Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

WU.AG PROtETArjai, egyesüljetek: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XV. évf., 286. sirám ARA: 80 PILLÉR 1964. december 6., vasárnap A mi ünnepünk írta: SZAKAS1TS ÁRPÁD, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke Az idén harmadszor ünne­peljük meg deceml>er 7-én a magyar sajtó napját Ezen a napon — 1918-ban — jelent meg a Vörös Újság első szá­ma. Az őszirózsás forrada­lom nem elégítette ki a dol­gozó nép várakozását. A* októberi koalíciós kormány tehetetlenül állott szemben azokkal a problémákkal, amelyeket a forradalmi idő­szak szükségletei vetettek feL Az ország életében a bénult­ság és a reménytelenség egy­re sokasodó jelel mutatkoa­Kőszoníjiik a sajté munkásait A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizott­sága a magyar sajtó napja alkalmából szeretettel köszönti a sajtó minden dolgozóját. A sajtó dolgozói — újságírók, nyomdászok, lapterjesztők £ — a párt szavát közvetítve, áldozatos munkájukkal jelentőse mértékben járulnak hozzá politikai, gazdasági, társadalmi,’ kulturális és ideológiai fejlődésünkhöz. Jobb munkára lelke-’ sítve dicsérik, terjesztik a jó kezdeményezéseket. A toll > fegyverével küzdenek a közömbösség, a hibák, a hiányossá- \ gok, a visszaélések ellen. E kedves napon, a magyar sajtó napján, mikor pártunk és dolgozó népünk szeretettel köszönti a sajtó munkásait, kérjük, hogy úgy, mint eddig, a jövőben is lelkesen és kö­vetkezetesen küzdjenek a Magyar Szocialista Munkáspárt cél­kitűzéseiért, Mind igényesebb, vonzóbb, érdekesebb írások­kal hirdessék a szocializmus igazságait. Igaz és szép munka a párt célkitűzéseiért Marfsni, mert a dolgozó emberek érdekeit, a jobb, szebb, kulturáltabb életet, a békét, a társadalmi baladást szolgálják, E munká­hoz kívánunk a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves me­gyei Bizottsága nevében sok sikert, és jó egészséget a sajtó minden dolgozójának. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT •'^K^ HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA A magyar sajtó napja alkalmából a Népújság szerkesztősége fogadást adott. Ké­pünkön jobbról boára — Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első tit­kára. Papp János, a Népújság főszerkesztője, Tamás László, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára, Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke és Csuhaj Ferenc a Heves me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. A szovjet alkotmány Marin errel baj van... tak. Ekkor olyan esemény tör­tént, amely nyomban véget vetett a tespedésnek. Meg­alakult a Kommun isták Ma­gyarországi Pártja, Ez a ma­gyar dolgozó tömegek életé­ben történelmi fordulópontot jelentett Kezdet» volt egy olyan históriai folyamatnak, amely győzelmek és buká­sok, föllendülések és hanyat­lások egymásba fonódó lán­colataként elvezetett orszá­gunk felszabadulásához, a Magyar Népköztársaság meg­teremtéshez. egy soha nem volt nemzeti egységhez, a szocializmus alapjainak lera­kásáig, és ama úthoz, amely a szocializmus teljes fölépí­téséhez vezet. Ml része volt mindebben a Vörös Újságnak és elnémí- tását követő testvérlapjisl- nak? — azt fMbecsüln* még megközelítően seen lehetsé­gest Megszületése méltó volt küldetéséhez, leküzdötte a szinte leküzdhetetlen akadá­lyokat. Nyomdája, rotációs papírja nem volt. Még szer­kesztőségi helyisége sem akadt Csak szegénységben nem volt hiánya. Jóformán a semmiből kellett létrehozni ezt az első magyar nyelven írott legális kommunista új­ságot fis sikerült! Minden akadályt elhárított az a bá­tor, lelkes, forradalmi esz­méktől áthatott kis csapat, amely hivatva volt a Vörös Újság anyagi és szellemi fel­tételeit megteremte»! A Vörös Újság első száma tízezer példányban jelent meg és már megszületésének első órájában lobot vetet! Meg kellett Ismételni! A munkások és parasztok ma­gukénak érezték, mert az 6 nyelvükön íródott minden sora, mert az ő gondolataik­nak, érzéseinek adott kifeje­zést. Megmutatta az igazi felszabadulás egyetlen lehet­séges útját: a proletárforra­dalom útját. A hangja tisz­tán zengett. Hűséges hírnöke volt a tömegek mélyén áram­ló törekvéseknek, a politikai, gazdásági és társadalmi élet izgalmas eseménj’einek. De nem volt egyszerűen csak újság. Több volt ennél: a proletárforradalom lobogója. Kollektív agitátor volt, kol­lektív szervező és kollektív propagandista — a legtisz­tább lenini értelemben. Ezért volt hitele a dolgozó töme­geknél. Betiltották nem is egyszer, összezúzták, kifosztották szerkesztőségét; nem adtait számára papírt és a Vörös Újságot még:s egyre többen olvasták, egyre többen lelke­sedtek és hoztak áldozatot is És 1919. március 21-én hí­rül adhatta: Megalakult .a Magyar Tanácsköztársaság! Milyen óriási küldetést vállalt és teljesített a Vörös Újság a Magyar Tanácsköz­társaság dicsőséges ideje alatti . ti. Tűzharc a Kongó-partján LEOPOLDVILLE (MTI): A nyugati hírügynökségek a kongói hard cselekmények folytatódásáról az utóbbi idő­ben egyre gyérebben közöl­nek híreket. Ezt részben an­nak tulajdonítják, hogy a nagyarányú esőzések akadá­lyozzák a hadműveletek foly­tatását Az egyetlen fedenfeg* Mr arról tájékáét»*, hagy a zsoldosok melle kor­mányé* ap*íeh a Kongé- folyó északi partján tűz­harcban állnak a szabad­ságharcosokká! Aa APP LeopoMvSle-bői keltezett jelentése azt közli, hogy pénteken este letartóz­tatták a kongód főváros repü­lőterén Louis iAtmumbát, a mártírhalált halt első kongói miniszterelnök fivéré! A kor­mány zendülésre való bujto- gatással vádolja, tisztázni akarta magát Megérkezése­kor nyomban fegyveres kato­nák vették körül, letartóztat­ták és ismeretlen helyre kí­sér téic Egy másik AFP-jélentée Csőmbe miniszterelnök leg­újabb megnyilatkozásáról tu­dósít A kongói kormányfő pénteken megtartott sajtóérta. kezdetén újabb dicshimnuszo­kat zengett Franciaországról és De Gaulle, francia elnök­ről, majd megjelölte elége­dettségének okát is, nevezete­sen azt, hogy rövidesen franc!» szakértők «*- partja érkezik Rangúba és közreműködik » kon­gói kormányzat átszerve­zésébe«. Sajtóértekezletének további részében Csőmbe arról be­szél! hogy tÖ2Zel— vu Já/d ki­veri a felkelés! Hevesen szi­dalmazta ugyanakkor ® sza­badságharcosokkal rofcaosaejv. veaő afrikai országokat, ki- . váltképpen Adriát, az Egye­sült Arab Köztársaságot, a szomszédoti Kongót (Braim villej és Saudánt. napja MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet alkotmány nap­ján a Pravda szombati szá­ma vezércikket közöl „A szovjet demokrácia zászlaja alatt” címmel. A vezércikk bevezetőben megállapítja, hogy a szovjet hatalom, a szovjet állam a de­mokrácia új típusa, de­mokrácia a dolgozók szá­mára. A párt XX1L kungresemu­sán meghatározta a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésének útját műtát rá a továbbiakban a vezér­cikk. A szovjet rendszer azéles körű jogokat biztosít minden dolgozónak, Hogy tevékenyen részt vegyen a társadalom életében, szabadon kifeje»- heasa véleményé! fi Spsifs! KP fsísffsáráiak nyilatkozata BELGR/fD (MTI): Saattago Carrillo, « Spanyol KP K3z­poziti Bizottságának főtitkára nyilatkozott a beigxádi Politika párizsi tudósítójának a spanyolországi helyzetről. Ami a jelenlegi körülmények között folytatott harc for­máit és módszereit illeti — mondotta —, a tömegek harcának fő fői-mája a sztrájk, az utcai tüntetés és a rendsaertól füg­getlen, újtípusú tömegszervwetek létrehozása. Távlati cél az általános politikai sztrájk, and bevezetné az úgynevezett nem­zeti sztrájkot; vagyis a diktatúra elleni népi-nemzeti fel­kelést. Ebben a beäyarfben, tekintenie véve a polgárháború lé­lektani és politikai utóhatásait, pártunk eiveü a fegyveres fel­kelést — mondotta Carillo. Köteteket írhatnánk nrrröl, de még csak sorokra is alig telik a helyszűke miatt Ide jegyezzük azért Kun Béla néhány sorát arról az újság­ról, amelynek születésnapját ünnepeljük: »Hossz papíré«! rossz fes­tékkel nyomott újságok kö­tete, de úgy lüktet bennük a forradalom láza, iránt aho­gyan Marat lapja óta egyet­len forradalmi újságban sem dübörgőt! A rossz papíron e! halványodhaták a rossz festék, de nem halhat el a forrada­lom lüktetése és nem apad­hat el‘a világító fényforrás* amelyből a forradalom hagyo­mánya és tanulsága árad, özönlők, a magyar munkások és földműves szegények felé.” Kun Béla 1928-ban írta le ezeket a sorokat az Új Már­ciusban. Milyen igaza volt! A fényforrás nem hunyt ki, a forradalom lüktetése sem gyengült el. Sőt! A horthyz- mus negyedszázadig tartó ri­deg és borzalmas éjszakájá­ban is föl-fölvillantak a vörös tüzek, lüktetett a forradalom láza és a Vörös Újság titok­ban született és nevelt testvé­rei folytatták a hősies harcot az elmék és szívek meghódí­tásáét! A felszabadulás ói* Ss kísér berniünket a és illegális kommunista sajtó fényes lobogása, mnitarlAtbig forradalmi szeli eme. fiártunk nemegyszer adta teamjeiét a kommunista sajtó iránt érzett megbecsülésének s gondoskodásának. Minké! a magyar sajtó, a magyar hír­közlő szervek munkásait szí­vünk; mélyéig áthat a marxiz­mus—leninizmus ragyogó esz­meisége, tiszta humanizmusa. Ezt szolgáljuk teljes meggyő­ződéssel és arra törekszünk, hogy minél jobban teltessük ez! Jól tudjuk, hogy teljes­ségre törekvésünk útjának még nem jutottunk a végére. Van még tennivalónk bőven. Javítanunk kell — különösen vidéki viszonylatban — nyom­datechnikai fölszereltségün­kön, a szerkesztőségek fölsze­reltségén és — ne tekintsük ünneprontásnak — lapjaink olvashatóságán. Ki kell űz­nünk mindenünnen a provin­cializmus avatag szellemé! Sok csodálatos dolognak va­gyunk tanúi. Ezek közül is az egyik legcsodálatosabb az em­berek' tudásvágya. Szinte egész népünk tanul. Olvasó nemzet is lettünk. Mintha százados elmaradottságot akarnának emberetek behoz. nt A safkoi AxWdődés szánté határtalan. Népünk kulturális igénye aőttón-ná Nemesek tanuló nép, hanem kérdező oésp lettünk és a nép feleletre vár. Politikusoktól, íróktól, tudósoktól és — új­ságíróktól. Felelnünk kell, mégpedig őszintén, igazán, pontosan, szalravatotta®. Ez azt a kötelezettséget rója ránk, hogy megtanuljunk fe­lelni. Akik az újságírás szép és szent feladatára szánták rá életüké! kötelesek — önma­gukkal és az építő tömegek­kel szemben — tudásukat a lehető legmagasabbra emelni. Képesnek kell lenniük arra, hogy feleljenek, elemezzenek, bíráljanak, utat mutassanak. Arra kell törekednünk, hogy ne csak az értelem, a logika, a szakszerűség szólal­jon meg lapiaink hasábjain, hanem a szív is: az olvasó hallja ki Írásainkból az ér­zeteid húrok zengését is. így lehetünk csak méltó őrzői a Vörös Újság és az illegális kommunista sajtó hagyomá­nyainak és segítői a magyar történelem leghatalmasabb művének, a szocializmus épí­. l i— l- i-Jj»* ;-L£. 1:1 A vezércikk leszögezi, hogy a szovjet demokrácia, mini az egész nép demokráciája, lehetővé tette az emberek millióinak bevonását az ál­lamügy ék eldöntésébe. Az SZKP XX. kongresszu­sa — folytatja a Pravda ve­zércikke —, amely leleplezte Sztálin szemé­lyi kultuszát, megkezdte az igazi lenini deuiokrá- rácsa helyreállítását a párt és az állam életében. A XX, kongresszuson hozott határozatok megvalósításé-1 nak útján fontos határkő volt az SZKP Központi Bi­zottságának idén októberben és novemberben, megtartott ülése. E plénumák határoza­tai, amelyeket az egész nép helyeselt és támogat, ismét bebizonyították, hogy a párt gondot fordít a párt- és ál­lami étet lenini szabályainak következetes betartására. A szovjet rendszer igazi demokratizmusa a szovjet állam. Külpolitikájában is kifejezésre jut. Országunk a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élésének lenini elvét követi — a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataiban ha­zánk a szocialista nemzetkö­ziség elveit követi, arra tö­rekszik, hogy erősítse a testvéri barát­ságot, együttműködést és kölcsönös segélynyújtást b szocialista közösséghez tar­tozó országok teljes egyenjo­gúsága, önállósága alapján, helyesen összeegyeztetve minden, egyes ország érdeke­lt az egész közösség érdekei­vel. Ez szintén a szocialista demokrácia gyakorlati meg­valósulása. (MTI) Amerikai tudósok péntek*® kísérletet tettek a Mariner—I űrhajó pályájának kiigazítá­sára — eredménytelenül. A pénteki kísérlet során az űr­hajó forgásba jött, a vállallko. zás sikerét kockáztató sza­bálytalan mozgást csupán a* éjszaki órákban sikerült meg­szüntetni. A pályaikiigazátás során egy kisebb segédraké­tával kívánják valamelyes* növelni a Mariner—4 sebes­ségét. Tüntetések Venezuelában CARACAS: A venezuelai diákok országos sztrájkot tartottak. Követelték a politi­kai foglyok szabadon bocsá­tását és azoknak a megtorló intézkedéseknek az eltörlésé! amelyeknek alapján nemrégi­ben betiltották az Extra nevű újságot és a venezuelai Grá- fica című folyóirat»! Az ifjú­ság követeléseinek támogatá­sára Caracasban, Coróban, Barquicimetóban tömeg]» tüntetések zajlottak le. A rendőrség gumibottal rontott a tüntetőkre és könnyfakasa* tó gázbombákkal próbáltÉ szétkergetni a tömege! Peión üdül és — várakozik BUENOS AIRES: Bueno* Aires-ben mintegy háromeze# főnyi tömeg tüntetett Perón volt argentin elnök mellet! aki sikertelen latin-amerikai utazása után jelenleg egf földközi-tengeri spanyol üdü­lőhelyen, Torremol inosbaa várja, mit határoz róla a spa­nyol kormány. A felvonuló* kát a rendőrség könnygáa* bombák és vízifecskendők sei* gítségével oszlatta szét. Naponta l.S millió dollárt költ Amerika Dél-Vietnamra WASHINGTON (TASZSZ): Drew Pcanson, az ismert amerikai szemleíró megálla­pítja, hogy az Egyesült álla­mok az utóbbi 18 hónapban hét milliárd dollárt fordított Dél-Vietnam megsegítésére, mégis az ottani helyzet *rosz- szaöb, mint a második világháború végén volt”. Ha Dél-Vietnamban szava­zást tartanának, akkor a nép többsége amellett foglalna állást, hogy az Egyesült Ál­lamok vonuljon ki onnan és szüntesse be segítségé! Pearson emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok már 1953 óta beavatkozik a vietnami ügyeikbe. Akkori­ban egy harmad arányban liT&uddl ország indo-kánai háború j!S* nak költségeiben. Nagy mennyiségben küldött oda katonai repülőgépeket, hadi­hajókat, harci gépeket és egyedül a repülőterek ki­futópályáinak építésére 100 millió dollárt adott ki. — Azóta Dél-Vietnamban megsokszorozódott az ameri­kai katonai beavatkozás. Jei lenleg több mint 22 000 ame­rikai katona és „tanácsadó” működik Dél-Vietnamban — mutat rá Pearson, majd be­fejezésül közli, hogy az Egyesült Államok jelenleg naponta 1,5 millió dollárt fordít a Déi-Vietnamnalk nyújtott gazdasági és kato- aai toSégítsúgre?;

Next

/
Thumbnails
Contents