Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-09 / 33. szám
Jubilál az egri pedagógus énekkar AZ EGRI pedagógus szak- Gzervezeti énekkar fennállásának ötéves jubileumát üli. Ez alkalomból szombaton este a szakszervezeti kultúrotthon dísztermében — hazánk felszabadulásának 20. évfordulójának tiszteletére — hangversenyt adott. A műsor kedves nyitányaként a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa és a pedagógusok nevében Brozmánn János, Heves megye Tanácsa V. B. művelődési oszálya nevében Dienes Tibor mondott köszöntőt. A jelenleg negyvenhárom főből álló vegyeskar eddig harminc hangversenyt adott és a megyei kulturális seregszemlén elért arany fokozat mellé a múlt évben megszerezte az országos minősítésben az ezüst fokozatot. Az egri pedagógus énekkar a hangversenyen énekelt számaival is rászolgált a dicséretre, a telt ház tapsára. A Kodály által feldolgozott Marseillaise, Sugár Rezsőnek Bajza versére írott Ébresztője és a József Attilának Tél című versére készült Udvari-kórus mellett három Karai-művel mutatta be tudását. Az egyes alkotások hangulatát tükröző, az eszmei tartalom megcsillog- tatására törekvő, igényes kóruséneklés jellemzi az egri pedagógus énekkart. Auer Gyula főiskolai adjunktus, az együttes karnagya, szervezője, irányítója a vegyeskórus szorgalmas munkájának: a kar szólamai kitűnően hangzanak. Különösen a pattogó ritmusú Karai-szerzeményekkei ért el a kórus nagy hatást A hangverseny vendégeként megjelenő Karai József zeneszerző kísérte zongorán saját műveit. A Landler Jenő Járműjavító országos hírű férfikara kedves vendége az egri közönségnek, hiszen az egri dalosünnepek megbecsült és évék óta visszatérő szereplője a Turcsányi Emil karnagy által vezetett férfikórus. Bgy-egy Schumann-, Schubert- és Liszt-dal mellé ráadásul énekelték Faustjának Katónak' majd Bartók Bolyongását, Kodály drámai hatású Huszt című alkotását és Bárdos Danadanáját A romantikusokon és a modemeken túl megszólaltatták egy ritkán' hallott szerzőnek, Clemens non Papanak A kedveshez című művét: mintha az alkalom arra késztette volna mindkét kórust, hogy' a nekik legkedvesebb énekkari alkotásokat sorakoztassák fel a hallgatóság előtt. A MŰVÉSZI pályája kezdetén álló Lengyel Judit Puccini két áriáját énekelte (Mimit a Bohémélet első felvonásából és a Gianni Sehicchiből Lau- rettát) és Gounod Faustjából Siebel áriáját. A fiatal énekesnő egynisége a harmadik áriánál érvényesült a legjobban. Színes hangja, énekkultúrája, művészi fegyelme joggal viszi a magánénékesi pályára Lengyel Juditot. Talán a pályakezdet tipikus velejárója: még nem meri hozzáadni az alkotásokhoz a saját egyéniségét. Mintha még passzívan csak arra törekedne, hogy az áriákat a kotta szerinti pontossággal és az operák általában ismert hangulatát ébresztve közölje hallgatóságával. Ennél többre, magasabbra kell törnie a művésznek: a hang színe, a fortók- piánók alkalmazása, a belső tűz és lendület adhat új és új árnyalatokat, amitől az énekes, a mű is gazdagodhatik. A művész önismerete és bátorsága kell ehhez a nehezebb, de iga- zabb úthoz. ' Delley József zongoraművész, a szegedi Zeneművészeti Szakiskola tanára Liszt Ferenc két ritkábban hallott alkotását Gazdagodott az ország (Sposalizio, Harmonies du soire) és Bartók Suitejet (Opus 14.) adta elő zongorán. E soron írójának alkalma volt már több egri hangversenyen figyelnie és élveznie Delley zongorajátékát és fejlődését. D&l- ley fogókon-,' a líra sok-sok árnyalata iránt. Az érzelmek világában elmerültem sétál s mintha a finom, halk, a melankóliába hailő részleteknél Időzne el a legszívesebben: ezt az érzésünket csak megerősíti Bartók Suite-jének értelmezése és előadása 1®. Az érzelmek iskolája és a romantika azon-_ ban nem