Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
cÁ Otífiúj^icui Itérden — a MÉSZÖV elnöke válaszol Az év utolsó napján, felkerestük Hnvellant Ferencet, a MÉSZÖV elnökét és arra kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Hogyan látja a MÉSZÖV elnöke a földmíívesszövetkezetek jelenlegi szerepét a megváltozott falu életében? A mezőgazdaság szocialista átszervezése után kialakult helyzet új feladatok megoldása elé állította a földművesszövetkezeteket. A SZÖVOSZ 1962. márciusában megtartott V. kongresszusa éppen ezért a szövetkezetek alapvető feladataként határozta meg, hogy gazdasági és társadalmi tevékenységük fejlesztésében fokozatosabban működjenek közre az egységes szocialista parasztság és az épülő szocialista falu kialakításában, A szövetkezeteknek tömegszervezeti jellegükből adódóan sok lehetőségük van arra, hogy tevékenyen közreműködjenek a Magyar Szocialista Munkáspárt falusi politikájának gyakorlati megvalósításában. Ha csak a szövetkezetek taglétszámát vesszük figyelembe, akkor is azt kell mondanunk, hogy a földművesszövetkezetek ma a megye egyik legnagyobb tö- megszervezetei, ahol eleven, lüktető szövetkezeti élet folyik és a szövetkezeti vagyon alapján a tagságnak nagyon fontos, reális érdekeltségei vannak* Ennek illusztrálására néhány adatot: A földművesszövetkezeti mozgalomnak megyénkben több mint százezer fős tábora van. 117 községben a megye összlakosságának mintegy 68 százalékát látják el áruval, gondoskodnak kulturált szórakozási igényeik kielégítéséről. Évente nem kevesebb, mint egymilliárd forint értékű az az árumennyiség, amely a szövetkezeti boltokon keresztül jut el a vásárlókhoz. Azt tapasztaljuk, hogy a földművesszövetkezeti tagság, de mondhatnám úgy is, az egész falu népe, nagy érdeklődéssel és várakozással kíséri figyelemmel a földművesszövetkezetek munkáját. Szövetkezeteink ebben az évben is minden területen élvezték a tagok aktív támogatását. Megemlítem többek között, hogy 4300 új tag lépett a szövetkezeti tagok sorába és mintegy 504 000 forint részjegy befizetéssel járultak hozzá a részjegyalap növeléséhez, a gazdasági célkitűzések megvalósításához. Ennél is nagyobb jelentőségű az a segítség, amelyet a bcruházásokhz, a hálózat fejlesztéséhez társadalmi munka révén nyújtanak számunkra. Napjainkban — amikor azt a célt tűztük ki, hogy a jövő év tavaszára valamennyi szövetkezeti egységet rendbe hozzuk, tovább növeljük a boltok kulturáltságát — különösen fontos a tagság ilyen irányú támogatása. A szövetkezeti tagság egyre jobban megérti az egyén és a közösség érdekeinek egybefo- nódását és szívesen veszi ki a részét a társadalmi munkából. Ebben az évben nem kevesebb mint 350 000 forint az elvégzett társadalmi munka értéke. Jellemzésképpen megemlítem, hogy Párádon a régi épület lebontásánál 54. Kaiban a bisztró építésénél 25, Erdő- kövesden, Váraszón és Istenmezején különböző létesítmények felépítésénél 17 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Nagyrészt társadalmi munkával 17 új tekepályát építettek fel. Nagyon értékes számunkra az az erkölcsi támogatás is, amely a szövetkezeti tagértekezleteken, köz- és küldöttgyűléseken a tagság részéről javaslatok, észrevételek, bírálatok formájában mind aktívabban megnyilvánul. A földművesszövetkezetek jelenlegi szerepét vizsgálva jelentősnek tartom azt a kulturális tevékenységet is, amelyet 7 MÉPÜJSiG 1964. december 29« kedd a megyei pártbizottság és a SZÖVOSZ által megszabott irányelvek figyelembe vételével végeznek. Megyénkben jelenleg 300 fő' részvételével 53 kultúrcsoport működik. Az 1964/65. évi kulturális terv keretében 68 előadássorozatot szervezünk, főleg mező- gazdasági vonatkozású témákból. A kulturális feladatokhoz sorolnám a szövetkezeti könyv- terjesztő hálózat munkáját is. Szövetkezeteink széles körű bizományosi hálózaton keresztül ebben az évben közel 4 millió forint értékű szépirodalmi, de főleg mezőgazdasági szakismereteket tartalmazó könyvet adtak át a termelőszövetkezeti tagok a falusi dolgozók kezébe. A könyvek megszerettetése, a falu olvasótáborának növelése céljából rendszeresen szervezünk író—olvasó találkozókat. Néhány szóban szeretném érinteni a szövetkezetek szolgáltatási tevékenységét is. Az utóbbi években helyesen arra törekedtünk, hogy a városokhoz hasonlóan falun is megszervezzük a kölcsönző és javító szolgálatot. A szolgáltatási tevékenység szervezésénél nem törekszünk nagyobb összegű nyereség elérésére, hiszen az az alapvető célkitűzésünk, hogy a lakosság mindennapos problémáinak megoldásában nyújtsunk segítséget, ezen keresztül is szélesebbé és elevenebbé tegyük a szövetkezet és a tagság a falusi dolgozók közötti kapcsolatot. Hogyan alakul a falusi lakosság áruellátása, milyen eredmények mutatkoznak a kereskedelmi hálózat fejlesztésében, korszerűsítésében? A falusi lakosság áruellátá- a évről évre nagyobb feladatok elé állítja a kereskedelmi hálózatunkat Nagyon fontosnak tartom ezzel összefügésben kihangsúlyozni, hogy a földművesszövetkezeti kereskedelem forgalmának alakulása hűen kifejezi, szemléltetően bizonyítja a párt helyes gazdaság- politikájának megvalósulását, a termelőszövetkezeti parasztság, a falusi lakosság életkörülményeinek állandó javulását A bolti kiskereskedelem megyénkben 1960-hoz képest 1963. év végére 24.7 százalékkal forgalmozott többet és 1964. év végére a növekedés üteme — előreláthatólag eléri a 30 százalékot A kereskedelmi életben egyre kevesebbet hallunk az úgynevezett falusi cikkekről, a falu mindenben követi a várost és egyre jobban elmosódnak azok a különbségek, amelyek ezen a területen korábban megvoltak. Nemcsak a forgalom volumene változott meg az elmúlt évek alatt, hanem az áruforgalom összetétele is. Erőteljesen növekedett a falusi lakosság élelmiszer-fogyasztása, amely elérte a 39 százalékot. Ez lényegesen összefügg azzal, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően az önellátottság mértéke csökkent, ugyanakkor nagymértékben megnövekedett a központi árualapok iránti kereslet. Az alapvető élelmiszerek közül lisztből 27.6, cukorból 65, zsírból 40 és kenyérből 279 százalékkal többet adtunk el. Nőtt a kereslet a nagyobb értékű élelmiszeráru, főleg az édesség-, csokoládé-, konzervfélék, félkésztermékek, déligyümölcsök, tej és tejtermékek, zöldség-, gyümölcsfélék iránt Érdekességképpen megemlíthetem, hogy a pörkölt kávé forgalma 76 százalékkal volt magasabb az ez év I-III. negyedévében, mint a múlt év hasonló időszakában. 1964. évben ez a folyamat lényegében tovább erősödött; mert az alapvető élelmiszerek forgalma nem növekedett, sőt mintegy 1—1.5 százalékos csökkenést mutat. Az év folyamán az élelmiszerellátás a hús és húskészítmények kivételével zavartalan volt. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem megfelelően felkészült a télapó és karácsonyi ünnepekre, a téli sertésvágásokhoz szükséges áruféleségek A falusi lakosság fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változásokat legszembetűnőbb módon azonban a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése mutatja. Ezen árucikkekből 22.6 százalékkal értékesítettünk többet és 1963 évhez viszonyítva megközelítően mintegy 30 millió forintos forgalom-emelkedésre számíthatunk. Ebben az éíben mosógépből 1002, hűtőszekrényből 101, televízióból 500, kályhából 1075 darabbal értékesítettünk többet, mint az eimúlt évben. Továbbra is növekszik a kereslet az építőanyagok iránt Annak ellenére, hogy egyes cikkekből évközben áruellátási problémák mutatkoztak, a forgalom növekedése eléri a tízmillió forintot A földművésszöVetkezeti kereskedelem a lakosság által keresett áruféleségek beszerzése mellett, nagy gondot fordít arra, hogy árukínálatán keresztül helyes irányban fejlessze a lakosság ízlését, felkeltse az érdeklődését az ipar által egyre növekvő mértékben termelt és a kereskedelmi hálózatban forgalomba kerülő új fogyasztási cikkek iránt Az áruellátásban mutatkozó eredményeik mellett természetesen bőven akadnak olyan problémák is, amelyek gátolják a kereskedelmet a jelentkező igények kielégítésében. Azokról a hiánycikkékről van szó, amelyek évről évre hol kisebb, hol nagyobb mértékben elég sok gondot, sokszor bosszúságot okoznak mind a kereskedelemnek, mind a vásárló közönségnek. Néhány év leforgása alatt — mind az áruellátás, mind a hálózat tekintetében — sokat fejlődött a földművesszővetke- zeti vendéglátást 1960 évhez viszonyítva a vendéglátóipar összes forgalma 293 százalékkal, ezen belül saját termelésű ételforgalom 81,5 százalékkal emelkedett. Az utóbbi 10 évben ,az összforgalom háromszorosára, az ételforgalom pedig ötszörösére növekedett. Ezek az eredmények csak a vendéglátóipar hálózatának átalakításán, a régi, elavult italboltok korszerűsítésén és új egységek felépítésén keresztül valósulhattak meg. 1960-ban még csak 33 vendéglő, cukrászda s bisztró működött, a múlt év végén már 53 ilyen egység állt a lakosság szolgálatában. Ezen egységek kialakítása mellett sokat tettünk a régi világból ránk maradt kocsmák és italboltok átszervezése érdekében. Berendezéseink, felszereléseink kicserélésén keresztül csaknem valamennyi községben megteremtettük a kulturált, családias jellegű szórakozás feltételeit A falusi lakosság fogyasztási szokásaiban beállt változások tükröződnek a vendéglátóipar területén is. Az ételforgalom mellett illetve azon belül megnövekedett a sütemények, cukrászipari termékek, fagylaltfélék, a presszókévé foCukrászsüteményekból. és fagylaltból ez év III. negyed évében közel egymillió forinttal növekedett a forgalom az előző év hasonló Időszakához képest. Cukrászdákban és vendéglátóipari egységekben ugyanezen időszakban presszó- kávéból 250 000 forinttal többet adtak eL Szövetkezeti vendéglátóipar hálózatának fejlesztése, a fogyasztók kulturált körülmények között történő kiszolgálása jól szolgálja azoknak a társadalmi célkitűzéseiknek a megvalósítását, amelyek már jelenlegi viszonyaink között is a jövő fejlődését tekintve pedig még inkább fontosabbá válnak; A földművesszövetkezeti vendéglátás területét érintve nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyre növekvő idegenforgalmat sem. Az idegenforgalom jelentőségének és kereskedelmi szempontból való figyelembevétele fontosságának aláhúzására megemlíthetem, hogy Bükkszéken a múlt év május l-étöl szeptember 20-ig terjedő időben 105 000 vendég és kiránduló kereste fel a híres gyógyfürdőt. A fürdő területén lévő szövetkezeti vendéglő nem kevesebb mint 68 700 adag ételt szolgált ki a vendégek részére. Hasonló látogatottságnak örvend Párád, Szarvaskő, Felsőtárkány, Heves is. Ezekben a községekben — számolva az idegenforgalom növekedésével — a jövő évben már megkezdik működésüket a szövetkezeti vendéglátóipari új létesítmények. A földművesszövet'kezeti szervek 1964 évben 53 millió forintot fordítottak a bolti vendéglátóipari és felvásárlási hálózat korszerűsítésére, technikai és kulturális színvonalának fejlesztésére, gépesítésre, egészségügyi és munkavédelmi felszerelések biztosítására. Folyamatban lévő építkezéseink közül a legkiemelkedőbb a 35 millió forint költséggel épülő gyöngyösi hőkezeléses zöldséges gyümölcsraktár, amelynek üzembe helyezését a jövő év első felére tervezzük. A nagy hűtőkapacitással és tárolócsarnokkal rendelkező létesítmény nagymértékben elő fogja segíteni a felvásárolt zöldség- és gyümölcsfélék minőségének megóvását, a lakosság, az export és az ipar igényeinek, jó minőségű áruval történő kielégítését. Korszerű kisvendéglőt, bisztrót építünk Párádon és Felső- tárkányban, egyébként közel egymillió forint értékben, amely az idegenforgalom igényeit is ki fogja elégíteni. Fel- sőtárkányban a kirándulók elszállásolásának biztosítására 80 személy befogadására alkalmas campingtábort létesítettünk. Korszerű ruházati száküzlet épül Tiszanánán, amely a község régóta húzódó problémáját oldja meg. A kereskedelmi központok, kirándulóhelyek fejlesztése mellett gondot fordítottunk a község- sízéli, úgynevezett periférikus jellegű boltok színvonalának emelésére. Ez évben és a jövő évben mintegy 15 millió forintot fordítunk ezeknek az egységeknek csinosítására, berendezéseik, felszereléseik pótlására. A kereskedelmi hálózat, hűtőgép- és más gépekkel történő ellátására évenként mintegy ötmillió forintot költünk. A falusi kereskedelmi hálózat fejlesztése mellett nagy gondot fordítunk városokban a zöldség- és gyümölcselárusító boltok fejlesztésére, korszerűsítésére. A tanácsi szervekkel együttműködve Eger város területén megkezdtük 3 millió forintos költséggél egy korszerű, a város igényeit kielégítő piaci elárusítóhely és raktár építését. Megnyitottuk Egerben, a Marx Károly, a Hadnagy utcában, az újonnan létesült zöldségesboltot, amely a lakosság tetszésével találkozott. Jövőre üzembe helyezzük a mikófalvi vegyes-, illetve italboltot, a horti bisztrót, a kápolnai bővített kisvendéglőt, a szarvaskői vegyesboltot. Az utóbbi helyen átalakítjuk a kisvendéglőt is. Az új évben megkezdjük a füzesabonyi áruház felépítését, amely közel ötmillióba kerül. Hogyan alakult a zöldségés gyümölcsfélék felvásárlása, melyek a jövő feladatai? 1964-ben 7640 holdon termeltettünk zöldséget. Tapasztalatunk szerint az új évben jobban kell figyelnünk a piaci lehetőségek figyelembevételére, a jelentkező szükséglet felmérésére. Az elmúlt évben a zöldségfélék tekintetében nem tudtuk a felvásárlási tervet teljesíteni, és több cikk vonatkozásában a jelentkező igényeket sem sikerült maradéktalanul kielégíteni. A közismerten rossz időjárás miatt a megye zöldségfélvásárlási tervét előreláthatólag 90 százalékra teljesíti, és a tervezett 4250 vagonnal szemben a felvásárolt mennyiség mintegy 3800 vagon körül lesz. A gyümölcsfelvásárlási tervet túlteljesítettük. Az 1761 vagonoe tervvel szemben 1788 vagont vásároltunk fel. Zöldségféléknél. különösen nagy kiesés vojt zöldpaprikából, uborkából. A zöldségfélvásárlási árak 1963 évhez viszonyítva emelkedtek, így a zöldségtermeléssél foglalkozó tsz-ek többsége a terméskiesések ellenére túlteljesítette bevételi tervét, sőt több gazdaság jelentős plusz bevételhez is jutott. Jó eredményeket értünk el az exporttervek teljesítésében. A megye 1953 vagon os exporttervével szemben 2392 vagon árut szállított külföldi piacokra. Paradicsomból a tervezett 517 vagonnal szemben 655, szőlőből 670 vagonnal szemben 760 vagont exportáltunk. Az exporttervek teljesítését elősegítette a felvásárlási árak kedvező alakulása. A termelőszövetkezetek az export minőségű áruk mennyiségének növelésére törekedtek. A felvásárlás és értékesítés zavartalan lebonyolítását ez évben is akadályozta a szállítóeszközök hiánya.. A munkaerő és szállítóeszközök tekintetében sokat segítettek a termelőszövetkezetek, mert csupán a füzesabonyi és a hevesi járásban mintegy 1300 vagon áru fuvarozását végezték el. Szólni kell a háztáji gazdaságok jelentőségéről is. Háztáji gazdaságaink nagy szerepet játszanak, különösen a gyümölcs-, baromfi- és tojásfelvásárlás tekintetében, A gyümölcsfélék mintegy 51 százalékát a háztáji gazdaságok adják. A megyében felvásárolt 14 millió 254 ezer tojásból a földművesszövetkezetek vettek át 11 millió 648 ezer darabot, a 11334 mázsa baromfiból pedig 2078 mázsát vásároltak feL 1964-ben tojásfelvásárlásd tervünket 145,5 százalékra, a barorofifelvásárlást pedig 134 százalékra teljesítettük. Áttérve a jövő évi feladatainkra, szeretném elmondani, hogy feltétlen javítani akarjuk a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását, növelni kívánjuk export-munkánkat. Az új évben 7400 holdon termeltetünk zöldséget. Most vagyunk abban az időszakban, amikor az évi ellátáshoz szükséges árualapok megtermelésére a tsz-ekkel a szerződéseket megkötjük. A tervszámokat reálisnak tartjuk és úgy véljük, hogy egy átlagos termés esetén sem lesz különösebb gond az áruellátással. Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos, hogy a szövetkezetekkel időben, cikkenként megállapodjunk a termelést illetően. A tervszerűség fokozása tekintetében a szerződéskötések során azt kívánjuk elérni, hogy minden gazdaság lehetőleg teljes terményének átadására vállalkozzék. Jóval előnyösebb helyzetbe kerülnek az ilyen gazdaságok, mert a felvásárló kereskedelem a nem teljes területen termelt áruk átadására szerződött tsz-ek esetében csak a szerződött meny- nyiség átvételét biztosíthatja. Hogyan alakul a lakosság téli cikkekkel való ellátása, milyen feladatok várnak a földművesszövetkezeti mozgalomra 1965-ben? Tárolási terveinket teljesítettük, így a téli ellátás tekintetében fennakadás nem lesz; Burgonyából 386, vöröshagymából 19, fejes káposztából 30, egyéb zöldségfélékből 34, almából 61 vagonnal tároltunk. Tartósító üzemeink uborkából 32, paprikából 16, káposztából eddig 30 vagon árut készítettek. A további időben még 11 vagon káposzta tartósítását tervezzük a szükségletnek megfelelően. ^Megállapíthatom, hogy lehetőségeink adva vannak az 1965-ös tervprogram végrehajtásához; Feladatainkat a párt határozatai, a SZÖVOSZ V. kongresszusának döntései határozzák meg. Megfelelően akarunk készülni a megyei küldöttértekezletre, valamint a SZÖVOSZ VI. kongresszusára is A fenti elgondolásokból kiindulva különösen az alábbi területekre kell erőfeszítéseinket összpontosítani. n Az 1965. évi tervfeladatok végrehajtása során az. lesz a földművesszövetkezeti mozgalom előtt a legfontosabb feladat, hogy tevékenységének valamennyi területén a meny- nyiségi mutatók teljesítése mellett előtérbe kerüljön a minőségi munka. Az áruforgalmi, felvásárlási, szolgáltatási, növényvédelmi feladatainkat a gazdaságosság és a takarékosság legmesszebbmenő figyelembe vétele mellett kell megoldani. 0 Szövetkezeteinkben úgy kel* irányítani a munkát, hogy valamennyi üzemág rentábilisan működjön. Minden területen, — különösképpen azonban azoknál az egységeknél, ahol ebben az évben veszteség keletkezett — közgazdasági vizsgálatnak, elemzésnek kell alávetni a munkát. Meg kell győződni arról, hogy ezek az egységek hogyan elégítik ki a lakosság igényeit? Leghatározottabban meg kell akadályozni, hogy a rossz munkaszervezés, felesleges árumozgatás, szállítás miatt olyan költségek merüljenek fel, amelyek alaposabb, körültekintőbb és ésszerű munkairányítással elkerülhetők lettek volna* 0 Fontos feladat a munkafegyelem megszilárdítása és dolgozóink kezdeményező készségének kiszélesítése, felelősségérzeténeik növelése. A megyei, járási vezetők, földművesszövetkezeti elnökök, főkönyve, lök, üzemágvezetők felelőssége elsősorban arra terjedjen ki, hogy az egyes munkafolyamatok zavartalan elvégzéséhez időben biztosítsák a szükséges előfeltételeket. Meg kéül májadén vezetőnek értenie, hogy a beosztott dolgozóktól csak úgy lehet a munkafegyelmet megkövetelni és a munkaidő intenzív kihasználását biztosítani, ha az egyes területeken ahhoz valamennyi feltételt megteremtenek. 0 A jövőben még tovább kell szélesíteni a kollektív vezetést és a szövetkezed demokráciát Minden szövetkezeti szervezeti szinten azt helyesen össze kell kapcsolni az egyszemélyi vezetés elvének érvényesítésével A szövetkezeti elnökök és vezetők felelősségérzetének növelésével joibban kell mozgósítani a szövetkezeti dolgozókat és egész tagságát a felsőbb szervek és a szövetkezet igazgatása által hozott határozatok végrehajtására. 0 Az elmúlt évek helyes tapasztalatai alapján ez évben is bátran be kell vonni szövetkezeti tagságunkat a mindennapos munkába. Kérni kell közreműködésüket a szövetkezeti egységek (boltok, vendéglátóüzemek, felvásárló egységek) rendbetételére, csinosítására és a helyi lehetőségek fel- használására. 0 A lakosság jobb ellátása és a központi árualapok tehermentesítésére fel keli kutatni és hasznosítani kell a helyi termelési, félvásárlási lehetőségeket. Növelni kell a szövetkezeti kisegítő üzemág (hizlalás; háztáji termelés, szolgáltatás, növényvédelem) szerepét. Gondolkodnunk kell arról* hogy a szövetkezetek az 1965. évi munkaprogram összeállításánál vegyék figyelembe a jövő óv népgazdasági terv végrehajtáséval kapcsolatos irányelveket és a MÉSZÖV Igazgatósága által meghatározott célkitűzéseket Az új év közeledtével á MÉSZÖV igazgatósága és a ma-- gam nevében köszönetemet fe-: jezem ki mindazoknak a szövetkezeti és választott vezetőségi tagoknál:, szövetkezeti dolgozóknak, akik tevékenyen részt vettek 1964. évi eredményeink elérésében. Az új év küszöbén valameny- nyiük részére erőt, egészséget, további munkájukhoz sok sikert kívánok.
