Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

Kövi János brigádvezetőt is a határban találjuk. Tél vé­gén, amikor a déli napsütésben már szaga van a földnek, ne­héz otthon tartani a földszerető embert. — Itt, kérem, erős kezű em­berre volt szükség, különösen az első időkben. Akik bírálták az elnököt, arról miért nem beszéltek, hogy ők mit tettek rosszul??? Egyik mondat a másikat kö­veti és kialakul a vélemény: Czifra Miklós érti a munkáját, nem vezeti rosszul a gazda­ságot. Magatartásán azonban sürgősen változtatnia kell! A fegyelemtartás, a rend megkö­vetelése nem egyenlő a durva türelmetlenséggel. A dolgozó tagok közül, akikkel szót vál­tottunk, Ipacs Antal kivételé­vel egy sem akadt, aki azt mondta volna: az elnök nem érti munkáját, le kell váltani! A parasztemberek higgadt bölcsességével bírálták az el­nök hibáit, de megtalálták benne azt is, amd becsülni va­ló. A hibák nagyító alatt Mi a helyzet tehát Andor- naktályán? Még több napos vizsgálódás után sem könnyű a kérdésre válaszolni. Tény, hogy a szövetkezet el­nöke gyakran túl kemény, sok­szor goromba és nem megen­gedhető módon beszél a tagok­kal. Hiányos a dolgozó tagak tájékoztatása is. Fontos ügyek­ről nem is hallottak az embe­rek. Mindez módszerbeli hiba, amelyen változtatni kell, mert a régi szemlélettel fejlődésük mostani szakaszán tovább lépni nem lehet. Az is világos, hogy az elnök egy sor kisebb-na- gyobb hibát vétett, divatos fogalommal élve — elszakadt a tömegektől — és ezt joggal ki­fogásolja a tagiság. Ezek a hi­bák, a tájékoztatás hiánya al­kalmat nyújtanak arra, hogy bizalmatlanságot szüljenek a vezetőség iránt. Egyetlen pél­dát: a tágok annyit tudnak, hogy az elnök szőlejét munka­egységre • kapálták be. Ez így történt Arról viszont nem tudnak, hogy a munkaegység­érték összegét idejében levon­ták Czifra Mikiás fizetéséből Rudas László Az alacsony, véznaterme­tű, többnyire kedélyes, szi- porkázóan szellemes, az el­maradottság és az ellenséges rosszindulatú nézetek ellen felcsattanó éles gúnnyal ha­dakozó férfi egy egész orszá­got tanított. Rudas László nevét néhány év alatt a vá­rosokban és a falvakban, az egyetemeken és a tanyai ol­vasókörökben egyaránt meg­ismerték. Könyvei, cikkei, előadásainak jegyzetei, ezrek kezén forogtak, oszlatták a homályt, árasztották a fényt, a világosságot. „A filozófu­sok a világot csak különféle­képpen magyarázták — írta mottóként a híres marxi mondást népszerű műve, a „Materialista világnézet” elé — de most arról van szó, hogy a világot megváltoztas­suk.” A marxista—leninista filozófia nagy tudósa volt, gazdag forradalmi tapaszta­latait, tudományos ismeretei­nek, műveinek összességét, népe felemelkedésének, a vi­lág megváltoztatásának szol­gálatában állította. Aligha van az országnak olyan járá­sa, városa — talán nagyobb községe sem — ahol ne él­nének tanítványai. A köz­ponti pártiskola tanára, a Közgazdasági Egyetem Kos­suth díjas rektora a felsza­badulást követő öt évben — 1950 tavaszán hatvanötéves korában bekövetkezett halá­láig — évről-évre a párt és állami élet vezető helyein dolgozó kommunisták száza­it nevelte, meggyőző erejű előadásaival, érveivel, nem utolsósorban saját harcos élete példájával 1885. február 21-én szüle­tett Sárvárott, Vas megyé­ben. Apja szegény sorsú bá­dogos volt, tizennégy gyere­ket nevelt Elképzelhető, bogy iskoláztatásukra nem volt módja Rudas László csillapíthatatlan tudásszomja hajtotta; művelődött tanult, s már tizennyolc éves korá­ban — 1903-ban a Szociálde­mokrata Párt tagja lett. Évek során felmérte, mi­ként egyezik a magyar pro­le táriátus helyzete, érdeke, s munkásmozgalom vezetői al­kalmaznak. Rájött, hogy C módszerek nem alkalmasak a kizsákmányolt munkás- és paraszt tömegek sorsának jobbra fordítására. Ezért már az első világháborút megelőző években az SZDP baloldali erőihez csatlako­zott. Egy életre szólóan elkö­telezte magát a forradalmi munkásmozgalomnak, s ah­hoz élete végéig szilárdan, megingathatatlanul hű ma­radt. A háború éveiben részt vett az antimilitarista cso­port küzdelmedben, később egyike lett azoknak, akik szükségesnek és elkerülhetet­lennek tartották egy új, for­radalmi munkáspárt létreho­zását. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja alapító tagjaként ő volt az, aki — mint élete utolsó napjaiban írta egyik visszaemlékezésé­ben, amelyben Leninnel tör­tént találkozását elevenítette fel — a magyar párt megbí­zásából ezer veszély és ne­hézség közepette Moszkvába utazott a III. Intemacionálé alakuló kongresszusára. A proletárdiktatúra idején a Vörös Újság főszerkesztő^ jeként dolgozott. Tudomás nyos munkálkodása az emig­ráció két és fél évtizedében bontakozott ki: élőbb Olasz­országba, aztán Németor­szágba ment, majd a Szov­jetunióba, ahol jelentős be­osztásokban dolgozott. Ta­nulmányait sok nyelven ki­adták, neve és munkálkodá­sa nemzetközileg ismertté vált , Itthon a felszabadulás után megjelent írásai szint» kivétel nélkül harcos vita­iratok is, amelyekben a kü­lönböző idealista nézetekkel szemben, a természettudo­mány felfedezései alapján, újabb és újabb tényekkel bi­zonyította a materialista vi­lágnézet igazát. Születésének 88. évfordu­lóján, tisztelettel és elisme­réssel emlékezünk rá, aki el­vi következetességével, har­cosságával, példás emberi magatartásával sok-sok ta­nítványának vált eszmény­képévé. Vadász Ferenc A 10 LAW HOLTIG TANUL évit Bözsíkc szép volt és fiatal. Mindemellett kedves, szerény és felettébb kellemes társalgó. Órákon át szó nélkül tudta hallgatni a fiúkat. Mindent he­lyeselt és mindent megjegy- zétt, hogy a következő találko­záson még értelmesebben tud­jon hallgatni. Bár erényei mel­lett buta is volt, annyit azon­ban megtanult: a mai kalória- dús világban már nem válik be a mama módszere, amely szerint a férfiak szivéhez a ha­sukon át vezet ttz út. Bözsike tudta, hogy a mai férfiakat nem a gyomrukon, hanem a hiúságukon keresztül lehet megfogni. Mert maradi is volt és min­denképpen férjhez akart men­ni. Sajnos a fiák manapság nem nagyon rohannak az anya­könyvvezetőhöz, ezért sze­génykének sok estén át kellett sétálnia és hallgatnia a fiúk széptevését, így aztán hamaro­san közel állt ahhoz, hogy „polihisztor” legyen. Jancsi szenvedélyes fiú lé­vén, esténként hosszú órákon át tüzesen suttogta, hogy csa­pata miért a legjobb csapat. Komoly szándékai voltak Bö­zsikével, ezért felemelte magá­hoz. Megismertette vele a be­csúszó szerelést, az előnysza­bályt és a lestaktikát. A leány hamarosan betéve esstergályozásről, Banditól a boncolásról, míg Jenő beavat­ta a birkózásban legjobban be­vált fogásokba. Mamája egy ideig csóválta a fejét, de aztán rájött: ennek a modern kornak megvan az az előnye, hogy okosodik a lány. Egyszer aztán megismert egy fiút Más volt, mit» a többi Nem próbálta őt vitathatatlan szellemi képességeiről és szak* mai tudásáról meggyőzni. Kü­lönös és lehetetlen alak volt Nem szólt egy szót sem, csak nézett azzal a két nagy gülü szemével. Ha esetleg szóra nyi­totta a száját, akkor sem ju­tott el a mondat végéig. Elpi­rult, dadogni kezdett és zava­rában azt sem tudta, mit esi* náljon. Bözsike számtalan át­unatkozott este után elhatároz­ta, hogy elhagyja. Ettől semmit sem lehet tanulni. Már majd­nem szakítottak, amikor más­ként döntött. Hozzá ment fe­leségül, mert rájött, egy fontos dolgot mégis ettől a mulya, ütedött fickótól tanult meg] nem a gólya hozza a mere, két.. Ősz Ferenc A Népújság évek óta figyelem, mel kísért az andomaktáiyai tér melőszövetkezet életét, munka ját. írtunk kezdeti lépéseikről ott voltunk az egyesülésnél éí őszintén örülünk gazdasági meg- ssiláxUulásuknak. A legutóbb zárszámadó közgyűlés viszont ar­ra késztet, mondjuk el megim véleményünket egy és más dolog, ban. Szándékunk a segíteni akarás, az előremutatds. Met; akkor Is, ba ezúttal a bíráló bang keményebb a szokottnál. Talán éppen most két esz­tendeje, hogy az andomaktá- lyai iskolában kezet szorított az alvég és felvég. A Búzaka­lász és a Petőfi Tsz egyesült. Az eltelt két év bizonyította az egyesülés helyességét és azok­nak adott igazat, akik hittek abban, hogy a hajdani két falu testvérháborújából az egyesü­lés révén béke születők és meg­teremtődik az alapja egy olyan gazdaságnak, amely szorgalmas munkával mindkét falurésznek egyformán biztonságosabb megélhetést nyújt Negyvennégy forintot ér egy munkaegység Andornaktálya büS2Íke lehet eredményeire. Büszke lehet gazdaságára minden szövetke­zeti tag, aki iparkod ásóval, két keze munkájával hozzájárult ahhoz, hogy ezt a gazdaságot most — két évvel az egyesü­lés után — a járás legszilár­dabb szövetkezetei között em­legessék. Az eredmények kö­szönhetők a vezetőknek — el­nöktől a munkacsapatvezetőkig — a pártszervezetnek, a falu kommunistáinak, a tanácsnak, de a járás, a megye minden segíteni kész irányító szakem­bereinek is. Andomaktályán az idén a megfelelő tartalékolás mellett negyvennégy forintot osztot­tak munkaegységenként A gaz­daságban megszilárdult a tmmkafegyelem. és A tagok kő:, rött most inkább amiatt akad vita, melyik munkacsapat men­jen dolgozni? A munkaegység­nek megnőtt a becsülete, a tisz­tességes munka után tisztessé­ges keresethez jutnak az em­berek. A közös vagyon herdá­lása. a lopás mánd ritkább és egyre többen veszik ki részü­ket a közös munkából Cseréphályha és személyi kultusz Az említett zárszámadó köz­gyűlésen lényegében két fel­szólalás hangzott el. amely felkavarta a kedélyeket. Ipacs Antal leváltott brigádvezető súlyos vádakkal illette a ve­zetőséget. az elnök személyét. Csak néhányat ezek közül: a tagoknak jogos járandósága van még a szüret idejéből. Az elnö1- goromba, csak a saját feje után halad. A szövetkezet pénzén ment üdülni és a csá- nyiáknák adta oda a 30 hold kertészetet. A szőlőjét a tagok munkaegységre kapálták ég prémiumot osztott a vezető­ségnek. Személyi kultuszt „csi­nál”, amit az is mutat, hogy a saját irodájában cseiépkály- hát rakatott Szemben ül velem Ipacs Ah, tel Megkérdezem. — Tudja, mi a személyi kultusz? — Én. kérem, tudom. Pár- tonkívüli vagyok, de jól isme­rem a huszadik és a huszon­kettedik kongresszus anyagát Pontosan ezt csinálja a mi el­nökünk is... Felszólalása a jegyzőkönyv­ben közel két sűrűn gépelt ol­dal. Bírálatában van igazság, de jelentős része a sértődött ember hangjából fakadó, té­nyekkel cáfolható vádaskodás, — Miért váltották le? Személy szerint az elnököt okolja. eljárását sértőnek tartja. Dokumentumokat jegyző­könyveket vesznek élő. ame­lyekkel bizonyítani lehet a le­váltás togosságát Tizenöt húsa asszony — egykori brigádjának tagjai — nyilatkoztak ellene. Durván, gorombán bánt ve­lük. minősíthetetlen, trágár szavakkal illette őket. — Én vagyok a kondás, ti vagytok a disznók — hangzott egyik kijelentése, — Hazugság! Mindegyt! I asszony hazudik. Miért nerr , kérdezték meg a felvégesiekei s is??? [ Később a „szilva-ügyet” em- - Ütem. Egy brigádvezetőnél kü- t Ionos súllyal esik latba a kö- [ zös vagyon eltulajdonítása. : — Pénz nem tapad a kezem. ' hez! Annak idején ő maga kérte az elnököt, tekintsen el az el- , járástól, ne büntesse meg : Most. a zárszámadó közgyűlé­sen ő bírált, nem mindig meg­alapozottan úgy. hogy sajái hibáiról elfelejtett említés' tenni. A bírálat jogán, amel­lett, hogy tényleg talált jog« bírálni valót is — nagy han­gon érdemtelennek és haszna­vehetetlennek iparkodott fel­tüntetni az elnököt, az egész vezetőséget. A másik ember, aki felszó­lalt a zárszámadáson és szin­tén több dologgal vádolva s vezetőséget. Ceglédi Ignác, volt ellenőrző bizottsági elnök. — Egyetért Ipacs Antal fel­szólalásával? — Nem mindenben. Az el­nök magatartása igaz sokszor helytelen. Durva, goromba. Azt szeretnénk ha minden dolgo­zóban testvért és segítőtársa­kat latna. Kommunista va­gyok és nem az emberek, ha­nem a hibák ellen harcolok... — Alkalmasnak tartja az el­nököt a vezetésre? — Igen, de változtasson a magatartásán! A gazdaságból most távozó főkönyvelővel szeretnék méf beszélni. Arra kérem, segítsen kimutatni, bebizonyítani, vagy cáfolni olyan dolgot, amelyre a közgyűlésen a felszólalók hi­vatkoztak. — Én, kérem, nem nyilatko­zom! Nem akarom, hogy ebből nekem valaha is kellemetlen­ségem legyen. Ha nyilatkoz­nék, abból csak baj lenne... Emlékeztetem, gddig 5 volt a főkönyvelő, tehát minden szabálytalanságért, amelyet el­hallgatott, vagy titkolni segít, maga is felelős. Titokzatosan ‘mosolyog és másnap hiába ke­resem Andomaktályán. Ké­sőbb kiderül, 5 maga tett fel­jelentést a népi ellenőrzési bi­zottsághoz a vezetőség ellen, de szerinte a vizsgálat nem volt elég alapos, nem tárta fel tel­jesen a hibákat. Gyanakvást szül, ha tájékozatlanok a tagok A párttitkárral iárjuk a ha­tárt Az új telepítésű szőlőiben húszán, huszonötén dolgoznak. Karókat raknak le, betonosz­lopokat szállítanak, távolabb kezdik a műtrágyaszórást. A hegyek felől fújó szél még hi­deget hoz, de a fagyó® időben is érződik: nincs messze már a tavasz. Asszonyokkal, férfiak­kal beszélgetünk. A párttitkárt, aki most jött haza öthónapos pártiskólárai, a régi barátság­gal üdvözlik. Néhányuk nevét papírra jegyzem. Múlt évi munkaegységük számát is, mánt az idegen számára egyik tájékoztatót, ki mennyit ’ tett tavaly a negyvennégy forin­tért. Miller József 381, Varga Istvánná 145, Varga Sándor 400, Bartuskáné 164, Lóczi Mi­hály 400 munkaegységet telje­sített, de a többiek is hozzájuk hasonlóan vettek részt a közös munkából. A közgyűlésről kerül szó. Néhányan összenéznek, aztán valaki előrelép. — őszintén szólva, nem elég népszerű az elnök. Sok­szer goromba, türelmetlen. Egy mások emiber azt mond­ja: a kocsi se megy jó irányba, ha nincs neki rúdja. A szél el-elkapja a hango­kat. az asszonyok is közelebb lépnek. — Milyen embernek tartják az elnököt? — Jól vezeti a gazdaságot. Nem magától van a negyven­négy forint. Az a hibája, nem sokat törődik a tagokkal. Sem­miről se tudunk, amit a veze­tőség ásónál. Nem tájékoztat­nak. mi a szándékuk, mi tör­ténik az irodában. Az is igaz, az elnöki 300 forin­tot kapott a kulturális alapból üdülésire. — Nem törvénytelen ez? Nem! De vajon egy magas jövelmű embernek szüksége van-e, hogy ilyen eszközökhöz fordul­jon? Mai napig elintézetlen a tagok járandósága a szőlőát­adást illetően. Ez is rontja a közhangulatot. És a vezetőség premizálását jóváhagyta ugyan a küldöttgyűlés, a tag­ság zöme viszont csak a zár­számadáson hallott erről. Nem lett volna-e helyesebb és böl- csebb, ha ezt a kényes kérdést az egész tagságra bízzák. Le­hetne sorolni tovább az ügye­ket, amelyek alkalmasak arra, hogy nyugtalanságot keltsenek a tsz-ben. Ezek nyújtottak ala­pot egy-két sértődött embernek is ahhoz, hogv „frontális” tá­madást indítsanak az egész_ ve­zetőség ellen, mit sem törődve azzal, hogy ennek a vezetőség­nek köszönhető elsősorban, hogy megszilárdult a helyzet Andomaktályán és a tagok, az emberek sokkal jobban él­nek, mint két évvel ezelőtt. A f5 figyelmet a tavaszi munkákra A megoldást a szorgalma­san dolgozó tagok véleménye, a pártszervezet állásfoglalása alapján lehet megtalálni. Az elnöknek okulnia kell a tör­téntekből és a jövőben minden fontos kérdésben ki kell kér­nie a tagság véleményét Helyes, ha megosztja a mun­kát másokkal és az eddiginél többet törődik a szövetkezet gazdáinak, a tagságnak ügyes- bajos dolgával A vezetőség fi­gyelje a tagság véleményét és nyomban reagáljon minden bírálatra. Ha felgyülemlőnek a bajok, nehezebb velük bánni. A tervtárgyaló közgyűlés meghatározza a. következő hó­napok tennivalóit A meddő viták helyett a fő figyelmet a tavaszi munkára kell fordíta­ni hiszen a tagság szorgalmas munkájától, a helyes, átgon­dolt irányítástól függ, hogy jövőre még több lesz-e a fo­rint, hogy elégedettebbek leaz- nek-e az emberek Andomok- tályání Szalay István A bírálat jogán... Disszonáns hangok egy zárszámadáson tr óta (tfWfAlnnA «... tudta a csapatok felállítását és a szabályokat illetően kép­zettebbnek mondhatta magát, min egy NB I-es bíró. Zoli a dzsesszért rajongott. Bözsike az esti séták alatt te­hát megtudta, mi a különbség a New Orleans-i és a luxem­burgi stílus között. Zoli átölel­te és a hátán tüzes hully-gully- ritmust dobolt, így nem csoda, hogy Bözsike otthon két faka­nállal olyan rumbaszólót vert ki a lekvárföző üst tetején, ; hogy összeszaladt a ház. De ebből sem lett házasság, ; így Laci kedvéért kénytelen volt megtanulni az új Moszk­vics adatait, valamint az ösz- szes autómárkák jelzéseit. Ha­marosan megtudta, mi az a ’ hengerfej-tömítés, dugulás, ■ foráulatszám és lóerő. Már ér­tett a karburátorpucnláshoz, : amikor ez a gálád Laci is '• odébbállt. így hát Kálmántól tanulga- ’ főit arabul, míg Lajos az evő- lút könyvelés rejtelmeibe vezet­te be. Tanult, tanult. Áhítattal, . csüngött a saját szakmájukat dicsérő férfiak ajkán és irigy­kedve gondolt arra az időre, . amikor a férfi szivének elnye­réséhez elég volt egy fazék . töltött káposzta, bőséges daga- . dóval. Ráadásképpen az idők folya­mán még Dezsőtől hallott az

Next

/
Thumbnails
Contents