Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

Hi így takarékoskodunk Második ötéves tervünk az ipari termelés 48—50 százalé­kos növekedését irányozta elő. Az elmúlt négy év alatt ipa­runk 40 százalékos fejlődést ért el, tehát hozta a tervet. De... különös gonddal kell hangsúlyoznunk három zavaró kürülményt. Az ipari termelés növelését a tervezettnél na­gyobb létszámmal értük el, a megengedettnél nagyobb arányban emelkedtek a terme­lési költségek, továbbá a ter­melés és a szükségletek nem fedik egymást, ennek követ­keztében felesleges tartalékok és készletek halmozódtak fel. Vagyis azt mondhatjuk, hogy nem takarékoskodtunk eléggé a munkaerővel, a termelési költségekkel és a készáruval sem. Ezért 19ö5-ben és a har­madik ötéves terv időszaká­ban mindnyájunk legfőbb fel­adata, egyben alapvető érdeke: a takarékoskodás. Hogyan és mivel takarékos­kodjunk? Hiszen minden terv úgy készül, hogy az előző idő­szak tényszámaiin srófolnak egyet — halljuk nemegyszer a türelmetlen, feiszisszenést. De esak a tervmutatók „srófjáT” lehet meghúzni? Az emberi el­me találékonyságára, a tudo­mány újabb eredményeire és a gyakorlat teremtő erejére többé nem iehet számítani? I/cmondanánk a műszaki fej­lesztés-, a termelés- és az üzemszervezés újabb lehetősé- ségeiről, a találmányok es az újítások alkalmazásáról? Akad megyénkben olyan vál­lalat, ahol az év eleje óta két­szer számolják a papírt és a gémkapcsot, de annak csak egyik felét adják ki, a másik felével takarékoskodnak. Má­sutt a decemberi párt- és kor­mányhatározatra hivatkoznak, és elspórolják a kézmosószap­pant, a vizeskorsót, vagy a vé dőitalból a tea felét Érde­mes-e szóvá tenni az ilyen fo­nákságokat, szabad-e messze­menő következtetéseket levon­ni az ilyen szélsőségekből? A látszat és a jó szándék ellené­re is a példák arra a veszély­re hívják fel a figyelmet, hogy a takarékosság formális, ke­vésbé hatékony elemei elvon­ják figyelmünket a lényegről. Nem arról van szó, hogy le­becsüljük a takarékosság apró lehetőségeit, hiszen a filléres apróságok milliós tételekké nö­vekednek országosan. Nem mondhatunk le a kis tételekről elvi okokból sem, mert akkor sok embert kirekesztenénk a takarékossági mozgalomból, így az nem válna társadalmi üggyé. Másrészt nem is most kell feltalálni a takarékosság új módszereit, csupán hatéko­nyan érvényesítenünk kell a tervgazdálkodás előnyeit, tuda­tosan, szervezetten és tervsze­rűen alkalmazni kell a koráb­ban jól bevált módszereket. Nézzünk néhány konkrét példát. A gyöngyösoroszi érc­bánya műszaki fejlesztési ter­vében olvastuk, hogy a fejté­sek gépesítésével ezer tonna érccel többet termelnek az idén. A termelési költségek az előző évihez képest nem vál­toznak, de 801 műszakot és mintegy 250 ezer forintot meg­takarítanak. A hígulás (a meddőkőzet arányának) csők. kenlésével 300—100 ezer forin­tot írhatnak az önköltség javá­ra. Igaz, ehhez hat különböző műszaki feladatot kell megol­dani. Gép és külön befektetés alig szükséges hozzá, de annál inkább szakértelem, akarat és a műszaki irányítók követke­zetes ellenőrzése, állandó éber­sége. Az ércelőkészítő 1964-hez képest félmillió forint értékű villamos energiát takaríthat meg. Mi szükséges ehhez? Csupán azt hogy tervszerűen szervezzék meg a karbantar­tást. akkor havonta két napot leállhatnak, de ezt a két napot a hónap többi részében be kell hozni. Gyöngyösorosziban ed­dig a piritet nem választották lé az ércből, az kárba veszett. A kötelező' takarékosság és a műszaki becsület diktálja; el­vállalták, tehát sürgősen dol­gozzák ki a piritflotálás tech­nológiáját. hogy az ércből nyert piritet tiszta nyereség­ként számolhassák eL Az önköltségi terv fél száza­lékos feszítése közel egymillió forint kötelező takarékosságot Rerártálc a Pékséget oezartaK a szakü|letet Átmeneti jellegi! korszerűsítés az egri 3. számú sütőüzemen - Lesz-e új bolt a Széchenyi utcán? J6 két hete kőművesek vál­tották fel a pékeket, s rövide- een újabb szakmák mesterei érkeznék: korszerűsítik az eg-, ri 3. számú sütőüzemet. Ezt látja, erről tud a város. s hét­főin már arról is, hogy bezár­ták a Széchenyi utcai boltot — a szaküzletben megszüntették a kenyér és péksütemény áru­sítását ... Mi tette szükségessé mind­ezt ...? — kérdésünkre, a la­kosság nyugtalan kíváncsisá- gára. az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat igazgatójá­nál, Vankó Bélánál kerestük a választ, — Régi gondunk Eger vá­ros és környékének kenyérrel való ellátása. A fogyasztók igényének teljes kielégítésére meglehetősen kevésnek bizo­nyul már meglevő kapacitá­sunk bővítése vált szükséges­sé. Ezt meglevő nagyobb üze­meink korszerűsítésével sze­retnénk elérni, termelésünket két nagyobb sütödére szeret­nénk összpontosítani, az egri 1-es és 3-as számú telepekre. A Kertész utcai üzemen ta­valy végeztünk jelentősebb átalakításokat, javításokat, az idén pedig a Tűzoltó téri sü­tődében szeretnénk. Ez utóbbi korszerűsítésével kapcsolatban két megoldás kínálkozott: meg­fordított technológiai folyamat­tal, szükséges új épületek léte­sítésével 500 ezer forintos költ­séggel, vagy a meglevő helyi­ségek átalakításával, a sütő­ipari szaküzlet megszüntetésé­vel, felhasználásával, lényege­sen kevesebb költséggel 100 ezer forintért Természetesen ez utóbbi mellett döntöttünk, hiszen lényegesen olcsóbb az előzőnél — és mivel már fo­lyamatban van Eger város új, 38 tonna napi kapacitású ke­nyérgyárának tervezése, s a kö. zeli években elkészülése is várható, nem lenne gazdasá­gos most nagyobb beruházást végezni egy ideiglenes jellegű átalakításon. A 3. számú üze­met új tésztafeldolgozó gépek­kel szereljük fel, melynek kö­vetkeztében növeljük a kapa­citást. nehéz fizikai munkát küszöbölünk ki, javítjuk a ter­melékenységet a minőséget, higiénikusabbá tesszük a ter­melést ... És mi lesz a szaküzlettel? — A megszüntetett szaküz­let szerepét, megegyezés sze­rint. a Széchenyi utca közeli élelmiszer kiskereskedelmi árudái veszik át... Kínálkozna egy jobb lehetőség is — és gondolom találkozna ez a vá­sárlók rokonszenvével — mégpedig az, hogy csaknem a régi üzlettel átellenben új bol­tot nyitnánk a friss pékáruk­nak ... Ez persze nemcsak rajtunk múlik, szükséges len­ne hozzá a Postaműszaki Fenn­tartási Üzem megértő támoga­tása is, az, hogy a jelenleg raktárnak használt Széchenyi utcai üzlethelyiséget felszaba­dítsa, az ott tárolt kis mennyi­ségű anyag elhelyezését más­hol próbálja megoldani... A kenyérrel való ellátásban egyébként átmenetileg sem lesz fennakadás a városban környékén, mert a leállított 3-as üzem munkáját más sü tödék vették át. e termelési átcsoportosítással, nyújtott mű­szakokkal pótolják a kiesett kapacitást — fejezte be tájé­koztatóját Vankó Béla igazga­tó. f-w) jdient Gyöngyösorosziban, de további hárommilliót kell „kigazdálkodni” a felnémeti kőbánya és a gyöngyösoroszi völgyzáró gát új beruházásai amortizációs költségeinek és eszközlekötési járulékainak fe­dezésére. Sikerülni fog, a négy­milliós megtakarítást elérhetik, de nem ,,papír- és gémkapocs- szemlélcttel”, hanem műszaki fejlesztéssel, tudatos és korsze­rű termelésszervezéssel. Más vállalatnál nincsenek olyan lehetőségek, mint Gyön- gyösoroszi'ban? A Mátravidéki Fémművekben a vezetőség már év eleje óta határozott in­tézkedéseket tesz, hogy az im­portból származó ónozott lemez hulladékát teljes mértékben felhasználják. Gondolkodtak, megoldást