Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Az új esztendő küszöbén A mi kis hólabdánk... A Pravda vezércikke A csütörtöki Pravda vezér- nkket szentel azoknak az. íjabb eredményeknek, ámeneket a Szovjetunió 1964-ben árt el. A vezércikk megállapít- la: az SZKP októberi és novemberi plénumhatározatai lehetővé teszik a szovjet embereknek, hogy kezdeményezőleg ás tevőlegesen részt vegyenek íz állami ügyek intézésében, a gazdasági és a kulturális építésben. Az SZKP pártosan, bátran és határozottan, a fogyatékosságokkal szemben könyörtelenséggel küzd a pártélet és a pártvezetés lenini normáinak tisztaságáért. A szovjet nép bízik a jövőben — folytatódik a vezércikk —, mert tudatában van erejének, ügye igazságának és legyőzhetetlenségének. Erős és hatalmas a szocialista állam, védelmi ereje megbízható. A Szovjetunió erejét nemcsak az adja meg, amit maga alkotott és vívott ki. Erejét gyarapítJohnson újévi üzenete a szovjet vezetőkhöz Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Johnson amerikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojanhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez és koszig in miniszterelnökhöz intézett újévi üzenetében jó- sívánságadt küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör és ékerek születnék fontos nemzetközi problémák megoldásában. Az elnök üzenetében hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának magasztos feladata a világbéke alapjainak megszilárdítása. Az Egyesült Államok nevében arról biztosította a Szovjetunió vezetőit, hogy mindent megtesz a leszerelés előmozdítására, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésére, és ebben az erőfeszítésben „nem szorul a második helyre.’’ Az 1964-es esztendőben egyes kérdésekben születtek jelentékeny eredményeik, de — ismerte el az elnök — a főbb nemzetközi problémák megoldatlanok maradtak. Johnson célul jelölte meg a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozását, egy átfogó nemzetközi atomcsend megállapodás érvényesítését, a katonai célú hasadóanyag- gyártás csökkentését, a nukleáris energia békés célokra történő felhasználását, valamint a támadó és elhárító stratégiai nukleáris fegyverzeti rendszerek, a célba juttató eszközök „be fagyasztását”. Az amerikai és a szovjet kormány — írta Johnson — elősegítheti, hogy a népek számára a világ boldogabbá és biztonságosabbá váljék. ják a szocialista világrend szer népei is. Az amerikai kontinens első szocialista országa: a Kubai Köztársaság. A Szovjetunió erejét az, egész dolgozó emberiség rokonszen- ve és támogatása növeli. A békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért, a boldogabb jövőért a Szovjetunióval vállvetve küzd öt világrész sok millió embere. Előttünk világos cél világít — a kommunizmus. Utunkon e cél felé a lenini irányvonal vezet, amely az SZKP XX, XXI. és XXII. kongresszusain, pártunk programjában lett meghatározva. Nincs olyan erő, amely letéríthet minket erről az irányvonalról, nincs olyan erő, amely letérítheti a a Szovjetuniót a lenini útróL I Dobi István üdvözIS táviratai Kamerun, N/ugat-Szamoa és Szudán nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban köszöntötte Dahmadou Ahidjot, a Kameruni Szövetségi Köztársaság elnökét, H. La Malietoa Tanumafiliit, a Nyugat-Szamoa államfőjét és dr. Mubarak Shaddadot, a Szudáni Köztársaság Államtanácsának elnökét országaik nemzeti ünnepe al- kalmábóL Gazdát cserélt Mazarin bíboros gyémántja A londoni Sotheby árverési csarnokban rekordösszegórt, 70 ezer fontért vásárolta meg a Van Cleet and Aples nemzetközi ékszerész cég azt a 30,5 karátos, 22 milliméter hosszú, teljesem hibátlan kókesfehér gyémántot, amely a XVII. században Mazarin bíboros tulajdonában volt. (Mazarin XIII. Lajos király idején Richelieu halála után vette kezébe az államügyek Intézését.) A csodálatos szépségű gyémántot egy magát megnevezni nem akaró svájci gyűjtő adta eL Dél-vietnami helyzetkép „Elillan" a gáz? Mikor lesz az ígéretből valóság A csütörtök reggeli hírügynökségi jelentések szerint még mindig heves harcok folynak Binh Ghia város közelében, Saigontól 64 kilométernyire keletre. Az év utolsó nagyobbmé- reiű összetűzése egyben a négy éve tartó dél-vietnami háború leghosszabb ütközetévé fejlődött. Noíha az amerikaiak vezette kormánycsapatok szerdán óriási áldozatok árán visszafoglalták Binh Ghiát — a partizánakciónak egyébként nyilvánvalóan nem az volt a célja. hogy tartsa a várost —, az éjszakai órákban, még kemény küzdelem dúlt a térségben. Az AP jelentése szerint a hazafiak újabb amerikai helikoptert lőttek le: a gép négyfőnyi amerikai személyzete szörnyethalt. Ezzel az amerikaiak veszteséglistája a nyugati jelentések szerint is négy halottra, hat sebesültre és két elfogott amerikai katonára emelkedett A konmánycsapatok vesztesége több mint háromszáz fő. A sai- goni kormány egységed kedden szenvedték el a legnagyobb veszteséget amikor 175 dél- vietnami ejtőernyős és két amerikai tanácsadó szállt le egy tisztásra. A szabadságharcosok egységed a környező bokros területről tüzet nyitottak és az egész egységet megsemmisítették, vagy foglyul ejtették: itt esett fogságba a két amerikai is. A mi kis hólabdánk nem csillogó pelyhekből készült. Gázbóívan! Igen, gázból, mégpedig abból az Eger környéki gázból, amelyről olyan sokat beszélnek szerte a városban. Többek között azt is, hogy nincs, de azt is, hogy van, esetleg lesz. Felbontják az úttestet, lefektetik a csöveket, visszarakják az útburkolatot, majd ismét felszedik azt. Az egri gáz körül tapasztalható némi titokzatosság, no meg a kétségkívül elkövetett néhány kooperációs baklövés szinte táptalaja lett a különböző szóbeszédnek. Növeli az aggodalmat az a körülmény is, hogy. még 1963 tavaszán megkérdezték a város lakosságát: kinek kell gáz? A felmérés szerint kétezerötszáz lakásban várják egyre türelmetlenebbül az Eger környéki gázt. Mikor lesz az ígéretből valóság, illetve gáz, amellyel főzni, fűteni és fürdővizet melegíteni lehet? ★ Választ keresve, először az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját, László Bertalant kerestük fed. — A md feladatunk, hogy bérlőink igénye alapján az utcákon lefektetett fővezetékekről bevezessük a gázt az állami lakásokba. Eddig, főleg az új háziakban biztosítottuk a gázszolgáltatást; összesen 350 állami lakásban. 1964-ben 600 ezer forintot költöttünk a gáz bevezetésére. — És mi várható az új esztendőben? A szerelést a Városgondozási Vállalat gázrészlege végzi. Mi már továbbítottuk megrendelésünket Hogy abból mi lesz megvalósítva, arról ők tudnak többet mondani ★ így kerültünk „hólabda módjára” a gázrészleg vezetőjéhez, Kun Lajoshoz. — A CSÉV — ez a Csatorna- építő Vállalat — eddig mintegy 16 kilométer hosszúságú gázcsövet fektetett le Egerben. Ebből 13 kilométernyi hosszúságú szakasz már üzemed. Ob százötven, úgynevezett háztartási és 14 ipari fogyasztónk van. 1965-ben közel 800 lakásba vezetjük be a gázt, többek között a Széchenyi az Egészségház, a Csákány, a Rózsa és a Klapka utcákban. — Lesz-e elegendő gáz? — A jelenlegi igényeket a demjéni kutak ki tudják elégíteni. Napi 4000 köbméterre szól a szerződésünk. — És ha 65 végéig 800-zal növekszik a fogyasztók száma, akkor elegendő lesz-e a gáz? — A demjéni kutak rendelkeznek bizonyos biztonsági tartalékkal, aztán szó van arról is, hogy bekapcsolják a fe- démesi kutakat. De erről nem tudunk biztosat Ez már nem a mi feladatunk. Talán a tanács építési osztálya többet tud erről... ★ Ezután Prejtág Lászlónál, a városi tanács építési osztálya főmérnökénél kopogtattunk; — TizenötmiUjó forint beruházást hagyott jóvá az Országos Tervhivatal Eger város gázhálózatának kiépítésére, az 1964—65-ös esztendőre. Ebből az összegből kell megépíteni a gázvezetékeket, és a hajdúhegyi gázfogadó és keverő állomást — Elegendő lesz-e a gáz? — A demjéni most még ki tudja elégíteni az igényeket, talán még 1965-ben is. Igaz, hogy már korlátozásokat kellett bevezetni Néhány üzemben már megszüntettük a gázszolgáltatást — És a fedémerf gáz? — Erről egyelőre csak szóbeli ígéretűnk van. A már említett 15 millió forint felhasználásáról a megyei tanács tervosztálya, az építési osztály és a beruházási iroda gondoskodik. Tulajdonképpen ők tartják kézben az egri gázhálózat építtetéséti ★ így kerültünk a megye! tanács tervosztályára, ahol Bé- nyi József főmérnök tájékoztat — A’ ?5 millióé beruházás egész biztosan elhúzódik. 1964- ben ugyanis 7 millió forint értékűt kellett volna beépítenie a Csatornaépítő Vállalatnak, de ezt nem sikerült teljesíteniük. Alig négymillió a 64-es év beruházási összege. A vállalat csőhiánnyal, az időjárással, valamint munkaerőhiánnyal indokolja a lemaradást. 1965-re 4 és fé! millió forint beruházását tervezzük, így a A szokásos év végi pcliti** lkai mérlegeiket rendszerint ..bearanyozza” az ünnepi hangulat és a visszaemlékezés. A magyar külpolitika ez évi. mérlegéről készülő beszámoló azonban nem szorul, mesterséges „aranyszegélyre”. Az 1964- es esztendő a magyar külpolitika legtevékenyebb és legsikeresebb évei közé tartozik. Különösen azért értékes, mert a nemzetközi élet egyre összetettebbé, árnyaltabbá válik. Ez pedig nemcsak a kapcsolatok új lehetőségeit tárja fel —, hanem a feladatokat is nehezebbé és bonyolultabbá teszi. Árnyaltabb politikai értékítéletekre. nagyobb kezdeményezőkészségre — és ugyanakkor még törhetetlenebb elvi szilárdságra van s zükség. Ezeknek a tulajdonságoknak szerencsés ötvözete tette 1964-ben korszerűvé és ugyanakkor elvivé a szocialista Magyarország külpolitikáját. Az alapok természetesen vál- tozatJanoik maradtak, amennyiben a magyar külpolitika fő irányvonala továbbra is a nemzeti függetlenség biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, szolgálja. Az általános fő irányvonalon belül különös hangsúlyt kap továbbra is a magyar—szovjet barátság minden irányú ápolása és bővítése, amely a magyar nemzeti érdekeket híven szolgáló külpolitika elidegeníthetetlen, szerves része. Erről az elvi bázisról kiindulva határozta meg hazánk „Homály és kétértelműség nélkül A magyar külpolitika 1964-ben 99 ImípujsMg ü 3865. tanaié U gyakorlati külpolitikáját az alakuló, változó világ hatalmaival és nagy politikai áramlataival kapcsolatban. Az elvi alap egy-, ben azt is jelentette, hogy elvetjük az „önerőre támaszkodás” gyakran hallott jelszavának azt a helytelen, torz értelmezését, amely a nemzeti elzárkózás gyakorlata felé taszíthatná a magyar külpolitikát Ez azt jelenti, hogy minden világpolitikai akciónak csakis a magyar nemzeti érdekek és a szocialista közösség érdekeinek gondos, elmélyült összehangolása alapján történhetik. Ez a legteljesebben megmutatkozott a magyar külpolitika 1964-es lépéseiben, amelyek elmélyítették együttműködésünket a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival és bővítették — helyenként pedig rendezték — kapcsolatainkat tőkés viszonylatban. A magyar külpolitika rendkívül lényegesnek tartja a gyarmati sorból kiemelkedett országok szerepét a nemzetközi életben, s ezért különös súllyal üdvözölte az él nem kötelezett országok kairói értekezletét. A magyar külpolitika a kairói konferencia nyilatkozatát a neokol onializm us ellen vívott harc mozgósító, széles együttműködési Lehetőségeket nyitó kiáltványának tekinti. Külpolitikánk számára az ENSZ most folyó értekezlete újabb lehetőségeket ad arra, hogy a vita során felmerülő kérdésükben, a gyakorlati diplomáciai harc eszközei ved küzdjön a felszabadult népek jogainak védelmében, a gyarmatosítás újabb merénylet-kísérletei ellem Ami a tőkés viszonylatot illeti, az egyik legjelentősebb és szinte fordulatot jelentő változás ebben az esztendőben Ausztriával kapcsolatban történt A magyar külpolitika távolabbi célja ezen a területen az, hogy figyelembe véve bizonyos (kritikailag értékelt) történelmi hagyományokat, valamint a földrajzi és gazdasági helyzet valóságát — a magyarosztrák viszonyt a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének „mintaképévé” tegye. Ez az év bebizonyította e törekvés realitását Néhány igen fontos kérdésben sikerült megyezésre jutnunk. Kreisky osztrák külügyminiszter budapesti látogatása eredményes volt Ezt a látogatást Péter János magyar külügyminiszter 1965 elején viszonozza, s már biztosítottnak látszik, hogy ezzel megindul a két oocszág között a kormány- szintű találkozók sorozata. Ezeket az eredményeket azzal ösz- szefüggésben kell szemlélni, hogy hasonló irányban fejlődik Ausztria kapcsolata Csehszlovákiával és Jugoszláviával is. A magyar-osztrák kapcsolatok javulása ilyenformán aktív alkotóeleme egy olyan irányzatnak, amely erősiti a békés egymás mellett élés politikáját Kozép-Eurqpáljaö. C kedvező irányzat fordi- " tottjának tekinthető természetesen a nyugatnémet kormány törekvése az atomfegyverek, illetve azok részleges kontrolljának megszerzésére. Ez magától értetődően súlyos fenyegetésként nehezedik egész Európára. A magyar külpolitika ezért erőteljesen elítéli a nyugatnémet atomfelfegyverzés minden formáját — akár a sokoldalú atom- ü tóerő, akár az utóbbi hetekben propagált „atlanti ütőerő” keretéből történjék is. Ebben az esztendőben kétségtelenül „megmozdult” némileg a magyar—amerikai viszony ügye is, amelyet mindeddig „tőkés” kapcsolataink legnegatívabb elemének lehetett tekinteni Természetesen •viszonyunk az Egyesült Államokkal még ma is rendezetlenebb stádiumában van, mint akár az Atlanti Szövetség más országaival. Az év végén Budapesten megtartott tárgyalásokat a két ország közötti függő kérdések rendezéséről — mindenesetre úgy lehet tekinteni, mint annak a lehetőségét, hogy az amerikai külpolitikában ebben a viszonylatban felülkerekedik a realitások józan tudomásulvételének irányzata. A magyar kül- politka célja természetesen az, hogy az Egyesült Államokkal is normális diplomáciai viszonyban, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápolva éljünk. ▲ Budapesten tartott megbeszélések csak a kezdeti tájékozódást jelentik: nyitva maradt a kapu a további eszmecserék előtt A magyar külpolitika 1964-es tevékenységének egyik értékes, jelentős eseménye volt a Vatikánnal kötött egyezmény. Ez a megállapodás nemzetközileg is bizonyos feltűnést keltett, miután első eset volt a történelemben, amikor a Vatikán szocialista állammal kötött megállapodást Az egyezmény hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista Magyarország és a római katolikus egyház kapcsolata és együttműködése javuljon, valamint ahhoz, hogy zavarmentesebbé váljék a Vatikán és á magyar katolikus egyház viszonya is. A magyar külpolitika irányítói joggal értékelték ezt a megállapodást olyan pozitív eseménynek, amelynek a nemzetközi feszültség enyhülése szempontjából is komoly szerepe van. indez természetesen csak néhány fő vonását jelenti a magyar külpolitika sokoldalú tevékenységének — a belőle adódó elvi következtetések azonban így is félreért- hetetlenek. Talán a csehszlovák kormányküldöttség látogatása alkalmával mondott Kádár beszédnek azzal a mondatával lehetne jellemezni ért az elvi lényeget, hogy „a politika nagy kérdéseiben nem szeretjük a bizonytalanságot és a homályt. Ezért álláspontunk világos és mentes minden kétértelműségtől.” Ez a világosság és szilárdság az. ami az elmúlt évben is tovább növelte Magyarország nemzetközi tekintélyét és a szó legjobb értelmében lehetőséget adott nemzetközi külpolitikánk aktivitásának fokozására. Gömöri Ende« M1 15 millió két évre tervezett fel- használása még 1966-ra is elhúzódik. Ez a program még nem oldja meg a város gázellátását, erre csupán a következő ötéves tervben kerülhet sor, amikor előreláthatóan ismét nagyobb összeget kapunk. —r Mikor épül a hajdúhegyi gázfogadó állomás? — A terv szerint 1965 első felében elkészül az épület és év végére üzemképes állapotban lesz. — Mi lesz a fedémesí gázzal? Megépítik-e az új gázvezetéket? — Erre sajnos nem tudunk egyértelmű választ adni. Igaz, egy kooperációs értekezleten az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt képviselőitől ígéretet kaptunk a fedémesí gáz bekötésére, de ezt írásban eddig még nem erősítették meg. Szó van arról is, hogy Egert bekapcsolják az országos hálózatba ™ ★ Amint az a fentiekből is kiderül, az egyik alapvető kérdésre. hogy lesz-e elegendő gáz — nem kaptunk egyértelmű, megnyugtató választ, s utunk során találkoznunk egynéhány megoldatlan problémával » Ezért most hólnbdánkat mi „dobjuk” tovább. Itt az ideje eldönteni: lesz-e elegendő gáz az egri igények ellátására, s nem közömbös az sem, hogy honnan. Bekapcsolják-e Eger városát az országos hálózatba, vagy megépítik a fedémesí fővezetéket? Jogos a kérdés és indokolt a lakosság aggodalma is. Csöppet sem megnyugtató, hogy a jelenlegi félezer fogyasztót is csupán korlátozás árán tudják kielégíteni. A város üzemednek egy része már átállt a gáz fel- használására, de a nagy fogyasztású üzemeket most ismét visszaállították. Ez az intézkedés sem áll minden tekintetben a gazdaságosság szolgálatában. Felemás megoldásnak szár mit az is, hogy fűtésre csak az új házak kapnak gázt, így még ott is megmarad a tüzelőgond, ahol nagy költséggel főzésre és a fürdőszobába már bevezették a gázt. Ha már a költségeknél tartunk, érdemes szólni arról is» hogy tájékoztatni kellene alakosságot: hol, mikor kapcsolják be a gázt? A tűzhely és a boyler beszerzése id®« — és ötezer forintba kerül — Aztán itt van a gázrészíe*, Amikor létrehozták, aBg néhány fogyasztója volt. 1969 végére közei másfél ezerre emelkedik a fogyasztók száma. Nincs megfejelő helyiségük, kevés a szakemberük á karbantartásra, az ellen őrzésre. Pedig mindez nagyon isi szükséges. A gáz veszélyes, robbanhat is. A Hadnagy utcát®» az egyik fogyasztó tűvel szúrta ki az órát, hogy ne forogjon a kerék. Az óra így ugyan nem mérte az elhasznált gázt, de a lyukasztáson szivárgott és ha leolvasáskor észre nem veszik, bizonyára robban is. Sok miUSót költünk Eger gázellátására. Jelentős összeget áldoz a lakosság is. E jelentős beruházás, e nagy anyagi áldozat megérdemelné, hogy az érdekelt vállalatok és tanácsi szervek bevonásával megfelelő kooperáció alapján létrejöjjön Eger város gázellátásának irányító szerve és meggondolandó egy önálló gázszolgáltató és szerelő vállalat létrehozása is. Ezekkel a gondolatokkal és javaslatokkal „dobjuk" tovább hólabdánkat az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a Heves megyei Tanács címére. Bízunk abban, hogy az illetékesek nem „dobják” vissza. Márkusz László
