Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-25 / 302. szám
Masránfervezők üzelmci Megyénkben évente átlagosan 1800 magánlakást építenek és ezekben több mint a feléhez az OTP útján kölcsönt ad államunk. Aligha van községünk, ahol ne építkeznének. Épít a szövetkezet és az állam. Mindezekhez tervdokumentáció szükséges. A ^ tervez . >1 igényeknek az állami és a ^ . ~ nácsi tervezői iroda csak kis mértékben tud eleget tenni. Tág lehetőségek nyílnak a magántervezők előtt, ök élnek vel,e, sőt — tisztelet a kivételnek — vissza is élnek a szorult helyzettel. Az éoíttetők egy részé mar kész vázlattal megy a rajzolónak is alig mondható tervezőhöz. A megrendelő nem hajlandó eltérni a vázlattól, de a tervező” nem. is iparkodik ügyielét arról meggyőzni, hogy korszerűbben is lenti tervezni, mert attól tart, ho^y más minden gátlás nélkül lerajzolja a^vázlat szerinti épületét és akkor ó elesik a ke reset tői. A magántervezők egy részének jól bevált mód^e van arra. hogy íúejebenmeg tudja: hol, ki akar építkezni. Az előre elkészített „maszek típustervüket ajánlják. Mi yen változat lehetséges? .^. centivel nagyobb konyhát akar a megrendelő? Beton helyett faragott kőlépcső vezessen a Shoz? Egy-két tollvonás es fizessen a megrendelő. A rendeletben megszabott maximális 500-550 fwint helyett legalább 800-900 fonni és ilyen—olyan címen meg azon felül is. Milyem munka, adnak ezért a P^ert? Akadt magántervező, a lássál szériában terveket, egyesek muszaki .aj zolóval dolgoztatnak, pedig a magántervező a jnu kát sem adhatja ki albérletbe. Heves megyében mmtó^ 80 Országos Tervezm név je^ zékbe felvett telezőt tartanak nyilván és más megyeoen Evezők is bedolgoznak Az összes tervek mintegy zalékát 20 tervező készíti. UK. Tvente 100-180 tér£***»£ nek és ilyen torneffman^tnrt lett akkor sem lehetne jó » kát végezni, ha nagyon °-<ar S. De lelkismeretességet többségüknél ne ^ az Hamar ki tapasztalj ak, h gy egyes építési hatóságoknál m af a legkisebb mennyiségű munka amint még elnéznék. Ttóbb mint 80 tervező k^ alig akad néhány, aki kuío™' vet ad b . | helvszin:sÄ^ho« esetben bizonyítható, 4 tervező nem helyén, a telekkonyv, ' M t helyi megbízottjának vazlata alapján készíti a terv^t. A magántervezők lelkén száradnak a Horton :Bo.ddgon és más községekben lamaio maS-tA>S házak Egerben a Hajdúhegyen valcsagos taia.i épülnek, de a az ésszerű taka’rékoskodas nyomait éppen olyan nehtz f dezni rajtuk, mint a szakszeru' Másutt a ■ ácsok rábeszélik az építtetőt, hogy a rövid építési anyagból csak nian- zart-tetőt lehet csinálni. Pedig nem igaz! Sok egyszerű ember: ck,ráadásul tetszik is, hogy az ő háza magasabb lesz r szomszédénál. A / tervező áisok meg a mcrltukka nevelrek, mert a manzart-tetővel háromszoros pénzt keresnek. Előfordult, hogy az építési hatóság irattári példányán kijavították a durva tervezői hibákat, de az építtető példányán nem. Busás anyagi juttatás fejében, a tervező, a kivitelező és a hatósági emberek összejátszása következtében, ízléstelen, kacsalábon forgó, tevz sházc-k épülnek. Kompolton összedőlt a nevelői lakás, a gyöngyösi és az egri emelet- ráépítések , többségéről rémregényt lehetne írni. A tervezők és az építők felelőtlensége miatt bosszankodtak és nem csekély többletet fizettek a lakók és ki tudná számon tartani, hogy mennyi kárt szenvedett az állam. Kit vontak felelősségre ? Eddig mindössze hat magántervezőt — Köles Ferenc (Gyöngyös), Tóth Sándor (Poroszló), Boza Albin (Eger) Szabó Antal (Füzesabony), Sisa István (Hatvan), Helmeczi István (Kál) — töröltek a névjegyzékből. De anyagi kártérítés, vagy más komolyabb megtorlás eddig nem történt. Tegyük hozzá, hogy az a hat ember továbbra is tervezhet, „Társadalmi munkában”, előre kialkudott jutalomért, másodállásban, vagy más neve alatt. Ml. az oka, hogy a sok szabálytalanságot és szakszerűtlenséget tűrik az első fokú építési hatóságok? Erélytelen- ség és a szakmai hiányosság miatti bizonytalanság. A városi és járási építési osztály vezetőinek mérnöki képzettséget ír elő a rendelet. De megyénkben mindössze kettő rendelkezik a megkívánt ~ képesítéssel, egy építőmester, egy technikus és a többinek — érettségije sincs. De hiszen vannak nekünk típus és ajánlott terveink. Mi szükség van akkor arra-, hogy a magántervezők rossz munkáját drága pénzen vásárolják meg az építtetők? Először is, sokan nem tudnak róla, hogy 50 forintért az első fokú építési hatóságnál olyan kész tervet kaphat bárki, amelyet nyomban elfogad az ©TP és a kivitelező, ráadásul költségkimutatás sem kell hozzá. Persze , minderről hallgatnak a tervezők, mert üzleti érdekük így kívánja. Másrészt kevés a iá és használható típusterv. Miért nem készítenek több és jobb típustervet? Azért, mert akkor nem keresnek többé olyan busásan a tervezők. Mindez a sok visszásság, felelőtlenség, mulasztás és visszaélés drágítja- és ' késlelteti az építkezéseket. Hol kereshető a megoldás ? ■ Nemrég egv hivatalos vizsgálat és a hozzáfűzött jelentés állapította meg, hogy a tervek műszaki színvonala- aggasztóan alacsony. Legfőbb jellemzőjük, hogy. a tervező pénzért készíti azokat, és csak azzal törődik, hogy minél nagyobb összeg üsse a markát. Meg kell erősíteni az építési hatóságok műszála állományát, szigorral és neveléssel rendet kell teremteni a magántervezők között. Jobb munkaszervezéssel, az irány'tó műszakiak és a beosztottak, valamint a rajzolók arányának jobb megteremtésével és új munkaerőkkel növelni kell a tanácsi tervező iroda kapacitását. Szükséges és lehetséges a tervező iroda dolgozóinak munkaidőn túli tevékenységével a terv túlteljesítés'?, természetesen kellő díjazás mellett. Több vállalatnál dolgoznak olyan műszaki szakemberek, akikből széles körű bedolgozó hálózatot szervezhet a tervező iroda. Ezek munkája kellő irányítással gazdaságosan és ésszerűen irányítható és főleg megfelelő ellenőrzést gyakorolhatnak. így növelhető az egyéni felelősség, biztosítható a szakszerűség és a haladás. Mindez hasznára válna az építtetőknek, a , tervezőknek és főleg a közösségnek. Dr. Fazekas László ifi? *4 f , "" " KARÁCSONYFA ALATT Új járdák — villanyhálózat korszerűsítés Egerben Az év folyamán ismét újabb út- és járdaépítések történtek Egerben a közlekedés megjavítása érdekében. Sor került az Ady Endre út, a Sas út, a- Sándor Imre utca, a Klapka és a Kovács J. utca korszerűsítésére. Ej járdát építettek a Baktai úton, a Lenin úton, az Ady Endre utcában és az Egri csillagok útján több, mint 9700 négyzetméter területen. Jelenleg is építik a vasútállomás előtti teret. A város külső területein a közvilágítás megjavítása érdekében az ÉMÁSZ mintegy másfél millió forint ‘értékű munkát végzett A Rákóczi úton, a Szovjethadsereg utcán, a Baktai, az Árpád úton, a Kertész utcán, a Petőfi úton, a Szépasszonyvölgy és a Vörösmarty úton, valamint egyéb utcákon mintegy 500 nagy teljesítményű higanygőz-lámpát, szereltek fel. Dr. Dénárt János előterjesztése alapján, az úttörők nyári táborozását értékelte a megyei úttörő elnökség, s megállapította, hogy az elmúlt nyár nagy lépést jelentett a táborozás tekintetében megyeszerte. A csapatvezetők körültekintően és gondosan választották ki a táborhelyeket, általában jól és egészségesen táboroztatták a csapatot, aminek eredményeként nőtt a bizalom a szülőkben a táborozás iránt. Ebben az évben számszerűen is megnövekedett a táborozó és országjáró úttörők száma, s a hozzávetőleges adatok szerint az összes felsőtagozatos tanulók mintegy 30 százaléka vett részt táborozáson és országjáráson, míg két évvel ezelőtt mindösz- sze 16 százalék. Az idei táborok sikerét biztosította, hogy — 11 tábor kivételével — mindenütt képzeti táborparancsho- kok irányítottak, vezettek, s intézték az ügyöket. Minden tábornak volt előre kidolgozott programja, de ezek egy része formális volt, s nem szolgálta a táborozás szabta célkitűzéseket. Sikerrel táborozott az egri X-es iskola, Nova-j, Egerszólát és1 Andornaktálya iskoláinak úttörőcsapata. Jól választotta ki a Rába völgyében táborhelyét a füzesabonyi iskolák csapatvezetősége Is. Többen voltak külföldi túrán, de ezek nem minden esetben feleltek meg a követelményeknek, s a jövőben több körültekintéssel kell biztosítani ezek sikerét. Megállapította az elnökség, hogy a csapatok táborozásának tapasztalatai hasznosak lesznek a jövő évre vonatkozóan, mindenesetre egy nagyon fontos és alapvető feladatról már most gondoskodni kell: minél több jó táborvezetőt kiképezni, akik tartalommal és hangulattal töltik meg, s teszik felejthetetlenné a pajtások számára a nyári táborokat. Négy világrész vándora A hatvani járás vé*»sett as első he.yen a /árusok közötti versenyben A nlegyei pártbizottság és a megyei tanács ez ev elején versenyt hirdetett Heves megye valamennyi járásának részvé-( telével a mezőgazdasági termelés szintjének emelésére, a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításáért, valamint a termésátlagok emeléséért. Most a mezőgazdasági év lezárásával a megyei pártbizottság és a megyei tanács értékelte a járások versenyét. A több mint 40 értékelési szempont alapján az első,helyre került a hatvani járás. Második—harmadik lett a füzesabonyi és a hevesi járás, negyedik—ötödik a pétervásári és a gyöngyösi járás, míg a hatodik helyen az egri iárás végzett. A városok közül Eg irt jutalmazták meg. Az első helyezett járás 12 ezer, a 2—3. helyezett 9—9 ezer, a 4—5. helyezett 5500— 5500, míg a 6. helyezett járás 4000 termt pénziutalómban ré- ízesült.. Eger városát 1500 forinttal jutalmazták. Ä szobában csillog a karácsonyfa. A gyertyák fénye im- ttolyog a fenyőgallyak között, csillagszóró világítja meg az arcokat. Rátkai Mihály vadőr családja körében ünnepel egy fehér hajú öreg ember: Sármány István, nyugdíjas vasmunkás. Nem családtag, de mégis annak számít. Itt talált otthont. Senkije sincs, egyedül élt mindig, magányosan, vándor módjára járta a világot. Tizenhat éves volt, amikor legelőször otthagyta a falut. Mostohája miatt mennie kellett. 1905-öt írtak akkor. Magyarországon. divat volt ekkortájt a „népvándorlás”: Amerika hívta, csábította azokat, akiknek idehaza a kenyérnek csak a morzsája jutott. Üjra egy csillagszóró. Az öreg szem már nem szereti a csillogást. Könnyezik a fényben, könnyezik akikor is, amikor a hunyott szempillák alatt felidézi a múltat. Hetvcnptödik karácsonyát ünnepli K "' an, az Akácfa utca 31. szám r' t az öreg munkás. Innen indult világot járni, szerencsét próbáin'. 59 évvel ezelőtt. Most, a karácsonyfa alatt emlékezik a régi időkre, a régi karácsonyokra. /\ ~k — Megvolt az útlevél, az apai beleegyezés. Brémáig vonat vitt, idegen országokon át, ismeretlen tájakon, Ott hajóra szálltam. „Hannover”. Jól megjegyeztem a hajó nevét. Aztán napokig, hetekig csak vizet, tengert láttam. A legfiatalabb voltam a hajón, úgyszólván gyerek. Hosz- szú, fárasztó utazás után kötött ki a hajó Amerikában. A parton ismeretlen, világ fogadott. Emberek, akiknek nem értettem a nyelvét, egy idegen ország a föld másik oldalán. Maryland állam Baltimore városában értem partot. Első munkahelyem egy edénygyárban volt. ahol hat évig dolgoztam. Egyetlen kincsem volt, amit minden gyáros megbecsült, a fiatalságom. Tizenkét és fél centet fizették 10 órai munka után. Megtanultam angolul és amikor megbarátkoztam volna a gyárral, egy szép napon becsukták. — Krízis, krízis! — kiabálták a hangszórók, öklömnyi betűkkel írták az újságok. Három évig ettem a munkanélküliek keserű kenyerét. Szívesen lettem volna rakodómunkás, vagy utcaseprő, de sehol sem volt helyem. Elérkezett 1914. Besoroztak katonának, de külföldi állampolgárságomra való tekintettel megmenekültem a mundértól. Később Youngstownba kerültem. majd Clevelandba, az amerikai Debrecenbe. (Annyi magyar élt itt. mint amennyi Debrecen akkori lakossága volt). — A munkanélküliség, a nehéz napok sodortak közelébb a munkásmozgalomhoz. Az USA- ban akkor mintegy 100 ezer tagja volt a szocialista pártnak. Később ebből a pártból alakult a kommunista párt, amelynek tagja lettem. A párt szervező bizottságának jegyzőjévé. a magyar szekció összekötőjévé választottak. 1921-ben megtanultam, mit jelent az illegalitás. Éjjel törték a lakásomra, házkutatást tartottak és többek között a betiltott „Elp- re” című lapot keresték, amelyet a munkások kézbesítették. 1922-ben egy mechanikai csoporttal, . négy venedmagammal Amerikáiból a Szovjetunióba kerültem. Először egy moszkvai autógyárban dolgoztam, majd egy bakui olajvállalatnál helyezkedtem el. mint garázsmester. Egy-két év alatt megtanultam oroszul és kitanultam a szakmát. Egyszer meguntam a szárazföldet és hajóra szálltam, a Fekete-tengeren. Tetszett a hajós- élet, jelentkeztem egy hajógyárnál. Itt dolgoztam egy ideig, aztán nyugtalan vérem tovább hajtott. Feliopóztam egy szovjet kikötőben horgonyzó angol hajóra, ahol hét nap, hét éjjelen át bújkáltam a kazán alatt. A poklok pokla volt ez a hét nap. A hajó mangánt szállított és Konstan ti nápolyba, majd Algírba indult. Algír után a nyflt tengeren végre megtaláltak a hajó gyomrában. A kapitány toporzékolt dühében, de Gibraltár után némileg megbékült. Rotterdamba vittek. Innen nem volt mene-1 külés. A parti rendőrség letartóztatott. Irataim, bevándorlási papírjaim nem voltak. Néhány nap múlva kiderült, hogy a Szovjetunióból jöttem, és ezért nyomban visszaparancsoltak a hajóra. A szerencsétlen kapitány kénytelen volt Angliába' vinni. Ott egy véletlen folytán megszöktem a hajóról és két hónapig városról városra jártam az országot. Így jutottam el Cardiffba, Darwin szülővárosába is. Angliából iratok hiányában menekülnöm kellett. Egy kanadai gabonát szállító hajón, 21 napi körülményes utazás után, Montreálba érkeztem. Itt újra találkoztam a határőrséggel. Húsznapi börtönnel fogadott a hatalmas or-' szág. Amikor kiszabadultam, egy finn kereskedelmi hajóra szegődtem, fűtőnek. Másfél évig jártam a tengert. Itália és a skandináv országok között. Megismerkedtem a hajók 'üzes gyomrával, megtanultam 59—60 fokos hőségben dolgozni. Később Kanadában telepedtem le. Tíz évig dolgoztam itt, mint gyári munkás. Űjra ösz- szeköttetésbe kerültem a munkásmozgalommal és barátaimmal együtt megalapítottuk a Kanadai Magyar Munkást. A lap hároméves jubileumára cikket írtam, „Üdvözlet” címmel. 1934-ben búcsút vettem Kanadától és egy holland hajó fűtejeként Írországba, majd Spanyolországba kerültem. Megtanultam németül, spanyolul. Nem sokkal később egy norvég kereskedelmi hajón, amely mahagónifát szállított, eljutottam Afrikáiba, Jártam Kongóban, Ghánában. 1936-ban turistaútlevéllel újra a Szovjetunióba utaztam. A kilencnapos turistaengedéllyel két és fél évet dolgoztam, különböző városokban. Moszkvában a magyar klubban találkoztam az ott élő, akkori magyar kommunista vezetőkkeL 1937-ben hazalátogattam Magyarországra. Budapesten, amikor a vonatból kiléptem, már Horthy csendőrei vártak. Közölték velem, hogy politikailag megbízhatatlan vagyok, itthon-tartózkodásom idején felügyelet alatt állok. Másfél évig bírtam itthork Űjra hajóra szegődtem és mint hajctfűtő, bejártam újra Angliát, az északi államokat, majd 1938-ban egy kereskedelmi hajóval Dél-Amerikába érkeztem. Buenos Airesben megszöktem a hajóról és 10 évig délen dolgoztam. Sok-sok vándorlás után 1948-ban összespórolt pénzemen végleg hazajöttem. Itthon egy új világ fogadott. A magamfajtákat találtam hatalmon. Az Óbudai Hajógyárban kaptam munkát és tízévi szolgálat után nyugalomba vonultam. yA házigazda bort tölt a poharakba. Rátkai néni süteménnyel kínálja Pista bácsit, ő pedig a régi karácsonyokról mesél. Csillog a fenyő. Szél tépázza a fagyos ágakat, az ősz hajú ember pipázgaíva idézi fal, a múltat. A hamburgi „fekete” karácsonyt, amikor már harmadnapja nem evett, a délamerikait, aztán a?, orosz karácsonyt. amelyet két néttel később ünnepelnek... Milyen hosszú és mégis milyen rövid volt ez az 59 esztendő Története jóformán audig tart amíg karácsonyfán " elég egf csillagszóró... ____' Szalag Láván A nyári táborok munkáját értékelte a megyei úttörő elnökség
