Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-23 / 300. szám
Eredményes munkavédelem Tegnap tartott ülést a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának munkavédelmi bízott, sága, ahol Rózsa László, a Mátravidéki Fémművek igazgatója számolt be arról a mun- ikáról, amelyet 1964-ben végeztek. Számos műszáki és szervezési feltételt teremtettek meg az elmúlt időszakban, hogy a dolgozók biztonságos és egészséges körülmények közölt végezhessék munkájukat és ne fenyegesse őket baleset, vagy foglalkozasd ártalom veszélye. Ez azonban nem elégséges, meg kell szokniuk a dolgozóknak is, hogy a munkavédelmi berendezéseket, védőfelszereléseket használ ják, megbecsüljék azokat, fegyelmezetten viselkedjenek és az utasításokat gondosan betartsák. Az előző évek adataihoz viszonyítva a balesetek száma, ha nem is nagymértékben, de csökkent. Hogy a csökkenés csak ilyen mértékű volt, az annak következménye, hogy a vállalat úi gyártmányokat, új profilokat, új szerszámokat kapott, amivel együtt emelkedett a baleseti lehetőségek száma is. Közrejátszott az is a statisztika adatainak alakulásánál, hogy az új dolgozók a legnagyobb óvatosság mellett is baleseteket szenvedtek a gyakorlottság hiánya miatt. A régi dolgozóknál a túlzott, indokolatlan magabiztosság volt az, ami nem egy alkalommal balesetet okozott. A legtöbb szerencsétlenség a gépmunkásoknál történt Számiban, másodikként a lakatosok következnek, ahol lyes kezelését, fogási módját, a \ időberendezések azonos száma mellett a balesetek már 21- re csökkentek. Az excen tér-préseknél emelkedtek ugyan a balesetek, de ez azzal magyarázható, hogy az új excenter-prések száma is emelkedett. Továbbá közrejátszott az is, hogy a gépek, szerszámok, amelyeket Budapestről kaptak, rendkívül elhanyagolt állapotban érkeztek és védőburkolatokkal a szerszámok egyáltalán nem voltak ellátva. Folyamatosan megkezdték a védőburkolatok felszerelését, hogy a balesetek száma a jövőben csökkenjen. 1965 első negyedére az új szerszámokhoz, amelyek eddig érkeztek, elkészítik a védőburkolatokat és elhatározták, hogy minden új szerszámhoz, amely ezentúl a gyárba érkezik, azonnal készítenek megfelelő védőberendezést. Hogy a baleseteket nem minden esetben a védőberendezések hiánya okozta, arra vonatkozóan újabb bizonyíték, hogy a szerelőknél egy dolgozó csonkulásos balesetet szenvedett, a lakatosoknál pedig egy ember a szeme világát vesztette el. összegezve a tényeket, az 1964-es évben október végéig 14 személlyel kevesebben szenvedtek balesetet és ezzel egyenes arányban természetesen 78-cal csökkent a kiesett munkanapok száma is. A balesetek megszüntetése érdekében a vállalat vezetősége továbbra is megtesz majd minden szükséges intézkedést. Vannak azonban olyan hiányosságok, amelyeknek a megszüntetése huzamosabb időt igényel. Egyes üzemrészekben korszerűtlen gépek és szerszámok vannak. Vannak üzemek, ahol még egyedi gyártás folyik. Ezeket a nehézségeket fo- lyamatos átszervezéssel kívánja a vállalat megoldani a gépek és szerszámok figyelembevételével. Egyes üzemrészek egészségtelen levegőjének megjavítása a vállalat hibáján kívül 1965. év októberére tolódik el, miután az ÁGTI a részére kiadott munkát csak akkor tudja kapacitás hiányában kivitelezni. Így ezekben az üzemrészekben az átszervezés csak 1966-ban indulhat be. Addig is, amíg az időjárás engedi, ventillátorokkal segítenek átmenetileg a nehézségeken. Mint a felsorolt tények igazolják, a jó szervezés, a fokozott figyelem jelentős mértekben csökkenteni tudja a balesetek számát még akkor is, ha megfelelő anyagi körülmények nem minden esetben állnak rendelkezésre. Ha a megye többi üzemei a Mátravidéki Fémművekhez hasonlóan végzik majd munkájukat, bizonyosan csökkenni fog megyeszerte a kiesett munkanapok, a balesetek száma. Ez az egyéni érdekeken túlmenően mind annyiunk közös gondja is. Mátéffy Zoltán a túlzott önbizalom okozta javarészt a baleseteket. A statisztika adatai bebizonyították azt is, hogy nem csupán a védőfelszereléseik, védőöltözetek használata eredményes, a figyelmesen végzett munka legalább annyira csökkenti a veszélyt. 1962-ben 26 ezer pár kesztyűt osztottak ki a dolgozóknak, hogy a lemezek okozta sérüléseket megelőzzék. 1963-ban már csak 12 ezer pár kesztyűt adtak, tehát több mint a felével csökkentették a védőfelszerelései; számét és a balesetek száma mindössze 6-tal emelkedett. 41 helyett 47 sérük BERUHÁZÁS? lés történt. 1964-ben, miután a dolgozók kellőképpen megszokták az éles, hegyes lemezek hes- Hát ez már tényleg pazarlás! <" Valahogy csak el kell költeni a beruházási keretet (Erdei Sándor rajza) Utak — gyalogosok Egerben AKARVA, NEM AKARVA sokat foglalkozunk a gépjárművezetőkkel, szabálytalanságaikkal, közúti „ügyeikkel”, s nem véletlenül. Ebben az évben elég magasra ugrott a baleseti statisztika muataitó- ja a megyében. Okait elemezni még korai lenne, azt időben megtesszük szakvélemények alapján. De egyet már most el lehet mondani: sokszor, nagyon sokszor okai a baleseteknek maguk a járókelők, agok, akik mit sem tudnak a KRESZ szigorú szabályairól, megszegni viszont annál fürgébbek. Mert van a KRESZ-ben gyalogosokra vonatkozó paragrafus is, egynéhány, s a mai ember műveltségéhez is kellene, hogy tartozzék a közlekedési szabályok általános ismerete. Az iskola igyekszik pótolni azt, ami a felnőtteknél hiányzik — oktatás formájában, rendszeres ismeretnyújtás- sal gyarapítja a gyermekek közlekedési tudását, s így járul hozzá a balesetek megelőzéséhez. Ez helyes és mindenhol követendő példa. Az egri I. sz. Általános Iskolában közlekedési járőröket szerveztek, s a kicsik ez év végén tesznek vizsgát KRESZ-alapismeret- ből, hogy aztán a rendőrség segítségével a gyakorlatban is elsajátítsák mindazt, amit egy Igazi járőrnek (de elsősorban a gyermeknek!!) tudnia kell. A fenőtteknél nem állunk illyen jól. Sajnos, nemcsak hiányos ismereteik játszanak közre abban, hogy balesetek okozói leszínék, hanem bizonyos „objéktív okok” is segítenek a baleseti statisztika emelésében. Csak néhány példát tételünk igazolására. ELÉG CSAPADÉKOS az éghajlatunk, s nemhiába találták ki a házak csatornafelszerelését, ami a ferde tetőkről egy gyűjtőbe szállit- já — már ahol! — az esővizet, a hóiét. Elfeledte ezt a Bajcsy-Zsilinszky és, Széchenyi utca sarkán lévő ház ke- zelcsége, mert a csaknem kétméteres járda esős időben teljesen használhatatlan . a Bajcsy-Zsilinszky utca felől — az ember nyakába csurog beleié a viz. S ha valaki odaér a kritikus ház elé, inkább lelép a nagy forgalmú úttestre, mintsem tönkretegye a ruháját, a nyakába engedje a piszkos vizet. Egy másik példa: az Alkotmány utcában elkezdték bontani a volt KI -KER-ki- rendeltség épületét. Egy hevenyészett állvány, nagy por és szerteguruló kövek, bontási anyagok jelezték a „lázas építőmunkát”. Több körültekintés, több biztonsági intézkedés és még több tisztelet a gyanútlanul közlekedő gyalogjáróval szemben! Ez kellene, s akkor nem következett volna be;, hogy Gáidor Béláné 66 éves Idős asszony, aki csupán az unokájának jött vásárotoi vidékről — majdnem a bókáját törte a csaknem a másik oldalig vágódó hatalmas kőtömbtől. A Széchelyi utca végén, a kórház előtt hónapok óta minősíthetetlen az úttest: 25—30 centiméteres sárban áll meg a mentőautó, de az legalább megáll, s a bokáig süllyedt mentősök csak szidják az illetékeseket, más nem történik. Am a többi autó vezetője nem nagyon akar műszak végeztével éppen az egri fő utca miatt kocsit mosni, s ezért minden szívfájdalom nélkül felballagnak a járdára, mit sem törődve azzal, hogy az a gyalogosok fenntartott helye. Hogy közben össiaefröcskölik a falat is az úján tatarozott házakban? — Ez már csak a kisebbik hiba, s való igaz, ettől még senki nem halt meg. De ez is helytelen, szabálytalan és nagyon-nagyon kellemetlen! Aztán ismét más: a felnémeti úton ügyész és rendőrség, tanács és magánosok sürgetik, panaszolják a járdát. Felnémet — már három éve Eger egyik városrésze. Sűrűsödött a helyi járat, autók, motorok száguldanak a keskeny úton, nem beszélMeddig húzódik még a határidő ? Mikor lesz teljesítménybérezés a 4-es számú AKQV-nél A teljesítménybérezés bevezetése már tavasz óta porondon levő kérdés a 4. számú AKÖV gyöngyösi üzemegységénél. Az első határidőt október 1-re tűzték ki, ám ez a terminus eltolódott. És mivel a régivel merőben ellentétes, új munkamódszerről van szó, az elsietett kapkodás könnyen zavarókat, sőt elégedetlenséget okozhatna. De mi a helyzet az ország más területein? Mert néhány AKÖV-nél már korábban bevezették a teljesítménybérezést. Nem lehetne-e tehát az ottani tapasztalatokat itt is érvényesíteni, ami lényegesen megkönnyítené, és ami a fontos, meggyorsítaná a gyöngyösiek munkáját. — Tapasztalatcsere keretében ezzel is megpróbálkoztunk — bólint Nagy József üzemegységigazgató. — Csak az a bökkenő, hogy minden vállalatnál más a norma. Egységesíteni pedig nem lehet, mert különböző a munka és a tájadottság. Így a normákat nem vehetjük át, de a szerzett tapasztalatokat hasznosíthatjuk a mi viszonyaink között is. — A próbaszámítások jelenlegi állapota szerint tehát mikorra várható - a teljesítménybérezés bevezetése? — Előreláthatólag január elsejével. de ez eltolódhat 1965 április 1-re is. — Minek a függvénye ez az egymástól távol eső két időpont? — Elsősorban a próbaszámításoktól függ, másodsorban pedig, hogy a központunk az 1965-ös tervben tud-e létszámot biztosítani a bérszámfejtéshez. Az ilyen körültekintést igénylő munkát elsietni nem érdemes. Ám a cél érdekében meggyorsítani nem lehet. Ez pedig szükséges. Mert éppen a vállalat vezetői bizonyíthatják leginkább, hogy a gépkocsi- parkunk fejlődése nem tart lépést a fuvarigények növekedésével. Ezt a feszültséget pedig pillanatnyilag a munkaintenzitás emelésével, a kocsifordulók meggyorsításával lehet csökkenteni. Ezt segítené elő a tel jesítménybérezés. Az sem titok, hogy a teljesítménybérezés hasznot jelent a népgazdaságnak. Ám a haszon nem egyoldalú, mert jól járnak a gépkocsivezetők is. Ahogy Nagy József üzemegy- séglgazgató elmondja, a próbaszámfejtések 200—500 forintig terjedő többletkeresetet mutatnak. De csak a<z jár jobban, aki gazdaságosabban használja ki az időt és a gépkocsit. — Ne feledkezzünk meg a gépkocsivezetők és a rakodók helyzetéről sem! — figyelmeztet az igazgató. — Amíg a gépkocsivezető darabbérben nyugodtan üldögél a kabinban, addig a rakodó teljesítményben dolgozott. Most mindkettőt érdekeltté te*, szik. De akad még egy fonákság és régi panasz a rakodók között, amelyet még az új bérezési forma sent oldhat meg, mivel a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozik. Ez pedig a kiküldetési pénz! Amíg a gépkocsivezető 32 forint kiküldetést kap, ugyanott, ugyanolyan viszonyok között a rakodó csupán 12 forintot. Ha pedig a kiküldetési idő meghaladja a 24 órát, ez az összeg 19 forintra emelkedik. — Mi sem tartjuk ezt igazságosnak, de tenni semmit nem tudunk! — nyilatkozik Nagy József. Talán nincs olyan szakszervezeti taggyűlés, vagy termelési tanácskozás, hogy fel ne vetődne ez a kérdés a 4-es AKÖV gyöngyösi üzemegységénél. Igaz, nem helyi probléma, mert a rendelet országosan igy szabta meg. De akárhogyan is vizsgál gatj uk, csak ahhoz a végeredményhez jutunk, hogy akad igazság a rakodómunkások ilyen irányú reklamációjában. Éppen azért helyes lenne, ha az illetékes felsőbb szervek a teljesítménybérezés általános bevezetése mellett ezzel a kérdéssel is foglalkoznának. Laczik János Három hónap után jogosítvány Tanuló termelőszövetkezeti traktorosok között Füzesabonyban Ä sáros, havas téli idő pihenésre kényszeríti a traktorosok jórészét. A Füzesabonyi Gépállomás dolgozói azonban ezt az időszakot sem töltik tétlenül, hanem ezekben a napokban minden erejüket a gépek javítására, karbantartására es az oktatásra fordítják. Mindkét dologra égető szükség van, hisz a mezőgazdasági munkák még inkább várják és igénylik majd a gépeket, a gépek pedig a velük bánó, őket kezelni tudó traktoros szakembereket .| A traktorosképzés és — utánpótlás (’gyét szolgálja az a tanfolyam, amely néhány nappal ezelőtt a füzesabonyi járás termelőszövetkezeti dolgozói számára itt, a gépállomáson megkezdődött. A járás területéről három község kivételével mindennap szorgalmasan látogatja a tanfolyamot 42 termelőszövetkezeti dolgozó, akik három hónap múlva a tanfolyam befejeztével mindannyian a gépekre ülnek majd. Brassó Zsigmond üzemmérnök, a tanfolyam vezetője elmondja, hogy a járás egyre szaporodó gépparkja szükségessé teszi újabb traktorosok képzését. Sók esetben eddig is az gátolta a nagy teljesítményű erőgépek, lánctalpas traktorok kótműszakos üzemeltetését, hogy nem tudtak azokra megfelelően képzett szakembereket helyezni. A géppark jobb kihasználásáért szükség van arra, hogy minden erőgépre legalább „egy és fél” trakitorkatrész, dugattyú, aklkumulá* tor, elosztófej és számtalan egyéb műszaki berendezés hever, tetszés szerint kézbe foghatják, tanulmányozhatják a hallgatók minden darabját a három hónap alatt. Mit ad a hallgatók számára ez a tanfolyam? A sikeres vizsgálat után alapfokú traktorvezetői bizonyítványt, vontatóvezetői jogosítványt kapnak és ezzel együtt motorkerékpár-vezetői jogosítványt is szerezhetnek. Érdemes hát mindannyitmknak tanulásra fordítani a téli hó^ napokat A termelőszövetkezetek vezetősége jól ismerte fel a továbbképzés fontosságát s ezért küldték ide ilyen szép számmal a leendő traktorosokat. A füzesabonyi Petőfi Tsz- ből például 12, a mezőszemerei ve a lillafüredi átmenő forgalomról, s a gyalogosok, iskolások és felnőttek alapos veszélynek vannak kitéve a közúton, hiszen csak ott járhatnak. Több baleset történt Felnémet belterületén, a Szarvaskő—Felsőtárkány— Eger elágazónál. Csak egy gyalogátkelőhelyet kellene felfesteni, ami kötelezi a gépjárművezetőket, s máris sók baiesetet megelőzhetnének az illetékesek. A félnémeti sorompó a súlyos baleset óta ki van világítva; Nem mondható el ugyanez a Noszvaj felé vezető út vasúti átjárójáról, de á nagy nehezen kiharcolt Mek- csey úti sorompóról sem. Mindkettő sötét, mint az éjszaka s ha baleset történik ki lesz a hibás?! SAJNOS, NEM TUDUNK mindent felsorolni. Nem férnek ezen írás keretébe most! az építők hagyta kupacok, halmok és gödrök, a kifelé nyíló ablakok, a gondozatlan járdák, holott mindegyik megsérti a gyalogos jogát, s visszaél személytelenségével — veszélyeztetve felnőttek és gyermekek testi épségét, életét. Jó lenne, ha az illetékesek autóba ülnének, s végigjárnák az utakat, aztán gyalogsétára szánnák el magukat, hogy saját szemükkel, nem egyszer saját kárukon győződnének meg arról, mennyire nincs rendben a gyalogos közlekedés szénája a különböző felelőtlenség, rendetlenség és nemtörődömség következtében! (Adóm ÉJ vezető jusson. Indokolttá teszi a továbbképzést az is: — mondja —, hogy a gépállomás gépjavító állomássá álakul át, és a gépállomási gépek mind a termelőszövetkezetek tulajdonába kerülnek. A leendő traktorosok éppen most elméleti foglalkozásra gyülekeznek az oktatóteremben, — Egy kis szünetet tartottunk a gyakorlati foglalkozás után — mondja Gál István előadó, aki azt is elmondja, hogy éppen balesetvédelemből tartottak gyakorlati foglalkozást A tanfolyam hallgatói számára bemutatták a nagy gépjavító műhely összes munka- és balesetvédelmi felszerelését, s azok gyakorlati használatát Sók termivalójuk van itt a leendő traktorosoknak, amint ezt a későbbiek során megtudjuk. Tanulnak itt erőgép- és motor-, munkagép-elméletet, s mindezekből gyakorlati foglalkozásokat is végeznek. Mindezeken kívül tanulnak közlekedési rendszabályokat, politikai ismereteket, gyakorlatokat végeznek vezetésiből, és karbantartásból. A tanulást nagyban megkönnyítik a különféle szemléltető eszközök, színes bemutató képek, táblázatok. A nagy falitábla előtt egy négyütemű benzinmotor keresztmet- szet-modellje áll. Egy másik asztalon egész halom gépalDózsa Tsz-ből 8 hallgató ül itt és igyekszik elsajátítani a traktorvezetői szakismereteket. Sokan vannak itt olyanok, akik fogatosok voltak, de most áttérnek a traktoros szakmára. Füzesabonyból Kocsis János, Nagyútról Kollár Sándor és társaik mind mind a gépeli parancsnokai lesznek, örökre búcsút mondva a fogatos életnek, a kocsinak és a lónak; A szövetkezetek megfelelően segítik a traktorosaik képzését, továbbtanulását. A hallgatók elmondják, hogy részükre a tanulási idő alatt napi 50 százalék munkaegységet ír jóvá a szövetkezet, a nagyúti Üj Élet Tsz pedig 75 százalékot. A gépállomás napi 14 forintot fizet étkezési hozzájárulást, ezenkívül eltartott családtagonként havi 60 forintot fizet részükre ez idő alatt. Mindén lehetőségük adott hát a tanfolyam hallgatóinak arra, hogy nyugodt körülmények között tanuljanak és a sikeres vizsga után jó traktorosai lehessenek termelőszövetkezeteinknek. Császár István rMPÜMiG 3 1964. december 23„ szerda