kerestek és találtak rá. hogy a hulladékból 11 mil­lió forint értékű koronadugót gyártsanak. A mezőgazdasági láncok gyártására új technoló­giát dolgoznak ki. A kalkulált eredmény 30—40 fős megtaka­rítás és jó pár százezer forin­tos költségcsökkentés. A iw> torkferékpár-láncok gyártásá­hoz olcsóbb anyagot használ­nak fel, de úgy. hogy a minő­ség ne romoljon. Műszaki— gazdasági feladat szükséges a minőség megtartása és a terve­zett megtakarítás elérésére. A sirokíak a tervezettnél hétmil­lióval több exportot vállaltak, de az importot csökkentik. Tehát kétszeresen takarékos- kodnak: keresnek a vámon és nyernek a réven. A Finomszerelvénygyár dol­gozói vállalták, hogy ebben az évben 6,6 millió forintot taka­rítanak meg. Miből és hogyan? A Bervában főleg az idővel takarékoskodnak. Gyártmány- és gyártásfejlesztéssel 135 ezer normaórát a termelés egyen­letesebb, jobb megszervezésé­vel 22 ezer, korszerű technoló­giával. valamint a karbantar­tás jobb megszervezésével 50 ezer, több dolgozó termelő­munkára való irányításával 75 ezer normaórát takarítanak meg. Es minderre versenyvál— lakásukkal a munkások szavu­kat adták, már ennek valóra váltásán dolgoznak. Az önköltségcsökkentés, a takarékosság Gyöngyösoroszi­ban, Sirokban és a Bervában, de valamennyi üzemünkben elképzelhetetlen a normák kar­bantartása, az állandó műsza­ki tökéletesítés és a vezetés színvonalának szakadatlan nö­velése nélkül. A takarékosság nálunk nem kampányfeladat, hanem a szo­cialista gazdálkodás vezérelve. A takarékosság fogalma nem szorítható a vállalati tervek és a költségvetés korlátái közé. Mindnyájunk érdeke diktálja hogy politikai üggyé és köz­üggyé váljék. Mindnyájan ta­karékoskodjunk az anyaggal, a munkával és az idővel. Az ész­szerű takarékosság nem lehet üres formaság, vagy ránk parancsolt kényszer, hanem a tartalékok állandó forrása, olyan módszer és gyakorlat, amely gyorsabbá és biztonsá­gosabbá teszi a fejlődést és kö­zelebb hozza a kitűzött célt. Dr. Fazekas László Megérte ? Az elmúlt év augusztusá­tól csaknem 30 súlyosan és számos könnyebben meg­sérült személygépkocsit vittek javításra a gyöngyö­si a,i »szervizbe... Italozás és gondatlanság „áldozata­it” — könnyelmű, felelőtlen emberek „művét”. Olyan emberekét, akik indulás előtt nem győződtek meg gépkocsijuk műszaki álla­potáról, akik talán csak a kötelező vizsgáig ismerték a KRESZ szabályait — olyanokét, akik nem voltak tisztában a józanság hatá­raival ... Elgondolkodtató e külö­nös statisztika, s szinte ért­hetetlen az a könnyelmű­ség, amellyel a volánok mögött ülők kockára tették saját és utitársaik életét, a talán nehezen „összespórolt” kocsit, s mondhatni „abla­kon dobták ki” azt a 6—7 ezer forintot — amelybe autójuk javítása került... Megérte? (gyenee) Az ember általában tisztában van a hó­hérral Nem várja el, hogy mindennap meg­látogassa és melegen érdeklődjék hogyléte felől... Nem várja, hogy etesse, itassa, gon­dozza és odaadó figyelemmel kísérje test­súlya alakulását. Az embernek nincsenek illúziói a hóhérral szemben, kénytelen tudo­másul venni, hogy a hóhér, ugyebár, ha nem is népszerű szakma képviselője, de a maga . nemében szakmunkás. Tehát semmi képmutatás, semmi érzel­gősség, semmi bizalmaskodás! Korrekt, vi­lágos viszony, amelyből kirekesztették a fél­revezetést. Mindez onnan jutott eszembe, hogy Csok­inál kétszer hivatott állatorvost a disznóhoz, gondozta, etette, simogatta és becézte int. s aztán egy reggel durván leszúrta. Ki­végezte. Lehóhéroltá. Hiába, disznó és ember között elképzelhe­tetlen a korrekt és megbízható kapcsolat! (-ó) Huzavona és egészségügyi séta Hatvanban A HATVANI gimnazisták testnevelési órája az