Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

Szántóföldi kártevők Heves megyében MÉG EGYETEMI hallgató voltam, amikor 1932-ben az egri Várhegyen, Nagyegeden a száraz avarból több száz gabo­napoloskát szedtem össze. Ak­kor, mint most is, a gabonapo­loskák súlyos károkat okoztak. Amióta a lucerna kártevői­vel foglalkozom (több mint 30 éve), Kompolton találtuk 1957- ben a legtöbb vincellérbogarat. Szinte hihetetlen: 420 lárva volt 1 négyzetmeteren. Ott a nagyszerű védekezés következ­tében ez a kártevő azóta nem is jelentkezett, de 1905-ben a megyében több helyen várha­tó. Kápolna határában 1963. jú­lius 13-án húsz hálócsapásban 301 lucernamag-ormányost ta­láltam. Ez az első évnél idő­sebb kapás lucernások fő kár­tevője. Füzesabonyban szántón 1963- ban. a virágzás végén, július 19-én kellett a magnak szánt lucernát lekaszáltatni, mert a sorrtkóró-bügolypille hernyói a virágokat és a fiatal csigákat mind lerágták. Végül 1964-ben Tiszanánán •’z óv legszebb maglucemásá- ban igen súlyos mezei pocak- 1 ártételt találtunk már július közepén. Azóta mind Heves megyében. mind az egész or- í " ágban a mezei ixx»k több száz miliió kárt okozott. E kiemelt öt 1 cár levővel és a védekezésükkel kapcsolatban meg néhány kártevővel fog­lalkozom a következőkben, most fordított időrendi sor­rendben. Kezdeni tehát az idei a legfőbb kártevővel, a mezei pocoikkaL Először a tömeges elszaporo­dását és az utána következő összeomlás kérdéseit, valamint ciklusos megjelenését világí- iom meg a legutóbbi kutatá­sok alapján. A MEZEI POCOKNAK 1—11 kölyke lehet háromheti vem- h esség után. Ha bőven van tápláléka, akkor közvetlenül a kölykezés utón rögtön termé- k'anyül és akkor egy időben szoptat és hord. Egy nőstény pocok legfeljebb 5—6-szor sza­porít egy évben, mert életkora ritkán haladja meg a fél évet. A fiatal nőstények pedig 3—í hetes korukban terméfkenyül- hetnek. Hyen szaporodóképes­séggel kedvelt szántóföldi nö- ■ vényeinket, mint a vörösherét, lucernát rendkívül gyorsan meglepik. A tömeges elszapo­rodás idején a nőstények és a fiatalok helyhez kötöttek, sőt helyszűke miatt 3—4. sőt 5 nőstény is élhet társbérletben, ami azt jelenti, hogy közösen nevelik fel utódaikat és azok­ról a szopós fiatalokról gon­doskodnak, amelyeknek anyjuk elpusztult. A mezei pocok gyors elsza­porodása különösen a szántó­földi növényeken lehetséges. Míg a műveletlen területeken, árokparton átlag 4—5 kölyke van egy nősténynek, addig vö­röshere-, vagy lucemaföldön 6 —7 az átlag. Nagyon jó elsza­porodást biztosít az őszi vetés is. Mint minden élőlénynek, a pocoknak is vannak sebezhető pontjai. Rendkívül rossz a hő- szabályozó képessége. Ha bun­dája átázik, vagy átnedvesedik és nem védi a szőrméje közt a melegebb levegőréfeg. akkor igen gyorsan lehűl a teste. Ha ez a lehűlés 19 fok alá kerül, akkor a pocok pár napon be­lül elpusztul, még akkor is, ha gyorsan megszárítjuk és meleg helyre visszük. Viszont nagyon jól bírja a száraz hideget —30 C-fokig. Tömeges elszaporodásának a száraz ősz kedvez, amilyen 1962 és 63-ban volt. Az egyön­tetűen hideg, havas tél, mint 1963—64-ben volt, kedvező az átteleléshez. Korai meleg ta­vaszon korán megindul a sza­porodás is. A mi szárazföldi éghajlatunkon a nem aszályos nyár azért előnyös, mert a nyári hónapokban kikelő gyom-csiranövények igen jó táplálékot biztosítanak számá­ra. A mezei pocoknak igen sok ellensége és betegsége van. Ha ezek száma bármilyen ok mi­att lecsökken, az szintén na­gyon kedvez a pocok elszapo­rodásának. AZ EMBER MAGA is hoz­zájárulhat a pocok mértékte­len elszaporodásához. A ma­gas tarló, vagy rosszul leka­Hogy csak a fantáziában éljen Elbocsátottak ipari üzemekből, nem is egy embert. De el­bocsátottak-e a mezőgazdaságból? Nemigen. Itt nincs ember­felesleg. Itt nincs „mennyiség”. 