Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
Hi így takarékoskodunk Második ötéves tervünk az ipari termelés 48—50 százalékos növekedését irányozta elő. Az elmúlt négy év alatt iparunk 40 százalékos fejlődést ért el, tehát hozta a tervet. De... különös gonddal kell hangsúlyoznunk három zavaró kürülményt. Az ipari termelés növelését a tervezettnél nagyobb létszámmal értük el, a megengedettnél nagyobb arányban emelkedtek a termelési költségek, továbbá a termelés és a szükségletek nem fedik egymást, ennek következtében felesleges tartalékok és készletek halmozódtak fel. Vagyis azt mondhatjuk, hogy nem takarékoskodtunk eléggé a munkaerővel, a termelési költségekkel és a készáruval sem. Ezért 19ö5-ben és a harmadik ötéves terv időszakában mindnyájunk legfőbb feladata, egyben alapvető érdeke: a takarékoskodás. Hogyan és mivel takarékoskodjunk? Hiszen minden terv úgy készül, hogy az előző időszak tényszámaiin srófolnak egyet — halljuk nemegyszer a türelmetlen, feiszisszenést. De esak a tervmutatók „srófjáT” lehet meghúzni? Az emberi elme találékonyságára, a tudomány újabb eredményeire és a gyakorlat teremtő erejére többé nem iehet számítani? I/cmondanánk a műszaki fejlesztés-, a termelés- és az üzemszervezés újabb lehetősé- ségeiről, a találmányok es az újítások alkalmazásáról? Akad megyénkben olyan vállalat, ahol az év eleje óta kétszer számolják a papírt és a gémkapcsot, de annak csak egyik felét adják ki, a másik felével takarékoskodnak. Másutt a decemberi párt- és kormányhatározatra hivatkoznak, és elspórolják a kézmosószappant, a vizeskorsót, vagy a vé dőitalból a tea felét Érdemes-e szóvá tenni az ilyen fonákságokat, szabad-e messzemenő következtetéseket levonni az ilyen szélsőségekből? A látszat és a jó szándék ellenére is a példák arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, hogy a takarékosság formális, kevésbé hatékony elemei elvonják figyelmünket a lényegről. Nem arról van szó, hogy lebecsüljük a takarékosság apró lehetőségeit, hiszen a filléres apróságok milliós tételekké növekednek országosan. Nem mondhatunk le a kis tételekről elvi okokból sem, mert akkor sok embert kirekesztenénk a takarékossági mozgalomból, így az nem válna társadalmi üggyé. Másrészt nem is most kell feltalálni a takarékosság új módszereit, csupán hatékonyan érvényesítenünk kell a tervgazdálkodás előnyeit, tudatosan, szervezetten és tervszerűen alkalmazni kell a korábban jól bevált módszereket. Nézzünk néhány konkrét példát. A gyöngyösoroszi ércbánya műszaki fejlesztési tervében olvastuk, hogy a fejtések gépesítésével ezer tonna érccel többet termelnek az idén. A termelési költségek az előző évihez képest nem változnak, de 801 műszakot és mintegy 250 ezer forintot megtakarítanak. A hígulás (a meddőkőzet arányának) csők. kenlésével 300—100 ezer forintot írhatnak az önköltség javára. Igaz, ehhez hat különböző műszaki feladatot kell megoldani. Gép és külön befektetés alig szükséges hozzá, de annál inkább szakértelem, akarat és a műszaki irányítók következetes ellenőrzése, állandó ébersége. Az ércelőkészítő 1964-hez képest félmillió forint értékű villamos energiát takaríthat meg. Mi szükséges ehhez? Csupán azt hogy tervszerűen szervezzék meg a karbantartást. akkor havonta két napot leállhatnak, de ezt a két napot a hónap többi részében be kell hozni. Gyöngyösorosziban eddig a piritet nem választották lé az ércből, az kárba veszett. A kötelező' takarékosság és a műszaki becsület diktálja; elvállalták, tehát sürgősen dolgozzák ki a piritflotálás technológiáját. hogy az ércből nyert piritet tiszta nyereségként számolhassák eL Az önköltségi terv fél százalékos feszítése közel egymillió forint kötelező takarékosságot Rerártálc a Pékséget oezartaK a szakü|letet Átmeneti jellegi! korszerűsítés az egri 3. számú sütőüzemen - Lesz-e új bolt a Széchenyi utcán? J6 két hete kőművesek váltották fel a pékeket, s rövide- een újabb szakmák mesterei érkeznék: korszerűsítik az eg-, ri 3. számú sütőüzemet. Ezt látja, erről tud a város. s hétfőin már arról is, hogy bezárták a Széchenyi utcai boltot — a szaküzletben megszüntették a kenyér és péksütemény árusítását ... Mi tette szükségessé mindezt ...? — kérdésünkre, a lakosság nyugtalan kíváncsisá- gára. az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat igazgatójánál, Vankó Bélánál kerestük a választ, — Régi gondunk Eger város és környékének kenyérrel való ellátása. A fogyasztók igényének teljes kielégítésére meglehetősen kevésnek bizonyul már meglevő kapacitásunk bővítése vált szükségessé. Ezt meglevő nagyobb üzemeink korszerűsítésével szeretnénk elérni, termelésünket két nagyobb sütödére szeretnénk összpontosítani, az egri 1-es és 3-as számú telepekre. A Kertész utcai üzemen tavaly végeztünk jelentősebb átalakításokat, javításokat, az idén pedig a Tűzoltó téri sütődében szeretnénk. Ez utóbbi korszerűsítésével kapcsolatban két megoldás kínálkozott: megfordított technológiai folyamattal, szükséges új épületek létesítésével 500 ezer forintos költséggel, vagy a meglevő helyiségek átalakításával, a sütőipari szaküzlet megszüntetésével, felhasználásával, lényegesen kevesebb költséggel 100 ezer forintért Természetesen ez utóbbi mellett döntöttünk, hiszen lényegesen olcsóbb az előzőnél — és mivel már folyamatban van Eger város új, 38 tonna napi kapacitású kenyérgyárának tervezése, s a kö. zeli években elkészülése is várható, nem lenne gazdaságos most nagyobb beruházást végezni egy ideiglenes jellegű átalakításon. A 3. számú üzemet új tésztafeldolgozó gépekkel szereljük fel, melynek következtében növeljük a kapacitást. nehéz fizikai munkát küszöbölünk ki, javítjuk a termelékenységet a minőséget, higiénikusabbá tesszük a termelést ... És mi lesz a szaküzlettel? — A megszüntetett szaküzlet szerepét, megegyezés szerint. a Széchenyi utca közeli élelmiszer kiskereskedelmi árudái veszik át... Kínálkozna egy jobb lehetőség is — és gondolom találkozna ez a vásárlók rokonszenvével — mégpedig az, hogy csaknem a régi üzlettel átellenben új boltot nyitnánk a friss pékáruknak ... Ez persze nemcsak rajtunk múlik, szükséges lenne hozzá a Postaműszaki Fenntartási Üzem megértő támogatása is, az, hogy a jelenleg raktárnak használt Széchenyi utcai üzlethelyiséget felszabadítsa, az ott tárolt kis mennyiségű anyag elhelyezését máshol próbálja megoldani... A kenyérrel való ellátásban egyébként átmenetileg sem lesz fennakadás a városban környékén, mert a leállított 3-as üzem munkáját más sü tödék vették át. e termelési átcsoportosítással, nyújtott műszakokkal pótolják a kiesett kapacitást — fejezte be tájékoztatóját Vankó Béla igazgató. f-w) jdient Gyöngyösorosziban, de további hárommilliót kell „kigazdálkodni” a felnémeti kőbánya és a gyöngyösoroszi völgyzáró gát új beruházásai amortizációs költségeinek és eszközlekötési járulékainak fedezésére. Sikerülni fog, a négymilliós megtakarítást elérhetik, de nem ,,papír- és gémkapocs- szemlélcttel”, hanem műszaki fejlesztéssel, tudatos és korszerű termelésszervezéssel. Más vállalatnál nincsenek olyan lehetőségek, mint Gyön- gyösoroszi'ban? A Mátravidéki Fémművekben a vezetőség már év eleje óta határozott intézkedéseket tesz, hogy az importból származó ónozott lemez hulladékát teljes mértékben felhasználják. Gondolkodtak, megoldást kerestek és találtak rá. hogy a hulladékból 11 millió forint értékű koronadugót gyártsanak. A mezőgazdasági láncok gyártására új technológiát dolgoznak ki. A kalkulált eredmény 30—40 fős megtakarítás és jó pár százezer forintos költségcsökkentés. A iw> torkferékpár-láncok gyártásához olcsóbb anyagot használnak fel, de úgy. hogy a minőség ne romoljon. Műszaki— gazdasági feladat szükséges a minőség megtartása és a tervezett megtakarítás elérésére. A sirokíak a tervezettnél hétmillióval több exportot vállaltak, de az importot csökkentik. Tehát kétszeresen takarékos- kodnak: keresnek a vámon és nyernek a réven. A Finomszerelvénygyár dolgozói vállalták, hogy ebben az évben 6,6 millió forintot takarítanak meg. Miből és hogyan? A Bervában főleg az idővel takarékoskodnak. Gyártmány- és gyártásfejlesztéssel 135 ezer normaórát a termelés egyenletesebb, jobb megszervezésével 22 ezer, korszerű technológiával. valamint a karbantartás jobb megszervezésével 50 ezer, több dolgozó termelőmunkára való irányításával 75 ezer normaórát takarítanak meg. Es minderre versenyvál— lakásukkal a munkások szavukat adták, már ennek valóra váltásán dolgoznak. Az önköltségcsökkentés, a takarékosság Gyöngyösorosziban, Sirokban és a Bervában, de valamennyi üzemünkben elképzelhetetlen a normák karbantartása, az állandó műszaki tökéletesítés és a vezetés színvonalának szakadatlan növelése nélkül. A takarékosság nálunk nem kampányfeladat, hanem a szocialista gazdálkodás vezérelve. A takarékosság fogalma nem szorítható a vállalati tervek és a költségvetés korlátái közé. Mindnyájunk érdeke diktálja hogy politikai üggyé és közüggyé váljék. Mindnyájan takarékoskodjunk az anyaggal, a munkával és az idővel. Az észszerű takarékosság nem lehet üres formaság, vagy ránk parancsolt kényszer, hanem a tartalékok állandó forrása, olyan módszer és gyakorlat, amely gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a fejlődést és közelebb hozza a kitűzött célt. Dr. Fazekas László Megérte ? Az elmúlt év augusztusától csaknem 30 súlyosan és számos könnyebben megsérült személygépkocsit vittek javításra a gyöngyösi a,i »szervizbe... Italozás és gondatlanság „áldozatait” — könnyelmű, felelőtlen emberek „művét”. Olyan emberekét, akik indulás előtt nem győződtek meg gépkocsijuk műszaki állapotáról, akik talán csak a kötelező vizsgáig ismerték a KRESZ szabályait — olyanokét, akik nem voltak tisztában a józanság határaival ... Elgondolkodtató e különös statisztika, s szinte érthetetlen az a könnyelműség, amellyel a volánok mögött ülők kockára tették saját és utitársaik életét, a talán nehezen „összespórolt” kocsit, s mondhatni „ablakon dobták ki” azt a 6—7 ezer forintot — amelybe autójuk javítása került... Megérte? (gyenee) Az ember általában tisztában van a hóhérral Nem várja el, hogy mindennap meglátogassa és melegen érdeklődjék hogyléte felől... Nem várja, hogy etesse, itassa, gondozza és odaadó figyelemmel kísérje testsúlya alakulását. Az embernek nincsenek illúziói a hóhérral szemben, kénytelen tudomásul venni, hogy a hóhér, ugyebár, ha nem is népszerű szakma képviselője, de a maga . nemében szakmunkás. Tehát semmi képmutatás, semmi érzelgősség, semmi bizalmaskodás! Korrekt, világos viszony, amelyből kirekesztették a félrevezetést. Mindez onnan jutott eszembe, hogy Csokinál kétszer hivatott állatorvost a disznóhoz, gondozta, etette, simogatta és becézte int. s aztán egy reggel durván leszúrta. Kivégezte. Lehóhéroltá. Hiába, disznó és ember között elképzelhetetlen a korrekt és megbízható kapcsolat! (-ó) Huzavona és egészségügyi séta Hatvanban A HATVANI gimnazisták testnevelési órája az utóbbi időben: egészségügyi séta és néha sakkozás. A tamterv nem ezt írja élő, de nem hallott még senki olyat, hogy eltértek valamilyen tervtől? Objektív nehézségek. Testnevelő tanár van hét is. Diákok is vannak, majdnem 1300-an. Tornaterem is van. De a tornatermet pár nap óta zárva tartják Életveszélyes belépni! A födém akar leszakadni. Még nem lehet tudni, hogy mikor. Csak várjunk türelmesen. Nem telietünk a födémnek szemrehányást: 63 évig kibírta javítás nélkül. Lehet, hogy még egyet is kibír. Az 1902-ben épült tornatermeit már 1938-ban korszerűtlennek nyilvánították. 1957-ig maradt korszerűtlen, aztán felújítási tervet és költségvetést készítettek. Ekkor még szó sem volt födémcseréről, hanem a terem négyméteres megnagyobbí fásáról, öltöző, zuhanyozó, egészségügyi és tanári szoba építéséről tárgyaltak. Érdekes módon a tervektől a terem nem lett korszerűbb, egyesek szerint csak a kivitelezés változtathatna ezen. EGYESEK szerint azonban nem. A munkához soha nem fogtak hozzá. Az okok. Egyik évben: minek zuhanyozó, ha nincs bent víz, másik évben: a gyöngyösi gimnázium kapta Teljesítette januári tér Az idén kereken 6 fokkal melegebb volt a januári átlag- hőmérséklet, mint tavaly. Az építők örülték a legjobban ennek az enyheségnek, mert több műnkét végezhették a szabadban. Nemcsak földmunkákra, hanem sok alapozási, falazási, vakolási feladatra is sor került. A havi előirányzat valóra- váltf'ában kétségtelenül jelentős tényező az enyheség, de a siker mégis a téli feladatok jó műszaki ' előkészítésének — rét az állami építőipai amelyet már tavaly áprilisbal megkezdték — és a?, erők koncén trálásónak köszönhető Ezen a télen tehát sokkal többen dolgoztak az építkezésen mint az előző években. Az el ső hónap jól kezdődött és nemcsak azért indult jól a munka, mert valóraváltották havi építési tervüket, hanem az is értékes eredmény, hogy teljesítették a termelékenységi előirányzatot is. A lakásépítők is sokat pótoltak a tavalyi adósságból. A „tudomány városa' Az olasz kormány március 22—28 között nemzetközi értekezletet rendez Rómában. A terv szerint a Milánótól 26 km- re fekvő Magentában afféle „tudomány városa” létesülne, mintegy ötmillió dollár költséggel. A város négy telepből állna: 1. nemzetközi intézet, amely nagynevű egyetemekkel karöltve kidolgozná az oktatás és a kutatómunka terveit, 2. gyártelep, ahol filmeket, moziberendezéseket és más vizuális eszközöket gyártanának a tömeges oktatás részére, 3. tanácskozási központ, ahol a segített országok nevelésügyi szakértői tanulmányoznák a fejlett oktatási módszereket. 4. műszaki—technikai szolgálat a keretet; következő évtiena megváltoztak az árak, rossz lett a költségvetés; aztán megkapták a félmilliót de tévedésből (gyorsan visszavették); utána következő évben: kiderült, hogy ez kibővítés, erre pedig nincs pénz; a rákövetke» ző esztendőben: már féle kibővítés, fele felújítás, de mindhiába: 1963-ban már „piros vonal” alatt fut az ügy, de addig „fut”, amíg 1964-ben elévült a terv. — A födém fából van! — kiáltott fel kétségbeesve egy mérnök. A fa tudvalevőleg a víztől eilkorhád. S Idestova a már 20 éve rossz tető miatt erre bőven volt Ideje és lehes tősége. Az egyik tornatanár 1964. novemberében jelentette a beázásokat. A mérnöki felkiáltás 1965. januárjában történt. Javaslatára — bármikor beszakadhat — bezárták. Ki a felelős? A helyi tanács ipari osztálya szerint az igazgató. Talán az igazgatónak kellett volna pénzt és munkást biztosítania? Mert május 31- ig az igazgató köteles rendbehozatni. Az esetleges balesetekért és az anyagi kárért — tehát ha valóban leszakad — az igazgató a felelős. A tornaterem mindennap reggel 7-től este 9-ig foglalt volt. Nemcsak a gimnázium, hanem a sportkörök is igénybe vették. Szinte Hatvan teli sportotthonát jelentette. EZEK UTÁN nem csodálkozhatunk, ha Hatvanban a gyárak, a vállalatok és az intézmények dolgozói nyitott ablaknál, vagy az utcán tornáznak, úgy, mint az egyik gimnáziumi osztály bevezette: a 20 perces szünetben gimnasztika a nyitott ablaknál. És egészségügyi séta. (berkovits) Az 6 férje, aki „az én férjem”: Szabó László. Ebből már az is kiviláglik, hogy a férj birtokosa Szabó Lászlóné, született Gaál Júlia fedémesi lakos, szőke és kék szemű, fiatal és dühös. Általában nem szokás egy dühös embernek, különösen ha asszonyról van szó, mondom áltálában nem szokás ilyenkor a szeme, a haja színéről, még a koráról sem nagyon beszélni — ilyenkor a düh tárgya a téma. Most, hogy a düh tárgyát éppen csak hogy érintik ezek a sorok, annak nem annyira Julika, akarom írni, Szabó IAszlóné levelében megírt panaszának jogossága, vagy jogtalansága az ok, hanem „az én férjem”. Az újság a közelmúltban Fe- démesről adott hírt és nem mulasztott el néhány bíráló megjegyzést sem tenni az ottani kulturális életre sem. Hogy mennyi az elfogultság, s mennyi az igazság a cikkben szereplők nyilatkozatában, ezt megvizsgálja — mert megígérte! — a járási KISZ-bizottság. Annyi mindeneset** tény, „cAz én f ér jein.. hogy Szabó László, az „én férjem”, nem a felsőbb szervek akaratából, hanem a helyi KlSZ-tagság jóváhagyásával lett KISZ-titkár. De hát végtére is micsoda ember, micsoda KISZ-fiatal az, akit a feleségének kell megvédenie először levélben, aztán dühös, pergő szóval?! Hát ez az: ezért érintjük csak a düh tárgyát. Mert Szabó László hét hónappal ezelőtt feleségül vette a helybeli Gaál Júliát, amelyben nyilván része volt annak is, hogy a szőke Júlia aktív segítője volt a KlSZ-munkában, meg talán annak is, hogy a szőke haj és a kék szem együtt — egyszóval a szerelem is a KISZ-esek profiljába tartozik. A tömény azonban törvény, a rend az rend, a haza tudomásul veszi, hogy Szabó László és Gaál Júlia, szeretvén egymást, házasságot kötöttek, de maga ú kökesnek látszik, hogy igaza vane a húszon jóval inneni fiatal feleségnek, mellékesnek tűnik az egész cikk, mert az újságíró ahelyett, hogy a pergő és kifogyni nem akaró szavak téi nyei helyett — elnézést — akarva akaratlanul inkább a férjét védő nőt, a frissen szerzett asszonyi név becsületét óvó élettársat látja és hallja nagy-nagy megelégedettséggel. Íme: a családi munkamegosztás. A férj védi a hazát. A feleség védi a házát. S a két védenívaló között itt valóban szinte véletlennek tűnik az ékezet játéka. Ha ilyen ott Szabó László, — nyugodt vagyok. S legyen ő is nyugodt ott, mert itt, Fe- démesen, sziklaszilárd a „vé* delem”. Gyurkó Géwi MiPÜJSäG 3 1965. február 7., vasárnap veteli jogos jussát: a védelmét. Szabó László tehát bevonult katonának. Negyedik hónapja. Szabó László tehát, akinek fegyvere van, aki a hazát védi, nem tudja magát megvédeni egy újságcikk akár egészen, akár félig igaz bírálatával szemben. Mi ilyenkor egy asz- szony, egy feleség kötelessége? Ül az újságíró a meleg konyhában, nézi a babaliádat, amelyben egyelőre még felnőtt holmit mos. könyékig felgyűr- kőzve, s hallgatja, figyeli és bizony tiszteli is Julikat, azazhogy Szabó Lászlónét, aki tollat és most szavat fogott, hogy megvédje férje becsületét, nevét, aki távol az otthontól, feleségöl, s a még „üres” baba- teknötől, a haza védelme miatt nem védheti saját magát, asszonyának adott nevét. És most és ebben az ügyben az lám szinte teljesen mellé-