Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
■ Tegyük fejre az illendőséget. és vágjunk mindjárt a dolgok közepébe! Megtehetjük bátran, mert mindenki előtt ismert dolog, hogy a gyöngyösi négy tsz gazdasági eredményei miatt még azoknak sincs okuk a panaszra, akik szívesen sóhajtoznak, akik türelmetlenek, akik még több jövedelmet szeretnének, mint amennyit legutóbb, is kaptak. Akiáfhonnan nézzük: a négy tsz-ben a fejlődés számokkal is bizonyítható, és hogy most még sem vesszük elő a statisztikai adatok sorát, tesszük .azért, hogy ne kelljen nyitott kaput döngetnünk. Mégis baj van < Az első hallásra nevetségesnek és megalapozatlannak tűnik olyan helyen beszélni a bajról, ahol az egy munkaegységre eső részesedés most ötvenkettő. és hetvenöt forint között mozog — a prémiummal együtt. Hány szövetkezetben lennének nagyon is boldogok az emberek, ha a Gyöngyösön annyira szidott ötvenkettő forinttal számolhatnák el a munkaegységet És mégis! Az ötvenkét forintos Dimitrov- beliek zúgolódnak, elégedetlenkednek. szidnak mindenkit, becsapásról tesznek említést és így tovább. Pedig az előző évhez viszonyítva közel kétezer forinttal nőtt náluk is az egy tíigra jutó részesedés, a tervezetthez viszonyítva pedig több mint háromezer forinttal. Jól van, mondják erre a Di- mitrov-beliek, de nézzék meg a másik három termelőszövetkezetet. , Most értünk el minden bajok forrásához. Az összehasonlításhoz. Az eredmények ösz- szehasonlítása önmagában nem rossz. Még alkalmas az ösztönző erő kifejlesztésére is. Versenyzésre, a még többre, a még nagyabb eredményre sar- ka;lhatja. a,.négyJsz tagságát. Eri nők pedig mindenki csak hasznáfr-láthatná,.Hol van tehát a baj? Ott, hogy Gyöngyösön furcsa verseny alakult ki a négy tsz között, amit nevezzünk nyugodtan ..osztási versenynek”. Ennek alapján csak egyetlen cél lebegett a négy elnök szeme előtt: csak azért is többet osztani, mint a másik. Valahogy úgy: én majd megmutatom, hogy mi vagyunk a legjobbak! * És önmagában véve még ez sem lenne baj. De amikor már ez a versengés fittyet hány a 2 állami rendeletre. semmibe 6em veszi a párthatározatot, amikor már nem egészen tiszta eszközökkel igyekszik a még több részesedést biztosítani ott már csakugyan baj van. Ki az elnök a városban? A régi közmondás szerint: nem fér meg két dudás egy csárdában. Ennek alapján: még kevésbé fér mea négy tsz-elnök egy városban. Közü lük egv az „elnökök elnöke” szeretne lenni — így hangozhat a leegyszerűsített surnmá- zás. És a négy elnök személyeskedésig fokozza a küzdelmet. Ma már nem „partnerei”, hanem szinte személyes „ellenfelei” egymásnak. Az ilyen nem egészen tiszta küzdelem nem lehet mentes tehát az oldalvágásoktól, de még a szemtől szemben val< csatározásoktól sem. Mindegyik be akarja bizonyítani t saját tagsága és a város közvéleménye előtt, hogy csak i az „igazi”, a másik három pedig ... Ne tagadjuk, az elmúlt évek eseményei is alapot adtak ehhez a furcsa „vetélkedőhöz”, két elnököt pedig valósággal rákényszerítettek a minél mu- tatósabb eredmények igazolására. A Dimitrov négy év alatt szinte négyszer cserélte ki vezető garnitúráját. A Mátra- gyöngye is két éve „váltott” új vezetőséget. A két tsz-ben az elnöknek alig volt ideje a „bizonyításra”. A tagság máról holnapra lényeges változást követelt, türelmetlenkedett. A két elnöknek nemcsak a pillanatnyi gondokkal kellett küzdenie, hanem a múlttal is, az elődök személyi örökségeivel, s sokszor nem is alaptalanul sejtett bizalmatlansággal. Hajtották tehát magukat. Bizonyítani pedig csak egyféleképpen tudtak: többet kellett, „minden áron” többet kellett osztaniok, mint elődjeiknek. A rendelet és a párthatározat megszabta ugyan, hogy a terven felüli jövedeiéni nagyobb résziét tartalékolni helyes, ezzel azonban az Űj Élet Tsz kivételével a többi három nem törődött. Hiába volt minden, a közgyűléssel a maguk álláspontját fogadtatták el, és még az elvi alap is megvolt hozzá: a tsz~demokrácia! Hogy a tartalékolás elhanyagolása lényegében a tagság jövőjének bizonytalanságát idézte elő, hogy a tagság érdekei ellen van, a pillanatnyi öröm még a higgadtabbak figyelmét is elterelte erről a fontos tényről. Inkább hazárdíroznak, inkább kiteszik magukat olyan helyzetnek, hogy egy esetleges fagykár óriási visszaesést hozhat magával, hiszen a gyöngyösi tsz-ek legfőbb jövedelemforrása a szőlő. Ez pedig az időjárás szeszélyének is függvénye. A tartalék éppen ezt a „létbizonytalanságot” szüntette volna meg. De hát már bibliai példa is van rá: egy tál lencséért.. . Bírálat és segítség A türelmes érvelés nem vezetett eredményre. A városi pártbizottság és a tanács szak- igazgatási szerve ma már csak a kész tényeket tudja regisztrálni, és csak egyet tehet: felelősségre vonhatja a magukról megfeledkezett vezetőket. A jövő azonban kötelez. Ezért kell nyíltan beszélni az eseményeikről. Ezért kell helyére tenni a dolgokat. Kezdjük talán a türelemmel. Ahhoz, hogy az új tsz-vezetés be tudja bizonyítani hozzáértését. ahhoz időre van szüksége. És bizalomra. A fölösleges kapkodás nem vezethet eredgyöngyösd tsz-ek. hogy „gazda nélkül” voltak, most ne méltatlankodjanak. ha a „gazda” hallatja szavát. És hogy egy kicsit „kendő- zetlenebbül” tártuk a közvélemény elé a gyöngyösi négy tsz gondjait, sorsának, belső életének legfontosabbnak tartott fordulatait, tettük azért, hogy a közvélemény erejét hívjuk segítségül, hogy a városszerte megindult suttogások és találgatások ellenéhen az igazi okokat és összefüggéseket tárjuk fel. hogy az elkövetett hibák megismétlődését kizárni ievekezzünk, hogy előbbre léphessünk a szocialista mező- gazdaságok megerősítésének útján. Nem személyek ellen vagyunk, hanem a hibák ellen. Mi bízunk a négy tsz vezetői ben, hozzáértésükben, tapasztalataikban. erejükben, és azt is tudjuk: szóból ért a magyar ember. G. Molnár Ferenc Tudtam. Már vártam. Ha nem jön, csalódtam volna. De hát lehet bennünk, újságírókban, bennük, az újságokban csalódni? Nem és még egyszer nem. Megjött, megjött és igenis megj ött a tavasz hírnöke — az újságban, hogy megjött a tavasz hírnöke —- jelen esetben egyszerű, szürke, szürkegém képében _ o Körös vidékére. S természetesen korábban jött és természetesen ez a nagyon öreg emberek szerint azt jelenti, hogy ... Na, mit jelent, kedves olvasó? Bizony azt, hogy egy kettőre vége a télnek. Az újság és a szürke gém optimizmust hirdető jó szíve ez a hír. Odafagyhatsz a járdára, jégcsapot törhetsz a ház végében, hordhatod a szenet a pincéből még szakadásig, de ne csüggedj, mert itt a tavasz hírnöke és a hírnök jő, rikácsolva szól, méghozzá három héttel előbb... Csak azon aggódom, hogy a szürkegén. hírnök hangja elhallatszik-e ideáig a Körös vidékéről? ( °) ményre, erre a szomorú' igazságra elegendő a mostani példa. De nem segít a gyöngyösi tsz-eknek az sem. hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályához tartoznak. A járásnak van elég baja, a „jó” gyöngyösi tsz-ek helyett ott köti le erejét. A négy tsz-elnök a személyes versengést azonnal szüntesse meg. Készüljenek a négy tsz egyesítésére. de ne úgy, hogy a majdani „közös kasszába” minél kevesebbet vigyenek be. hanem úgy, hogy már most előkészítsék az egyesítés tárgyi és személyi feltételeit. Ennek jelentkeznie kell úgy is, hogy például a létesítendő hajtatóházat. istállót, vagy egyéb gazdasági épületeiket már a jövendő egy tsz szemlélet alapján telepítsék, még akkor is, ha a terület pillanatnyilag másik tsz birtokában van is. Ha az Űj Élet Tsz vezetőségét és tagságát olykor példaként említik meg az állami és pártfegyelem betartására, azt ne vegye a másik három tsz úgy mintha „ellenükre” emelnének ki valakit — érdemtelenül, felnagyítva és eltúlozva annak „vélt” jó tulajdonságait Az igazság mégiscsak az, hogy az Űj Élet Tsz nem keresett kibúvót a tartalékolási rendelet végrehajtására, még a „tsz- demokrácia” ürügyén sem. Lehet tehát őket ebben az esetben példaként említeni? Persze, nem hagyhatjuk szó nélkül a pártmunkát sem. Az események világosan megmutatták, melyik tsz-ben dolgozik jól a pártszervezet melyik tsz-ben kell a pártéletet erősíteni. Ha idáig úgy érezték a A titokzatos Mars 1964. NOVEMBER 30-ÄN a Szovjetunió tudósai és szakemberei útjára bocsátották a Szonda 2. elnevezésű űrhajót Izgalmas feladattal bízták meg: közelítse meg a Marsot, titkait fürkéssze ki. Értesüléseit pedig sietve küldje a Földre. A felbocsátás rendkívül magas fokú technikai teljesítményt igénylő napjai után a közvélemény figyelme egyre inkább a célpontra, a Mars bolygóra terelődtek. Mit tudunk jelenleg erről a titokzatos planétáról? A Marssál kapcsolatos első feljegyzéseket Egyiptomban találták. Letűnt korok harcosai a hadakozás isteneként tiszteltét Mivél földünk egyik bolygó-társa a Mars, már régóta a csillagászok érdeklődésének középpontjába került Giovanni SciaparéUi itáliai csillagász távcsövével hosszú, csatornaszerű vonalakat látott a felszínén. Emiatt számon komoly tudós arra a következtetésre jutott, hogy a Marson értelmes élet létezik. Terveket dolgoztak ki arra, hogy kapcsolatot teremtsünk a Marsi-lakókkal. Ezek a kísérletek azonban sorra meghiúsultak. A Mars-csatornákkal kapcsolatos elméletre Antoniadi francia csillagász mérte az első csapást. Bebizonyította: az úgynevezett csatornák nem képeznek szabá- ’ lyos geometriai vonalakat, hanem egymástól különálló kisebb pontokra szakadoznak. A következő csapást azok mérték a csatorna-teóriára, akik a Mars légkörét tanulmányozták. Megállapították, hogy nagy mennyiségű szénsav, nitrogén és számos egyéb gáz öleli körül a bolygó szilárd kérgét. Azt azonban egyelőre még nem sikerült megállapítani, van-e oxigén és vízpára a Mars légkörében. Mert ha nincs, akkor földi szemléletünk szerint az értelmes élet hordozására nem alkalmas a Mars. Ennek ellenére a tudósok többsége nem veti el azt a lehetőséget, hogy a Marson alacsonyabb- rendű élet létezhet. Érthető tehát a szakemberek növekvő kíváncsisága azzal párhuzamosan, hogy a Szonda 2. a Mars felé halad, A MARS FELSZÍNÉN ezenkívül úgynevezett- „szárazföldeket”, „tengereket” és „tavakat” is feltételez a tudomány. A „Szárazföldinek a Mars ama világos részeit nevezik, amelyek a bolygó felületének nagy részét átfogják. A viszonylag sötétebb részeket „tengerek” és „tavak” elnevezéssel illették. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban bolygótársunk felületén semmiféle vizet hordozó tenger, vagy tó nem létezik. Érdeklődésre számot tartó jelenséggel azonban mégis bőven találkozunk: Az egyik találós kérdést a „szárazföldek” és a „tavak” időszakonkénti fényváltozása adja fel. Ezzel kapcsolatban számos véleményt ismerünk. Gavriil Tyihov szovjet asztrobotanikus például azt állítja, hogy e színváltozás a Marson található növényzet színváltozásaival kapcsolatos. Vaszüij Feszenkov akadémikus azonban tagadja azt a feltevést, hogy a Marson élet létezik. A színváltozást viszont a vulkánikus tevékenységgel magyarázza. A Mars másik érd ekfeszí tó talánya a sarkokat borító „sapka”. Mivel az „északi” éa a „déli” póluson látható sapkák nagyságukat változtatják* ebből többen arra a következtetésre jutottak, hogy a Marson legalább két évszak, a i>® és a nyár váltogatja egymást* A Mars kutatói feltételezik* hogy a „sapkák” tulajdonképpen hóból, vagy jégből állnak. E-feltevésüket igazolni .látszik az a megfigyelés, hogy amikor S tél nyárrá vált át, a „sapkák” szélén sötétebb foltok jelennek meg. Kétségtelen* hogy a jég és víz esetleges létezése ellentmond annak * felfogásnak, hogy a Mars légkörében csaknem teljesen hiányzik a víz. Ez a problémát is megoldásra vár. 1958-ban Cynton amerikai tudós színképelemzéssel vizsgálta a sötét részeket. Egyes fényelnyelő foltjai alapján szénhidrogén létezésére következtetett Ez isimét okot adott arra a feltételezésre, hogy a Marson mégiscsak létezik valamiféle élet és természetesen ennék az életnek a felkutatása, jellegéinek kifürkészése i* rendkívül érdekfeszítő feladati SZAMOS nASONLÓ talány Cigány élei 1965 Változott a világ! „ ... Hűzd rá, cigány, ne gondolj a gonddal!...” — zengett Vörösmarty lantján a fájdalmas költemény, s később, Móricz Zsigmond „Űri muri'’-já- nak csődbejukstt figurái isci6 mtpsss&s1965. február 28., vasárnap gányzenére járták utolsó táncukat. Évszázados hagyomány volt nálunk, hogy örömünk, bánatunk hangos megnyilvánulásának kisérője a cigány volt. Sok hazug álromantika és még több idegenkedés, lenézés tapadt hozzájuk. Mesélték, azelőtt az a mondás járta: a cigánynak nincs szíve, lelke, csak hegedűje. ★ Monostori Lajos, a Fővárosi *7rá 'művek kubikos brigádve- e'ője Pélyen, a cigánysoron •ületett. Édesapja zenész volt. — Akkor vagy muzsikált a gány, vagy vándorolt —me- éli az olajos tekintetű ember. — Sehol se láttak szívesen ennünket. Lenéztek, meg féltek is tő’ünk. Eszembe jut az ügyefogyott cigány, ahogy Gárdonyi formálta az Egri csillagokban, vagy Kacsa. Bihari képein, a pöffes'kedő falusi bíró előtt a'ázatoskodó cigányok, de ugyanakkor emlékszem a zö- työgős szekéren bilincsekben, két csendőr között, a vad. gyilkos cigánylegényre. Micsoda végletek. Az előbbiekben az ügyeío- gyottság, az alázatoskodás talán csak védőpajzs volt, az utóbbi mái fellázadt Monostori Lajos hangiéiban kis szemrehányásíélét érzék. Ez bizonyára nekem is szól. A régmúlt idők lerakodott salakja megvan még. — Ki volt ezért a hibás? — kérdem. Sötét szeme megvillan. Kicsit gondolkodik, majd megszólal: — Értem én a kérdést... mit szépítsem, mi is hibásai voltunk ennek. — Voltunk? — Ügy ám, voltunk! Ma más a helyzet. Tudja-e, hegy otthon. Kiskörén, a falu kö- ztpe Iáján házam van? Nem akartam a cigánysoron lakni... Elhallgat. Rám függeszti sötét szemét, majd tovább kalandozna. A látóhatárt kutatná, de eléje tornyosulnak az épülő József Attila lakótelep hatalmas házai. Az indulataival viaskodik. Mindketten hallgaüir.k. Az ő gondolatai kitörtek a város acél- és vasrengetegéből. A messzi, a távoli múltra emlékezik. Talán az út szélén poroszkáló ponyvás kordélyokra, a forró nyári este fe'nyerítő lovakra, a holdas éjeken felizzó sok szép cigánydalra gondol. Nem zavarom, de a Csepel felől idehallatszó gyári sziréna éles hangja megzavarja merengését Tekintetünk ismét találkozik, megszólal: — Amikor a házat vettem, a kiskörei cigányok mások voltak, most megint mások. Letelepedtek, házuk van. Az állami gazdaságban és a tsz-ekben dolgoznak. Változott a világ! Hallgatom az ember ízes beszédét. Elbeszélése nyomán lassan kirajzolódik egy nép ellentmondásokkal teli sorsa Monostori Lajos is sokat próbált ember. Szülei 1941— 42-ben meghaltak. Libapásztor, csordás, ma jd cseléd volt. — Mikor behívtak katonának — meséli —, gyorsan megnősültem ... legyen akinek írok. meg aki nekem is ír... Szívszorongató érzés a magány, félt tőle. Védekezni akart ellene. De mint a többi hozzá hasonló, az utóbbi évekig önmagát ítélte erre. Egymás között nem érezte jól magát, mások meg nem fogadták be. Talán nnen ered az ősi vándorlási ösztön. Menni.. menni hátha meglelik a ivoldogsáaot. Ma már egyre öbben találják meg. Igaza van Monostori Lajosnak: változik a világ. Arcáról már eltűntek a keserű múlt torz vonásai. — Tudja, megbecsülnek a vállalatnál. Brigádvezető vagyok. Megfogjuk a brigáddal az ásó, a csákány nyelét, de meg ám. Aztán arcára kedves mosoly terül. — Két családom is van, csuda jól tanulnak ... Az útszélén álló lakókocsiból előbújnak az emberek. Vége az ebédidőnek. — Miért nem megy haza? Jobb volna az élet együtt a családdal? — Nézze, itt már vagyok valaki. Monostori Lajos brigádvezető vagyok, de otthon mindent elölről kellene kezdeni. A többi kubikos felénk óvatoskodik. Szeretnék velük is pár szót váltani. De azok nem állnak kötélnek, zavartan vizs- gálgatják cipőjük orrát. Talán bennem is érz-k azt a különös ellenszenvet, ami az évszázadok során kialakult a cigánysággal szemben? Ellenkezőjéről szavakkal meggyőzni őket nem tudom. Tettek kellenek! Lassan elódalognak, magunkra maradunk. Monostori Laios tekintete a? enyémet keresi. Ügy érzem mi ketten már értjük egymást. hiszen emberek vagyunk •k Távolról visszafordulok. A kubikosok már az árokban vannak, dolgoznak. Ök is segítenek lebontani a. válaszfalat, ami sok éven k“-1 resztül elválasztott bennünk«'. I i Karácsonyi István f vár megoldásra. Az amerikai Mariner 4. és a szovjet Szóin da 2. immár hónapok óta a Mars felé tartanak, hogy értékes megfigyeléseikkel a világegyetemről alkotott tudás újabb gyümölcseivel ajándék kozzák meg az emberiséget. Viktor Nyikolajev Gyümöícsfaápolási hetek A fertőzött, beteg fa nem terem egészséges gyümölcsöt, a gyümölcsíakártevők, betegségek évente megyénkben 25—30 millió forint értékű kárt okoznak. A fatisztogatási munka megfelelő eredménye érdekében a megyei tanács, a MÉSZÖV és a Hazafias Népfront megyei bizottsága minden községben megszervezte, hogy a kedvező időben fatisztogatási heteket tartsanak. Ez egyaránt vonatkozó a zárt sa szórványos, valamint a házi gyümölcsösökre. Megyénk területén több mint hárommillió gyümölcsfa vár árulásra, amiből edd;g a termelők közel egymillió gyümölcsfát tisztítottak meg Fagymentes napokon már a házi kertekben és szórván vgyümöl- csösökben végzik a fatisztogatásokat. A földművesszövetke- zeti növényvédelmi brigádok is készen állnak, hogy elvégezzék a permetezéseket Furcsa tsz-verseny Gyöngyösön
