Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

Plazmahajtómű — a szovjet rakétatechnika új felfedezése Mit mond a tudós a jövő űrhaj tó művéről A Szonda—2-vd betört a kozmoszba a plazmabaj tómű. A szovjet rakétatechnika fej­lettségének ezt az újabb bizo­nyítékát a következőkben mél­tatta Nagy Ernő gépészmér­nök, a METESZ központi aszt­ronautikai szakosztályának tit­kára: — Az űrkutatás további fel­adatainak megoldásához, a naprendszer távolabbi részei­nek felkereséséhez, a mester­séges égitestek tartós stabilizá­ciójához és kormányzásához feltétlenül szükség van rend­kívül kis tolóerejű, de hosszú ideig működő hajtóművekre. A kémiai hajtóművek erre a célra kevéssé alkalmasak, hi­szen például egy-egy mester­séges égitest indításakor ez a hajtómű mindössze néhány percig üzemképes: egyetlen ha­talmas impulzus útján, ad ener­giát a mesterséges égitestnek. A néhány hónapig, vagy akár néhány évig tartó űrutazáshoz azonban az ilyen, hajtóművek gazdaságtalanok: egyszerűen lehetetlen kellő mennyiségű hajtóanyagot tárolni az útköz­ben fellépő stabilizálási, kor­mányzási, pályamódosítási, sö>. feladatok végrehajtásához. — Ezért már több éve foly­nak elméleti vizsgálatok és gyakorlati kísérletek az elekt­romos rakétahaj tóművekkel kapcsolatosan. Az elektromos rakétahaj tómű vekben a hajtó­közeget nem az égés melegével hevítik, hanem a televíziós képcsövekben az elektronsugár nyalábolására és felgyorsításá­ra használt mechanizmushoz hasonló módon gyorsítják fel. — A klasszikus kémiai ra­kéta és az elektromos hajtó­művek között az átmenet az ív. fűtésű rakéta, amelyben a haj­tóműből kilövellt gázokat a vil­lamosív melegével hevítik fel — folytatta Nagy Ernő. — Ez azonban kevéssé hatásos meg­oldás, bár egy amerikai kísér­7 r~3IÍPÍUS£G 1964. december 20., vasárnap meg a kormányzáshoz, a tájo­láshoz, a pályamódosításhoz szükséges erőt. Ezeknek az új hajtóműveknek e pillanatban ez az alapvető jelentősége, de igen valószínű, hogy néhány éven belül már az űrrakéták menet köziben való gyorsításá­ra is felhasználják a föld lég­körén, sőt, esetleg vonzási szfé­ráján kívül — fejezte be nyi­latkozatát Nagy Ernő gépész­mérnök. (MTI) A gyöngyösi városi pártértekezlet tegnap a városi műve­lődési ház nagytermében gyűlt össze tanácskozásra. Az elnök­ségben helyet foglalt Szurdi István, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, a járási pártbizottság első titkára, Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, Hevesi Sándor, a járási pártbizottság titkára, Molnár Gusztáv, a járási párt-vb tagja, Pethes István, a járási tanács elnöke, Flórián Gusztáv, a Mátrai Bánya- és Előkészítő Mű igazgatója, Körmöczi József rendőralezredes, Térjék Lajos muiikásörparancsnok, Dobos Ferenc, a Nemzeti Bank fiókjának vezetője, Szerbín Sándor honvédszázados, Váradi Zoltán, az Egyesült Izzó párt-csúcs- vezetőségének titkára, Visontai László, az Űj Élet Tsz párttit­kára, Bősze Mária és dr. Sinkó Flórián. A pártértekezlet tanácskozását dr. Raft Miklós, a városi tanács vb-elnöke vezette. A járási pártbizottság beszá­molóját Vadász József, a járási pártbizottság főelőadója ismer­tette. Elöljáróban a Politikai Bi­zottság határozatára hivatko­zott, amelynek értelmében a kétéves összevonás után a vá­rosi pártbizottságot újból szét kell választani. Erre szükség van, mert