Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
Holnap március 1. lesz, a tavasz első hónapjának kezdete. A meteorológia ma még hideget, s havazást jelez, de ez az idő ennek ellenére a Tél tábornok uralmának utolsó napjai. Tavasz előtt állunk és tavaszra készülünk. Tavaszra készülnek megyénk közös gazdaságai is. Éppen ezért a napokban felkerestük a hatvani Lenin, a sarudi Tiszamente Termelőszövetkezeteket, a Füzesabonyi Állami Gazdaságot és a Horti Gépállomást, s arról kértünk információt a gazdaság vezetőitől, hogyan halad náluk a gépjavítás, milyen a vetőmag- és műtrágya-ellátás, munkaerőhelyzetük és általában hogyan készültek és készülnek fel a tavaszi munkákra. Felkészültek a vetésre Hatvanban van és elvégzi az erőgépek és a munkaeszközök javítását. A hét folyamán az erőgép-javítások befejeződnek. A javítás elhúzódásának oka: a nem megfelelő alkatrészellátás. Nehézségbe ütközik a pótkocsik javítása. Különösen olyan alkatrészek hiányoznak, amelyek biztosítanák a pótkocsik közúti forgalomban való részvételét,! — A tsz vetőmagellátásia biztosítottnak látszik. A vetőmag-szállítások viszont elhúzódnak. Azt mondják, a külföldi tételek még nem érkez:- tek meg, pedig borsóból kedvező időjárás esetén már meg lehetne kezdeni a vetést. Emellett a szerződött burgonya vetőmagját sem kaptuk meg száz százalékban. Gazdaságuniknak műtrágyakészlete rendelkezésre áll. Ez ideig 600 holdon végeztük el az őszi búza fej trágyázását, a munkát gépekkel végezzük, mert így olcsóbb ég biztosítja az egyenletes elosztást is. Emellett végezzük a kukorica- szár letakarítását is. hogy amikor megindul az igazi munka, ne akadályozza a feladatok elvégzését. — Szövetkezetünkben a tavaszi munkák végzéséhez a kézi erő biztosítva van. Ezért legfontosabbnak tartjuk az erőgépek maximális kihasználását. A tsz minden géphez értő tagját gépekre ülteti a vetések, szántások idején. Ugyanakkor úgy mozgósítja a tagokat, hogy azoknak családtagjai is tudjanak majd segíteni a növónyápolási munkákban is. Nincs munkaer5-hiány a horti Gépállomáson — Tervünk tavasszal 12 730 norma Ihold, amiből egy trak- toregységre 225 hold jut, — tájékoztat Lörincz Béla a horti gépjavító gépállomás főagro- nómusa. Kétezenhétszáx hold földterületet kell körzetünkben felszántani és élmimkálni. Munkánkat megkönnyíti, hogy a szártalan terület kilencven százalékát könnyű, homokos terület teszi ki. Kilenc lánctalpas, tizenhárom gumikerekes traktor áll rendelkezésünkre. amiből nyolcat kijavítottunk. a tala jmű velőshez szükséges munkagépek: ekék, tárcsák, fogasok, disztillerek. műtrágyaszórók üzemképes állapotban várják a munkát. Gépjavító állomásunk már a tavaszon js főleg a termelőszövetkezetek részére végez javításokat, 119 erőgép javítását terveztük, ebből 81-et már hibátlan állapotban át is adtunkk. Tipizálva, szalag««?»- rűen végezzük a javításokat, ezt a tervszerű munkát viszont akadályozza a cseremotorok késedelmes leszállítása. Másik, ami szintén hátráltatja a gépjavításokat, hogy több alkatrészt nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk beszerezni. Ilyenek az UTOS-, MTZ- hengerfej tömítés. sebességváltó fogaskerék. ami a legfontosabb. A tavaszi munkákra való felkészülésnél munkaerő tekintetében nincs hiány, megfelelő számú, jól képzett traktorvezetőink vannak, sőt, negyven termelőszövetkezeti tag vesz részt a tavasszal záró irak torvezetőképző iskolánkon. Hatvan, Hon és Csány termelőszövetkezeteiben máris jól halad a műtrágyázás, körzetünkben ehhez a munkához a szükséges műtrágya túlnyomó részben biztosítva van. Nagyban segítené a tavaszi munkákra való felkészülést, ha a gépjavításokhoz szükséges anyagokat időben és megfelelő mennyiségben megkapnánk, hogy a javításra átvett és eladásra kijelölt gépek mielőbb a szövetkezetek birtokába kerüljenek. emeljük a lakosság jobb áruval való ellátásáért. Erre a lehetőségünk megvan, csupán a munkaerővel van problémánk. Reméljük azonban, hogy helyes munkaszervezéssel az idei feladatainkat meg tudjuk oldani. Végzik az őszi vetések fejtrágyázását Füzesabonyban — Gazdaságunknak 63 univerzális és 10 szántótraktora van — mondja Bíró Endre, a Füzesabonví Kísérleti Gazdaság igazgatóhelyettese — Javításukat egész évben folyamatosan végeztük és nagy részét sikerült kijavítani. Hasonlóképpen elvégeztük a munkagépek javítását is. Kijavítottunk minden boronát, hengert, tárcsát és simítót. Műhelyünk már a későbbi munkákra készíti elő a gépeket. Nálunk ma már a kombájnjavítás folyik. A műhely dolgozói alapos és ió munkát végeztek, különösen, ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy az alkatrészellátás ebben az évben sem volt zökkenőmentes. Különösen nem iók a pótkocsik alkatrész-ellátása, ezért sok pótkocsink áü javítatlanul, sfélő, hogy a szénabetakarítási időszakra sem készülnek el vele. — Gazdaságunknak kora tavasszal el kell vetnie mintegy 2 ezer holdat és 3 ezer hold őszi kalászost pedig fejtrágyázásban kell részesítenie. Ez utóbbiból már kétezer holdat elvégeztünk. A szükséges műtrágya-mennyiséget táblánként állar ttjuk meg a tápanyagmérleg és a vetés állapotának fi gyelembevételéveL Mind a műtrS«va-mcnn visé" mind a szükséges vetőmag rendelkezésünkre áll Csupán a lucerna-vetőmagból nem tudtuk beszerezni a szükséges mennyiséget. A gyümölcsösökben elvégeztük a metszési és törzs- ápolási munkákat. S valamennyi területünkön szervestrágyáztunk. Megerősítettük a komló támberendezései t, így az idén a négy mázsa holdanként! termésátlagot is elbírják a vezetékek A gazdaság munkaerő-helyzete nem megfelelő. Az állandó létszám biztosítva van, de nem vagyunk nyugodtak az időszaki dolgozókat illetően. Leszerződ tettük ugyan a szükséges létszámot, de Ismerve az időszaki dolgozók viselkedését, nem vagyaink biztosak abban, hogy szükség esetén rendelkezésűnkre áll ez a létszám. Sajnos, sokan jogtalan juttatásokat is kémek. Ennek ellenére készen állunk arra, hogy bármelyik nap megkezdjük a tavaszi munkákat. Nehézségbe ütközik a pótkocsik javítása Sarudon — A sarudi Tiszamente Tsz- nek az idén közel 3300 hold területet kell bevetnie. Ezenkívül el kell végezni 2200 hold őszi kalászos és 685 hold évelő pillangós tavaszi ápolási munkáját is — mondja Nagy Dezső főagronómus. — E munkák elvégzése főleg a tsz erőgépeire és lófogataira hárul. Rendelkezésünkre 30 erőgép és 25 lófogat áll, a szükséges munkaeszközökkel. A tsz-nek saját javítóműhelye — Még tél van, de ennek ellenére a' hatvani Lenin Tsz- ben élénk ' a mozgolódás — mondja Rabecz Lajos tsz-el- nök. Ez érthető, hiszen 665 holdon termelünk zöldségfélét, -időben fel kell készülni feladatunk végrehajtására, Nerh kis feladatot jelent a pi- kírozás, a tápkockázás, no meg a sok melegágy készítése, amelyek mind a palántanevelést szolgálják. Mintegy 3 millió palántát, kell nevelni az idén, különböző növényekből. Kész paradicsompalántánk van 10 holdra való, s ötholdnyi a paprikapalántánk. A már virágzó paprikánkból és bimbós paradicsomunkból május első napjaiban jelentős mennyiséget értékesíteni akarunk. — Gondot jelent a trágya biztosítása. 450 vagon helyett 320 vagon áll rendelkezésünkre. A többit vásárlás útján kell pótolnunk. Ezenkívül nincs elegendő deszkánk a melegágyakhoz sem. Ezt saját erőből nem tudjuk biztosítani, ezért a megyei tanács mezőgazdasági osztályának segítségét kérjük a melegégyi deszkák . pótlásához. Természetesen egyéb feladatunk is van, amely próbára teszi gazdaságunkat. Néhány napja fejeztük be a zárszámadást, máris a termelési terv elkészítéséhez fogtunk hozzá, már az utolsó simításokat végezzük rajta. Emelett 1600 hold őszi kalászoson a fejtrágyázást is elvégeztük. Nagy iramban folyik a tsz tulajdonában levő erő- és munkagépek javítása is. Ügy néz ki, időben ki tudjuk javítani valamennyit. A javításokat részben a gépállomás, részben saját műhelyünk dolgozói végzik. Felkészültünk a tavaszi vetésekre: 350 hold árpa és zab vetését tervezzük. A vetőmag rendelkezésre áll, csupán a növényvédő állomást várjuk, hogy a csávázási elvégezze. Lényegesen megkönnyítette a tavaszi feladatokat az, hogy az őszi mélyszántást a futóhomok kivételével idejében elvégeztük. Általánosan Jó hangulat uralkodik a tsz-ben: a tagság bizakodva tekint a jövő felé. Célunk, hogy az eddigi elért eredményeinket tovább fokozzuk, a terméshozamunkat ft\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v támogatást a vezetőségtől. Aztán a falu sem egyforma. Néha mi magunk is hibásak vagyunk: Megyek a nőtanácsülésre, találkozom egy ^másfajta” gondolkodású asszony- nysl. Azt kérdi: — Hová mész? — A boltba, vásárolni — mondom. Aztán lesütött szemmel sietek tovább.., Miért? Nem is tudom... A ézövetkezeti irodán Fodor István brigádvezetővei beszélgetünk. Arra a kérdésre, miért nem alakulhatott meg a női szocialista brigád, azt mondja: vita volt a területről, aztán később már nem jöttek „maguktól” ... — És a vezetőség, a pártszervezet??? — Az az igazság, tavaly inkább akadályozták, mint segítették az asszonyok szándékát. ★ Téli álmot alusznak a határban a tőkék, összekoccannak a hideg szélben a fák gallyai, de a tavasz már nem várathat sokáig magára. A tavasz, amelyet új tervekkel, új reményekkel várnak Gyöngyöstarjánban is. Az asszonyok készítik a metszőollót, a kapát- és azon gondolkodnak, hogyan lenne jobb, eredményesebb az idei esztendő? A DOLGOZÓ TAGOK 65—70 százaléka nő. Az ; sszo- nyok nélkül a legszebb terv is csak írott malaszt maradna. Es ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a gyöngyöstarj áni vezetőség. Szalay István papír, ha nincsenek emberek, akiiekéi megvalósítsák azokat. . Nincs köszönet abban a tervtárgyaló közgyűlésben, ahol a tagságnak csak „bejelentik” a tervet, de részleteiben elfelejtik megtárgyalni azt. Ilyen esetben szokott előfordulni, hogy a tagok tájékozatlanok maradnak, nem érzik magukénak a tervet, és a megvalósításához is csak ímmel-ámmai fognak. Az elkövetkezendő napokban még van idő arra, hogy a terveket a brigádok, a munkacsapatok megtárgyalják, hogy azokról a vezetőség kikérje az egyes tagak véleményét. Menynyire másképpen áll munkába az az ember, aki világosan látja maga előtt a gazdaság szándékait, tudja miből miért kell többet termelni, vagy kevesebbet, hogyan akarj ák növelni a hozamokat. A tervtárgyaló közgyűlés nem alkalmas minden kérdés megvitatására, ezért helyes, ha előtte a vezetőség külön beszéli meg a növénytermesztőkkel, az állattenyésztőkkel a rájuk vonatkozó dolgokat, figyelembe véve mán-, den hasznos javaslatot. Csak á közösen kiadott terv lesz igazán jó a tagság számára is, tényleg elfogadható. (Sz. I. ) ' ------- b gy ógyszertár ryösön majd bontani. A Fő téri nagyobb gyógyszertárat hasonló sors nem fenyegeti, üzemel, de annyira túlzsúfolt, hogy az már feszültséget okoz. A város» tanács kész segít, séget adni. Ehhez egyetlen' megoldás kínálkozik, a Kossuth Lajos utcában felszabaduló. régi GELKA-helyisége- ket átadja ideiglenes használatra a gyógyszertár részére addig is, amíg az új meg nem épül. Mást nem tud tenni, mert egyéb helyiség nem áll a tanács rendelkezésére. A lakosság gyóvvszerellátásának meg javítására, a pillanatnyi feszültség enyhítésére viszont szükség van. Hogy ez utóbbi ügyben a továbbiakban ml lesz, az már csupán az illetékes gyógyszertári szervek állásfoglalásén múlik. Persze, a szükségmegoldás soha sem léphet fed a teljesség igényével, de a szükségmegoldás még mindig jobl a semmitói. (gmf) östarj áni ►nyok mehettünk. Most viszi boldog, boldogtalan ... Mit gondoltok, kinek a kára ez? Ha a járástól érkezett ember szájából hallom e szavakat,- azt mondom: agától. Egy -pa- rasztasszonytól, aki elégedetlen saját gazdasága termelésével — nem könyvelhető el másként ráébredésnél: a miénk és az enyém fogalma nem választható el egymástól. KÉSŐBB MEGINT a klub életéről kerül szó. Az .asszonyok farsangra színdarabot tanulnak, újabb összejövetelt készítenek elő. Az előadássorozatban legutóbb a „Hogyan nézzünk filmet” című előadást hallgatták meg. Elmondják, hogy a jelenlevők egy kivétellel rádiót hallgatnak, négyen végezték el — már asszonykorukban — a dolgozók iskoláját, hátuknak van mosógépe és minden házhoz jár újság, rendszeresen hoznak ki könyvet a könyvtárbed. Valaki említést tesz arról, hogy a múlt évben szocialista brigádot akartak alakítani. Hallottak a boldogjaidtól, az abasáriakról. Egy asszony meséli, hogy egy abasári tsz-tag- gal utazott a vonaton. Tőle hallott edős^r a szocialista brigádról. — Nem sikerült a szervezés? — Nem kaptunk területet, sertést követelnek, annak ellenére hogy mindenki tudja, hogy a szövetkezeteknek nincs alapanyaguk, elég takarmányuk. Az ilyen „ráerőszakolások” megelőzésére helyes módszernek látszik, ha a járási vezetők és a Szövetkezeteket irányító emberek összeülnek és összehangolják az elgondolásokat, a terv-zést. Találkozhattunk a múltban az úgynevezett „alátervezés” problémájával is. Egyes, még meg nem erősödött fez-ek arra törekszenek, hogy tervük ne mutasson túl kedvező képet, mert akkor elveszítik a kilátásban levő előnyöket. Amit pedig a terven felül elérnek, azt valamiféle talált szerencsének tekintik. A tervezés mindkét változata káros és helytelen már csak azért is, mert részint az. állam, részint pedig önmaguk becsapását jelenti, öncsalás ez a javából, amely előbb-utóbb megbosszulja magát Akkor jó a terv, ha elérhető feladatokat tűz maga elé, számol a reális lehetőségekkel, az évről évre jobb adottságokkal és szorgalmas munkára ösztönzi az egész tagságot. Tévednek viszont azok a vezetők, akik azt hiszik, hogy a számológépekkel kiszámolt, és a realitásokat is figyelembe vevő tervek a tagság tudta és beleegyezése nélkül is eleven valósággá válnak. A legjobban kidolgozott terv is semmit érő GELKA és « Gyöng A kettő között semmi összefüggés nincs általában. Gyöngyösön azonban igen. Mondhatjuk úgy is: két fontos dologban vár segítséget és intézkedést a lakosság. Kérdés formájában: miikor nyitják meg a Fő téren az új GELKA-szer- vizt. ez az egyik kérdés, a másik pedig — a közelmúltban bezárt Fő téri gyógyszertárnak mi lesz a sorsa? Az illetékes szervekkel folytatott tanácskozás után mindkét kérdésre tudunk feleletet adni. Az új GELKA előre láthatóan a jövő hét végén, március első napjaiban nyűik meg Most végzik a fogadóhelyiség dekorációs ós berendezési munkáit, a munkahelyek már készen vannak, működik a központi fűtés, elkészült a villanyszerelés. tehát a dekorációsokon múlik minden. A néhány héttel ezelőtt becsukott gyógyszertár már nem nyit ki a régi helyén. Az épület életveszélyessé vált. le kell XXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNVVvXVWXX'WOXXV' Gyöngyi asszo teába, mivél ezt az estét egy kicsit „szaktatónak” is szánták a gyöngyöstarjáni asszonyok. Itt eddig nem volt se női klub, se teaest, az se volt divat, hogy férj és feleség együtt szórakozzék. — Nem lehet mindent csak a szőlőre feltenni. Rosszak a rétjeink, kevés a takarmány, a vezetőkben kevés az üzleti érzék ... Jegyezni szeretnék, de most már lehetetlen. Tizenöt asszony mondja el véleményét — nem mindig egyenként — arról, miért kevés a pénz. — Túl sokan vannak az irodán. Felduzzadt az adminisztráció. Ráfizettünk a málnára, ri'bizlire. Drágán termelünk ... Falut járó ember vagyok, de meglep minden egyes hozzászólás, a felcsillanó értelem. Olyan asszonyok, akik ezelőtt négy—öt esztendővel nem láttak túl a fakanál nyélénél, most egy nagy gazdaság munkájáról, sorsáról vitatkoznak, közgazdasági problémákat feszegetnék egyszerű paraszti logikával. — A tagságban is van hiba — kapom el egy fiatalasszonyszavát, aki eddig hallgatott. — Nézzétek meg. mennyien mennek él az* orvoshoz azzal, hogy betegek. Fél munkaegységért ... Aztán a szalma. Az uraság kazlához közel se Befejeződtek a zárszámadások. A közigyűléseken a szövetkezeti gazdák százai mondtak véleményt az elmúlt év munkájáról, dicsérték vagy bírálták a vezetőséget a gazdaságban folyó munkát. A zárszámadások összesített adatainak értékelése most folyik, néhány dologban azonban már vüágos a kép. A Heves megyei termelőszövetkezetek a rendkívül kedvezőtlen időjárás és az egyéb károk ellenére tovább fejlődtek. Számos olyan gazdaság, amely azelőtt a gyengék sorában volt, a közepesek színvonalára küzdötte fal magát, és most már saját lábán járhatja tovább a fejlődés útját. Megyénkben ezúttal sem volt egyetlen olyan szövetkezet sem, amely mérleghiánnyal zárta volna az évet. Növekedett a közös gazdaságok vagyona, a munkában közelebb kerülték egymáshoz az emberek. Anélkül, hogy rózsaszín képet festenénk, elmondhatjuk, a körülményekhez képest szövetkezeteink a múlt évben is helytálltak és több árut adtak a népgazdaságnak, mint korábban. A zárszámadások után a figyelem a tervtárgyaló közgyűlésekre irányul. A tervek lényegében elkészültek és az elkövetkezendő napokban kerülnek a tagság ©lé. Ma már minden szövetkező gazda tudja, hogy milyen sok minden függ a helyes tervezéstől, a tervek realitásától. Ha a tervek olyan oélokat tűznek ki, amelyekhez részben, vagy teljesen hiányoznak az adottságok, azok máris kudarcra vannak ítélve. Ugyanakkor milliókat jelentő hátrány származik abbéd is, ha a terv nem foglalja magában a kínálkozó lehetőségeket, vagyis a tagság, a vezetés kiengedi a keze közül a kínálkozó jövedelmet, a forintot. Sajnos megyénkben is akadt példa korábban mindkét végletre. Előfordult, hogy a gazdaságok nagyobb termésátlagokat, hozamokat, magasabb bevételeket tervezték, ugyanakkor maguk is tudták, hogy ezekre számítani nem 1ehet. Így több várható jövedelmet mutattak ki papíron, és ez megkönnyítette az előlegek ló- fizetését, illetve növelte a hitellehetőségeket A banktól ugyanis üyen célra igénybe vehető hitel mértéke attól is függ, hogy a jóváhagyott tervben milyen magas bevételek szerepelnek. A túltervezés másik oka, hogy esetenként ráerőltetnek bizonyos tervszámokat a gazdaságokra. Mindinkább ritkább eset, de előfordul, hogy például egyes gazdaságoktól ötvennel—százzal több hízott *XXXXXXXXXX-XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXWXXXXXX' FAGYTÓL PIRULT arccal Jönnek a határból. Lehetnek tizenöten, mire a gyülekezőnek vége. A megyei és a járási Ne* tanács-titkárral ismerősként fognak kezet. A délutáni napsütés . sziporkázva törik meg az ablakon, de ereje még nincs, hogy megengesztelje a fagyot. A tanácsházán körülüljük a kályhát... — Miről beszélgessünk? — Asszon ydolgokról, a szövetkezet ügyeiről. Ladányi Lajosné, a Nőtanács titkára tart keresetlen szavakkal rövid ismertetést: A dolgozó tagok hatvanöt, hetven százaléka nő. A szőlőmunka — a permetezést kivéve — itt az asszonyok dolga, ök kapálnak, kötnek, szüretelnek, övék a döntő szó az oltványkészítés- • ben is. Számuknak megfelelő Mányiban vesznek részt az „új termékek” előállításában, a jövedelemszerzésben. Két—Háromezer öl szőlőt vállalnak évente s abban emberül helytállnak. — Kevés a kereset, ez a szövetkezet többre lenne képes! Harminchét forint munkaegységenként, itt sovány eredménynek számít... — Miért? Mi az oka, hogy nem több a forint? Egy piros arcú menyecske — negyedórája jött meg a határból — kór szót. ö beszélt az előbb a nők klubjáról, az asz- szonyok által szervezett teaestéről, ahol százötven asszony vett részt, úgy, hogy magaval hozta a férjét. A FÉRFIAK KEDVÉÉRT terült egy stampedli rum is a Zárszámadás után — íervíárgyalás dőlt