Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

A délibáb határán, délibáb nélkül Poroszló. A délibáb határa; Itt kezdődött a Hortobágy — vagy itt ért véget? Mindc-jv. A télben szabadon garázdálko­dott a pusztai vihar , a nyári tikkadt melegben vibráló leve. gő varázsos képet fest az ég al­jára. A poroszlói ember ismeri a délibábot, nem hisz neki. Az eltelt századok, de még a kö­zelmúlt évek is megtanították arra, hogy ezen a földön nincs helye hamis illúzióknak, csak kézzelfogható, meg veri kikezelt tényéknek. Átkozott és egyben csodála­tos föld ez itt A tiszai gáton belül valóságos édenkert, — ha nincs vízözön. De a Tisza min­dig kiönt, így tehát ez á hazai ,.Nílus-part” — csak az év vi­szonylag rövid időszakában használható fel gazdálkodásra. A megyei átlag 500—600 mil­liméter, itt, Poroszlón, 200—250 milliméter: ennyi eső esik egy esztendő alatt. A gáton belül is, a gáton kívül is, ahol job­bára a szik az úr. Rideg marhatartás járta itt, meg jobbára gabona, ami vagy bevágott, vagy nem, de legtöbb­ször: nem. És tessék itt megvalósítani a szövetkezés célját és igazságát: jómódot, biztos, egyenletes megélhetést teremteni. Ezt próbálta meg többek kö­zött a helybeli Új Erő Terme­lőszövetkezet is, a birkózást próbálta meg a természet erői­vel, a nem kevés csökös meg­szokással, és erről a birkózás­ról adott számot a szombati közgyűlés. Egy esztendő, 365 nap: mennyi gond, tépeiődés, remény és lelemény, vesztés, vi­ta és győzkődés fér bele ennyi napba! Tizennégyezer forint! Ennyi a szövetkezettől kapott évi jövedelem átlaga a szövet­kezetben, itt a délibáb hatá­rán, — de ez már nem délibáb. A lehetőség, az adottság ki­használása, ötletek, szándékok, sóik, nagyon sok munka és a szikes tájékon, ahol ritka ven­dég az első, tizennégyezer fo­rint lett a jövedelem. Ehhez az is kellett például, hogy renge­teg vita árán mégis erőgépeket vásárolni — 30 dolgozik itt a szövetkezetben —, amelyeknek munkája nyomán, egy esztendő r.latt felére csökkent a gépál­lomásnak fizetendő munka dí­ja. Pont annyi ez, mint a vásá­rolt erőgépek ára! Négyéves trágyázás! forgó kialakítása, évente 400 holdat trágyázva, hogy feljavuljon és termővé forduljon a szik... Eh­hez persze megfelelő állattar­tás, nemcsak a közösben, de a háztájiban is, ahhoz meg takar­mánytermesztés, de úgy, hogy ne a régi nóta járja: ha árpa van, kukorica nincs, ha kuko­rica van, árpa nem terem... Es mindenekelőtt munka, sok munka, áldozatos munka. És ebben nem is volt hiány, a ré­szes és prémiumos művelés sok olyan nehézségen átsegítette az Üj Erőt, amelyet a családtagok bevonása nélkül képtelen iett volna megoldani. Jellemző adat, hogy a 450 tag 12 száza­léka 700 munkanap felett telje, sített és majdnem fele 100— 300 munkanapot dolgozott a Új bejegyzés a kisipari munkakönyvekben Az eddig érvényben volt rendelkezések szerint a kisipa­ros csak a munkáltató nevét, a munkába lépés és kilépés nap­ját, a munkakört és a munka­bért jegyezhette be alkalma­zottja munkakönyvébe, de nem írhatta be a munkaviszony megszűnésének módját. A ja­nuárban életbelépett új mun­kajogi szabályok értelmében ezt a rovatot is ki kell tölte­nie, azonban — az állami vál­lalatoktól és intézményektől eltérően, és tekintet nélkül a munkaviszony megszűnésének módjára — a magánmunkálta­tó csak ,.A munkaviszony meg­szűnt” bejegyzést alkalmaz­hatja. Ezzel akarják elkerülni azt a veszélyt, hogy a nem szabatos bejegyzés következté­ben akár az alkalmazottat, akár a kisiparost anyagi káro­sodás érje. Eger kinőtte teherpályaudvarát Ú j városrész épül a Csákány és a Hadnagy utcákban és majd le, a Sas út felé. Meg­változott a város déli részének képe, nem a régi táiyai vám­bódénál végződik a város, ott kezdődik az ipartelep. De hol van az egri teherpályaudvar? Az idegen nehezen találna rá, hiszen a végállomásra, ahová a személyvonatok érkeznek, az utasok is alig férnek be. És k tihaméri vasútállomás Igen, fő. leg ez lenne hivatott a teher­forgalom lebonyolítására. De a tihaméri vasútállomást közel 60 éve építették, így nem cso­da, hogy Eger kinőtte teherpá­lyaudvarát. A város távlati’ fejlesztési terveivel kapcsolatban több. szőr szó esett az új vasútállo­más és a delta vágány építésé­ről. De ki tudná megmondani, hogy 10—15, vagy 20 év múl­va valósulnak meg azok? Mi okoz gondot és bajt ma az eger-tihaméri vasútállomá. son? Naponta 25—30 vagon só­der érkezik. De nemcsak az ÉPFU és az AKÖV rakodik, hanem felváltva, vagy 30 más vállalat. Villanyoszlopok érkez­nek az ÉMÁSZ-nak, különféle gépek az AGROKER-hez, zú­zott kő és betoncsövek a Köz­úti Üzemi Vállalatnak, beton­oszlopok és műtrágya az Álla­mi Pincegazdaságnak, a város és a környező községek, Osto­ros, Novaj, termelőszövetkeze­teinek. Említsük a Hajtómű, gyárat, a két építőipari válla­latot, a Könnyűipari Alkatrész- gyártó és Ellátó Vállalat 40. számú egri gyáregységét és a többi vállalatot, vagy a MÉK-et? Amikor az állomást építet­Tavassra készülnek a káli Tarnamenti Termelőszövetkezetben Befejezték a Tctőmagtisztítást — Javítják a gépeket Készítik a melegágyakat ték, az érsekség, meg a tégla­gyár fuvaroztatott. Most a pár méteres rakodótér nagyon szűk már. A vagonokhoz nem fér­nek hozzá a teherautók. Ha be­áll egy nyergeskocsi, a másik már nem tud megfordulni. Ha meszet, vagy téglát pakolnák, szennyeződik a gyümölcs. Rakodónak hely lenne, a vasút mellett jobbra és balra is. A közút is itt megy el. De rendezni kellene a terepet, le a malom felé és a túlsó olda­lon is. Ehhez elhatározás, ter­vek és pénz kellene. A bővítés nem válik majd feleslegessé, ha megépül a delta vágány? Nem lesz kidobott pénz, amit Tihamér bővítésére fordítaná­nak? De rakodótér hiányában ácsorognák a gépkocsik, késik az anyagszállítás, nem tudnak idejébe» kocsikat beállítani. Mennyi kár származik ebből! A bővítés költségeinek jelentős része megtérülne. Ha elkezdik a delta vágány építését, a Hajtóműgyár bőví­tését és a fokozottabb lakása építkezést, mennyi földet, zú­zott követ és egyéb anyagot kell majd szállítani. Utat, hi­dakat és közműveket kell épí­teni. Akkor kell majd csak igazán a nagyobb teherpálya­udvar, a szélesebb rakodó. És ma is tűrhetetlenül szűk, kicsi az állomás, ezért sürget, ezért nem lehet szó nélkül el­menni Eger—Till amér mellett. F. L. Felhívás Heves megye lakosságához Kedves elvtársak! 1965. április 4-én ünnepeljük hazánk jelszabadulásának 2D. évfordulóját. Húsz év telt el azóta, hogy a Szovjetunió katonai kiűzték hazánkból a fasiszta hordák utolsó maradvá­nyait, ráléptünk arra az útra, amely a jelemelkedést, a szabad­ságol és a szocializmust jelenti számunkra. Ennek eredménye­ként vált lehetővé, h-..gy az évszázados elnyomás után végre a dolgozó magyar nép saját maga• vette kezébe sorsának irá­ny i:ását. E jelentős jubileum méltó megünneplésére készülnek szerte az országban Eredményesebb gazdálkodással, ésszerűbb takarékossággal, nagyobb munkaeredményekkel kívánja dob gózó népünk emlékeze.ésebbé tenni ezt a napot. A jöldművesszövetkezelek tagsága, dolgozói a jobb áru­ellátás mellett a 20. évforduló tiszteletére vállalták, hogy min­den- kereskedelmi egységet rendbe hoznak, kicsinosítanak, azok környékét parkosítják. 4560 taggal növelik a szövetkezeti taglétszámot és közel másfél millió forinttal növelik a szö­vetkezet részjegyalapját, amelynek keretében tekepályákat, szórakozási és egyéb szolgáltatási eszközöket biztosítanák a falvak dolgozói részére. A földművesszövetkezetek arra törek­szenek, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében minél jobb kapcsolatot alakítsanak ki a dolgozók, a szövetkezet tag­sága és az egész lakosság között, A községi tanácsok és népfrontbizottságok irányításával a már beindult mozgalmakat szélesíteni kell, mozgósítani a község dolgozóit, hogy társadalmi munkában tegyék szebbé a köztereket, utcákat és járuljanak hozzá a középületek csino­sításához. Hívják fel a lakosság figyelmét a lakóházak kime­szelésére, a házak előtti árkok kitisztítására, az udvarok, ker­tek tisztán tartására, hogy minél több falusi házra kerüljön fel a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú megtisztelő tábla. E nemes célkitűzésekben különösen nagy segítséget tud­nak adni a nőtanácsok. A házak, középületek meszelésére, utcák csinosítására a községi nőtanácsok hívják fel a falu asszonyainak figyelmét. A KISZ-fiatalok legnagyobb részesei lesznek a szocializ­must építő munkánk eredményének. Ezért elvárjuk tőlük, tudásuk és lehetőségük szerint dolgozzanak a község célkitű­zéseinek elérésében. Járjanak élen a társadalmi munkában, vállaljanak védnökséget egy-egy nagyobb beruházásban. A termelőszövetkezeiben a szocialista brigádmozgalmat kiszélesítve, mezőgazdasági termelés növelése tekintetében tegyenek olyan vállalásokat, amelyek méltók április é-re ha­zánk felszabadulásának évfordulójára. Pártunk és kormányunk legfőbb célkitűzése és mindannyi­unk vágya, hogy egyre jobb körülmények között élhessünk. Terveink teljesítésével, munkaverseny-válialásainkkal, élet­körülményeink állandó javulását segítjük. Bízunk abban, hogy ezt a felhívást megyénk valamennyi dolgozója elfogadja, és megtesz mindent ezen célkitűzések megvalósítására. Mindezek megvalósításával méltó leer etet tudunk adni hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünne­péhez. Ezekkel az eredményekkel a községek gazdagabbaik lesznek és hozzájárulnak a szocialista falu megteremtéséhez. Csuhaj Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke Sebestyén János, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára Húsz esztendő alatt több mint egymillió hold gyengén termő talajt javítottak meg hazánkban 1960-dg összesen 578 300 hold- nyi silány minőségű területet tettek jó termővé, az utóbbi négy év alatt pedig ezt meg­kétszerezték. A múlt év: végé­ig 1 185 000 holdat javítottak meg. Bán Mihály, a Földmű­velésügyi Minisztérium talaj­erőgazdálkodási szakértője el­mondotta, hogy az évi 175 000 holdnyi talajjavitási teljesít­ményből több mint 13 000 hold volt a savanyú talajok részese­dési aránya. Mindezeken félül 27 000 holdon úgynevezett mésztrágyázással serkentették a savanyú talajokat fokozot­tabb tevékenységre. A talajjavítások eddigi gaz­daságossági mutatói kedvezőek voltaik. Bár a savanyú talajo­kon — népgazdasági szinten számolva — átlagosan 1800, a szikeseken 3400, s a homokta­lajokon 5000 forintba kerül egy-egy hold megjavítása, a befektetés rendszerint már az első három-négy évben teljesen megtérül. Hárman kezdték... gyűröm... A félévi eredmé­nyem 3,8 volt. Tűrhető, örül­tem volna a jobbnak, de mit csináljak, ha egyszer nem megy...? 1963-ban elnyerték az okle­velet. Aztán a szocialista cím megtartásáért vágtak neki a következő esztendőnek. Néhány hónapos jegyzőköny­vet olvasok. Sikerült a máso­dik év is. Az ígért 110 százalék helyett 200,6-es eredményt ér­iek el tavaly az ácsmunkában. Egyebek között 25 új, minősé­gileg kifogástalan családi ház dicséri szorgalmukat, ügyessé­güket! — Szeretjük a „kisembere­ket”, tudjuk, nem könnyű do­log házépítésbe fogni. Ahol tudjuk, ott segítjük őket. Meg­nyújtjuk a műszakokat, a nyolc óra elteltével nem „ejt­jük ki” a kezünkből a szeker- cét, megvárjuk a családot — hiszen munka után úgy igyek­szik haza minden tagja! — hadd haladjon az építkezés... S csak természetes, hogy egész nap dolgozunk, amikor az épít­tető pihenésre való szabadsá­gát áldozza a gyorsabb befeje­zésre! A módszerük, a sók siker tit­ka? — Nincs abban semmi kü­lönös, kérem... Az igaz ugyan, hogy gonddal, mindig nagy körültekintéssel szervezzük meg a munkát, jó előre gon­03 anyagról, s míg építünk valahol, egyidejűleg előkészítjük a következő mun­kát. Hogy később ne legyen fennakadás... Vigyázunk a fe­gyelemre, nem tűrjük, hogy egy is elkódorogjcm közülünk dologidőben! — Meg aztán sze­retjük ezt a szakmát... Ne­kem az életemet, az egészsége­met jelenti. Tizenkét eszten­deig katona voltam, s aztán még sokáig hűtlen voltam hoz­zá. próbálkoztam ezzel is, az­zal is. merthogy az orvos is azt mondta, nem nekem való az ácsmunka. Mégis visszatértem hozzá lám, lám... És akár hiszi, akár nem, jobban érzem magam! Nem tagadom, néha megizzadok, könnyen kimeleg- szem, de ez talán már a korral jár, jövőre nyugdíjas leszek ■ ■. tizenhárom éves ktsz-tag. Így mondta, így beszélte el kis brigádja történetét, szürke hétköznapjait a „parancsnok”, Panyik József, így vallott ma­gáról, társai munkájáról. Kiss Sándorról. Szabó Jánosról meg a berukkolt fiúról, Titusz­ról, aki olyan ígérettel bú­csúzott az ősszel, hogy ha ide­jét leszolgálja. Kiváló kato'na- és Kiváló lövész-kitüntetéssel tér vissza a brigádba. Mert a két esztendő alatt neld is kell tennie valamit — nem marad­hat le az otthon'a1' mörtött... ! Gyóni Gyula 1365. február &, így beugrott pár percre, vala­nilyen dolga után, valamit eU ntézni. Hogy beljebb invitáltfi íz elnök, s idegent látott — neglepödött egy kicsit, de pil- ánat múlva máris magára ta- ált, s feloldódott a nyelve. És beszélt közvetlen, egyszerű Havakkal, nekitüzesedve a fel­vetett témának. Nem keresett hangzatos. ezerszer elhangzott kifejezéseket, úgy fűzte csak a Havakat, ahogy természetes. — Az első évben óvatosak voltunk a vállalással, mert tetszik tudni — magyarázta nemcsak rajtunk múlik az, hogy mennyit dolgozunk egész esztendőben.., Sok függ az ípíttetöktöl — jobbára családi házak ácsmunkáit végezzük — Iá-ki rászánja-e magát a nagy vállalkozásra. És ha rászánja, mikor,,.? Ha nincs megren­delés, ha késik a megrendelés, várakoznunk kell. Meg aztán az időjárás is beleszól a mi munkánkba... Szóval óvatosak voltunk az elején, 105 százalé­kot mertünk csak vállalni. No, az már más „káposzta", hogy év végére 175-re teljesítet­tük ...! — fűzi hozzá boldog hunyorítással. — Persze, töre­kedtünk mi másra is, a mun­ka mellett olvasgatni, tanulni is kezdtünk, esetenként pótol­va a korábban élmulasztotta­kat. Én magam-, nekilódultam megint, az általános iskolának, elvégeztem a hatodikat, a he- vkßo w? nioL&éÁ legágyak rövidesen elkészül­nek, földbe kerül a palántának való vetőmag és a szövetkezet kertészete friss palántákkal fel­készülve várja a kiültetós ide­jét, a tavaszi munkák kezdetét. Császár István í — Jól emlékszem még a j napra is, 1962. október 15-én ,kezdtünk hozzá... No persze, \már korábban is beszélgettünk \a szocialista brigádról, mert- 'hogy annyit olvastunk róla az !újságokban, annyiszor hallot­tuk a rádióból, televízióból. [Gondoltam. ha a gyárakban, > üzemekben lehet, már miért ne \ tudnánk a ktsz-ekben is meg- f alakítani... ? Elröstelltem mi- igám, amikor felvetettem javas­latomat a KISZÖV egyik érte- ikezletén mert előbb megmoso­lyogtak aztán meg leteremtet- itefc: megkéstem az „ötlettel", j vannak már a ktsz-ekben is \ ilyen brigádok — magyarázták |— és ezt nekem is illene tud- i nőm..,! Igazuk volt, bele is ! pirultam... aztán hazafelé I menet csak mégvígasztalódtarn •lassan: mert ha már a megyei , szövetkezetek részére nem is igondoltam valami újat, odaho­zza, Recsken, mindenképpen új * lesz az...! Másnap aztán ösz- | szedugtuk a fejünket, megbe­széltük a dolgot, s le is írtuk * egykettőre, hogyan is akarjuk, i Amikor a papírt beadtuk az Í irodába, nagyot néztek, élcso- Zdálkoztak rajtunk, mi voltunk *az első „fecskék” ... Aztán biz­tattak, mondták, fogjunk csak i hozzá bátran, majd ők is se- igitenek, ha szükség lesz rá. 4 így indultunk hárman. így \ kezdtük el akkor.,. * idősebb ember, hatvan felé l hajló. Rövid kabátban, falusi «sárral a csizmáján. Nem beszá- t mólóra. ..hivatalos” beszélge­tésre érkezett a rangos szövet- Ikezeii központba, hanem vsait szi árpa és zab vetőmagja. Nem lesz baj a tavaszi fejtrá­gyázással sem, mert a közelgő tavaszra készenlétben áll kö­zel 800 mázsa nitrogéntrágya. A tervek szerint 875 hold őszi kalászos részesül holdan­ként egy mázsás fejtrágyázás­ban, ezenkívül a szövetkezet j mintalegelőjére is 224 mázsát« szórnak ki a közeli napokban.; Ezek szerint mintegy 300 mázsa ( műtrágyára van még szüksé-1 gük. : A legtöbb gondot és munkát« a kertészet, illetve a kertésze-, ti munkára való felkészülés je-j lenti ma a szövetkezetben. Az ( évek óta eredményesen kertész-« kedő szövetkezet az idén töb- < bek között 40 hold dohányt, 50 í hold görög-, 10 hold sárga-j dinnyét, 40 hold paradicsomot,« 20 hold uborkát, ezekívül szá-J mottevő mennyiségű területen | paprikát, zöldbabot és zöldbor- ! sót termel részben hazai, rész-! ben pedig külföldi fogyasztás-1 fa. Mind ez igen sok palántát,! sok palántanevelést igényel, ■ amelyet Farkas Lászlóné kér-; tészeti brigádvezető irányítása alatt már meg is kezdtek a; brigád tagjai. A vontatók és fogatosok kihordták már a me-j légágyak alá való istáliótrá-i gyát, s jelenleg a melegágy-ké-■ szítás folyik. ! ÜJ DOLGOKKAL is kísérle- ! feznek most itt a szövetkezeti kertészei, mivel a szövetkezeti 20 darab összeszerelhető hol­landi ágyat vásárolt. A kerté­szek most ismerkednek a vas­beton-elemekből összeszerelhe­tő új hollandi ágyakkal, amely­ben jobb és biztonságosabb, vé­dettebb lesz a palánta nevelése. Ezekben a melegágyakban mintegy 1000 négyzetméternyi területen nevelkednek majd a kis palánták, és emellett a régi, hagyományos neveléssel még újabb 1200 pégyzetméter terü­letén zoMfdinek majd. A me­BEFEJEZŐDÖTT a zárszám­adás nagy munkája a káli Tar- namente Termelőszövetkezet­ben, és jónéhány hét van van még hátra a tavaszi munkák kezdetéig. A szövetkezet tag­sága ezt az időt is jól kihasz­nálja, s készül a közelgő ta­vaszra. Bármerre is megyünk a szövetkezet gazdaságában, mindenhol a tavaszi felkészü­lés jelei láthatók, s a tavasz- várás hangulata uralkodik. — Nem szabad ölbe tett kéz­zel ülni ezekben a hetekben — mondja Básti István tsz-elnök —, hiszen kertészkedő terme­lőszövetkezet vagyunk, más­részt pedig mifelénk, a homo­kostalajú káli határban bizony korábban beköszönt a tavasz. Nem kell sok a hóolvadás után, csupán egy kis szárító szél. néhány napsütéses dél­előtt és máris meg lehet kez­deni a munkát. A szövetkezet gépjavító mű­helyének dolgozói Povázsai István vezetésével szorgalma­san készülnek a tavaszi gép­szemlére, s ä kovácsok, szere­lők és traktorosok azon fára­doznak, hogy időben be tudják vetni a munkába a szükséges gépeket. Kijavítottak már ed­dig 5 erőgépet, 10 lókapát, egy tárcsát. 2 vetőgépet, az összes boronákat, négy pótkocsit és az összes gumikerekű lovas kocsit. — Hamarosan munkába is állanak erőgépeink — mondja a szövetkezet iőagronómusa. mert az őszi mélyszántást csak 85 százalékban sikerült elvé­gezni annak idején. Amint az idő engedi, a szövetkezet erő­gépei néhány nap alatt fel­szántják az elmaradt 130 hol­dat. A SZÖVETKEZET epük munkacsapata nemrég fejezte be a vetőmag-tisztítást. A magtárban már kitisztítva, ka­tonás rendben besorolva áll és várja a vetést 257 mazsa tava­szövetkezetben. Egy napra 78 forint jut! így, ennyi küzdelemmel, oda­adással sikerült elérni, hogy a délibáb határán egy év alatt 20 százalékkal nőtt a közös va­gyon, arnejy eléri a 24 millió forintot, hogy a föld járadék nélkül — az is majd 300 ezer forint — kereken hat és fél millió forintot osztottak ki a tagok között 1964 elvégzett munkájának arányában. Nem fehér holló az olyan szövetke­zeti tag, mint T. Kovács Imre, aki 24, vagy Oláh János, aki kereken 29 ezer forintot kere­sett a szövetkezetben. — Lehetett volna jobb, de rosszabb is. Mégis, mi most már abban bízunk, hogy csak jobb és mindig jobb lehet — mondta az egyik felszólaló, ko­rántsem valamiféle délibábos optimizmussal, hanem az ered­ményekben megtestesült közös erőt figyelembe véve. Nem akadt senki, aki ellen­vetéssel élt volna. Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents