Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
Sajtótérkép 1964. Mit ábrázol Eger város címere ? Pedig agitáljuk őket... másféle agitációenak a hatása sokkal erősebb a hivatalosénál. — Képzeljük él annak a fiatalnak a helyzetét, aki örökké csak azt hallja otthon, hogy én pedig kilépek, mert a szövetkezetből nem lehet megélni, ha azt hallja, hogy a rokon egy óra alatt megkeresi azt a 9 forintot, amelyet a szövetkezeiben a fiatalok egynapi munkáért kapnak előlegként — miként fogadja azokat az üres frázisokat, amelyek a falu és a közös gazdaság megbecsüléséről szólnak? U an persze, ahol nemcsak * „agitálják” a fiatalokat, hanem másféleképpen is a falujukhoz édesgetik Őket. Vehetnénk a gyöngyöshalásziak példáját, ahol a szövetkezeti fiatalok ezer forintos nászajándékkal léphetnek a családalapítás útjára — a termelőszövetkezet jóvoltából —, ahol tisztességes előleget kapnak készpénzben, ahol a kedvüknek, szakképzettségüknek megfelelő munkát végezhetnek, ahol az országos hírű sportegyesületben edzhetik magukat, ahol a termelőszövetkezet megteremtette számukra a művelődés, a szórakozás lehetőségeit, a cukrászdától a jól felszerelt ifjúsági klubig, ahol a fiatalok külföldi üdültetése nem megy mái szenzációszámba, és a legkisebb panaszukat is olyan lelkiismeretességgel intézik, mini akikről tudják, hogy ők jelentik a jövőt a termelőszövetkezetben. Mert ők jelentik. Kovács Endre Az egri városi tanécsház homlokzatán a közelmúltban újították fel, színezett kivitelben, Eger városának régi címerét. De ugyanezt cselekedtek a nagy idegenforgalmú Park Hotel bejárata feletti feledésbe merült címerrel is. Észrevehetjük e címert a hajdani trinitárius templom helyén kialakított színház újonnan épített bejárata felett is. De az egri névnek hírt adó palackozott boraink vignettáján, a patinát az ősi címerrel fejezi ki az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság. így cselekedett aa Egri Dohánygyár, az ország egyetlen szivaxgyára, az „Eger” nevű szivar szépen adjusztált dobozával is. Akik észreveszik a város címerét, teljesen érthetetlenül állanak annak rajzával, ábrájával szemben. De őszintén megmondhatjuk, hogy még a tudományos kutatók sem ismerték eddig a város ősi címerének eredetét és kialakul lásának érdekes históriáját. A mai vasárnapi sétánkon kövessenek tehát kedves olvasóink, az egri városi címer múltjának, kialakulásának felkutatásában ... Levéltári kutatásom során sikerült megtalálni Eger város — minden bizonnyal — első címerének rajzát, 1434-ből! A páratlan ritkaságé és értékű oklevélét Miklós egri bíró állította ki Marthó István, Fazekas Demeter, Zuhanya szabó és Rogen Jakab egri esküdtpolgárok előtt és teljesen sértetlenül megmaradt napjainkig a fekete pecsétviaszból nyomott városi pecsérienyoma- tön a város címerének rajza. Mit ábrázol Eger város első címere? Egy szétterjesztett szárnyakkal lebegő sast, karmai között egy könyvet jelké- I pezó kis jrattékencset szaron* gatva, melyen az S. J. betűk Ismerhetők fél. A sas feje körül dicsfénykoszorú látható. A város ezen címere teljesen megegyezik az egri káptalan címerének rajzával, — például az egri káptalan 1411-ből származó címerével. Egyébként a káptalan a tatárjárás során elveszett pecsétnyomójának pótlására 1281-ben már hasonló rajzolatút vésetett. Két kérdésre kell most feleletet keresnünk. Az egyik az, hogy mit jelent a sas a címer rajzolatán? A másik pedig az, hogy miként fordulhat elő, hogy Eger város címere azonos az egri káptalan címerével? Az egri káptalant Szt. János tiszteletére nevezték el, az ő „védelme” alatt állott, — Te- lekesy István püspök feljegyzése szerint: már István királytól kezdve. Szt. Jánosnak pedig jelképes ábrázolása a magasan repülő sasmadár, karmai között egy könyvet tartva. A címerben- szereplő S. J. betűk a Szt. János név rövidítését jelentik. Érdekes teljesség kedvéért megemlítem, hogy a Széchenyi utcai OTP főbejárata fölötti szétterjesztett szárnyú sas a címerben ábrázolttal azonos, — lévén a helyiségben korábban az Egri Egyházmegyei Takarékpénztár . i. Ez a címerrajz úgy válhatott azután Eger város címerrajzává hot'”’ noha a város zömében a püspök földesura- sága alatt állott, de míg a püspökök a politikai élet forgan- d ósága alatt gyoirs egymásutánban váltották egymást, addig a káptalan állandó testület volt. Továbbá, a káptalan, mely „hiteles hely” is volt, azaz a mai közjegyzői hivatallal azonos, sőt annál lényegesen jelentősebb funkciót is ellátott és így különleges jogi fontosságú volt az egész középkor során, — alkalmasnak látszott a címer szimbolikus rajzának. Nem utolsósorban szerepet kaphatott a választásban az a körülmény is, hogy Eger szívét-lelkét jelentő várát, amely a város magját* leglényegesebb részét képezte, „Szt. János várá”-nak nevezte egy középkori oklevél. Amikor a törökök kiűzése után a város felszabadult vég* re a püspökíöldesúr jogliató- bága alól és a szabad királyi városok sorába lépett, ugyan* ez a város címere, — de pecsétjének körirata már utal „szabad város” jellegére, mivoltára! Amikor azután Fenesy György püspök 1695-ben hatalmi erőszakkal letörte Eger kiváltságos szabad városi jogállását és „püspöki város”-sá minősítették, — új címert is adott a városnak, a ma is használatosat! Milyen is volt tehát Eger városának a XVII. század végén megalkotott és a belügyminiszter által 1903-ban jóváhagyott s ma » érvényben lévő címere? Úgynevezett összetett címerrel van dolgunk, — három összetevő részből nyert Wala* kítástL ___ 1. Eger városa fentebb leírt ősi, középkori sasos címere. 2. Eger város büszkeségének, az egri várnak ; - — jelképes ébrá* zolása. 3_ Fenesy I , György egri püspök családi címere. A zöld talaja* kék háttérrel, « három, ~ fallal I összekötött várbástya, 1—1 zárt kapujával« iff _ a város ősi váV K rát s vele a di* csőséges 1552-es ostromot szám* ^ bolizálja. A cf•*7 mer bal felsőbb v részében kapott helyet a magas* ban, széttárt szárnyakkal lebegő sas, karmai között egy könyvvel, fej« körül fény- koszorúval, amely részlet a város ősi középkori címerének rajzával azonos, de egyben jelképezi a város másik ősi földesurát: az egri káptalant is. A címerpajzs középső részén« a zöld talajon, hátsó két lábán ágaskodó egyszarvú ló, amely , első két lába között piros pal- ; lost tart, amelyre zöld kígyó tekergőzik fel, s a pallos hegyére egy hatágú csillag van ' helyezve, — Fenesy György : püspök saját családi címeréből í került átvételre. A címer kö- v zépső legfelső részén sugarait ; ontó nap is a Fenesy család 1 címerábrázolásából való. £ Eger város címerrajzának ; mind gyakoribb szerepeltetése ; kétségtelenül összefügg egy mai gondolattal: a városok régi címereinek felújításával. ; Ennek a tagadhatatlanul he- - lyes és érdekes elgondolásnak döntő jele az is, hogy Buda- {pest főváros tanácsülése fog ■ lalkozott a város címerével \ hogy azt azután engedélyező : végett a belügyminiszter él . terjeszthesse. Az új címerben, 1 amelyben helyet adtak a mai $ társadalmi-politikai-gazdasági (rendszerünket szimbolizáló jel- : nek is, a város ősi, a törökök : alól felszabadulás utáni címer- \ pajzsa az alap. > Kétségtelenül úgy érezzük, hogy az eddig használatos, régi Eger városi címer pajzsán is ^helytálló lenne feltüntetni valamely jelképes formában, — a . középkor, a feudális múlt mel- ílett, — a MÁT is! Ilyen fórumában azután büszkén helyet í kaphatna valóban középüle- jteinken, okmányainkon, ira- (tainkon, ország-világ előtt hírt lés dicsőséget szerző termékein- : ken, s a közeljövőben megjele- -nő egri monográfia cín> ‘ oldalán ia Sugár Istváa maciik városában, Hatvanban 6662 az előfizetők száma. Am, ha azt vizsgáljuk, hány család kezébe jut el valamely napilap, rögtön megváltozik a sorrend és Gyöngyös lép az élre. A gyöngyösi családok 90 százaléka újságolvasó, a 6436 család közül mindössze 617 nem olvas egyetlen napilapot sem. Egerben, a családokra kivetített olvasottság 72 százalékos, 10 605 család közül 2977 nem olvas egyáltalán újságot Hatvan viszont az olvasási százalékot tekintve is tartja magát a nevéhez — 66 százalék. 1830 család nem tartozik az újságolvasók táborába az 5393 közül. Ha azt vesszük, hol nem sajnálják sajtótermékekre költeni a pénzt, ismét csak Gyöngyöst kell említeni elsőnek. Az egy családra jutó sajtókiadás 34 forint, az egri 31 és a hatvani 28 forinttal szemben. Az olvasottsági arányok közötti eltérések járásonként igen nagyok: az egri és a gyöngyösi járásiban nagyjálból megegyező; a füzesabonyi és hatvani járásban 12 422 családhoz nem jut él a napi sajtó 28 921 család közül. A legjobb újságolvasó járás címével dicsekedhet a pétervá- sári járás, viszont a hevesit már csak a leggyengébben olvasó címmel illethetjük. Egy érdekes adat Hasonlítsuk össze a megye egyik nagy községét a legkisebb község sajtó-adataival: Nagyréde 999 családja közül 558 nem olvas újságot; Kisfüzesen 108 család van mindössze és 23 a nem újságolvasó. S míg a gazdag, tehetős Nagynédón egy család kiadásában 8 és fél forinttal szerepel az újság, addig a szegényebb kisfüzes! családok hírlapköltsége meghaladja a 10 és fél forintot összességében nézve, a többi megyékhez képest Heves megye a közepes olvasottságú megyék sorába tartozik. Távolabbról tekintve a sajtótérkép „megnyugtató" lehet de közelebbről szemlélve sok fehér foltot lelhetünk még. A mérleg nyelve mór kibillent nyugalmi állapotálból az újságolvasók javára. Azt írtuk az elején, hogy az endWopédiák, lexikonok szerepét az újságok vették át Am az újság Heves megyében i még nagyon sok család asztalé- j ról hiányzik. . li ftt <*•} I A Tiszatáj-ból elenyészően kevés fogy s ugyanez áll a Kriti- ká-ra. Irodalmi lapjaink sorában új még a Látóhatár, ebből 15 példányt már „magas” számnak kell elfogadnunk. Kelendők-e a társadalom- és természettudományi jellegű fa. lyóiratok? Nem! A Világosságból mindössze 15, a Valóságból 51 étkezik megyénkbe s gyakran ezeket sem tudják eladni. Azt gondolhatná az ember, hogy a Film, Színház, Muzsika már igazán népszerű és olvasott keresett hetilapnak számít, hogy a sztárok élete, híradások magyar és külföldi filmekről sokakat érdekéinek. De nem! A Film, Színház, előfizetőinek száma 368, de az áruspéldányból sem fogy sokkal több. A Filmvilág 890 példánya már szép adatnak mondható. Híradás a nagyvilágból Érdeke® adat: 107 féle külföldi lapból 3854 érkezett november során Heves megyébe. Megnyugtató, hogy ezeket az újságokat is rendszeresen olvassák, vásárolják. A Pravdából 576, az angol kommunisták lapjából, a Daily Worker-bői 108, a francia L’Humanité-ből 109, az osztrák V olkstimme-bőí 366 példány érkezett s egy-kettő kivételével éL is fogytak. Apropó, a divatlapok... Hétféle belföldi és 14 féle külföldi divatlap közül válogathatnak a kiváncsi hevesiek. Igaz, a 21 féle divatlap példányszáma nem magas, 1300, de tegyük mindjárt hozzá, nem is olcsó árat kérnék egy-egy lapért Ha divatról van szó — nem túlzott a példa, mégha oly paradox is — száz megkérdezett közül kétszáz a francia és az angol divatra szavazna. Nos, a valóságban egészen más a helyzet hiszen a divatlapok közül a keletnémet Praktische Mode a legkedveltebb. Az olvasási arány közepes Nem érdektelen számunkra, hány család olvas újságot vagy újságokat s átlag mennyi az a pénz, amit egy-egy család a havi jövedelméből újságokra költ A megye legnagyobb városa Eger, itt található a legtöbb újságélőfizető is, 15 832. Gyöngyösön 11 576 s a megye har■ifjúsági munkacsapat megakai kilósára. | Persze, egyetlen ilyen sére|lem még nem riasztaná el a 7falu ifjúságát a szövetkeze** l ben végzett munkától, de ha ezen túlmenően art látják, hogy a sportélet amely a korábbi években bajnokokat jó hírnevet hozott a községnek, most reménytelenül tengődik, hogy a KISZ-helyiséget ahol a fiatalok kulturált szórakozási lehetőségeiket remélik, igen sokszor zárva találják, igen keveset év az agitáció, s ha a traktorosiskolát végzett fiatalt nem állítanák szakképzettségével a tehenek mellé, s ha vinnék őket, mint más közö3 gazdaságokból jutalomkirándulásra, ha rendszeresen magasabb előleget kaphatnának, más lenne a hangulat, ha— ha — Persze emellett „agitáljad* őket. S persze, kétféleképpen. Egyrészt hallják, hogy milyen szép, és jó a mezőgazdaságban dolgozni, hogy egy öntudatos fiatal nem hagyja ott a faluját, termelőszövetkezetét, hogy a városba menjen „huligánnak”. De másrészről is agitálják ezeket a fiatalokat. Szabó István növénytermesztő is ennek a másféle agi- tációnak a hatásáról beszélt, amelyben a szülők mondják ei a fiataloknak, miként találja meg számítását az iparban, miként leli meg ott tanulási, művelődési, sportolási lehetőségét, s nem utolsósorban a készpénzfizetést. S ennek a „elöregedése” általános Jelen-I ség, szerte a megyében keresik) a megoldást a szövetkezeti tag-l ság „fiatalítására”. Mindenhol^ közérdekű gond a fiatalok be-í vonása a közös gazdaságoki munkájába, ez azonban mind-,: eddig a szövetkezeti gazdálkodás legfogósabb kérdése. — Nem tudjuk mi az oka,' hogy a fiatalok élpályáznak a faluból, hogy nem akarnak munkát vállalni a termelőszövetkezetben, hogy nem látják életcéljuknak a mezőgazdaságban végzett munkát. Így szóinak sokan e kérdés jó szándékú, de nem mindig megalapozott érvekkel hadakozó patro- nánsai, s még hozzáteszik: pedig mennyire agitáljuk őket. ... És sokszor nem veszik észre, mennyire kevés az, ha csak agitálják Siet. Ezért nem tudják nyitját lelni a fiatalok elvándorlási kedvének Komlón is, ahol az idén az ötvenkettő végzett általános iskolás fiatal közül 48 már elment a faluból és a megmaradtak sem éreznek hivatást a közös gazdaságban végzett munka iránt — Pedig agitálják őket. T egalábbis ez tűnt ki •Lj azokból a beszélgetésekből. amelyekbe bekapcsolódtak pártonkívüliek és párttagok. De a beszélgetés mit ér olyan esetben, ahol a korábban már jól dolgozó ifjúsági munkacsapat azért oszlik fel, mert szerintük léiektelenül bántak velük a háztáji elosztásánál és az idén már a mellőzésekből okulva, kísérletet se tettek az » __ IV em bírják már so> káig a munkát — I fakadt ki keserűen az aratás •idején egy kömiői szövetkezeti [gazda, s rögtön magyarázatát i is adta, mi elkeseredésének [forrása. > — Képzelje el, tavaly annyi|ra megdőlt a búza, hogy aké- ,zi kaszára fanyalodtunk. El- ' jöttek a kiszesek is segíteni, [ gondoltam, kedvezek nekik, • hátha megszeretik a munkát [itt nálunk és leveszik majd a • váltunkról a terhet, ha meg- | öregszünk. Délidében megéle- , sítettem a kaszámat, s ahogy [láttam, hogy a fiatalok nagyon ! elfáradtak, s a rend végén úgy ; ledőltek, mint egy-egy kéve, [ hozzákezdtem és kikalapáltam •az övékét is. Az egész brigá- [dét. S mit gondol, az idén hány • maradt meg belőlük a nagy [gondoskodás után? Egy se. Az «idén már én voltam a legfiatalabb kaszás a sorban. , És az efféie panaszkodik •mindenhol megtalálhatók. [ Találomra benyithatunk • akár a szövetkezeti istállókba, [ahol matuzsálemi korú szövetkezeti gazdák nagy szakérte- [ lemmel, de már fáradó izmok- , kai látják el munkájukat, s el- ’ látogathatunk a mezőkre épp- [úgy, mint a műhelyekbe; csak> nem mindenütt azonos kép fo- [gad: idős emberek és asszo• nyok végzik a munka nehezét és könnyűjét, s ahogy tréfás- keserűén a váraszóiak mond- ták, a közülük alakított „ifjúj sági” brigád átlag életkora fe• lül lenne a fél évszázadon. > S mivel ez a helyzet nem !> egyedülálló a hevesi, vagy pé- [ tervásári járásban, mivel >a termelőszövetkezeti tagok Századunk a tudomány, technika s a kultúra forradalmait éli, minden nap, szinte óráról órára születnek új felfedezések, vívmányok, eredmények. Ha valaha még elegendő volt egy emberélet arra, hogy megismerje, magába fogadja a világot, ma már erre gondolni is képtelenség. Századunknak nincsenek olyan alakjai, mint Leonardo da Vinci volt. A ma embere csak a töredékét ismeri meg mindannak, amit egyetemes emberi kultúrának nevezhetünk. Az enciklopédiák, lexikonok szerepét az újságok vették át. Újságot olvasnak az emberek vonaton, autóbuszon, presszókban vagy utcán, reggeli zés közben, ebédnél és vacsoránál. Milyen újságolvasó táborral számolhat Heves megye, hányféle lapot járatnak vagy vásárolnak s milyen a családi olvasottság? E kérdésekkel kerestük fel a posta megyei hírlap- osztályán hósky Jenőt Rangsor A hevesi embereit általában kiváncsiak arra, mi történik a világban, az országban, szűk pátriájukban — a megye területén. És eseményekben nincs hiány. De nem kevés azoknak az újságoknak a száma sem, amelyek a különböző eseményekről tudósítanak, hírt adnak. Hat napilap, 23 féle hetilap és 93 egyéb időszakos sajtótermék közül lehet válogatni. Egy egészen friss adat: a napi- es hetilapok előfizetődnek száma 112 429. Ez a megye lakóinak kereken 39 százalékát jelenti. A napilapok s valamennyi újság között természetesen első helyen a Népszabadság vezet 22 500 előfizetővel; ezt követi lapunk, a Népújság, keréken 20 ezer példányos megjelenéssel. És itt egyszerre megisizakaid a sokat mondó, szép számok sorozata: a Népszavának 4400, a Népsportnak 2100 előfizetője van. A Hazafias Népfront lapjának, a Magyar Nemzetnek, 700 előfizetője van a megyében. A hetilapok sorában legkedveltebb a’ Szabad Föld, előfize- tőinek száma 17 000. Aztán egy sokat jelentő adat: Rádió és TV Újság, 13 200 előfizető. Népes olvasótábort — 10 600 — mondhat magáénak a Nőik Lapja, Nem kevésbé beszédesek a további adatok: Képe* Újság 4600; Szövetkezet 3300; Magyar Ifjúság 3700; Ország Világ 1900; Élet és Tudomány 1700; Család és Iskola 1400; Magyar Mezőgazdaság 1200 előfizető. És megint csak egy sokat jelentő szám: Autó—Motor 1700 előfizető. Megmagyarázhatatlan viszem t, hogy a legszínvonalasabb politikai és társadalmi hetilapunk. a Magyarország, miért csak 345 élőfizetővél szerepel aí sajtólistán. A Tükör-1 még ke-? vesen ismerik, a hetente órke-? Bő 1200 példányból 18 százaléké a remittenda, a visszamaradó? lapok száma, de a tokiói olim-v pia idején egyetlen példánya? sem maradt eladatlan. Kieme] -c kedük a három- és négyjegyűi számok sorából a Ludas Matyi\ 14 800 példánya. A Kisdobos-S bél és a Pajtás-ból összesen? 10 600 példány jut az általános? iskolások kezébe. Hétfői napo-? bon, amikor egyetlen más úi-C ság sem jélenik meg a Hétfői? Híreikből 2800 példány fogy elv a megyében. 5 Az irodalmi igény | kicsi! | Á kilenc irodalmi lap közüK *— Kortárs, Új írás, Nagyvilág,> Elei és Irctdalom, Kritika, Nap-\ jóink, Jelenkor, Tiszatáj, Al-S föld — valamennyi megtalál-e ható megyénkben. A példány-i számokkal viszont már cseppet? se dicsekedhetünk, s ennekS egyetlen magyarázata, hogy? nincs kellő irodalmi érdeklődés,? irodalmi igény fiataljainkban,? akár középiskolásokról, vagy? akár a főiskolásokról is van a szó. ? Lássuk az adatokat... Irodai-? mi lapjainkból megjelenésen-? ként a következő példányok ér.) keznek megyénkbe: Nagyvi-j lóg 175, Űj Írás 170. Napjaink' 140, Kortárs 97, Alföld 50, Jelenkor 12, Élet és Irodalom 220. Mit olvasunk? Mennyit költ egy-egy család újságokra? A mérleg nyelve félrebillen
