Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

I gyár és egy ember "Neve: dr. Vendrei Géza. Foglalkozása: gyárigazgató. Az Egri Dohánygyár igazgat *5ja immár tizenhatodik esz­tendeje. Húszéves volt, amikor először belépett a gyárkapun, ezóta megsokasodtak a hajá­ban az ősz szálak, arcára kusza redők, ráncok rajzát véste fel ez idő — ma már 56 éves. S ez az 56 év élő, eleven törté­nelem; ahogy az ő élete bele­épült a gyárba, úgy épült bele a gyár is az ő életébe. Hiszen kis híján egyidős dr. Vendrei Géza a gyárral, a különbség (kettőjük között mindössze két esztendő. — „ A legborzalmasabb az volt, amikor bombázták a vá­rost. Égett a Rossztemplom — Egy nap többször is megnéz­tem, maradt-e még valami a gyámból Tragikus idők voltak^ December másodikén, 1944­dlyan munkát bíztak rá, ami­lyet ma egy művezető végez. A pécsi Erzsébet Tudomány- egyetem állam, és jogtudomá­nyi karán szerzett doktori cí­met, 1939-ben, úgy, hogy köz­ben dolgozott. S még előbb, hogy megkezdhesse egyetemi tanulmányait, meg kellett sze­reznie a főreáliskolai git, mert neki csak egyenletesen. S töretlenül mű ködött és működik Egernek ez a legrégibb gyára. Familiáris gyár. Egész családi dinasztiák alakultak itt ki egymás mel­lett. Apáról fiúra szállt itt mesterség, a gyár szeretete, Bármelyik munkást, munkás­nőt választanánk ki a 400 nő érettsé- és 230 férfi közül, visszatérő szimpla refrénként hallanánk: „itt dől. kereskedelmi érettségije volt. gozott apám, vagy anyám iksz — ... Akkoriban nem volt évig!” S aki itt dolgozott, so- a gyárban mérnökember, nem sem érezhetett létbizonytalan­ismerték a laboratóriumot sem. A gépparkot mindössze né­hány vágógép jelentette. Kézi gyártás volt, a gépeket emberi erővel pótolták. És hiányoztak a gyárból a szociális létesítmények: nem volt étterem, a munkapadok mellett költötték el „ebédjü­ket” a munkások; nem • volt fürdőjük sem — a nikotin, a ben, két nappal a németek ki- dohány por beleette -magát a ^ ^ ______ ta karodása után már dolgozott ruhákba, a test pórusaiba. S ki ~~ 'legtermészetesebbnek ságot. Még a racionalizálás és a szanálás emlékezetes ideje során sem! 1948 óta, mióta dr. Vendrei Géza az igazgató, nem történt egyetlen elbocsátás sem — inkább csökkentett munkaidővel dolgoztaik, de gyár nagy családját nem boly­gatták. Kiharcolták, hogy bolygassák! Mindezek után. már felesle­ges az eredmények kommentá­Kézzel a gyár. hányt. Az egyik napon a szovjet parancsnokságra hívatták, s egy kapitány, talán Susev volt a neve, megparancsolta dr. Vendrei Gézának, hogy vegye kezébe a gyár irányítását, szer­vezze meg a termelést. Víz és álam nélkül dolgozott a gyár. És pénz nélkül, mert ugyan ki fizetett volna a munkásoknak; és miből tudott volna fizetni?! — Egy úthengergépet állí­tottunk a gyárudvarra s azzal hajtattuk meg a gépehet, transzmissziókkal, szíj áttéte­lekkel. És rendbe hoztuk a feüsőtárkányi vízvezetéket, amit a németek felrobbantot­tak... E város falai között szüle­tett, hetediknek a nyolc gye­rek közül Édesapja — aki 42 évet töltött a dohánygyárban s a gyárépítés előtt már ott volt a mai Park Szálló helyén állt régi gyárépületben is — arra biztatta: tanulj, csak így boldogulhatsz, fiam! Érettségi bizonyítvánnyal a kezében munkásként alkal­mazta a gyár — hetibérért. S vágtuk a do- gondolt volna a munkások gyermekeire, akiknek azóta külön üdülőt építettek a festői vidékű. Felsőtárkányban, Egyetemi diplomával a tar­tűnik az a tény, hogy az Egri Dohánygyár mindig az ipar élvonalában halad. A nemrég lezajlott átszervezés, (kicsi meg­ingást Okozott, de ez sem tar­a legmagasabb végzettsége a gyárban — kinevezték gyakor­solyában — egyedül neki volt tott sokáig. Kilencszer tüntet­ték ki a gyárat élüzem címmel; jövőre minden bizonnyal si- noknak. Nincs az a munka, kerül megszerezni a tizedik .