lehet betetőzése egy i energikus, a zenét mélyen átélő művésznek. Üjabb és gazdagabb hatásokat kell kapnia a művésznek ahhoz, hogy magasabb síkra verekedhesse fel magát. Delley játékát nagy tapssal fogadta a művész . barátait is magába foglaló közönség. A HANGVERSENY egyes számait zenetörténeti visszapillantásokkal, a kórusok és a művészek bemutatásával egybekötve Juhász Előd zenetörténész ismertette. (farkas) ötéves tervünk utolsó esztendejébe kezdtünk, sok a tennivalónk, sürgetnek a feladatok: az elkövetkező évek sikere is múlik jó’ végrehajtásukon. Mégis: álljunk meg egy pillanatra! A hétköznapok apró munkái közben fel sem tűnik, hogy miközben szorgalma. san forgatjuk a szerszámot, szántjuk a barázdát, számsorokkal töltjük meg a papíríveket, mindig születik valami új Érdemes visszapillantani 1964- re, amikor számos kis és nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Üjabb és újabb gyárkéményeket rajzolhatunk hazánk térképére, új üzemek neveit tanulhatjuk meg. Kórházak és iskolák, lakások tízezrei, üdülők és szállodák hirdetik mindenfelé: érdemes jól dolgozni* alkotni. Az újabb alkotásokról tanúskodik képünk is. ' (G.) Gounod ík árusat, A Teleki-kormány külpolitikája, 1939—1941 Juhász Gyula könyve A nyugati burásod és a magyar emigráns történetírás Teleki személyében azt a magyar politikust emlegeti, aki «halálával megváltotta” a magyar uralkodó osztály bűnös politikáját. Ennek a felfogásnak a nyomai fellelhetők a hazai felnőtt nemzedék tudatában is. A dogmatikus történetírás sem tudott mit kezdeni Teleki alakjával. A Horthy-korszak jelentős központi alakja gróf Teleki Pál (1879—1941). az erdélyi főnemesi család sarja. Földrajztudós, Horthy Miklóssal és Bethlen Istvánnal már 1919-ben vezető szerepet vitt az ellenforradalom uralomra juttatásában, később megszilárdításában. Sokan hajlamosak a zemyes- ti mezőn 1690-ben elesett Teleki Mihály, az 1861-ben Pesten öngyilkosságot elkövetett Teleki László és Teleki Pál ön- gyilkossága között valamilyen párhuzamot vonni. Ez a szemlélet teljesen történelmietlen. Teleki Mihály a Habsburgoknak általa eladott Erdély védelmében esett el, a függetlenségéért török—tatár csapatokkal harcoló Thököly Imrével szemben. Az 1939—41-es korszak politikai élete nemcsak izgalmas és sorsdöntő események sorozata, hanem egyúttal jelen életünk számára is egy sereg kérdés csomópontja. Ezért nagyon fontos a tisztánlátása. Még nem olyan' régen is kérdés volt: .öngyilkos lett-e Teleki Pál, vagy á németek gyilkolták meg: miért kötötték úgy meg a párizsi békeszerződést, ahogy megkötötték, stb. Az utóbbi években közreadott dokumentum-gyűjtemények és nem utolsósorban Juhász Gyula könyve is azt igazolják, hogy a II. világháborúért a „felelősség az ellenforradalmi uralkodó osztályokat terheli”. Juhász Gyula célja a tisztán láttatás s ezt nemcsak az adatok és tények hű közlésével, hanem az események sokoldalú bemutatásával is igyekszik elérni. Dr. K. S. Építőipari gépgyár épült Barcson. Az új gyárban tatarozásokhoz használható hidrao- likus szerelőállványokat készítenek, cemcntsilókat gyártanak a betonelem-gyárak részére, és más építőipari gépeket, berendezéseket állítanak elő. Képünk a gyár lakatosszerelő műhelyét ábrázolja. A dolgozók alkotó kezdeményezésére építjük a versenymozgalmat Felszabadulási munkaverseny a Mátrai Állami Erdőgazdaságbal Ipáid üzemek után a mező- gazdasági dolgozók körében is elterjedt a hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára indított szocialista versenymozgalom. Az elsők között szervezték meg sajátos munkaversenyüket a Mátrai Állami Erdőgazdaság dolgozói. Kétévi versenytapasztalat alapján az erdőgazdaság párt és szakszervezete megfogalmazta a munkaverseny célkitűzéseit, amely nem