Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
Pártunk VIII. kongresszusa a szocializmus teljes felépítésének időszakában az osztálytere fő feladatává a gazdasági szervező munka mellett az ideológiai kulturális nevelő- munka eredményesebbé tételét állította. „Eszmei és kulturális munkánk legfőbb célja, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség egésze szocialista módon éljen és gondolkozzék”. A szocialista gondolkodás általánossá tétele nemcsak az irányító szervek, intézmények vagy egyes emberek feladata, hanem egész társadalmunk ügye. E feladatban komoly szerepe van a falusi kulturális és népművelési munka lelkes és tevékeny közreműködőinek is. Milyen tényezők követelik, sürgetik a kulturális népművelési munka kiszélesítését, hatékonyságának növelését? Mindenekelőtt követeli ezt tőlünk & társadalmunk szerkezetében, az osztályviszonyokban, a gazdasági, anyagi és kulturális életünkben bekövetkezett változás. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az iparban, foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaságiban dolgozók aránya ugyanakkor állandóan csökken. A mezőgazdaság fokozatos gépesítése, korsze' rűsítése műszaki, technikai szakképzettséget kíván. Követeli a kulturális, népművelési munka hatókörének bővítését az a tény is, hogy a szocialista társadalom felépítése elválaszthatatlan a tömegek tudatának szocialista átalakításától A szocializmus a marxista—leninista világnézet alapján álló, korszerű műveltséggel rendelkező emberek társadalma. El kell távo- lítajnd az emberek gondolkodásából, szokásából. magatartásából mindazokat a nézeteket, amelyek ellentétesek a szocialista eszmékkel, nem felelnék meg a szocialista viszonyoknak, a szocialista együttélés követelményeinek. Megnőtt a tanulási igény Hogyan, segítheti a falusi kulturális munka a dolgozók szaikrr.ai és általános műveltségének emelését, milyen problémák gátolják a kulturális munka hatókörének bővítését? Az elmúlt években sokszínű, szerteágazó, tevékeny kulturális munka kibontakozásának lehettünk tanúi. A mi megyénkben is megnőtt a tanulási igény. Az elmúlt évben közel 9000 felnőtt tanult a dolgozók általános és középiskoláiban. Munkásakadémián, termelőszövetkezeti és egyéb akadémiáikon 6158 fő vett részt rendszeres oktatásiban. Falusi szakmunkásképző és egyéb mezőgazdasági tanfolyamokon 2800 fő tanult, 3000 ismeretterjesztő előadást 190 ezer fő hallgatott meg. A megye lakosságának 18 százaléka a könyvtárak rendszeres olvasója. A könyvtári olvasók 55—60 százaléka a felnőttek köréből kerül ki. Az elmúlt évben 369 műkedvelő művészeti csoport mű- loödött, s ebből 265 felnőtt együttes. Jelentősen növekedett a zenetaniulási igény is. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt években a falusi népművelő munka fejlődött, de a számszerű fejlődést nem követte megfelelő minőségi fejlődés. A kulturális, népművelési munkára fordított erőfeszítés nem hozta meg a kívánt, a várt eredményt, a befektetett munkát és energiát. Ennék elsősorban nem a meglevő adottságok szűk volta az oka. (hozzájárult az is), hanem a népművelési munka még ma is tapasztalható lebecsülése, helytelen értelmezése, a népművelési munka korszerűtlensége, a társadalmi, gazdasági szervek e fontos feladatban megmutatkozó passzivitása. Sajnos még ma is találkozunk azzal a helytelen nézettel — még a kulturmunkások között is —, hogy a népművelési munka csak a tanulatlanok, a művelődésben elmaradottak képzésére hivatott tevékenységi forrna, vagy csak a szórakozást, a szabad idő kitöltését hivatott szolgálni. E nézetek vallói nem látják, hogy napjainkban a népművelés hagyományos ágad kiterebélyesedtek. céljukban és tartalmúkban átalakultak, változtak. E változások okai politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keresendők.- Ma már a népművelés nem lehet öncélú, hanem céltudatos módon kell szolgálnia gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális célkitűzésein- ket, feladatainkat. A népműveléssel szemben támasztott társadalmi követelmény napról napra nő. A szocialista társadalomban a közművelődés az iskolai, iskolán kívüli művelődési és nevelési folyamatok összessége, abban a terjedelemben és formában, ahogy egy-egy réteg számára szükséges és helyileg lehetséges. Gátolja a kulturális munka hatókörének bővülését sok helyen a gazdasági vezetők körében tapasztalható, a kulturális munkát lebecsülő nézet. Nem éreznek felelősséget arra nézve, hogy a dolgozók szakmai és általános műveltségének emelésére az adott helyen és az adott lehetőségek között erre a feltételeket is megteremtsék, s a maguk szaktudásával, tevékeny közreműködésükkel segítsék is ezt a feladatot. Különösen tapasztalható ez falun, a tsz-ek vezetőinél. ( A szervezés komoly követelmény Ma már a kulturális munka sok helyen tapasztalható korszerűtlensége is fékezi a munka hatékonyságát. Régi módon történő tervezéssel, a tartalmi feladatok sablonos, a reális igényeket figyelembe nem vevő módon történő meghatározással, a formák, a módszerek felületes kiválasztásával igen sok művelődni kívánó embert zárunk ki a tanulásból. A kulturális munka tervezését ne«1 végezheti eredményesen egy ember. A tartalmi feladatok differenciált, az emberek különböző műveltségben szintjének érdeklődési körének igényének megfelelő tervezés szükséges* Figyelembe kell venni mindazokat a kulturális hatásokat (tv, rádió, sajtó, színház, sfcb.), amelyek ma érik a falut, s azzal összhangban kell a feladatokat meghatározni. Ma már az ismeretterjeszrtés régi formája (csak az előadásmód) elavult, közérthető módon, de mégis a színvonal, állandó emelésével, korszerű szemléltetési eszközök (film. dia. kép, térkép, kísérlet, vita, konzultációk) kihasználásával, az intenzív foglalkozásokkal hatékonyabb eredményt tudunk elérni. Sajnos kul- túrotthonaink állapota, meglevő felszerelése és berendezése sok helyen nem felel meg a korszerű követelményeknek. Igen sok helyen a kollektíváin készített községi kulturális tervek végrehajtásában, a szervezésben már nem tapasztalható a felelősség. A szervezési munka, a propagandatevékenység hiánya és nem kellő színvonala sok embert hagy távol a művelődés lehetőségeitől. Ma a kulturális munka szervezése komoly követelmény, mert a tanulás, a művelődés fontosságának felismerése nem minden embernél következett be, s e felismerés egyéni, s társadalmi szükségszerűsége még komoly feladatot jelent a kultűrmunkások mellett, elsősorban párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőktől, aktíváktól. Megyénkben több helyen magukra maradnak a kultúcotthon-igaagatők, művelődési munkások a kulturális rendezvényekre való mozgósítás, szervezés feladataiban. Különösen a felnőttek iskolarendszerű oktatásánál, valamint a mezőgazdasági szakműveltséget nyújtó tanfolyami formák szervezéséhez adnak kevés segítséget. Ezen oktatási formákon pedig elsősorban azokat kell kiképezni, akik eddig sehol nem tanultak. A népművelési munka más területein — ismeret- terjesztés, könyvtári munka, öntevékeny művészeti körökben, a nők művelődési klubiában — nagyabb mértékben tapasztalható szervező tevékenységük. Gátolja a kulturális munka nagyobb eredményét a kulturális, anyagi eszközök mai szétforgácsoltsága. Egy községben több szerv (tanács, tsz. földművesszövetkezet, szakmaközi bizottság, gépállomás) rendelkezik anyagi eszközökkel, amelyeket a művelődés elősegítésére kell felhasználni. Ezeket az anyagi eszközöket saját elképzelésük. igényük alapján költik ei, ruházzák be, ugyanakkor ez összegek együttes felhasználása naigyobb beszerzéseket tenne lehetővé, az adott község legfontosabb kulturális igényének kielégítését szolgálhatná. Igaz; hogy az érvényes pénzügyi jogszabályok gátolják a különböző szerveket abban, hogy költségvetésük összegét más szervek dolgozóinak szolgáltatására hasznosítsák, de a falu kultúrotthonának eredményes működéséhez — fenntartásához, fűtés, világítás, beszerzés, ahol végeredményben saját dolgozóik is művelődnek, szórakoznak — hozzájárulhatnak. A MÉSZÖV szervei, a tsz-vezető- ségek sok helyen élnek is ezzel a lehetőséggel. Könyveket vásárolnak, kultúrotthonok- hoz függetlenített vezetőt biztosítanak. (Például a gyöngyösi járás és az egri járás.) Más szerveket azonban az önzés, sokszor a szűklátókörűség gátolja az együttműködés, az anyagi eszközök koncentrálásában. A felsorolt gátló tényezők leküzdése nagyban növelné a kulturális munka hatókörének bővülését. A legfontosabb tennivalók Melyek ma a falusi népművelési munka legfontosabb feladatai? Évek óta az a tapasztalat, bogy a falusi kulturális munkára fordítható idő október és március hónapok között a leghatékonyabb. Most kell tehát kihasználni az időt a falusi dolgozók szakmai és általános műveltségének emelésére. A szocialista társadalom felépítése elválaszthatatlan a tömegek tudatának szocialista átalakításától. Művelődéspolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy kialakítsa dolgozó népünk szocialista tudatát, uralkodóvá tegve a marxizmus—lenin’zmus eszméit az emberek gondolkodásában. Nem könnvű ez a feladat s nem is csak a párt propagandistáira vár. Évtizedek során kialakult, meggyökeresedett polgári, kispolgári, vallásos eszméKet, szokásokat normákat kell leküzdeni, amelyek elég szívósan tartják magukat E nevelő-, fe]v!lá°osító mimika a régi nézetek, szokások leküzdésével egv 'dobén az űi. szocialista erkölcsi normák v!alakítását, megismertetését és széles körű e'törlesztését kel) megoldani. A régi nézetek és szokások elleni harcban az emberek megnyeréséért, helytelen nézeteik ellen kell küzdenűnk, és nem az ember ellen. Ez a nevelő-, felvilágosító munka tudatos és következetes tervezést, fokozatos és állandó tömegagitáciőt. alapos, körültekintő szervezést kíván figyelembe véve az adott terület lakóinak kulturális színvonalát, eszmei. politikai szintiét. Falusi kulturális szem veink elemző felmérő munkáját sainos még nem követi elég következetes és céltudatos eszmei, politikai nevelőmunka. Nem fogia át a kulturális munka minden területét a marxizmus—ieninizmus eszmeisége. Nagyon tontoc feladat tehát e téren határozottabban, következetesebben, de körű 1 kékin tőén előbbre lépni. A falus? kulturális munkában jelenleg központi helvet kell elfoglalnia az emberek szakmai és általános műveltsége emelésének. A felnőttek iskolai és iskolán kívüli oktatása sok helyen ma még iskolapótló feladatot tölt be, ng]<«r«Hm> mim )rl.n(VrTÍk «Mk fU&ŰCdója, a továbbképzés is. A felnőttek oktatása — mint kiegészítő oktatás és továbbképző forma — kiteljesíti a szakmai felkészülést. Megyénkben a felnőttoktatást a dolgozók általános és középiskoláiban, a szakmunkás- képzés, a különböző akadémiák és tanfolyamok keretében kívánjuk megoldani. A dolgozók általános iskoláját évről évre egyre többen végzik el, elsősorban az iparban és a különböző vállalatoknál, intézményeknél dolgozók köréből. Ma már egyre több dolgozó végzi el az általános iskola VII—VIII. osztályát a mezőgazdaságban dolgozók közül is. Jelenleg azon,ban még mindig kevés ez a szám, hiszen akik nem végezték el az általános iskola VII—VIII. osztályát, azok kétharmad része a mezőgazdaságban dolgozik. Márpedig az alapműveltséget biztosító iskolatípus elvégzésével válik lehetővé a szakműveltség megszervezése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági szakmunkásképzés jövőbeni feladata meg is követeli az általános iskolai végzettséget azok számára, akik a mezőgazdaságban mint szakmunkások kívánnak dolgozni. A mezőgazdasági szakmunkásképzés Ez évben -a dolgozók általános iskolájának létszámából 22 százaiéit dolgozik a mezőgazdaságban. De nagyon kevés a dolgozók általános iskoláiban a nők aránya is, mindössze 25 százalék. Ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók több mint 50 százaléka nő. A nagyobb arányú részvételét a továbbtanulásban gátolja a „második műszak”. Ez felveti azt a problémát, hogy nagyobb segítséget kell adni a térieknek feleségeik egyenjogú művelődéséhez. Fel kell számolni azt a konzervativizmust, amely a falusi emberek szemléletében, jelentkezik még e téren. Dolgozók középiskolái falun elsősorban a kihelyezett mezőgazdasági technikumok osztályaival működnek. Kilenc kihelyezett és bét központi osztályban 573 dolgozó tanul, s ezek közül a mezőgazdaságban 350 fő dolgozik. Egyre több tsz-, brigád- és munkacsapat- vezető látja be a továbbképzés fontosságát. Nem könnyű a munka melletti tanulás, s előfordul, hogy egyes helyeken maguk a tsz-ve- zetők sem adják meg a segítséget, a feltételt az eredményes tanuláshoz. A mezőgazdasági technikum oktatóinak odaadó, lelkiismeretes munkája1 mellett szükség van arra is, hogy a helyi gazdasági vezetők is segítsék a levelező hallgatókat tanulásukban. A falusi dolgozók szakmai képzésének legfontosabb formája a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Mintegy 200 ezer embernek, a mezőgazdaságban dolgozók legjavának szakmunkásképzését kívánja országosan a szocialista mezőgazdaság. Ennek a tömeges szakmunkásképzési követelménynek a megoldásához a népművelésnek is segítséget kell nyújtania. A szakmunkásképzés feladatát a tanácsok mezőgazdasági osztályai és a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek végzik. Hogy e tanfolyamokra minél több mezőgazdasági dolgozó eljusson, egyrészt a dolgozók általános iskolája VII—VIII. osztálya, másrészt a tsz-akadémiák műszaki és természettudományos tagozatának elvégeztetésével sokat tehet a népművelés, s meggyorsíthatja ezt a folyamatot. Megyénkben ez évben 1Ö0 szakmunkásképző tanfolyamot terveztek, mintegy 2500 fő részvételével. Eddig mintegy 80 tanfolyam indult be. Az egyik viszneki smkmunkásképző tanfolyam vezetője (gyöngyösi lakos) arról panaszkodik. hogy a tsz vezetői — ígéretük ellenére — nem biztosítanak járművet Két esetben már azért maradt el a tanfolyam, mert nem jutott ki előadásának megtartására. Ügy gondoljuk, naevolbb felelősséggel kellene kezelni a mezőgazdasági szakmunkásképzést. A termelőszövetkezeti akadémiák természettudományi és műszaki tagozata az alao- femenetek felfrissítésében, pótlásában előkészíti s folyamatossá teheti a betanított és szakmunkások képzését. Ez az oktatási forma úi feilődési szakaszt jelent az ismeretterjesztő akadémiák rendszerében. A tsz-akadémiák hagyományos formái széles tömegeket érintő, oktató—nevelő munkát indítottak el felun. Nagyon sokan e tanfolyam elvégzése után bekapcsolódtak az általános iskola VII—VIII. osztályának elvégzésébe. Mások szakmunkásképző tanfolyamokra jelentkeztek. Voltak oIvarok is. akik a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán tanultak tovább Ezt. a formát továbbra is fontosnak tartjuk. Az idén 33 fez-akadémia működik. A fez-akadémia természettudományi és műszaki tagozata a betanított és szakmunkások képzése ismeretan vasának 160 őrás — társadalomtudományi. matematikai fizikai, kémiai, biológiai, műszaki, mezőgazdasági, munka- egészségügyi — alapiam eretek anyagát öleli fel. E tanfolyam elvégzése u+.án lehet folytatni a szakmimkáskéozés TT . il’etve TTT szakosított évfolyamát. Akik a IT. évfolyamot sikeresein elyécrdk betanított Tnunkás-bizonvft- ”ánvt kannak A Hl ér sikeres elvégzésével kapja meg a hallgató a szakrmmkás-bi-mrrvít- vánvt TTver tsz-akadémia nv'köd’k Tiszaná- rán, Erken, Győr gyösoroszi hon kíséri étképpen Szervezés alatt van Komlón, Zagyvaszántón'. Csányban. és Eeerszőláten. Ez az oktatási forma már csak a jövő évben válhat tömegessé. A falusi szakismeretterjesztésbe úiabb rétegeket kapcsolhat be a tv mezőgazdasági «Mfcfüm-saroaata. Be m mázat 12, egyenként 25—30 perces filmen mutatja be a mezőgazr daság gépesítésével kapcsolatos új lehetőségeket Most arra van szükség, hogy mezőgazda- sági szakembereink, állami és társadalmi szerveink szervezzék a dolgozókat e filmek megtekintésére. Utána vitassák meg, ért Hteljék a látottakat. Falusi kultűrmunkások a mezőgazdasági, szakemberek segítségét kérték o viták levezetésére, akik vállalták is azt, mégis az a tapasztalat, hogy az eddig bemutatásra került négy előadás után csupán egy- harrnad részben volt szervezett vita. Sajnos, a szakembereit lebecsülik ezít, a propaganda- munkát, a tsz-vezetók nem szervezik a tagságot a film megtekintésére. Ez a tapasztalat Boldogan, Pétiervásárárp Tamaszentmilkftóf-* .ion, Egerbaktán. A gyöngyösi és a füzesabonyi járásban már nagyobb gondot fordítanak e szakfilm-sorozat megtekintésének szervezésére és a viták levezetésére. Az ismeretterjesztő előadássorozatok A szervezett tanfolyamokon kívül igen hasznosak lehetnek a különböző ismeretterjesztő előadássorozatok. A művelődni vágyó falusi dolgozók érdeklődési körének megfelelően számos mezőgazdasági, egészségügyi, pedagógiai, közgazdasági és alapismereti előadássorozatot szerveztek. Az ismeretterjesztő előadások e sorozatain — vizsgakötelezettség nélkül, de aktív módon — viták kialakításával, jó szemléltetéssel eredményes oktatás folyik A falusi kulturális munkában évek óta megtaláljuk a különböző szakköröket — foto, műszaki, mezőgazdasági, honismereti —ame* Ivek szintén alkalmasak a szakismeretek fejlesztésére. Nem lehetünk elégedettek a mezőgazda- sági szakkörök számával, ez évben, is csak 13 szakkör működik A mezőgazdaságii szakmunkások ismeretednek továbbképzését a mezőgazdasági kísérletek egy-egy részterület alaposabb, elmélyültebb tanulmányozása útján eredményesen szolgálhatják. A mezőgazdasági mérnökökre vár az a feladat, hogy többen vállalják e szakkörök vezetését, meri a végzett szakmunkások szívesen vesznek részt a foglalkozásokon; Ma már a községekből nagyon sokan járnak üzemékbe dolgozni. A bejáró munkái sok művelődését, továbbképzését lakóhelyükön kell biztosítani, kivéve azokat az üzemeket, ahol üzemi iskolák működnek. A bejáró munkások képzéséhez a feltételék megteremtésében jelentős segítséget adhatnak az üzemek és a szakmaközi bizottságok. Ezért foratos feladat, hogy a községekben is szervezzük meg a munkásakadémiákat, másrészt az üzemék biztosítsák a műszakcserét az általános iskola esti oktatásában részt vevő b« iáró munkások számára. A szervezett tanfolyamok, előadás-sorozatok mellett a művelődés, tanulás és a sző« rakozás nagy lehetőségét biztosítják ä könyvtárak egyre javuló könyvállományukkal. Az elmúlt években tanácsaink nagy gondot fordítottak a megfelelő szakkönyvek beszerzésére, könyvtáraink fejlesztésére, ízlésed berendezésére. Ma már a megyei hálózat lift könyvtárából 101 működik önálló helyiségben. Ezer Iákosra 1380 kötet könyv jut. Ä megye lakosságának 18 százaléka könyvtáraink olvasója. Könyvtáraink olvasótermét, klubszobáit tegyük otthonosabbá, egy-egy könyvismertető, vagy irodalmi rendezvény mellett válljanak az ismeretterjesztés új otthonaivá, ahová a dolgozók szívesen járnak. Könyvtáraink segítsék a falun folyó szervezett oktatást, főleg a szakoktatást, megfelelő könyvpropaffandával, könyvellátással. Azokban a községekben, ahol még nincs önálló helyiség biztosítva — főleg a pétervásári járásban. — elsőrendű feladat legyen a könyv- állomány megfelelő elhelyezése. A falu egész lakosságáért A falusi dolgozók művelődési lehetőségeik közül csak a legfontosabbakat emeltük ki, hiszen a kulturális munka sokszínű, változatos formáival találkozhatunk, amelyek szép eredményeket mutatnak. Most a téli időszakban, a termelőszövetkezeti munka nem köti úgv le dolgoto'nlk ideiét, mint márciustól novemberig. Ezért most a tanulás, a mű* ve’ödés nasrvom hasznos tonnáit és lehetőségeit ismertettük, s hívtuk tol a figyelmet arra, hogy sejtsük doicm-ótakat tanu’ásukban, ismereteik gyarapításában. A falust kulturális munka eevre tartalmasabbá váló folyamatában továbbra lg nagv gondot kell fordítani az obléktív feltételek iavítására. Számítunk és kérjük a szakemberek segítségét, részvételét, bogv tudásuk, «vakismeretük átadásával növel iék dolgozóink ismereteit. Párt- tanács-, aawtasá«*- és tömegszervezeteink tekintsék szívügyüknek a kuk turális neveiómunka fontoss.ágát Szervezzék és mozgósítsák a dolgozóvá* „ küVnböző oktatási és kulturális rendezvényekre A kultúrmunkásdk a itár'im'”p1Ó! Vor-ss^r'síté- sével űi formák keresésivel, az igénvek nagyobb figyelembevételével teremtsek- meg annak feltételét, hogy a falusi kulturális népművelési munka hatóköre egyre jobban átfogja a falu egész lakosságát. Béta Albert, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa A falusi kulturális feladatok időszerű kérdései
