Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

Hadách-bemutató Egerben AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 49. szám. ARA: 5(1 FILLER 1965. február 27„ szombat Koszigin beszéde a délkelet-ázsiai országokban tett utazásáról MOSKVA (TASZSZ): Alekszej Koszigin beszédet mondott a moszkvai televízi­óban az ázsiai szocialista or­szágokban tett. utazásáról. A tárgyalások legfontosabb eredménye — mondotta Ko­szigin — a Szovjetuniónak, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságnak az az eltökélt szándé­ka, hogy fejlesztik és erősí­tik a szocialista tábor barát­ságát és összefogását, az im­perializmus elleni egység­frontot. A kínai vezetőkkel foly­tatott megbeszélések hasznosak voltak és segítettek tisztázni kap­csolataink tovább fejleszté­sének lehetőségeit”. „Termé­szetes, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban támadt nehézségeket és nézeteltéré­seket nem lehet azonnal megoldani.” A szocialista államok egy­ségesek és szolidárisak az imperialista veszéllyel szem­ben. A népi Vietnam elleni ag­resszió nem maradhat bűn- tétlenül. Ha' az amerikai im­perialisták folytatják agresz- szív cselekményeiket, e tér­ségben a konfliktus „elkerül­hetetlenül túlnő á kezdeti1 kereteken. — jelenhette ki a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. — Elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agresszív amerikai akcióknak kell megszűnniük ahhoz, hoav ke­resni lehessen az indokínai heivzet normalizálásához ve­zető utakat. Az amerikai csapatokat ki kell vonni Dél-Viet­namból és Dél-KoreábóL A népeknek maguknak kell dönteniök sorsukról.. A Szovjetunió a világ min­den népével együtt — így az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország népével is — kész a jövőben is harcolni a nemzetköze feszültség enyhí­téséért, az általános leszere­lésért, a békéért és a bizton­ságért. Alekszej Koszigin hangoz­tatta: a küldöttség vietnami útja kifejezője volt annak, hogy a Szovjetunió tevéke­nyen támogatja a szocialista úton magabiztosan haladó vietnami nép igazságos ügyét. A Szovjetunió nem közöm­bös egy testvéri köztársaság sorsa iránt és megadja neki a szükséges segítséget. „Sem a puskagolyók, sem a napalm-bombák nem állták útját és nem állhatják útját Dél-Vietnamban a nemzeti felszabadító mozgalomnak. E mozgalom valóban össznépi jellegű”. Az amerikai impe­rialisták agresszív politikája csak a teljes csődbe torkoll­hat, — jelentette ki Koszi­gin. Wa*iawbtmí* arról * a nemrégiben elhangzott kije­lentéseiről szólva, melyek szerint keresni kell a béke megs2ilárditásanak. útjait és ' fontos a nemzetközi' kapcso­latok kiszélesítése, Koszigin a következőket mondotta: az Egyesült Államok kormányának e kijelen­tései néni egyeztethetők össze a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen irányuló cselekményei­vel. „A nemzetközi jog elemi nor­máinak és az ENSZ alapok­mányának megsértése sikam- < lós út, amely igen messae ve- > zethet”. < A Koreai Népi Demokrat!- S kus Köztársaság nagy sikerei az ország belpolitikai helyzie- > tének szilárdságáról tanús-; kodnak, állapította meg Ko- J szigin, ^MeggyőaődésQnfc, hogy or- < szagaink: népei együtt fognak < harcolni a szocializmusért és< a kommunizmusért, az inrpe- < rialisrták agresszív törekvésed > ellen, a világbékéért” —< hangsúlyozta Koszigin. „Erősödni és fejlődni fog a< szovjet és a koreai nép test-; véri harci barátsága”. Az amerikai csapatokat ki J kell vonni Dél-Koreából —j mondotta Koszigin. — „A ko- { reai kérdés — a koreai nép 5 belügye. Csak a koreai nép J oldhatja ezt meg és neki is J kell megoldania”. A pekingi megbeszélések • során a küldöttség kifejtette; az SZKP és a szovjet kor-< many álláspontját. „Mi szi- J lárdan haladunk a lenini '• úton. Ez a kommunizmus; építésér-ek , irányvonala, aa < imperializmus elleni harc-; nak, a forradalmi munkás- < mozgalom és a nemzeti fel-< szabadító. mozgalom támoga- fásának, a világháború elhá-: látásának és a különböző tár­sadalmi rendszerű államok: békés együttélésének irány- < vonala”. j „Az SZKP különösen nagy i jelentőséget tulajdonit a szó- > cialista országok egységének ! és testvéri szolidaritásának, a ; (Folytatás a 2. oldalon) Nagy sikerrel mutatta be csütörtök este Egerben, a Gárdonyi Géza Színház Madách Imre géniuszának emléket állítva az Ember tragédiáját. Somló Ferenc, Jászai-díjas — Péter apostol; Petőházi Miidós — Lucifer; Simon György, Jászai-díjas — Ádám, a római színben. Adóm, A párizsi kép. Balogh Emese, Kozaróczy József, Kanalas László és a Danton — (Foto: FÉNYSZÖV) Tegnap reggel kilenc órai kezdettel a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga az 1954. évi X. tv. IX. g. (2) bekezdése alapján összehívta Heves megye Tanácsát. A ta­nácsülésen három napirend szerepelt, megyénk állatten nyésztésének helyzetéről Mo- lek Jenő, vb elnökhelyettes. Heves megye Tanácsánál: 1965. évi tervéről Berecz István, vb elnökhelyettes, Heves megye Tanácsa 1964. évi költségvetési és község­fejlesztési zárszámadásáról, az 1965. évi költségvetésről dr. Pápay Gyula, a pénzügyi osztály vezetője tájékoztatta a tanácsot. A beszámolókat több hozzászólással egészí­tették ki, úgy került sor az indítványokra, előterjeszté­sekre és a tanácstagok inter- pellációs kérdéseire. — A megye mezőgazdasá­gának egyik jelentős ágazata az állattenyésztés — mondta bevezetőjében az első napi­rend előterjesztője, Malek Jenő vb elnökhelyettes — mert mérete, szerkezete je­lentősen befolyásolja a me­zőgazdasági össztermelést. Ebből következik, hogy az állattenyésztés további foko­zott fejlesztésére olyan intéz­kedéseket keli tenni, hogy a termelés mennyisége és mi­nősége évről-évre tervszerűen fejlődjék. A második ötéves terv az állomány növelése mel­lett döntő feladatként szabta meg a hozamok növelését, az állam felé történő értéke­sítés nagyobb ütemű fejlesz­tését. Az I960, évihez viszo­nyítva 85 százalékkal kell növelni a hízósertés íelvá­sárlást, ami 65 ezer hízóser­tést jelent, a vágómarhánál 7,5 százalék az előirányzat 13 ezer szarvasmarha mennyi­ségében. a vágóbaromfi fel­vásárlását 100 százalékban, az árutejét 30 százalékkal, a tojás felvásárlását 65 száza­lékkal kellett növelni. Az előírtakat teljesíteni tudtuk, sőt bizonyos cikkek területén túl is teljesítettük. Az áru­termelés területén elért ered­mények nagyobb részt a ter­melőszövetkezeti közös gaz­dasagokból származnak, de nem jelentéktelenek a háztá­jiból felvásárolt állati termé­kek, különösen a tej, tojás és az árubaromfi, örvendetes, hogy a szarvasmarha-állo­mányban a korábbi évek­re jellemző csökkenés megszűnt és újra szám­szerű növekedés tapasz­talható. A lakosság jobb ellátása és exportterveink teljesítése érdekében elengedhetetlen feltétel a tehén létszám nö­velése, amit ebben az esetben 24 ezerre kell növelni. A megye sertésállománya az 1360. évihez képest 48 ezer­rel, ezen beiül a kőcaállo mány ötezerrel nőtt, a juh­állomány szaporodása ez idő alatt 36 ezer. Az 1964. év végi állatszámlálások a lóállo- mányon kívül növekedést ál­lapítottak meg. A megye állattenyésztésé­nek helyzetéről tájékoztató beszámoló a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy még mindig alacsony a gépesítés színvonala ezen a téren, a takarmányhelyzet rosszabb a korábbi éveknél és ebben leg­több esetben a szövetkezetek is hibásak. Foglalkozott a be­számoló az állategészségügy helyzetével is. A vitában több hozzászólás hangzott eL Horváth Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági állan­dó bizottságának elnöke, ar­ról beszélt, hogy az állattar­tás fejlődését segítik a kiala­kult törzsgárdák, visszatartó tényező viszont a gépesített­ség alacsony foka, különösen a szarvasmarhatenyésztésbesfr Istók Barnabás, az egri Ta­nárképző Főiskola mezőgaz­dasági tanszékvezető tanára tapasztalataiból kiindulva a tápérték termelésére hívta fel a figyelmet a takarmány- termesztésnél, az ellátásnál pedig az egyodenkóati e$e* tést javasolta legh atá toaabb- nak. Mudrieki János, tanács­tag a pétervásári járás szarvasmarha és a juh te­nyésztésének lehetőségeiről beszélt. Dr. Bánya Kristóf, megyei főállatorvos az állat- egészségügy jelen helyzeté­ről tájékoztatta a tanácsot. Barta András, országgyűlési képviselő, a füzesabonyi Pe­tőfi Tsz elnöke az adottságok helyes felhasználásáról be­szélt. A vitát követő szűr,-itten a tanácsülés részt vevői meg­tekintették a kistanácsterem­ben megrendezett állatte­nyésztési kiállítást. A megyei tanács ülését egy órakor folytatták. Be­recz István, a vcgi-eliaj!óbi­zottság elnökhelyettese ter­jesztette elő Heves megye Tanácsának 1935. évi tervót Beszéde elején hangsúlyoz­ta: A múlt év decemberében megjelent párt és kormány- határozat szerint az 1965. éves tervek végrehajtása el­sősorban nem mennyiségi, növeke­dési ütemét követeli, ha­nem a minőséget kell fo­A gazdaságosság az önkölt­ség csökkentése, az exportké­pesség javítása és a termelé­kenység növelése a legfonto­sabb. De sok tennivalónk van a létszám és bérgazdál­kodás, valamint a munkafe­gyelem területén. , Az 1065. évi termelési ter­vek elsősorban a szükségle­teket vették alapul, és ezen belül a tanácsi vállalatoknak az eddiginél nagyobb figyel­met kell fordítaniuk a lakos­ság helyi igényeinek kielégí­tésére. Iparunk termelése 1060-hoz képest 59,5 százalékkal, ezen belül az építőipar 130 száza­lékkal növekedett, mégis a tervhez képest éppen a lakásépítkezéseiméi leg­nagyobb a lemaradás, mintegy 10 százalékos. Ugyanis 211 lakással építhet­tünk ■ volna többet, ha a ter­vezők és az építőipar eleget tudott volna tenni a megren­deléseknek. Az 1S65. évi át­adásra kerülő lakások száma 111-el kevesebb a terv javas­latban előterjesztettnél, az egri Hadnagy utcai középma­gas épületek átadása 1966-ra MaA&k át Kapacitás htt­nyában csökkenteni kellett a tanácsi építőipari termelést, mintegy 10 millió forinttal. Az adott lehetőségekkel re­álisan számolni kell, mégis jelentős összegeket szánt me­gyénk 1965-ös költségvetése lakásépítkezésekre. Például Eger Hadnagy utcai lakóte­lep építésének folytatására 23,7. a Csákány utcaira 9,9, Gyöngyös 80-as lakótelep 36,2, Hatvan 15,8. A megyében összesen 96.4 millió forintot szánt lakásépítésre 1965. évi tervünk. Az építőipari kapacitás gazdaságosabb felhasználását nagymértékben akadályozza a tanácsok és más szervek megalapozatlan és tervsze­rűtlen fejlesztési igénye. Ki­erőszakolják az építkezés megkezdését, aztán anyavi fedezet, kapacitáshiány, és egyéb okok miatt szünetel to*ni kell a beruházást. Itt c~ ideje ennek, hogy minden felelős szerv, elsősorban a ta­nács, a rae<rfv*tároz*»tt fe1 ada­tokra összpontosítsa ere­jét Az előadó megjegyezte, hogy senki se kísérte ezzék az/.cl. hegy kész helyzet elé áilíi' a felsőbb szerveket és a s báiytaianul megkezdett é; kezesekre vagy egyéb b; húzásokra majd valaho . megszerzi a szükséges au' giakat. Ezt nem támoe ja egyetlen felelős szerv mert ellenkezik a beruh kódex előírásaival és az c szagos Tervhivatal rendel k - zéseivel. (foiyíaidsa a 2 «MM?« #• ljiésezett a meggyei tsináess 96,4 mllllé lakásépítkezésekre Gyöngyös mzelláfésáis5! Hol építenek Iskolát is fásáét

Next

/
Thumbnails
Contents