Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-07 / 5. szám
«Az imperializmus taktikája az osztáiyharcban” Részietek a Pravda cikkéből Jurij Arbatov írja a Pravdában: „az új történelmi realitásokhoz való alkalmazkodás az osztályharc új taktikáját követelte meg az imperialista burzsoáziától”. Elemezve az imperializmusnak az osztályharcban követett kétféle politikai irányvonalát a „veszettekét”, illetve az „ultrákét” — ennek lényege senki előtt nem kétséges — és a „mérsékeltekét”, valamint a „liberálisokét”, amelyre a dolgozók széles rétegei is időnként szavazatukat adják, a cikk szerzője a következőket írja: Ha nem azokat nézzük, akik ea utóbbi politikára szavaznak, hanem azokat, akiket ez a politika szolgál, a „liberálisok” és „mérsékeltek” verziója azonnal megdől és a két irányvonal közötti eltérés csupán taktikai különbségnek bizonyuk Ez is, az is egyetlen stratégiai célt követ: megőrizni a monopolista burzsoázia uralmát a kapitalizmus mélyütő általános válságának viszonyai között. Ilyen értelemben a két taktika nem egyéb, mint különböző reagálás karunk alapvető tányéré, nevezetesen arra, hogy szakadatlanul változnak az osztályerőviszonyok a szocializmus és a nemzetközi munkásosztály javára, gyöngülnek a nemzetközi kapitalizmus állásai, csökken befolyása. Az első taktikai irányvonal, inkább a kapitalizmus általános válsága kezdeti szakaszainak viszonyaira jellemző, míg a /második tükrözi azt a mélyreható folyamatot, amikor a kapitalizmus alkalmazkodni igyekszik általános válsága je- jelenlegi szakaszának realitásaihoz, azokhoz a viszonyokhoz, amikor a régi harci módszerek csak újabb vereségekhez vezetnek és csak meggyorsíthatják az imperializmus végső bukását A monopoltőke — folytatja Arbatov — felhasználva nagy gazdasági lehetőségeit és a kedvező konjuktúrát, az osz- tályuralom óriási és szerteágazó apparátusára támaszkodva széles teret nyert a manőverezés számára, és társítja a közÖsszehívták az OKP Központi Bizottságát Január 14-re összehívták az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságát, hogy megvitassa az elnökválasztások után kialakult olasz politikai helyzetet. A központi bizottsági ülés előkészítése céljából január 11-én a pártvezetőség tanácskozik. vetlen nyomást az engedményekkel és a szociális demagógiával. Felhasználva azt, hogy óriási mértékben kiszélesedett a társadalmi életnek az a szférája, amely alá van rendelve az államilag megszervezett monopóliumok közvetlen hatásának, szabadabban léphet kompromisszumra az egyik helyen, — ahol előnytelen vagy veszélyes lenne a merev ellenállás, hogy kárpótolja magát a másik helyen, ott, ahol a munkásosztály nem készült fel a támadásra és gyenge állásokkal rendelkezik. Ami az imperialista burzsoáziának a nemzetközi porondon folytatott osztályharcát illeti — mutatott rá a cikk szerzője — e területen azért van szükség új módszereikre, mert egyrészt alapvető eltolódás következett be a kapitalizmus és a szocializmus közötti erőviszonyokban, másrészt nukleáris fegyverek megjelenésével megváltozott a háború jellege. Az imperializmus új módszereket követ az elnyomott népekkel szemben is. A véres leszámolásokkal egyidejűleg — amelynek például a kongói nép esett áldozatul — most olyan módszerrel is kísérleteznek, hogy segítik ezekben az országokban a kapitalizmus kifejlődését. Az imperializmus osztály- harcának új taktikája, amely gyakorlatban még mindig határos a „veszettek” politikájával, szemmelláthatólag élvezi az imperialista burzsoázia befolyásos rétegeinek fokozódó támogatását, mivel a „.veszettek” politikájának kudarcai egyre nyilvánvalóbbak és csak közelebb hozzák a kapitalizmus pusztulásának óráját — mutat rá Arbatov. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az imperializmus „régi” taktikája nem előnyösébb-e a munkásosztály számára, a Cilik szerzője mindenek előtt rámutat arra a tényre, hogy a termonukleáris háború „nem hozhat semmiféle előnyt a szocializmusnak, még akikor sem, ha tüzében elpusztul a háborút kirobbantó imperializmus”. Ez már önmagában meghatározza, hogy a munkásosztály milyen álláspontra helyezkedjen abban a harcban, amely az imperialista burzsoázia réezé. ről tapasztalt két áramlat ellen folyik és kizárja a „semleges’ álláspont lehetőségét. „Az elmondottak — folytatja Arbatov — vonatkoznak a kapitalizmus osztály harcának egész új taktikájára. A gyarmati háború, a fasizmus, a munkásosztály és minden dolgozó gazdasági és politikai érdekeinek durva lábbal típrása — a „veszettek” egész programja, a tömegek számára újabb áldozatokat és szenvedéseket jelent. A kommunisták harcának célja és értelme pedig éppen a dolgozók érdekeinek védelme, még pedig nemcsak a jövendő, hanem a most élő nemzedékek érdekeinek védelme is. A kommunisták ilyen álláspontjának mély értelme van annak a harcnak a szempontjából js, amelyet a munkásosztály vív végső céljáért: a szocialista forradalomért. Az imperializmus — írja befejezésül Arbatov — arra kényszerült. hogy egyre inkább alkalmazkodjék a megváltozott helyzethez és átvigye a küzdelmet arra a hadszíntérre, amelyre szorították. De a hadszíntéren korántsem vár .nyugodt élet” a szocializmus erőire, a munkásosztályra, az elnyomott népekre. Szívós harc vár rájuk, olyan harc, amely talán még több rátermettséget, művészetet. politikai bölcsességet, minden erő, akarat és értelem megfeszítését követeli tőlünk. Egy kis közösség élete Magyar kormánybizottság utazott Dubnába Hazánk is képviselteti magát a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetet fenntartó országok kormánybizottságainál: tanácskozásán, amelyre most, az intézet tudományos tanácsának ülése után kerül sor. A tanácskozáson részvevő magyar küldöttség Jánossy Lajos akadémikusnak, az Országos Atomenergia Bizottság álelnökének vezetésével elutazott a Szovjetunióba. G. Saragat köszönő távirata Dobi Istvánhoz Guiseppe Saragat, az Olasz Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének köztársasági elnökké választása alkalmából küldött jókívánságaiért. Téli falusi esték a tv-ben Ez a címe annak a nyolc áldásból álló sorozatnak, amelyet január 8-án, holnap este 18.30-kor sugároz először a televízió. Az első műsor —, amelynek témája: a mezőgazdaság szerepe a népgazdaságban — már többet árul el az új tv-sorozat jellegéről. Ha pedig a többi adás témáit is sorra vesszük, láthatjuk: lényegében szakmai, agrárpolitikai ismereteket terjesztő műsor a Téli falusi esték. Egy-egy műsor 60 percig tart és januárban, februárban minden péntek este jelentkezik majd, ugyanabban az időpontban. A Ráddóújság és a napi sajtó rendszeresen közli az egyes adások témáját és az előadók nevét, akik országszerte ismert vezetők, szakemberek. Bár több éve sugároz már /rendszeres műsort a Magyar Televízió, ez az első ilyen jellegű sorozata. Olyan emberek számára készül a Téli falusi esték, akik részt vesznek a falusi pártoktatás valamilyen formájában, vagy nem tanulnak ugyan szervezetten, de elmennek a pártszervezetek által rendezett vitaestekre. Ott kép2 MPUJSMG 1965. január csütörtök zett vitavezetö irányításával megbeszélik mindazt, amit a televízióban láttak, hallottak. Elsősorban csoportoknak, vitaestek részvevőinek szánják tehát ezt a műsort. De tanulságos, érdekes mindazdknak, akik érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. Ezekből az adásokból ugyanis megismerhetik mezőgazdaságunk helyzetét, sikereit, gondjait, legfontosabb időszerű feladatait Ugyanakkor kiderül majd a sorozatból is, hogy napjainkban nélkülözhetetlen a szakmai tudás fokozása, a parasztság műveltségének gyarapítása. A korszerűbb nagyüzemi gazdálkodás, az új fajták, új módszerek és a technika térhódítása új, magasabb követelményeket támaszt a mezőgazdaság dolgozói és vezetői iránt. Ezt az igényt egyébként mindinkább érzik a falusi emberek is. Bizonyság rá a növekvő tanulási kedv — amit nem mindenütt tudnak kellőképpen kielégíteni. Ezen segít sajátos eszközeivel a televízió. Az eddigi tapasztalatok alapján — főképp a harmadik éve jelentkező téli mezőgazda- sági előadás-sorozat és a szak- filmműsor tanulságait elmezve — egyre világosabb, hogy milyen szerepe lehet a szakmai, agrárpolitikai ismeretek terjesztésében a televíziónak. Mint a legújabb és a legsokoldalúbb tájékoztató éa tu-. dást gyarapító eszköz, a televízió nagyon hatásos formája, „szervezője” lehet annak, hogy egy-egy faluban táguljon a művelődési munka hatóköre. Az előadás-szerű, képekkel, rajzokkal, filmbetétekkel teletűzdelt televízió műsorok gazdagítják a népművelés lazább, érdekesebb módjait. Előnyük az is, hogy pótolják azt a hiányt, ami a szemléltető eszközökben és képzett előadásokban sokhelyt jelentkezik. Javára írhatjuk a Téli falusi estéknek azt is, hogy mindenki megnézheti. Olyan emberek is, akik alacsony iskolai végzettségük, szófukarságuk, vagy szegényes szókincsük miatt nem szívesen mentek eddig különböző tanfolyamokra, kimaradtak a továbbképzésből. Ez a műsor mindenkinek mond majd valami újat, tanulságosat, s talán kedvet kapnak ismereteik bővítésére azok is, akik vonakodtak a tanulástól. Ilyen körülmények között pedig annál sikeresebb, hatékonyabb a falusi művelődési' munka, minél nagyobb mértékben segíti a párt agrárpolitikájának végrehajtását a mai falusi problémák egészséges megoldását. A sok módszer közül jó eszköznek kínálkozik ehhez a televízió új sorozata. Használják ki mindenütt ezt a lehetőséget is. A téli szüret ellenére ezen í>* a napon vidám gyermekzsivaj törte meg a gyöngyösi V. sz. ált iskola folyosóinak csendjét. Piros nyákkendős úttörők csoportokba verődve tárgyalták meg a téli, szüneti napok eseményeit. Szó esett itt mátrai kirándulásról, ródlizás- rói, az időjárásról, amely egyáltalán nem kedvez a korcsolyázni szeretőknél:. Azután nevelők jelentek meg a tanári szoba ajtajában és a zaj is csökkent. Néhány pillanat múltával pedig csupán az osztályokból kiszűrődő hangfoszlányokat kaphatta él a kíváncsiskodva haUgatózó fül. — Ra j gyűléseket tartunk a Hámán Kató kulturális seregszemlére való felkészülés jegyében — ad felvilágosítást Fekete János, úttörő csapatvezető. — A szünet alatt is pontosan bejönnek a gyerekek? — Senki sem hiányzik. Pedig az őrsi selejtezőket már megtartottuk, de a rajok vetélkedése azokat is érdekli, akik nem jutották tovább. Látogassuk meg valamelyik rajt! Nem kérettem magam még- egyszer, így csakhamar kíváncsi gyerekszemek keresztüzé- ben találtam magam. Pitlik Lászióné, tanárnő adott tájékoztatást a raj tevékenységé- rőL — A csapatversenyre két színdarabbal és egy mesejátékkal készülünk. Ezenkívül sokan egyéni számokkal is fellépnek. De kérdezze a pajtásokat is! Mellettem élénkszemű fiú áll, Karacs Imre őrsvezető. Ahogy a többiek szinte kórusba mondták, a boldog továbbjutók között van, mégpedig nem is akármilyen attrakcióval... — Bűvészkedem ... —, feleli szerénykedően — Kártya-trük- kök és számrejtvény... — Kitől tanultad? — Kíváncsiskodom, mert nagy csodálója vagyok az ilyesféle mutatványoknak, talán azért, mert nem értek hozzá. — Könyvekből tanultam és azután gyakoroltam. No, de itt van ám a Szorgalom őrs is, Túri Hedvig őrsvezetővel az élen. Róluk sok jót hallhat az ember az iskolában. — Mi ketten színdarabot tanultunk, az úttörők 3. pontja szellemében. Elég jól sikerült. — No, és a tanulás? Mert úgy gondolom, hogy az őrsi név itt is kötelezettséget jelent. — Vagyunk néhányan kitűnő tanulók. — Dicsekszik közbe Butyka Agnes és jogosan. Azután fontoskodva még hozzáteszi; — De az egész őrs igyekszik. A fogadalmunk értelmében decemberben például senki sem felelt rosszul. Ezt egyébként — már mini a jó tanulást — Pitlik Lászlóné is megerősíti. Sőt Juhász Jutkát és Majtényi Évát, akik szorgalmas - közösségi munkájukkal hozzájárultak az őrs hírnevének az öregbítéséhez, dicséretben részesíti. De miért húzódozik Tóth Ilona, a Béke és Barátság őrs ■mJA őrsvezetője? Mint ha nem akarná, hogy mélyebben bepillantsunk az őrs életébe. Valami baj van talán? — Náluk egy kis probléma van! — bólint Pitlik Lászlóné. — Nem az őrssel! — szabadkozik hevesen Tóth Ilona. — Csupán Paksi Máriával nem tudunk zöldágra vergődni. Nem jár el az őrsi összejövetelekre, meg a tanulást is hanvagolj'a. Mindenkivel veszekszik ... Káspár “Máriát jelöltük ki részére tanulópárként. Otthonról el is megy, de Máriához nem érkezik meg. Azt mondják csavarog... Pedig szerepet is adtunk neki. — Nemcsak nálunk van ám ilyesféle baj, hanem a fiúknál is — kotnyeleskedelt közbe rosszmájúan az' egyik kislány. Az igazat megvallva, a fiúknak nem nagyon tetszett ez a „tánchívás”. Morgolódtak is miatta, a női szószátyárkodást emlegetve, de Füleki Miklós őrsvezető elismerte, hogy szó ami szó, igaz. — Hát akad nálunk is gyenge tanuló, meg olyan is, alá osztályt ismételt. Akadnak olyanok is, alak igazolatlanul hinyoznak az iskolából. Es ezek nem járnak őrsi összejövetelekre sem. Székely Laci például két hétig nem jött iskolába. Azt mondta, hogy nincs cipője. Pedig tudtak volna venni, mert az apja fuvaros. De hát azért nem megy minden rosszul az őrsben sem. Mi is készültünk