az összevonáskor nem számoltunk eléggé a terü­let sokrétű sajátosságaival, nagyságával, az alapszerveze- tek és a pártbizottság appará­tusának káderhelyzeíével. A rövid bevezető után a vá­rosban működő ipari üzemek munkáját értékelte a beszá­moló. A minisztériumi vállala­tok teljesítménye három, a he­lyi ipar közel harminc, míg a szövetkezeti ipar több mint tizenkét százalékkal haladta meg az 1962. évi azonos idő­szak szintjét Idei értéktervét a minisztériumi vállalatok kö­zül csak az Egyesült Izzó és a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat teljesítette eddig, a helyi ipar túlteljesítése mint­egy tizenhat a szövetkezeti iparé pedig közel tizenhárom százalék. A gépek és felszerelések kor­szerűsítésre majdnem hétmillió forintot fordítottunk, főként az év végi időszakokban. Több üzemben nem éri el n kívánt színvonalat a munka- szervezés, sok a veszteségidő, a normakarbantartás nem fo­lyamatos és az igazolatlan mu­lasztások száma is egyre foko­zódik. A munkafegyelem meg­sértésének következtében ösz- szesen 2500 műszak esett ki ed­dig. Bár a norma feletti anyag- készlet meghaladja a harminc­millió forintot ugyanakkor sokszor előfordul anyag­hiány is. — Tovább kefl növelni Ipari üzemeinkben a vezetés színvo­nalát — állapította meg a be­számoló. — A vezetés színvona­lának eredményességét különö­sen azon kell lemérnünk ez­után is, hogyan alakulnak a legfőbb gazdasági mutatók, mi­lyen mértékben biztosítják a politikai és gazdasági szervek együttműködését hogyan ve­szik figyelembe a dolgozók ja­vaslatait véleményét milyen mértékben támaszkodnak a dolgozók aktivitására. Az üze­mi pártszervezetek gazdaság- szervező tevékenysége bizo­nyos mértékig javult A legna­gyobb probléma az, hogy az üzemek jelentős részében nem sikerült a legfontosabb gazda­sági feladatokra összpontosí­tani a fő figyelmet. Ezt követően a város mező- gazdaságának helyzetét ele­mezte a beszámoló. A négy ter­melőszövetkezet tovább szilár­dult valamennyien a jól dol­gozó termelőszövetkezetek kö­zé tartoznak. A beszámoló kitért a nehéz lakáshelyzetre is. Bár az utób­bi két évben 655 lakást építet­tünk, amiből 190 magánerőből jött létre, a jogos lakásigény­lők követeléseit még évekig nem tudjuk kielégíteni, A város fejlődését mutatja, hogy egész sor ipari létesít­mény épült néhány év alatt. De a fejlődés nem áll meg, amit a visontai külfejtés és az erőmű létrehozása bizonyít. Nehéz helyzetben van viszont a város vízellátása, A szüksé­ges vízmű építése nem haliad olyan ütemben, mint ahogy kellene. Kedvezőtlen a hely­zet az iskolai tantermek vi­szonylatában, Egy tanteremre átlag 72 tanuló jut, ami az or­szágos átlagot húsz tanulóval haladja túl. Könnyíteni fog a déli városrészben megépülő ti­zenhat tantermes általános is­kola a férőhelyeket illetően. Feszültség tapasztalható a kommunális beruházásoknál is, A beszámoló további része a pártélettel, a politikai közér­zettel és feladatokkal foglal­kozott, A pártbizottság határozatai­nak ismertetése után került sor a revíziós bizottság jelen­tésére, amit Gácsi László, a revíziós bizottság tagja ter­jesztett elő, A vitában Mszólalt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Elmon­dotta, hogy nemcsak Gyöngyö­sön, hanem az országban min­denütt a társadalmi fejlődés tényei a jellemzőek. Van még sok türelmetlen ember, akik­nek