Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

Az elmúlt két év munkájáról számolt be a párférfekezíetnek a Gyöngyösi járási Pártbizottság Gyöngyösön a Városi Művelődési Hás nagytermében teg­nap megtartott járási pártértekezlet elnökségében helyet jog­ialt Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Bíró József, a megyei pártbizottság első titkára, Hevesi Sándor, a járási pártbizottság titkára, a járási párt-vb tagjain kívül Szepesi Andrásné, a Nőtanács járási titkára, Körmöczi József, rendőr alezredes, Szabó Imre, a detki Szabadság Tsz elnöke, Hegedűs János, a karácsondi Kossuth Tsz párttitkára és Fazekas Györgyné, a nagyfügedi Dózsa Tsz csapatvezetője. A pártértekezleten Flórián Gusztáv, a Mátrai Bánya és Előkészítő Mű igazgatója elnökölt A járási pártbizottság elmúlt két évi munkájáról Molnár Je­nő, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, a járási pártbizottság elsó tátikára szá­molt be a páirtértekezietnek. — A járási pártibizottság je­lentheti a pártérteikezletnek, hogy az elmúlt két évben a pártibizottság és a pártszerve­zetek által végzett munka alapjában és részleteiben is he­lyesen követte az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a megyei pártibizottság politikáját, alap­jában véve a pártbizottság végrehajtotta az erre az idő­szakra vonatkozó párthatároza­tokat — mondotta elöljáróban Molnár Jenő. A későbbiek során megálla­pította: — A járási és a városi párt­bizottság összevonása jelenlegi viszonyaink között nem vált be. Többek között ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a szocializmus adta nagy lehetőségeket, a dol­gozók lelkesedését, alkotó kez­deményezését, növekvő öntu­datát, tapasztalatát nem tudtuk megfelelően kihasználni Ezután a járásban működő kiét ipari üzemnek, a Mátrai Bánya és Előkészítő Műnek és a Kőbánya Vállalatnak a mun­káját értékelte. Az elmúlt két esztendőre d»ett ipari üzemeink átszerve­zése. Az átszervezés eredmé­nyességét a termelés fokozódá­sa ás bizonyítja. A termelés nö­vekedésében a létszám emelése is jelentős mértékben közreját­szott A költségek növekedése mellett a munkafegyelem lazu­lása is tapasztalható. Megnőtt a munkaversenyben részvevők száma, amely a mun­kások több mint hatvan száza­lékára terjed ki. Bár a Kőbá­nya Vállalatnál nincs szocialis­ta brigád egy sem, a Mátrai Bánya és Előkészítő Mű szo­cialista brigádjainak száma több mint tíz százalékkal emel­kedett Az üzemvezetés állandóan ban elég csak a detkieket meg­említeni, akik jövedelmüknek több mint kétharmad részét az állattenyésztésből biztosítják. A Gyöngyös—Domoszlói Ál­lami Gazdaság eredményei jók, tíe ezek is fokozhatok még. Fontos feladata az állami gaz­daságnak, hogy a jó módszere­ket a tsz-ekeben elterjesszék. A közművelődés és a kultu­rális élet szép eredményeket ért eL A járás lakosságának több mint húsz százaléka tanul valamilyen oktatási formán. Nem kielégítő azonban az ok­tatási intézmények helyzete. Egy tanteremre több mint öt­ven tanuló jut átlagban. A szükségtantermek száma tizen­öt. Évről évre nő a képesítés nélküli nevelők száma, arányuk már mintegy harminc százalék. Az iskoláin kívüli népműve­lés sokat fejlődött. Halmajugra és Nagyfüged kivételével min­den községben van lói felsze­relt művelődési ház. A lakos­ság húsz százaléka rendszeres könyvtári olvasó. A TIT isme­retterjesztő előadásait egy év alatt hetvenhétezren látogatták. A jövőben azonban a népműve­lési munka szervezését nem le­het kizárólag a kultúríelelcs feladatának tekinteni. Ezután a pártmunka és a pártélet értékelése következett a beszámolóban. A pártszerve­zetekben az egység politikai, Ideológiai és cselekvési szem­pontból egyaránt erős* A szövetségi politika, a szo­cialista nemzeti egység, az egységes paraszti osztály kiala­kítása, a revizionizmu* és a dogmatizmus elvi kérdéseinek gyakorlati jelenséged álltak ez­után a beszámoló következő ré­szének középpontjában. Majd a pártoktatás és az eszmei offenziva eredményeit, hiá­nyosságait részletezte a pártbi­zottság beszámolója. Követelményként hangzott el a megállapítás: a káderek nevelésével párttagságnak fokozottabban kell törődnie. A hibákkal szemben n_m szabad ednézőeknek lennünk: hangsú­lyozta a beszámoló. A pártszervezetekben nyílt légkör uralkodik; A bírálatot azonban egyes vezetők nehezen hallgatják meg, vagy igyekez­nek a bírálat elhangzása után magyarázkodni. A pártbizottság beszámolója ezután az a3apszervezetek ve­zetőségének újraválasztását biztosító taggyűlések eredmé­nyességét elemezte. Megállapí­totta, hogy a vezetőséget újra­választó taggyűlések jó hangu­latban, őszinte légkörben zaj­lottak le. A bírálatok főként a vezetők munkáját célozták meg. Befejezésül a különböző szervezetek munkáját értékelte a beszámoló. Kiemelte a taná­csok szervező munkájának fej­lődését. A KISZ-fíatalok jól segítet­ték a termelést. A szervezet­nek a munkafegyelem megszi­lárdításában kell eredménye­sebben segítenie. A nőtanács különösen a tsz-ekben igyek­szik az emberek mindennapon gondjaival eredményesen fog­lalkozni. Az MHS a szakkörök működésében ért el szép ered­ményeket, míg a JTS a fiatalok szélesebb körű mozgósítását kell hogy biztosítsa. A pártbizottság nagy érdek­lődéssel fogadott beszámolója után Halasi János, a revíziós bizottság nevében adott jelen­tést a végzett munkáról, majd a vita következett. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, a tervi el­ad átok teljesítésére hívta fel a figyelmet, mivel ez alapfelté­tele az életszínvonal emelésé­nek. Hangsúlyozta, a termelés gazdaságosságának követelmé­nyét. Ezenkívül még a pártépí­tés fontosságáról szólott Btró József, a megyei pártbi­zottság első tátikára, kiemelte, hogy pártunk politikája helyes, azonban a végrehajtásban for­dulhatnak elő hibák. Küzdeni kell a tervek teljesítésében a mennyiségi szemlélet és a mi­nőség elhanyagolása ellen, a Mbák fölött nem szabad eze­methunyni, meg kell erősíteni a párt- és a gazdasági vezetők együttműködését, a helyi lehe­tőségeket jobban ki kell hasz­nálni, a tanácsok és az alap­szervezetek munkáját koordi­nálni kell. Molnár Nándor, a nagyüze­mi szőlőtermeléssel és a tsz építőbrigádok tevékenységével foglalkozott. Czéh Mihály, a Mátrai Bánya és Előkészítő Mű termelési nehézségeit ismertet­te. Kivés János javasolta, hogy a határozatba vegyék bele a sző­lészeti és a kertészeti üzemág termésátlagának fokozását cél­zó követelményt is. Árvái Dezsőné a termelőszö­vetkezeti szakemberek helyze­téről beszélt és a tsz-en belüli munkafegyelemről. Bukovi Mihály az állami gazdaság dol­gozóinak fegyelmezettségét hozta példaként. Molnár György a pártépítés fokozását sürgette, valamint a mezőgaz­dasági épületek tipizálását. Fekete Lajos rendőr százados a közbiztonságról, a belügyi szervek és a lakosság kapcso­latáról tájékoztatta a párt- értekezletet Pethes István a községi taná­csok munkáját és a község fejlesztési eredményeket is­mertette. Kocsis László az ál­lattenyésztés fokozására hívta fel a figyelmet Molnár Tibor a mandátumvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő. Sze­pesi Andrásié a községi nőta­nácsok működéséről szólott. Sánitha Imre a földjáradék ügyével foglalkozott. Széles János a háztáji földdel kap­csolatos jogtalan igények ügy­intézéséről és a földművesszö- vetkezet szerepéről mondotta el véleményét A pártértekezlet a továbbiak­ban megválasztotta a járási pártbizottság 41 tagját és 9 póttagját A pártbizottság meg­tartotta első ülését A vb tag­jaivá választották a következő­ket: Molnár Jenő első titkár, Hevesi Sándor titkár, Oláh István pto vezető, Petites Ist­ván, Zsóder Bertalan, Molnár Gusztáv, Nagy József, Szabó Imre, Lukács Benedek, Flórián Gusztáv és Nyilas Ferenc elv- táraefcat tenrf) Hevesi kiskirályok A megye országútjain, kü­lönböző helyeken, pénteken rendőrségi és KPM-ellenőrök álltak, hogy a forgalmat el­lenőrizzék. A megyei főkapi­tányság gépkocsijával Kör- nyei László őrnagy látogatta az őrszemeket, hogy az eset­leges nehézségekben segítsé­get nyújtson. Füzesabonyban éppen jó­kor érkezett. A járőr a hevesi termelőszövetkezet Moszkvics gépkocsiját igazoltatta. A ve­zető halk, szerény hangon válaszolt a kérdésekre, és készségesen nyújtotta át a kért iratokat. Annál kevésbé voltak szerények a kocsi ittas utasai, a szövetkezet egyes vezetői. Nyomdafestéket nem tűrő hangon káromkodtak, és feljelentéssel fenyegették a feladatukat teljesítő hatósági közegeket. Ügy gondolták, it­tas fejjel, hogy személyes sza­badságukban korlátozzák őket, holott az ellenőrzés a közutak biztonsága, tehát az ő személyes biztonságuk ér- dekében is történt. Bár nem nyújtottak lélek-« emelő látványt a trágár han­gon vitatkozó utasok, az ittas embereknek még ezt is meg­bocsáthattuk volna, s meg sem írnánk a kis történetet* ha a járási kapitányságon nem mondták volna el, hogy ehhez hasonló jelenet a kocsi utasaival már nem egy eset­ben fordult elő. Ilyenkor mindig „felsőbb kapcsolataik­ra” hivatkoztak. Rendkívül sajnálatos, hogy egyes embe­rek tévhitet élesztve, nem lé­tező összeköttetésekkel pró­bálják fedezni egyéni túlka­pásaikat. Felmerül az ember­ben: hogyan beszélhetnek ezek az emberek beosztott dolgozóikkal, ha a rendőrség­gel szemben ilyen hangot mernek használni. Remélhetően, időben le­szoknak erről a minősíthetet­len viselkedésről. — my — Vásárlás kosben Két éve nyílt Szilvásváradon az önkiszolgáló élelmiszer­bőit A község lakosai megszerették és szívesen vásárolnak az üzletben, mert az árukészlet bőséges és hiánytalan. A dolgo­zók szocialista brigádban dolgoznak és mindent megtesznek a vásárlók jobb kielégítéséért. A havi átlagforgalom, külö­nösen most, ünnepek előtt, 240—260 ezer forint. (Foto: Kiss Béla) foglalkozik a munkafegyelem v' A íiszanánai elnök megszilárdításával. A termelés első vonalálban ugyan megköve­telik a fegyelmezett munkát, de az egyes vezetőktől és az adminisztratív dolgozóiktól ke­vésbé: hívta fel a figyelmet a beszámoló. A járás mezőgazdaságának helyzetével összefüggésben a nagyüzemi gazdálkodás alap­jainak növekedését hangsúlyoz­ta a beszámoló. A termelőszö­vetkezetekben az állóeszközök értéke mintegy százötven, mil­lió forinttal, a fel nem osztható tiszta vagyon közel hatvan mik lló forinttal lett nagyobb, az ál­lati férőhelyek száma negyven százalékkal nőtt meg, 1100 hold szőlőt és 160 hold gyümölcsöst telepítettünk, majdnem meg­kétszereződött a traktorok, a kombájnok és a szállítóeszkö­zök száma az elmúlt két év­ben. A gépesítés és a szorgalmas ‘munka következtében fokozód­tak a termésátlagok. A tsz-ek az állami felvásárlási tervüket a kenyérgabona kivételével tel­jesítették. Az áruértékesítéssel kapcsolatos munkát azonban még javítani kell. Járási átlagban az egy tagra jutó jövedelem 1962-ben közel tizenegyezer forint, 1963-ban pedig több mint tizenháromezer ■forint volt. Bár előrehaladtunk az állat- 'tenyésztési eredményekben, imég rftindig fellelhető olyan nézet, amely szerint az állat- tenyésztés „ráfizetéses” üzem­ig. A jó példa kedvéért azoti­Aratásira készült a falu. Ebéd közben a vendéglőben érdekes beszélgetésre figyeltem fel. Nagyiröccsök mellett három falubeli diskurált a szomszéd asztalnál. — Hallottátok mi újság? A fejüket rázták. —Tóth Jóskát el akarja vin­ni a járás. A két ember kezében meg­állt a pohár. — A járás, valami funkció­ba...? Volt köztük egy magas, csontosképű, ő mondta ki a végső szót: — Akarni lehet, de Jóskára nekünk van szükségünk. Egy tapodtat sem engedi a fala. Így történt, hogy a note­szom sarkában felkerült a bejegyzés: „A tiszanánai el­nök ...” Elmúlt az aratás, a szüret is, elkallódott a notesz, és ha most a járásihoz be nem nézek* fele­désbe merül a témám. A múlt héten ott érdeklődtem. —■ Mutassatok egy elnököt, aki régóta dolgozik. Tisizanánát ajánlották többen is. — Tóth Jósikát nézd meg! A falu is szereti. Így kerültem ide, így jutott eszembe a nyári találkozásom a három atyafival. ★ ülők a szobában és várom az elnököt A falon az üzem­egységek makettje és egy sereg oklevél, amelyet a Petőfi Tsz az elmúlt másfél évtized alatt kapott. Az elnök neve összefonódik a gazdaság történetével. Tizen­hat éve ő itt a vezető. Egyik kezemen megszámlálhatnám, hány hely van még az ország­ban, ahol egy szövetkezetben ilyen hosszú időt töltött volna el az elnök. Másfél évtized alatt megnőtt a gazdaság, felcseperedett egy generáció, az elnök halántékát is beezüstözték az évek... Keresgélünk az emlékek kö­zött. Ilyesmire máskor úgyis vékonyan jut idő. A 130 holdas tíztagú Petőfi Tsz most 7500 holdon gazdálkodik, a tagok száma kevés híján 900. Amikor a szövetkezet megalakult. Sze­keres Albert fiai, Koczi And­rás brigádvezető lányai még pöttöm gyerekek voltak. Most a szövetkezetben dolgoznak ők is. Molnár Pista bácsi meghalt a régiek közül, de két fiát a tsz-re hagyta. Elment az öreg, jött helyette a két legény. — Két lóval kezdtük a közös életet. Egy kesely, meg egy szürke. Ennyi volt a vagyon... Amíg az elnök beszél, a má­sik szobában pattognak a szá­mológépek. Valaki behoz egy papírt. Ebből olvasom a friss adatot: a Petőfi Tsz tiszta va­gyona 14,5 millió. Az egy tag­ra jutó jövedelem közel 15 ezer forint. — Harminc éves fejjel vá­lasztottak meg elnöknek. Most a 46,-ait taposom. Tóth József szerény ember. Ha nem kérdeznék, sose mon­daná, hogy tagja a megyei, a járási pártbizottságnak, hogy 1957-ben a Szocialista Munká­ért Érdeméremmel tüntették ki az Országházbam, Tizenhat év egyetlen falu­ban! Folyton ez a gondolat foglalkoztat. Mi a titka, hogy ennyi idő alatt ez az ember megtudta őrizni a falu bizal­mát, szeretotét? Egy másik beszélgetés jut eszembe. Egy leköszönő elnök­től kérdeztem. — Mióct mégy el? — Három év nagy idő falun. Tudja, kis helyen gyorsan megismerik az embert Seniki sincs hiba nélkül, aztán az ap­róságokból lassan óriások lesz­nek... A tiszamámai elnök 16 éve végzi munkáját. Itt született, itt élt azelőtt is. Kiismerhette alaposan a falu. Eddig csak a Petőfi elnöke volt, néhány hó­napja már a Lenin Tsz-ben is ő vette át a vezetést. Tizen­négyezer hold és egy nagy falu gondja van most a vállán. Ha a járás máshová vinné, az embe­rek azt mondanák: Tóth Jóská­ra nálunk van szükség! Valakivel találkozom. Neki is felteszem a kérdést: fejtse meg, mi az oka, hogy itt nem úntáík meg az elnököt? Nem veszítette el a falu bizalmát. Gondolkodik: Tóth Jóska a ré­gi maradt. Nem szállt a fejébe a dicsőség nem tagadta meg paraszti mivoltát. Igazságos, nem részrehajló. Az élete nyi­tott könyv. Nem kergette el a feleségét, nem él nagyiéban, nem tart szeretőt. Ügy él, akárcsak a többi parasztem­ber Tiszanénán. Érti a dolgát, ért a falu nyelvén. Takaros, kertes házban lakik az elnök. Felesége csodálkozik, hogy férjét ma pontosan haza­hozta a déli harangsizó. Néha kora reggel elmegy és még tíz órakor is az asztalon van a reggeli. Máskor, angol módra, csak délután ebédel, aszerint. hogyan alakul a munka az irodán. Mi lenne a legfőbb kívánsá­ga, ha mondjuk egy csoda foly­tán ezt valaki teljesíthetné? — Ilyen csodák nincsenek. Ha kívánni lehetne, azt kíván­nám; többet legyen itthon a férjem. Ez a két kisebb gye­rek kívánsága is. A falon hatalmas arany rá­ma ha foglalt fénykép. Az el­nökre nézek. — Nevem napjára csináltat­ták a tsz-asszonyok. Bejött egy fényképész az irodába azzal, hogy a faluról készít riportot. Szeretne engem is lefényké­pezni. Csak később derült ki, hogy névnapi ajándéknak ké­szült. — Mikor pihen a férje? Mi­kor volt szabadságon? Csodálkozik. — Az én férjem még nem volt szabadságon a tizenhat esztendő alatt. Ö szövetkezeti tag. nem állami nraber. öreg, pipás bácsival találko­zom a falu végén. Megállítom. — Milyen embernek tartja az elnököt? Tenyerébe szorítja a rózsatö­vet, tűnődve fújja a füstöt: — Derék embernek. — Eny- nyit mond csak és pöfékelve, lassú léptekkel tovább halad az úton... Szalay István CMESMOj 3 1964. december 13„ vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents