Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-26 / 48. szám
NEVEK DIVATJA Esztétikus nevek A régi ma Miről mesél már nevetséges az egri anyakönyv? Díszes faragású, eirádás, nehéz szekrény Eger anyakönyvi hivatalában. A polcokon vaskos kötetek — az anyakönyvek. hetven esztendő ahyakönyvei. Mert fiatal még az állami anyakönyvezés, mindössze 70 éves. Az első bejegyzések dátuma: 1895. október 1. Miről mesélhetnek az anyakönyvek? Régi korokról, névdivatokról, névízlések változásairól. Gondolom, kevesen tudják, hogy a névtudomány ma már önálló tudományágnak számít. s egyik legérdekesebb kutatási területe az egy-egy korszakban, használt személynevek gyakorisága, a névdivat vizsgálata. Tudományos pontossággal megállapítható például, hogy egyes nevek elterjedésében milyen szerep jut a szentek kultuszának, a nemzeti hagyományoknak, uralkodóit:. politikusok és egyéb híres emberek népszerűségének, stb. Szidi, Ödön Egyes nevek divatba jönnek, mások eltűnnek, kimennek a divatíbóL A legelterjedtebb keresztnevekre — János, István, József, Sándor, László, Erzsébet, Anna, Mária — a változandÓ6ng törvényei aligha érvényesek. Más, kevésbé elterjedt nevek anyagában a divat szeszélyes változása már szinte fel sem mérhető. Ma igen furcsái juk, ha egy ■Ratal lányt Szidinek szólítanak. ha egy kisfiút úgy hívnak: Ödön, vagy Ignác. Pedig nflgyszöleink nemzedékében ezek a nevek oly megszokottak voltak, mint akár a Rozália, Veronika, Olga. Az 1895- ös anyakönyvijén egymást érték ezek a nevek; a férfinem leginkább a Pál, András és a János nevet kapta akkoriban. A fekete, ma sem fakuló antracén tintával írt bejegyzések tévedéseket is őriznek, például az egyik leányzónak így álil neve a régi lapokon: Kornél. Rábukkanhatunk ilyen -öreg”, ritka nevekre is: Szeréna, Bianka, Paulina, Frida; a férfiaknál: Márk. Salamon. helyzetére, legfőbbként pedig élők élősködő, úrhatnám hóbort jára. Az 1930-as anyakönyvben is találunk erre példát. Az esztergályos apa például a Zita nevet diktálta be leányának. Egyszerű hós- tyai földműves az apja a Cézár névre hallgató fiúnak; ennek női változata is fellelhető egy esetben — Cezarina. Az a vegyesáru-kereskedö, aki leányának a Lilla nevet adta, bizonvára ismerte Csokonai Lilla-verseit. Két hor- dógvári tisztviselő is különleges nevet választott lánykájának: Bernadette, Stefánia. A még fiatalabb anyakönyvekben ilyen nevek rejtőznek: Ligia, Alexandra, Joze- fin, Brigitta. 1936-ban egy mozdonyvezető apa talán a svéd király tiszteletére neveztette fiát Gusztáv Adolfnak. A névadásnak és névdivat- nak tényeződ sokfélék lehetnek. Az 1930—40-es évek ébredő magyaros, nacionalista áramlatának anyakönyvi bizonyítékai például az eredeti vagy ál-„ősmagyar” nevek: Árpád, Mátyás, Attila, Csaba, Kont, Csanád, Bedre. Érdekes jelenség, hogy egyes nagyhatású irodalmi művek alakjainak neve válik kedveltté, népszerűvé. Jókai Aranyemiberének köszönhető például a Noémi, a Tímea. Az axanyember című új magyar film bemutatója után sók Noémi és Tímea nevet jegyezték be az egri anya- könyvbe. Vörösmarty töredék eposzából, a Délszaki tündérből ered a Dalma név. Fel kellett figyelni az újabb bejegyzések között két névre is: Romeo, Anita. Az utóbbinál először a híres svéd szőkeségre, a neves filmsztárra Anita Ekbergre gondoltam, de az Anita névadás mögött valójában nem ő áll, hanem a tv-bébi, aki ugyancsak az Anita névre hallgat. Hangulat, harmónia A névadásnak hangulati értéke is van, pontosabban azt is mondhatnánk, vannak szép és esztétikus nevek és vannak, amelyek ezek híjával szerepelnek a vezetéknevek mögött. Sorolhatnánk példákat, de nem tehetjük anélkül, hogy sértődöttség ebbő ne származzon. Hiszen a saját neve mindenkinek szép. És mit csinálhat az a polgár akinek van némi kritikája és elégedetlen a nevével? Egyszerűen megváltoztathatja. mert törvényeink lehetőséget nyújtanak az utónevek megváltoztatására is. A névváltoztatás lehetőségével sokan élnek is. Ez elkerülendő, helyes hanem ötletszerűen történik a névadás, hanem gondol kodva.Receptet adni erre persze, lehetetlen. Korábban a szülők, nem ritkán négy-öt nevet is bediktáltak az anyakönyvbe, talán épp arra gondolva, hogy a gyermek majd kiválassza ezek közül a neki leginkább tetszőt. Példák: Judit—Martina —Gabriella—Mária—Magdolna—Sibilla, Flóra—Lenke— Blanka. Éva—Ligia—Mária.— Magdolna—Veronika fctb. Ám meglehet, hogy a több név azért volt, mert a szülők, rokonok nem tudtak egymással megállapodni, s ahány név szóba került, azt mindet bejegyeztették. 1953 óta kettőben maximálták a beírható utónevek számát, s wa!;- ran az egy névnél, maradnák most már a szülők. ötén előtt Hatvanban Száxhatvanííiérom napos kampány — Jubileumi csúcs Már k eszütnek az idei cukorrépa fogadására munkást dicséri az élért 106 százalékos teljesítmény. Napi cukorberaktározási tervünknek is eleget tettünk becsülettel, viszont egyéb termelési, gazdasági mutatóink a vártnál rosszabbul alakultak. Objektív akadályok... — mondja a főkönyvelő, Benyó Pál. — A tavalyi répa cukortartalma sajnos jóval alatta volt a tervezettnek, s ez károsan befolyásolta a teljesítést... Exportunkról viszont' ismét elégedetten szólhatunk: 77 millió forint értékű nyugati kötelezettségünknek 210 százalékban eleget tettünk! E tisztes eredmény eléréséhez nagymértekben hozzásegített a tavalyi három és fél millió forintos önköltségcsökkentő beruházás során üzembe helyezett új műgyantás színtelenítő berendezés is. — Mint minden kampányban, természetesen most is, akadtak kisebb-nagyobb nehézségeink. Szezonkezdetkor a rakodó létszámban mutatkozó hiány, néhány esetben szállítási problémáik, főleg az őszi __ Ko rjelző nevek A nevek korjélzők is. Olykor következtethetünk a nevekből a szülők társadalmi Klubfoglalkozáson Bükkszéken (Könczöl Ernő tudósító): A Hazafias Népfront községi bizottsága Bükkszéken a téli hónapokban színvonalas és rendszeres ldubfoglalkozásaku i' tartott. Zrínyi Miklós halálának 300. éves évfordulóját is ilyen kereteik között rendezték, közben ismerkedtek korával, a ^ költő müvével. Ezt követően Galambos Lajos Isten őszi csillaga című művét vitatták meg könyvankét formájában. A februári foglalkozáson Munkácsy Mihályra és Der- kovics Gyulára emlékezitek. Életrajzuk ismeretetése után mindkét festőnek elemezték néhány ismert képét, majd műveik reprodukcióival ismerkedtek. A képzőművészeti ankétet a községben működő felnőtt énekkar szereplése tarkította. Mátrai és palóc dalokat énekeltek, s szép csokrot kapott a klub vendégserege a baráti népek dalaiból is. ■ A következő klubfoglalkozásra áprilisban- kerül sor. 4 r'MPÜJS&G képét nem tehetik közzé. — Nem úgy értet-, tem. Én nem a külalakról, hanem a tartalomról beszélek. Zavar engem a hasán lévő két sor. El kell tüntetni. V. SZLÁVION: ilyesmit Ha gyakorlatot szerez, saját maga fogja csinálni. — Rendben van? — Részemről rendben. Menjen a rovatvezetőhöz. A rovatvezető egy fehér lepedővel leteMűtét — De ...azok sikerült sorok. S félek, hogy fájni fog. — Gogolnak .talán nem fájt a Holt lelkek második részének elégetése? —- Neki könnyű volt elégetnie a papírt, de nekem saját testemből kell kivágni. S méghozzá a legfájóbb részen... — Legyen nyugodt, biztos kezekben van — nyugtatott meg. Majd elővette a műtőkést. A „könnyűnek” nevezett műtét után csupán pár öltés maradt a verssorok helyén. — No, most már sokkal jobb! — mosolygott. amikor újra elolvasott. — Fájt? — Fájt — vallottam őszintén, —■ Hát igen. Még ritett nagy asztal előtt ült. — Feküdjön le, — mondta. Lefeküdtem. — A bal lábán lévőket mind el kell tüntetni, — állapította meg a diagnózist. — De akkor — próbáltam ellenkezni, — fölöslegessé válik * jobb! — Bevallom, fiatalember, hogy nekem a jobb sem tetszik. Gyorsan szurkaim kezdett egy tűvel. Vonaglottam a fájdalomtól. — Szörnyű, amit csinál! — kiáltottam. — Semmiség az egész. Ebbe még 'nem halt bele senki, — Azonnal tegyen egy pontot! *— k&ytyootQQkesBb* — Nem, kérem. Ide pontok kellenek.< igy, így, így. — és] háromszor jól belém-, döfte a tűt. Amikor ‘ kissé magamhoz tér-, tem, megkérdezte: ■— Jobban van? — Szörnyű... — Ii-( hegtem. — No, keljen csak i fel, fiatalember, még; a főszerkesztőhöz is ‘ be kell mennie. — Sajnos, nem tu-\ dók— Bevitték hordágyon. A főszerkesztő egy< kivilágított, ‘ tágas1, szobában állt gumi-, kesztyűvel a kezén, köpenyben. Mellette a titkárnő, szintén < talpig fehérben. Le- ] tettek. A főszerleesztő fölém hajóit... Rövid parancsok röpködtek: — Műtőkés!. Kámfor!.» Fogó’.." A többire már\ nem emlékszem. Amikor két hét ] múlva sápadtan és soványan elhagytam a szerkesztőséget, a, szerkesztő erősen megszorította bepó- lyált kezemet és így szólt: — Gyenge költőnek bizonyult. Nehezen bírta. De adók egy tanácsot. Ezután csak- ’ is papírra írjon. Az i többet kibír. Fordította: Baraté Rozália. Sok bosszúságot okozott az is, hogy a répára ragadt földdel együtt kődarabok is kerültek szép számmal a csatornákba, amelyek egy-kettőre kiverték a szeletelőkések élét. Ilyenformán elég gyakran kellett élezni, cserélni a vágókat .;. Ellátásunkban, kiszolgálásunkban nem voltak zökkenők. Volt vizünk is elegendő, adott a Zagyva: nem kellett igénybe vennünk a tavaly fúrt kutakat... A berendezés, a gépek állták a szokatlan igénybevételt. Jól sikerült, eredményes volt a tavalyi nagykarbantartás: üzemzavar miatt nem volt kiesésünk. Az embereik? — Köztudomású, hogy a cukorgyárak jobbára idénymunkásokkal dolgoznak évről évre, ( akiktől nehezebb megkövetelni a fegyelmezett munkát. Tapasztalataink mégis meglehetősen kedvezőek: alig volt egy- kettővel bajunk a kampány alatt. Italozásért kellett néhány esetben figyelmeztetést adnunk... Egyébként egyre több a visszatérők száma, akUc esztendőről esztendőre eljönnek a gyárba, s mert ismerősek már, mert közénk tartozónak érzik magukat s újra meg újra számítanak az innét kapott keresetre: megbecsülik magukat, betartják a rendet;- Az emberekkel kapcsolatban inkább másféle problémáink voltak: utaztatásaik. Nagy számban ugyanis bejáró munkások, Jászfényszaruról, Pusztamonostorról, Hortról, Kesédről érkeznek. Gondot jelent gyárunknak a szükséges autóbuszok bérlete. Nagy a kiadás. Jó lenne, örülnénk neki, ha az AKÖV valahogy módot találna arra, hogy ezekből a községekből több járatot indítson a műszakváltásokra. Alig hisz- szűk, hogy anyagilag károsodna ezért — irú viszont sokat megtakaríthatnánk... A hónap elején — február kilencedikéig — zakatolt még a gyár. Most csendes. Készül a májusi jubileumra, de inkább már az új szezonra, az idei őszre. A berendezés nagy részét már szétszerelték. Gondos karbantartás folyik mindenütt* lelkiismeretes „gyógyítgatás?% fiatalítás, szorgalmas, összehangolt munka. Ügy mondják, úgy akarják* hogy a nyárra, augusztus 25-re megtörténhessen a hatvani cukorgyár „főpróbája”, startra készen álljon az üzem. S szeptember elsejére befejeződhessen a százmillió forintos beruházás utolsó szakasza is, bekapcsolódhasson a termelésbe a II. HC-kazán! Szezon után, szezon előtt —> egész évben munka: közös terveinkért... feyóni) 1965. február ZG* pen«* Traktorra ülni. de hogyan? X/’alahol valami nincs ' rendben, mert a propagandánk és a lehetőségeink között hézag van, s ez nem jó. Legalábbis nem ei’edményes. Nevezetesen arról van szó, hogy az iskolákban most, a pályaválasztás idején nagyon sok szó esik a fiataloknak, a végzős nyolcadikosoknak a mező- gazdaság felé való irányításáról. Hát ami azt illeti, valóban nagy szükség lenne az új garnitúrára, azokra a fiatalokra, akik, majdan elsajátítva a korszerű mezőgazdasági gépek kezelését, felváltják az idősebbeket. Igen ám, de ezek csak szavak. Osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, s egyéb helyéken elhangzó szavak. Uram bocsa’, néhol még arra is sor kerül, hogy levetítenek egy agyonkopott kópiát arról, hogyan szánt az ország legjobb traktorosa. A gyerekek megnézik. de vajmi kevés lelkesedés ébred bennük a mezőgazdaság iránt. Nem jó ez az írásos és beszélgetős propaganda. Nem jó a felnőtteknél sem, hát még a mindenre kíváncsi gyereknél? Ezt akarta áthidalni, 9 ezen akart. ■ cvako-rlati módon segíteni Szabó István, Eger város úttörőtitkára, az úttörőház igazgatója akkor, amikor már évekkel ezelőtt nyaggatni Szezon A ritka nevek — ezek többnyire nevetségesek — eltűntek; Margit-ot is csak itt-ott találná már, a Rozália és a Borbála pedig fehér holló a nevek sorában. Sok manapság a Marianna, Zsuzsanna, Ágnes, Csilla, Tünde, fiúknál a Csaba. Zsolt. Ha miértekre keresünk választ — miért ez vagy' az a név vált divatossá — csak találgathatunk. A divat a nevekben is szeszélyes. A nevek is úgy jönnék divatba, úgy tűnnek el, mint az abroncsos szoknya vagy a fekete harisnya. S ahogy a divatdiktátorok nem tudhatják a jövőt, az anyakönyvi bejegyzéseket vizsgáló sem jósolhat: milyen nevek tűnnek él s milyen nevek jönnék még divatba. Pataky Dezső A prizmákból elfogyott mind a répa. A hosszú vasúti szerelvények, dübörgő vontatók, nehéz teherautók messzi kanyarodnák a gyártól. A hatalmas betonmedencék kiürültek, leszaladt a víz az úsztató csatornákból — elhallgattak a gépek: megcsendesedett az üzem. Hetvenöt év legnagyobb munkája, százhatvanhárom napos kampány után csendben jubilál a hatvani cukorgyár. Az egyik emeleti .irodában — az elmúlt szezonról beszélgetünk. Harmincnyolcezer vagon répáról — Pest megyétől Biharig 260 átvevőhelyen gyűjtötték össze — 5 ezer vagonuyi cukorról. kristályról és finomkristályról. a mögöttük hagyott szezon eredményeiről, hibáiról s az idei őszre való készülődésről — A feldolgozott répa meny- nyiségét tekintve, gyárunkat, s a három műszakban hétköznap, vasárnap dolgozó ezer ! Beléptem a szer- kesztőségbe. \ — Jó napot! — > mondtam. ! — Jó napot! — , dörmögte az illetékes ’ munkatárs. í — Verseket hoz- i tam, — szóltam fé- | lénkén. > — A loéziratókat \hagyja a titkárságon. , — Nem tehetem, ‘holnap munkába kell 1 mennem. . — ...Mondom, adja le a kéziratokat és > nyugodtan mehet a > dolgára. , — Kérem... szóval, *én magam vagyok a | kézirat. > — Maga?! * — Igen. Bekapcsolódtam a papírral ta- ‘Icarékoskodók mozgalmába, s azóta ma- >gamra írom, illetve \ tetoválom a strófá> kát. ' — No, és mit akar? > — Szeretném, ha 1megnézné a verseimet J és ha mód van rá, >közölnének néhányat \az újságban. ‘ — Vetkőzzék! — * mondta határozottan >és feltűrte a kezelőijét, majd elolvasott i rajtam néhány sort. *— Nem rosszak, de \ilyen formában mégsem lehet szó a köz' lésükről. ; — Természetesen, i — helyeseltem, i—* ’meztelen ember lés* Készítik a melegágyakat a kápolnai Alkotmány Tsz-ben v Régen foglalkoznak kertész- ? kedéssel a kápolnaiak. Az idén 5 is 120 holdon termelnek do- > hányt, paprikát, paradicsomot cés dinnyét a termelőszövetke- Szetben, valamint egyéb kertéj iszeö növényféleségeket. A jó ? kertészkedés első feltétele a ? melegágykészítés, amelyről c már február eflső félétől gon- tdoskodnak. Az 1900 négyzet- ? méternyi melegágyhoz meg- S kapták a vetőmagvakat és a iáét Só kerté» elkészítette a szakaszos magvetés tervét. A melegágyakat szakszerűen készítik, vetés előtt Ferbánnal fertőtlenítenek, négyzetméterenként 16 dekát használnak fel belőle. Gondoskodnak az ablakkeretek másfél százalékos rézgálicos lemosásáról. Amint az időjárás engedi megkezdik a magvetést és a palántanevelést, hogy minél előbb szállíthassanak primőr zöldségféleségeket a környező piacokra.