nem árt nyitott szemmel szétnézniük az ország más tá­jain, hogy meggyőződjenek az elért eredményekről; a túlsá­gosan elégedett emberek pedig saját környezetükben szemlé­lődjenek, hogy megtalálják a még megoldásra váró felada­tokat. Hazai Béla, a megyei párt- bizottság titkára az ipar előtt álló feladatokról szólott Halász Ernő a szakszervezeti mozgalom feladatairól, a mun­kaverseny eredményeiről be­szélt. Kakuk Imre a tudatfor­málás területén elért sikereket emelte ki, majd az oktatási in­tézmények munkájáról és ne­hézségeiről szólott Jakab István a gazdasági ve­zetők politikai felelősségét hangsúlyozta. Kürtösi Károly a Mátra kereskedelmi ellátottsá­gának biztosítását célzó intéz­kedéseket sürgette és az egyre fokozódó papírmunka veszé­lyére hívta fel a figyelmet. Márkus István, az AKÖV gyön­gyösi üzemegysége pártszerve­zetének különös helyzetét tag­lalta. Ferencfalvi Kálmánná a tsz-ekben egyre jelentősebbé váló nőtanácsok szerepét emelte ki. Víg Miirály a szőlő-* gyümölcs- és zöldségtermelés hasznosítását igazolta számada­tok alapján. Boros Vince kije­lentette, hogy a Kitérőgyártó ÜV december 28-ra teljesítőn fogja éves tervét Dr. Lábadi Győző a kórház* a szakrende­lőin bézet és az SZTK együtt­működését elemezte. Visontai László a szőlő rekonstrukció­jának és az állattenyésztésnek a feladataival foglalkozott Dr. Holló Bébi, a városi t*= nács és a lakosság kapcsolatát hangsúlyozta, ismertette a vá­rosfejlesztés eddigi eredmé­nyeit Krizner Adolf, a veterá­nok áldozatos munkájáról em­lékezett meg. Dr. Varga József a mandátumvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő. Mo­csári László a határozati javas­lat két megállapításának módo­sítását kérte. Végül Mainát. Jenő, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, » járási pártbizottság első titkár», a vá­ros kommunástáiinak mondott köszöneté* azért a segítségért, amit a járási pártbizottság ka­pott tőlük az elmúlt kát esz­tendő során. A pártértekca&et megválása­tóttá a városi pártbizottság 39 tagját és 7 póttagját. A Gyön­gyösi Városi Pártbizottság első ülésén a végrébajó bizottság tagjait választotta meg: titkár Vadász József, a PTO főelőadó-’ ja Bokros László, az agit-prop. főelőadója Gácsi László elv­társ, a végrehajtó bizottság to­vábbi tagjai: dr. Raft Miklós, Bata József, Hodászi Miklós, Visontai László. Dobos Ferenc, Szabó Árpád, Fekete Jánosnál és dr. Varga József elvtársak. (em£) Közel az éghez Egy falu természetrajza A fiatalabbak, számítva az ipa­ri tanulókat is, 35—40 ember, a környék üzemeiben, főként Gyöngyösön találtak maguknak kereső helyet. A harmincas években nemcsak orvosuk, de temetőjük sem volt, halottai­kat Nagybátonyba cipelték le a hegyről hátukon-vállukon, mert sokszor kordé, meg ko­csi sem akadt. Ma van külön orvosuk, két rendelőjük és még — védőnőjük is! Míg korábban 60 gyermek közül 20 elpusz­tult, ma már szinte nem is be­szélhetünk.,- ilyen megrendítő esetekről; utoljára három éve halt meg egy apróság, az is azért, mert tüdőgyulladással későn került orvoshoz; 1961-et megelőzően pedig hat évig nem fordult éLő gyermekhalálozás. Az idősebb generáció soraiban is mind későbbi a halálozás, az átlag életkor hihetetlenül ma­gas, a statisztikát inkább az üdülő vendégek rontják. említi, be­teglátoga­tást tett egy négycsaládos la­kószobában, ahol 25—30 sze­mély zsúfolódott: az egyik sa­rokban gyerrnékágyas asszony feküdt, a másik sarokban lakó családnál kis halott volt, a harmadiknál disznóölés, a ne­gyediknél szerencsére nem tör­tént nevezetesebb esemény-. Kerbolt dr. MátraszentimnésS se volt különb helyzet a lakásvi­szonyoknál, mint Kerboüt dr. falujában, legfeljebb annyi­ban, hogy 25—30 ember he* lyett „csak” 20—25 zsúfolódott egyetlen „szoba” fedele alatt. Ma százharmincőt családi há­zat tartanak nyilván a falu­ban , ezek közül talán 30 lehet a régi, a többi felújított, vagy teljesen új. És túlságosan né­pes családokról sem beszélhe­tünk ma már. 1950-ig még 5-6 gyerek volt a divat, most már legfeljebb 3. Egyedül csak egy 45 éves aknamünkás tartja még a régi szokást, nyolc gyereke van: hároméves a legkisebb, tizenhét a legidősebb. A gyer­mektelen házaspárok száma százalékban szinte nem is ér­zékelhető. Évenként 8—10 gyerekkel szaporodik a falu lélekszáma, s bár . jóllehet a születésszám csökkent a ko­rábbiakhoz képest, e jelenség okát nem a szűk anyagiakban, hanem a felvilágosultságban kereshetjük. — Afrikai méretű fejlődés történt Mátraszentimre életé­ben! Csdnosodott, gazdagodott a falu, a kereseti lehetőségek szélesedték, tehetősebbek let­tek az emberek. Ha valaki végigsétál a falun, Mátraszentimrén, modem, szép házakat láthat, s felfi gyélhet arra, hogy nemcsak szé pék, mutatósak ezek a házak de nagyok is, s ahány szobi van, annak mindnek külön be­járata, udvarra nyíló ajtaja, Ezt az építészeti megoldást az idegenforgalom diktálja: egy- egy hónapban 2 500—3 000 an­Két év után ismét megalakult a Gyöngyösi Városi Pártbizottság íz Elitül Tasiács törvényerejű rendeleti a nufikaviszsRy egyes Hérásseigek szabályozásáról A „vándormadarai" hátrányba kerülne a — Az elvesztett munkaidő ezentúl beszámítható — Döntőbizottságok a vitás ügyek gyors intézésére lalatnál dolgozóknak azonban csak különösen indokolt eset­ben mondhatnak fel. A tapasztalatok szerint indo­kolttá, időszerűvé vált a mun­kaügyi vitáikra vonatkozó elő­írások módosítása is. Az eddigi jogszabályok nem tudták biz­tosítani a vitás ügyek késede­lem nélküli, bürokráciamentes elintézését. Az egyeztető bizott­ságoknak például nem volt ál­landó elnökük — így a bizott­ságok nem is voltak elég stabi­lak — s gyakori volt, hegy a nehezebb, kényesebb ügyeket szavazategyenlőség címén dön­tés nélkül ..zárták le” és továb­bították a felsőbb jogorvoslati szervekhez. A munkaügyi vi­ták intézésének idejét alaposan meghosszabbította a kelleténél töb jogorvoslati fórum „közbe­iktatása” is. Az új jogszabály értelmében az egyeztető bizottságok helyét háromtagú vállalati munka­ügyi döntőbizottságok foglal­ják éL E bizottságoknak állandó elnökük lesz, így az egységes, felelős vezetés feltétele biztosí­tott A döntőbizottságok az egyeztető bizottságokénál na­gyobb hatáskörrel is rendelkez­nek majd. Kimondja a módosí­tó jogszabály azt is, hogy a jö­vőben első fokom minden mun­kaügyi vitát a döntőbizottságok bírálnak eh így lehetőség nyí­lik arra, hogy az ügyek nagy részét válallatom belüli szerv döntse el véglegesen. Csökken­tik a -jogorvoslati fórumok szá­mát is, de minden, jelentősebb ügyet két fokon bírálnak el, hogy biztosított legyen a tör­vényességnek megfelelő, meg­nyugtató elintézés. Az előírások szerint a jövőben a kilépéshez nem kell igazga­tói