Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-07 / 5. szám
Ahol 150000 forintért fűtőnek be Szebb mozaikiapot, jobb kútgyűrüket vár a lakosság Á szilvásváráéit mészmű kemencéiben december 23-án kialudt a tűz. Nem követtek el mulasztást az égetők, és nem is az ünnepek miatt történt, hanem azért, mert nem tudták hová tenni a korábban gyártott meszet sem. Nem kaptak diszpozíciót, december végén nem kellett a mész sem a TÜZÉP-nek, sem az építőipari vállalatoknak. Pedig az éves terv teljesítéséhez még 439 tonna meszet kellett volna gyártani és korábban diszpozíció is volt, de aztán a tervezés, a megrendelés és a tényleges igény nem egyezett. Leállt a mészmű, eloltották a kemencék tüzet, pedig 150 ezer forintba kerül a befűtés. Hányszor fog ez ismétlődni 1965-ben? Erre pontos választ senki sem adhat a Heves megyei Építőanyagipari Vállalatnál. Nem tőlük függ, de a vállalat és a népgazdaság vallja kárát. Nem volt szükség a mészre? Vakolásnál és meszelésnél nem. Pedig jó lenne, ha a tavasszal felhasználandó meszet az építkezés helyén télen oltanák és pár hétig pihentetnék, érlelnék. Akkor nem pattogna, nem hólyagosodna fel a friss vakolat, nem kellene annyit javítgatni és újra festeni. Talán más zsebből fizetik a kemencék 150 ezer forintos költségét és az új lakások, épületek friss vakolásának és festésének javítását? Szervezési, készletgazdálkodási, hitelügyi, vagy más adminisztrációs rendelkezések raknak béklyót azok kezére, akik ésszerűbben gazdálkodnának? Üljenek le a vezetők, állapodjanak meg és tartsák is be a megegyezést. A Heves megyei Építőanyag- ipari Vállalatot 1964-ben átszervezték. Valamivel korábban elkerült tőlük a hatvani és a selypi téglagyár, megszűnt a hatvani mozaiklaps rtó telep, viszont egy vállalattá vonták össze a szilvásváradi mászmű- vet és a káli betonüzemet. A vállalat központja a kettő között, Egerben székel. Közvetlenül a lakosság ellátására termel ez a vállalat, ezért érdeklődtünk a tavalyi adósság és az idei feladatok után. A vállalat több mint 10 milliós tervét 92,2 százalékra teljesítette. Az égetett mészen kívül mivel maradtak le? Mozaiklapból 2340 négyzetméterrel. betoncsőből 533 tonnával, homokból pedig 1236 köbméterrel kevesebbet termeltek a tervezettnél. A mozaiklaphoz sóder, cement és kőpor kell, a betongyűrűkhöz pedig főleg kavics, A Kő- és Kavicsipari Tröszt a szükséges mennyiségnek csak egy részét utalta ki és vagon- hiány miatt azt sem, vagy csak késve szállította. Hányszor kértek kölcsön és hányszor szállítottak nagy távolságból gépkocsin', jelentős késedelemmel és ínég nagyobb költségtöbblettel anyagot? Eddig is igyekezték, de a jövőben még jobban ki kell használni a helyi bányákat. A durvább, silányabb anyag persze gondot okoz, nagyobb ügyeimet igényel a munkástól és a művezetőtől. De nemcsak a lehetőségekhez; hanem a lakosság igényéhez is alkalmazkodni kell. Jobb minőségű és szebb mozaiklapo- kat keresnek. Hogyan alkalmazkodik ehhez az üzem? Szerda reggel mínusz hét foltot mértek Kaiban. De november közepe óta fűthető a csarnok, mozaikiapot télen is tudnak gyártani, így nyugodtan merik az évi 32 ezer négyzet- métert vállalni. És ma mór két mozaiikprés van Kálban, sikerültek a kísérletek, olyan jó minőségű és olyan szép mo- zaikjlapot gyártanak, hogy termékükkel szemben jogos panasz nem merülhet fel. Pár napon- belül Pionír darut kapnak, a legnehezebb .munkától megkímélik az embereket. Kényelmesen és törés nélkül rakják gépkocsira a betongyűrűket. Azt is elhatározták, hogy gyártás közben jobban vigyáznak a minőségre. Az anyagellátás és a szállítás javítása alapvető feladat 1985-ben, de ez nagyobb részt nem a vállalattól függ. De a munkafegyelem megszilárdítása, az igazolatlan mulasztások és egyéb fegyelmezetlenségek csökkentése igen. Bíztató jel, hogy az új év első munkanapján erről beszélgettek a munkásokkal. Egyöntetű határozat született, aki három napnál többet hiányzott igazolatlanul, nem kaphat nyereségrészesedést. És január elsején életbe lépett az új munkatörvény- könyv, amely újabb lehetőségeket adott a vezetőknek, hogy mindenütt fegyelmet és rendet teremtsenek. (F. I») Tíz éve a!a!iss3t az eSsi magyar marxista-jellegi kizgazdaságtuiisfiiáiwi intézet Ha a szilvásvárad! mész nem- is mindig kell olyan mennyiségben, mint ahogy azt az öreg üzem adni tudná, a mészkövet szinte korlátlan mennyiségben igényli a kohászat. Az idén jóval többet tudnak-e termelni mint tavaly? A hegy bírja, csak munkaerő és vagon legyen. Köbányászotkról részben már gondoskodott a vállalat. A kóla betonüzem —, amely szintén hozzájuk tartozik — télen n em dolgozh at A korábbi években fagyszabadságra, vagy szélnek eresztették az embereket De a kőbánya körül sincs minden rendben. A kötélpálya és a kő a mészműé, de a követ az erdőgazdaság szállítja. Övék az erdő és a víz. Ki gallyazza a kötélpályára nyúló fákat, ki tartsa rendben a patakmedret, hogy se a mészmű, se az erdő- gazdaság, sem más ne ma radjon víz nélkül? Amíg a vita tart, mindnyájan károsulnak. A résztől az egész felé vezető fejlődés útja bontakozik ki abból az összeállításból, amely a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének 1965-re tervezett kutatási témáit Koraija feL A mai intézet tíz évvel ezelőtt jötl 1 étre. Munkájukkal a magyar népgazdaság főbb összefüggőiéit és arányait, valamint a tervezési és irányítási módszerek kérdéseit igyekeznek feltárni. E témakörön belül olyan modelleket dolgoznak ki, amelyek a népgazdaság fő arányait, az újratermelési folyamat törvény- szerűségeit ábrázolják. Foglalkoznak a gazdaságossá®, számítások módszereivel, a fogyasztás és az életszínvonal, valamint az árrendszer kérdéseivel. Igen fontosak a szocialista mezőgazdaságunk köz- gazdasági problémáinak feltárására irányuló vizsgálatai. Témáiknak egy másik csoportja még szélesebb kört érint: a szocialista országok gazdasági együttműködésének kérdéseit vizsgálja. Az 1965. évi munkatervben egyébként tíz új téma szerepel, s így az intézet kutatói — a régebbiéi-:kel együtt — csaknem félszáz témán dolgoznak már, (MTI) Rozsda marja — nem ragyog, én tsz-traktoros vagyok A termelőszövetkezetek gépparkja állandóan növekedik. 1961-ben a szövetkezetek 360 traktoregységgel rendelkeztek, jelenleg ez a szám 1250-re nőtt. A fejlődést mutatja az is, hogy amíg 1961-ben egy tarktoregy- ségre 638 hold terület jutott, áddig most csak 190 hold. Sokat javult a helyzet a szállítás gépesítése tekintetében _is. A szövetkezetek jelenleg 150 tehergépkocsival és 750 pótkocsival rendelkeznek, nem szólva a munkagépekről, darálókról, öntöző és egyéb berendezésekről. Egymilliárd forint értékű a tsz-ek gépállománya Az elmúlt évek során a megye termelőszövetkezetei mind több és több gépet vásároltak, többnyire állami hitelből. A szövetkezetekben levő gépállomány értéke ma már eléri az egymilliárd forintot. Ez a nagyértékű géppark ugyan mind jobban segíti a nagyüzemi gazdálkodást, sajnos azonban sok helyen a drága gépek nem talállak jó gazdára, idő előtt elromlanák, pusztulnak. Az igazság az, hogy a termelési feladatok nőnek, a gépek műszaki állapota pedig romlik. Sajnos, nem elsősorban természetes, és a használattal együtt járó elhasználódásról van szó, hanem sokkal inkább a hozzá nem értésből, a felelőtlenségekből származó, szinte felbecsülhetetlen értékű károkról. Meglátogattuk a zagyvaszántói Aranykalász és a mezősze- mered Dózsa Termelőszövetkezeteket, és kerestük, mennyiben érdekeltek a traktorosok abban, hogy gépeik élettartalma minél hosszabb legyen. Az eredmény: semmiben. A traktoros hajtja, erőlteti a gépel; mert keresni akar, sőt itt-ott még meg is dicsérik, ha nagy dologidőben nem áll le, ha nem végzi el a karbantartást. Számos helyen maguk a vezetők is szemethunynak a szemlék, a karbantartás elmulasztása felett és maguk is azt tartják: dologidőben nincs erre idő. A másik probléma, hogy a megye traktoros gárdájának mintegy fele alkalmazottként, fix-fizetésért dolgozik a tsz- ben. Ezek az emberek nem érzik magukénak a gépet, a szövetkezetei és ha a gép teljesítménye a nagymérvű elhasználódás miatt csökken, legfeljebb otthagyják a gazdaságot. Mit mondanak, a szovjet mérnökök? Számottevő gondot okoz a traktorosok szakképzettség hiánya is. A sok kiváló traktorosunk mellett sajnos még több a nem hozzáértő szakember. Az alapvető tanfolyamok nem nyújtanak teljes szakképzettséget, továbbképzés pedig szinte egyáltalán nincs. Számos traktoros olyan gépet kapott, amilyet a tanfolyamon még nem is látott, s ráadásul még magyar nyelvű eligazító katalógust sem mellékeltek gépéhez. A múlt nyáron szovjet mérnökök ellenőrizték az U-28-as univerzális traktorok műszaki állapotát. Elmondták.^ hogy hasonló gazdasági adottságok mellett, ugyanannyi üzemóra után mi 60 százalékkal több alkatrészt használunk fel, mint ők. Megdöbbenve tapasztalták, hogy számos tsz-ben a traktorosok nem ismerik a gépek műszaki adatait, csak éppen vezetni tudnak. SzöveflkeBetetnk jó részében még nincs felelős gazdája a gépeknek. Irányítja azokat az elnök, az agranómus, a brigádvezető, műszaki állapotukat azonban senkisem vizsgálja. Ma már rendelet írja elő, hogy a gépek üzemeltetésére, műszaki vezetőt kell beállítani, sok gazdaságban azonban meg akarják spórolni a gépcsoport vezető fizetését és nem veszik észre, hogy éppen ezzel veszítenek el súlyos százezreket. Rozsdásodó vetőgépek és traktorok A most folyó leltározások idején számbaveszik a gazdasagok gépállományát is. E munka során sajnos szomorú példákat is tapasztalhatunk. A mezőszemerei Dózsa, a csányi Űj Elet, a rózsaszenlmártoni Rákóczi Tsz-ekben és még egy jó néhány helyen a gépek fedél nélkül rozsdásodtak, vagy rozsdásodnak még ma is. Megvannak a drága gépek, jórészüket már lói is fizette a szövetkezet, de nem fordítanak kellő gondot rájuk. Ideje lenne rendezni a járási gépesítési előadók helyzetét is. A jelenlegi gépesítési előadók ugyanis1, egy-kettő kivételével — képtelenek összefogni a járás gépesítési problémáit, nem képesek kézbantartand e gépek sorsát Másik fő kérdés, hogy a termelőszövetkezetek minél előbb kialakítsanak egy véglegesnek tekinthető traktoros-gárdát, amelynek műszaki és agronómia továbbképzését is biztosítani lehet. E tekintetben jó példákkal is szolgálhatunk. A verpeléti Dózsa, a hab- vani Lenin, a nagyrédei Szőlőskert Tsz-ek pédaképül szolgálhatnak ebben a vonatkozásban. Ezek a gazdaságok tudják, hogy csupán egy-egy gép huza* mosabb kiesése milyen; hátrányos helyzetbe hozhatja a szövetkezetét, ezért nagy gondot fordítottak és fordítanak ma is a jó traktorosgárda megteremtésére, az emberek szakmai képzésére. Most, amikor a szövetkezetek alapgépesátése lényegében befejeződött, fontos feladat, hogy szövetkezeti vezetőink rendet teremtsenek a nagyértékű gépekkel való gazdálkodásban. Varga Zoltán Új szőlőtelepítés az egri Dobó Termelőszövetkezetben Az egri Dobó István Termelőszövetkezetben több éves program keretében több száz hold szőlőt telepítenek a régiek helyébe. A jó bort adó dűlőkön, ahol a szőlőállag a leggyengébb, korszerű szőlő- művelésre alkaimas telepítése- két hajtanak végre: az őszön közel 40 holdat forgattak szőlőtelepítés alá. A szövetkezetiek biztosították a szaporító anyagot is és a kedvező kitavaszodást várják a munka megkezdésére. Az agárdi részen, ahol az új telepítésre«» kerül a széles aarközű Lens Mauser-féle módszert alkalmazzák. Szaporító anyagot az egri rizlingfajtából állították össze, ami után az utóbbi időben megnövekedett a kereslet. Az idei telepítéssel a szövetkezet határában már 140 hold a fiatal szőlő, ami jövőre tovább növekszik, mert akkor további ötven holdat telepítenék. Két hét múlva tartják a zárszámadást a füzesabonyi Szabad Nép Tsz-ben Balogh néni belépett az ügyvédközösség üzlethelyiségébe. Letette a kezében lévő kosarat a földre és leült az ügyvéd íróasztala mellé. Az mosolyogva fogadta: — Hát mi van megint, Balogh néni? Újra a társbérlő? — Eltalálta, ügyvéd úr! Róla, meg az én édes kis cicámról van szó. Tetszik tudni, a Flóráról. Az ügyvéd bólintott: — Igen, a Flóra. Van itt egy kis maradék parizer a részére. — Köszönöm, már eszik, de sokáig beteg volt. Ezért vagyok itt. Szúzhaivan forintba került a gyógyítása. Tessék ezért a százhatvan forintért beperelni Bencsiknét, a társbérlőmet. Ugyanis Pestre utaztam és kénytelen voltam az ő gondjaira bízni. Nem tudom, mit adott neki enni, de Fló- rácska gyomormérgezést kapott. Bencsikné miatt költöttem százhatvan forintot. Az izgalomról nem is beszélek. Attól féltem, hogy Flóra nem ma- tad meg. Mennyibe kerül a Perköltség? — Hát éppen arról van, szó, Balogh néni. Az ügyvédközösség nem dolgozhat ingyen. — Tudom, kérem, nem is kívánom. Telik majd a százhatvanból. — Telne, csak telne! A bíróság ugyanis nem fogja megítélni. Nem lehet bizonyítani Bencsikné felelősségét. — Hát nem elég bizonyíték a Flóra? — Nem. Flóra kimehetett a gangra, az udvarra és ott megevett valamit. — Sose megy az ki! Be tudom én azt bizonyítani! — Hogyan? — kérdezte az ügyvéd. — Hát úgy, hogy vegye két napra magához. Ha nem megy ki a lakásból, akkor érdemes perelni. — De drága Balogh néni, én nem vagyok az illetékes! A bíró ha alcarja, elhiszi, ha akarja nem, hogy tőlem nem csavargóit el a Flóra. Különben is kutyám van, nem vehetem oda Flórái. A nénike szeme megcsillant: — No, de csak a bíró hisz saját szemének? Vegye a bíró magihoz két napra a macskámon.. — Erre nem vállalkoznak a bírák. Higgye el, ezúttal nem érdemes perelni Bencsiknét. — Hát akkor elmegyek egy másik ügyvédhez, ide a szomszéd asztalhoz. — Nem vállalja itt senki a mi közösségünkben. Tudom, én vagyok itt a vezető. — Hát akkor megyek egy másik ügyvédközösségbe. Van elég. asztalok között. ♦ Ebben a pillanatban nyílt az\ ajtó és valaki beszólt: ' — A cica az ajtó előtt nyá-; vogolt, be akart jönni. Biztosan i ügyfél... J Az ügyvéd jóakaratúlag szólt ♦ oda Balogh néninek, aki simo-i gáttá a megkerült állatot. « — Na lássa, Balogh néni. aj macska ugyanígy elkóborolha-► tott Bencsiknétöl is. } ____ ♦ A füzesabonyi Szabad Nép Termelőszövetkezetben, a zár- számadási munkának befejező részéhez érték a leltározók és a pénzügyi szakemberek. A leltározók már a tegnapi napon számba vették a szövetkezet vagyonát, a több mint ötmillió forint értékű állóeszközöket, terményeket és állatokat. Az irodai dolgozók ugyancsak befejezték a tagok munkaegység-elszámolását, tegnap a munkalapok kitöltéséhez fogtak hozzá, azután számbaveszik a tagok teljesítményét ÍSj Nincs hiány az állatok férőhelye és takarmánya tekintetében a hevesi Kossuth Tsz-ben A hevesi Kossuth Termelőszövetkezet vezetői és tagjai több éve foglalkoznak eredményesen az állattenyésztéssel. Jól zárták ilyen tekintetben a múlt esztendőt is. Az állattartás több mint másfél- millió forint tiszta jövedelmet hozott a közös gazdaságnak. Nagy gonddal készültek az állatok átteieltetésére. Saját erőből pótolták a férőhely-hiányt, 80 szarvasmarhának és 500 sertésnek készítettek ily Idén is szál a hatvani i Megyénkben már hagyománya van annak, hogy az első > primőrök rendszerint a hat- | vaui Lenin Termelőszövetkezet kertészetéből kerülnek ki. ! A szövetkezetiek az idén is • tartják magukat ehhez és a | palánták előkészítésével hozzá • is láttak a munkához. Az ' üvegházakban jelenleg a szeg- i fű virágzik, ami ugyancsak 'hagyományos terméke a hatvani totesaeknek« A virágzó módon szállást. A zavartalan takarmányellátásra 1600 köbméter silót készítettek, 1100 mázsa szálas- és 1100 mázsa abraktakarmányt biztosítottak a télre, A siló és szálas takarmány saját termésű, de az abrakot 800 mázsával pótolni kellett, amit időben meg is vásároltak. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezet az idén is eleget tudjon tenni a megkötött hizlalási szerződéseknek. lit primőrt Lenin Tsz szegfűből havonta tízezer szálat értékesítenek. A szövetkezet kertészetében megkezdték a paradicsom és paprikapalánták cserepezését, valamint a karalábé és karfiol tüzdelését. Véleményük szerint április 4-én már beérik a paprika és karalábé, májusban paradicsomot és karfiolt is szállítanak primőrként a megye piacaira. (p. c4 *— Van, van, de semmi értelme. Na, vigye csak a parizert. — Nem kell vinnem, elhoztam őt a kosárban. Jaj, hol van? — ijedt meg Balogh né- &L K£K!>aciru .kezdte íu ító— Hál lehet, hogy igaza van♦ ügyvéd úrnak. No, majd eljö- * vök máskor. Találok én majái más valamit, amiért beperel-J hetem Bencsiknét... Ealásü László. ^