más, mint az erdőgazdaság tervfeladatainak minél pontosabb és eredményesebb teljesítése. A terveket a lehető legkisebb részletekig lebontották, azokat ismertették a dolgozókkal és megmagyarázták a tervek teljesítésének akadályait, nehézségeit és a problémákat. Ennek ismeretében a dolgozók találnak lehetőséget arra, hogy alkotó kezdeményezésekkel, odaadó és lelkiismeretes munkájukkal segítsenek a tervteljesítésben. A dolgozóknak azt a tevékenységét, amit pluszként adnak az akadályok leküzdésében, a vállalati eredmények javításában, tartják munkaversenynek. A gazdaság irányítói és beosztottai szükségtelennek tartják, hogy gyakran lehetetlen módon kiszámolgassák a munkafelajánlások forintokban kimutatható értékét, nincs erre külön szükségük, mert a munkaverseny eredménye egyezik a vállalati— ágazati, erdészeA véletlen úgy hozta magával, hogy hivatalos kapcsolatba kerültem Mandula Pál osztályvezetővel. Eg3' általam képviselt és hivatalból rá tar' tozó rendkívül bonyolult közügyét átlagon felüli előzékenységgel és bürokráciamentesen oldott meg. őszintén bevallom, nekem imponált Mandula, különösen amikor megtudtam róla, hogy mindig nyugodt, sohasem ingerült, beosztottjaival törődik, és a hozzá forduló ügyfelekhez végtelenül türelmes. A hivatal és környékén mindenki csak jót mondott róla Becsülik, szeretik, tudják, hogy szigorú, de igazságos, nem perel, nem veszekszik, türelmesen magyaráz és csak végső esetben büntet. És azért — mert nemcsak jó és megértő, de ha kell, büntetni is tud — még jobban imponált nekem Mandula Pál osztályvezető. A söre útjai azonban kiszámíthatatlanok. A napokban kétségbeesett hangú panaszos levelet kaptam Mandula Páljáé aláírással, ami érthetően elgondolkoztatott és' száznyolcvan fokos szögben változtatta meg eddigi véleményemet Mandu’a Pál személyét illetően. A feleség természetesen nem tud a férje és köztem kialakult h'vatali kapcsolatról, hiszen úgy mutatkozik be levelében. mim aki feltételezi, hogy most hahók elős ör róluk. Az ada*ok stimmelnek: név, állás, beosztás, minden! 4 WPIIJS&G 1965. február 9., kedd iMa hónukban nem képesek a barátságos együttélésre: a családi körben éppen olyan kiskirályok, mint bent a hivatalban. Az asszony félbeszakította megnyugtatásra szánt érveimet: — Hát az én férjem akkor egy bizonyos negyedik típushoz Világos, hogy a feleség vad Mandula Pálja és az én szelíd Mandula Pálom egy és azonos személy. Most még jobban érdekelt Mandula. Találkozót beszéltem meg a feleséggel. Alig harmincéves, mélytüzű, fekete szemekkel. Tizenegy éves házasok. Anyagkönyvelő egy iparvállalatnál. — Férjem zsarnoki természetű — kezdi zavartan Mandula Pálné —, kegyetlenkedő ember. Félünk tőle. A gyereket rettegésben tartja, minden apróságért szidja, sőt nemegyszer, minden ok nélkül nádpálcával meg is veri. — Talán rossz a gyerek? — vetettem közbe. — Ilike semmivel semrosr szabb. mint más kilencéves leánygyermek. Szeret játszani, nyáron a kertben ugrándozni, kedves, élénk k:sián.y. Apja éppen erről akarja leszoktatni: legyen otthon, üljön a szobában csöndben, szótlanul és ne „csavarogjon”. Ha a gyerek végül is lemegy az udvarba, hogy a pajtásaival játsszék, igen nagy árat fizet érte. Apja dühösen kiabál vele, órákra a sötét fáskamrába zárja. Gyakran napokra, hetekre elveszi a gyerektől kedvenc játékait, nmesekönyveit. És nem ismer megbocsátást! — ön persze közbelép. — Rendszerint. De ha meg akarom védeni, a férjem eltaszít, a szomszédok pedig megrendülve hallgatják a gyerek sírását., kiabálását Beleszólni nem mernek, mert ez ,ímagán- ügy”. A szomszédok is félnek tőié, ami nem csoda, hiszen nagy. erős ember. — És milyen a hivatalában? — kérdezem a fiatal asszonyt mintha még sohasem hallottam volna a férjéről. — Éppen ez bánt a legjobban — panaszolta. — Ott rendes, türelmes és megértő. — Az osztályvezetőnek — és másoknak is — három különböző típusa késztet gondolkozásra — magyaráztam. — Vannak. akik otthon, a családi körben és a munkahelyükön is. egyaránt türelmesek, megértők és emberségesek. Viszont vannak mások, akik otthon jóságosak önfe1 áldozok, példás család: életet élnek, de a munkahelyükön komiszkodnak és ingerültségük a munkahelyükön robban ki. Aztán vannak osztályvezetők és mások is, akik aera a munkahelyükön, sem ott. tartozik. Ahhoz a típushoz, aki a munkahelyén figyelmes ás előzékeny, jó kolléga és megértő ió barát, törődik a környe. zetével és a beosztottjaival, az ügyfelekkel kedves és mértéktartó. De otthon, a családi körben nem lehet ráismerni: végtelenül türelmetlen, és indulatos, a munkahely minden izgalmát hazaviszi, méltatlanul bánik a feleségével, kínozza c. gyerekét, és pokollá teszi a családi életét. — Ez így van, sajnos, — mondom őszinte meggyőződéssel, — de miben tudok én segíteni? — Nagyon kérem, írja meg a beszélgetésünket, hogy a férjem és más hasonló férjek is magukra ismerjenek, de a valódi nevét másítsa meg. Egyrészt, mert szégyellem, másrészt pedig semmiképpen nem szeretném férjemet a nyilvánosság előtt, de különösen a hivatalában lejáratni. — Tiszteletre méltó kívánság — szóltam, majd elbúcsúz., tünk egymástó, és névadó ünnepség mellőzésével, azon nyomóm Mandula névre keresztelt m az ér ellentmondásokkal terhelt osztályvezetőmet. Elárulom: titokban arra gondoltam,, hogy a Mandula név megbélyegző szá - ló'gévé válik, és minden ilyen férjet, kellő nyomatékkal. í-;v szólít majd a felesége: „Te Mandula!” Földes György ti stb. — eredménnyel. Ha ez az eredmény jó, akkor jó, hasznos és értékes a munkvaerseny, ha az eredmény rossz, akkor rossz a verseny, még akkor is, ha netalán ezrekre menő felajánlások születtek. A versenyfelhívásban tételesen felsorolták azokat a lehetőségeket, formákat is, amelyek keretet adnak, illetve rendszerbe foglalják a mozgalmat. Ugyanitt meghatározták a módját is annak, hogy hogyan fejezhetik ki részvételi szándékukat a dolgozók a mozgalomban. Az erdőgazdaság által irányított, a gazdaság egészét átfogó versenynemekre központilag megszabták a 'ö- vetelményeket és az értékelés módját Ilyen összevetés a fatermelő, gépi fagyártmány-ter- melő, gépjármű-felterhelő ésr erdőtisztító munkacsapatok között történik. Valamennyi üzem a sajátos feladatainak megfelelően — a műszaki vezetők,- munkacsapat-vezetők és kiváló dolgozók bevonásával — maguk szabták meg azokat a feladatokat, amelyek megoldásához kérik a dolgozók segítségét. Ezeket a feladatokat termelési tanácskozásokon vitatták meg. A műszaki vezetők munkájában az odaadás, segítőkészség hiánya, a közömbösség prémiumcsökkentő tényező. A munkaverseny eredménye értéket, plusz anyagi javakat termelő mozgalom, amely általában mindenki számára hasznos. Igazságos és méltányos tehát, hogy ennek a plusznak a megtermelésében legjobbak, anyagi ösztönzést és elismerést kapjanak. Az erdő- gazdasági szinten összevetett ágazatok első helyezettjei kiváló dolgozó jelvényt és kétheti keresetüket, második helyezettek kiváló dolgozó oklevelet és egyheti keresetüket kapják jutalomként, míg a harmadik helyezettek pénzjutalomban részesülnek. Az üzemi munka- versenyben kitűnőket az üzemvezetőség részesíti jutalomban. Minderről körlevelekben, üzemi híradókon tájékoztatták a dolgozókat ezrei is. öm^e-özve az a’krl; k—r’ern '-v-zést. Az erdőgazdaság vezető: két év verser>vtar'mztí>T~i{, a’-mán szervez'!: az idei felszabadulási mrnkaversenyt, de meg vannak győződve arról hogy ez a módszer sem tökéletes, csak biztató a'apnak tekintik. Van-e okuk a bizakodásra? Majd e* az év megmutatja.