utóbbi időben: egészségügyi séta és néha sakkozás. A tamterv nem ezt írja élő, de nem hallott még senki olyat, hogy eltértek valami­lyen tervtől? Objektív nehézségek. Testnevelő tanár van hét is. Diákok is vannak, majdnem 1300-an. Tornaterem is van. De a tornatermet pár nap óta zárva tartják Életveszé­lyes belépni! A födém akar leszakadni. Még nem lehet tudni, hogy mikor. Csak várjunk türelme­sen. Nem telietünk a födém­nek szemrehányást: 63 évig kibírta javítás nélkül. Lehet, hogy még egyet is kibír. Az 1902-ben épült tornater­meit már 1938-ban korszerűt­lennek nyilvánították. 1957-ig maradt korszerűtlen, aztán felújítási tervet és költségve­tést készítettek. Ekkor még szó sem volt fö­démcseréről, hanem a terem négyméteres megnagyobbí fá­sáról, öltöző, zuhanyozó, egészségügyi és tanári szoba építéséről tárgyaltak. Érdekes módon a tervektől a terem nem lett korszerűbb, egyesek szerint csak a kivite­lezés változtathatna ezen. EGYESEK szerint azonban nem. A munkához soha nem fogtak hozzá. Az okok. Egyik évben: minek zuhanyozó, ha nincs bent víz, másik évben: a gyöngyösi gimnázium kapta Teljesítette januári tér Az idén kereken 6 fokkal melegebb volt a januári átlag- hőmérséklet, mint tavaly. Az építők örülték a legjobban en­nek az enyheségnek, mert több műnkét végezhették a szabadban. Nemcsak földmun­kákra, hanem sok alapozási, falazási, vakolási feladatra is sor került. A havi előirányzat valóra- váltf'ában kétségtelenül jelen­tős tényező az enyheség, de a siker mégis a téli feladatok jó műszaki ' előkészítésének — rét az állami építőipai amelyet már tavaly áprilisbal megkezdték — és a?, erők kon­cén trálásónak köszönhető Ezen a télen tehát sokkal töb­ben dolgoztak az építkezésen mint az előző években. Az el ső hónap jól kezdődött és nemcsak azért indult jól a munka, mert valóraváltották havi építési tervüket, hanem az is értékes eredmény, hogy teljesítették a termelékenységi előirányzatot is. A lakásépítők is sokat pótoltak a tavalyi adósságból. A „tudomány városa' Az olasz kormány március 22—28 között nemzetközi ér­tekezletet rendez Rómában. A terv szerint a Milánótól 26 km- re fekvő Magentában afféle „tudomány városa” létesülne, mintegy ötmillió dollár költ­séggel. A város négy telepből állna: 1. nemzetközi intézet, amely nagynevű egyetemek­kel karöltve kidolgozná az ok­tatás és a kutatómunka ter­veit, 2. gyártelep, ahol filme­ket, moziberendezéseket és más vizuális eszközöket gyár­tanának a tömeges oktatás ré­szére, 3. tanácskozási központ, ahol a segített országok neve­lésügyi szakértői tanulmányoz­nák a fejlett oktatási módsze­reket. 4. műszaki—technikai szolgálat a keretet; következő évtiena megváltoztak az árak, rossz lett a költségvetés; aztán meg­kapták a félmilliót de téve­désből (gyorsan visszavették); utána következő évben: kide­rült, hogy ez kibővítés, erre pedig nincs pénz; a rákövetke» ző esztendőben: már féle ki­bővítés, fele felújítás, de mindhiába: 1963-ban már „pi­ros vonal” alatt fut az ügy, de addig „fut”, amíg 1964-ben elévült a terv. — A födém fából van! — kiáltott fel kétségbeesve egy mérnök. A fa tudvalevőleg a víztől eilkorhád. S Idestova a már 20 éve rossz tető miatt erre bőven volt Ideje és lehes tősége. Az egyik tornatanár 1964. novemberében jelentette a be­ázásokat. A mérnöki felkiáltás 1965. januárjában történt. Ja­vaslatára — bármikor besza­kadhat — bezárták. Ki a felelős? A helyi tanács ipari osztálya szerint az igaz­gató. Talán az igazgatónak kel­lett volna pénzt és munkást biztosítania? Mert május 31- ig az igazgató köteles rendbe­hozatni. Az esetleges balese­tekért és az anyagi kárért — tehát ha valóban leszakad — az igazgató a felelős. A tornaterem mindennap reggel 7-től este 9-ig foglalt volt. Nemcsak a gimnázium, hanem a sportkörök is igény­be vették. Szinte Hatvan teli sportotthonát jelentette. EZEK UTÁN nem csodál­kozhatunk, ha Hatvanban a gyárak, a vállalatok és az in­tézmények dolgozói nyitott ablaknál, vagy az utcán tor­náznak, úgy, mint az egyik gimnáziumi osztály bevezette: a 20 perces szünetben gim­nasztika a nyitott ablaknál. És egészségügyi séta. (berkovits) Az 6 férje, aki „az én fér­jem”: Szabó László. Ebből már az is kiviláglik, hogy a férj birtokosa Szabó Lászlóné, szü­letett Gaál Júlia fedémesi la­kos, szőke és kék szemű, fiatal és dühös. Általában nem szo­kás egy dühös embernek, külö­nösen ha asszonyról van szó, mondom áltálában nem szokás ilyenkor a szeme, a haja színé­ről, még a koráról sem nagyon beszélni — ilyenkor a düh tár­gya a téma. Most, hogy a düh tárgyát éppen csak hogy érin­tik ezek a sorok, annak nem annyira Julika, akarom írni, Szabó IAszlóné levelében meg­írt panaszának jogossága, vagy jogtalansága az ok, hanem „az én férjem”. Az újság a közelmúltban Fe- démesről adott hírt és nem mu­lasztott el néhány bíráló meg­jegyzést sem tenni az ottani kulturális életre sem. Hogy mennyi az elfogultság, s mennyi az igazság a cikkben szereplők nyilatkozatában, ezt megvizsgálja — mert megígér­te! — a járási KISZ-bizottság. Annyi mindeneset** tény, „cAz én f ér jein.. hogy Szabó László, az „én fér­jem”, nem a felsőbb szervek akaratából, hanem a helyi KlSZ-tagság jóváhagyásával lett KISZ-titkár. De hát végtére is micsoda ember, micsoda KISZ-fiatal az, akit a feleségének kell megvé­denie először levélben, aztán dühös, pergő szóval?! Hát ez az: ezért érintjük csak a düh tárgyát. Mert Sza­bó László hét hónappal ezelőtt feleségül vette a helybeli Gaál Júliát, amelyben nyilván része volt annak is, hogy a sző­ke Júlia aktív segítője volt a KlSZ-munkában, meg talán annak is, hogy a szőke haj és a kék szem együtt — egyszóval a szerelem is a KISZ-esek pro­filjába tartozik. A tömény azonban törvény, a rend az rend, a haza tudomásul veszi, hogy Szabó László és Gaál Jú­lia, szeretvén egymást, házas­ságot kötöttek, de maga ú kö­kesnek látszik, hogy igaza van­e a húszon jóval inneni fiatal feleségnek, mellékesnek tűnik az egész cikk, mert az újságíró ahelyett, hogy a pergő és ki­fogyni nem akaró szavak téi nyei helyett — elnézést — akarva akaratlanul inkább a férjét védő nőt, a frissen szer­zett asszonyi név becsületét óvó élettársat látja és hallja nagy-nagy megelégedettséggel. Íme: a családi munkameg­osztás. A férj védi a hazát. A feleség védi a házát. S a két védenívaló között itt valóban szinte véletlennek tű­nik az ékezet játéka. Ha ilyen ott Szabó László, — nyugodt vagyok. S legyen ő is nyugodt ott, mert itt, Fe- démesen, sziklaszilárd a „vé* delem”. Gyurkó Géwi MiPÜJSäG 3 1965. február 7., vasárnap veteli jogos jussát: a védelmét. Szabó László tehát bevonult katonának. Negyedik hónapja. Szabó László tehát, akinek fegyvere van, aki a hazát védi, nem tudja magát megvédeni egy újságcikk akár egészen, akár félig igaz bírálatával szemben. Mi ilyenkor egy asz- szony, egy feleség kötelessége? Ül az újságíró a meleg kony­hában, nézi a babaliádat, amelyben egyelőre még felnőtt holmit mos. könyékig felgyűr- kőzve, s hallgatja, figyeli és bi­zony tiszteli is Julikat, azaz­hogy Szabó Lászlónét, aki tol­lat és most szavat fogott, hogy megvédje férje becsületét, ne­vét, aki távol az otthontól, fe­leségöl, s a még „üres” baba- teknötől, a haza védelme miatt nem védheti saját magát, asszonyának adott nevét. És most és ebben az ügyben az lám szinte teljesen mellé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents