Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

Holnap március 1. lesz, a tavasz első hónapjának kez­dete. A meteorológia ma még hideget, s havazást jelez, de ez az idő ennek ellenére a Tél tábornok uralmának utolsó napjai. Tavasz előtt állunk és tavaszra készülünk. Tavaszra ké­szülnek megyénk közös gazdaságai is. Éppen ezért a napok­ban felkerestük a hatvani Lenin, a sarudi Tiszamente Ter­melőszövetkezeteket, a Füzesabonyi Állami Gazdaságot és a Horti Gépállomást, s arról kértünk információt a gazdaság vezetőitől, hogyan halad náluk a gépjavítás, milyen a vető­mag- és műtrágya-ellátás, munkaerőhelyzetük és általában hogyan készültek és készülnek fel a tavaszi munkákra. Felkészültek a vetésre Hatvanban van és elvégzi az erőgépek és a munkaeszközök javítását. A hét folyamán az erőgép-javítá­sok befejeződnek. A javítás el­húzódásának oka: a nem meg­felelő alkatrészellátás. Nehéz­ségbe ütközik a pótkocsik ja­vítása. Különösen olyan al­katrészek hiányoznak, amelyek biztosítanák a pótkocsik közúti forgalomban való részvételét,! — A tsz vetőmagellátásia biztosítottnak látszik. A vető­mag-szállítások viszont elhú­zódnak. Azt mondják, a kül­földi tételek még nem érkez:- tek meg, pedig borsóból ked­vező időjárás esetén már meg lehetne kezdeni a vetést. Emel­lett a szerződött burgonya ve­tőmagját sem kaptuk meg száz százalékban. Gazdaságuniknak műtrágya­készlete rendelkezésre áll. Ez ideig 600 holdon végeztük el az őszi búza fej trágyázását, a munkát gépekkel végezzük, mert így olcsóbb ég biztosítja az egyenletes elosztást is. Emellett végezzük a kukorica- szár letakarítását is. hogy amikor megindul az igazi mun­ka, ne akadályozza a felada­tok elvégzését. — Szövetkezetünkben a ta­vaszi munkák végzéséhez a ké­zi erő biztosítva van. Ezért legfontosabbnak tartjuk az erő­gépek maximális kihasználá­sát. A tsz minden géphez értő tagját gépekre ülteti a veté­sek, szántások idején. Ugyan­akkor úgy mozgósítja a tago­kat, hogy azoknak családtag­jai is tudjanak majd segíteni a növónyápolási munkákban is. Nincs munkaer5-hiány a horti Gépállomáson — Tervünk tavasszal 12 730 norma Ihold, amiből egy trak- toregységre 225 hold jut, — tájékoztat Lörincz Béla a horti gépjavító gépállomás főagro- nómusa. Kétezenhétszáx hold földte­rületet kell körzetünkben fel­szántani és élmimkálni. Mun­kánkat megkönnyíti, hogy a szártalan terület kilencven százalékát könnyű, homokos terület teszi ki. Kilenc lánc­talpas, tizenhárom gumikere­kes traktor áll rendelkezé­sünkre. amiből nyolcat kija­vítottunk. a tala jmű velőshez szükséges munkagépek: ekék, tárcsák, fogasok, disztillerek. műtrágyaszórók üzemképes ál­lapotban várják a munkát. Gépjavító állomásunk már a tavaszon js főleg a termelő­szövetkezetek részére végez javításokat, 119 erőgép javí­tását terveztük, ebből 81-et már hibátlan állapotban át is adtunkk. Tipizálva, szalag««?»- rűen végezzük a javításokat, ezt a tervszerű munkát vi­szont akadályozza a cseremo­torok késedelmes leszállítása. Másik, ami szintén hátráltatja a gépjavításokat, hogy több al­katrészt nehezen, vagy egyál­talán nem tudunk beszerezni. Ilyenek az UTOS-, MTZ- hen­gerfej tömítés. sebességváltó fo­gaskerék. ami a legfontosabb. A tavaszi munkákra való felkészülésnél munkaerő te­kintetében nincs hiány, meg­felelő számú, jól képzett trak­torvezetőink vannak, sőt, negy­ven termelőszövetkezeti tag vesz részt a tavasszal záró irak torvezetőképző iskolánkon. Hatvan, Hon és Csány ter­melőszövetkezeteiben máris jól halad a műtrágyázás, körze­tünkben ehhez a munkához a szükséges műtrágya túlnyomó részben biztosítva van. Nagy­ban segítené a tavaszi mun­kákra való felkészülést, ha a gépjavításokhoz szükséges anyagokat időben és megfelelő mennyiségben megkapnánk, hogy a javításra átvett és el­adásra kijelölt gépek mielőbb a szövetkezetek birtokába ke­rüljenek. emeljük a lakosság jobb áru­val való ellátásáért. Erre a le­hetőségünk megvan, csupán a munkaerővel van problémánk. Reméljük azonban, hogy he­lyes munkaszervezéssel az idei feladatainkat meg tudjuk ol­dani. Végzik az őszi vetések fejtrágyázását Füzesabonyban — Gazdaságunknak 63 uni­verzális és 10 szántótraktora van — mondja Bíró Endre, a Füzesabonví Kísérleti Gazda­ság igazgatóhelyettese — Javí­tásukat egész évben folyama­tosan végeztük és nagy részét sikerült kijavítani. Hasonló­képpen elvégeztük a munka­gépek javítását is. Kijavítot­tunk minden boronát, hen­gert, tárcsát és simítót. Műhe­lyünk már a későbbi munkák­ra készíti elő a gépeket. Ná­lunk ma már a kombájnjaví­tás folyik. A műhely dolgozói alapos és ió munkát végeztek, különösen, ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy az alkatrész­ellátás ebben az évben sem volt zökkenőmentes. Különö­sen nem iók a pótkocsik al­katrész-ellátása, ezért sok pót­kocsink áü javítatlanul, sfélő, hogy a szénabetakarítási idő­szakra sem készülnek el vele. — Gazdaságunknak kora ta­vasszal el kell vetnie mintegy 2 ezer holdat és 3 ezer hold őszi kalászost pedig fejtrágyá­zásban kell részesítenie. Ez utóbbiból már kétezer holdat elvégeztünk. A szükséges mű­trágya-mennyiséget táblánként állar ttjuk meg a tápanyag­mérleg és a vetés állapotának fi gyelembevételéveL Mind a műtrS«va-mcnn visé" mind a szükséges vetőmag rendelke­zésünkre áll Csupán a lucer­na-vetőmagból nem tudtuk be­szerezni a szükséges mennyi­séget. A gyümölcsösökben el­végeztük a metszési és törzs- ápolási munkákat. S vala­mennyi területünkön szerves­trágyáztunk. Megerősítettük a komló támberendezései t, így az idén a négy mázsa holdan­ként! termésátlagot is elbír­ják a vezetékek A gazdaság munkaerő-hely­zete nem megfelelő. Az állan­dó létszám biztosítva van, de nem vagyunk nyugodtak az időszaki dolgozókat illetően. Leszerződ tettük ugyan a szük­séges létszámot, de Ismerve az időszaki dolgozók viselkedését, nem vagyaink biztosak abban, hogy szükség esetén rendelke­zésűnkre áll ez a létszám. Sajnos, sokan jogtalan juttatá­sokat is kémek. Ennek ellené­re készen állunk arra, hogy bármelyik nap megkezdjük a tavaszi munkákat. Nehézségbe ütközik a pótkocsik javítása Sarudon — A sarudi Tiszamente Tsz- nek az idén közel 3300 hold területet kell bevetnie. Ezen­kívül el kell végezni 2200 hold őszi kalászos és 685 hold éve­lő pillangós tavaszi ápolási munkáját is — mondja Nagy Dezső főagronómus. — E munkák elvégzése főleg a tsz erőgépeire és lófogataira hárul. Rendelkezésünkre 30 erőgép és 25 lófogat áll, a szükséges munkaeszközökkel. A tsz-nek saját javítóműhelye — Még tél van, de ennek el­lenére a' hatvani Lenin Tsz- ben élénk ' a mozgolódás — mondja Rabecz Lajos tsz-el- nök. Ez érthető, hiszen 665 holdon termelünk zöldségfé­lét, -időben fel kell készülni feladatunk végrehajtására, Nerh kis feladatot jelent a pi- kírozás, a tápkockázás, no meg a sok melegágy készítése, amelyek mind a palántaneve­lést szolgálják. Mintegy 3 mil­lió palántát, kell nevelni az idén, különböző növényekből. Kész paradicsompalántánk van 10 holdra való, s ötholdnyi a paprikapalántánk. A már vi­rágzó paprikánkból és bimbós paradicsomunkból május első napjaiban jelentős mennyisé­get értékesíteni akarunk. — Gondot jelent a trágya biztosítása. 450 vagon helyett 320 vagon áll rendelkezésünk­re. A többit vásárlás útján kell pótolnunk. Ezenkívül nincs elegendő deszkánk a melegágyakhoz sem. Ezt saját erőből nem tudjuk biztosítani, ezért a megyei tanács mező­gazdasági osztályának segítsé­gét kérjük a melegégyi desz­kák . pótlásához. Természetesen egyéb felada­tunk is van, amely próbára teszi gazdaságunkat. Néhány napja fejeztük be a zárszáma­dást, máris a termelési terv elkészítéséhez fogtunk hozzá, már az utolsó simításokat vé­gezzük rajta. Emelett 1600 hold őszi kalászoson a fejtrá­gyázást is elvégeztük. Nagy iramban folyik a tsz tulajdo­nában levő erő- és munkagé­pek javítása is. Ügy néz ki, időben ki tudjuk javítani vala­mennyit. A javításokat rész­ben a gépállomás, részben sa­ját műhelyünk dolgozói vég­zik. Felkészültünk a tavaszi ve­tésekre: 350 hold árpa és zab vetését tervezzük. A vetőmag rendelkezésre áll, csupán a növényvédő állomást várjuk, hogy a csávázási elvégezze. Lényegesen megkönnyítette a tavaszi feladatokat az, hogy az őszi mélyszántást a futó­homok kivételével idejében elvégeztük. Általánosan Jó hangulat uralkodik a tsz-ben: a tagság bizakodva tekint a jövő felé. Célunk, hogy az eddigi elért eredményeinket tovább fokoz­zuk, a terméshozamunkat ft\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v támogatást a vezetőségtől. Aztán a falu sem egyforma. Néha mi magunk is hibásak vagyunk: Megyek a nőtanács­ülésre, találkozom egy ^más­fajta” gondolkodású asszony- nysl. Azt kérdi: — Hová mész? — A boltba, vásárolni — mondom. Aztán lesütött szem­mel sietek tovább.., Miért? Nem is tudom... A ézövetkezeti irodán Fodor István brigádvezetővei beszél­getünk. Arra a kérdésre, miért nem alakulhatott meg a női szocialista brigád, azt mondja: vita volt a területről, aztán később már nem jöttek „ma­guktól” ... — És a vezetőség, a pártszer­vezet??? — Az az igazság, tavaly in­kább akadályozták, mint segí­tették az asszonyok szándékát. ★ Téli álmot alusznak a határ­ban a tőkék, összekoccannak a hideg szélben a fák gallyai, de a tavasz már nem várathat sokáig magára. A tavasz, ame­lyet új tervekkel, új remények­kel várnak Gyöngyöstarjánban is. Az asszonyok készítik a metszőollót, a kapát- és azon gondolkodnak, hogyan lenne jobb, eredményesebb az idei esztendő? A DOLGOZÓ TAGOK 65—70 százaléka nő. Az ; sszo- nyok nélkül a legszebb terv is csak írott malaszt maradna. Es ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a gyöngyöstarj áni veze­tőség. Szalay István papír, ha nincsenek emberek, akiiekéi megvalósítsák azokat. . Nincs köszönet abban a terv­tárgyaló közgyűlésben, ahol a tagságnak csak „bejelentik” a tervet, de részleteiben elfelej­tik megtárgyalni azt. Ilyen esetben szokott előfordulni, hogy a tagok tájékozatlanok maradnak, nem érzik maguké­nak a tervet, és a megvalósítá­sához is csak ímmel-ámmai fognak. Az elkövetkezendő napokban még van idő arra, hogy a terveket a brigádok, a munka­csapatok megtárgyalják, hogy azokról a vezetőség kikérje az egyes tagak véleményét. Meny­nyire másképpen áll munkába az az ember, aki világosan lát­ja maga előtt a gazdaság szán­dékait, tudja miből miért kell többet termelni, vagy keve­sebbet, hogyan akarj ák növelni a hozamokat. A tervtárgyaló közgyűlés nem alkalmas min­den kérdés megvitatására, ezért helyes, ha előtte a veze­tőség külön beszéli meg a nö­vénytermesztőkkel, az állatte­nyésztőkkel a rájuk vonatkozó dolgokat, figyelembe véve mán-, den hasznos javaslatot. Csak á közösen kiadott terv lesz iga­zán jó a tagság számára is, tényleg elfogadható. (Sz. I. ) ' ------- b gy ógyszertár ryösön majd bontani. A Fő téri na­gyobb gyógyszertárat hasonló sors nem fenyegeti, üzemel, de annyira túlzsúfolt, hogy az már feszültséget okoz. A város» tanács kész segít, séget adni. Ehhez egyetlen' megoldás kínálkozik, a Kos­suth Lajos utcában felszaba­duló. régi GELKA-helyisége- ket átadja ideiglenes haszná­latra a gyógyszertár részére addig is, amíg az új meg nem épül. Mást nem tud tenni, mert egyéb helyiség nem áll a ta­nács rendelkezésére. A lakos­ság gyóvvszerellátásának meg javítására, a pillanatnyi fe­szültség enyhítésére viszont szükség van. Hogy ez utóbbi ügyben a to­vábbiakban ml lesz, az már csupán az illetékes gyógyszer­tári szervek állásfoglalásén múlik. Persze, a szükségmeg­oldás soha sem léphet fed a teljesség igényével, de a szük­ségmegoldás még mindig jobl a semmitói. (gmf) östarj áni ►nyok mehettünk. Most viszi boldog, boldogtalan ... Mit gondoltok, kinek a kára ez? Ha a járástól érkezett ember szájából hallom e szavakat,- azt mondom: agától. Egy -pa- rasztasszonytól, aki elégedet­len saját gazdasága ter­melésével — nem könyvel­hető el másként ráébredésnél: a miénk és az enyém fogalma nem választható el egymástól. KÉSŐBB MEGINT a klub életéről kerül szó. Az .asszo­nyok farsangra színdarabot ta­nulnak, újabb összejövetelt ké­szítenek elő. Az előadássoro­zatban legutóbb a „Hogyan nézzünk filmet” című előadást hallgatták meg. Elmondják, hogy a jelenle­vők egy kivétellel rádiót hall­gatnak, négyen végezték el — már asszonykorukban — a dolgozók iskoláját, hátuknak van mosógépe és minden ház­hoz jár újság, rendszeresen hoznak ki könyvet a könyvtár­bed. Valaki említést tesz arról, hogy a múlt évben szocialista brigádot akartak alakítani. Hallottak a boldogjaidtól, az abasáriakról. Egy asszony me­séli, hogy egy abasári tsz-tag- gal utazott a vonaton. Tőle hallott edős^r a szocialista brigádról. — Nem sikerült a szervezés? — Nem kaptunk területet, sertést követelnek, annak elle­nére hogy mindenki tudja, hogy a szövetkezeteknek nincs alap­anyaguk, elég takarmányuk. Az ilyen „ráerőszakolások” meg­előzésére helyes módszernek látszik, ha a járási vezetők és a Szövetkezeteket irányító em­berek összeülnek és összehan­golják az elgondolásokat, a terv-zést. Találkozhattunk a múltban az úgynevezett „alátervezés” problémájával is. Egyes, még meg nem erősödött fez-ek ar­ra törekszenek, hogy tervük ne mutasson túl kedvező képet, mert akkor elveszítik a kilá­tásban levő előnyöket. Amit pedig a terven felül elérnek, azt valamiféle talált szerencsé­nek tekintik. A tervezés mindkét változata káros és helytelen már csak azért is, mert részint az. állam, részint pedig önmaguk becsa­pását jelenti, öncsalás ez a ja­vából, amely előbb-utóbb meg­bosszulja magát Akkor jó a terv, ha elérhető feladatokat tűz maga elé, számol a reális lehetőségekkel, az évről évre jobb adottságokkal és szorgal­mas munkára ösztönzi az egész tagságot. Tévednek viszont azok a ve­zetők, akik azt hiszik, hogy a számológépekkel kiszámolt, és a realitásokat is figyelembe vevő tervek a tagság tudta és beleegyezése nélkül is eleven valósággá válnak. A legjobban kidolgozott terv is semmit érő GELKA és « Gyöng A kettő között semmi össze­függés nincs általában. Gyön­gyösön azonban igen. Mondhat­juk úgy is: két fontos dolog­ban vár segítséget és intézke­dést a lakosság. Kérdés formá­jában: miikor nyitják meg a Fő téren az új GELKA-szer- vizt. ez az egyik kérdés, a má­sik pedig — a közelmúltban bezárt Fő téri gyógyszertárnak mi lesz a sorsa? Az illetékes szervekkel foly­tatott tanácskozás után mind­két kérdésre tudunk feleletet adni. Az új GELKA előre látha­tóan a jövő hét végén, már­cius első napjaiban nyűik meg Most végzik a fogadóhelyiség dekorációs ós berendezési munkáit, a munkahelyek már készen vannak, működik a központi fűtés, elkészült a vil­lanyszerelés. tehát a dekorá­ciósokon múlik minden. A néhány héttel ezelőtt be­csukott gyógyszertár már nem nyit ki a régi helyén. Az épü­let életveszélyessé vált. le kell XXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNVVvXVWXX'WOXXV' Gyöngyi asszo teába, mivél ezt az estét egy kicsit „szaktatónak” is szánták a gyöngyöstarjáni asszonyok. Itt eddig nem volt se női klub, se teaest, az se volt divat, hogy férj és feleség együtt szórakoz­zék. — Nem lehet mindent csak a szőlőre feltenni. Rosszak a rétjeink, kevés a takarmány, a vezetőkben kevés az üzleti ér­zék ... Jegyezni szeretnék, de most már lehetetlen. Tizenöt asszony mondja el véleményét — nem mindig egyenként — arról, mi­ért kevés a pénz. — Túl sokan vannak az iro­dán. Felduzzadt az adminiszt­ráció. Ráfizettünk a málnára, ri'bizlire. Drágán termelünk ... Falut járó ember vagyok, de meglep minden egyes hozzá­szólás, a felcsillanó értelem. Olyan asszonyok, akik ezelőtt négy—öt esztendővel nem lát­tak túl a fakanál nyélénél, most egy nagy gazdaság mun­kájáról, sorsáról vitatkoznak, közgazdasági problémákat fe­szegetnék egyszerű paraszti lo­gikával. — A tagságban is van hiba — kapom el egy fiatalasszony­szavát, aki eddig hallgatott. — Nézzétek meg. mennyien mennek él az* orvoshoz azzal, hogy betegek. Fél munkaegy­ségért ... Aztán a szalma. Az uraság kazlához közel se Befejeződtek a zárszámadá­sok. A közigyűléseken a szö­vetkezeti gazdák százai mond­tak véleményt az elmúlt év munkájáról, dicsérték vagy bí­rálták a vezetőséget a gazda­ságban folyó munkát. A zárszámadások összesített adatainak értékelése most fo­lyik, néhány dologban azon­ban már vüágos a kép. A He­ves megyei termelőszövetkeze­tek a rendkívül kedvezőtlen időjárás és az egyéb károk el­lenére tovább fejlődtek. Szá­mos olyan gazdaság, amely az­előtt a gyengék sorában volt, a közepesek színvonalára küzdöt­te fal magát, és most már sa­ját lábán járhatja tovább a fej­lődés útját. Megyénkben ezúttal sem volt egyetlen olyan szövetkezet sem, amely mérleghiánnyal zárta volna az évet. Növekedett a közös gazdaságok vagyona, a munkában közelebb kerülték egymáshoz az emberek. Anélkül, hogy rózsaszín ké­pet festenénk, elmondhatjuk, a körülményekhez képest szö­vetkezeteink a múlt évben is helytálltak és több árut adtak a népgazdaságnak, mint ko­rábban. A zárszámadások után a fi­gyelem a tervtárgyaló közgyű­lésekre irányul. A tervek lé­nyegében elkészültek és az el­következendő napokban kerül­nek a tagság ©lé. Ma már min­den szövetkező gazda tudja, hogy milyen sok minden függ a helyes tervezéstől, a tervek realitásától. Ha a tervek olyan oélokat tűznek ki, amelyekhez részben, vagy teljesen hiányoz­nak az adottságok, azok máris kudarcra vannak ítélve. Ugyan­akkor milliókat jelentő hát­rány származik abbéd is, ha a terv nem foglalja magában a kínálkozó lehetőségeket, vagy­is a tagság, a vezetés kiengedi a keze közül a kínálkozó jö­vedelmet, a forintot. Sajnos megyénkben is akadt példa korábban mindkét vég­letre. Előfordult, hogy a gaz­daságok nagyobb termésátla­gokat, hozamokat, magasabb bevételeket tervezték, ugyan­akkor maguk is tudták, hogy ezekre számítani nem 1ehet. Így több várható jövedelmet mutattak ki papíron, és ez megkönnyítette az előlegek ló- fizetését, illetve növelte a hi­tellehetőségeket A banktól ugyanis üyen célra igénybe ve­hető hitel mértéke attól is függ, hogy a jóváhagyott tervben milyen magas bevételek szere­pelnek. A túltervezés másik oka, hogy esetenként ráerőltetnek bizonyos tervszámokat a gaz­daságokra. Mindinkább rit­kább eset, de előfordul, hogy például egyes gazdaságoktól ötvennel—százzal több hízott *XXXXXXXXXX-XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXWXXXXXX' FAGYTÓL PIRULT arccal Jönnek a határból. Lehetnek tizenöten, mire a gyülekezőnek vége. A megyei és a járási Ne* tanács-titkárral ismerősként fognak kezet. A délutáni napsütés . szipor­kázva törik meg az ablakon, de ereje még nincs, hogy meg­engesztelje a fagyot. A tanács­házán körülüljük a kályhát... — Miről beszélgessünk? — Asszon ydolgokról, a szö­vetkezet ügyeiről. Ladányi Lajosné, a Nőta­nács titkára tart keresetlen szavakkal rövid ismertetést: A dolgozó tagok hatvanöt, hetven százaléka nő. A szőlőmunka — a permetezést kivéve — itt az asszonyok dolga, ök kapálnak, kötnek, szüretelnek, övék a döntő szó az oltványkészítés- • ben is. Számuknak megfelelő Mányiban vesznek részt az „új termékek” előállításában, a jö­vedelemszerzésben. Két—Há­romezer öl szőlőt vállalnak évente s abban emberül helyt­állnak. — Kevés a kereset, ez a szö­vetkezet többre lenne képes! Harminchét forint munkaegy­ségenként, itt sovány ered­ménynek számít... — Miért? Mi az oka, hogy nem több a forint? Egy piros arcú menyecske — negyedórája jött meg a határ­ból — kór szót. ö beszélt az előbb a nők klubjáról, az asz- szonyok által szervezett teaes­téről, ahol százötven asszony vett részt, úgy, hogy magaval hozta a férjét. A FÉRFIAK KEDVÉÉRT terült egy stampedli rum is a Zárszámadás után — íervíárgyalás dőlt

Next

/
Thumbnails
Contents