Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
\Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A pénzügyminszter beterjesztette az idei költségvetést — Az Országos Tervhivatal elnökének beszámolója — Apró Antal felszólalása — Viták a törvényjavaslatok felett Az ülésen részt vett Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér hajós, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka után. elhalálozott Boros Antal, Bács—Kiskun megyei képviselő munkásságáról. Boros Antal emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Bács—Kiskun megyei választókerületben megüresedett képviselői helyre dr. Veréb János, soron következő pótképviselöt behívta. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságainak kiadta s a képviselők között szétosztatta. Az elnök a továbbiakban arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1964. november 20-án berek esz tett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően a képviselők között szétosztatta. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. Az elnök ezután bejelentette, hogy Sárosi György képviselőnek a szőlő feldolgozása és tárolása tárgyában a legutóbbi ülésszakon előterjesztett interpellációjára Kovács Imre, élelmezésügyi miniszter a választ írásban adta meg. Dr. Pesta László jegyző felolvasta a válaszlevelet. Az élelmezésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. . vetkezetesen érvényre jutnak, ha irányítási rendszerünkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beruházásainkat nagyobb koncentráltsággal és hatásfokkal hajtottuk volna végre, ha a részérdekek sok helyütt nem előzték volna meg a népgazdaság egészének érdekeit. Az elmúlt négy év fejlődésének pozitív vonásai és hiányosságai jellemzik 1964. évi tervünk és költségvetésünk végrehajtását is. A termelés és a forgalom mennyiségi növelésének előirányzatait a legtöbb területen teljesítettük, de nem a kívánt hatásfokkal. A gazdálkodás minőségi fejlődésére jellemző mutatók — a termelékenység, az önköltség stb. — ugyanis nem alakultak kielégítően. Ennek következményei az állami költségvetésben és külkereskedelmünkben is tükröződnek. A vállalatok gazdálkodásában elmaradás tapasztalható az önköltségcsökkentés terén. Az iparban a termelékenység emelkedése — az ötéves tervben átlagosan előírt 70 százalék helyett — csak valamivel több mint fele részben volt forrása a többlettermelésnek. Számos vállalat túllépte létszám- és béralapját, terven felül sok túlórát vettek igénybe, ami a termelés ütemének egyenetlenségét is mutatja. Túllépések mutatkoztak az anyagfelhasználásban, ami külkereskedelmi mérlegünket is terhelte. A vállalati gazdálkodásban fellelhető hiányosságok' következtében az elért nyereség alacsonyabb volt az előirányzottnál. Megfefe!6en alakult az állami bevétel és kiadás Az országgyűlés ezután — az elnök javaslatára — az 1965. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra s megtartotta költségvetési expozéját. Dr. Tiittár Mátyás beszéde Tisztelt országgyűlés! Második ötéves tervünk utolsó évébe léptünk. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése jelentős. Nemzeti jövedelmünk a négy év alatt 22—23 százalékkal, ezen belül a vegyiparé 70 százalékkal nőtt Sikeresen haladt előre a mezőgazdaság szoezekben az éveikben honvédelmünk korszerűsítésére. Eredményeinket népünk gyümölcsöző munkája, a párt helyes politikája tette lehetővé. E sikerek a szocialista és a_ tókés országokban is erősítették hazánk nemzetközi tekintélyét. Mégis megállapítható, hogy fejlődésünk nagyobb is lehetett volna, ha a termelő munkában a gazdaságosság, a hatékonyság, a szükségletek jobb kielégítése, általában a termelés minőségi követelményei feöA készletek alakulásában — 1963-noz hasonlóan — némi javulás mutatkozik, ezt azonban nem lehet kielégítőnek nevezni. Az elmúlt évek során készleteink az iparban gyorsabban nőttek, r<;nt a termelés, holott ez a tendencia nem indokolt. Beruházásokra nagyjából a tervezett összeget fordítottuk, számos létesítmény azonban a tervezettnél drágábban és később valósult meg. Az eszközök koncentrál ásában az építkezések meggyorsításában nem értük el a kívánt előrehaladást. A mezőgazdasági termelésben a fő figyelem 1964-ben a kenyérgabona-szükséglet biztosítására összpontosult, és az erőfeszítések eredményesnek bizonyultak. A mezőgazdaság termelése körülbelül 2 százalékkal volt magasabb 1964-ben az előző évinél, összességében azonban nem érte el a tervezettet. Külkereskedelmi forgalmunk mind a szocialista, mind a gazdasági fejlődés útjára lépett országokkal és a fejlett tőkés országokkal is erőteljesen bővült. A mezőgazdasági termelés 1963. évi elmaradása miatt jelentős volt a rendkívüli kecialísta átalakítása, a szövetkezeti nagyüzemek megszilárdítása és közben a mezőgazdasági termelés mintegy 10 százalékkal növekedett. Hatalmas összegeket fordítottunk beruházásokra. Működésbe léptek olyan nagy létesítmények, mint a Berentei Vegyiművek pvc- üzeme, a Szőmyi Kőolajfínoroí- tó egymillió tonna kapacitású új üzemrésze, a Dunai Vasmű melaghengerműve, az Egyesült Izzó váci képcsőgyára, a Dunai Cement és Mészmű, a Dunai Szalmacelluloze Gyár, a Békéscsabai Hűtőház. Munkások és alkalmazottak reáljövedelme 18 százalékkal volt magasabb 1964-ben, mint 1960-ban, a parasztság fogyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. Megváltozott a lakosság kiadásainak összetétele. A tartós' fogyasztási cikkek forgalma 4 év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. A miagyar _ állampolgárok külföldi utazásainak száma az 1960. évi mintegy 300 000-rel szemben 1964-ben megközelítette a másfél milliói. A takarékbetétállomány a négy év alatt 16,8 milliárd forintra nőtt. Szociális és kulturális intézményeink költségvetése 1964-ben 34 százalékkal haladta meg az I960, évit. Jelentős esdközök** fordítottunk Az országgyűlési képviselők egy «aopurtja » parlamentben. A* első sorban: Dobi István és Kádár János. nyérgabona- és takarmány import devizakihatása. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés igényeinek kielégítésére gépekből és nyersanyagokból is terven felüli importra került sor. A többletimporttal szemben a kiviteli tervek túlteljesítése nem érte el a kívánt szintet. Az 1964. évi állami költség- vetés bevételei és kiadásai lér nyegében megfelelően alakultak és a teljesítés aránya egyaránt 99,8 százalék volt, a tervezetthez képest azonban a költségvetés belső arányaiban eltolódások következtek be A termelés- és az áruforgalom tervet meghaladó növekedése miatt emelkedtek a költségvetés forgalmiadó-be- vételei. Ugyanakkor főleg az ipari és építőipari vállalatok — a nem kielégítő költséggazdálkodás következtében — kevesebb nyereséget fizettek ba áz előirányzatnál. Mindent összevetve a költségvetés vállalatoktól származó bevételei nem érték el a tervezettet. A költségvetésből finanszírozott beruházásokra az elő* irányzott összegnél valamivel kevesebbet használtaik fel. A termelőszövetkezetele által igénybe vett eszközöli is valamelyest alacsonyabbak voltak a tervezettnél. A külkereskedelmi áruforgalom alakulása es egyéb tényezők következtében a költségvetés vállalati kiadásai és ezen belül az árkiegyenlítések meghaladták a* előirányzatot A közületi szervek kiadásainak alakulása lényegében megfelelt a tervnek A fogyatékosságok ellen Az 1964. évi költségvetés a'4 elmondottak eredményéként némi bevételi többlettel zárult. Tisztelt országgyűlés! Az említett eredményeit és problémák meghatározzák további munkánkat* az 1965. évi népgazdasági terv és államháztartás előirányzatait is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján következetesebben, határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságok ellen, amelyek a termelés és felhasználás területén jellegzetesek. A tó cél most a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. Nyilvánvaló,, hogy az államháztartás kiadásait csak olyan arányban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokat. \ bevételek megfelelő alakú* sának pedig az a kulcsa, ogy nagyobb, energiát fordít- ink a termelékenységre, a unka szervezettségére, az 'költségcsökkentésre, a terűket minőségére, a jobb szletgazctólkodásra, az exit feladatok teljesítésére. Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek (FotvUMn • KoMafoaJ
