Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

/

Az 1965 .évé egri beruházásokról

Egy

silókombájii keresi gazdáját...

Ha télen is lenne délibáb, még vízióra is gondolhatna az ember. Februárban viszont nem csalhat a szem. Egy hatalmas kukoricatábla szélén álldogál árván, sárba fogyottam Frissen mázolt piros testén rozsdafoltok, a gumiabroncsokra vastagon tapad a megfagyott sár. A gumiabroncs hiánycikk, nehezen pótolható, de mit számít mindez, elvégre nálunk egy-két pár gumiabroncson igazán nem szokás fennakadni.

Most fejeződtek be az év végi leltárak. Előírás szerint a gépeket is bizonyára számba vette a leltározó bizottság. Számba vette, de hogyan? Látta-e tényleg a bizottság ezt a szegény, árván hagyott silókombájnt a káli határban? Nem kérem, nem a köves út mentén találkoztunk, még csak nem is kőhajításnyira a falutól. Mesz- sze bent a sártengerben, ahol déiiájon gumicsizmában is nehezen járható az út. Ott bukkantunk egymásra. Többen is látták, mindenki megcsóválta a fejét, egyik szakember felsóhajtott: legalább csak a gumikat szerelték volna le a kerekekről!

De ki a gazda? A szövetke- zet-ei, vagy a gépállomás? Még nem tudjuk, de arra feltétlen számítunk, hogy e sorok megjelenése után az illetékes jelentkezik majd.

Hat kilencemeíetes torony ház. — Űj strandmedence. — Nyolctantermes iskola, 50 fős óvoda. — Gyógyszertári központ — reumákcjrházi osztálj — korszerű kenyérgyár terve készülnek.

Felkerestük a Heves megye: Tanács Beruházási Irodáját, hogy Pataky József főmérnöktől tájékoztatást kapjunk as 1965. év Eger városával kapcsolatos jelentősebb beruházásairól.

Az új lakóházakkal kezdjük, amelyek kétségtelenül jelentősen hozzájárulnak majd a lakásprobléma enyhítéséhez. Folyó esztendőben befejezik a még tavaly megkezdett három 40 lakásos háztömb építését a Csákány utcában. A Hadnagy utcai oldalon 80, a Lenin úton 32, és a Mártírok terén 13, összesen tehát 245 lakás kerül átadásra még az idén. Ebből a Csákány utcai A/9, A/10-es

tömbök 80 lakása szövetkezeti.

Űj színt ad majd Eger városképének a Hadnagy utcai lakótelepen: 1965-ben megkezdődő hat toronyház építése. Egy-egy kilencemeíetes házban 37 lakás nyer kialakítást, így összesen a hat tömbben 222 új lakással gazdagodik a város.

A Hadnagy és a Csákány utcai új lakótelep családjainak igényét lesz hivatva kielégíteni ez év folyamán elkészülő korszerű üzlet. Megtudjuk, hogy befejezést nyer a Hadnagy utcai részen egy modern nyolctantermes Iskola és még az idén elkészül az 50 gyermeket befogadó óvoda is.

A város fürdőkörnyékén, a már tavaly megkezdett fedett vszoda hatalmas betonépítménye — amelyen természetesen most -is dolgoznak — a tervek szerűit, az esztendő végére ké-. szül el.

Ugyancsak a fürdőkörzetben befejezést nyer a magas rá- diumemanáció tartalmú gyógyA pétervásári járás munkaügyi helyzete

(Dr, Czibolya László tudósító

Érdekes képet mutat a pé- tervásári járás munkaügyi helyzete. A járás lakossága 33 ezer, ebből kereső foglalkozású férfi 11616, nő 5411. A nem keresők száma 16 ezer, ami azt jelenti, hogy egy keresőre egy eltartott esik.

A munkavállalók legtöbbje nem a járás területén van alkalmazva, bár a járásban van a Mátravidéki Fémművek, a Parádsasvári Üveggyár és a Mátraderecskei Téglagyár is. A munkaerő nagy része elvándorolt a borsodi és salgótarjáni iparvidékre.

A termelőszövetkezetekben 3312-en dolgoznak, ebből 2000 nő. 1742 cigány él a járásban, ebből 271 állandó alkalmazásban van, a többi alkalmi munkáiból tartja fenn magát.

Szőlős megye vagyunk. Történelmi borvidékeink termékeit jól ismeri a világ. A Heves megyei csemegeszőlő, a bikavér, a medoc, a debrői hárslevelű, az abasári rizling zamatét nehéz elfelejteni. Szőlőterületünk mindent beleszámítva 28 ezer hold, ebből tizenhat és fél ezer a szövetkezetek közös tulajdonában van. A háztáji és a magánhasználatban levő terület nagysága eléri a tizenegy- ezer holdat, az egésznek mintegy negyven százalékát. A második ötéves tervben az új telepítés mintegy 5500 holdat tesz ki, amelyből ezer holdat ez év tavaszán telepítenek el a szövetkezetek. Mindez mutatja, hogy a történelmi borvidék szőlőrekonstrukciója nem vágyálom többé, hanem valóság.

Jól jövedelmez a baromfinevelés Mezőszemerén

Harmincezer csibét nevelnek — Napi tojáshozam: 1800

A mezőszemerei Dózsa Termelőszövetkezet tagjai harmincezer csibét neveltek fel és adtak át a felvásárlóknak az elmúlt évben, s az átadott 289 mázsa baromfiért közel 800 000 forintot kaptáit. Az elmúlt évben vette kezdetét itt a szövetkezetben a nagyüzemi tojás- termelés, és az újonnan felépült, modern tojóházban ötezer tyúkot helyeztek él. Háromszázhúszezer tojást termelt azóta ez a ..tojásgyár”, amelynek naponta 1700—1800 tojás az átlagos hozama. Az értékesítésre átadott tenyésztoj ásókért közel 500 ezer forint bevételt könyvelhettek el maguknak a szövetkezet tagjai.

Természetes, hogy az idén továbbra is szívű gyüknek tartják a baromfinevelést a mező- szemereiék, és ez lesz a szövetkezet egyik fő üzemága, termelési profilja. Az idén ismét 30 ezer csibe felnevelését tervezték, amelyhez már jó ideje hozzá is láttak a szövetkezet baromfigondozói. November végén érkezett az első kétezer darabból álló szállítmány. December utolsó napjaiban. 550C, január 10-én pedig megérkezett a harmadik szállítmány, négy és fél ezer kiscsibe. Nagy gondot fordítanak a teli csibenevelésre, hiszen ilyenkor magasabb átvételi árat fizetnek a csirke kilójáért. Az eddig leszállított 12 ezer csibe jó meleg nevelőiházakbam, szakszerű gondozás mellett növekszik. A saját erőből megépített csibeházakat igen ötletesen, kemencékből fűtik kukoricaszárral. A kemence melegét csővezetékeken keresztül vezetik el a nevelőházak padlózata alatt, s így padlófűtése, egészséges, tiszta helyen, csibetáp etetésével biztosítják a baromfigon- dozók a kellő súlygyarapodást.

Az első szállítmány csibéi

már megközelítik az egykilós átlagsúlyt, s ezeket a jövő hónap közepén 1 kiló 20 dekás súlyban elszállítják kálónként 28 forintos átvételi áron. Szépen fejlődnek a második szállítmány kiscsdbéi is, jelenleg átlag 35—40 dekás súlyúak. A szövetkezet baromfigondozói mindhárom szállítmányt felnevelik és április elsejével átadják. .mivel az első negyedévben magasabb átvételi árat fizetnek érte. Sürgeti őket az idő. no meg az is, hogy február közepén már a negyedik szállítmány naposcsibe érkezik hozzájuk.

Az idei tervek szerint felfrissítik a tojó törzsállományt is, méghozzá úgy, hogy az idei saját nevelésű csibékből tartanak vissza ötezer darabot, s a jelenlegi tojóállományt pedig értékesítik.

Cs. I.

Wiadyslaw Gomulka 60 érés

kiemelkedő

Gomulka elvtárs, a lengyel nép nagy fia, a nemzetközi munkásmozgalom egyénisége —

60 éves. Tizenhét éves korában csatlakozott a marxista forradalmárokhoz s ettől kezdve töretlen hittel, harcolt népe szabadságáért s az általános emberi haladásért. Történelmi jelentőségű küzdelmei során ■nagy diadalok részese le to, érték súlyos méltatlanságok, de sziklaszilárd harcos maradt mindvégig, minden körülmények között. Akár fegyverrel küzdött a fasiszták ellen, akár politikai ütközeteket vívott rneg sikerrel, a lengyel nép legjobb erényeit tükrözte helytállása’.

Gomulka elvtárs életútja fényes tettekben gazdag. Nemcsak hazájában tisztelik és szeretik ÖL Neve, emberszeretete,

békeharcának következetessége ismeretes az egész világon. Mindenütt nagy elismeréssel szólnak róla, a-hol a népek barátsága és testvérisége hívekre lelt, és ahol a fegyver nélküli világ megiyaiá- sitásán fáradoznak. Egyénisége, harci erényei, állam- férfiúi biztonsága, vezetői akaratereje — korunk marxista-leninista építő munkájának nagyjai közé emelte, Gomulka elvtársat, a hav cost, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsagj.- ■m-k első titkárát — egész népünk forró szeretettel köszönti hatvanadik születésnapján. Gomulka. elvtársban a szépséges Lengyelország es a testvéri lengyel nép nagy fiát tiszteljük. A magyar nép további nagy sikereket kíván nagyszerű munkájához,

Élen

a vegyipar

Mint világszerte — nálunk használja fel a vegyipar ter- is erősen megnőtt a vegyipar mákéit. A kemizálódás éppúgy jelentősége és ezzel együtt a jellemzi korunk technikájának termelés. A mezőgazdaság és fejlődését, mint a komplex gé. i-par fokozódó mértékben pesítés, vagy az automatizálás.

A vegyipar termelésének fejlődése (%-banf az ötéves tervben;

1960 1961 1962 1963 1964

Vegyipar 100 121 137 153 172

Az egész ipar 100 112 122 130 140

Szőlő és bor

(Különös tekintettel a háztáji gazdaságokra)

Egy figyelemre statisztika

léltó

Az egri borvidék szőlőterülete 5912 hold. Ide számít természetesen Elger város területe, a verpeléti, a dehrői, az ostorosi határ is. Ezen a jelentős nagyságú területen — ahol a márkás borok zöme terem — a négyévesnél fiatalabb szőlők százaléka az egészhez viszonyítva nem nagyobb mint 18,2 százalék. Az öt és 12 év közötti szőlők százaléka 6,7, a 13—25 év közöttieké 8,1, az összes terület 67 százaléka pedig már meghaladja a huszonöt évet. Többségük negyven, ötven közötti. Ez a friss adatokra épülő statisztika bizonyítja, hogy az egri borvidéken — nem sokkal

juk, meddig a miénk. — Ez a szemlélet rendkívül káros, de sajnos létezik, erősen érezteti hatását a háztáji területek minőségi állapotában.

Szinte elenyésző a háztáji szőlők trágyázása, a kivénült tőkék pótlása, és romlik a karóállomány minősége, csökken a mennyisége is. A háztáji szőlőket megművelik ugyan, de beruházni, a háztájira áldozni senki sem akar. Ennek legfőbb oka, hogy a háztáji területek gyakran változnak, nincs állandó gazdájuk, és aki megkap egy-egy területet, az lehetőleg, — mint mondani szokás — gyorsan akar egy rókáról két bőrt is lenyúzni.

Állandó háztáji területeket!!!

A háztáji szőlők minőség- romlására már felfigyeltek az illetékesek. Világosak az okok is, megjelent az állami intézkedés és néhány bátrabb, vagy kevésbé bátor kezdeményezés már történt is ebben a vonatkozásban. Az Országos Takarékpénztár hitellel segíti azokat a gazdákat, akik háztáji szőlőt telepítenek.

A gazdák szaporítóanyagra, karóra is hitelt kaphatnak. Számos szövetkezeti vezetőség felismerte már az állandó háztáji terület jelentőségét és terAz ötéves terv eredetileg a vegyiparban írta elő a leggyorsabb fejlődést: összesen 77,6 százalékos növekedést az öt esztendőre. De már a terv negyedik évébeii 72 százalékos emelkedést értünk el, a vegyipar tehát az előírtnál gyorsabban fejlődött. Az eredeti elgondolás szerint a vegyipar termelésének részesedése az ipar össztermelési értékéből az 1960. évi 7,4 százalékról 1965 végére 8,8 százalékra emelkedett volna, de ez az arány — a gyors fejlődés eredményeként — már 1964-ben elérte a kilenc százalékot.

A vegyiparban dolgozók össz- létszáma mintegy harminc százalékkal gyarapodott a négy év alatt, munkájuk termelékenysége pedig ennél valamivel nagyobb mértékben. Évről évre több beruházás jut ennek az iparágnak a fejlesztésére. A hároméves terv idején a vegyipar kb. 10 százalékkal részeveket dolgoznak ki arra vonatkozólag, hol alakítsanak ki állandó háztáji táblákat. Nagy- rédén negyvenhat, Gyöngyöspatán 43, Szűcsiben hat és Mar- kazon 17 hold háztáji szőlő telepítésére kértek ez idáig engedélyt a megyei tanácstól. Nem kétséges, hogy azok a szövetkezeti gazdák, akik tudják, hogy a háztáji terület hosszú, vagy örökös használatra kezelésükbe kerül, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak majd e szőlők állapotára, gondoskodnak a hiányok pótlásáról és nem folytatnak rablógazdálkodást e területeken. Számítani lehet arra is, hogy a gazdák az állandó háztáji területeken a hiányzó tőkéket a legjobb szőlőfajtákkal helyettesítik és így javul a borok minősége is. Nem mindegy — sem tsz, sem egyéni, sem pedig nép- gazdasági szempontból —, hogy tizenegyezer holdon milyen minőségű bort termelnek és hogy meghozza-e ezen terület évi átlagban az említett 16 milliót Az állandó háztáji területek kijelölését bátran javasolhatjuk a szövetkezeti vezetőknek és a helyi lehetőségek figyelembevételével, az új telepítések az eddiginél nagyobb mérvű folytatása is kívánatos. Ez az út vezet a háztáji szőlők további romlásának megakadályozásához, a jobb minőségű, nagyobb mennyiségű szőlő és bor termeléséhez. Erre kötelezi szövetkezeteinket Heves megye történelmi borvidékeinek hírneve is.

Szalay István

sedett az ipari beruházásokra fordított összegből, az utolsó években azonban ez az arány már elérte a 16 százalékot. Azokban az időkben alig több mint a felét kapta csak annak, mint amennyit a gépipar.' Most azonban már többet kap a gépiparnál és a bányászat mögött a második helyre lépett elő az egyes iparágak beruházási rangsorában.

A II. ötéves tervidőszakban megkezdett beruházások jelentős részén még dolgoznak, folyamatosa n építik és szerelik a tiszavidéki, a borsodi, a du- namenti, stb. új gyáregységeket, illetve korszerű sitiit és bővítik a már dolgozó gyárakat. A nemzetközi tapasztalat bizonyítja: a vegyiparba fektetett összegek aránylag hamar visz- szatérülnek és az átlagosnál gyorsabban emelik a munka termelékenységét. Ez is arra kötelez, hogy e legfontosabb vegyipari beruházásokat mi, előbb megvalósítsuk.

A vegyipar különféle alapanyagainak (kőolaj, földgáz^ stb.). valamint a rendkívül sokrétű vegyi gyártmányoknak a termelése erősen emelkedik ugyan, de az igények növekedése ennél is gyorsabb. Ez az oka annak, hogy az ötéves terv első három évében átlag kb, az egyharmadával nőtt a vegyi anyagok és termékek behozatala, sőt egyes áruké — mint amilyen pl. a nitrogénműtrágya — megtöbbszöröződött. Ugyancsak a jelentősen nagyobb belső fogyasztás és felhasználás következménye az is, hogy az összes vegriáru-kivitel egyelő, re még jóval lassúbb ütemben emelkedik, mint a termelés — kivéve a gyógyszeripart, amely, nek kivitele a terv első három esztendejében a két és félszeresére növekedett.

De nemcsak a mezőgazdaság é® az ipar használ fel munkája során a korábbinál több vegyi, anyagot, hanem a háztartások is.

Bár az idei terv a legtöbb iparág termelési feladatát mérsékelte — a vegyipar ezúttal is kivétel: az előirányzott 9,3 százalékos termelésemelkedés több mint kétszeresen haladja meg az ipar idei fejlődésének általános ütemét. Még ennél is gyorsabban emelkedik a kőolajfeldolgozás, a műtrágyagyártás, tovább a gyógyszertermelés — az első kettő főleg a népgazdaság belső szükségleteinek a kielégítésére, az utóbbi pedig a növekvő exportra.

(A. L.)

i

rűtlen s nem kielégítő kapacitású pékségeinek mintegy a leváltására egy modern kenyérgyár épül majd a város déli területén. — a tervek szerint 35 millió forintos költséggel. A gyár tervei még ez évben elkészülnek.

Mint arról már többször hin adtunk lapunk hasábjain, — a város vízellátását úgynevezett háromzónás rendszerrel fogják megoldani. A kétzónás rendszerre való áttérés munkálatai már rég folyamatban vannak, el is készült a második zónát kiszolgáló víztároló az Almagyar-dombon. A Beruházási Iroda most a fejlesztés ütemének megfelelően, elkészítteti a város északi vízmüvének terveit is. Ez a víz- szolgáltató rendszer lesz hivatva ellátni Felnémet ts Eger északi része között a megépítésre kerülő úgynevezett káposztásföldi lakótelep vízigényét is.

Megtudjuk azt is, hogy a város déli iparteriiletének is az idén készíttetik el a csatornázási terveit, és megkezdték a megyei Tervező Iroda új, háromemeletes irodaházának építési munkáit is. A modem vonalú épület a megyei tanács irodaháza és a KISZÖV Dobó téri székhaza között létesül.

(sugár)

■ víz terápiái értékesítését szolgálni hivatott reumakórházi

1 osztály.

Nem feledkeztek meg az or■ szagos hírű strandfürdő fej- le-ztéséröl sem. A múlt esztendőben elkészült Hadnagy utcai

. emeletes kabinház közelében ; effV új fürdőmedence épül. A város idegenforgalma szempont ja bál jelenti)» áthúzódó beruházás 1966-ban nyer befejezést.

Az év során elkészül végre a Diófakút utcai vasúti felüljáró, amelynek igen jelentős szerepe van az Almagyar- dombra épült, illetve a jövőben még ott megépítendő épületek megközelítése szempontjából.

Az év során birtokba veszik a Heves megyei Gyógyszertári Központ Lenin úti hatalmas, több emeletes raktárházát. A Lenin út külső végében készült jelentős egészségügyi létesítménynek az átadása meghiúsult, de remélhetően, hamarosan pótolja a kivitelező vállalat a hiányosságokat és végre birtokba veheti a Gyógyszertári Központ a megye patikáit ellátó raktárházat.

Pataky József főmérnök arról is tájékoztat, hogy további igen jelentős beruházások előkészítéseként több tervdokumentáció ás készül az év során.

Eger eddig elavult, koreaekedvezőbb a kép a megye más vidékein sem — a szőlők jelentős része kiöregedett, sem állagában, sem minőségében nem felel meg a kívánalmaknaik. E számok igazolják a rekonstrukciós tervek jogosságát, sőt sürgősségét is.

Az egri történelmi borvidéknél maradva érdemes egy pillantást vetni a szőlők állapotára. Eszerint az összterület 25.9 százaléka minősíthető jónak, 41,3 százaléka közepesnek és 32,8 százaléka gyenge, vagy pusztuló állapotban van, és mindössze tíz—tizenöt százalékot tesz ki az a terület, — az új telepítéseken kívül —, ahol a tőkehiány csak jelentéktelen.

A háztáji szőlők hozama évi 16 millió

Megközelítő számítások bizonyítják, hogy Heves megye szőlőterületei igen jelentős hasznot hoznak és az össztermelési értéknek közel negyedét adják. A sokévi átlagot véve alapul a megye szőlőtermése évente éléri a félmillió mázsát Ez azt is jelenti — ugyancsak sokévi átlagokat véve alapul —, hogy csemege- és borszőlőből, mustból fejtett borból és a szőlő melléktermékei bői évente körülbelül negyvenmillió forint bevételre lehet számítani V

megfelelő arányok szerint a háztáji és magánszőlők jövedelme éléri az évi tizenhatmillió forintot

Ez a szám is indokolja a háztáji szőlők jó állapotban tartását, szakszerű, lelkiismeretes kezelését

A rablógazdálkodás megbosszulja magát

Nem lehet egyértelműen állítani, hogy a háztáji szőlők általában rossz minőségűek. Igaz, többségük szétszórt, „foghíjas” telepítés. A szövetkezetek vezetői a háztáji kiosztásánál gondoltak arra, hogy a háztáji területtel — amennyire lehet — elégedettek legyenek a tagok.

Mi akkor a baj, hol a hiba? Ott talán, hogy a tsz-gaadák nem fordítanak elég gondot a háztáji megművelésére, a kapálásra, a védekezésre? Erről szó sincs, hiszen sok helyen a háztáji megmunkálását — helytelenül — a közös elé helyezik és csak ha a háztáji rendben van, akkor jöhet a közös.

A probléma az, hogy a 11 ezer hold háztáji és magánkezelésű szőlő talajerő-utánpótlásával, a hiányzó tőkék pótlásával senki sem törődik. Gyakori még a ..rámetszés”, a rabló- gazdálkodás.

— Préseljünk ki belőle minél nagyobb termést, űgyse tud-