Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

A percek értéke Ami as építőipari vessteségidő mögött van A minisztériumi építőipar- tak, hogy a munkaeröhiány hét, hogy egyetlen ács sem ma. tan a legutóbbi munkanap- miatt lassan haladnak. radt, mert a város, vagy me­tenyképezések rendkívül tanul- A veszteségidök nagysága gye minden fafaragója, vagy sagos adatokat hoztak napvi- gyors, határozott beavatkozást vasbeton szerelője lágra._ A veszteségidő-vizsgála- sürget. Az MSZMP Központi tok kimutatták, hogy az építő- Bizottságának februári határo- felemelt bernlbázásoii iparban a munkaidő 15—20 zata kimondja: „biztosítsák az százaléka elpazarlódik, műsza- építőipar vezetői, hogy a tér- dolgozik. Kiemelt beruházás konként és dolgozónként átló- melékenység lényeges növelé- pedig lassan már több van, gosan 75—95 perc megy ve- sével járó korszerű, folyama- mint egyéb beruházás, ezendőbe. A veszteségidök vizs- tos, szalagszerű építés-szervezés Ez a legfőbb akadálya a kor- gálói természetesen csak a általánosan elfogadottá váljék”. K7prü Znítési módok elterierlé nyilvánvaló időpazarlást „fény- Ez a határozat bizonyítja, Snek. A k^ze?va{ív sámliiéi képezhették le azt, amikor hogy a. part- es a gazdasági ve- megfelelő utasításokkal és elit a gép, tetlenikedtek a mun- zetes jól isimen az építőipar hóttérhp ^>k. A szakemberek azonban gondjait és azt,is, hol kell ke­*eSTV' reBnÍ a kÍVeZet° Utat' szükséges ismeretek terjeszté­"tonr“ munLtoő A folyamatos, ^ndaLléhfeílS mértékét- lae-alóhih Ti «^ár-üélk í vezm. Az állandóan felboruló íKSk ÄÄ: szalagszeru beruházási program okozta öt százalékos munkaidő veszte. építkezési mód tervszerutlenseg ellen azonlwn ség épp abban az iparágban, az építőipar egyedül ahgha te­amely tekintélyes tervlemara- egyszerűen lehetetlenné teszi het valamit. Egyetlen hatandó úással, fokozódó munkaerő- az időpazarlást. Olyan objektív megtartásáért nem egyszer hiánnyal és időszakonként sú- körülményeket teremt, ame- 10-15 határidőt „áldozunk fel lyos kooperációs gondokkal !yek között egyetlen perc sem — panaszoljak az epitesveze- Itüzd,.veszhet” el nyomtalanul. Az fok. Azután lehet* hogy ezt a Építésgazdasági és Szervezési határidőt is feláldozzák egy Intézetben mór készen állnak hirtelen „még kiemeltebbé’’ a szalagszerű, tehát gyáripari váló beruházásért. A kiemelt jellegű építkezések minden lé- beruházások tekintélyes, része „ r . _ _ nyeges körülményeit szómba ugyanis jóval a beruházási A behatóbb vizsgálatok azt vették, hogy megkönnyítsék program elkészülte után ki- mutatják, hogy a veszteségidők eredményes felhasználásukat. lincselések és közbenjárások egyharmadrésze áltálban a A szalagszerű építkezés alap- eredményeként válik kiemeltté. 5a: a szakosítás és a szakmun- Az építőiparban főként ez kások specializálódása. Ez hosz- okozza a kapkodást, a tervsze- szú időre együtt tartaná a rutlenseget. Érdemes volna fe- csöHí- lulvizsgalm a kiemelt beruha­Munkafegyelem szervezés munkafegyelem adódik, kétharmada pedig szer­vezési, vezetési hibákból fakad. (Ámbár a munkafegyelem la­zaságán is elsősorban a vezetők cserélődése, zások jegyzékét és jobbanér­változtathatnak). Az ebédidő a megengedett 30 percnél hosz- szabb. Olyan építkezés gyakor­latilag nincs, ahol pontban 7 . . órakor valamennyi ember hoz- £ Pontos program alapjan