1965-re szólnak. A gazdasági vezetésnek felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a gazdaságirányítási módszereket. A magyar népgazdaság a régi, 20 év előtti elmaradt gazdaságból erősen fejlődő, bonyolult, sokrétű gazdaságú vált. Irányítási módszereink is jelentősen fejlődtek. A gazdaság mai foka megköveteli, hogy a tervezés, árrendszer, pénzgazdálkodás, beruházás-irányítás stb. tekintetében a megváltozott követelményeket felmérjük és megfelelő intézkedéseket tegyünk. A gazdaság bonyolultabbá válásával egyre nagyobb szerepe van annak, hogy helyesebb munkamegosztás jöjjön létre a vállalatok és az irányító szervek között, hogy a felső gazdasági vezetés és különösen a termelést irányító minisztériumok egyre inkább az átfogó, felső szintű irányítás feladataival foglalkozzanak. A demokratikus centralizmus he’' sen, az adottságok elemzést il kiinduló érvényesítése kiküszöböli az adminisztratív módszereket, gyorsabbá teheti az információt, a döntést, az egész gazdasági élet folyamatát. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek Az MSZMP Központi Bízott, ágának decemberi határozata api rendre tűzte az ezzel kap- solatos tennivalókat. E mun- a nagy felelősségérzetet, el- lélyülést, tudományos rlapos- ágot igényel. Sokoldalúan feil kell vizsgálni mind a vállalati, mind a felső vezetés övetelményeit. Ki kell dolgozni azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik az erők és képességek jobb kibontakozását. lindez időt igényel, hisz nem is kérdésekről van szó. _Míg z átfogó értékelés és elképzelek kialakulnak számos unatkozásban, addig.is folya- íatosan javítanunk kell mód- dereinken. Elő relathatóiag lég ez év során kidolgozásra erűinek bizonyos változások eruházásaink jóváhagyási műszerében. Folyamatban van szállítási szerződések felül- izsgálata és reformja. Kísérleteket folytatnak az jár és külkereskedelem kap- solatainak szorosabbra fűzéire, érdekei közelebb hozásá- i. Napirenden szerepel né” ány mezőgazdaság irányítási lődszer felülvizsgálata is. •zek és a többi munkálatok a állataink és tanácsi szervek nállóságának, feladatának és ú élességének, ugyanakkor lehetőségének növekedését is kell. hogy eredményezzék. Nem hirtelen és látványos intézkedésekre, hanem meggondolt, körültekintő fejlesztésre van szükség. Pártunk politikájának helyességét bebizonyította az idő. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hibák és fogyatékosságok megszűnte thetők. Bizonyos, hogy a dolgozó tömegek támogatá” sát fogja élvezni minden olyan törekvés, amely a kitűzött határozatok és irányelvek megvalósítását szolgálja. Máris biztató jelek mutatják, hogy dolgozóink nagy többsége megéri! és helyesli céljainkat. Nem szabad megállni az általános határozatok hangoztatásánál. Ki kell dolgozni min* den területre azokat á részletes intézkedési terveket, amely* a termelés mennyiségi feladatai mellett előtérbe helyezik a minőség, a műszaki fejlesztés, a munkaszervezés, a helyes készletgazdál kodás, a külkereskedelem érdekeit. Ha következetesek leszünk, a várt eredmények nőm maradnak el— fejezte be expozéját Tímár Mátyás. Tímár Mátyás pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után több képviselő hozzászólt, majd az elnök szünetet rendelt eí. Az ebédszünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Az 1965. évi költségvetés, — amelyet Tímár elvtárs részletesen indokolt, — az ez évi népgazdasági tervre épül, azzal összhangban készült el, — mondatta. — Mint ismeretes, a nemzeti jövedelmet kereken 3 százalékkal tervezzük emelni, ami összhangban van az ipari termelés 4 százalékot meghaladó, és a mezőgazdasági termelés mintegy két százalékot kitevő növelésével. A nemzeti jövedelem, a megtermeli új érték növelését természetszerűen elsősorban iparunk fejlődése biztosítja. Népgazdaságunk belső szükségleteinek és a nemzetközi áruforgalom követelményeinek) megfelelően 1965-ös tervünkben az ipar leggyorsabban növekvő ága a vegyipar, amelynek termelése — jelentősen meghaladva az ipar egészét — mintegy 9 százalékkal növekszik. A vegyipar fejlődésében a letgdönitőbb szerepük éppen azoknak a termékeknek van, amelyek a belső szükségletek és külkereskedelmünk szempontjából alap- vetőek. Ilyenek például a műtrágyagyártás, a‘ kőolaj feldolgozás, a gyógyszergyártás termékei. Az építőanyagipar termelése 5 százalékkal emelkedik. Az üvegiparban — az új orosházi üveggyár üz inbe lépésével — a növekedés meghaladja a 16 százalékot. Különös gondot fordít a terv a lakosság építőanyaggal való ellátására; arra, hogy az állami lakásépítkezések mellett a lakosság magánépítkezése is tovább növekedjék. Itt jegyzem meg, hogy 1965- ben magánlakás építkezések támogatáséra 1,4 milliárd forint OTF-köicsön folyósítását te» vezzük. A kohászat tervével kapcsolatban helyes kiemelni, hogy 1965-ben lép üzembe a Dunai Vasmű hideghengerműve, amelynek termelése a kohászati termékek összetételének lényeges változását, minőségi javulását jelenti. A gépipar termelésének növekedését — a korábbi évek 7—10 százaléka helyett — 4 százalékban irányozták elő. A könnyűipar termelése 3,5 százalékkal nő. ezen belül az exportszállítás meghaladja az 5 százalékot. A terv a konfekcióipar és a cipőipar kivételével a kapacitások teljes kihasználásával számol. Sőt. egyes területeken, mint például a papíriparban, a tervek maximális túl teljesítése kívánatos. Az élelmiszeripar termelése 5 százalékkal növekszik, ezen belül az átlagot .meghaladó ütemben. mintegy' 14 százalékkal nő a konzervipar termelése. Az élelmiszeripar előirányzatai a terv szerint rendelkezésre álló nyersanyagokkal összhangban készültek. A népgazdaság energia-ellátását a terv kielégítően biztosítja, az energia-ágazat termelése csaknem 8 százalékkal növekszik. Az energetikai terv egyik jellegzetes vonása, hogy a földgáz-felhasználás mintegy másfélszeresére emelkedik, s ez egyenértékű mintegy 700 Ö00 tonna hazad szénmennyiséggel. Országunk energia-helyzete szükségessé teszi, hogy energia-importunk tovább növekedjék. Ugyancsak energiahelyzetünk indokolja, hogy különös gondot fordítsunk 1965-ben is az encrgia-mcg- takaritási intézkedésekre: arra. hogy egész energetikai rendszerünk hatásfokát, megfelelő anyagi befektetésekkel tovább javítsuk, növeljük. A terv az építőipar termelését lényegében az 1964. évi teljesítés színvonalán irányozza elő. Ez az előirányzat módot és lehetőséget ad, hogy felszámoljunk néhány kedvezőtlen jelenséget, amely az épr tőipar munkájában a legutóbbi időben mutatkozott. Gondolok az építőipar létszám igényére, egyes építkezések elhúzódására, és arra, hogy ebben az iparágban problémák jelentkeztek a szervezés, a kooperáció, a munakfegyeiem terén. Az ipar tervének egészét a termelés minőségi oldalának erőteljes előtérbe állítása jellemzi: több esetben a mennyiségi előirányzatok romlására is. ezért a terv nem mindenütt irányozza elő a kapacitások teljes kihasználást. A tervnek ez a sajátossága természetesen iparáganként és üzemenként is különböző, és nem valamiféle — minden termékre, üzemre vonatkozó — sablon. A termékek jelentős szántanak természetesein helyes volt előirányozni a kapacitások teljes kihasználást, így a műtrágyagyártásban, a timföldgyártásban, a kőolajtermelésben, a szénbányászatban, a cellulózé- és papírgyártásban és azokban a termékekben, amelyek gazdaságosan exportálhatok. Mindez azonban semmit sem változtat a terv alapvető jellemvonásán, a feladat lényegén, hogy most erőfeszítéseink súlyát a minőségre, a hatékonyságra, a termelékenységre, a műszaki fejlesztési célokra szükséges kon” centrálnunk. A mezőgazdasági termelés előirányzott emelkedése reálisnak, bizonyos fokig szerénynek is tekinthető. A mezőgazdasági termelési előirányzatával kapcsolatosan tartalékokkal rendelkezünk, megállapítható, hogyha jól dolgozunk, közepes időjárás esetén is, lehetőség nyílik egyes területeken a túlteljesítésre. Nem szükséges részletesen indokolni a mezőgazdasági termelés jelen* tőségét, a tervben rejlő tarta* lékok kihasználásának fontosságát. Indokolja ezt a lakosság növekvő élelmiszer-szükséglete, az a szerep, amelyet a mezőgazdasági termékek exportunkban betöltenek, az ipar több agának ellátása hazai nyersanyaggal és az, hogy a parasztság életszínvonalának emelkedése közvetlenül összefügg a termelési eredményekkel Ajtai Miklós a továbbiakban fejlődésünk egyik lényeges tényezőjével, a beruházások kérdésével és a terv néhány jellegzetes vonásával foglalkozott. Dr. Ajtai Miklós nagy tapssal fogadott beszéde után több hozzászólás hangzott él, majd szünet következett. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Apró Antal felszólalása Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! — A pénzügyminiszter elv- tára által beterjesztett 1965. évi költségvetés figyelembe veszi az ország gazdasági helyzetét, a szükségleteket és a népgazdaság további fejlesztésének lehetőségeit. Az ezévi célkitűzéseink mérsékeltebbek az előző éveikhez viszonyítva. Ennek célszerűségét Tímár és Ajtai éLvtársak már megindokolták. 1965-ben és a következő években az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítású a társadalmi munka hatékonyságának növelésére, a minőség javítására, az értékesebb, nagyobb hasznot hajtó munkára. — Meggyőződésünk, hogy ha az állami, a gazdasági vezetés minden szintjén, a minisztériumokban, a tanácsokban, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben jobban megszervezzük a munkánkat, és eleget teszünk az 1965. évi terv és költségvetés minőségi, takarékossági, valamint külkereskedelmi előírásainak, olyan új tartalékot teremtünk, amely megfelelő alapot biztosít az 1966-ban kezdődő harmadik ötéves tervhez. A jobb, takarékosabb, gazdaságosabb épí- tőiminkának mind a politikai mind a gazdasági feltételei adottak. Építőmunkánk eddigi eredményei szorosan összefüggenek azzal, hogy Magyar Népköztársaság nemzetközi gazdasági kapcsolatai és külkereskedelme állandóan fejlődik és hazánk mind hatékonyabb, sokrétűbb kooperációt alakit ki a szocialista és a tőkés országokkal is. Míg 1960-ban 106, addig 1964-ben már 128 országgal kereskedtünk, közülük 53 országgal mér nemzetközi egyezmények, 30 országgal pedig több évre szóló kereskedelmi megállapodás alapján működünk együtt. Ezen túlmenően számos olyan országgal is bonyolítunk, kereskedelmi forgalmat, amellyel még'nincs államközi megállapodásunk. Múlt évi exportunk a nemzeti jövedelemnek mintegy 35—36 százalékát, behozatalunk pedig 36 százalékát tette ki. — Fejlődésünkben alapvető a KGST-hez tartozó szocialista országokkal kialakított sokoldalú gazdasági együttműködésünk, Az országunk ipari fejlődéséhez szükséges nyersanyagok többségét a Szovjetuniótól, illetve a KGST-hez tartozó többi országtól vásároljuk. Nyersanyag;behozatalunk az 1960. évi 207 millió rubelről 1964-re csaknem 750 millió rubelre növekedett. Jelenleg nyersanyag importunk mintegy 65 százalékát a KGST országok biztosítják részünkre. Ipari termelésünk növelését — ismert nyersanyag — és energia gondjaink ellenére — az teszi lehetővé, hogy állandóan növekszik behozatalunk fűtőanyagokból, ércekből, fémekből, fából, gyapotból, valamint más, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges alapanyagokból. — A KGST-hez tartozó országok mint vevők is mind nagyobb szerepet játszanak külkereskedelmünkben. — Magyarország fejlődés szempontjából legfontosabb az évről évre növekvő és mind sokoldalúbbá váló magyar- szovjet gazdasági kapcsolat. A két ország között az elmúlt 6 évben több mint kétszeresére nőtt az áruforgalom, s 1964- ben elérte a 880 millió rubelt. Erre az évre több mint 900 millió rubel export-import forgalmat irányoztunk elő. A Szovjetunió erre az esztendőre is jelentős részt vállal a magyar ipar nyersanyag-ellátásából éppúgy, mint kész termékeink megvásárlásából. Jelenleg a Szovjetunió biztosítja a magyar iparban felhasznált nyersolaj 47, a vasért 82, a gyapot 58, a fenyő-fűrészáru 60, á kohókoksz 60, az ólom 89 és a réz 5 százalékát Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk tehát a Szovjetunió, s országunk gazdasági fejlődése sok vonatkozásban szorosan ösz- szekapcsolódik a magyar— szovjet gazdasági együttműködéssel. •— A növekvő magyar—szovjet árucsere-forgalmon kívül fejlődésünk szempontjából mind nagyobb jelentőségűek az ipari és mezőgazdasági termelésünket közvetlenül érintő gazdasági, termelési, együttműködési egyezmények és kooperációs megállapodások. Apró Antal ezzel kapcsolatban beszélt a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezményről, valamint a „Barátság” nemzetközi olajvezeték: ről, a „Barátság” kőolajvezetéken hazánk az idén mintegy két millió tonna olajat kap. Á „Barátság” olajvezeték gazdaságosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy hazai szakaszának 137,5 millió forintos építési költsége már a múlt évben teljesen megtérült. Jelenleg újabb tárgyalásokat folytatunk egy második olajvezeték építéséről, és így aZ előzetes tervek szerint Magyar- ország 1970-től már évi 4 mik lió tonna olajat kap a Szovjetuniótól. A „Barátság” kőolaj-1 vezeték megépítése a részt vevő országok egész gazdaságának fejlődése szempontjából nagy jelentőségű. — Természetesen állandóari növeljük külkereskedelmi forgalmunkat a Szovjetunió mellett a többi szocialista országgal is. Ezt kívánja fejlődő iparunk és mezőgazdaságunk, melynek mind több olyan nyersanyagra és gépre van szüksége, amelyet itthon nem lehet, vagy nem gazdaságos előállítani. Ugyanakkor iparunk és mezőgazdaságunk termékeinek elhelyezésére szilárd és állandó piacot kell biztosítanunk. Ezért helyes mind szorosabb éd egyre fejlődő gazdasági kapcsolatokat kialakítani minden szocialista országgal. Apró Antal végezetül javasolta. hogy az országgyűlés a beterjesztett költségvetés-tervezetet fogadja el. Hever Lajos Heves megyei képviselő hozzászólása Ezután Hevér Lajos. Heves megyei képviselő szólalt fel. Rámutatott, hogy a mezőgazdaság gépparkjának bővítésével egyidejűleg az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a meglevő állomány jobb. termelékenyebb kihasználására. Heves megyében például 1964-ben alacsonyabb volt a gépállomások kezelésében levő erőgépek teljesítménye mint 1963-ban. s jónehány munkagép egész évben tétlenül vesztegelt — A gépek megfelelő kihasználásának egyik akadálya a traktoroshiány — folytatta ezután a képviselő. Gondjainkat az is tetézi, hogy az újonnan kiképzett traktorosok és más szakemberek egy része dórnper- cs vontatóvezetőként, vagy más beosztásban az üzemekben helyezkedik el. Helyes lenne intézkedésekkel is elősegíteni, hogy a Földművelődésügyi Minisztérium költségvetéséből szervezett tanfolyamok hallgatói a mezőgazdaságban hasznosítsák tudásukat. Hevér Lajos a továbbiakban a mezőgazdasági gépek rendeltetésszerű felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. Szóvá tette, hogy — jóllehet ezeknek elsősorban a szántás, a vetés és az ezzel kapcsolatos talajelőkészítés, valamint a növényápolás, illetve a növényvé- demet kellene segíteniük — a tapasztalatok szerint mintegy 50 százalékukat különböző szállításokra veszik igénybe. Olyan száll! tásdk lebonyolítására, amelyek például a kereskedelem hatáskörébe tartoznak, Hogy mást ne mondjak, a MÉK évről évre nagyobb arányban szállíttat a termelő- szövetkezetekkel a berakodó vasútállomásokra. Emiatt azután csökken a nyári talaj munkák mennyisége, nehézségekbe ütközik az őszi vetés jó minőségű, időben történő befejezése. A képviselő az 1965. évi állami költségvetés tervezetét mind a maga, mind a Heves megyei képviselőcsoport nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Több hozzászólás után az elnöki ö Pólyák János az ország- gyűlés szerdai ülését bezárta. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja1 munkáját. (MTI)
