Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
Megkerült a milói Vénusz karja A művészettörténészek, a régészek és az antik művészet rajongói nagy izgalomba jöttek: megkerült a milói Vénusz karja. Ezt a tényt Ahmed Res- seim, török professzor jelentette be a török hatóságok által a külföldi turisták számára kiadott egyik bulletinben. A professzor megírja, hogy a gyönyörű, márvány istennő menthetetlenül elveszettnek tartott karja jelenleg török magánszemélyek tulajdonában van, de hajlandók azt ajándékba adni a török államnak, ha a híres szobrot Párizs átadja Isztambulnak. A tárgyalások végett régészekből álló bizottság készül Párizsba utazni. A török tudós felhívja a francia hatóságokat: — Adjátok vissza nekünk a milói Vénuszt és mi visszaadjuk neki a karját! A szobrot 1820 februárjában találták meg Milosz szigetén. A sziget akkoriban az Ottoman birodalomhoz tartozott. A szül. tán egyik bizalmasa megpróbálta megszerezni az értékes leletet. Azóta csaknem másfél évszázad telt el. Milosz sziget görög terület lett. A görög hatóságok nem egyszer kérték Párizst. hogy adja vissza a szobrot, de hasztalanul. Most a török régészek próbálkoznak vele. Ma már bizony a nők sem járatlanok a természettudományokban. Észreveszik, hogy a NEON nem „világítógáz”i hanem nemesgáz. Pedig az előbbire oktatja őket a keresztrejtvényben a Nők Lapja. Felhívjuk a hölgyek figyelmét, hogy a világítógáz, vagy más néven városi gáz, többféle gáz keverékéből áll (hidrogén, metán, szénmonoxid, széndioxid, nitrogén, stb.). Ennek a fő jellemvonása, hogy ég, fűt, mérgez, elfogy és ezért a fogyasztási számlát ki keli fizetni.., A neon a társaival együtt hélium, argon, kripton, xeno- radon) a nemes gázok soi-áha tartozó elem. Azért nemes, mert nem vegyül, kémmilag semmivel, tehát nem is ég. Igaz, hogy „neoncső”-be töltve villamos kisülések hatására vörösen világít, de ez igazán nem, teszi őt világítógázzá... Kellemetlen helyzetbe került Julius Nyerere, Tanzania elnöke. Mikor Pekingbe utazott, egyszerre talán két városból kellett volna elindulnia.. Az Esti Hírlap szerint Dar és Sa- laamból indult el. Persze rájöttünk, hogy ez a két város azért egy város. Afrika legmodernebb kikötővárosa, úgy hívják, hogy Dar es-Salaam (dár esz-szelem, a „béke városa”). Esz és nem és ■ ■. Ugyariott olvastuk, hogy a Velencei-tavon a jégvágók egész vasárnap dolgoztak és mintegy 15 mázsa jeget sikerült a vermekben elraktározni... Egy vasárnap, egész napi munkával 15 mázsa jég? Nem kevés ez? Nem tudtuk eldönteni, mert ugyanott olvastunk egy másik címet is: Ezer vagon jég a Balatonból. Kis tó, /ás jég, nagy tó sok jég... Majd kiderül tavasszal, hogy melyik volt a helyes. Az Elet és Tudomány szerint a legtöbb nyelvet Izrael lakosai beszélik, fejenként átlag hármat. Utána Svájc következik két idegen nyelvvel... Mind a két országot első helyre kellett volna sorolni holtversenyben. Miért sorolnánk Svájcot a második helyre, amikor ott is 3 nyelvet beszélnek. Két idegen nyelv mellett mindenkinek van ott is egy anyanyelve ... Kettő meg egy az szintén három... (szemes) IIAMIjET Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a film nagy nemzetközi elismerést kapott: a velencei fesztivál díját vitte eL Az elismerés mellett vitákat is kavart, mint minden, olyan film, amely merész kezekkel nyúl nagy témához, a hagyományokhoz és a világirodalom kimagasló alkotásaihoz. A film rendezője, a hatvanéves Grigorij Kozincev mögött tucatnyi film áll, közöttük a szélesvásznú Don Quijote. Az irodalmi élmény tehát nem először izgatja a rendezőt a képekben. való fogalmazásra, A rendező — merészen és helyesen — képekben adja vissza a dráma és Hamlet lelkivilágát. Lenyűgöző látvány a helsingőri sziklák monumentalitása. a várfalaik, a bástyák magasodó sora. a tenger zaj- gása, hullámverése és időre figyelmeztetése. Helsdngőr falain reliefek ijesztenek és figyelmeztetnek. A királyi vár falai között egy gyilkosságon vett trón hangos, fényes dáridója folyik. gobelinek, ékszerek, drága bútorok között, olyan mennyezet alatt, ami fölött mindig szürkén felhős az ég. Rab itt mindeniki. Hamlet a bosszú rabja. Claudius a gyilkosságé és az aljasságé; a királyné Claudius foglya, a közös véteké, de a lelikiismereté is. Mindezt a szörnyű és verítékező eggyézártságot a bástyák, a sziklák, a felvonóhíd, a Szór jet filmváltozat kapurács felnagyított valósága testesíti meg. Talpnyalók nyüzsgése között magányosan bolyong Hamlet, akit az éjszakai jelenés bosz- szújára figyelmeztet. Shakes- peare-nél Hamlet ifjú hős. tele kétségekkel és bizonyosság után. kutat, a teljes bizonyosságot keresi apjának gyilkosáról. A filmbeli Hamlet az éjszakai jelenés szózatát valóságnak veszi és innen indul el. hogy teljes elszántsággal álljon bosszút apja haláláért. A film Hamletje érett férfi, csak néha játssza a bolond bizonytalankodását; minden, pillanatban kínozza a bosszú beteljesedése Ophéliáiól is a kiábrándult és mindent ismerő férfi goromba elutasításával fordul el, amikor úgy érzi, hogy Claudius és Polonius a lányt is felhasználják ellene. Hamletet ebben a filmben a bosszú és a gyanakvás kíséri végig, kissé leegyszerűsítve és érzelmileg fogalmazott képekre bontva azt a gazdag és lélektanilag bonyolult világot, ami! Shakespeare megírt és amii a film pergése közben sem tudunk felejteni. Ügy érezzük, hogy nagyon lényeges szövegrészek és a drá mai fordulók szempontjába ; fontos dolgok maradtak Ham> let tragédiájából bemutatta- Jnok. Remekbe sikerült részle > tek mellett (mint pl. a sírásóival folytatott párbeszéd is! hiányzik a filmből Claudius Simája, amely Hamlet belst i töprengésére olyan szívbemar- Jkolóan és teljes bizonyosság- >gal mutat rá. A filmben Ham- Jlet csak beszél töprengésről ; jelleme és elszántsága szerini •azonban az éjszakai jelenéi Jután határozott célja van; £ kritikán játszott őrület pajzsé l mögött hosszait állni minder »bűnösön. J E rendező a Shakespeare-: i szöveget is, a jeleneteket ú ?úgy használja fel, hogy a képsorok lelkiállapotokat fejezzelek ki. Nem törődik azzal !,hogy a drámai sodrás, a drá- »mai cselekvés miként sepr Jegész Helsingőrt végzete felé i Polonius meghal, Hamlet ledö. ijfi, mert eüővisvázatlan volt »Ophelia eszét veszti, mert apuját éppen az gyilkolta le. aki: I, szeretett. Laertesz haddal tá- ?mad Helsingőrre, mert bosszú »akar állni apja gyilkosán. P ksok mozgás, a sok külső felvé J tel közben a drámai csomózó: Jszétbomüik. A rendező szét is teríti éppen azt a je&eoefei Esik és az autóbuszba besüvít az eső. Egy kis ablak nyitva. Ki-ki a maga módján reagál. — De nagyon melegünk van! — így az egyik és görbén néz a kalauznőre. — Csukd be, Józsi! — bíztatja egy parancsoláshoz szokott női hang a „rabszolgáját”. Józsi nekirugaszkodik, illetve csak rugaszkodna, mert közbelépnek. Egy göm- bölyded honpolgár megszólal: — Majd fizet, ha kitöri! — Józsi, ereszd el — sikkant a főnökasszony, mintha az ártatlan magától vetemedett volna arra, hogy megragadja a feltűnően drága ablaküveget. Az ablak nyitva marad. Egy gyenge virágszáj. tesz még némi vá- nyadt. kísérletet. Kis keszeg ember, tőle telhetőén rángatja is. Persze hiába. Egy szolgálaton kiSiti tÚDsas lúíílt viili, jól megtermett kalauz áll az ajtónál. Figyel, az arcán némi fölénnyel. Vár, mint aki majd csak a döntő pillanatban lép színre. Egyelőre enyhe megvetéssel lesi a kísérletezőket. Amikor már nem kísérleteznek, megindul. — Majd én! ... a mondatot nem fejezi be, de kétség senkiben sem marad. Ha minden kötél szakad, akkor jön ő. A kötél szakadt, tehát jött. Rántott egyet az ablakon. Nem mozdult. Tégy csodát! — mondom magamban — ragadjon be a nyomorult! A kalaiiz szétnézett, de nem láthatott az arcokon mást, mint feszült figyelmet. A vihogás lehetősége kétségkívül * levegőben lógott, de pillanatnyilag mindenki figyelt. A kalauz rántott még egyet. Ez már nagy rántás volt, sokkal nagyobb, mint az első. — Bravó, ablak! — mondta valaki félhangosan. Az „áldozaf elvesztette a fejét. Kivörösödött és rángatott. De ha a komoly rángatás- ra az ablak nem indult meg, most már végleg megmakacsolta magát. Esdckelve nézett körül, de ez már nem jelentett semmit. A nagy darab ember kissé összetöpörödött és visszament a helyére. A közönség derült. A közjátéknak azonban nem volt vége. A kárvallott menyasszonyával utazott és az ablakot mintha csak azért vette volna „kezelésbe?’, hogy előtte nőhessen. !a „vereség” tehát annál fájóbb volt. A busz azonban egy újabb megállóhoz közeledett és a menyasz- szony, aki a történeteket látta, részvevőén megszólalt: —■ Nyomd meg S gombot! Mint aki vizbeful- lástól menekül meg, lélegzetet vett és elindult a gomb felé. Látszott rajta, hogy az előbbi „vereséget” csak úgy teheti jóvá, ha megnyomja a gombot, amelyik majd a megállóban „kinyitja” az ajtót. Ez most már számára létkérdésnek látszott, mintha mondaná: „Rendben van, az ocsmány ablak miatt póruljártam, de ez mind semmi, ezt nézzétek meg, majd amikor én megnyomom a gombot. SaJeféléképamelyben a sors beteljesül Helsingőr felett a bajvíváa után; Hamlet ki támolyog a várfalak alá onnan, ahol anyja, Claudius és Laertes holtan fekszenek. A bástyák alatt hal meg. Ez az elomlás azonban más, mint amit Shakespeare tragédiájában megismerünk. Ez a film valóban filmváltozata Shakespeare tragédiáján nak és nem azonos azzal. A rendező törekvésé — az ugyanis. hogy mindent a kép, a mos. gás és a zene ötvözetével fejez, zen ki — több ponton vitatható. Mégis élmény, mert olyan nagyszerű részletmegoldásokat kapunk, mint a várkapu, a tűz loboígása, a tenger, a sziklák szürke és fenséges harmóniája. Ophelia kétarcú tánca két ellentétes hangulatú jelenetben, a sírásóval történt beszélgetés. Hamletet nem fogadhatjuk el eddigi élménye, ink miatt, de Ophelia arca ben. nünk is gazdagabb lett ezzel a felfoigássaL Hamletét Szmoktunovszkij alakítja. Mindenben a rendezd elképzeléseit fedte. Jeles szí-» nesz, a nagy monológnál azon. ban nem érzékelteti mozdulat» lan arca és elrévedő tekintető azt, amit a shakespeare-i sző. vég olyan plasztikusan elénk tár. Vertnyinszkája Ophéliája nemcsak szépségével, de esz- köztélén őszinte átélésével is hat. A rendező mellett meg kell említenünk Gricjusz operatőrt, aki érzékletesen ülteti át képekre a rendező elgondolásait, Sosztakovics zenéje — különösen a záróképben — pótolja azt a drámai erőt, aminek ki- fejezését a rendező a zeneszerzőre bízta. A magyar hangok közül Bessenyei Ferenc tetszik igazán. aki hangjával fedi a Clau. diust alakító Nazvanov játékát. Latinovits Zoltán a karakterétől idegen Hamletet nem adhatja vissza úgy, ahogyan azt a rendező elképzelte. A tölbbá hangoknál bánt. hogy a gvors beszédet nem mindig lehet érteni és nyomon követni. A rendező Kozincev merészségét és művészetét dicséri a sikeren kívül az a nem leki- csinylendő tény is, hogy pályája csúcsán is mer és tud valami újat és merészet alkotni. Még akkor is, ha azon lehet és kell is vitatkozni. Farka* Andris ■ megmutatja, mit tud, mindenki kíváncsi rá — mivé is fejlődött? — Ez az oktatási forma az ! életben polgárjogot nyert — : mondja az igazgató, s neki van • igaza. — Érettségit, szakmát ad, ■ ez a jövő útja. Formálja a gye- ; reket kívül, belül, emberré te- i szí, hiszen olyan munkakapcsolata van, amit semmilyen i tankönyv nem helyettesíthet. A : fizikai termelőmunka hatása ; ezekben az osztályokban egyre erősödik. Ez megmutatkozik a neveltségben, a fegyelemben, tanulmányi eredményben és a társadalmi munkában egyaránt. . Ebből következik, hogy egyre ; inkább különleges helyet foglalnak el az iskoláközösségben. ök az aktív mag iskolánk társadalmában. Rájuk lehet alapozni a KISZ-élefben éppúgy, mint a társadalmi megmozdulásokon. Vannak még feladatok. Ahogyan ezt a szakközépiskolát megfelelő tudományos tervezés és előreszervezés, a tárgyi és személyi feltételek megteremtésének alapos átgondolása teremtette meg, úgy van most soron egyéb, menet közben felmerült probléma megoldása. Például az iskolán kívüli, szakköri és társadalmi munka tudományos megt ervezése, beépítése az iskolai keretbe, de a szakközépiskolának megfelelő igényességgel. Szerencsés helyzetben van az iskola, mert a szakképzettség perspektivikus jellege azt mutatja, hogy nagy szükség van az itt tanuló jövő szakmunkásokra. Azzal búcsúzunk, amit az egyik vendég mondott még as irodában; Jó, hogy ilyen ko- , mór itt fenn, mert ahogy kilép az ember az irodából, megcsapja a frisseség szele, s ahányszor újra jön. mindig talál valami újat, valami érdekeset — amit érdemes továbbadni! Igaz. Az iskola tanári és mérnökökből, technikusokból álló oktatói kara nagy munkát végzett eddig is. Nemcsak a műhely országosan első félál- , lftásában, hanem a tanulás és a munka kapcsolatának, a műszaki elméletnek és a gyakorlatnak életszerű összekapcsolásában, annak tudományos megtervezésében és kivitelezésében; Jövőre vé*ez az els5 szakközépiskolai osztály. Ök lesznek az első gyümölcs ezen a fán, amelynek ágain addigra megérik a többi is — a jövő útjának újabb és újabb szakiskolái. Cs. Adám Éva ű molekulák tőköve lehet egész sor igen fontos újszerű vegyianyagnak, amelyeket az orvostudományban, az iparban és a mezőgazdaságban alkalmazhatunk. Szintetikus előállítását elsőnek a 28 esztendős dr. Philip és E. Eaton, a chicagói egyetemen érte el pen lehet, de az mind' gyerekjáték ahhoz] mérten, ahogy én te-, szem. Abból tanulni lehet!” De sajnos elmaradt. A busz vége] jelé, valami alattamos, lélek leste ezt a pillanatot. És amikor a ka-] lauz keze félúton a* gomb felé közeledett,, gyorsan megnyomta a * hátsó jelzőt. Kigyul-] ladt a piros lámpa. , A kalauz arcán a1 tanácstalanságot pilla-] natnyi rémület váltot-> ta fel és keze a leve-' gäben maradt. Élszon- < tyolodott és mert köz-] ben az autóbusz meg-, állt és az ajtó kinyílt,' menyasszonyával ] együtt levánszorgott. < Az igazsághoz tartozik[ az is, hogy csak ö ván- szorgott, a meny asz-] szony nem. Az pöckö-', sen, egy kicsit meg-' sértve libegett le a' lépcsőn. ] Körbenéztem. Senki] nem mosolygott. < Eäaülüiar Kálmán Gyár az iskola alatt ■ a fegyelemmel, sem a felelősségérzettel — jegyzi meg a mű- ; szaki igazgatóhelyettes. Szavait néhány méltó adat támasztja alá. Az ; iskola átlaga 3,13 százalék. Egy kivételével valamennyi szak- 1 középiskolai osztály ezen szint felett van! Még egy érdekes mutató: a két szakközépiskolai első osztályban (egy erdész és egy esztergályos) a mulasztás átlaga mindössze harmada az iskolai átlagnak. — Nézzük tovább a „gyárat”. — No, ezzel az idézőjellel vigyázni kell — reagál a hangsúlyomra Sípos István igazgató, — mert Egerben ez az iskolai műhely a harmadik nagyságrendű forgácsolóüaem! Itt van például ez az új terem. Itt egy héttel ezelőtt még asztalosműhely volt. Gyorsan ki kellett telepítenünk, mert megjött az RF 20-as sugárfúrógép és társai, s az egész termet át kellett alakítani forgácsolómű- hellyé. Az asztalosok kihelyezett műhelyben működnek a Petőfi Kollégiumban. A gyárlátogatás véget ért. A vendégek egyike-másika elégedetten áll meg a gépek előtt Karokat mozgatnak, munkadarabot Élesztgetnek — értik, amit látnak. Bennem inkább tisztelet ébredezik, nagyon tisztelem ezeket az okos gépeket, és a hozzáértő embereket, s egyre inkább eluralkodik rajtam az érzés — milyen jó ilyesmiről írni! Milyen jó, hogy ilyen van. Hiszen igaza van az igazgatónak, amikor azt mondja: „Ez a jövő!” Valóban. Jelen ugyan, de ez a jövő útja. A szakközépiskolai képzés, ami végre eltalálta a műveltség és a szakma, a tanulás becsülete és a munka formáló ereje közötti legegészségesebb megosztást az újfajta embertípus kialakítása érdekében. Végerfdaiénvben^J; iskolát sokan úgy képzelik él, hogy ez egv-egy irányban mereven képző iskolafajta, ami „valahogy” érettségit is ad. Nem. Az esztergályos szakközépiskola tanulója az érettségi után gyógyszerész éppen úgy lehet, mint agrármérnök. De. .. ha ipari továbbkéozést választ — ami elképzelhető, hiszen pályát választott, amikor első osztályba lépett — akkor óriási előnnyel indul már a felvételi vizsgán. Természetesen sokféle hang — hivatalos és nem hivatalos — kering most a szakközépiskolák körül, de ez kell is, meg jó is. Születő iskolafajta, bölcsőjénél sok aggódó pedagógus bábáskodott, s most, hogy „beszélni’ kezd, hogy a harmadéveseken keresztül már • Uj szerkezet Sikerült merőben újszerű kémiai szerkezetű molekula szintézist létrehozná. Az újfajta molekulát, kocka (eubus), vagy hasáb alakja miatt „kubán"- molekulának nevezik. Mai kémiai tudásunk szerint a természetben nem fordul elő. A tudósok úgy vélekednek, hogy a „kubán’-molekula épíAz ódon falak hagyományait, múltja emlékei az egri Dobó István Gimnázium. A hatalmas, kicsit komor de méltóságteljes igazgatói irodában szinte játékszernek ha' a berendezés minden darabja Mégsem telepszik az emberrí a rossz hangulat, mert a beszélgetések csupa optimizmust, e nevelésbe vetett hitet és a Jövőt idézik. Vendégei vannak az igazgatónak. A pártközpontból és £ megyei pártbizottságtól látogatták meg elvtársai, nagy terveinél segítő barátai. Ök is az igazgatói iroda „antikságával’ ugratják az igazgatót, de egyikük hirtelen megszólal: — Pszt! Csend legyen ...! Tompa, egyenletes dübörgés reszketted az emeleti padlót. — Gyár az iskola alatt! Ez «vár a jelen! — Nem. Ez a jövő. Az utóbbi megjegyzést mái itz igazgató teszi halkan, de magabiztosan. Hamarosan kabátok, sálak kerülnek a vendégekre, mindannyian kíváncsiak Vagyunk a gyárra, ami a Széchenyi utcai iskola alatt dübörög. Kíváncsiak vagyunk az esztergályos szakközépiskolára, amiből csak ez az egy van ebben a megyében, s kiváncsiak a milliókat érő gépparkra, amivel országszerte ez az egy iskola dicsekedhet Lássuk a gyárat. A folyosón rend,es^ kényelmes közlekedési lehetőség a gyártermekbe. Az első ajtó az elsős tanműhely. A lakatosműhelyt most készítették el társadalmi munkában maguk a diákok, s így 60—70 00C forint helyett mindössze ötezer forintot költöttek el. Éppen festik a védőrácsokat. Egy teremmel beljebb a másodévesek dolgoznak. Zúgnak az esztergagépek, csavarokat készítenek a bázisüzemnek, a Hajtómű gyárnak. Ragyog a gyerekek arca. Nem nagyon figyelnek a vendégekre, leköti őket a munka. — Nem csoda, három hete, hogy itt vagyunk, s nem az üzemben, ahol csak akkor kaptunk önállóan gépet, ha a segédnek máshol volt dolga. Igaz, normában dolgoztak, nein értek rá annyi mindenre, mint itt az oktatóink — mondja Csuhaj Árpád, de látom, ő is siet, mert amint hallottam, itt is normában, külön megállapított ta- nulónonnában dolgoznak a fiúk. — Azért szeretünk itt lenni, mert itt mindenkinek saját gépe van — egészíti ki osztálytárs szavait Bodnár László. — Valóban érdekes dolog ez a munka. Itt tapasztalhattuk leginkább, a szakközépiskolánál. A fiúk normában dolgoznak. Ebben az évben ezzel a gépparkkal ezek a gyerekek egymillió forint értékű termelési értéket adnak át a népgazdaságnak. Ez a munka felelősségteljes, alkatrészeket készítenek a Haltóműgyámak. Felelősségtől les. tehát egyénenként elbírálható teliesítménvt hoz magával. Nincs is baj sem
