Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
Lapunk ec év elején cikksorozatban foglalkozott a hegyvidéki termelőszövetkezetek helyzetével, lehetőségeik fel- használásával. A cikksorozatot követően vita alakult ki. Ennek során ez év május 14-én Nagy Istvánnak, a vetőmag- termeltető vállalat főmérnökének cikkét közöltük, amelyben Msokről a lehetőségekről írt, amelyeknek felhasználásával a hegyvidéki termelőszövetkezetek milliós bevételekre tehetnek szert. Cikkének alapja két hasonló feltételekkel dolgozó termelőszövetkezet vetőmagtermesztési munkája volt, a szaj- lai és a bükkszentmártoni közös gazdaságoké. Most, hogy a vetőmagot betakarították, alkalom nyílik annak értékelésére, hogy a lehetőséget miképp váltották valóságra az említett : két termelőszövetkezetben. ____ ____ A ssajlaiak egymilliója tufc, eléggé idegenkedtek az új növénykultúrák meghonosításától, csak kétezer forint: bevételt tudtak elérni holdanként A szajlai példa azonban azt bizonyítja, hogy ahol éltek ezzel az új lehetőséggel, a valóság milliós bevétel formájában jelentkezik. (Nagy István főmérnök leveléből) Ahol állatorvosok ellenőrzik a minőséget Különleges mikroszkóp és a frichinella, kórszövettani, parazitológiai vizsgálatok Gyöngyösön Az elmúlt időszakban megyénkben ritkábban hallani ételmérgezésekről, amelyeket romlott hús, vagy hentesáru okozott volna. Azonban kevesen ismerik az okot, amely a megbetegedések számát csökkentette. Kevesen tudják azt, hogy a Heves megyei Húsipari Vállalat gyöngyösi üzemében jól felszerelt laboratóriumot rendezett be a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat, pedig ez a laboratórium vetekszik sok kutatóintézettel, — Ez talán jelenlegi állapotában túlzás — szakít félbe dr. Palik János, vezető szak- állatorvos, — de egy-két éven belül tényleg nem lesz okunk panaszra. Rajtam kívül négy állatorvos vizsgálja a húsokat. A kisebb részvizsgálatokat megfelelően képzett középkáderek, laboratóriumi assziszA vetőmagtermesztés még kísérleti stádiumban van a hegyvidéki termelőszövetkezetekben, mivel ezen a vidékein a korábbá évtizedekben csak elenyésző területeken és leginkább házi használatra termeltek aprómagvakat. A kísérletek során azt igyekeztünk megtudni, hogy mennyire alkalmas a hegyvidéki klíma ezeknek a kényes növényeknek termelésére, hogy a rnag- vak csíraképességére milyen hatással van a hűvösebb éghajlat, milyen terméseredmények érhetők el, kifizetődő« a termelés, mennyire ellenállók a betegségekkel az e vidéken betakarított vetőmagvak. Rövid néhány év alatt nemcsak ezekre a kérdésekre kaptunk kedvező választ, de a kísérletek során jelentős bevételre tehettek szert a vetőmagtermesztéssel foglalkozó hegy* vidéki közös gazdaságok. A termelőszövetkezetek közül a szajlai fordította a legnagyobb gondot a vetőmagtermesztésre és itt értek el komoly eredményt, *** majdnem egymillió forintos bevételt a vetöburgonya, dinnye, uborka, s más magvak termesztéséből. Cukordlnnyemagöt öt holdon termeltek az idén és átadáskor örömmel vették tudomásul, hogy több mint 110 ezer forintot kaptak a két és fél mázsányi magért, s ezzel holdanként kimagasló, 22 ezer forint értékű árut termeltek. 22 ezer forint bevétel egy hold föld terméséből nagyon) sok helyein csak vágyálom a termelőszövetkezetek számára, azonban a szajlaiafc a hagyma- magot termő területükről is 20 ezer forintnál nagyobb bevételhez jutottak egy-egy hold földről, 15 holdon termesztett uborkamagjük pedig 239 ezer forinttal növelte a közösség bevételét. A madársaláta, a réticsenkesz és a retekmag termesztése is majdnem másfél százezer forint bevételt hozott, 50 holdnyi vetőburgonyájuk pedig 456 ezer forint bevétellel örvendeztette meg a tagságot. Az elmúlt évben a vetőmag- termesztésből még „csak” 450 ezer forint bevételhez jutottak, s ez az összeg az idén már megkétszereződött. A szajlaiak nagy gondot fordítottak arra, hogy lelkiismeretesem tisztított, s 90 százalékon felüld csíraképességű magokat adjanak át, ezzel még minőségi felárral is tetézni tudták bevételeiket. Gyakraji alkalmazták a gépeket is Ä magtermesztésnél, először könnyítették a munkát a pé- tervásári járásiban burgonyaültető és betakarító géppel, uborkamosó gépet és szárító- szekrényt újítottak és erjesztőkád-rendszert építettek. A milliós bevétel arra ösztönözte a szajlai termelőszövetkezetet, hogy az idei 93 hold helyett jövőre 157 holdra növelje a szerződéses alapon termelt aprómagvak területét. Az ő példájuk nyomán növekedik más hegyvidéki termelő szövetkezeteknél is a vetőmag- termesztésre szánt _ terület, amely csak a pétervásári járásban. 150 holddal növekszik jövőre. Az összehasonlítás alapjául vett bükkszemtmártoni Rákóczi Termelőszövetkezet, ahol természeti csapások is nehezítették a vetőmagtermesztést és mint már korábban megírVissza Hitlerhez ! Szükségtörvény-tervezetet dolgoztak ki Bonnban. A szövetségi kormány, amely egyszer sem finnyáskodott, ha törvénytelenségekről volt szó, most törvényesítem kívánja leendő törvénytelen cselekedeteit. Mivel kecsegtet a szükség* törvény? Ha például egy tartományban sztrájkolnak a munkások, s a tartományi kormány nem lép fel a sztrájk ellen, a szövetségi kormány, „az ország rendjét megóvandó** haderőket vethet be „politi* kai feladatok ellátására”, Amennyiben a helyzet elke* rülhetetlenül szükségessé teszi az azonnali beavatkozást, a haderők parancsot kapnak fegyvereik használatára; ha már fegyverüket is használ- halják a haderők, szükségrendelettel korlátozhatják a vélemény- és sajtószabadságot, a munkahely szabad megválasztását. A szükség- rendelettel minden sztrájkoló munkavállalót fegyver nélküli szolgálóira kötelezhetnek, természetesen a korábbi munkaadója rendelkezésére bocsátva. Hogy a szövetségi kormány intézkedéseit semmi bírálat, kritika ne érhesse, sajtócenzúrát vezetnének be, gyülekezési tilalommal. A szükségtörvény-tervezet nem ígér sértetlenséget az alkotmányban rögzített alaptörvények számára sem; az alkotmányt is úgynevezett szükségalkotmánnyal helyettesítenék, amelyben említve sincs a személyi szabadság. A fegyver nélküli szolgálatra vonatkozó törvény az ipari hatalmasságoknak biztosít korlátlan diktatúrát millió és millió munkás, alkalmazott felett. Ha valaki a fegyver nélküli szolgálati kötelezettséget megszegné, munkahelyét önkényesen elhagyná, olyan büntetéssel sújtanák, mint hadkötelezettség esetén a katonaszökevényeket. A munkafeltételek megjavításáért való sztrájkot szabotázsakciónak minősítenék, s a súlyos büntetés itt sem maradna el. Még egy idézet a szükségtörvény-tervezet- ből: „valamennyi 18—55 év közötti nő és minden 18—65 év közötti férfi védkötelezett- nek tekintendő”; ebből következően bevonhatók egy háború előkészítésébe és hadviselésre. Adenauertol Erhardig eddig már nemegyszer hallottuk: az NSZK jogi állam, az NSZK békeállam. Mi szüksége van egy békeállamnak szükségtörvényrft, vagy még inkább atomfegyverekre21 Tizenkét esztendőn át Hitler honosított meg hasonló totális rendelkezést az emberek felett, e hitleri rendszerhez kanyarodnának most vissza? Vissza?! Nem, mert a hitleri hagyományoktól eddig sem szakadt el a bonni állam; a vezető közigazgatási, igazságszolgáltatási, rendőrségi, katonai és gazdasági pozíciókat változatlanul a bamainges őrület spórái tartják kezükben. Nyilvánvalóan kilátszik a lóláb, kik akarják a szükségtörvényt és miért. Karácsony előtt szavaz majd a Bundestag, de ilyen laarácso- nyi ajándékra nem vár a nyugatnémet polgár, (p. d.) tensek és laboránsok végzik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a húsok eddigi gyártásközi ellenőrzése megszűnik. Ezeket továbbra is a megszokott módon folytatjuk. Az egyik asztalnál Szakács Ildikó metszeteket készít. A húsmintábál ollóval papírvékonyra vágott szeletkéket két üveglemez közé helyezi és átadja Szűcs Jolánnak, aki egy különleges mikroszkóp képernyőjén megállapítja, van-e a frissen vágott húsban trichi- nella. Gyakorlott szem kell hozzá, hogy valaki meglássa az alig néhány milliméter hosz- szú, fonál alakú férget. Jelen* léte emberre, állatra nézve egyaránt nagy veszélyt jelent. Az ilyen húst azonnal kivonják a forgalomból és a vágási jegyzőkönyvből, amelyet rendkívül gondosan vezetnek, megállapítják, honnan hozták az állatot és megfelelő óvintézkedéseket rendelnek el, nehogy az egyedi eset járvány* nyá váljék. A világos csempével bori* tott, barátságos helyiségekben a legkülönbözőbb módszeréket alkalmazzák a trichinella-vizs- gálatokon fölül. Mikrobiológiai, szerológiai, kórszövettani, parazitológiai, fizikokémiai vizsgálatok sorozata egészíti ki az érzékszervi ellenőrzést minden olyan esetben, amikor egy állat valamilyen, kényszerítő ok miatt kerül vágásra, de szúrópróbaszerűen az egészséges állatokat is ellenőrzik. A közeljövőben szintén a laboratóriumban döntik majd el azt is, hogy milyen a jó minőségű, fogyasztható hentesáru összetétele, mennyi zsírt, fehérjét, fűszert tartalmaznak. Megfelelő-e az arány? Az egészségvédelmen kívül fontos gazdasági jelentősége is van az új intézménynek. Vannak ugyanis különféle kór: okozókkal enyhén fertőzött ál: latok, amelyeknek húsa megfelelő kezelés után még veszély nélkül fogyasztható. Jelenleg az ilyen árut hatósági hússzékekben kiárusítják, miután kétséget kizáróan megállapították, hogy megfelelő idejű párolás után élvezhető. A mikrobiológia egyik szobájában új műszer várja, hogy üzembe helyezzék. A laboratórium felszerelése állandóan gazdagszik, a megbetegedések száma egyre csökken... M. Z. VADÄSZVERSENY (Zsoldos Sándor rajza) Hogyan tehető eredményesebbé as öt plüss egyes oktatás? November közepén országos vizsgálat kezdődik November közepén országos vizsgálatot kezdenek a Művelődésügyi Minisztérium szakembereiből, pedagógusokból álló bizottságok, hogy megállapítsák: hogyan tehető eredményesebbé a gimnáziumokban folyó öt plusz egyes oktatás, A z ébredő város romanti- tikája mindig megkapó. Olyan, akár valami csodás varázslat Csönd, nyújtózó éledés, hirtelen támadt pezsgő lüktetés. Harsogó nyugalom. Bizakodás a mában. Hit a holnapokban. Az álmokban és a tervekben. Béke. De a romantikát felváltotta a radar. Igaz, az is r-rel kezdődik, de míg a romantika álmodozásra serkent, a radar kegyetlen, csak a valóságot mutatja. A valóság pedig: a béke nem az emberektől független, nyugalmi állapot. A béke — harc. Sokan mégis másként hiszik. Számukra a béke — van, létezik, s ez az állapot jó dolog. Jó, mert dolgozhatnak, tanulhatnak, járhatják a világot, tervezhetik a maguk holnapját. Egy ismerősöm, aki most lépett a gimnáziumi érettségi évébe — harminckét éve* fejjel —, úgy beszél arról, hogy jövő ősszel egyetemi hallgató lesz, mintha csak azt mondaná: esik az eső, vagy az idén korán beköszöntött az ősz. Barátom, aki alig egy hete érkezett vissza roma—párizsi kirándulásáról, már nemcsak azt tervezi, hogy jövőre a jugoszláv tengerparton tölti a nyarat, hanem azt is biztosan állítja: két óv múlva Anglia sze. repel az úti programjában. A szomszédomnak pedig együtt a pénze egy fél Wartburgra, s esküszik rá: 1960 húsvétján már a saját autóján viszi menyasz- ■zonyát az anyakön ywezető aáé. Senki ne higgye, hogy nélküle megvédhető a béke Amikor megkérdeztem fölük; biztosak-e terveik megvalósításában, felháborodottan kifakadtak; miért képzelem én őket felelőtlen embereknek? Rendszerük szilárd, az ország gyors ütemben fejlődik. Ez terveink egyik biztos alapja. A másik: a béke. Akaratlanul is rájuk kérdeztem: melyikük mit tett azért, hogy a béke megmaradjon? A/íegmosolyogtak. Mit? Ugyan... Nem rajtunk áll vagy bukik a béke. Mi ahhoz túlságosan „kisemberek” vagyunk. De nem is az a fontos, hogy ki mit tesz érte, hanem a tény: béke van. Külföldet járt barátom még hozzátette: azért sincs semmi baj, mert Nyugaton is békét akarnak a dolgozók. A .kisembereknek” soha semmilyen karban nem hiányzott a háború. A háborúban a .kisember” mindig csak veszített. Olyan korban élünk, amely érettséget követel az embertől. Érettséget és felelősséget nemcsak a munkában ég a közügyek intézésében, hanem a béke megőrzésében is. Mert a béke nincs egyéni felelősség nélkül, s ennek a felelősségnek, az alapja csak az az elv lehet: ki nett-kinek a maga posztján éberen és odaadóan fáradságot nem kímélve kell rendszer gazdasági versenye, dolgoznia — ez a ma béke* politikai és ideológiai küzdelme harca. áll. Százezrek jártak Nyugaton az elmúlt hónapokban. Láttáit, szemlélődtek és vissza,tértek. De sokakat közülük megtévesztett a nyugati metropolisok fénye, eltakarta szemük elől a kapitalista világ árnyoldalait és súlyos belső ellentmondásait. Az idő rövidsége, s a nyelvtudás hiánya az oka, hogy a kápráztató fényáradat mögött nem vették észre a kapitalista világ valóságos életét. A rövid, két—-három hete®, JÓI sikerült kirándulások után könnyen hiszi az ilyen ember: a béke létezik tőlünk függetlenül is. Hogy a béke örök. Pedig az igazság más. A béke — mindennapos harc. Évek, évtizedek harca. A nemzetközi ©let évről évre világosabban bizonyítja, hogy a háború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Határozott véleményünk, hogy a két világrendszernek békésen keH egymás mellett élnie. Anélkül, hogy ez módosítaná korunk fő ellentétét: a kapitalizmus és a szocializmus kibé- kíthetetlenségét. A békés egy- mellett élés olyan nemzetközi méretű osztályharc, amelynek középpontjában a két viilágjl/f indenki előtt világos,-L'x hogy egy új világháborús összecsapás súlyos kockázattal járna. Mégis vannak olyan vesztett monopolista körök, amelyek nem riadnának vissza, hogy egy újabb, minden eddiginél borzalmasabb világégésbe sodorják a népeket, hogy így akadályozzák a szocializmus világméretű térhódítását. Más monopolista körök, amelyek józanabbul értékelik a két rendszer erőviszonyait, más módszert választanak. Semlegesség, liberalizmus, békés átalakulás, nacionalizmus — fogalmazták meg új takti- jukat. Hogy mit értenek a hangzatos és megtévesztő jelszavak alatt? A semlegesség valójában elszakadást jelentene, „hidat”, amely „átvezetné” a szocialista országokat az imperializmus táborába. A liberalizmus sem' veszélytelenebb, mert célja: a szocialista demokrácia átváltoztatása polgári demokráciává. A békés átalakulás jelszava mögött a tőkés társadalom rekonstrukciója rejtőzik. Ami pedig a nacionalizmust illeti* célja világos: viszály .és szakadás előidézése a szocialista táboron belül. Ezek a nézetek, ha burkolt formában is, de erőteljes támadást jelentenek a béke ellen. Fellépni ellenük minden becsületes, jó szándékú ember kötelessége. A maga szű- kebb és tágabb közössége érdekében egyaránt. Nemcsak a munkában, hanem ezeknek az agysejteket mérgező nézeteknek káros hatása ellen is harcolni kell mindnyájunknak, hogy egy pillanatnyi nyugta se lehessen az ideológiai diver- ziónak. A huszadik század ellentmondásokkal terhes kor. Hol ámulattal, hol büszkén, hd félve beszélünk róla. Okkal. A műholdak már a világmindenséggel fércelik össze életünket. Szavunk a csillagködök falán ver echót. És kezünkben • a megsemmisülés, a poklok pokla.- Kemény leckét adtunk fel önmagunknak, amely alól senki száméra nincs, mert nem lehet kibúvó. A romantikát felváltotta a radar. Igaz, hogy az is r-rel kezdődik, de míg a romantika álmodozásra serkent, a radar kegyetlen, csak a valóságot mutatja. A valóság: Senki ne higgye, hogy nélküle megvédhető a béke. (Pataki Pál) milyen lehetőségek vannak a szakmai előképzés hatékonyabbá tételére. A bizottságok tagjai sorra járják az érintett gimnáziumokat, s felkeresik azokat az üzemeket is, melyek az adott iskolával az öt plusz egyes rendszerű oktatás keretében együtt, működnek. Felmérik a szakmai előképzés tárgyi, személyi feltételeit, összegyűjtik a hasznos tapasztalatokat és a helyszínen segítséget nyújtanak az esetleges hibák, fogyatékosságok kijavításához is. Újítási hónap az erdészetben Az állami erdőgazdaságok, ban a november hagyományosan újítási hónap, ilyenkoi összegezik és értékelik az előző év újítási eredményeit, s ki- tüntetik a legjobb újítókat. A nemrégiben megrendezett iparági tanácskozáson az erdészeti újítók közül öten kaptáik meg Az erdészet kiváló dolgozója, tizenheten pedig a Kiváló újító kitüntetést. Az első kategóriában — egymillió forinton belüli újításiból származó megta. karítás, illetve eredménynövekedés után — hárman aranyérmet, a félmillión felüli ered- ményjavulás után jetten ezüstérmet kaptak. 250 000 forinton felüli eredményjavítás után egy újító bronzérmet kapott. 1960 óta évente 3400—3500 újítást nyújtanak be az erdészeti dolgozók. Az elfogadott és bevezetett újítások száma átlagosan 1130—1230 között váltakozott, s ezek már az első évben 23,2—26,8 millió forintos megtakarítást, illetve termelési értéknövekedést eredményeztek. Az évente bevezetett újítások után átlagosan 1,1—1,2 millió forint újítási díjat ÍM> zeltek ki.