színdarabbal és énekszámmal. Igaz, nem jutottunk tovább, mert nagy volt a lámpalázunk. De az is lehet, hogy jobban kellett volna tanulni. Egy kis közösség. Csupán egy raj, és mégis mennyi apró- cseprő probléma adódik munkájuk közben. A megoldásnál természetesen segédkeznek a nevelők is, de ezek az önálló, élelmes gyerekek már eligazodnak saját kis életük útjain. A **z V. sz. ált. iskola fiatal még. Mindössze öt éve tapossák küszöbét az alsóvárosa gyerekek. De az itt folyó nevelés, a kialakult szellem, a tanárok a gyerekek és a szülőik között méltán helyet biztosít neki a tradíciókkal rendelkező „Alma Máter”-ek között. Laczik Jánoos. Szellemi expedíció Őrsök figyelem! Tovább folytatjuk a megye expedíció® őrsei között meghirdetett szellemi expedíció kérdéseinek közlését. A mai három kérdésre a választ 1965. január 12-ig kell eljuttatni az Egri Űttörőházba. Címünk: Úttörőélet szerkesztősége, Eiger. Űttőrőház. A borítékra írjátok rá: Szellemi expedíció! Minden kérdésre adott váExpedícióitk készen áll vAradi istvän csorba istvAn ti A VrrS —__L' I n'i 1 Hall ■ gasd. ma 8 • rr D 4 hol nap né- künk. ^ 1 ■ “ ^ ^ Í a jö- vői feJ* Vu- tai- ni jó. Raj- tás!Ha a- kaprod. egy- kei- tó» re ei- ró-pit 9hRef:6n r-i j ---H kar-csú űr- ha- iá Haj* rá óf- tö- rök a . du - lás. (in- du- ßs,) Ex- pe- dl- cl- ónk ké- szén áll,' Hosz-szú 61- -re in- du- lünk mesz-szl csúcs-ra fel- ju-tűni fe-nycstes2 a Iái- ha tárL fé-nyeslesz a Iát* ha- táú 1. — Hallgasd, mit üzen a holnap nekünk, A jövőt felkutatni jő, Pajtás! Ha akarod, egykettőre Elrepít karcsú űrhajó. Ref. Hajrá úttörők, indulás, (indulás) Expedíciónk készen áll. Hosszú útra indulunk, Messzi csúcsra feljutunk, Fényes lesz a láthatár, Fényes lesz a láthatár. 2. — Pajtás, nagy feladat áll előttünk, Tettre hív minden úttörőt: Népünk kéz a kézben, együtt épít Egyre szebb, boldogabb jövőt! KcL; laszt három ponttal jutalmazunk. A kérdésekre adott válaszokat külön bíráljuk el és külön pontozzuk. Így minden fordulóban, a legtöbbet, 9 pontot gyűjthetnek össze az őrsök. A pontokat fordulóként állapítjuk meg és hozzáadjuk az előzőkhöz. Kérünk benneteket, hogy a rejtvények beküldésénél ne felejtsétek ed őrsötök nevét, címét és osztályát feltüntetni. A szellemi expedíció nyolcadik fordulójának első kérdése: 1. Mivel kezdődött a népvándorlás? A szellemi expedíció nyolcadik fordulójának második kérdése: 2. Mikor volt az első Úttörő Találkozó? A szellemi expedíció nyolcadik fordulójának harmadik kérdése: 3. Az óra pontosan delet mutat és a két mutató egymást fedi. Kérdés, hogy éjfélig hányszor találkozik a két mutató? A kérdésekre adott válaszok mellé kérjük, ragasszátok fél a lap sarkában található sorszámot is. Jelen esetben a 8-as sorszámot. Amelyik őrs elfelejti a sorszámot felragasztani, helyes megfejtés esetén sem vesszük figyelembe a megfejtéseknél. A kérdésekre adott helyes válaszokat és a megfejteket sorrendben közöljük. A szellemi expedíció negyedik fordulójára adott helyes válaszok a következők voltak: 1. Bartók Béla. 2. Dr. Fuchs Jenő, l'.H)S-ban. 3. Róbert Károlyi, (uraik. 130S—1342). A szellemi expedíció ötödik fordulójára adott helyes válaszok a következők voltak: 1. Liszt Ferenc. 2. A kínai nép. 3. Béke tér8. SZ. Szellemi expedíció _____
