Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
A gyöngyösi Mátrai Építő-és Szakipari Klsz dolgozói jól zártáik az 1964-es évet. Igyekezetüket istállók, magtárak és lakóházak egész sora dicséri a megye területén. Ám sokrétű tevékenységük közben sem feledkeztek meg a ktsz fontos céljáról, a lakosság szolgálra- tás-jellegű igényének pontos teljesítéséről. Ezen a téren 443 ezer forinttal tűi is teljesítették éves tervüket. — De beszéljünk a • többi üzemágról is. már csak azért, mert értékben többet nyújtottak. mint a szolgáltatás, — figyelmeztet Csömör József elnök. És igaza van az elnöknek, mert a többi üzemág, bár anyaghiánnyal küzdött, megadta azt a termelési értékét, — még egy kicsivel többet is, amennyit a népgazdaság megkövetelt. Példának említhetem mindjárt az úgynevezett ipari termeléssel foglalkozó üzem- ágat, amely irodabútorokat és exportládákat gyárt. Ez a részleg 550 ezer forinttal adott többet a tervezettnél. És örvendetes, hogy éppen exportból származik a haszon, mivel ezért a termékért Görögországiból és Izraeliből valutát kapunk. A ládagyártás figyelemre méltó érdekessége, hogy egy olyan abasári üzemet vettek át. amely hosszú ideig kihasználatlanul állt. Ma pedig már olyan jelentőséggel bír. hogy külkereskedelmünk 310 ezer forintot irányzott elő a továbbfejlesztésére. Egyébként a gyártmányok minősége miatt még egyetlen esetben sem érkezett reklamáció a külföldi megrendelőktől. A lakossági építkezés rovatát vizsgálgatva azonban egymillió forint kiesésit tapasztalhatunk. Ám minden mentegetés kizáAz ígéretti Február 1-én ny Gyöngj Előbb az ígéretről néhány szót. December közepén hangzott el Gyöngyösön, a GELKA új helyiségében. Akkor a műszaki átadásra készült már_ a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalata, amelyik a kőművesmunkákat végezte. Erre a nápra meghívták a budapesti Reklám és Dekorációs Vállalatot is, mivel ok a félfogadó helyiség berendezését és díszítését készítik. A vállalat műszaki vezetője, Vágó Gábor nem találta alkalmasnak a körülményeket arra, hogy „levonuljanak” a berendezési munkát elvégezni. Még akkor nem történt meg a központi fűtés átadása,) ez volt a legfőbb kifogás. De megígérte, ahogy a fűtést megkezdik. huszonnégy órán belül már itt lesznek a dolgozók. A GELKA még az elmúlt év decemberében értesítette táviratilag a Reklám és Dekorációs Vállalatot, hogy a központi fűtés működik. A válasz: ígé rét, majd újabb ígéret, de munka sehol. Ügy látszik: a szó elszáll ... Szombaton, 16-án szétnéztünk a GELKA új, Fő téri szervizében Nyíri Szabolcs üzemvezetővel. A festők má” befejezték a munkájukat, a mázolok és a villanyszerelők még néhány napig itt lesznek ezalatt a műanyagpadlót is felragasztják, tehát a hét végere már mindennel elkészül az építőipar. Bekukkantottunk a különböző helyiségekbe. A képcsőkr szerelő helyiségen kívül még húsz munkahely teszi lehetővé a gyors és' alapos szervizelést Négy munkahelyen csak az erősáramú gépi berendezéseket javítják majd. Külön részleg végzi az autórádiók kiszerelését és javítását. A nők és a férfiak részére külön öltözők és zuhanyozók épültek. A meleg vizet villany- boyler biztosítja. Nem lesz tehát hiány semmiben. Természetesen továbbra is kijárnak majd a műszerészek Könyvkölcsinzés és olvasóterem A Megyei Könyvtár 72 000 kötet könyvvel áll olvasói rendelkezésére. Eger lakosságának 15 százaléka könyvtári tag: több mint hatezer- ember számít a kölcsönzők közé. Az igényeket tehát a könyvtár ki tudja elégíteni mennyiségben és választékban egyaránt Talán ez alól csak a modem, fiatal magyar írok (például Galambos Lajos, Berkes! András, Sánta Ferenc) a kivételek: legtöbbször egyetlen darab sincs bent írásaik közűi. Van olvasóterem is. Itt azonban már más a helyzet. Maximális befogadóképessége sem haladja meg a 35 főt és egyszerre csak 10—15 ember ülhet le kényelmesen. Ez nagyon kevés! Hiába gazdag a folyóirat gyűjteménye (sok idegennyelvű folyóirat is van), nem sokan juthatnak hozzá. Főleg főiskolások látogatják, hiszen a tanárképző főiskolának sincs külön olvasóterme. Ezen a helyzeten bizony változtatni kellene. (b. gy.) Megjegyzés egy megjegyzéshez A vidéki színházak januári műsorához fűz megjegyzést a Népszava vasárnapi számában Rajk András Öröm és üröm címmel. Arról ír és pél- dálódzik, hogy Győrött, Szolnokon és Egerbm is január hónapban csak operettet láthat a közönség. Sőt megye- székhelyünket még ki is emeli a szerző. Ekképpen: „S végképp szokatlan a gyönyörűen újjáépített egri színház januári programja. A 20-i Egri csillagok előadásán kívül ... az egész hónap minden előadása a Leányvásár”. Nemcsak hogy szokatlan, de eláruljuk, ez ideig ilyen még nem is fordult elő az egri színházban. Ugyanis december elején nyitotta meg kapuit Thália újjávarázsolt egri szentélye és január 8-ig csak prózát, csak az Egri csillagokat láthatta a nagyérdemű. Való igaz, ebben a hónapban csak a Leányvásár kapható. A február, sőt a március is már ismét a prózáé: egy komédiát és egy tragédiát láthat a közönség. Az előbbit Gyárfás Miklóstól, az utóbbit Madáchtól. Ezek után joggal következhetne egy zenés műfaj, de nem, a szeszélyes április eleje még mindig a prózáé: új magyar dráma, vagy az Irkutszki történet. És csak ezután jöhet ismét egy operett évadzáró bemutatóként, a könnyed Stambul rózsája. Két operett az öt bemutatóból, Ez hát a „teljesen átbillent havi műsor” éves, végeredménye. Reméljük, így. már a Népszava glosszaírójának is elnyeri a tetszését. Csak nehogy februárban, vagy márciusban azért kapjon fricskát az egri színház, mert csak prózát játszik. (márkmz) A Finomszerelvénygyár dolgozóinak munkaverseny-vállalása hazánk felszabadulásának 20. évforduló ára Korábban már tudósításokat közöltünk arról, hogy a Finomszerelvénygyár dolgozói brigádértekezleteken, és termelési tanácskozásokon figyelemre méltó munkafelajánlásokat tettek az 1965. évi terv sikeres teljesítésére. Tegnap a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsához megküldték a vállalat összesített munkaver- seny-felajánlását, amelynek rövidített szövegét közöljük. A Finomszerelvénygyár dolgozói részletesen megvitatták a vállalat 1965. évi termelési feladatait, valamint a népgazdasági terv végrehajtására vonatkozó párt- és kormányhatározatot. Ennek alapján úgy határoztunk, hogy hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulóját tervkötelezettségeink pontos és maradéktalan teljesítésével ünnepeljük. Vállaljuk, hogy az előző évhez viszonyítva az idei teljes termelési értéket 4,2, a befejezett termelést 4,5 százalékkal növeljük. A termelés növekedésének 91,5 százalékát a termelékenység emelésével érjük el. A 98,3 millió forintos exporttervet december 20-ra teljesítjük. Vállaljuk, hogy az 1964. évihez képest az idén két százalékos költségmegtakarítást érünk el. A Finomszerelvénygyár dolgozói tudják, hogy a termelékenység növelése mintegy 327 ezer normaóra-megtakarítást igényel. De a gyár dolgozói ezt vállalják és az előzetes számítások szerint 45 000 munkaóra-megtakarítást gyártmányfejlesztési intézkedésekkel, 135 000 órát gyártásfejlesztéssel, 22 000 órát az egyenletes termelés és a munka jobb megszervezésével, 75 000 óra megtakarítást pedig azzal érhetnek el, hogy több dolgozót közvetlenül termelőmunkára osztanak be. Vállaljuk, hogy 1965-hez képest év végére 6,6 millió forint költségmegtakarítást érünk el. Ebből 2,5 millió forintot anyagtakarékossággal, 1,9 milliót energiaköltség csökkentésével, 13 milliót rezsi és egyéb költségek csökkentésével, 700 ezer forintot pedig normakarbantartással, a különféle veszteségidők csökkentésével takarítunk meg. A munkafegyelem megszilárdításával, a késének és a lógások megszüntetésével a veszteségidők 10 százalékkal csökkenthetők. Példamutatással, meggyőzéssel, de ha szükséges az új munkatörvénykönyv szigorával az igazolatlan hiányzásokat 40 százalékkal csökkenteni kell. A munkavédelmi őrség jobb megszervezésével, a védőeszközök és felszerelések előírások szerinti használatával, valamint az oktatás javításával vállaljuk, hogy az ezer főre jutó balesetek számát tíz százalékkal csökkentjük. A levelet a dolgozók nevében Farkas Ottó, a pártbizottság titkára, Kócza Imre igazgató, Csehi István, a szakszervezeti bizottság titkára és Pintér László KISZ-titkár írta alá. Szerkesztőségünket felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége örömmel üdvözli a Finoinszerelvénygyár dolgozóinak nemes kezdeményezését. Egyben arra kérik megyénk többi vállalatait és gazdaságait, a munkásokat és vezetőket, hogy hasonló vállalásokkal és azok szorgos teljesítésével készüljenek hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára. Elsőként as országban a hevesi Állami gazdaságban egy évvel ezelőtt csupán az újságokból, a rádióból és a televízióból ismerték a dolgozók a szocialista brigádmozgalmat. Egy évvel később már maguk is részesei a versenynek. Az egy év alatti változásokról beszélgetünk Sallós Gyulával, a gazdaság pártszervezetének titkárával, akinek érdemei vannak abban, hogy a szocialista brigádmozgalöm ebben az állami gazdaságban is talajra talált. — Érdekes volt az első ilyen brigád megalakulása. Egyik napról a másikra történt, 1964 tavaszán. Az egyik termelési tanácskozáson felvetették az emberek, hogy itt miért ne lehetne ilyen brigádot szervezni? Röviddel ezután 11 traktoros hivatalosan is azzal a kéréssel fordult a gazdaság vezetőségéhez és a pártszervezethez, hogy engedélyezzék részükre a brigádmozgalomban való részvételt Vita is volt az ügyben. A vitát az váltotta ki, hogy több vezető csupán formalitást látott a szocialista brigádokban és amellett szólt, hogy nem érdemes vele foglalkozni, fölösleges adminisztrációt és gondot jelent csak a gazdaságnak. Nem nekik lett igazuk, hiszen ha kísérletképpen is, de engedélyezték a 11 traktorosnak a versenyt. A pártszerveSzocialista brigádok a Hevesi Állami Gazdaságban A traktorosok kezdték — A pártszervezet mindenben segít zet vezetőségének újraválasztása előtt, — a kezdeti sikereket látva — engedélyezték a méhészeknek is, hogy benevezzenek a mozgalomba. Az őrségváltás után pedig még újabb két ilyen brigád alakult a gazdaságban. Egy az állattenyésztőknél, egy pedig a gépműhelyben, a szerelők között. Most ismét két szocialista brigád alakulásáról érkezett hír. — Hogyan teljesítették vállalásaikat a traktorosok, akik kezdeményezői voltak ennek a mozgalomnak, akik elsőnek vágtak neki az akadálynak? — SIKERESEN! — válaszol a párttitkár. — Sokrétű vállalásaikat maradék nélkül végrehajtották. Csak a legfontosabbakat sorolom fél: az erő- és munkagépeket minden esetben az előírásoknak megfelelően karbantartották, minden központi szervizen pontosan megjelentek. A munka folyamán az összes technológiai utasításokat betartották, éves tervüket 110 százalékra teljesítették, a normálholdakra felhasználható üzemanyagból öt százalékot megtakarítottak, a tervezett 59,69 forint önköltséget normálholdanként három százalékkal csökkentették. Ezenkívül képezték magukat, tájékozódtak a politikai események felől is. Társadalmi munkában, közös rendezvényeken vettek részt, tovább tanulnak, közösen szórakoznak és a magánéletükkel sincs baj. Néhány epizód életükből : Gulyás László, az egyik brigádtag házat épített. Társai megtudták, hogy vasárnap cserépfelrákással tölti majd a napot, így nem vehet részt a brigád közös tv-nézésén. A brigádtagok vasárnap kora reggel az ágyból ébresztették Gulyást: — Kelj fel, mert a hasadra süt a nap! Rakjuk fel a cserepet Egy másik esetben az egyik brigádtagot kellett „megfegyelmezni”. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy az illető traktoros munkaidő alatt bement a kocsmába. A brigád összeült és alapos fejmosásban részesítették kollégájukat. Ezek az emberi megnyilvánulások valóban a brigád összetartozására utalnak, arra, hogy válóban megértették az emberek Hevesen is a szocialista brigádmozgalom lényegét. — Mi is egyre több segítséget tudunk adni a részükre — mondja a párttitkár. — Ismerjük a brigádokat és tanácsainkkal támogatjuk feladat- vállalásaikat. Emellett szeretnénk tovább fejleszteni ezt a mozgalmat .Tervezzük a négy brigád találkozását, a tapasztalatcserét az erdőgazdasággal. Üzemi híradót jelentetünk meg, ahol a szocialista brigádok munkáját értékeljük, népszerűsítjük, de tervezzük a községi hangos híradó létrehozását is, ahol vasárnap délutánonként az állami gazdaság életéről adnánk híreket. Itt jelentős teret szentelnénk szocialista brigádjainknak is Ismertetnék vállalásaikat, azok teljesítését, sót ajándéklemezzel is kedveskednénk nekik. BIZAKODVA, LELKESEDVE mondja ezeket Sallós Gyula és ígéri, hogy a párt- szervezet a jövőben is mindent elkövet, hogy gazdaságukban erősödjenek a szocialista brigádok-. Fazekas István NtfFÜJSiü 3 1965. január 20., szeré rásával elmondhatjuk, hogy a tekintélyes tervlemaradás nem a ktsz hibájából történt. A Kálvária-parti sorház-építkezés okozta, amely a tervben négymillió forint értékben szerepelt. Az okokat bővebben boncolgatni fölösleges, hiszen éppen ezzel kapcsolatban egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk, mert sok család érdeke kívánná a huzavona gyors megszüntetését. A közületi építkezésekről beszélgessünk bővebben — szól az elnök. — Mert a tervet teljesítjük ugyan, de anyaghiány miatt, ami egyébként végigkísért bennünket a múlt év folyamán, még most is félig kész állapotban van Feldebrőn egy 100 férőhelyes istálló. Állnak az oszlopok, fenn van a nádpalló, a hullámpalát is a tetőre raktuk. Ám tízezer darab tégla hiánya miatt befejezni nem tudtuk. A legkellemetlenebb részünkre, de a tsz részére is, hogy az elmaradt, illetve le nem szállított mennyiseget nem hozhatjuk át erre az évre. Ezenkívül Nyékládháza is adósunk maradt 300 köbméter sóderral, amit szintén nem kapunk meg. Mire számíthatnak az új évben ? — Nem lesz jobb a helyzet. Az első negyedévre 2000 köbméter sódert igényeltünk, de csupán 500 köbmétert igazoltak vissza. 600 ezer darab tégla helyett pedig 150 ezerrel biztatnak. Így aztán újra kezdődnek az egy évvel ezelőtti bajok, amelyek egyben válaszút elé is állítanák bennünket. Eloszthatjuk aipró munkahelyekre a rendelkezésre álló anyagot, és akkor több helyen dolgozhatunk, vagy csupán egyetlen építkezést kezdünk meg. — A megyében több tsz-nek el baj van it az új GELKA rösön ? a házakhoz, hogy a hibás készülékeket helyben javítsák meg. Ügy tervezik, hogy ez az „utazó’* brigád á jövőben mintegy ötven főre emelkedik majd létszámban. Az új szerviz mindenben több lehetőséget ad, ez már most látszik. Egyetlen kérdés maradt: tudnak-e február 1-én nyitni? A választ csak a Reklám és Dekorációs Vállalat adhatja meg. Jó lenne, ha emlékeznének december közepén adott ígéretükre. Mert — már így is késnek az ígéret beváltásával. Meddig még? (g. mól—) van sóderbányája. A szükségletet nem tudnák innen beszerezni? — Tudjuk, hogy van Boco- nádon. Kaiban és Tarnabodon sóder, de apró szemcsés és így szerkezethez használni nem tudjuk. Talán ha kőzúzalékkal kevernénk... Miért nem csinálják? — Ez megint egy másik probléma, mert van egy kőzúzó a Mátrában, innen 12 kilométerre és van egy másik Recs- ken. 23 kilométerre. Mi a távolabbitól kapjuk a zúzalékot Hogy miért, azt nem tudom. Ha a Mátrából szállíthatnánk, akkor kevesebb költséggel tudnánk dolgozni és a gondjaink bizonyos tekintetben megoldódnának. Már általános szokássá vált, hogy a megrendelők, de még a kívülállók is szidják az építőket Késedelmességről, gondatlanságról beszélnek anélkül, hogy figyelembe vennék azokat a nehézségeket, amelyek féket akasztanák a munkáikra. Főleg a nyersanyaghiányról van szó. Ám. ha figyelembe vesszük, hogy építkezik az egész ország, ez is érthető. De vannak adottságaink, amelyeknek az ésszerűbb kihasználása, ha nem is hárítaná el teljes egészében, de megkönnyítené a felvetett problémák orvoslását. Ilyenek a közelebbről, tehát kevesebb rezsivel történő anyagmozgatás és a helyi nyersanyagkészletek felhasználása. Érdemes ezen gondolkozni ... Laczik János Van nyersanyag, de még sincs ...! Iái tejelő szarvasmarha-fajták kitenyésztésével kísérleteznek Kétűtközön Kevesen tudnak arról, hogy Kétűtközön, a Füzesabonyi Állami Gazdaság IV. ez. üzemegységében milyen jelentős szarvasmarha-tenyésztési, illetve -kenasztezési kísérletek folynak. A látogatóknak már messziről szembetűnnek a toorjúnevelőkben és a kifutókban szaladgáló, apró termetű, rozsdabarna színű borjak. — Űjfajta jószágok ezek — mondja Szabó László mezőgazdasági mérnök, a telep vezetője. — Ezek már a több éve tartó keresztezés eredményei. Miben is áll a kísérletek és a keresztezések célja és lényege? — Célunk az — mondja Szabó László —, hogy a magyar tarka és az angol jersey fajtájú szarvasmarha keresztezéséből egy olyan fajtát hozzunk létre, amely jó tejelő és tejének zsírszázaléka igen magas. Célunk még ezenkívül a gépi fejesre alkalmas tőgy kialakítása. A több éve folyó kísérletek ez idáig ered,ménnyel jártak. A keresztezés eredményeképpen létrejött F—1-es borjak, majd az ezrekből felnőtt teheneik megfelelnek a tenyészkövetelményeknek. A keresztezett fiatal előhasú üszők tejhozama napi 10—12 liter. A tej zsírtartalma 4,8—5 százalék, szemben a többi fajta 3,7 százalékos átlagával. Mint minden előnyös dolognak és jónak természetesen hátránya is van. Az űj fajta hátránya a kicsiny testsúly. Egy-egy felnőtt jersey tehén súlya nem több mint 350—380 kiló, ami bizony a hústermelés szempontjából hátrányos. A kicsiny súly egyetlen előnye, hogy a tenyész- egyedek kicsinységüknél fogva könnyen ellenek, könnyedén ’hozzák világra borjaikat, amelyeket épp kicsinységüknél fogva méltán neveznek „macskáknak” a telep dolgozói és az állatgondozók. Egy-egy évben átlagosan 20C ilyen keresztezett borjú a szaporulat, és a három esztendeje folyó kísérlet eredményeképpen ma már mintegy 600 jersey keresztezés van az üzem- egységben. A keresztezett kis borjak rendkívül gondos és előírásszerű, szakszerű gondozásban részesülnek, tudomá" nyos kutatók és egyéb szakemberek megfigyeléseket, kísérleteket végeznek fejlődésükkel kapcsolatban. A kísérleteket mindvégig nagy figyelemmel kíséri dr. Horn Artur professzor is, aki gyakran személyesen is ellátogat Kétút- kőzre és kutatásai során felhasználja az itt szerzett tapasztalatokat. Az országos vi' szonylatban is egyedülálló kísérlet eredményeit a jövőben még sok-sok vita és tapasztalat után adják közre, és más gazdaságokban is bevezetik ennek gyakorlati alkalmazását. Cs. I.
