Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
Egri utcák — utcanevek EL VIHARZOTT századokról •eszélnek az utcanevek, régmúlt idők krónikáit idézik emlékezetünkbe. Egy város utcanevei mindig magukon viselik a település történetét és egyformán hirdetik a dicső múltat és a jelen hagyomány- tiszteletét. Hangulatot árasztanak az Utcanevek, emlékeztetnek nagyjainkra s épp úgy hozzátartoznak a város arculatához, mint a jellegzetes utcák, épületek, műemlékek. De ahogy halad a kor, fejlődik a város, .új hősök, új fogalmak születnek, és az utcanevek is lépést tartanak a száguldó idővel: s így ölelkezik múlt és jelen a névtáblák sokaságában. Vannak utcanevek, amelyek az ország csaknem valameny- nyi településében megtalálhatók. Egyetlen városunk sincs, ahol Kossuth Lajosról, Széchenyiről, Arany Jánosról vagy Marx Károlyról ne neveztek volna el utcát vagy teret De vannak utcanevek* amelyek csupán egyetlen városhoz kapcsolódnak. András bíró nevét csak egri utca viselheti, Borház-sor, Cifrapart, Arnyék- szala utca csak Eger városában emelkedhet helytörténeti rangra. Aa utcanév gondolatokat ébreszt, tanít, nevel is. Ezért nagy felelősség gazdálkodni a nevekkel, elvenni, cserélni, újat adni, Egerben most utcanév-változtatásokra készülnek. Bizottság alakult, érvek, ellenérvek csatáznak, döntés még nem született, csak vázlat, tervezet Közei 100 utcanévről van szó. Jólehet nem árt egy szerény rendcsinálás az egri utcák labirintusában* de ilyen nagyméretű változást semmi nem indokot EGER VAROSÄNAK közel 300 utcája, tere, útja van. 289* nek már van neve. Az utcanevek megoszlása csak vázlatosan: 131 utcának van régi neve (Agyagos, Galagonyás, Tetemvár), írókról, művészekről, orvosokról 41 utcát neveztek el (Ady* Reményi Me, Hibay Károly), a közélet kimagasló szereplői 21 utcát kaptak (Al- mássy Pál, Rózsa Károly) az egri várvédelem hőseinek emlékét 20 utca hirdeti (Bolyki, Bornemissza), kommunista és munkásmozgalmi mártírjaink 12 utcát (Nemecz József, Ság- vári Endre), még történelmünk nagyjai 10 utcát kaptak Egerben (Árpád. Kossuth Lajos). Szabadságharcos hőseinknek ugyancsak 10 utca jutott (Rákóczi, Lenfeey), történészetekről öt utca emlékezik (Bartalos Gyula), míg felszabadulásunk utáni új fogalmainkat 11 utcanév hirdeti (Alkotmány, Május 1.). Egyházi méltóságok neveit 7 utca viseli (Bartakovits, Maczky Valér). 20 utca pedig városneveket kapott a 30-as évek második felében (Arad, Kassa). Egy utcát élő személyről neveztek el (Vorosilov); Nézzük most, milyen elképzelésék dopiinálnak az utca- névcserék tervezetében. 1; Visszaállítani a középkori utcaneveket 2. Uj neveket adni aa Irredenta tendenciával elnevezett lajosvárosi utcaneveknek, és ez egyházi méltóságokról elnevezett utcáknak. 3. Jobban tükrözzék a válás utcái Eger szőlőkultúráját. Bár jogos törekvéseiket is tartalmaz az elképzelés, az. ut- canevék megváltoztatásának ilyen mértékével és időszerűségével mégis vitába széliünk. Igaz, a középkori utcanevek patináját nem nélkülözheti egy ilyen nagy múltú város. De 131 utca őrzi a régi neveket. s ezek között bőven találunk középkorit is. SZÓLNI KELL a városneveket hordozó utcákról is. Nem tótok, a 30-as években a nacionalizmus ébresztését szolgálták ezek az utcanevek. De azóta sok minden megváltozott. Igaz, itt-ott még felszikrázik az emberékben a nacinaliz- mus, mégsem hihetjük, hogy a marxista alapról induló harc egyik hasznos formája lehet az ilyen látványos utcanévcsere. A táblák cseréjével nem lehet küzdeni a nacionalizmus maradványai ellen. A nacionalizmus ellen csak az internacionalizmus talajáról — és eszméivel támadhatunk. És csak innen, erről az oldalról lehet megközelíteni az utcaneveket is. Eger múltjához az egyház is hozzátartozik. És az egyház nak voltak haladó szellemű képviselői is. Ezért nem lenne szerencsés lépés egységesen átkeresztelni az egyháza személyekről elnevezett egri utcákat A történészek hivatottak kutatni, mérlegelni, ki hová tartozott a sorsdöntő időben. Dicsérendő kezdeményezés; Jobban tükrözzék az utcanevek Eger szőlőkultúráját! Valóban, legyen Egerben többek között Medoc köz, Bikavér utca, sőt Egri Leányka utca is. Csak ne a Sándor Imre utca helyén, vagy környékén, ne a barokk belvárosban, hanem kint, a Szépasszpny- völgy környékén. (Valamikor régen török vérnek titulálták az Egri bikavért — Ez is érdekes utcanév lehetne.) TÖBBEN ELMONDTAK, ezért is szükséges a változtatás, mert évekkel ezelőtt több utca elhamarkodott, szubjektív vélemény alapján kapott nevet, ■ ezeket most korrigálni kell. Csak nehogy ilyen „elhamarkodott, szubjektív'' döntés cserélje fel most is az utcák névtábláit Ettől félüidc és épért is vitázunk. De nemcsak azéírt Eger város utcaneveinek egy harmad részét megváltoztatni felesleges, indokolatlan. Száz utca tábláinak elkészítésére, e nagy munka szervezésére se időnk, se pénzünk. 1962-ben mintegy 50 ezer forintot költött a városi tanács Eger utcanév-tábláira. Száz utca névcseréje több minit 100 ezer forintba kerül! Etet az összeget igazán megtakaríthatnánk! (Talán még járdát is építhetnénk, vagy villanyt is vezethetnénk belőle « külvárosban.) Nem Véradók Hatvanban és a hatvani járásban Pénteken a hatvani kórház tanácskozótermében értekezletet tartott a Vöröskereszt hatvani városi, járási véradósaer- vező csúcsbizottsága. Az értekezletet Juhász Gábor, a Vöröskereszt járási titkára nyitotta meg, majd dr. Lippai József főorvos beszámolt a csúcsbizottság múlt évi munkájáról, valamint a feladatokról. Beszámolójában ismertette, hogy a múlt évben az eredeti terv szerint 300 liter vért kellett volna összegyűjte- niük. A Vöröskereszt második országos kongresszusa tiszteletére a tervet 400 literre emelték. A bizottság jó munkája, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek nagyarányú segítsége folytán a Vérellátó Állomás több mint 515 liter vért gyűjtött be. A lakosság tevékenyen lövette részét a véradásból, az elmúlt éviben 1563-an adtak vért — Hát tél ez, uram? Hát ez nem tél. Hó, nem mondom, még csak akad, a hegyekben olyan nyamvadt fél méter körüli, de másutt...? Semmi. Olvad, meg kicsit fagy, olvad meg kicsit sem fagy... Az embernek az élettől elmegy a kedve, amilyen vacak telek járnak most. Se far- ltas, se farkasordító idő. A tavasz, ugye, azért tavasz, mert tavasz, a nyár az nyár, az ősz az ősz, de hol itt a tél... Télen tél legyen, kérem... Ki lehet ezért a felelős? — Hát ez léi, uram ... Hát ez már kétségbeejtő. A hóba belefullad az ember, megállni az utcán nem lehet, mert odafagy az ember talpa és nem tud elmozdulni ... Emberek fagynak meg, kérem... Hát nem nálunk, de nálunk is megfagyhatnának ... Értem én, hogy a tél az hideg időszak, nem olyan, mint a nyár ... De ez már nem tél, ez már Déli-sark... Ki leheti ezért a felelős? (— KERT ÖVEZTE HÁZ, Pest körül több ezer akad. ilyen. Ám az a rákosszentrnihályi villa, amelyikről szó van, másabb a hozzá hasonló társainál. Sok mindenről tudna mesélni, sok jó borral megtöltött demizson- ról, amelyek az Eger és Győrt,• gyös Környéke Háziipari Termelőszövetkezet ajándékaként jutottak ide, a „kedvesi” revizor lakására. Ha a ház nem is, de beszél Kerek Gyula, az egri szövetkezet volt gépkocsivezetője, hiszen az ajándékozási aktus lebonyolítását mindig őrá bízták, ő vitte a tele de- mizsonokat és hozta az üreseket. — A revizor lakására legalább öt esetben vittem bort Pénzt egyszer sem vettem át a borért Tartós érzelem szálai szövődtek N. L. központi revizor és az egri szövetkezet között, s ezt nem csupán a bor ajándékozás ténye igazolja... 1963. augusztus 3-án az egri háziipari szövetkezet személygépkocsija a revizort, családjával egyetem- legesen, Balatonberénybe fuvarozta, kétheti üdülésre. Mikor a balatoni szép napoknak vége szakadt, az egriek kocsija pontosan megjelent és hazaszállította rákosszentmihályi otthonába a revizorékat. Előbb 720, utóbb 775 km pergett le a kilométerórán — pusztán a revizor kedvéért. A revizor-utaztatás különösen emlékezetes maradt a gépkocsivezető számára, mert egy írásbeli figyelmeztetést raktak tarsolyába. A revizorék- kal ugyanis későn érkezett Balatonberénybe, s mert fáradtnak érezte magát, éjszakára ott maradt. így csak másnap tért vissza Egerbe. Ezért, nem másért intette meg ..szövetkezeti üdvözlettel” Zórád József elnök: „Megállapítottuk, hogy az utóbbi időben a kiadott rendelkezéseket nem minden esetben tartja be...” KÖRÁD NEM MINDENKIVEL éreztette barátságát, csak azokkal, akiknek barátságára — feltételezhetően: a támogatására! — maga is számíthatott. A megyei tanács ipari osztályának egyik előadója sem a szép szeméért kapta meg a szövetkezet kocsiját, hogy meglátogassa rokonait — Szentesen. És nem számító szándékot bizonyít-e az, hogy olyan asszonyokkal vette körül elnökségét, akiknek férje különböző, egyébként jó fizetést adó vezető beosztásban dolgozik? A hibákat azonban — amelyeket a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Kerek Gyula, gépkocsivezető, s egy másik társa bejelentése alapján, két vizsgálattal tárt fel — semmi sem mentheti. A népi ellenőrzési vizsgálat egész sor szabálytalanságra derített fényt a gépkocsihasználat körül, s intézkedett a kártérítési és fegyelmi eljárások lefolytatásáról. Ám a szabálytalanságok dokumentált anyaga addig-addig keringett, amíg oda került, ahová éppen nem akarták, a Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezetek Országos Szövetségéhez. Tehát oda, ahol az üdülésre egri kocsival furikázó revizor is dolgozik. Meg is hozták a „döntést”: Zórád Józsefet, a szövetkezet elnökét írásbeli figyelmeztetésben részesítették és kötelezték 150 (!) forint kár megtérítésére. A revizor még könnyebben „bűnhődött”, őt szimpla írásbeli figyelmeztetéssel „súitották”. Mondván: a gépkocsi bejáratós (?) volt, népgazdasági kár nem származott! Nem is várhatott különb fegyelmi büntetést senki. Maga a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöknője is lekötelezettje volt as egri sző„Marad a házban a régi rend?!” Visszaélések és visszaélők vetkezetnek: leánya részére három blúzt kapott és egy „Lorenzo” anyagból készült nadrágot — majdnem i n g y e n 1 1 De erre csak a második népi ellenőrzési vizsgálat derített fényt. SŰRŰSÖDTEK AZ ESEMÉNYEK ... A szövetkezetben megtudták, hogy ki volt a két bejelentő. Tagadják, hogy nyomoztak volna utánuk, de ez egyszer a tagadás vagy az elismerés mellékes. Annál érdekesebb: mi lett a két ember sorsa? Egyikük írásbeli figyelmeztetést kapott; Kerek Gyula gépkocsivezetőt %>edig állásából elbocsátották. — Baklövés volt — mondja most szentenciózusan Czuczai Lajos, műszaki vezető. Mi bűnt róttak fel Kereknek? Említettük már egyik fegyelmi büntetését. Hadd idézzünk egy másik írásbeli figyelmeztetés szövegéből, amely — feleslegessé teszi egyszerre a KRESZT-t: „ .. .a személygépkocsit legfeljebb 60—70 tom-es sebességgel vezetheti...” Nagyobb bűne volt azonban mindenekelőtt, hogy sok sötét dologról tudott De minek a történetet nyújtani: jogerős bírói ítélet helyezte vissza állásába! A szövetkezet vezetői nem is próbáltak a fellebbezés lehetőségével élni, tudván tudták erőlködésük meddőségét. A szövetkezet elnöke a bírósági tárgyalás után kórházba került. A második népi ellenőrzési vizsgálat kavarta hullámok még most is erősen gyűrűznek a szövetkezetben és a szövetkezet körül. Mire akadtak a népi ellenőrök? Eger egyik volt vezetőjének I. osztályú fonott garnitúrát készítettek (4 apatini szoknyás fotelt, egy fonott asztalt) s négy edosztáyos árat számoltak érte. A központjuk vezetőjének pesti lakására szállított ajándékot „minta-darab”-nak minősítették s csak a föle értéket kasszírozták. PAPÍR SZERINT KÉT fiúnadrágot szállítottak a múlt év augusztus 12-én a szövetkezet értékesítő boltjába; valójában a boltvezető ezeket a nadrágokat nem is látta, csak egy jegyzéket és két fiúnadrág értékének megfelelő összeget kapott kézhez — így számolták el a főkönyvelő-helyettesnő tengerésznadrágját. A népi ellenőrzési vizsgálat időszakában összesen 41 hasonló eset fordult elő. Nemegyszer került sor „leértékelt” áruk eladására, természetesen árukat a boltvezető egyszer sem látott, dt megkapta a jegyzékeket és a jegyzékeken feltüntetett ösz- szegeket. Kideríthetetlen ma már, mi volt a leértékelés oka, s az, hogy egyáltalában volt-e ok a leértékelésekre. Ezek a manőverek, értékü- Ket tekintve, anyagiakban — kisszerűek; annál inkább súlyosabb minden cselekedet az erkölcsi oldaláról tekintve. S hogy az ellenőrzés feltárta dolgok csak kis töredékei a tehetséges „visszaéléseknek”, ügyeskedéseknek bizonyítja nem egy kuriózum. Például, mikor a népi ellenőrök azt • firtatták, milyen exportanyagból készült ruha egy fontos beosztásban lévő személy féleségének a varrónők felháborodott megjegyzéseit a meós és a résziegveaetőnő azzal intette te; „saját érdekében senki ne lásson, ne halljon semmit!” És beszéltek volna sokan, nyíltan, őszintén, de inkább a hallgatást választották. mondván: „A népi ellenőrök elmennek, viszont mi itt maradunk...!” Egyetlen emberben — Vas Mihály szabászban — volt ©gy kevés merészség, s véleménye kellőképp érzékelteti azt az állapotot, amely a szövetkezetben uralkodik: — „Ha valaki panasszal fordul az elnökhöz, és ha a panaszos véleménye az övével nem egyezik, akkor kijelenti, hogy mindenki előtt nyitva áll a kapú.” VÉGEZETÜL MÉG CSAK két adalék az E^er és Gyöngyös Környéke Háziipari Termelőszövetkezet dolgaihoz... Az egyik: a fegyelmi büntetést kapott Zórád József az elnök, és Czuczai Lajos műszaki vezető, akik a leértékelések miatti kárban 50 százalékban felelős, november 7-én, attól az országos szövetségi elnöknőtől, akinek „mintadarabot” ajándékoztak — kiváló dolgozó kitüntetést kaptak, a velejáró összeggel. A másik: most már nincs az egri szövetkezetnél a másik bejelentő sem, létszám- fölöttinek minősítették és kezébe adták a munkakönyvét. Ezt az utóbbi lépést — bár nagyon szépen megmagyarázzák az okát — logikusan csak úgy lehet értékelni, mint az első bejelentővel, a Kerek Gyulával való leszámolást. Kérdés: mit szándékoznak tenni az illetékesek és mikor? Nagy átfogó vizsgálatra vár az egri szövetkezet. Vagy nem történik az égvilágon semmi, s „marad a házban a régi rend?!” Pataky Dezső beszélve arról a zűrzavarról, amit egy ilyen nagyarányú utcanév-változtatás okoz a lakosságnál, a postán, térképe* ken, hivatalokban. Bizonyos utcanév-rendezés szükséges. Nem száz, legfeljebb 10—15. Például A Csákány utca az új, modem lakótelep és a strand között fekszik, indokolt egy új, „mai” elnevezés. Van Dobó terünk, Petőfi utcánk, lesz Gárdonyi Géza terünk, ezért indokolatlan a Dobó utca, Petőfi tér és a Gárdonyi Géza utca. Ha az új piac elkészül, Katona Istvánnak, a kiváló egri történetírónknak másik utcát kell keresni, mert a Piactér elnevezés ide jobban illik. Élő személyekről nem szabiid utcát elnevezni, így a Vorosi- lov tér helyett nagyon jó lesz a Felszabadulás tér. NÉHÁNY UTCA névadójának múltja felülvizsgálatra szarul. (Nem tudjuk, kiről nevezték el a Tóth József utcát, a Bethlen utcát). De csak olyan utcanevet változtassunk, amely elkerülhetetlen, feltéüe- niül szükséges. A Telekessy utca nevét ne azért cseréljük fel, hogy helyébe a Marx Károly utcát .költöztessük” — mondván', hogy a jelenleg szűk kis utca nem reprezentálja eléggé a marxizmus klasz- szikusát Az élteit években már megszokták az egriek, hogy Marx Károly utcát mondanak a régi Érsek utca helyett, kár most megbolygatni. És a vár környékén se cseréljünk csak azért utcanév-táblát, hogy a Balassa Bálint utca mellé az egykori múzsa, Losonczy Anna neve kerüljön. Nem vitatjuk, hogy az utcaneveknek bizonyos fokig követniük kél az időt a város fejlődésében. De vannak még névtelen utcák és épülnek még új városrészek is, bőven lesz alkalom a névadásra. Ha nem is egyszerre, gyorsan: évek hosszú során; Nem álláspont-kinyilatkoztatásnak, hozzászólásnak, szán. tűk a fenti sorokat Márkusz László öntödei délelőtt Talán a legcsendesebb műszak. A tegnapi tüzek rég kihúnytak már a kemencékben, hideg tárgyakká, konok darabokká merevült a megolvasztott fém, s az éjjel kirámoltak a formázószekrényekből is. Ores keretek sorakoznak a fal mellett egymásra halmozva. Eggyel-eggyel mindig kevesebb lesz a számuk, délutánra alig marad közülük... Előttük „kormos” emberek térdelnék, guggolnak — készítik; igazgatják a sokféle formát Apróié* kos, türelmes munkával, látható nagy gyakorlattal Homokba ágyazzák, homokkal fedik a műanyag és famintákat töltik a súlyos fémkereteket éleznek, döngölnek a kétféle kiképzésű „stan fotóval”. Aztán redre sorra kerül a többi művelet is: hegyes vajdarabbal szurkát ják a keménnyé tömörített „v” homokot, hogy útja legyen a majdani olvadék feszítő gázainak, gőzeinek. S mikor mindezt kiDélelőtt az öntödében ki elvégezte, jön a folytatás — helyére kerül a minta párja, aztán a salakfogó, a „felöntő fa” meg az „angusz”, a fémkeretre egy másik csússzon, s tart az ismétlődő munka délutánig... A mintadarabok fölött — itt is, ott is a fekete homokon — vakító fehéren csillognak a választópor szemcséi. Fekete és fehér. Körös-körül munkást* szorgoskodnak. Egyiknek, másiknak szavát sem hallani — a beszédesebbek olykor váltanak néhány mondatot, a vidámabbak még énekéinek isi Pihenő szótlanság és előszökő nóta. Modem daru és nyikorgó talicska ... Az ellentéteké talán a szakma is. Mert más az öntő munkája — és más a mintakészítőé, mégis egy mesterség a kettő. Aki fémet olvaszt, csobbant különféle formába — ért az aprólékos, nagy figyelmet, kézügyességet igénylő minták elkészítéséhez is. Egyszer ezt; máskor amazt csinálja... Az egyik nehezebb, a másik fárasztóbb. Tóth György, az idősebbek közé tartozik már az egri üzemben: 19 évig öntött, másfél esztendeje csak formáz. — Itt állítólag kisebb a szifi- kózis-veszély ... eégszségi állapotomnak megfelelőbb ez a munka — mondja. — Amazt jobban szerettem, de ennél sem unatkozom. Változatos, érdekes minden műszak itt is. Sokszor 8—10 fajta mintával is dolgozunk napjában. Ma éppen hatfélével ... Tóth bácsi — „maszek", s mint mondja, magányosan, kü- lön-külön dolgozik itt az öre- gebbje. Brigádokban inkább a fiatalok vannak, a szomszédos Csákiék, a túlsó sarokban da- nászó magkészítők, meg a többiek. A munka persze így is közös, egy célért való: hiszen öntödeiek valamennyien... (győiU)