1965 a minőség éve. Akkor miért beszélünk mennyiségről? Mert a kettő összefügg: állítólag sokkal kevesebb ipari dol­gozóval is jobb minőséget állíthatnánk elő, és sokkal több mezőgazdasági dolgozóra lenne szükség, hogy legalább ezt a minőséget tartsuk. Térdig érő sár, vagy köhögtető porfelhő; zavaros talajvíz, de azt is az udvarról kell hordani; az utcát elöntő szennylé, mert még árok sincs; orvosi rendelő hetedhét határon túl; iskola van, de talán három—négy tanterem; „ég a napme­legtől a kopár szik sarja”, mert fa hírmondóban sincs; a sportnálya. a legelőn, és színház mozi ködös elképzelések­ben él csak. Rémisztő és fantasztikus fantáziakép. Ma már. De sok falura egyik-másik részletkép még érvényes. Ezért mennek a fiatalok a betonjárdára, vágynak komfortos lakásra, higiéni­ára. jobb tanulási lehetőségekre, színházra, mozira, kelle­mes parkokra, modern sporttelepekre. S özönlenek a városba. Az iparba. És otthagyják a mezőgazdaságot. A mérleg nyelve már rég kibillent egyensúlyi helyzetéből, s nem is akármilyen mérleg ez. hanem a legprecízebb patikai mérleg­nél is pontosabb és főleg fontosabb: a népgazdasági mérleg. Egyszerűen kevesen vannak a mezőgazdaságban. 1965 az átcsoportosítás éve is: kedvet kell csinálni a fia­taloknak a faluhoz, a mezőgazdasághoz. Hogyan? „Emberma­rasztaló” falvakkal. De 1965 a takarékosság éve is. Csak egyvalamivel nem lehet takarélcoskodni: a községfejlesztés összegével. Nem­hogy csökkent volna, de soha ilyen magas összeget nem for­dítottak községfejlesztésre, mint éppen ebben az évben. Leg­alábbis a hatvani járásban. A hatvani járásban 9 800 000 forintot fordítanak a 12 köz­ség fejlesztésére. (1963: 4 200 000 forint). A legjelentősebb létesítmények: Boldogon és Nagyköké­nyesen művelődési ház épül, törpe vízmű Apcon és Csány- ben, egy nyolctantermes inkolo építését kezdik meg Lőrinci­ben, és folytatják Ecséden az egészségügyi kombinát létreho­zását. Szinte minden községber költenék új járdák építésére a könyvtár és sporttelep, vagy sportfelszerelés fejlesztésére. Épül víztároló, játszótér, autóbusz-váróterem. A járás min­den egyes falujában, kivétel nélkül társadalmi munkában építik meg a salak járdákat, építik a sportpályákat, tisztítják az úritokat és képeznek újakat, létesítenek parkokat és ÜL tetnek fákat. Vissza kell csábítani a hűtleneket a faluba. Főleg a fia­talokat, és elejét kell venni annak, hogy elhagyják mások is a falut. S a legegyszerűbb, ha vonzóvá teszik a községeket. (B. Gy.) A lusta távirat Lusta gyerekről, lusta mo­torról már hallottam. A na­pokban pedig találkoznom kellett a lusta távirattal is. Egerben adták fel február 19-én, száma 1157. Még azt is tudom róla, hogy az egri postahivatal tizenhárom óra­kor vette fel ezt a rendhagyó táviratot. További sorsának részle­teiről már nincs tudomásom. A távirat pályafutását csak a következő nap, február 20-án fejezte be, amikor is tizenhat órakor megérkezett hozzám, a címzetthez. Méghozzá úgy, hogy egy titokzatos kéz be­ejtette az előszobaajtó levél­nyílásán. A lényeg: több mint huszonnégy óráig tar­tott a távirat útja Egertől Gyöngyösig. Nem értem. Nekem kell felülvizsgál­nom talán ismereteimet a távirat fogalmáról, amelyhez eddig tudtommal hozzátar­tozott a gyorsaság? Vagy a postának kell felülvizsgálnia a táviratra vonatkozó ren­delkezéseit, amelyhez, úgy látszik, ma már nem tartói zik hozzá a gyorsaság? Eger­től Gyöngyösig huszonnégy óra még gyalog sem kell- Ezért vagyok kénytelen a táviratot lustának minősíteni. Másként ugyanis nem értem. Hiszen a Magyar Posta nem­csak precizitásáról, hanem gyorsaságáról is világhíres. Eddig úgy tudtam. Tegyem hozzá: ebből a lusta távirat­ból nincs szándékomban messzemenő következtetése­ket levonni. Csak azt szeretném tudni, ki írhatta alá a nevemben a távirat átvételét? Egyelőre itt állok szemben néhány talánnyal tanácsta­lanul. íme: egy újabb „Ki mit tud?”-vetélkedő: Egy biztos, ezen a vetélkedőn néhány kérdésre nem tudok feleletet találni. Rábízom magam a társadalmi segít­ségre: a precíz válaszokért előre is fogadják őszinte kö- szönetemet! Szabad a gazda... (g. mól—) Jlánqösi katonák — Nem volt mindig jó az összhang, nem volt zavartalan a barátság régebben —, magya­rázza Illés Imre tiszt, az ala­kulat párttitkára. Majd azok­ról az időkről beszél, amikor még gyakorta előfordult, hogy közömbösen keresztülnéztek a katonákon, vagy egy-két olyan példából ítélve, amikor a szesz­fogyasztásnál eltévesztették a mértéket o katonák. — rossz hírüket keltették a környéken. — De ezek az idők már a há­tunk mögött vannak, a szóra­kozóhelyeken, bálban „egyen­rangú” partnerek katonáink, barátsággal invitálják őket a „civil” összejövetelekre. A sok társadalmi munkán kívül, ami­kor a derecskéi termelőszövet­kezetnek, környékbeli gazdasá­goknak, községeknek segítet­tünk a sürgős munkák elvég­zésében, kultúrcsoportunk, spor­tolóink fellépésén túl, sokat se­gített a barátság elmélyülésé­ben a szomszédos községek fia­taljaival kialakított jő kapcso­lat — magyarázza P. Szabó László őrmester, KISZ-titkár. — Különösen n teaesték vol­tak nagyon néps: ....dele. Ho gy is volt csak? Az őr feszes vigyázzállással és sóoárgó szemekkel kisérte a laktanya kapuján begördülő autóbuszt, amely télé volt recski lányokkal. fiúkkal. Alig néhány perc múlva Dobó Ist­ván szaxofonos jelt adott hang­szerével és kezdődött a tréfás táncverseny, a szünetben teát kortyoltak a vendégek, s ahogy múlt az idő, csodálkozva kons­tatálták a recski és a lángosi fiatalok: milyen remekül lehet szórakozni szeszes ital nélkül is. A lányos mamák pedig megnyugodva beszélgettek: lám, erre a helyre nyugodtan engedhetik el lányaikat. Legközelebb már a derecs- keiek jöttek. S egymás után váltott a posta a lángosi kato­nák és a recski KISZ-szervezet között; ők is szeretnék megis­mételni a jól sikerült teaestet, ahol kulturált módon, nagyon víg szórakozásra leltek, az öt­letes vetélkedők, hasznos elfog­laltságok közben. Holló István. a recski KISZ- szervezet titkára, már alig tud elképzelni olyan tervkészítést, vagy ünnepséget, amelyet meg ne beszélne előbb laktanyabeli „kollégájával”. Már eldöntöt­ték, hogy összehangolják ez évi terveiket is; közös kultúrcso- portot létesítenek, együttesen építenek kézilabdapályát, fel­szabadulási esteket rendeznek, a tanulást is közösen szervezik. S a kör egyre bővül. A Mát- ravidéki Fémművek fiataljai is hallottak a lángosi katonák segítőkészségéről, barátkozási kedvéről és az ifjúsági munlcá- ban szerzett tapasztalatairól. És a legközelebbi ünnepséget. a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulójára már közö­sen tartják meg. A parádsas- váriak is érdeklődnek, miként üthetnének nyélbe a katonák­kal együtt egy érdekes „Ki mit tud?”-vetélkedőt? A környék­beli falvak vezetői pedig a fel- szabadulási ünnepségekre vár­ják a mindig segítőkész lángom si katonákat, akikről tudják, hogy az idén is ott lesznek minden sürgős munkánál, s akik bajban, örömben eggyek a környék lakosaival. Ezért fogadják úgy őket, mint jó ismerősöket, baráto­kat, ezért vált jól hangzó foga­lommá a nevük: lángosi kato- •nák. És ez a „fizetség” legjobban esik az egyenruhás fiataloknak. Kovács Endre mjPWSiG 1 3 1365. február 26., pentefc szált takarmány, illetve gabo- ia mindig menedéket és táplá- ékot is hagy a pocoknak. Az itszélek lekaszálásának elha- íyagolása szintén kedvező izámára. A gondatlan betaka­rítás bőven hagy részére táp- álékot és a szántás is csak ak- cor kényszeríti menekülésre, iá azt megfelelő mélységben is kihagyások nélkül végezzük ú. Természetesen a pocok túl­izaporodásának is vannak ha- árai. E határt nem is annyira íz élelemhiány, mint inkább íz állandó verekedéssel és rvug t álán itassa! járó kimerü- és okozza. Megállapították, logy ilyenkor nagyon lecsök­ken az utódok száma és meg­változik a pocok vérképe. A .•ércukor 1/5—1/8-ára csökken, írni oka gyors pusztulásuk- iak, mert ilyenkor rendkívül írzékenvek lesznek és fogéko- lyak mincfen betegségre. Csak i legeli er áll ó bba k maradnak »leiben és ezek utódai ielent- <■érnék aztán tömeges elszapo­rodással. A mezei pocok elszanorodá- :ában van egy évi törvény­szerűség és van egv nem min- fenütt jelentkező több éves nkln.sos el«rz»ooredá®. AZ EGY ÉVEN belüli szám- változást az okozza. hogy így es hónapokban változó a vemhes pockok száma. Febru- Srban és különösen március­ban már találni vemhes por­cokat. áprilisban pedig a ki- avaszodástól függően hirtelen ?léri a szaporodás a maximu­mot azzal, hogy a nőstények 30 százaléka hord, illetve szoptat. Júniustól augusztusig bezárólag a nőstények szaporí­tása 50 százalék felett mozog, majd szeptemberben lecsök­ken és októberben már 10 szá­zalék alá esik a vemhes, illet­ne szoptató nőstények száma. Végül novemberben, decem­berben, januárban csak elvét­re figyelhetünk meg szaporí­tást. Ahol a klíma egyenletes ás_ az ember nem forgatja ta­lajművelő eszközeivel a földet, mint pl. az észak-németországi füves legelőkön, ott a mezei pocok elszaporodása 3—4 éven­ként törvényszerűen ismétlő­dik. Minél szélsőségesebb a klíma és minél nagyobb terü­leten folyik a talajművelés, ez a periódusos elszaporodás an­nál inkább elmosódik. A me­zei pocok létszámának megál­lapítására, illetve kártételének előrejelzésére többféle mód­szert alkalmaznak. Legáltalá­nosabban használt, de csak hozzávetőleges eredményt ad a pocoklyukak betaposása és a járt lyukak leszámolása 24 óra múlva. Ezt a számolást ál­talában 3x100 négyzetméteren végezzük. Biztosabb ered­ményt ad a pockok csapdázá- sa, amikor 1000 négyzetméter­re 100 egérfogót rakunk ki tökmaggal csalizva. Csapdá- zással, vágj' egy éjszaka alatt összefogott pockok számával következtethetünk a fertőzött- •ségre, vagy pedig öt—hat napig folytatjuk a csapdázást. és ez­alatt kifogjuk valamennyi pockot. E sok munkát és figyelmet igénylő módszerek helyett ajánlom lucerna-, vagy vörös- here-földek felszántásakor az eke mögött haladva összeszá­molni a kiforgatott pockokat. Én mindig 300 m hosszan szoktam leszámolni őket. A mezei pocok elleni véde­kezésnél az utóbbi években nagyon sok Dieldrint használ­tunk fel. Kétségtelen, hogy a Dieldrin nagyon hatásos és mutatós védekezőszer, mert a pocok zöme a talaj felszínén pusztul el. A Dieldrin azonban reudkívül erős méreg és meg­állapítást nyert,' hogy a gyök- és gumós növények, valamint a lucerna igen kis mennyiség­ben fel is veszi a mérget gyö­kerein keresztül. Ennek a kérdésnek a tisztá­zása éppen most van folyamat­ban és éppen seitlti sem veheti rossz néven, hogy egyelőre nem, lehet Dieldrint t'npni. A POCOK IRTÁS az idei tavaszon jóformán kizárólag Arvalinnal végezhető. Az Ar- valin akikor veszti él hatását ha savval kerül érintkezésbe A pocok gyomrában is úgj hat, hogy a gyomorsav meg bontja a cinkfoszfidot és a fel szabaduló foszíorhidrogén öl meg a pockot. A Növényvédel­mi Kutató Intézet vizsgálata — Nem tudjuk időre befe­jezni a kuiltúrház építését. Jó ! lenne szólni a lángosiakmak! — így szóltak egymáshoz a mát- raderecskei vezetők, s szavukat tett követte ... mármint a ka­tonák tettei, akik rövidesen ott serénykedtek az építkezés­inél. i — Jó lenne meggyorsítani az almaszedést, — néztek aggoda­lommal a gyümölccsel teli i fákra a recski állami gazdaság­inál. > — Szóljunk a lángosi kato­| náknak. i S néhány nap múlva a lán- ! gosi katonák szedték a gazda­ság gyümölcséit. i Más esetben a fiatalok dug- j ták össze fejüket töprengve. > — Klubdélutánt kellene far- [tani, de honnan vegyünk ze- \nekart? ! — Majd a lángosi katonák... ' Recsken az áradat beomlasz­> tóttá egy idős ember házát | Nemsokára friss vakolatával .újra állt a ház. ! Kik építették? I A lángosi katonák. | S valahány községben meg­jelennek Recsk környékén a | közelben állomásozó alakulat )harcosai; a lángosi.katonák ba- f rátságos szavakkal, vendéglá- ! fással várják őket, s alig akad t olyan rendezvény a vidéken, j ahol egyenruhás csoportjaik *meg ne jelennének szerint 70 mm-es csapadékkal áztatott Arvalin is képes a pockot elpusztítani. A tavasz folyamán a létszám­ban feltétlenül megcsökkent pockok számát először egy ál­talános védekezéssel kívánja a minisztérium még jobban lecsökkenteni, de ha nem akar­juk azt, hogy a múlt évi kár­tétel esetleg hamarosan megis­métlődjön, akkor csak úgy érünk célt, ha egész éven át pusztítjuk őket. Ilyen egész évi pusztításra elsősorban azok az idősebb dolgozók vehetők igénybe, akik nyáron az aran- kairtást végzik. Az természe- tes, hogy az ilyen pocokirtás­nak a szántóföldön kívül a műveletlen területekre, utakra, útszélekre, töltéseikre, is ki kell terjednie. A somkoró-bagolypille zöld hernyója 1963-ban és 1964-ben sok gondot okozott a lucema- és olajlen-termesztőknek. Nyár derekáig az volt a fő baj, hogy a kifelejlett hernyók ellen a viiágzó lucernásokban nem is tudtunk hatásosan védekezni. Ez a két nemzedékkel szapo­rodó bagolypille először május­ban rajzik és június elejétől károsítanak a hernyói. A Ids, érzékeny hernyók a lucerna levelével táplálkoznak, de a negyedik-ötödik fejlődési stá­diumban levő nagy hernyók a bimbókat, virágokat és a csigá­kat rágják le. A kis hernyók ellen Hungária DL 40-nel is eredményesen lehet védekezni, de az idősebb hernyók csak 1 kgách Thiodannal irthatok. A Thiodan, bár méhkímélő szer, közvetlenül ne érje a méheket, ezért vagy este, vagy kora haj­nalban kell alkalmazni és amíg a permetezés tart, a közelben levő kaptárákat leghelyesebb lezárni. Kapás lucernában a rovarfogó járatásával is ered­ményt érhetünk ed, júniusban. A Növényvédelmi Szolgálat fénycsapdái csökkenő tenden­ciát mutatnak és így lehetsé­ges, hogy ebben az évben már nem lesz velük annyi bajunk és kárunk. EZZEL SZEMBEN emelke­dőben van a vetési bagoly- pillék szama. Mint Józsa Ká- rolytól, a Növényvédő Állomás igazgatójától hallottuk, a múlt évben a dohányban 95 száza­lékos kárt is okoztak, amikor 5,2 darabot találtak _ átlag négyzetméterenként. Átányban pedig az őszi keveréken 100 százalékos volt a pusztításuk. A Növényvédő Állomás Ald- rinos sznperfoszfáttal és Hun­gária DL 40-nél igen jó ered­ményt ért el, főleg a fiatal hernyók edlen. A Hungária DL 40-et mi a kukoricabarkó tavasza kárté­tele alkalmával láttuk hatá­sosnak, amikor holdanként 2 kig-ot használtaik. A 1 uc emamag-ormányos azonnal jelentkezik, ha egy­másutáni években ugyanazon a lucernán termesztünk ma­got. Ezért szinte rendszeresen nagy számban található a ka­pás lucernásokban. Évenként csak egy nemzedéke van. Áp­rilis végén már megjelenik a bogár, bár a nagy kár csak nyáron mutatkozik a mag tönkretételével. Májusban és június második felében rovar- fogó géppel lehet ellene vé­dekezni. Amikor nincs a táb­lán virág, 25 dg/kh Phosdrin permetezése 300 liter vízzel jó eredményt, ad. A Phosdrin veszélyes méreg. A YINCELLÉRBOGÁR fej­lődése kétéves és megfigyelé­sek szerint a páros számú években gyengébb, a páratla­nokban erősebb a rajzása. Eb­ben az évben tehát ismét erő­sebb rajzással számolhatunk. Az 1964-ben és 1963 őszén fel­tört lucernaföidek jelentenek különösen veszélyt a szomszé­dos pillangós területekre. A bogarakat vándorlásuk meg­kezdésékor a tábla szélén igen jól elpusztíthatjuk HCH-Wo- faiox porsávval, amelyet ujj­nyi vastagon szórunk ki a ba­rázdába. A Magyar Mezőgaz­daság 1964. évi 17. számában olvasható részletesen ez a rrtódszer és képen is bemutat­juk a porcsiíkozót, amelyet Já­noshalmán egy vegyesipari ktsz gyárt. Harmincéves periódusokban jelentkezik most már harmad­ízben a gabonapoloskák kár­tétele. A múlt év tavaszán az Országos Vetőmagfelügye­lőség vizsgálata alapján a bú­zában 8,6 százalék szúrt sze­met találtak átlag és előfor­dult 15,5 százalékos fertőzés is. Heves megyei mintáknál csak négy megyében találtak súlyosabb fertőzést. Ha 5 szá­zalék szúrt szem van a gabo­nában, az a liszt minőségét már egy fokkal lecsökkenti. Elsősorban a tavaszi gyom­irtással kapcsolatban kívánunk e kártevő ellen védekezni Hungária Dl-lel, vagy Dipte- rex-szed. Végül még egy kártevőt említek meg befejezésül. A Növényvédelmi Szolgálat fénycsapdái szerint a musz­kamoly hernyóira is nagyobb mennyiségben számíthatunk, mint a múlt évben. A csere­bogár V. sz. törzse pedig ez évben rajzik a megye terüle­tén. A cserebogár-pajorok el­len nagyon nehéz a védekezés. Európa-szerte a bogár ellen védekeznék a rajzás első he­tében. Idegmérgekkel és főleg Thiodannal értek el nagysze­rű védekezési eredményeket. RÖVIDEN ENNYIBEN fog­laltam össze a megyére vo­natkozó összegyűjtött tapasz­talataimat abban a remény­ben, hogy az hasznos lesz a? idei nagyüzemi növényvéde­lemben. Dr. Manning er G. Adolf, Kossuth-díjas egyetemi tanár a Növényvédelmi Kutató Intézet tudományos osztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents