Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

Ahol jó az egyetértés

Mit kellene ehhez még hozzáfűzni? — kérdezhetné az olvasó. Ahol jó az egyetértés, ott könnyebben találnak orvoslást, a bajokra, az emberek tele vannak munkákedvvel, bizalommal, egyszóval lendületesen, jól mennek a dolgok. S ahol valóban jó az egyetértés, vagyis a vezetők beosztottaikkal együtt törik a fejüket a bajok orvoslásán, meghallgatnak minden jogos kifogást, okos javaslatot. Ahol pedig a közvélemény egyhangon beszél és komoly szerepet kap a gazdasági feladatok jó megszervezésében, a nyugodt alkotási lehetőség megteremtésében, ott valóban gyümölcsöző a jó egyetértés.

De az életben, a mindennapok gyakorlatában mégis felvetődik az aggodalom: egyetérteni is többféleképpen lehet. A múltkoriban az egyik falu tanácsülésén nagyon hamar megegyeztek a törpe vízmű építésében, A tanácselnök előterjesztette a javaslatot, megnevezte az építendő víztorony helyét, elmondta, melyik utcában kezdik a munkát, ki milyen közmunkát végez, hol lesznek közös vízcsapok, s ki mennyivel fog hozzájárulni az építkezéshez. Hozzászólás nem volt, mindenki bólintott és ellenvélemény nélkül megszavazták a javaslatot. A tanácselnök nem kis megelégedéssel emlegette, hogy nálunk ez már így szokás, könnyen mennek a dolgok, mert nem hiányzik az egyetértés. ,

S még szét sem oszlottak a tanácskozók, máris kiderült, hogy valami még sincs rendben a kellőképpen felmagasztalt összhang körül. A tanácstagok, s a község lakói körében is különféle vélekedések keltek lábra. Sem a terveket, sem a pénzek kezelését, sem a munkák sorrendjét, s főképpen a kijelölt vízcsapok helyét nem találták megnyugtatónak. Részrehajlást, egyéni előnyöket emlegettek, s végül rágalom- ízű intrikák röppentek főként a tanácselnök címére. Persze, mindez óvatosan, titokban, a feladó megnevezése nélkül. S amikor elhangzott a kérdés, miért kellett ezt így csinálni — hiszen ott volt a tanácsülés, a legilletékesebb fórum, amelyen hangot kaphatott volna minden kifogás — az emberek azt válaszolták: az elnök nem szereli az ellenvéleményeket, s jobb ha egyetértenek vele...

Rossz szokás az ilyenfajta „jó összhang”, s az ilyen hangtalan kényszerű egyetértésről csak a legsúlyosabb bíráló szavakat lehet elmondani. Ez a fajta „jó megértés” homlok- egyenest ellentétes azzal a baráti, bizalmas természetű közszellemmel, amely mai közéletünket derűssé, nyugodttá teszi, s amely nem utolsósorban a szókimondáson, a vélemények szabad nyilvánításán alapul. Az említett rosszízű egyetértésnél azoknak az „egyetértése” rosszabb, akik valami közös visszaélést, hibákat takargatva bólintanak rá egymás elgondolásaira; mert jól egyetértenek abban, hogy egymást mindenáron menteniök kell.

A jó egyetértés alatt mi semmiképpen sem azt értjük, hogy minden esetben egyszerre emeljük magasba kezünket, s álig várjuk, hogy társaink véleményére kórusban mondhassunk igent. A közös megértés minálunk abból az elvből indul ki: mindannyian egymás boldogulását akarjuk, s feltételezzük egymásban az új világ felépítéséhez szükséges jó szándékokat. Csakhogy a mi nagy feladataink megoldása lehetetlen fejtörések, viták, néha késhegyig menő ellenkezések nélkül. Hiszen a vélemények összemérése, próbálgatása során derülhet csak ki, mi a jó, és mi a helytelen. S a jó egyetértés már azt jelentse, hogy a jóért mindenki csatasorba áll, a rosszat pedig elítéli a közvélemény.

Vitázni, harcolni a jóért, megalkuvás nélkül szókimondó bátorsággal kiállni érte, s ha nincs igazunk, azt is beismerni,

(— ez az igazi egyetértés. Egyetértés azzal, hogy valóban egyet és jót akarunk. Kékesdi Gyula

Segítettek a kiszesek

200 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel — Vigyázni kell a bor minőségére — Egymillió palack, 13 ezer hektoliter hordós bor az ünnepekre — Új különleges borfajták — Egri Medoc, Bikavér és Leányka

a díszdobozokban

Az idei borszőlő-felvásárlásról, a pincegazdaság munkájáról nyilatkozik Váradi János főmérnök

Ä Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat dolgozóinak évek óta ismétlődő jogos kérése, hogy megfelelő öltözőt és fürdőhelyiséget biztosítsanak számukra.

A gyöngyösi vasasok kívánságának teljesítése azonban sokáig különféle akadályokba ütközött, — míg végül ebben az évben megoldást nyert.

A nagyarányú építkezésekben a vállalat fiataljai is segítettek. A 150 személyes fürdő földmunkáiból 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a kiszesek! Vállalásuknak megfelelően 1100 köbméter földet mozgattak meg, — volt olyan fiatal is, aki szabadságának egy részét fordította e nagy jelentőségű társadalmi műnk

(—ács)

várt volna, oldalra kapta a férjét.

— Elégett! — Mind a kettőt elégette! Oda a drága szép karton! Mennyi pénz! Mennyi kár! Uram, teremtőm, micsoda kár!

Eszti csak három héttel később látta viszont a traktoristát. Munkából ment haza, s amikor a házuk felé vezető ösvény elején elvált a többiektől, a kukoricaföld szélén álló vontatógép sötét tömege mellől elébe toppant a férfi.

— Hát nem jött el... —

mondta félig tréfásan, félig szemrehányóan, mégis olyan bizalmasan, mintha csak eg> órával, korábban hagyták volna abba a bes/élgelést. Fekete szeme mohón végigfutott & nyúlánk, kerek vállú, vékony derekú asszonyon, s belső jóérzéssel, elégedetten elmosolyodott. — ötezerholdas a határ, holnap megint elmegyek Innen és csak később jövök vissza. Akkor meg nem lesz se éjjelem, se nappalom. Kevesen vagyunk ... — Kis ideig hallgatott, elővette cigarettatárcáját, s míg motozott benne, megkérdezte lehalkított tréfálkozó, mégis bizalmas hangján:

— De az őszi mulatságon csak ott lesz maga is?

Az asszony félrehajtotta a fejét. Szőke kontya, amelyet már nem rakott magasra, hanem nagy. puha fonatlan halomban tűzött meg a nyakán, különös, eddig ismeretlen bátorságot adott neki. Félig leeresztett szemhéja alól lopva, de sóvárgóan nézett a férfira.

— Ügy vélem... ott leszek! Lehetséges ... hogy ott leszek! Anyja és nagyanyja jnost, amikor a szövetkezetben a legnagyobb szükség lett volna rájuk, reggelenként csak ritkán jelentkeztek brigádvezetőjüknél, mert a háztáji föld, a kert nagyon sok miunkát adott. Esztinek is otthon kellett volna már maradnia, de húzta-ha- lasztotta az időt. Nem szóltak néki, csak egymásközt emlegették célzatosan, izgatottan éles hangon, hogy egyedül nem bírják a sokféle össaeA napokban felkerestük Váradi Jánost, a Magyar Állami Pincegazdaság Egér- Gyöngyös vidéki üzemének főmérnökét, és arra kértük, nyilatkozzék lapunknak a pincegazdaság ez évi munkájáról, tervteljesítéséről, és általában azokról a problémáktól, amelyeket ebben az évben kellett megoldaniok.

— Az idei szüret minden eddiginél nagyobb feladatok elé állította pincegazdaságunk valamennyi dolgozóját. Ez elsősorban a nagy mennyiségű szőlő átvételében, feldolgozásában és a termés elhelyezésében nyilvánult meg. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy üzemünk területén a vezetés szervezettsége, az irányítók képzettsége jelentősen befolyásolta a szüreti munka előnyös alakulását, a nehézségek megoldását, hiszen a három legfontosabb célkitűzést: a felkínált áru átvételét, feldolgozását és elhelyezését biztosítani tudtuk. Közel 200 000 mázsa szőlőt dolgoztunk fel, mintegy 25 százalékkal többet, mint az 1963-as szüret idejében, pedig a tavalyi szüret is rekord volt az előző évekhez viszonyítva.

— Igazán csak most lehetett értékelni, hogy milyen előrelátó volt a vezetés munkája, amikor már jó néhány évvel ezelőtt — a legnagyobb nehézségek közepette, hiszen akkortájt még nem volt a szőlő- és borgazdasági létesítmények fejlesztésének megvalósítása oly sokakat foglalkoztató téma, mint manapság — hozzálátott olyan létesítmények megépítéséhez, mint pl. az egri borgazdasági komplexum az Ámyék- szala utcában, vagy a korszerű telepítések Egerszóláton, az Eged-hegyen, stb.

— A nagy mennyiségű szőlő feldolgozására elsősorban ezért voltunk képesek, mert az utóbbi két évben minden anyagi erőforrást megragadva, arra törekedtünk, hogy szőlőfeldolgozási kapacitásunkat tovább növeljük, elsősorban új, modem, a legújabb technológiai követelményeknek megfelelő feldolgozó telepek létesítésével és a meglevő feldolgozó kapacitásának emelésével. így több

kevesen vannak és hajnaltól estéig törjem magamat. De avval senki se törődik, hogy valósággal elég rajtam a ruha, már a harmadik megy szét az lázadástól.

— Ügy, úgy... Bizony, bizony... — hallatszott innen is ormán. is. Bakosné azonban nem figyelt a helyeslő vagy ellenkező szavakra. Az egybeolvadó

mint 100 000 mázsával emeltük a feldolgozó kapacitását. Ezt a munkát tovább kívánjuk folytatni, hogy a következő években még zökkenőmentesebben hajthassuk végre a szőlő átvételét és feldolgozását, illetve, hogy a leghaladóbb feldolgozási technológia alkalmazásával biztosítsuk boraink minőségének folyamatos növelését,

—■ Ez azt jelenti, hogy

meggyorsul az átvétel, megszűnik a szőlőszállító járművek sorban állása?

Igen, ez is a célunk! De ekkor nem elég a feldolgozókat korszerűsíteni és bővíteni, hanem ezzel egyidejűleg a szőlő- szállítást és a lepaíkolást is korszerűsíteni kell. Az idei szüret alatt már alkalmaztunk úgynevezett tarcali szállító tartályokat, amelyekkel a gépkocsik rakfelülete jól kihasználható és a lepakolási idő 5 percre rövidül az eddigi közel félórással szemben. Jövő évre ilyen szállítóeszközt nagy számban gyártatunk, hogy beszállításhoz a termelőszövetkezetek rendelkezésére álljon, de ezen túlmenően számos olyan elgondolás megvalósításán fáradozunk, ami e vonatkozásiban eredményt hozó lesz.

— Milyen az idei termés

minősége?

A korai érésű szőlőfajták kedvező körülmények között értek be és ahol időiben leszüretelték, kiváló minőségű borokat kaptunk. így például a saját célgazdasági szőlőterületekről a Leányka- és a Medoc noir-fajtákat még az esőzések előtt leszüreteltük, átlag 22 mustfokkal, de ezen belül nemegyszer kiemelkedő 25—28 cukorfokot is mértünk. Ezekből a szőlőkből különleges minőségű márkás borokat lehet forgalmazni. A Mátra aljai borvidéken minőségi bort adóan szüretelték le a muskotály szőlőket. Az idei évben mutatkozott be célgazdaságunk teljesen korszerű Lens-Moser szőlőtelepítése 60—70 mázsás holdanként! terméssel. A minőség a nagy termés ellenére jobb volt, mint a hagyományos mű- velésmódű területeken.

— Sajnos, a szüret első harmada sem fejeződött be, amikor mindkét borvidéken közel 3 hetes esőzés következett. Ez nagymértékben hátráltatta a szüretet. A szőlő cukortartalma lecsökkent, s így a borok alkoholtartalma 1—1,5 térfogat-százalékkal alacsonyabb lett, mint egyéb évjáratokban. A szüret végén ezenkívül jelentős mértékű rothadás következett be a korai esőzés miatt.

— A kék szőlők, illetve a vörös borok szempontjából is kedvezőtlen volt az időjárás, mert a színanyagot tartalmazó bogyóhéj nagyrészt elroncsolódott a rothadás és túlélés következtében. Ezért a vörös borok színe gyengébb, mint az elmúlt évben volt.

— Az idei borok a rothadás, tülérlelés következtében hajlamosak a különböző borhibákra, bőrbetegségekre. Különösen az úgynevezett barnatörés gyakori és könnyen a bor romlásához, elértéktelenedéséhez vezet. Az általában alacsonyabb alkohol- tartalom miatt hajlamosak az ecetesedésre, ami további alkoholcsökkenéssel és könnyen romlással jár. Ez úton is felhívjuk valamennyi termelőszövetkezet és termelő figyelmét, hogy a borokat tökéletes kierjedés és letisztulás után azonnal fejtsék le a seprőtartalomról és részesítsék kénezésben. A bomló seprő tartalom fokozza a hajlamosságot a bőrbetegségre ég borhibákra. Borhibák, vagy bőrbetegségek észlelése esetén forduljanak bizalommal a pincegazdaság borászati osztályához, ahol az e vonatkozásban szükséges segítséget megadják.

— Ezek szerint tehát romlani fog a minőség?

— A nem várt időjárás okozta minőségi kiesés miatt előállott nehézségek megszüntetése magas fokú borászati munka megvalósítása révén feltétlen elérhető. Célunk, hogy biztosítsuk és tovább fokozzuk belföldi és export viszonylatban forgalmazandó boraink minőségiét. Annak ellenére, hogy a borok alkoholtartalma átlag alacsonyabb, megfelelő technológia és gondos borkezeamikor a két idősebb megint azt emlegette, hogy megnőtt a házi munka — Eszti hirtelen felkelt az asztal mellől. Egész tartása megváltozottnak. keménynek látszott.

— Megbírják) azt ketten is, esténként úgyis segítek, ha keJL fin átikértem magamat máshová, onnan pedig nem lehet elmaradni — mondta fojgyűlt tennivalót. Esztitől furcsa, feszült csend választotta el őket, mintjja újabban féltek volna a hallgatag, otthon is engedelmes, fáradhatatlan szorgalommal dolgozó asszonytól.

Amikor a sűrű csapatban hazafelé tartott, teliszájú kiabálásra lett figyelmes.

— Igen, igen azt akarják, hogy kimen jek a batárba^ mat

Hangzavar közepén megtorpant és kitágult, mozdulatlanná merevedett szemével a testes asszonyra nézett. Tekintetében a villám gyorsaságával és vakító fényével felvillant egy gondolat, aminek a forrósága tetőtől talpig elöntötte, úgy, hogy belül remegni kezdett, mintha hirtelen láz tört volna rá.

g reggelinél*

gesztelhebetlenül haragos gyűlölettel nagyanyja.

— Oda... odamegyek és ezt az akaratomat most már nem is másítom meg — felelt Bakosné reszkető, de elszánt hangon. Kiegyenesedett, mintha az imént valami nagyon érzékeny, s eddig jeladás nélkül szunnyadó dolgot sebeztek volna meg benne.

— Nincsenek ott latrok,

még helytelentoedők se... _

te

tte hozzá sötét daccal és ampája kitágult a nehezen felszakadó, forró lélegzettől. Ségi- né súlyos tenyerével hirtelen az asztalra váigott. A csészék, tányérok, riadtan felugrottak és megcsörrentek.

— Itthon maradsz! — mondta paramcsolóan és előréhajolt. — Majd én megmutatom, hogy kinek van itt szava!

Eszti megremegett. A szokott engedelmesség, a tisztelet arra késztette, hogy elhallgasson. Fehér, szőke pihés nyaka előrehajolt, s ujjaival ruhája ráncait kezdte babrálni. Ez a mozdulat, — mintha új erő áramlott volna belé — arra késztette, hogy keményen kihúzza magát. Felkapta a fejét és rámeredt az anyjára:

— Nem.,. nem maradok itthon... Nem... Nagykorú vágyóit és saját munkakönyvem van...

Hangja rekedt suttogással szólt, de szemében idegenül konok, eddig soha nem látott eltökéltség szikrázott. Amikor megfordult és károhant, csípőjét odaszorította az ajtófélfához. Virágos, bő kartonszoknyája beleakadt a szegbe és hangos reccsenéssel a szegétottam, de olyan nyomatékkal, hogy úgy tetszett, a szavak súlyos kövek módjára sorakoznak egymás mellé.

— Micsoda? Otthagytad a jó, kényelmes helyedet? — kiáltott fel az anyja. — Bolond vagy te, elment az eszed?

— Odamégy a sok férfi, a sok istentelen lator közé... — mondta panaszosan, mégis ejop

lés esetén kiváló illat- és zamatgazdag borokat lehet érlelni. Természetesen sokkal nagyobb gondosságot és feladatot jelent egy ilyen gyengébb minőséget adó szüret esetén "a forgalmi borok minőségét megtartani. Ezt segíti a pincegazdaság jelentős óborkészlete is, amelyek között találhatók a nemzetközi borverseny 17 fajta aranyérmes minőségei is. Annak ellenére, hogy a szüret kedvezőtlenül alakult a minőség szempontjából október— november hó folyamán—éppen a szakszerű feldolgozás és szö- lőbeni átvétel révén — 20 000 hl kiváló, minden igényt kielégítő bort adtunk át export- raj már az új termésből. Decemberi elszállításra további 10 000 hektoliter exportképes bort készítettünk elő. Biztosítottnak látjuk az 1965-ös, mintegy 120 000 hl exporttervünk teljesítését is. Épp a napokban érkezett a hír, hogy az eddig exportált boraink minősége a legnagyobb elismerést váltották ki a külföldi ügyfelek részéről és köszönetét mondanak érte a vállalat vezetőségének.

— A szüret mellett milyen

más feladatai voltak és vannak a pincegazdaságnak, mit

adnak az ünnepekre a vásárlók asztalára?

— A szüret volt a legnagyobb feladat, de emellett természetesen biztosítani kellett a belkereskedelmi értékesítés folyamatosságát mind hordós, mind palackos borból. A negyedik negyedévben, az ünnepekre több mint 13 000 hl bort értékesítünk hordós borként. Ezenkívül 1 000 000 palackot töltünk meg az egri és Mátra aljai borvidék különleges minőségű boraival és értékesítjük az ország egész térülőién.

Különös gondot fordítunk arra, hogy a közkedveltségnek örvendő különleges minőségű borok, mint az Egri Medoc, Bikavér és Leányka, Debrői Hárslevelű az ünnepekre kapható legyen a belkereskedelemben.

— Emellé új, különleges borfajtákat hozunk forgalomba: az Egri Leányka édeskés és , a Domoszlói Muskotály márkás borfajtáit. A palackokon levő márkajegy azt jelenti, hogy a bort az országos szakértő bizottság különleges minőségűnek bírálta el. Forgalomba hozzuk az ajándéknak kiválóan alkalmas egri díszdobozokat, amelyék egri motívumokkal és a nemzetközi borversenyeken elnyert aranyérmek nyomataival vannak díszítve. Három 0,35 literes üveg különleges minőségű bort tartalmaz; Egri Medocot, Bikavért és Leánykát.

— Pincegazdaságunk sikeres esztendő befejezése előtt áll. A gondokból is, a jói sikerült megoldásokból is gyarapodtak tapasztalataink. Ezeket hasznosítva kell hogy haladjunk tovább a minőségi munka eddig elért eredményeinek további fokozásáért — fejezte be nyilatkozatát Váradi János, a pincegazdaság főmérnöke.

ff

Honor.»: ej vm

(László Endre rajza)

miPUJSiG 3

1964. december 8., kedd