él­amit ne próbált volna dr. üzem címet is. Vendrei Géza; a szivargyártás- Még egy kuriózumot a farai­tól a bérelszámolásig mindé- liáris gyárról... 1956. Tombol nütt dolgozott. Ritka szerény az ellenforradalom, Sztrájk, ember, s aki nem ismeri, nem felfordulás mindenfelé. Az hinné el róla, hogy a magyar Egri Dohánygyárban két nap dohányipar nagy „öregjei” kö- kivételével rendesen dolgozr- zött emlegetik. Nagyszerű em- talc. Nem bántottak senkit, béri képességei magyarázzák nem „választottak” új vezető- azt, hogy oly hosszú ideje két A gyár _ és az emberek áll már a gyár élén, amely ne- összeforrottságán nem üthetett mes munkáskollektívát nevelt; rést semma. S az sem kis do- a gyár élén, amely annyi meg- log, hogy egyetlen karton ci- rengető viharos eseményt ki- garetta sem veszett el, a gyár, állt már. S azért oly erős, a társadalom tulajdona sertet- szilárd ez a nagy múlttal ha- lea ™a,radt- , gyománnyal rendelkező üzem, 1906-ban építették M ma mert a gyárkapun belül, a helyen az első gyarepuletet munkatermekben, csarnokok- Azóta nemegyszer f í í ban sohasem volt széthúzás, olyan veszély,,Jirn_ érdekellentét, nem volt a mun- a kapukat s kások között s nem volt a ve­zetők között sem. Mint egy precíz, pontos gépezet, űz Egri Zeneiskola növendék- hangversenyéről Ezen a héten tartotta a tan« Bánk bánjából Melinda áriá- évnyitás óta első növendék- ját énekelte: a drámai szituá- hangversenyót az Egri Zene- cióit még nem éli át, de hang- iskola. ja alkalmas a színpada hatás A Bartók-terem most is — elérésére, mint mindig — zsúfolásig Kovács Katalin és Üjházi megtelt az iskola diákjaival és Mária hegedűszámai, Losonczy az érdeklődőkkel. S valóban Györgyi és Angyalosi László érdemes ide eljárni. Nemcsak gordonba játéka mellett is fel- azsért, mert az igen-igen vé- tűnt Mengyán László és Király konypénzű egri zenei évadban László trombita-duója, Vas eddig a főiskolán bemutatko- Mária fuvolaszáma, Lóvási zó egri szimfonikusok egyet- Zsuzsa és Záhorszky Zsuzsa len számán kívül alig történt érlelődő zongora játéka. Pók érdemleges valami, hanem Ibolya Sosmtakovics Tánc című azért is, mert a zeneiskola még könnyed alkotását hegedülte, középiskolás korú hallgatói míg a kisebbek mezőnyéből a nem lekicsinylendő értéket gordonkás Tartsányi Zsoltot és vonultatnak fel előadott szá- Csőváry Juditot kell megemlí- maikban. Akár technikai tu- teni. dúsukat, akár a mű értékelését vesszük a megmérés alapjául. örömünkre szolgál az is, hogy a zongora mellett egyre inkább tért hódítanak a vonós­hangszerek is: hegedűsök gordonkások, fúvósok, akad­nak szép számmal, akik azi egyre erősödő egri szimfoniku­sok gárdáját gazdagítják már most is. A zeneiskola szorgal­mas építőmunkája is hozzájá­rul, hogy néhány év^ múlva Eger tartalmas és nívós hang­versen ynaptárt állíthat majd össze. i Ha a növendék-hangver­senyt az élmény oldaláról kö­zelítjük meg, akkor elsősor­ban a továbbképzős növendé­kele teljesítményét kell felso­rolnunk. Géresi János Vivaldi a-moll hegedűkoncertjének el­ső tételével, Lakatos Béla kla­rinét-játékával (Wagner: Ada­gio), Vendrei Éva Sosztakovics és Muszorgszkij egy-egy alko­tásával, Nagy Mária Chopin egyik polonnise-ével, Vértes Ákos zongorajátékával (De­bussy: Lenhajú lány) bizonyí­tották, hogy nemcsak szorgal­muk átlagonf elüli. Felfigyel­tünk Balogh Zsuzsa zongora- játékának finom lírájára, Pászthy Júlia hangjának fej­lődésére. Csorba Ilona Erkel ff. a.) megszűnik min­den. Nem szűnt meg! Erős gyökerek kötik az egri földbe ^ ezt a gyárat, erős gyökerek kö- tik a munkásokhoz ezt a gyá­—.;. Akkoriban, a kézá gyár­tás idején, nj'olc és fél _ millió cigarettát termelt a gyár egy hónap alatt Ma már ez a mennyiség csupán egy napot jelent A gyártótér megduplázódott, új épületeket emeltek s ki győzné felsorolni, mi minden­nel gyarapodtak, gazdagodtak. S a jövő tervei? Bővül a gyár gépparkja, több új gépet kapunk. _ Emel­kedik jövőre a munkáslétszam. de terveznek további új épü­letet is. S azt hiszem, meg­nyugtató hírt közölhetek: az Egri Dohánygyár is filteres ci­garettákat gyárt jövőre! Dr. Vendrei Géza harminc­hat éve dolgozik a dohány­gyárban. A harminchat év egyet jelent a gyár történeté­vel. Akármelyiket is idézzük, az embert vagy a gyárat együtt s egyszerre mind a ket­tőről szólunk. Pataky Dezső jFiafalodó termelőszövetkezet Miéri maradnak a falujukban a gyöngyőshalászi fiatalok? GYÖNGYÖSÖN, a járási te- Gyöngyöshalászon már az ál- munkát, de keresni is lehet. nács mezőgazdasági osztályán talános iskolás tanulóknál Szükség van a kertészetben mondták; példaképül lehetne ügyelnek arra, hogy megszeres- rájuk, mert 200 holdon ker- állítani a gyöngyöshalásziakat sék a közösségi munkát A poli- tészkedtek ebben az évben ia a megye elé, mert nagy gond- technikai oktatás keretében és jövőre még nagyobb lesz ea dal foglalkoznak a falubeli fia- tág teret adnak a gyerekeknek a terület talokkal, törődnek velük, külö- arra, hogy tervük szerint gaz- Igen, igen! Mert e fiatalok nősen azokkal, akik a termelő- dálkodjanak, elképzeléseiket nagy része már szakmunkás* szövetkezetben dolgoznak... megvalósíthassák, természete- vagy legalábbis annak készüt Ezzel a jó véleménnyel és ör- sen megfelelő szakember irá- A téli oktatások során elmé- vendetes hírrel a tarsolyunk- nyitása mellett A nyári szünet letileg is elsajátítják a kerté- ban utaztunk Gyöngyöshalász- alatt minden fiatalt, aki oda szeti iskolában azokat a tudni-, ra, hogy megnézzük, valóban jelentkezett, felvettek a tér- valókat, amelyeket egy kerté, megfelel-e a hír a valóságnak, melőszövetkezetbe dolgozni, s szeti szakmunkásnak tudnia mivel és hogyan „kedveznek” ezek a fiatalok szépen keres- kell. A harmadik év végén pe- a fiataloknak? tek, vagy pedig szüleik mun- dig vizsgát, tesznek. És egy Már a helybeli Ctvözelem kaegységeinek számát gyarapí- kertészeti szakmunkásnak a Termelőszövetkezet irodájában ^ák- bére ír nasprobb, jobban meg­elénk táruló kép sejtette, hogy — Jöjjön, nézzük meg őket fiptik. Ezért nagy a jelentke-’ igaz a hír. Szinte minden író- — hívott a főkertész a fiatalok- z»k száma, ezért tudják min- asztalnál fiatal és csinos lány hoz- s ahogy kiléptünk a sze- den évben rendszeresen meg- ült; végezték a rájuk szabott merkélő esőbe, láttuk, hogy a tartani ezeket a foglalkozá- adminiszitrációs és ügyviteli fiatalok — többségük lány — sokat. munkát, s amikor véleményük- kertészeti munkákkal szorgos- A szakmai foglalkozásokon re voltunk kíváncsiak, elmond- kodnak. Melegágyakat szedtek túl — mint ahogy ezt megtud­ták, hogy legtöbbjük már két- szét, trágyát szórtak, burgo tűk — törődnek a fiatalok kul- három éve dolgozik rendszere- nyát válogattak, sen a szövetkezetben, szívesen — Eleinte nem ment így a dolgoznak itt, mert megtalál- munka — mondotta ’a főker- ják számításukat. A termelő- tesz. — Sokszor rájuk kellett szövetkezet vezetői minden le- szólni, de ez régen volt. Meg- hetőséget megadnak a tovább- szilárdítottuk a munkafegyel- tanulásukhoz, a szórakozásuk- met, megmagyaráztuk, hogy ... ... hoz, de a munkájukhoz is. csak úgy tudnak keresni, ha de eljárhatnak a _ Az itteni beszélgetésünk so- dolgoznak is. Mi azt akarjuk, daba is, amelyet szinten nem- rán tudtuk meg, hogy Gyön- hogy sok jövedelmet vigyenek rf& nyitottunk meg. Emellett gyöshalászon a fiatalok irányi- haza. tancösszéjöveteleket tartanak a turális, politikai oktatásával; szórakozási és sportolási lehe­tőségeket biztosítanak részükre. — Nemrég épült a kultúrháa — magyarázta a fiatalok okta­tója —, itt közös tv-nézésre járnak össze esténként a fiata- cukrász­gyerekek, zenét tanulnak, akik főkertészre van bízva, aki öt ovüshnlásri '"termelolvasni akarnak, ott van éve dolgozik a sarasáéban. SESSS? részükre a községi könyvtár. A tása, nevelése Mocsáxi László Ezt sikerült elérniük a gyom­ot éve problémáinak a megoldója. MAI GYEREKEK Laticel, derék orvos mű­gyűjtő szenvedélyét ismerték széles a környéken. Szerette el­bűvölni ismerőseit képritkasá­gaival. Azzal is dicsekedett, hogy ha alkalma van, bagóért ™Tl vásárolja a hallatlan értékű al­kotásokat. Délutáni pihenője alatt — szokása szerint — te­rebélyes párnázott karosszéké- s°rra letegezte. Ez is a be ereszkedett és műértően hu­nyorított szemmel gyönyörkö­dött új szerzeményeiben. 4 1064. november 13* péntek szak- a festményre — senkinek mában való rendkívüli jártas- sincs a világon. Pora se lesz ságára mutatott. Nagyméretű, már a föld alatt az öreg Fu- aranyozott rámáját egyiptomi rugla bácsinak, amikor a te Kleopátrád kacérkodni fog a kettő Rám Hirt» a ■ tre>rMn * * ^ 3 ^Mnek, a közösség ^özösien készültünk erre a nap­— Ram bízta okét a vezető- szorgos tagjaiva valtak. Tavaly t+ i<5 vnT..lItlml. Sh^nAoteorfkb3UkmaaJ^ * íövedele™re ^ttek E^^cnt a honvédséggel jóa szert az ev végén, de a jőve- kapcsolatunk. Közösen tartunk radúkkaféfSmuffi mUn' AtTAIÄBAN KÜLÖN bri- nóval, rfS^éTÍpSdSl ■' ® "" gadban dolgoznak a fiatalok relés vásárlásával is a fiatalok ÍGY MONDTA EZT a fo- idősebb tsz-tag felügyelete mel- kedvében igyekezett járni. Nem kertész, mosolyogva, elégedett lett, s amikor teljes értékű véletlen, hogy ebben a község­hangon, s hogy tovább kérde- munkássá válnak, bevonják ben van évek óta a megye zősködtünk, tovább beszélget- őket az idősebbekből álló mun- egyetlen olyan női kézilabda­tünk, kiderült az a titok,, kacsapatokba. Legtöbbjük a csapata, amely minden orszá­amelyről a járási tanácsnál kertészetbe kerül, ahol tavasz- gos spartakiádon ott van, He. olyan elismerően nyilatkoztak, tói késő őszig meg kell fogni a ves megye falusi fiataljait kép­viselve. A szórakozáshoz, az utazás* hoz természetesen pénz kell. A szövetkezet erre is gondolt; mert a fiatalok előlegként a tervezett 46 forint munkaegy* ségből 15 forintot megkapnak, ami havi 600—800 forintnak felel meg. Akinek indokoltan több kell, bemegy az irodába^ kér, és kap. A férjhez mentő lányok, vagy nősülő fiatalok a tsz (kulturális-szociális alapjá­ból 1000 forintot kapnak nász­ajándékul. Az idén is négy lányt ad férjhez a szövetkezet; jövőre pedig tíz lesz a számuk. Már erre is gondolnak a veze­tők. Tartalékolnak részükre.. 3 A HALÁSZIAKNAK vari szocialista KISZ-brigádjuk is. A tsz ajándékba valamennyi tagjának egyforma munkaru­hát vásárolt. Csóválták is a fejüket az idősebbek, hogy még a végén elkényeztetik a tsz-ben dolgozó fiatalokat. De erről szó sincs! Csupán meg* értették a gazdaság vezetői, hogy csak úgy tudják otthon tartani a fiatalokat, ha bizto­sítják részükre azokat a lehe­tőségeket, amelyek a halászi fiatalok igényeit kielégítik. Ezt, úgy érezzük, többé-kevés* bé sikerült is elérniük, és nem véletlen, hogy évről évre látha­tóan fiatalodik a szövetkezet, egyre többen lépnek szüleik helyébe a szántóföldeken a fiatalok. Fazekas István «= Pisti, nem lenne jobb, ha gyűjtés helyett inkább hiz­lalást szerződést kötnénk a malackára?... (Zsoldos Sándor rajza) pett meg, szappanhabosan fel­ugrott. — Mutassa, öregem. Igazán kiváncsi lennék az ízlésére. Majd összerogyott a csodál­kozástól, amikor ráismert az egyiptomi királynőre, marká­ban a kígyóval, amint éppen a túlvilágra mereszti tekintetét. Alig tudta kinyögni: — Az öreg Furuglától vette? — Pontosan ötöle. Egyetlen darab a világon. Tízezreket fog kígyóval és felbecsülhetetlen érni, mire festője olajra lép vagyont jelent majd a csalá- ebből az árnyékvilágból, dódnak. — És mennyiért vette? A doktor nem alkudott, mert — Ezerhatszázért. Bizonyis- rendkivul tetszett neki a fest- ten> ezernyolcra tartotta a vén darab gazember, de én már ismerem a szokását, nála azután lehet mény. Megvette ezresért. Másnap egy közeli községbe alkudni, karikázott, s mivel ideje volt, Laticel nem válaszolt. Ügy betért a fodrászhoz borotvál- félig borotváltan kirohant. Rá­kozni. lépett a pedálra. A postánál A szőrspecialista — régi is- me9- Feleségét akarta érte- merőse — közvetlenséggel síteni a szerencsétlenségről, kezdte pamacsolás közben: A postamester jókedvűen fo­— Vettem egy szép fest- Qadta az orvost: ményt, nézze meg a doktor úr — Vettem egy eredeti Kleo­Csöngettek. Furugla bácsi, az öreg kép­ügynök látogatta meg, aki arról tájon egy nőt kígyóval ábrázo­ló képet szorongatott. is. Maga aztán igazán szakem­ber ebben a dologban. — És mit ábrázol? — Valami régi királynét, fé­pátrát, doktorkám, megnézheti. Cukor egy nő! Oda nem adnám semmi pénzért, hiába is kémé! Ez is az ő Kleopátrája volt, harmadik kiadásban. De ezen lig pucéran, remek az a kép, a képen a kígyó már valóság­Bizony, édes fiam, ilyen és csettintett a nyelvével. volt nevezetes^ hogy pásáriáit történelmi vászna — mutatott Laticelt mint akit vipera csi­gái sziszegett feléje. HUNYADI ISTVÁN Munkában az első magyar oktatógép A Budapesti Műszaki Egye­temen üzembe helyezték az el­ső magyar oktatógépet, amely az egyetem négy végzős hallga­tójának, Élő Sándornak, Sza­kállas Csabának, Jankó Gézá­nak és Hainzmann Jánosnak a diplomamunkája. A gép lényegében egy spe­cialis íróasztal. Tetején írógé­pet helyeztek el és itt található a tárolószerkezet is, amelybe a tananyag alapján összeváloga­tott feladatokat „táplálják” be. A tárölószerkezet ablakában megjelenik a megoldásra váró feladat, s a hallgatónak a pél­da megoldását az írógépen kell visszakopognia a gépnek. A gép ezután nemcsak azt álla­pítja meg, hogy helyes, vagy helytelen-e a megoldás, hanem osztályoz is. Az osztályzat egy dátummal ellátott papíriapoo. jelenik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents