Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
A gyártmányfejlesztés buktatói 18 forintért is „veszünk" egy dollárt ságosabb premizálással és réMunkát talál, aki keres lönféle szakmák területén. Így 120 forintért és Hol tartunk jelenleg, milyen eredményeket értünk el a műszaki fejlesztésben? Megyénk több műszaki, gazdasági vezetőjének véleményét hallottuk, mégis, aligha lehetne meggyőző és egyértelmű választ adni a kérdésre. Különben is nézőpont kérdése: a három év előtti helyzethez viszonyítsuk a mait, vagy a hazai igényeket és a külföldi termékek paramétereit válasszuk mércének? A korábbi években megyénk ipari üzemeiben inkább ötletszerű volt a műszaki fejlesztés. Még két óve is átlagosan alig 60 százalékos volt a műszaki fejlesztési alap felhasználása, de a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál a rendelkezésre álló összeg 15 százalékát sem használták fel. Pedig éppen ebben a gyárban elavult, 40—50 éves technológiával dolgoznak és köztudomású, hogy a műszaki fejlesztés leginkább a régi üzemekben elsődleges fontosságú. Lényeges fejlődés kezdődött a Központi Bizottság 1062. júniusi határozata nyomán, amikor a gépiparra vonatkozó határozatot aktívaértekezleten vitatták meg, a párt és a szak- szervezet bevonásával intézkedési tervet dolgoztak ki, hogy a műszaki fejlesztési feladatainak végrehajtását meggyorsítsák. Mindnyájam aikarjuk és joggal elvárjuk, hogy kifogástalanul működjék a kerékpár lámpája, ne bosszankodjunk az új rádió és televízió ismételt javíttatása miatt. Tehát nem szubjektív érzések, hanem a megrendelők, a felhasználók, a külkereskedelemben pedig a nemzetközi verseny diktálja, hogy korszerű és jó minőségű termékeket gyártsunk és a lehető legolcsóbban. Ezt a célt szolgálja a gyártmány- és a gyártásfejlesztés. A Filnoonszerelvénygyárban és a Mátravidéki Fémművek- ben az új gyártmány elindításával megkezdik annak fejlesztését örvendetes, hogy a Bervában készült kerékpárvilágítási garnitúrák minősége eléri a nemzetközi színvonalat és intézkedéseket tettek a műanyag kivitelű lámpák gyártásának feüszerszámozására. Jelentős sikereket értek el a villogok és a kürtök gyártásánáL De az orvosi fecskendőknél nem kielégítő a fejlődés. A Selypi Cukorgyárban műszaki fejlesztéssel — főleg a J-díffú- zió megoldásával — biztosították. hogy összes termelésük 90 százaléka exportképes. Vagy említsük a Selypi Cementművek példáját, ahol szívós kutatómunkával új alapokra helyezték a fehér cement gyártását és jelentős mértékben növelték a régi gyár exportlehetőségét. A Finomszerelvény- gyárbam korábban tömör anyagból forgácsolták a fecskendőié j eket, aztán végrehajtották a műszaki fejlesztési tervben meghatározott feladatot, a sárgaréz sajtolására tértek át és 1964-ben közel' egymillió forintos imporíonyagmegtakariíásl értek el. A Mátravidéki Fémművekben a külföldi festékek, kel takarékoskodtak és erre az évre még nagyobb célokat tűztek maguk elé. Sírokban a kerékpárlánc minőségének javításával elérték a nemzetközi szinvonalat, de rossz a gazdasági mutató, a kerékpárlánc gyártásánál 120 forintos költséggel érnék el egy dollár bevételt. a motorláncnál 30, a tubusgyártásnál 18 a G-mutató. Megengedheti ük-e magunknak azt a luxust, hogy 18 forint helyett 120-ért „vegyünk” egy dollárt? Természetesen nem. Főleg a műszaki fejlesztésen múlik, hogy versenyképesek legyünk a nemzetközi piacon és ugyancsak a cmártmány-, illetve a avá'rtásfejlesztésnek köszönhetjük. hogy több száz millióra növekedett megyénk ipart üzemeinek exportja. összefoglalva megállapíthat, faki hogy a múlthoz képest megyénkben eredményes a műszaki fejlesztés, de a követeire -nyékhez és a lehetőségekhez képest lassú a fejlődés. Milyen tényezők akadályozzák a gyorsabb és eredményesebb haladást? Zavaróan hatottak az iparj átszervezések, ideiglenesen elvonták a figyelmet. A Budapesti Hajtóműgyár egri és az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében önálló gyártmányfejlesztést nem végeznék, a gyáregységek inkább a gyártástechnológia fejlesztésével foglalkoznak. A legtöbb üzemben csak az éves tervet ismerik, kevés a kapcsolatuk a nagyvállalat, illetőleg a minisztériumi szintű távlati műszaki fejlesztési célkitűzésekkel. Inkább a kényszer és itt-ott a becsület viszi üzemeinket az importanyag-megtakarításra, de anyagi érdekességről nem beszélhetünk, mert a hazai gyártmányú anyagok általában drágábbak, különleges figyelmet és a technológia módosítását követelik. A vállalatok gyakran nem érdekeltek sem az import-takarékoskodás, sem a műszaki fejlesztés soron kívüli megoldásában, mert a műszaki fejlesztés költségei azonnal jelentkeznek. rontják a tervmutatókat, az eredményeik pedig csak a későbbi időszakban kamatoznak. Így gyakran tapasztalhatjuk, hogy népgazdasági szempontból gazdaságos és sürgős intézkedéseket a következő évre halogatják. Mivel a népgazdasági és a vállalati érdek nem esik egybe, másrészt a műszaki fejlődés mindenképpen munkát és fejtörést igényel, sőt kockázatot is jelent, nem vállalják a felelősséget, a műszaki fejlesztést elodázzák. Mi lesz ennek a következménye? Az, hogy három—négy óv múlva, amikorra az űj termék elkészül. már korszerűtlenné vált, a nemzetközi versenyben lemarad. Hogyan lehetne gyorsabb és eredményesebb műszaki fejlesztésre ösztönözni? Például árkiegyenlítéssel, adókedvez, mennyel, közvetettebb és igaz. A fény hatására alakulnak ki az egyszerű anyagokból bonyolult anyagok a klorofil- szemcsében. Felmerül a kérdés, nem lehetne-e a fény szabályozása révén irányítani a növények fejlődését. Kiderült, hogy lehet. A fizio- lógusok megállapították, hogy fehér vagy vörös fényben a hagyma gumója nagyra nő, kék fényben viszont a szárnöNEGYVENSZER kétszázezer forint lebeg Eger városa felett. Elkapni nem lehet, csak látni: a vár évszázados ódon falainak folytatásaként pár hónapos falak az Almagyar-domb magán sorházai. Legyünk precízek. Egyenként 250 ezer forintot érnek majd 1994-ben. Ma még csak a tulajdonosoknak 50 ezer forintja fekszik benne. A többi OTP-kölcsön, havonta 650 forint a törlesztési díj 360 hónapig. Ebben már a kamat is benne van. S most mennyit érnek? Sajnos meghatározni nehéz. Ki- nek-kinek ízlése, pénztárcája és lelkiállapota szerint. Az idegen látogatónak sokat ér. Már maga a látvány is. Holland típusú házakat ugyanis Magyarországon nemigen lehet látni. Belső lépcsős, háromszintes, elragadó összkomfortos. kis modern lakások. Fent egy kis szoba és egy fél, lent egy nagy szoba, hatalmas kandallóval, középen mellók- helviségek, külön étkező-előtér. Elől-hátul kert, fent erkély, lent terasz. Egy kis paradicsom. És az idegen látogató irigykedik. Az OTP-nek is megéri. Valószínű, hiszen a terveket a költségvetést elfogadta, a megbízást kiadta az építő vaOáLafcszesítsék előnyben azokat a beruházásokat, amelyek a műszaki fejlesztés megvalósítását szolgálják. Jól jár-e az a vállalat, amelyik a legfejlettebb technikát és technológiát alkalmazza? A tervkészítés eddig kialakult gyakorlata szerint nem. mert a műszaki fejlesztés kiugró eredményét a következő" évben „tervesítik” és még egy kis feszítéssel is megtoldják. Ebből kitűnik a helyzet fonáksága; aki konzerválja a régit, annak mindig van mit „fejlesztenie”, egy kis ügyeskedéssel biztosíthatja a vállalati érdeket és a prémiumot is. A Mátravidéki Fémművek konkrét javaslatot tett a profilrendezésre. tárgyalások is folytak, de hiányzik a végrehajtás. A jelenlegi rendelet kevés jogot biztosít a profilgazdának és a felsőbb szerveit nem ellenőrzik a kötelességek teljesítését. Most és a jövőben feltétlenül hasznos lenne, ha mindenütt megalakítanák a műszaki bizottságokat és azok valóban működnének is. Többet kell tennünk a külföldi és a hazai tapasztalatcserék hasznosítására. Sok üzemben nincs elegendő szakember a termelési feladatok megoldására (az más kérdés. hogy sokszor pazarolják a „műszaki kapacitást”) és nem jut létszám a műszaki fejlesztésre. De a magyar gépipar közel félmillió terméket gyárt és majdnem annyi gépet, berendezést exportál, mint Anglia. Ha sok terméket gyártunk, sokat kell korszerűsíteni. Ilyen kis ország bírja-e azt anyagi és szellemi erővel? A saját posztján mindenki tegye meg, ami tőle telik és éljünk a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeivel. Akkor eredményesebb és gyorsabb lesz a műszaki fejlesztés, akkor többet, jobbat és olcsóbban fogunk termelni — ez mindnyájunk javát szolgálja. vekszik és nem képződik gumó. A kék fény kvantumai, amelyeknek kétszerte nagyobb energiájuk van, mint a vörös fény elemi részecskéinek, az energiaigényesebb folyamatokat bonyolítják le. Amellett a színkép különböző tartományaihoz tartozó sugarakat különböző anyagok nyelik el, így ezek a sugarak más-más átalakulási reakciókat idéznék elő. nak, s még kamatot is kap érte. A HEVES MEGYEI Építőipari. Vállalatnak sem drága. Ha nem jött volna ki a pénzből, nem vállalta volna, ráfizetni senki sem szeret. A lakok, a tulajdonosok sem. Óriási elhatározás a kezdő 50 ezer forint befizetése után még 360 hónapig a lakás rabszolgájának lenni. De nem mindenki kaphat olcsóbb szövetkezeti lakást, vagy állami lakáskiutalást. T. I. például hattagú családjával 800 forintos kétszobás albérletben lakott, B. J. és felesége kü- lön-kűlön albérletben laktak, B. I-né elvált az urától, sürgősen kellett két lakás. K. T-ék egy Eger környéki faluban laktak, a férj Egerbe járt: dolgozni, a feleség otthon dolgozott, a lányuk Egerben lakott, kollégiumban... Szép nap a beköltözés. Végre egy szép. új, modem lakás, végre egy főbérlet, végre együtt a család... kétszáz- kétszázötvenezer forintos „kacsalábon forgó kastély”. S furcsa dolog történt: eny- nyi jó ellenére 22 család panaszkodik. Most már nem láti Gyorsan híre futott, a városban suttognak, beszélnek róla: az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyöngyösi gyárában nagy létszám-csökkentés volt, elküldték vagy hetven embert. Hetvenet, talán többet, j Mi lesz velük, hová mennek régi helyükről, hol folytatják majd munkájukat, életüket? A kérdést sokan feltették az elmúlt napokban, s gyakran elhangzik még ma is itt>-ott. Érthetően. Emberekről, családokról van szó. A tömören fogalmazott felmondó leveleket nem lehet közömbösen venni. A rideg, hivatalos sorok mögött mindenképpen magyarázatot kell keresni. Leveleket küldtek — leveleket kaptak... Akik kapták, azoknak nehezebb a válaszadás. Azoknak érthetetlenebb a dolog. Kevés, aki nem így kezdi: nőiért éppen én? Egyesek igazságtalanságot, jogtalanságot vélnek felfedezni, zúgolódnak, elégedetlenkednek. Mások csendesebben mennek útjukra... de a keserű szájíz talán náluk is megmarad: mert nem kellettek a gyárnak, túladott rajtuk. Furcsa érzés az ilyen — még annak is, aki a felmondásért nem tud okolni senkit... A pipishegyi gyárban ismerős szavakkal keresem a választ: miért éppen az a hetven ember? — Pontosabban: 78. Részletezik is mindjárt: 70 fizikai állományú, 6 adminisztratív dolgozó, és 2 műszaki ... S magyarázzák megfontolt, józan szavakkal azon nyomban. Már ismert idei terveink birtokában alapos felmérést végeztünk' gyárunkban. Régebbi munkáink normaóráit tapasztalatból tudtok, az új gyártmányaink elkészítéséhez szükséges időt pedig a profillal korábban megbízott üzemek dolgozóinak teljesítménye alapján állapítottuk meg. Mindezt összegezve, arra a következtetésre jutottunk, hogy ez évi feladataink elvégzéséhez 1 365 000 produktív munkaóra szükséges. Lényegében ebből indultunk ki. Aztán sorra vettük a különféle intézkedésekkel elérhető megtakarításokat. Gondos számítás után megtud, tűk, hogy műszaki fejlesztéssel, a normák karbantartásával, a vcsztcségidők, pótidők, pótműveletek, állásidők, valamint a selejt csökkentésével, az átlag teljesítmény-százalék természetes növelésével (a ténylegesen mindig mutatkozó 2—2,5 százalékkal) és egyéb intézkedésekkel mintegy 206 ezer munkaórát tudunk megtakarítani éves viszonylatban, a küják a szépet, nem látják a jót, a hibák és a 250 ezer forint eltakarják a szemük elől. Hullik a vakolat, hullámos, hézagos a parkett, rossz a cserépkályha, az ajtók-ablakok nem fekszenek egymásra, rosz- szul zárnak. A mozaiklapok mozognak, a ház körüli kerti járdák és lépcsők mállanak... És mindez négy-öt hónap után. Mi lesz akkor később? Garanciális javítás az OTP szerint. Szerződésileg ez biztosított. S A GARANCIÁLIS javítás után? Ha ugyanígy dolgozik az építőipari vállalat. A rejtett hibákat, amelyek később jelentkezhetnek, majd kijavítják. . Nem valami biztató állandóan a hibák említése, s ennyi pénzért Leértékelés is lehetséges. Ez sem igen kelthet bizalmat A leértékelt áru rcwz- szabb és a rosszabb hamarabb válik még rosszabbá. A havi 560 forint mellett fennáll a veszély, hogy több javítást kell elvégeztetni saját pénzen. Mert a KIK maszek házat pern javit vált feleslegessé gyárunkban 24 lakatos, 20 esztergályos, 30 betanított segédmunkás, 0 marós, gépkocsiszerelő és tekercselő. S létszámföl öttinek mutatkozott hat adminisztrációs munkakörben foglalkoztatott dolgozónk js, az a két műszaki is, aki áthelyezéssel azonnal elhelyezkedett... — Egészséges „rostálás” volt, teljesen igazságos. Mielőtt a névsort összeállítottuk volna, az üzemvezetőség, a párt, a szakszervezet mérlegelte az iudokokat, körülményeket. Azok kapták a felmondó leveleket, akiknek valami baj volt a munkájukkal, nem éppen úgy dolgoztak, ahogyan kellett volna, akik megsértették a munkafegyelmet. Megvizsgáltuk szociális helyzetüket, tekintettel voltunk korra, nemre, lakóhelyre egyaránt. Az elbocsátottak nagyobbik része vidéki: jászárokszállási, vámosgyöhki, markazi, abasári, gyöngyössolymosi. A 32 gyöngyösi közül 19 szakmunkás, közöttük 11 férfi... Még a felmondás előtt tárgyaltunk a városi és a környékbeli üzemekkel, a pártbizottsággal karöltve kerestük elhelyezésük lehetőségeit... Mi lett velük? A városi munkaerőgazdálkodási osztályon eddig heten jelentkeztek közülüli. Négyen már el is helyezkedtek. És a többi? Heten a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalathoz kerültek. Többet egyelőre nem tudnak fogadni: Ebben az esztendőben csaknem félszáz új dolgozót vettek fél, köztük 10-et, február 15 óta. i. Hová, merre menjen, akinek zsebében még a munkakönyv? A kitérőgyár telepén, néhány barakkban, idegen „cég” székel, átmenetileg itt rendezkedett be a MÁV Hídépítési A Törődjünk egészségünkkel című egészségügyi előadás- sorozat egy mindenkit érdeklő témáját dolgozza fel a keddi, február 23-i előadás, amely a reumáról szól. A KÖJÁLL, az SZMT és a városi tanács egészségügyi osztálya rendezésében zajló előadássorozat eddig is nagy közkedveltségnek örvendett, egy— Még egyszer nem mennék bele... — Beugrottunk. Ez az igazság. — De legalább 30—40 ezerrel olcsóbb lenne. — Igen, talán... 140—150 ezret megér. — Többet nem, mert nagyon silány az anyag, rossz minőségű. Ügy látszik, az építőipari vállalat takarékoskodott Vagy egyszerűen nem állt rendelkezésére megfelelő anyag? De hát ennyi pénzért igazán első osztályú anyag és kivitel illik. LEHET, HOGY ezt be is bizonyítják. hogy így volt Vagy talán előre takarékoskodott a vállalat? Megelőzte korát és előre az 1965-ös takarékossági év szerint dolgozott? Nőm hisszük. Nagyon 1964-ben dolgoztak, nagyon a mennyiségi szemlélet került előtérbe, a minőség rovására. 1965 nemcsak a takarékosság éve, hanem a minőség előtérbe helyezése a mennyiséggel szemben. Peri?ze. már késő, a házak már állnak. Még a leghosszabb óriáskí- Sfdoál is nagyobbra nőtt a kíFőnökség II. számú szerelésvezetősége. Kákái Sándor műszaki intéző korlátlan szám bau felvenne általános és vasszerkezeti lakatosokat, villanyhegesztőket, segédmunkásokat. — De, hogy ne áruljak zsákbamacskát, hadd közöljem mindjárt azt is; változó munkahelyre ... És ide, Gyöngyösre? — Egyelőre csak két villanyhegesztőre, négy lakatosra, 5 segédmunkásra lenne szükségeim. Egy esztendeig biztos munkahelyük lenne Gyöngyösön, de valószínű, hogy három évig is. Azután pedig nekik is máshol, valahol az országban ... Lakatost, esztergályost keres a Mátravidéki Kőbánya Vállalat, a gyöngyösoroszi ércbánya, a gyöngyösi növényvédő állomás. Segédmunkásokat alkalmazna az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság, a BELSPED, s március 25 után húsz embert a gyöngyösi téglagyár. Vasipari szakmunkásokat keresnek a távolabbi üzemek is. Az egri Hajtóműgyárban is van felvétek A Gyöngyösi Városi Tanács munkaerőgazdálkodási osztályán keresik, kutatják a munkahelyeket, a lehetőségekbe* képest álláshoz juttatják * rászorulókat. A közelmúltban 110 vállalathoz, üzemhez gyárhoz küldtek felhívást a munkaerő-elhelyezéssel kapcsolat-: ban. Nap-nap után érkeznek az ajánlatok, kerülnek állásba, új munkahelyre a jelentkezők.' Ma még talán gond, de hot* nap, holnapután elmúlik az elhelyezkedés bizonytalansága. Munkát talál — aki keres, új helyet, amit kis idő alatt megszokik, megszeret, ahol újra hasznosíthatja, újra jól érzi szer-egyszer mintegy 300—400 ember hallgatta végig, s nézte meg a filmeket. Ezt az előadást „Reumáról mindenkinek” címmel dr. Lengyel Endre főorvos tartja meg kedden este fél hatkor a székház nagytermében, majd két ugyancsak reumáról szóló — filmet vetítenek. vizsgálások, a jegyzőkönyv-felvételek, az indulatos szóváltások száma az OTP és a lakók között. Lassan már áttekinthetetlenné válnak az akták. Mit tehet az OTP? A lakók szerint következetesebb és erélyesebb követelésekkel kellett volna fellépnie az építőiparral szemben. Ez is lehet, de az is biztos, hogy az építőit helyett nem dolgozhat. S mit tehetnek a lakók? Aa OTP-t bírálják, mert vele kötöttek szerződést. Az OTP pedig az építőkkel... „körbe-körbe, karikába”. Tehetetlen vitatkozó felek, mert ettől még a hibák megmaradnak. Csalt az építő vállalat tehetett volna valamit: nem csinál selejtet, nem nagyolja el a munkát... Eger új, modem negyede. A kívülállónak kedves, helyes családias házak ... A lakók egy része a bírósághoz akar fordulni. AZ OTP SZERINT: bár már ott tartanánk. Még így lenne a legjobb: a per! így kellett ennék történnie? Berkovits György MÍPÜJSMG 3 1965. február 21., vasárnap Dr. Fazekas László A fénykvantumok szerepe a növényélettanhan Körbe-körbe, karikába majd magát. Gyóni Gyula KEDDEN: Egészségügyi előadás a Szakszervezeti Székházban, Egerben