hozzájárulás, aki azonban munkahelyéről kilép, általában elveszíti mindazokat az előnyö­ket, amelyek a hosszabb időt egy munkahelyen eltöltött dol­gozókat megilletik. A kilépő új munkahelyén olyan helyzetbe kerül, mintha akkor kerülne első alkalommal munkaviszony­ba, s a munkabér-megállapítás­nál. továbbá a juttatásoknál korlátozások lépnek életbe. Fo­kozott hátrányokkal kell szá- molndok a jövőben az ismétel­ten kilépőiknek és azoknak is, akiket fegyelmi úton bocsáta­nak éL A Munka Törvénykönyve ér­telmében eddig nem volt le­hetséges, hogy folyamatossá váljék azok munkaviszonya, akik korábban valamilyen ók­nál fogva a munkaviszonyt megszakították; hiába dolgoz­tak később példamutató szorga­lommal. fegyelmezettséggel. Az új rendelkezések szerint az el­vesztett idő beszámítható — ennek előfeltétele azonban ál­talában két évig egy helyben dolgozás. Aki munkahelyét is­métlődően változtatja, illetőleg felmondás nélkül hagyja ott, vagy akit fegyelmi úton bocsá­tanak el. annak csak három évi egy helyben dolgozás után vál­hat folyamatossá munkaviszo­nya. A Munka Törvénykönyvének módosításával kibővül az al­kalmazható fegyelmi bünteté­sek köre, s a rendelkezések szélesítik a felmondás lehető­ségét is. így például a jövő­ben létszámfelesleg esetén is fel lehet mondani, a 15 évet meghaladóan ugyanazon vál­A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa legutóbbi ülé­sén törvényerejű rendeletet alkotott a munkaviszonyt érin­tő egyes kérdések szabályozá­sáról. A törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvének azokat a rendelkezéseit módo­sítja, amelyek elavultak, s ma már nem segítik kellően a tár­sadalmi. gazdasági fejlődést. Az eddigi rendelkezések pél­dául nem biztosítottak számot­tevő előnyöket a hosszú éveket, évtizedeket egy munkahelyen töltő dolgozónak, s nem járul­tak hozzá a népgazdaságnak súlyos károkat okozó munka- erővándoriLás csökkentéséhez. Jellemző erre. hogy a munka­béren kívüli juttatások, így a pótszabadság, a nyereségrésze­sedés, az üdülés, a jutalmazás, a természetbeni juttatás, stb. ugyanúgy megillették a »ván­dormadarakat”, a hanyagokat és a fegyelmezetleneket, mint a lelkiismeretes, példamutató dolgozókat Ez a helyzet érthe­tően kellemetlenül érintette az odaadó, becsületes dolgozók igazságérzetét. s nem adott ösz­tönzést a fegyélemsértőkneík, a lazaságok elkövetőinek a javu­lására. Az új rendelkezések ezért különbséget tesznek a léU Idismenetesek és a hanyagok, a fegyelmezettek és a fegyelme­zetlenek között — a munkabé­ren kívüli szociális juttatások­ban ugyanis teljes mértékben csak a munkahelyükhöz hű, jó munkát végzők részesülnek. A most elfogadott törvény- erejű rendelet intézkedésed — közvetve — segítséget nyújta­nak a munkaerőgazdálkodás uroblémSnak megoldásához is. letben eredményesen alkalmaz, ták. Sokkal többet ígér az elektromos hajtóművek két másik fajtája, az elektrosztati­kus gyorsításon alapuló ion- hajtómű és az elektromágnese» gyorsításon alapuló plazma- hajtómű. Az ion-haj tóműb® — amelynek néhány kisméretű példányát az amerikaiak már kipróbálták — nehezebb tölté- ses részecskéket, ionokat lö­vellnek ki, a plazma-hajtómű-! ben viszont a töltéses és a sem- J leges .részecskék keverékébőlJ álló plazmával hozzák létre aj hasznos tolóerőt. J — Valamennyi elektromos! rakétahajtómű közül a plazma. ( hajtómű technikai megvalósí-j tása okozza a legtöbb gondot. 1 Éppen ezért különlegesen érté-: kés a szovjet fizikusok és mér-■ i-ökök eredménye. Ebben aj hajtóműben a plazmát nem: közvetlen hőhatással — villa-; mos ívvel — hanem indukciós $ hevítés útján hozzák létre, ! majd a hajtóművet körülvevő^ hatalmas mágneses tekercs ál-: tál keltett mágneses térrel: gyorsítják fel. { — A kilövellt plazmasugár ^ sebessége ezúttal másodpercen-: ként 10 kilométer körül jár, de: elképzelhetők további jelentős! gyorsítások is, akár a 100—150 f kilométeres másodpercenkénti - sebességig is. Minthogy az elő- - írt tolóerő létrehozásához szűk-! séges hajtóanyagmennyiség an-( nál kisebb, minél nagyabb a; kilövellés sebessége, a kémiai: hajtómű gázainak kiáramlási! sebességénél ötször-tízszer \ gyorsabb plazma-hajtómű ötöd-: tized annyi hajtóanyagot igé-; nyel. ! — Bár a plazma-hajtómű j csak igen kicsiny, néhány, grammos tolóerőt hoz létre,; minthogy órákon, napokon,! vagy akár hónapokon keresztül j működtethető, mégis igen. cél-- szerűen, pontos szabályozási1 lehetőséget nyújtva teremti Máiraszentimre lu, magasan fekszik, közel az éghez és erdők karol ják. Mond­hatnám azt is: erdei tisztás, ahová házai épültek — egy szé­les út fűzi fél, amely aztán több ágra szakad. Valamikor Ötházhuta volt a neve — mert csak öt háza állt, a huta meg á Rákóczi-szabadságharc leve­rését követő erős németesítő politika kényszerével ide te­lepített üvegfúvó tót atyafiak mesterségét címerezte — és három.évre, hogy önálló plé­bániát kaptak, 1938-ban ruház­ták rá a Szentimre. nevet, elébe ragasztva még a Mátrá-t is. — Öserdei sziget volt ez itt, kérem... Magas, 35—40 közöt­ti a vb-elnök, László Gyula. Derűs, markáns arcú, szemüve­ges. Húsz éve él a faluban, és 1941 óta számolhatja közigaz­gatási pályáját a kisegítőtől a főjegyző melletti ímokságíg, segédjegyzőig, a közellátási jegykezelő tisztétől egészem az elnökségig. Igaz, amikor a le­építések, „raci zások” voltak, ineki is felmondtak, de ő nem mondott fel a falunak, ma "--’ lés üdülőgondnok lett; te I aztán hagynia kellett a jnokságot, megválasztof • elnöknek. ! — Nehéz körűimé ;zött élt itt a hegye" ember. Míg László Gyula Mátra- szentimréről, falujáról beszél, a közeli őserdei életről dr. Ker- bolt László könyvét idézem vissza magamban, „A beteg falu”-t, a magyar falu szociális és közegészségügyi rajzának adatait illesztgetem az itteni múlthoz. A mezőgazdasági munkás, a törpebirtokos — írta a falusi körorvos — nem tudja még a létminimumot sem megkeres­ni, ezért táplálkozik rosszul, ezért rongyos, ezért lakik ned­ves és földes szobában, ezért pusztítja őket tuberkulózis, ezért nem fordulnak beteg­ség esetén orvoshoz és ezért hal meg annyi csecsemő egyéves kora előtt. A szén timrei embereknek a környező erdő adott napszá­mot; az erdő, amelynek fáin az Almási grófok származékai, a hatvani Deutsch, a zirci apát­ság, az egri érsekség, s a nóg­rádi birtokos, Tuzson Erzsébet osztozkodott. Sokuknak az erdő­ben sem jutott hely, ezek ősz- szél-tavasszal summásnak áll­tak, nyáron kepésnek, részes- aratónak. Ma az itteni emberek ’-őzül csak egy tíztagú brigád áozik az erdőn, s aztán szerveztek még egy mó- í csapatot is; a többi- •>'ógiai kutatások, az iák munkát, *> 15 évig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents