Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-09 / 33. szám
A délibáb határán, délibáb nélkül Poroszló. A délibáb határa; Itt kezdődött a Hortobágy — vagy itt ért véget? Mindc-jv. A télben szabadon garázdálkodott a pusztai vihar , a nyári tikkadt melegben vibráló leve. gő varázsos képet fest az ég aljára. A poroszlói ember ismeri a délibábot, nem hisz neki. Az eltelt századok, de még a közelmúlt évek is megtanították arra, hogy ezen a földön nincs helye hamis illúzióknak, csak kézzelfogható, meg veri kikezelt tényéknek. Átkozott és egyben csodálatos föld ez itt A tiszai gáton belül valóságos édenkert, — ha nincs vízözön. De a Tisza mindig kiönt, így tehát ez á hazai ,.Nílus-part” — csak az év viszonylag rövid időszakában használható fel gazdálkodásra. A megyei átlag 500—600 milliméter, itt, Poroszlón, 200—250 milliméter: ennyi eső esik egy esztendő alatt. A gáton belül is, a gáton kívül is, ahol jobbára a szik az úr. Rideg marhatartás járta itt, meg jobbára gabona, ami vagy bevágott, vagy nem, de legtöbbször: nem. És tessék itt megvalósítani a szövetkezés célját és igazságát: jómódot, biztos, egyenletes megélhetést teremteni. Ezt próbálta meg többek között a helybeli Új Erő Termelőszövetkezet is, a birkózást próbálta meg a természet erőivel, a nem kevés csökös megszokással, és erről a birkózásról adott számot a szombati közgyűlés. Egy esztendő, 365 nap: mennyi gond, tépeiődés, remény és lelemény, vesztés, vita és győzkődés fér bele ennyi napba! Tizennégyezer forint! Ennyi a szövetkezettől kapott évi jövedelem átlaga a szövetkezetben, itt a délibáb határán, — de ez már nem délibáb. A lehetőség, az adottság kihasználása, ötletek, szándékok, sóik, nagyon sok munka és a szikes tájékon, ahol ritka vendég az első, tizennégyezer forint lett a jövedelem. Ehhez az is kellett például, hogy rengeteg vita árán mégis erőgépeket vásárolni — 30 dolgozik itt a szövetkezetben —, amelyeknek munkája nyomán, egy esztendő r.latt felére csökkent a gépállomásnak fizetendő munka díja. Pont annyi ez, mint a vásárolt erőgépek ára! Négyéves trágyázás! forgó kialakítása, évente 400 holdat trágyázva, hogy feljavuljon és termővé forduljon a szik... Ehhez persze megfelelő állattartás, nemcsak a közösben, de a háztájiban is, ahhoz meg takarmánytermesztés, de úgy, hogy ne a régi nóta járja: ha árpa van, kukorica nincs, ha kukorica van, árpa nem terem... Es mindenekelőtt munka, sok munka, áldozatos munka. És ebben nem is volt hiány, a részes és prémiumos művelés sok olyan nehézségen átsegítette az Üj Erőt, amelyet a családtagok bevonása nélkül képtelen iett volna megoldani. Jellemző adat, hogy a 450 tag 12 százaléka 700 munkanap felett telje, sített és majdnem fele 100— 300 munkanapot dolgozott a Új bejegyzés a kisipari munkakönyvekben Az eddig érvényben volt rendelkezések szerint a kisiparos csak a munkáltató nevét, a munkába lépés és kilépés napját, a munkakört és a munkabért jegyezhette be alkalmazottja munkakönyvébe, de nem írhatta be a munkaviszony megszűnésének módját. A januárban életbelépett új munkajogi szabályok értelmében ezt a rovatot is ki kell töltenie, azonban — az állami vállalatoktól és intézményektől eltérően, és tekintet nélkül a munkaviszony megszűnésének módjára — a magánmunkáltató csak ,.A munkaviszony megszűnt” bejegyzést alkalmazhatja. Ezzel akarják elkerülni azt a veszélyt, hogy a nem szabatos bejegyzés következtében akár az alkalmazottat, akár a kisiparost anyagi károsodás érje. Eger kinőtte teherpályaudvarát Ú j városrész épül a Csákány és a Hadnagy utcákban és majd le, a Sas út felé. Megváltozott a város déli részének képe, nem a régi táiyai vámbódénál végződik a város, ott kezdődik az ipartelep. De hol van az egri teherpályaudvar? Az idegen nehezen találna rá, hiszen a végállomásra, ahová a személyvonatok érkeznek, az utasok is alig férnek be. És k tihaméri vasútállomás Igen, fő. leg ez lenne hivatott a teherforgalom lebonyolítására. De a tihaméri vasútállomást közel 60 éve építették, így nem csoda, hogy Eger kinőtte teherpályaudvarát. A város távlati’ fejlesztési terveivel kapcsolatban több. szőr szó esett az új vasútállomás és a delta vágány építéséről. De ki tudná megmondani, hogy 10—15, vagy 20 év múlva valósulnak meg azok? Mi okoz gondot és bajt ma az eger-tihaméri vasútállomá. son? Naponta 25—30 vagon sóder érkezik. De nemcsak az ÉPFU és az AKÖV rakodik, hanem felváltva, vagy 30 más vállalat. Villanyoszlopok érkeznek az ÉMÁSZ-nak, különféle gépek az AGROKER-hez, zúzott kő és betoncsövek a Közúti Üzemi Vállalatnak, betonoszlopok és műtrágya az Állami Pincegazdaságnak, a város és a környező községek, Ostoros, Novaj, termelőszövetkezeteinek. Említsük a Hajtómű, gyárat, a két építőipari vállalatot, a Könnyűipari Alkatrész- gyártó és Ellátó Vállalat 40. számú egri gyáregységét és a többi vállalatot, vagy a MÉK-et? Amikor az állomást építetTavassra készülnek a káli Tarnamenti Termelőszövetkezetben Befejezték a Tctőmagtisztítást — Javítják a gépeket Készítik a melegágyakat ték, az érsekség, meg a téglagyár fuvaroztatott. Most a pár méteres rakodótér nagyon szűk már. A vagonokhoz nem férnek hozzá a teherautók. Ha beáll egy nyergeskocsi, a másik már nem tud megfordulni. Ha meszet, vagy téglát pakolnák, szennyeződik a gyümölcs. Rakodónak hely lenne, a vasút mellett jobbra és balra is. A közút is itt megy el. De rendezni kellene a terepet, le a malom felé és a túlsó oldalon is. Ehhez elhatározás, tervek és pénz kellene. A bővítés nem válik majd feleslegessé, ha megépül a delta vágány? Nem lesz kidobott pénz, amit Tihamér bővítésére fordítanának? De rakodótér hiányában ácsorognák a gépkocsik, késik az anyagszállítás, nem tudnak idejébe» kocsikat beállítani. Mennyi kár származik ebből! A bővítés költségeinek jelentős része megtérülne. Ha elkezdik a delta vágány építését, a Hajtóműgyár bővítését és a fokozottabb lakása építkezést, mennyi földet, zúzott követ és egyéb anyagot kell majd szállítani. Utat, hidakat és közműveket kell építeni. Akkor kell majd csak igazán a nagyobb teherpályaudvar, a szélesebb rakodó. És ma is tűrhetetlenül szűk, kicsi az állomás, ezért sürget, ezért nem lehet szó nélkül elmenni Eger—Till amér mellett. F. L. Felhívás Heves megye lakosságához Kedves elvtársak! 1965. április 4-én ünnepeljük hazánk jelszabadulásának 2D. évfordulóját. Húsz év telt el azóta, hogy a Szovjetunió katonai kiűzték hazánkból a fasiszta hordák utolsó maradványait, ráléptünk arra az útra, amely a jelemelkedést, a szabadságol és a szocializmust jelenti számunkra. Ennek eredményeként vált lehetővé, h-..gy az évszázados elnyomás után végre a dolgozó magyar nép saját maga• vette kezébe sorsának irány i:ását. E jelentős jubileum méltó megünneplésére készülnek szerte az országban Eredményesebb gazdálkodással, ésszerűbb takarékossággal, nagyobb munkaeredményekkel kívánja dob gózó népünk emlékeze.ésebbé tenni ezt a napot. A jöldművesszövetkezelek tagsága, dolgozói a jobb áruellátás mellett a 20. évforduló tiszteletére vállalták, hogy minden- kereskedelmi egységet rendbe hoznak, kicsinosítanak, azok környékét parkosítják. 4560 taggal növelik a szövetkezeti taglétszámot és közel másfél millió forinttal növelik a szövetkezet részjegyalapját, amelynek keretében tekepályákat, szórakozási és egyéb szolgáltatási eszközöket biztosítanák a falvak dolgozói részére. A földművesszövetkezetek arra törekszenek, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében minél jobb kapcsolatot alakítsanak ki a dolgozók, a szövetkezet tagsága és az egész lakosság között, A községi tanácsok és népfrontbizottságok irányításával a már beindult mozgalmakat szélesíteni kell, mozgósítani a község dolgozóit, hogy társadalmi munkában tegyék szebbé a köztereket, utcákat és járuljanak hozzá a középületek csinosításához. Hívják fel a lakosság figyelmét a lakóházak kimeszelésére, a házak előtti árkok kitisztítására, az udvarok, kertek tisztán tartására, hogy minél több falusi házra kerüljön fel a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú megtisztelő tábla. E nemes célkitűzésekben különösen nagy segítséget tudnak adni a nőtanácsok. A házak, középületek meszelésére, utcák csinosítására a községi nőtanácsok hívják fel a falu asszonyainak figyelmét. A KISZ-fiatalok legnagyobb részesei lesznek a szocializmust építő munkánk eredményének. Ezért elvárjuk tőlük, tudásuk és lehetőségük szerint dolgozzanak a község célkitűzéseinek elérésében. Járjanak élen a társadalmi munkában, vállaljanak védnökséget egy-egy nagyobb beruházásban. A termelőszövetkezeiben a szocialista brigádmozgalmat kiszélesítve, mezőgazdasági termelés növelése tekintetében tegyenek olyan vállalásokat, amelyek méltók április é-re hazánk felszabadulásának évfordulójára. Pártunk és kormányunk legfőbb célkitűzése és mindannyiunk vágya, hogy egyre jobb körülmények között élhessünk. Terveink teljesítésével, munkaverseny-válialásainkkal, életkörülményeink állandó javulását segítjük. Bízunk abban, hogy ezt a felhívást megyénk valamennyi dolgozója elfogadja, és megtesz mindent ezen célkitűzések megvalósítására. Mindezek megvalósításával méltó leer etet tudunk adni hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepéhez. Ezekkel az eredményekkel a községek gazdagabbaik lesznek és hozzájárulnak a szocialista falu megteremtéséhez. Csuhaj Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke Sebestyén János, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára Húsz esztendő alatt több mint egymillió hold gyengén termő talajt javítottak meg hazánkban 1960-dg összesen 578 300 hold- nyi silány minőségű területet tettek jó termővé, az utóbbi négy év alatt pedig ezt megkétszerezték. A múlt év: végéig 1 185 000 holdat javítottak meg. Bán Mihály, a Földművelésügyi Minisztérium talajerőgazdálkodási szakértője elmondotta, hogy az évi 175 000 holdnyi talajjavitási teljesítményből több mint 13 000 hold volt a savanyú talajok részesedési aránya. Mindezeken félül 27 000 holdon úgynevezett mésztrágyázással serkentették a savanyú talajokat fokozottabb tevékenységre. A talajjavítások eddigi gazdaságossági mutatói kedvezőek voltaik. Bár a savanyú talajokon — népgazdasági szinten számolva — átlagosan 1800, a szikeseken 3400, s a homoktalajokon 5000 forintba kerül egy-egy hold megjavítása, a befektetés rendszerint már az első három-négy évben teljesen megtérül. Hárman kezdték... gyűröm... A félévi eredményem 3,8 volt. Tűrhető, örültem volna a jobbnak, de mit csináljak, ha egyszer nem megy...? 1963-ban elnyerték az oklevelet. Aztán a szocialista cím megtartásáért vágtak neki a következő esztendőnek. Néhány hónapos jegyzőkönyvet olvasok. Sikerült a második év is. Az ígért 110 százalék helyett 200,6-es eredményt ériek el tavaly az ácsmunkában. Egyebek között 25 új, minőségileg kifogástalan családi ház dicséri szorgalmukat, ügyességüket! — Szeretjük a „kisembereket”, tudjuk, nem könnyű dolog házépítésbe fogni. Ahol tudjuk, ott segítjük őket. Megnyújtjuk a műszakokat, a nyolc óra elteltével nem „ejtjük ki” a kezünkből a szeker- cét, megvárjuk a családot — hiszen munka után úgy igyekszik haza minden tagja! — hadd haladjon az építkezés... S csak természetes, hogy egész nap dolgozunk, amikor az építtető pihenésre való szabadságát áldozza a gyorsabb befejezésre! A módszerük, a sók siker titka? — Nincs abban semmi különös, kérem... Az igaz ugyan, hogy gonddal, mindig nagy körültekintéssel szervezzük meg a munkát, jó előre gon03 anyagról, s míg építünk valahol, egyidejűleg előkészítjük a következő munkát. Hogy később ne legyen fennakadás... Vigyázunk a fegyelemre, nem tűrjük, hogy egy is elkódorogjcm közülünk dologidőben! — Meg aztán szeretjük ezt a szakmát... Nekem az életemet, az egészségemet jelenti. Tizenkét esztendeig katona voltam, s aztán még sokáig hűtlen voltam hozzá. próbálkoztam ezzel is, azzal is. merthogy az orvos is azt mondta, nem nekem való az ácsmunka. Mégis visszatértem hozzá lám, lám... És akár hiszi, akár nem, jobban érzem magam! Nem tagadom, néha megizzadok, könnyen kimeleg- szem, de ez talán már a korral jár, jövőre nyugdíjas leszek ■ ■. tizenhárom éves ktsz-tag. Így mondta, így beszélte el kis brigádja történetét, szürke hétköznapjait a „parancsnok”, Panyik József, így vallott magáról, társai munkájáról. Kiss Sándorról. Szabó Jánosról meg a berukkolt fiúról, Tituszról, aki olyan ígérettel búcsúzott az ősszel, hogy ha idejét leszolgálja. Kiváló kato'na- és Kiváló lövész-kitüntetéssel tér vissza a brigádba. Mert a két esztendő alatt neld is kell tennie valamit — nem maradhat le az otthon'a1' mörtött... ! Gyóni Gyula 1365. február &, így beugrott pár percre, valanilyen dolga után, valamit eU ntézni. Hogy beljebb invitáltfi íz elnök, s idegent látott — neglepödött egy kicsit, de pil- ánat múlva máris magára ta- ált, s feloldódott a nyelve. És beszélt közvetlen, egyszerű Havakkal, nekitüzesedve a felvetett témának. Nem keresett hangzatos. ezerszer elhangzott kifejezéseket, úgy fűzte csak a Havakat, ahogy természetes. — Az első évben óvatosak voltunk a vállalással, mert tetszik tudni — magyarázta nemcsak rajtunk múlik az, hogy mennyit dolgozunk egész esztendőben.., Sok függ az ípíttetöktöl — jobbára családi házak ácsmunkáit végezzük — Iá-ki rászánja-e magát a nagy vállalkozásra. És ha rászánja, mikor,,.? Ha nincs megrendelés, ha késik a megrendelés, várakoznunk kell. Meg aztán az időjárás is beleszól a mi munkánkba... Szóval óvatosak voltunk az elején, 105 százalékot mertünk csak vállalni. No, az már más „káposzta", hogy év végére 175-re teljesítettük ...! — fűzi hozzá boldog hunyorítással. — Persze, törekedtünk mi másra is, a munka mellett olvasgatni, tanulni is kezdtünk, esetenként pótolva a korábban élmulasztottakat. Én magam-, nekilódultam megint, az általános iskolának, elvégeztem a hatodikat, a he- vkßo w? nioL&éÁ legágyak rövidesen elkészülnek, földbe kerül a palántának való vetőmag és a szövetkezet kertészete friss palántákkal felkészülve várja a kiültetós idejét, a tavaszi munkák kezdetét. Császár István í — Jól emlékszem még a j napra is, 1962. október 15-én ,kezdtünk hozzá... No persze, \már korábban is beszélgettünk \a szocialista brigádról, mert- 'hogy annyit olvastunk róla az !újságokban, annyiszor hallottuk a rádióból, televízióból. [Gondoltam. ha a gyárakban, > üzemekben lehet, már miért ne \ tudnánk a ktsz-ekben is meg- f alakítani... ? Elröstelltem mi- igám, amikor felvetettem javaslatomat a KISZÖV egyik érte- ikezletén mert előbb megmosolyogtak aztán meg leteremtet- itefc: megkéstem az „ötlettel", j vannak már a ktsz-ekben is \ ilyen brigádok — magyarázták |— és ezt nekem is illene tud- i nőm..,! Igazuk volt, bele is ! pirultam... aztán hazafelé I menet csak mégvígasztalódtarn •lassan: mert ha már a megyei , szövetkezetek részére nem is igondoltam valami újat, odahozza, Recsken, mindenképpen új * lesz az...! Másnap aztán ösz- | szedugtuk a fejünket, megbeszéltük a dolgot, s le is írtuk * egykettőre, hogyan is akarjuk, i Amikor a papírt beadtuk az Í irodába, nagyot néztek, élcso- Zdálkoztak rajtunk, mi voltunk *az első „fecskék” ... Aztán biztattak, mondták, fogjunk csak i hozzá bátran, majd ők is se- igitenek, ha szükség lesz rá. 4 így indultunk hárman. így \ kezdtük el akkor.,. * idősebb ember, hatvan felé l hajló. Rövid kabátban, falusi «sárral a csizmáján. Nem beszá- t mólóra. ..hivatalos” beszélgetésre érkezett a rangos szövet- Ikezeii központba, hanem vsait szi árpa és zab vetőmagja. Nem lesz baj a tavaszi fejtrágyázással sem, mert a közelgő tavaszra készenlétben áll közel 800 mázsa nitrogéntrágya. A tervek szerint 875 hold őszi kalászos részesül holdanként egy mázsás fejtrágyázásban, ezenkívül a szövetkezet j mintalegelőjére is 224 mázsát« szórnak ki a közeli napokban.; Ezek szerint mintegy 300 mázsa ( műtrágyára van még szüksé-1 gük. : A legtöbb gondot és munkát« a kertészet, illetve a kertésze-, ti munkára való felkészülés je-j lenti ma a szövetkezetben. Az ( évek óta eredményesen kertész-« kedő szövetkezet az idén töb- < bek között 40 hold dohányt, 50 í hold görög-, 10 hold sárga-j dinnyét, 40 hold paradicsomot,« 20 hold uborkát, ezekívül szá-J mottevő mennyiségű területen | paprikát, zöldbabot és zöldbor- ! sót termel részben hazai, rész-! ben pedig külföldi fogyasztás-1 fa. Mind ez igen sok palántát,! sok palántanevelést igényel, ■ amelyet Farkas Lászlóné kér-; tészeti brigádvezető irányítása alatt már meg is kezdtek a; brigád tagjai. A vontatók és fogatosok kihordták már a me-j légágyak alá való istáliótrá-i gyát, s jelenleg a melegágy-ké-■ szítás folyik. ! ÜJ DOLGOKKAL is kísérle- ! feznek most itt a szövetkezeti kertészei, mivel a szövetkezeti 20 darab összeszerelhető hollandi ágyat vásárolt. A kertészek most ismerkednek a vasbeton-elemekből összeszerelhető új hollandi ágyakkal, amelyben jobb és biztonságosabb, védettebb lesz a palánta nevelése. Ezekben a melegágyakban mintegy 1000 négyzetméternyi területen nevelkednek majd a kis palánták, és emellett a régi, hagyományos neveléssel még újabb 1200 pégyzetméter területén zoMfdinek majd. A meBEFEJEZŐDÖTT a zárszámadás nagy munkája a káli Tar- namente Termelőszövetkezetben, és jónéhány hét van van még hátra a tavaszi munkák kezdetéig. A szövetkezet tagsága ezt az időt is jól kihasználja, s készül a közelgő tavaszra. Bármerre is megyünk a szövetkezet gazdaságában, mindenhol a tavaszi felkészülés jelei láthatók, s a tavasz- várás hangulata uralkodik. — Nem szabad ölbe tett kézzel ülni ezekben a hetekben — mondja Básti István tsz-elnök —, hiszen kertészkedő termelőszövetkezet vagyunk, másrészt pedig mifelénk, a homokostalajú káli határban bizony korábban beköszönt a tavasz. Nem kell sok a hóolvadás után, csupán egy kis szárító szél. néhány napsütéses délelőtt és máris meg lehet kezdeni a munkát. A szövetkezet gépjavító műhelyének dolgozói Povázsai István vezetésével szorgalmasan készülnek a tavaszi gépszemlére, s ä kovácsok, szerelők és traktorosok azon fáradoznak, hogy időben be tudják vetni a munkába a szükséges gépeket. Kijavítottak már eddig 5 erőgépet, 10 lókapát, egy tárcsát. 2 vetőgépet, az összes boronákat, négy pótkocsit és az összes gumikerekű lovas kocsit. — Hamarosan munkába is állanak erőgépeink — mondja a szövetkezet iőagronómusa. mert az őszi mélyszántást csak 85 százalékban sikerült elvégezni annak idején. Amint az idő engedi, a szövetkezet erőgépei néhány nap alatt felszántják az elmaradt 130 holdat. A SZÖVETKEZET epük munkacsapata nemrég fejezte be a vetőmag-tisztítást. A magtárban már kitisztítva, katonás rendben besorolva áll és várja a vetést 257 mazsa tavaszövetkezetben. Egy napra 78 forint jut! így, ennyi küzdelemmel, odaadással sikerült elérni, hogy a délibáb határán egy év alatt 20 százalékkal nőtt a közös vagyon, arnejy eléri a 24 millió forintot, hogy a föld járadék nélkül — az is majd 300 ezer forint — kereken hat és fél millió forintot osztottak ki a tagok között 1964 elvégzett munkájának arányában. Nem fehér holló az olyan szövetkezeti tag, mint T. Kovács Imre, aki 24, vagy Oláh János, aki kereken 29 ezer forintot keresett a szövetkezetben. — Lehetett volna jobb, de rosszabb is. Mégis, mi most már abban bízunk, hogy csak jobb és mindig jobb lehet — mondta az egyik felszólaló, korántsem valamiféle délibábos optimizmussal, hanem az eredményekben megtestesült közös erőt figyelembe véve. Nem akadt senki, aki ellenvetéssel élt volna. Gyurkó Géza