pe- záfogna a munkához. Gyakori dig az anyagellátást, a gepeket az igazolatlan hiányzás is. a niunkasletszamot a orarol A , ,, , , orara ütemezni lehet. Az ute­A rossz ^ munkamorál okozta rnesség a veszteségidök csök­javulna a munkamorál is. A vónyesíteni a népgazdasági ér- szalagszerű folyamatos építési dekeket, amikor arról keü. mód pontos ütemezést követel. dönteni, melyik létesítmény valóban fontos és melyik vár­hat a sorára. S azután ügyelni arra, hogy az elkészült progra­mot évközben lehetőleg ne bo­rítsák fel. Gondoljuk el, mit csinálna a MÁV, hogyan bizto­síthatná a menetrend pontossá­gát, ha naponta 30-40 különvo- natot kellene soronkívül indí­tania. A Memelt beruházás pe­dig a különvonat — zöld utat kell neki adni. A jelek szerint az idén sem teljesíti tervét az építőipar. — Pillanatnyilag papírforma sze­rint, 166 millió forint a lema­radás. Csakhogy emiatt a 166 milliós lemaradás miatt a mil- liárdot is meghaladja azoknak a lakásoknak és ipari objektu­moknak az értéke, melyeket az építőipar nem adhat át a terv­szerinti határidőre. S ha így nézzük a minden építőmunkás nál átlagosan veszendőbe menő napi 75-95 percet, akkor ezek nek az értéke megsokszorozó­dik. Ez a legfőbb érv amellett, hogy az építőipar mielőbb a korszerűség útjára lépjen és megszűnjék az ötven évvel ezelőtti egyedi gyártó jellege. A korszerűség, a tömeggyár­tást a nagy szériákat követeli — korszerű szervezési módsze­rek alkalmazása nélkül pedig hiábavaló a jószándék, csak az időt pazarolhatjuk, előre nem juthatunk egy jottányit sem. if j. Gerencsér Ferenc időveszteségeket megduplázzák a. szervezési hibák. Az egyik építkezésen például 150 méter­ről hordták kézben az anyagot a munkahelyre Egy másikon pedig a ház egyik oldalán fel­állították a gépeket és a má­nk oldalról vitték hozzájuk az kenéséhez, a kooperációs gondok enyhüléséhez vezet Á szervezési sémák egy esztendeje készen állnak, de terjedésük rendkívül lassú. Az intézet munkatársad 15 épí­tésvezetőségnél megszervezték a szalagszerű építkezést és a gőzben f munkások féles./tendeig irányították - munkát. Hat hőnap alatt a ter­melékenység 25 százalékkal* a gépkihasználás 250 százalékkal, , ..minőség 100 százalékkal ja­vult. A napokban újból felke- njnsegu munkát tokai ithatnak resték ^ 15 miunkahe­letet Mindkét esetben, ha a munkahely, illetve a gépele közvetlen közelében tárolják meg. (Szemléltető példa ez egyébként a rejtett időveszte­ségekre, hiszen dolgoztak itt az emberek megállás nélkül —, de jórészt feleslegesen.) Egy har­madik helyen pedig a követ­kező bosszantó szervezési bal­lyet: a szalagszerű építkezési módszernek már nyomát sem találták. Rövid idő alatt széf­hullották a szalagok. Az igaz­sághoz azonban hozzátartozik, hogy nemcsak az építésvezetők esett meg: felállítottak hibájából. Általános tapaszta- egy szállítószalagot, hogy a lat hogy írnután az épitesveze- földszinitröl az emeletre szál- tő hozzáfog a szervezéshez, ku- lítsák a téglát Három ember lön brigádokba gyűjti az át­állt a földszinten és rakta a 1503 szaktudású építődet, ute- téglát a szalagra, az emeleten mez> programoz, de mire meg- pedig ketten várták a »szállít- kezdődhetne a szalagszeru mányi”. A szalagra mindig munka, jön az utasítás: nyolc csak egy téglát helyezhettek, ácsot, kőművest vagy betono- Átlagosan másfél—két méte- zót azonnal küldjön a varos, a lenként „utazott” egy-egy tég- megye, vagy az ország másik la a hevederen. Két ember: felébe! Nem tehet mást kul- egy lent, egy fent tökéletesen di. — Emiatt a szakosított bri- elegendő. A többiek hozzá se gád szétesik és íölborul az férhették a munkáihoz. Az épít- egész szervezet. Űj szalagot kezesen mégis arról panaszkod- szervezni nem tud, hiszen le­Régi molnár — keverőüzemben... Szürke poros ruhájában, kissé hajlott háttal sétálgat a gépek között irányítva a munkát, vigyázva a keverések pon­tos arányára Benke Józsi bácsi, a ludasi takarmány kévém műszakvezetője. Régi molnár ember, 1926-ban a bélapátfalvi malomban kezdte megismerni a szakma ezer apró fogását, sok-sok csínját-bínját. Azóta 38 év telt el. Őrölt Karácson­yon, Mezőkeresztesen és 1937-ben került Ludasra, ahol még ma is dolgozik. Hosszú évek során szívéhez nőttek a gépek, a csillogó hengerszékek, sziták. Fájt, amikor meg kellett válni tőlük. Egy napon jött a számára szomorú hír: az üzemet leállítják. Megszűnt a gépek monoton zúgása, nem folyt a csövekben a csillogó gabona és a hófehér liszt. XJrrá lett a csend, a be­rendezést belepte a por. Hamarosan újabb határozat szüle­tett: a malmot átalakítják takarmánykeverő üzemmé. így 1961-ben Heves megye első takarmánykeverőjét megindítot­ták, melynek Benke Józsi bácsi lett a vezetője. Elfoglaltsága miatt egyre kevesebb ideje maradt a gépekkel, a régi szer­számokkal foglalkozni. Ismerkedni kellett az újjal, a tápok neveivel és összetételükkel. De titokban szíve mindig vissza­vágyott a lengő sziták világába, a gépek közé. Az idén korszerűsítették az üzemet. A hengerszékeket szitákat kalapácsos darálókkal cserélték fel. A régi malomra már csak a falak és Józsi bácsi elbeszélései emlékeztetnek. Üj üzemet kapbtt, mégis kérte, hogy váltsák le, és tegyék vissza a keverőbe, vagy ahogyan még ő mondja, a „ma­lomba”, mert 6 ott tud igazán dolgozni. Hiába, nem nekivaló az irodai munka, a sok ügyes-bajos dolog intézése, mert ö a „malmot” szereti. Ha kérdem, jól érzi-e magát a keverőben, azt feleli: a malomban sokkal jobb volt. Több elgondolásra, fantáziára volt szüksége a molnárnak. Szebb szakma volt, mint ez. De a tápgyártás fontosságát is megérti, szívesen dolgozik itt is. Mert lehet és kell itt is tanulni, hogy a sok újat megismerje. Búcsúzáskor a daráló mellett jövünk el. A kezében levő ronggyal végigtörli a gépet — olyan mozdulattal, mint régen • hengereket. VAS JÁNOS Jogos hívánság Ä fiatalok kérték! legutóbbi ról a művelődési ház? Hogyan tanácskozásukon: adjanak biztosítson nem jelentkező több lehetőséget számukra a igényeknek helyet? művelődén házban, hiszen Vagy ha Mohamed nem Gyöngyösön lényegében nincs megy a hegyhez, a hegy egy helyiség, amit a maguké* menjen Mohamedhez? Ügy nák mondhatnák, márpedig játszik, ezt is megéri megkísér- szeretnének szórakozni és szó- len4 Bár ei^,g csak randevút rakozva tanulni. adniolc egymásnak. Hogy hol? Ki tagadhatná a kívánság A városi Művelődési Házban, jogosságát. Csak van^ ennek a ahol minden, szombaton dél- kéresnek egy kis szépséghiba- után munkaterv szerinti fog­ja. Nem sok, de elegendő ah- ]alko7ást tart a KISZ által hoz, hogy nagyobb körültetorn szervezett ifjúsági klub. tésre lehessen felhívni a tü­relmetlenkedő gyöngyösi fia­Ugyania nem volt mindig Vai°° mä6rt? olyan rossz a helyzet Gyöngyö­sön, mint most, nem rég még saját művelődési házzal büszkélkedhettek az ifjú gyöngyösiek. Tágas, szép épülettel, bő lehetőségekkel. Ezt az otthont Gagarinról ne­vezték el, méghozzá olyan cél­zattal, hogy Gagarin, magatar­tásban, helytállásban példáké pük is legyem Erről azonban mintha megfeledkeztek volna idővel. Bizony lezajlott néhány kellemetlen eset ebben az if­júsági székházban. Volt is Csak az a furcsa, hogy erről a kiszesek nem sokat tudnak. (g. molnár) IS országba jut el a hevesi csipkebogyó 200 féle gyógynövény 1 600 mássa kamillát vásároltak fel Van egy érdekes üzem Besenyőtelken, ahol úgyszólván sokak számára értéktelen, vagy jelentéktelennek látszó nővé nyékből kovácsolnak jelentős jövedelmet, és egyúttal hasz­nos gyógyszeralapanyagot biztosítanak a hazai gyógyszerellá­tás mellett számos európai ország számára is. A Herbaria Országos Gyógynövény és Selyemgubó Forgalmi Szövetkezeti Központ országszerte körülbelül 200 féle vadontermő gyógy­növény és vadgyümölcs felvásárlásával, feldolgozásával éa értékesítésével foglalkozik. Ezek közül a Herbaria besenyő­telki telepe — a Heves megyei tájakra leginkább jellemző vadontermő gyógynövényekre — kamillára, papsajt levélre és csipkebogyóra specializálta magát. Érdekes és hasznos munka folyik ezen a telepen, ahol a főszezonban 80—90 dolgozó is szorgoskodik. A telep dolgo­zói — akik nagyobb részben helybeliek — évről évre már úgyszólván szakmunkásokká képezték magukat és nagy hoz­záértéssel látják el feladatukat. A szezon májusban kezdődik és tart novemberig, de a téli hónapokban is mintegy 20—30 munkaerő dolgozik a telepen, aMk a folyamatos tárolást látják el és a szállítást készítik elő. A telep vezetője nagy hozzáértéssel nyilatkozik minden kérdésünkre és nem mulasztja el dicsérni a sokrétű munká­ban helytálló dolgozókat. A szezon májusban a kamillával kezdődik* amelyet szá­rított és nyers állapotban egyaránt vásárolnak. Az idén ösz- szesen mintegy 1600 mázsa kamillát vásároltak fel. Leg­nagyobb részét Komlón, Poroszlón, Pélyen, továbbá Heves környékén szedték. A begyűjtött kamillavirágot gondosan szárítják, rostálják, hogy minden idegen anyagtól mentesen bocsáthassák a gyógyszeripar rendelkezésére. A hevesi tája­kon összegyűjtött kamillának mintegy 60 százaléka az idén exportra ment. Bőségesen ellátták a megyei gyógyszertári központokat is, így remélhetőleg az idén Melégítik az igényeket. A másik fontos gyógynövény, amelyet Besenyőtelken forgalmaznak, a papsajt levél. Ez a jelentéktelennek látszó növény árokparton, útszéleken terem, amelyről sokan nem tudják, hogy igen fontos izzasztó hatású gyógyszeralapanya­got tartalmaz. A hatalmas bálák már szárításra készen áll­nak a raktárban, amelyből mintegy száz mázsát küldenek nyugati országokba. A leghosszabb ideig ad munkát és mennyiségben is a legtöbbet gyűjtik be évente a csipkebogyóból. Az idén mintegy 30 vagonnal vásároltak föl a Mátra és a Bükk dombvidékeiről, ahol több ezren jól jövedelmező mellék- foglalkozásként szedik ezt a hasznos vadgyümölcsöt. A fel­vásárlást már lényegében befejezték és nagy ütemben folyik a feldolgozás. Itt az üzemben úgynevezett félkész áruba dol­gozzák fel a csipkebogyót A frissen beérkezett csipkebogyót nagyság és színárnya­lat szerint, gondosan válogatják, azután kerül csak feldolgo­zásra. A csipkebogyóból ma már számos élvezeti és gyógyá­szati cikket készítenek. Közismert, hogy a csipkebogyónak, a citromhoz hasonlóan, igen magas a C-vitamin tartalma. Teát, szörpöt, lekvárt, továbbá ürmöst készítenek belőle. A csipkebogyónak külföldön is igen nagy az értéke és az idén már 15 nyugati kapitalista országbá jut el a hevesi csipkebogyó. A legnagyobb fogyasztók a nyugatnémetek, de jelentős mennyiséget szállítanak a svédek, hollandok és az osztrákok részére is. A besenyőtélki telepen ezekben a napokban a csipke­bogyó gondos feldolgozása adja a legnagyobb munkát, nagy hozzáértéssel szárítják és csomagolják a szorgos kezek hozzá­értő munkája a táj hírnevét is öregbíti. KOVÁCS ANDRÁS így élnek Senki WM földjén MM Erzsébettér, 1964 novembere. Tizenöt családiban mintegy most sem a jószágok sem pedig __E sorokat olvasva megyénk la- 60 ember él itt gondjaival, ne- az emberek számára nincs in­vi sszhangja akkora, hogy jobb-okosad közül is vajmi kevesen hézségeivel együtt, hiszen igen nivaló. Jobb megoldás híján nak látták Gagarin nevét le-J tudnának választ adni arra a sok még életükben az úgyneve- egy Zetornak la]tokban kell vi­venni a homlokzatról. £ kérdésre, hol is van ez a bizo- zett fehér folt — Még szeren- zet szállítani Kápolnáról. Fájó Persze ez nem hozott meg-j11 y03 Erzsébettér, megyénk cse, hogy villany van a tele- pontunk az is — mondják töb- oldást Viszont kiváltott olyan > melyik távoli sarkában él és lé- pen, és a gazdaság ebédlőhelyi- ben —, hogy a telep hivatalo- véleményt hogy a fiatalok C'tezik az ismeretlenség homá- ségóben van egy televíziós ké- san Aldebrőhöz tartozik, oda nem elég érettek még önállóidban, elhagyatott, felfedezet- szülék. Ez minden, no meg a fizetik a községfejlesztési hoz- székház fenntartására Amiilen sziSetként rádió, ami összeköti őket a kül- zájárulást, de ebből ők egyet­igaz is, csak ott tévesztettük elS A 3-as számú főútvonalon világgal. Körülvesznek bennün- len fillért, egyetlen járdalapot a lépést hogy ezt már kezdet- {haladva Kápolna község után két az emberek, s csakúgy vagy más létesítményt soha- - ■'keskeny, mintegy fél kilómé- áradnak a panaszok, szinte je- nem látták. Aldebrőrői csak teres sáros bekötő út vezet az gyezni is nehéz. — Nincs nagyritkán, választás, vagy jó­említett tanyához, településhez- könyvtárunk, pedig igazán sze- szágösszeírás idején jönnek ki Közelében fényes autók suhan- retünk olvasni — mondja az a tanács vezetői. ben meg kellett volna gondol­ni, és nem kellett volna ma­gukra hagyni a fiatalokat. Bár hozhatjuk mindjárt az el­lenvetést is: maguk a fiatalokénak, csaknem a lakások felett egyik fiatalasszony. A gazda- A házak között fenékig ér a tiltakoztak annak idején áthúzódik a magasfeszültségű súg két évvel ezelőtt megszün- sár, esténként nincs közvilági­legjobban a felnőtt bábásko-f áram vezetéke. Első pillanatra a 5elep könyvtárát. Az el- tás. Nincs a telepen áruda, dás ellen Vigasztaljuk magún-?oly közeinek tűnik, vagy leg- múlt télen egy mozgó könyv- mozgóbolt sem keresi fel őket. kát azzal: megfizették a tanu-1 alábbis közel látszik állni a árus autó vetődött a telepre, s minden dologért, sóért, gyu- lópénzt? ^kultúrához, a jó ellátottsághoz, Meglepő, mennyi könyvet ősz- fáért egyaránt Kápolnára kell Helyiségük azonban ettől a?a valóság azonban mégis mást szevásaroltak, családonként 2 bejárni a háziasszonyoknak. vigasztól még nem lesz. 2 mutat. 300 forint értékben, ezek az Igaz, Kápolna 5 km, de ha hi­Mit mondanak ők? Javasla-5 A telep lakóházait már csak emberek. vatalos ügyben a tanácshoz tűk van. A GELKA a közel- £ gyalogosan lehet megközelít«- Mozi is működött valaha a dl menniük, akkor a 10 kilo­jövőben ott hagyja mostani f ni a sártól átázott utakon, a telepen, de a gazdaság ezt is méternyire levő Aldebrőt kell gépkocsit ilyenkor már legta- beszüntette, mondván, hogy rá- felkeresniük. Nincs a telepen nácsosább a bekötő úton hagy- fizetéses. Nagy itt a kultúréh- orvosi ellátás, Kápolnára szál­ni. Őszi szél süvít az elhanya- ség, éveken keresztül egyetlen Htják be orvoshoz a betegeket golt, gondozatlan, egykori park ismeretterjesztő előadás, műso- Találóan jegyzi meg az egyik fái között, ahol egy árva teke- ros szórakoztató rendezvény ember, hogy ők valóban o senki pálya maradványai mutatják, nem volt a telepen, pedig itt földjén élnek. Üzemegységük hogy valamikor jobb időkiben hálás közönség várná a kultú- Kompolthoz tartozik, tanácsi a telep lakód vasárnap délutá- rát, a tudást, a műveltséget ho- szempontból Aldebrőhöz tar- nőnként itt szórakoztak. zó idegent. Művelődésügyi toznak, orvoshoz, iskolába és A tanyaközpontban, amely szerveinknek feltétlen gondos- bevásárolni Kápolnára járnak egyébként a Füzesabonyi Álla- kodniuk kellene arról, hogy a — de valójában egyik község az igény: a fiatalok kapjanak^mi Gazdaság 5. sz. üzemegysé- művelődési autó, a vándor sem tartja a telepet édes gyer- több lehetőséget itt a szórako-íge, vasárnap lévén csak egy könyvkölcsönző és mozi leg- mekének. zásra. De ez is kettőn múlik:?fiatal lányka, Veiner Teréz alább havonta egyszer ide is Segíteni kell, mielőbb tenni a művelődési házon és'az üze-í magtáros található. Most ő az eljusson. kell itt valamit az illetékesek­mi, vállalati szerveken. Ez ^ ügyeletes, mondja a telefonnál A panasz tovább árad. Az is- nek kulturális, egészségügyi* utóbbiak mintha kevésbé len-’ülve, s feladata, hogy a telepet kolás gyermekeket lovaskocsin kommunális és egyéb tekintet­nének mozgékonyak. Furcsá- i a nagy világgal összekötő szállítják be Kápolnára. Az ben egyaránt hogy Erzsébettér nak tartjuk, hogy az auguszA egyetlen szál dróton keresztül autóbuszjáratok többsége nem lakói is ne ’mostoha hanem tus 15-re kért kulturális mun-’irányítsa az itteni életet és áll meg a bekötő út torkola-tá- édes gyermekekként éljék éle- katervet közülük néhányan4munkát, intézkedjen, ha vala- ban. — Nincs a telepen víz, tűket szűkebb hazájuk, e ki- még a mai napig is elfelejtették tMnek orvosi segítségre van mondja egyik asszony. Ásott -csíny és elhagyatott tel’epülé* egyeztetésre bemutatni. Ho- ► szüksége, vagy bármilyen más kutunk nincs, a vízvezetékrend- területén, gyan tudjon hát a kívánságod-? probtena adódik. tser. csövei megrongálódtak, s Császár Istváa helyét a Kossuth utcában és át­költözik a Fő térre. Azt sze­retnék a fiatalok, ha az így£ felszabadult épületrészt tej- presszónak rendeznék be.' Nem rossz ötlet. Érdemes fog-] lalkozni vele. Még egy megjegyzést azon-* ban nem hallgattunk, el. Ez pe-, dig a művelődési . házzal kap- i csolatos. Kétségtelenül jogos;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents