Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
Egy orvos-kémikus felismeri a természet legáltalánosabb törvényét A fő tantárgy: a programozás (Emlékezés Julius Robert Mayerre: 1814—1878.) Az Azerbajdzsánt Tudományos Akadémia elektronikus számítóközpontjában az üral-2 kezelését tanulják a bakui iskolások. Tarjel Iszmailov még kissé félve nyúl a kapcsolókhoz, de az oktató bíztatja: fog ez menni, fiú...! Szöveg és kép: J. Samilov A bakui 54. számú iskola udvara éppen olyan, mint bármelyik más szovjet iskoláé. Az aszfaltján játékos ábrák, egyenletek, hazák, űrhajók soAPPLE GROVE, WEST VIRGINIA, USA. A képen látható biztosító berendezés még a 77 5 000 V feszültség ellen is teU jes biztonságot nyújt a gumikesztyű nélkül dolgozó szerelőz sok. rakozmak. Legfeljebb az a feltűnő, hogy a krétarajzok között néhány integrálszámítást is találunk. Ez az iskola ugyanis számi tógépekkel dolgozó jövendő programozókat nevel. Az isko- a igazgatója, Rafael Avakoy, a város egyik legrégebbi és ,gjobban képzett matematika- anára, aki szaktárgya szerete- ét rendkívüli módon tudja be- ltani a tanítványaiba. Az iskolában a diákok magánul ják az elektronikus szállítógépek kezelését. Természetes, hogy ezért itt a tanmenet is más, mint a többi iskolában. Több a fizika és a matematika óra, hiszen a programozó szakembereknek _ meg kell tudniuk oldani lineáris és differenciál-egyenleteket, érteniük kell az integrálszámításhoz is. Az iskolában tantárgy a felső matematika- Egyik-másik diák akár egyetemistákkal is felveheti a versenyt egy-egy nehezebb feladvány megoldásában. Maii Fajtman például a moszkvai állami egyetem diákjai által rendezett matematikai olimpián az első helyen végzett. A kilencedik osztályosok gyakorlati foglalkozásokon kis méretű, úgynevezett asztali számítógépekkel dolgoznak. A tizedikesek már az igazi nagy gépek kezelését tanulják — az Azerbajdzsáni Állami Egyetem és a KőaLajvegyészeti Tudományos Kutató Intézet elektronikus számítóközpont* jaiban. Bakuban, máris több vállalat várja, hogy a mostani 9. és 10. osztályosok kezükbe kapják az érettségi bizonyítványt és a szakmai oklevelet. A gyáraikban, üzemekben és kutatóintézetekben nagy szükség van programozókra. A találmányi díj: egymillió-nyolcszázezer forint Egymi llióknyolcszáaezer forint feltalálói díj! Ez az összeg már önmagában is jelzi, hogy világviszonylatban is nagy jelentőségű találmányról van szp. És valóban. A találmány új fejezetet nyitott a timföldgyártás történetében. Tudnivaló, hagy amíg a bauxitból timföld lesz, hosaszadalmas és bonyolult folyamaton kell keresztülmennie! Az őrölt bauxitból először lúggal zagyot képeznek, majd különböző előkészítő műveletek után következik a feltárás. A bauxit feltárása 160 C fok feletti hőmérsékleten, a folyadék túlhevítésére alkalmas, erősfalú, jól zárható tartályokban1, úgynevezett autoklávokban történik. A hagyományos módszernél a zagyot minden egyes tartályba külön-külön töltik be és ugyanígy ürítik ki. E szakaszos eljárás bonyolult és nehézkes módszerének vetett véget a találmány azzal, hogy megoldotta a folyamatos feltárást, amelynél a különböző technológiai műveletek megszakítás nélkül kapcsolódnak össze — a bauxit őrléstől kezdve a hígításig, vagyis amíg a bauxitból alumíniumgyártásra alkalmas timföld lesz. A találmány másik része a kiilenclépcsős expanzió. Mint neve is jelzi, kilenc fokozatban teszi alkalmassá annak a gőznek az újrafelhasználását, amivel előbb a zaggyal teli tartályokat fűtötték fel. Az expanziós tartályokban felszabaduló gőzökkel nemcsak az előmelegítőket tudják felfű- teni, hanem a folyamatos feltáró sor tartályainak egyhar- madát. így egy tonna timföld termeléséhez a korábbi 2,56 tonna helyett csupán 1,15 tonna gőz szükséges. E nagyarányú gözfogyasztás-csökkenea 33 százalékát a folyamatos feltárás, 67 százalékát pedig a kilenclépcsős expanzió eredményezte. A találmány révén évi 90 milliós megtakarítás jelentke* zik. Ezután a megtakarítás után kapták a feltalálók az 1 800 000 forintos találmányi dijat. A feltalálók: Juhász Adám kohómómök, Nagy László, dr. Sigmond György vegyészmérnökök, valamint Ottohál Imrei Vétek Lajos, Steiner János, Pénzes Imre, Vidovszky Ferenc és Ventzeli Kálmán gépészmérnökök. (P. E.) véredények összeszűkülését is okozhatja. Ennek viszont többek között a vérnyomás további emelkedése lehet a következménye,; Szervezetünk nem egyformán reagál a különböző meteorológiai tényezőkre, s a különösen érzékenyek már-már egyfajta betegségben szenvednek. Az ilyen emberek szervezete rosszul alkalmadkodik a hirtelen légnyomásingadozásokhoz, a levegő hőmérsékletének, páratartalmának változásaihoz. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az időváltozással párhuzamosam romlik a magas vérnyomásban szenvedő betegek állapota, más esetekben szívroham léphet fel. Amerikai kutatók kimutatták, hogy a vesegörcsök július- augusztusban, tehát az év legmelegebb hónapjaiban a leggyakoribbak, amikor is a szervezet vízleadása a legerősebb. A természetű tényezők tehát határozottam befolyásolják egészségünket, de csak közvetve, a munka, a mindennapi élet, körülményeink, szociális helyzetünk révén. Nem leheti beletörődni abba. hogy az ember sorsszerűén függjön a természet vak erőitől. Ellenkezőleg: az embernek ismernie kell és a saját egészsége érdekében irányítania kefll a természeti erőket. L Szokolov, az orvosi tudományok kandidátusa Ä földrajz és az egészség A magas vérnyomás, a szívroham és az időjárás Katangban nem ártalmas a zsír? Nem csupán azt kéH figyelembe venni az egyes betegségeknél, hogy mit eszik az ember, hanem arra is ki kell terjednie a figyelemnek, hogy milyen életmódot folytat. Minden jel arra vall, hogy egyes, kemény éghajlati és földrajzi viszonyok között élő népek történelmileg kialakult étkezési sajátosságai az ő szempontjukból teljes mértékben ész- szerűek még akkor is, ha ugyanattól a tápláléktól máshol megbetegednek az emberek. Rendkívül érdekes annak tanulmányozása is, hogyan hat egészségünkre a föld növényzete. Általában úgy ismert, hogy a fenyőerdők levegője igen egészséges. J. Ignatyev, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának egyik kutatója, a Szovjetunió egyik orvosföldrajzi (kiválósága tudományos eszközökkel kimutatta, hogy a tűlevelű erdők ártalmasak a magas vérnyomásban. szenvedő betegeknek. A fenyvesekben a nyári melegben sok illóolaj kerül a levegőbe, ami végső soron a megismerj ünk egyes betegség- keltő tényezőket Széles körben ismeretes, hogy milyen hatással van az élelem mennyisége és minőségi összetétele az ember érrendszerére Sokan sarkigazságként tartják számon, hogy a bőséges hús- és zsírfogyasztás érelmeszesedésre vezet Az orvosi földrajz adatai azonban cáfolják ezt az általánosítást Az ifkutszki területen ugyanis van egy nagy közigazgatási egység, ahol evenkek és burjátok élnek, akiknek fő foglalkozása a vadászat, a rónszarvastenyésztés és a halászat A katangai terület lakosai ugyancsak ezeket a mesterségeket űzik. Nos, a kutatások kimutatták, hogy az ottani vadászok és halászok két- háromszor annyi húst és állati zsiradékot fogyasztanak, mint az irkutszíkiak; mégis vérük koleszterin-tartalma, ami igen jellegzetes az érelmeszesedésre, alacsonyabb volt az említett két területen, mint Irkutszk- ban. A szívkoszorúér és a szívizom megbetegedései ugyancsak ritkábbak. A tudományos világ a közelmúlt napokban ünnepelte J. R. Mayer német hajóorvos születésének 150. évfordulóját. Ez a neves, szerény, igen hányatott életű és zaklatott lelíkivilágú tudós, aki egy heilbronni gyógyszerész fiaként tanult a tübingeni egyetemen és aki a világ első elméleti kémikusánál, Leopold Gmelinnél (a Gimelin-Intézet ma is működik Frankfurt am Main-ban) végzett igen alapos kémiai tanulmányokat — ismerte fel a természet legáltalánosabb törvényét: az energiamegmaradás elvét. Nyilvánvaló, hogy azok a matrózok, akik az 1839-ben az Indonéziába induló „Jáva” vitorláson teljesítettek szolgálatot, nem gondolták, hogy a hajó személyzetéhez tartozó fiatal orvos — aki őket naponta kezeli — egyszer a világ ünnepelt tudósa lesz. A vér színe útbaigazít! Tudományos katrtrieije, de (Egyben évtizedig tartó kálváriájának kezdete, hajós életével kapcsolatos. Érvágás (közben megfigyelte, hogy a trópusi éghajlat alatt élő ember vénás vére világosabb, min t mérsékelt égöv alatt Ezt Mayer hőmérsékleti kérdésekkel hozza kapcsolatba, vizsgálni kezdi a hőenergia mibenlétét és átváltozásának lehetőségét Ahogy leírja, így kezdődött: JilirU a villám, cikázott át rajtam a gondolat — a szurabá- jai rakparton álltam —, megragadott, betöltött és az új dologra irányított” Sok adat birtokában, 1841-ben hazatér és lázasan dolgozni kezd. Leveléből — amelyet jó barátjához, Baut némát matematikushoz irt — már „kdcsállannafcy a nagyértékű törvény részletei. Néhány sort idézek: „A vegyésznek az az alapelv az irányítója, hogy maga a „szubsztancia” az anyag lényege elpusztíthatatlan. Ha a H, valamint O eltűnik és HO lép jel fet víz képletét akkor HO-val jelölték. Szerit.) a kémikusnak Már az ókor orvosai megállapították:, hogy a megbetegedések és az ember földrajzi környezete között összefüggés található. Hippokrátesz azt tanította, hogy „ha valaki ismeretlen városba lép, jól figyeljen. a város fekvésére, mert pem ugyanaz a sajátsága annak a városnak, amely észak felé fekszik, és annak, amely dél felé néz... És figyeljen, jól a földre is, hogy puszta-e és vízszegény, vagy pedig dús növényzetű és öntözött... S figyeljen ugyanígy arra is, hogy mely életmódot folytatnak ott legszívesebben az emberék”. Az orvosi földrajz, amely 6si, és mégis viszonylag rendkívül fiatal tudomány, azzal foglalkozik, hogyan hat a természet az emberi szervezetre, s hogyan lehetne a legjobban kihasználni a természet _ jótékony befolyását az egészség megóvására, illetve, hogyan lehetne kiküszöbölni egyes ártalmas tényezőket Az orvosi földrajz lehetőséget nyújt arra, hogy a még nem lakott vidékek természeti viszonyainak tanulmányozása alapján, előre meg lehet határozni: a terület benépesítése után milyen betegségekre lehet számítani. Ha például a helybeli források vizében kevés a fluor, feltehető, hogy a lakosság tömegesen szenved majd fogszuvasodásban. Az ellenkező esetben viszont, ha tehát túlságosan sok a fluor az ivóvízben. elszíneződik majd a fogak zománca. Élelem és egészség Az orvosi földrajz hozzásegít ahhoz, hogy alaposabban . nem szabad azt feltételeznie, . hogy a H és O tényleg semmivé . lett, s HO véletlenül, kívülről i képződött. Ennek a tételnek t szigorú érvényesítésén épül fel í az újabb kémia.” 1 Akadály : ■ ideológiai zűrzavar : Sajnos, Mayer, aki már-már- teljes pontossággal (készül e ' törvényt világosan átlátni és ■ felmérni, fogalomzavarba esik • és tévedéseket követ eL Kiejt ! egy olyan meggondolatlan tételt, ami később igen sok keli lemetlenséget okoz neki. Idé- r zam: „Ahhoz, hogy hő keletkezzék, a mozgásnak meg kell szűnnie (!) mozgásnak lenni.” ‘ Mayert viszont körülményei ' terelik le — egy rövid időbe — ^ a helyes útróL A ma embere [ joggal kérdezheti, mik voltak • azok a tényezők, amik ezt a rendkívüli világos és közérthető energiamegmaradás törvényét (semmiből nem lesz semmi!) oly nehezen elérhetővé tették. Azt hisizsm, nem tévedünk, ha ezért az akkori tu, damányban uralkodó ideológiai ’ zűrzavart és nem egyedül Mayert tesszük felelőssé. Za- ’ varólag hatott a mechanikus materialista felfogás, melynek materialista volta csak abban ’ állott, hegy egy-egy új jelen- séget mindig egy-egy újabb megfoghatatlan (impanderábi- Tis) dologgal hozott kapcsolat- ba (pl. a mozgásanyagot, hőanyagot, siib.) Igen zavarta a fizikai tisztánlátást az erőfogalom idealista értelmezése is. . Az erőt és anyagot egészségtelen spekulációval elszakították egymástól. így születtek meg az életerő, hőerői, vegyierő, stb., minden alapot nélkülöző, anyagtól elválasztott, helytelen fogalmad. Ügy érzem, nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy Mayer nagy felfedezésének előkészítése nem csupán fizikai, avagy (kémiai, hanem filozófiai kutatás is volt. Tévelygéseihez az is hozzájárul, hogy nem ismerte eléggé elődeinek és kortársainak hasonló hipotéziseit (Mohr, Golding, Camot, stb.) és nem számolt M. V. Lomonoszov orosz kémikus és polihisztor elvber, • felismert, de nem igazolt, ener- giamegmaradás-tételével.(1758.) A törvény végső felismerése A sok sikertelenség és kudarc elleniére, szívósan tovább dolgozik. Ennek eredménye, ként, 1845-ben napvilágot lát nagy tanulmánya, amelyben az energia megmaradása elvének több éves és most már pontos elméleti és kísérleti bizonyítását adja, amikor kijelenti hogy: „A mozgás éppúgy nem változhat semmivé, mint ahogy a meleg sem keletkezhetik a semmiből!” (1842.) Az energi amegmaradás elvének fontos következménye a (közismert „örökmozgó gép” (perpetuum mobile) szerkesztésének lehetetlensége. Ugyanis köznapi értelemben a munkavégzés nem más, mint energiaátvitel, így tehát, ha az energiaforrás kimerül, a munkavégzés leáll, mert biztosan hat a felismert természeti törvény; semmiből nem lesz semmi! Kié az elsőbbség? A fizükaí-késrafta igen hasznos és modem vizsgálati módszerének — a termodinamika tudományának — káalaíkftásában Mayer felfedezése nélkülözhetetlen. E tudományág I. és II. fő tétele a legszorosabb kapcsolatban á® a felismert természeti törvénnyel, finnek ellenére J. R. Mayer érdemeinek teljes értékelése sokáig késett. A törvény felismerésének „elsőbbségi” harcában (Joule és Helmholtz) testileg és lelkileg megtört állapotban éri az a Mr, hogy Tyndall angol fizikus kitartó állásfoglalása alapján őt illeti meg a törvény első felismerőjének dicső elme. S ekkor a megtört és fáradt ember boldogan újra dolgozni kezd, hogy tudásával segítségére legyen a természetet uraló embernek.,.. Szűcs László, főiskolai tanszékvezető
