Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
Két példázat Hány dráma született már bírósági jegyzőkönyvekből, hány film vagy színpadi mű, elbeszélés, regény, novella témáját szolgáltatta a modem kriminológia? Társadalmi igény hívta életre ezt a „divatának korántsem nevezhető írói módszert. Egy-egy bűnügyi esetnél nem maga a bűncselekmény, hanem a „miért?”, a bűnügy morális és pszichikai indítékai, az erkölcsi és lélektani „deterrmnált- ság” izgatja a ma emberét. Ezt az igényt kiszolgálni vállalkozott a televízió képernyőjén Mesterházi Lajos. A Példázat című tv-játék- sorozat erkölcsi vétkeket, bűnöket reflektoroz. Azt mondhatnánk a sorozat eddig látott két darabja után, hogy Mesterházi a lelki vívódásokat dramatizálja, okos erkölcsi meditátumait ülteti át a dráma nyelvére. Az első példázatban a tisztességről, a humanizmus kategóriáiról esett szó. Konkrétabban arról, hogy a kommunista Sándor életét megmenti a nyilas vezető Géza 1944-ben, a barbárság tombolása közepette; egy évvel Utána, amikor Sándor már a fiatal demokratikus hatalom katonatisztje, nem enged egérutat a menekülő volt nyilasnak. Helyesen cselekedett-e vagy nem Sándor, az kellett volna-e, hogy az életéért cserébe most futni engedje a nyilast? Vitatkozókat is beültettek a stúdióba — bár ne tették volna, mert a nem okos „hozzászólások” csalc üres szócséplések voltak, sokban rontották a drámai hatást. Szerencsére a játék Jogásza — ő az esemé- mérv’ek narrátora — ellensúlyozta valamiképp ezt a rontó hatást s nem engedett túlságosan szabad teret a drámát ' mgito" ellen tmondásóknák. f- A második példázat az emberi jóságot analizálta konkrét bűnügy kapcsán. Egy kitűnő, látszólag boldog. és nyugodt házasságiéi kiderül, hogy se nem boldog, se nem nyugodt. Á feleség, fiatal, húseegyné- hány éves asszony, szinte lány még, hisztériás kitöréseivel, pénzt hajszoló akamokságával megkeseríti egy másik ember életét, a férjéót; akit földre tapos más baj is, a rábízott — mellékesen rábízott — jóléti, szociális kasszából eltűnik 1500 forint Hogy a pénzt a férfi úgy fizesse vissza, nehogy a felesége megtudja — kölcsönkér; a kölcsönt nem tudja megadni, újabb kölcsönök következnek, uzsorások karmaiba jut, a végén lop, idegei felmondják a szolgálatot s villamos elé veti magát, amely leszeli mindkét lábát. Ki a bűnös? Vitatkozni sem lehet rajta, hogy a két ember, a fiatal házaspár. És legfőbbként — a férj, akiből a feleségéhez való ragaszkodás, a szerelem öl ki minden erélyessé- get, akaratot De eljuthatott volna-e a bűnig, ha a „jóindulat” — elsősorban a vállalati igazgató „jóindulaita”, aki nem akar rendőrségi jelentést az eltűnt pénzről, s egy napot szab a befizetésre — nem löki lejjebb és lejjebb az útról? A második példázat vetítéséhez — helyesen — már nem hívtak nézőket. A drámai hatás, az alkotásból sugárzó tanítás így egységesebb lehetett Egyes sajtókritikák a Mesterházi tv-j átéksorozat kapcsán újszerű formát emlegetnek, pedig az író nem talált ki semmi új, eredeti játékformát. A dramatizált lelki vívódások, a dramatizált erkölcsi meditátumak, szóval a „Példázat", végeredményben a 15. századi Angliában különösen kedvelt morality play-k, moralitásjátékok hagyományainak felébresztése, a moralitásjátékok hagyományainak továbbfolytatása — mai tartalommal megtöltve. A Jogász szerepeltetése narrátorként sem újszerű, Miller is az ügyvéd Alfierit ruházta fel narrátort szereppel a Pillantás a hidról című drámájában. A különbség csak annyi, hogy Mesterházi Jogásza nyomozó is, s kicsit kívülről, felülről szemléli a cselekményt; míg Alfieri a meglévő törvényeket magyarázza Eddie Carbonnak, addig a Jogász olyan kérdéseket, magatartási normákat feszeget, amelyekre nincs a törvénynek paragrafusa. A példázatokban szereplő alakokat megformáló színészek művészi játékát előttem már sokan részletesen elemezték. Életszerű, hiteles alakítást nyújtottak valamennyien, s ha neveket próbálnánk felsorolni, kik nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, szinte valamennyi nevet fel kellene sorolni. A rendező nevét azonban szükséges megemlíteni; Zsurzs Éva. Mi lesz a „Példázat” új darabja? Mesterházi vállalkozása már felkeltette érdek] ődésün- toet, s várunk minden új folytatást. Talán a hozzánk történelmileg közelebb álló — időben közelebb álló kérdésekről, problémákról is kapunk majd példázatot. (pataky) Uj emberek a gyárban Akit visszafogadtak — A kétgyerekes családanya Mérték: munka után FARKAS GYULÁVAL a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat nagycsarnokában találkoztam. Nem dolgozott, csak fél szemmel pislogott a nagy terhet cipelő daru felé és közben a művezetői iroda ajtaját figyelte, hogy mikor szólítják. Nem türelmetlenkedett, mert így legalább meggondolhatja, hogy mit mondjon majd, ha ott bent kérdezik. Biztosan nem hagyják szó nélkül, hogy szeptember 10-én miért ment el, hol járt azóta. De most, télire visszaveszik-e vajon a gyárba? , Minek is hallgatott barátjára, aki azzal biztatta, hogy a bányánál 1800—2000 forintot könnyen megkeres egy segédmunkás. Nem ezt tapasztalta, sem Visontán, sem Gyöngyös- orosziban. És méghozzá oda naponta utazgatni kell. Az pedig pénzbe és időbe kerüL Rossz sora volt itt, a gyöngyösi gyárban? Farkas Gyula nem ért rá, hogy a januártól szeptemberig eltöltött időn gondolkodjék. Régi művezetője szólította és ott állt mellette Pataki János, aki a gyári felvételeket, meg a munkakönyvét intézi. Mindketten szigorúan, de harag nélkül néztek rá A munkás érezte, hogy őszinteséggel tartozik nekik. Nehezen buggyantak eüő belőle a szavak és mit is. mondott volna, hogy miért hagyta ott a gyárat? Aztán a három gyerek felől érdeklődtek, megkérdezték, hogy bete* ÜZLET AZ ALAGÚTBAN A bamflorafeiók és kelet-berlini gyilkos atagútépítók között csupán egyetlen különbség van: az alagút gengszterei, akik akciójuk közben néhány hete meggyilkolták az NDK egyik határőrét, már előre kiszámították, hogy pontosan egymillió márka üti a markukat, ha a vállalkozást be tudják fejezni. A gengszterek elsősorban pénzért szerveztek akciójukat Kelet-Berlin határán. Az a gyilkosság! történet másik lapjára tartozik, hogy mebízóik közé tartozott a nyugatnémet CDU -szervezet elnöksége is. Amit eddig titokban tartottak, arról a stuttgarti Zeitung c. napilap most számol be hasábjain, kik a gyilkosok és mennyit kerestek eddig. A stuttgarti lap leleplezi, hogy az embercsempészek eddig 342 000 mátkát kaptak kéhez. Az alagút banditáinak vezetőjét Fuchsnak hívják. SeÖrdögszekér gítótánsai: a Bunte Hhisztrierte szerkesztője, Werner Galle és a Zeitung szerkesztője. Eberhard Fuchs. A tényleges gyilkos, aki Hannoverben bújikál, (ő ölte meg a határőrt) egyelőre csak néhány újságíró előtt ismert, nevét nem közük. A Zeitung, amely egyébként elbocsátotta szerkesztőjét, a következőkben számol be az embercsempészés anyagi oldaláról. Az alagút építéséhez szükséges összeget a CDU elnöksége (30 000) és a hamburgi Stem c. képeslap (20 000 márka) adta. Más napilapok és képesújságok szerkesztőségied elutasították, hogy részt vegyenek az alagútépítés finanszírozásában. (Quick, Revue, Zeitung). Nem mintha elvileg kifogásolták volna, hogy megsértik az NDK szuverenitását, hanem „mert az alagútépítők csak üzletet akarnak csinálni, fegyvert viselnek és emberélet forog kockán.” Mindenkitől, akit áthoztak Nyugat-Berlinbe, 8—8000 márka összeget követeltek. Amikor az NDK biztonsági szervei felfedezték az embercsempész bandát, a gengszterek fény- képfelvételekkel és filmmel nagyszabású üzletbe kezdtek. Fuchs éa Gelle szerkesztek Nyugat-BeríEnben a Hohenzollerdamm 62. alatti ház egyik lakásában rendezték be főhadiszállásukat Angol újságoknak adták el a fényképek első közlésének jogát 1400 fontért Fuchs, a főnök, Párizsba repült és 10 000 frankos üzlettel tért vissza Nyugat-Berlinibe. Amerikai újságok 4000 dollárt űzettek. Thomas Bauch fényképész, akit különben a Szövetségi Köztársaság díjával tüntettek ki, a gengszterek akcióéról filmet készített, amely további 1000 000 márkát jövedelmez. Mellékesen néhány képeslap között ádáz konkurrencia^h arc dúL A Stem főszerkesztője, Nannen, már július végén, amikor hallott az embercsempészek készülődéséről, megvásárolta az NSZK-ban megjelenő képek közlésé jogát A Quick tudósítói a merénylet után Hannoverben felkutatták a gyilkost lefényképeztek és kivallatták, hogyan követte ©1 a merényletet A Stem szerkesztősége azonban nem engedélyezte, hogy a Quick az anyagot lehozza, mert egyedül, akarta az üzletet megcsinálni. Ezért kerültek a kuDssaaCt- bok csak most capválágr-a Sz. L. geskedik-e még az asszony és hogyan bírja magát idős édesanyja. Rövid szavakkal válaszolt és sapkáját zavartan forgatta a kezében. — BECSÜLETTEL és szorgalmas munkával helyre lehet hozni a hibát... Hétfő reggel munkába állhat — szólt a művezető., ★ — Mikor kerültem a gyárba? — ismétli a kérdést Oré- musz Józsejné. Előbb csak a szeme mosolyog, aztán nevetve válaszol: — Fejből is pontosan tudom, január 13-án léptem át először a gyár kapuját. De nehogy azt gondolja, hogy babona, vagy valami kellemetlen emlékem fűződik ehhez a dátumhoz. Ah, dehogy. A lányom is 13-án született és akkor pénteket mutatott a naptár. De igazán kedves gyerek és jó tanuló. Az meg külön öröm nekem, hogy a születésnapján mehettem dolgozni. Ez az első munkahelyem és a gyerekért vállaltam. A két lányért. Nem érti, hogy miért? A nagyobbik harmadikos gimnazista, a kisebbik meg a hatodik általánosba jár. & tudja, hogy milyen sok minden kell két ilyen nagy lánynak? Lehet ezt egy fizetésből győzni? A férjem kovács itt a gyárban, ö nem bánja, ha egy öltöny ruhája van, csak a gyerekeknek jusson. Hogyan változott meg Orémusz Józsefné élete, amióta a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál dolgozik? Mi tagadás, nem könnyű a gyárban és otthon is helytállni. Mindig sietni kell és bevallja, hogy néha veszekszik. De aztán sietve hozzáteszi, hogy ez nem komoly és oka sem igen van rá, mert a férje is és a két lány is mindig segít, beosztották a második műszakot. Ma már el sem tudná képzelni, hogy a kis lakás négy fala közöt töltse életét. És az ő havi 1400—1500 >rintja nélkül fut- ná-e televízióra, Áginak téli- kabátra, cipőre. Aztán büszke örömei újságolja, hogy nagyobbik lányával az ősszel társasutazással Csehszlovákiában jártak. Orémusznét terveiről kérdezgettem, De ő leányairól beszélt. Kati, a nagyobbik orvos szeretne lenni. A kisebbik? ... Majd elválik, de ő sem hagyja magát — mondta a két gyermek anyja és kezében gyorsabban mozgott az ecset Villanyoszlopokat és jelzőberendezéseket festettek. ★ VIDÄK RUDOLF is új munkás a gyárban. Sokan „új ma- gyar”-nak szólítják. Hat gyerekről, sőt hamarosan a hetedikről is gondoskodnia kelL Távolabbi terveiről hiába kérdeztem. Ö csak arra gondol, hogy ma és holnap is kilenc éhes szájnak kenyeret kell adnia. Neki még szokatlan a gyár, a rendszeres munka és a következő fizetést Is nehéz lesz kivárná. De azt már VB dák Rudolf is tudja, hogy nálunk nem származása, hanem munkája után mérik az embert Megtelepszik, állandó munkahelye lesz a gyár? Elsősorban Vidákon múlik. De nemcsak rajta. Környezetén, a brigádon és a műhelyen is. Segítsenek neki. <r- ü.) Az első szárnypróbálgatás Ülünk a presszóban. Kezén még látszanak a festéknyomok. Arcán enyhe zavarral beszél. — Idén végeztem a főiskolái. Tulajdonképpen ez az első önálló munkám. Nagyon örülök, hogy itt, ebben a városban mutatkozhatok be* ahol iskolába jártam. Állandó lakóhelyem ugyan Budapesten van, de alapjában véve még mindig úgy érzem, egri vagyok. Édesanyám is itt lakik. Persze, lámpalázam éppen ezért fokozott. Szeretném, ha díszleteim, jelmezeim hozzájárulnának az Egri csillagok sikeréhez. — Biztos a sikerben? — Kell, hogy sikerüljön. Hiszek abban, amit csinálok. — Órájára néz. ** Jaj, szaladok is vissza a színházba. Ma van az első jelmezes próba. Szeretek ott lenni. Ha esetleg valami változás van, rögtön kiigazíthatom. —‘ Önkéntelenül a kezére nézek. Mosolyogva válaszol. — Igen, a darabban vértek is szerepelnek, amelyek nagyon fognak, attól ilyen. Szeretek mindent saját kezűleg csinálni, ha módom van rá. Ma este sikerült rávennem egy öreg paraszt nénit, mutassa meg, hogyan kell rendesen megkötni a kendőt. Szeretném megtanulni ezt ís. Már vár. Rohanok is *■ nyújtja búcsúra kezét, keményen, energikusan. Néhány hét, és felgördül a függöny. Megjelennek a színészek a kulisszák előtt, amelyeket Kalmár Katalin, a Gárdonyi Géza Színház fiatal díszlettervezője készített, elénk varázsolják a regény régmúlt időket idéző légkörét, a ruhákban, amelyeket a fiatal jelmeztervezőnő álmodott, időt és fáradságot nem kímélve. Sikere lesz * munkájának? Majd a közönség eldönti, de szakmaszeretetből, lelkesedésből bármilyen legyen is az eredmény, jelesre vizsgázott.-mg A Magyar Televízió december 5-én este 18,45 órakor mutatja be „ördögszekór” című 35 perces dokumentumfilmjét A filmet Kende Mária írta és rendezte, a szerkesztő Koós Béla. A felvételeket Székpusztán, Devecserben, Badacsonytomajban, Kecskeméterty Kiskunfélegyházán és Adorjánházán készítették. A mintegy 4000 méternyi anyagból készült film a cigánykérdés mai for1064. november 29., vasárnap § I § § § § § § § § § rongó, átalakuló helyzetéről S tudósít Az összeállításnál az.i alkotók arra törekedtek, hogyS megőrizzék a valóság izgal-§ mát, hitelességéit c — Nagymama, aztán mit-j szeretne az unokájából? § — Hogy ne legyen cigány.. .K Ezt bizonyítja a filmből idé-j~ ziett beszédtöredék is. S Mélyről jövő keserűség és§ vágy keveredik egy élete de-S lén már jóval túlhaladt asz->- szexny szavaiban a jelenről ésS a jövőről. És bizalom is, hiszen a cigá- ■; nyok emberekké, igazi embe- rekké szeretnének minél előbbi, válni. „ e A szerelem, bárki beláthatja, rendkívül veszélyes betegség, amelyet mindenki elkaphat, amely ellen egyetlen gyógyszer van —a házasság, de abba bele is lehet halni. A szerelem tárgya a férfi szemében a nő, a nő szemében a férfi, állandóan keresik egymást, éppen ezért a nő úgy csinál, mintha nem keresné a férfit, hogy ezáltal a férfi úgy érezze, neki ezért hatványozottabban kell keresnie. S aki keres, az talál is, mire a férfi kezére ütnek és azt mondják, hogy nem szabad, pedig szabad, hiszen éppen ezért mondják a nSk, hogy nem szabad. Szerencsére ezt egyik fél sem veszi komolyan, így aztán 2000-re elérjük a három és fél milliárd lélekszámot ezen a földön. A szerelem úgy kezdődik. hogy a férfi aet Szerelem, házasság, őrület Korszerű tanulmány, millió példa alapján mondja: megőrülök ezért a nőért ™ S úgy végződik, hogy a férfi ezt mondja: megőrülök ettől a nőtől. A két megjegyzés közötti időt használják fel a költők, hogy verseket írjanak. A drámaírók inkább a másik megjegyzés után veszik kezűidbe a tollúkat, mert ők tudják, hogy ezek után ismét sor kerül valamikor valahol az első megjegyzésre, de az már egy másik nő iránti vonzalom története. S itt kezdődik a tragédia. A férfi számára, aki kezdheti élőiről. Miután elhangzott az első megjegyzés; hogy megőrülök ezért a nőért, a nő nem tesz megjegyzést, ellenben úgy tesz, mintha semmit sem hallott volna és megigazítja a ruháját, hogy szemérmesen eltakarja kivillanó térdét, ami esetleg a ftávolság jele lehetne. Nyilvánvaló, hogy a rakoncátlan térdek ezek után még jobban kivillannak, r, emiatt a férfi megindul az őrület lejtőjén és elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, élete árán is megszerzi magának a nőt. Elhatározásában nem áU egyedül, csak éppen fogalma sincs arról, hogy leghűbb segítőtársa éppen a két szemérmes térd tulajdonosa. Rövid töprengés után. ha éppen táncos szórakozóhelyen van, udvariasan felkéri táncolni azt, akiért meg kell őrülnie, és természetesen kosarat kap. A nők nem szoktak jövendőbeli férjükkel csak úgy ismeretlenül elmenni táncolni. Másokkal igen. A férfi tehát kétségbe és kelepcébe esik, elszántsága fokozódik és amikor egy teljesen véletlen találkozás nyomán, amelyet a nő barátnője rendezett meg, vénül összeismerkedik a két térd felett az egész értelemmel, úgy érzi, belépett életébe a boldogság Pedig 5 lépett be a csapdába. Ezután már viharos gyorsasággal peregnek az események, kétszer összevesznek, hogy megtudja a szerencsétlen, milyen lenne a nő nélkül élni, aztán kétszer kibékülnék, hogy azt is megtudja, milyen édes ilyenkor a boldogság. És egy derűs délután a nő az anyakönyvvezető elé vonszolja áldozatát, aki még ott is úgy rem so a boldogító igen elre- begéséig, mint tikkadt vándor a kút felett — hátha egy csepp víz sincs benne. Aztán jönnek a szerelem hétköznapjai és a hétköznapok szerelmei, mígnem a férfi néhány esztendő után tudomásul veszi, nincs ugrálás, nincs menekülés. ez van., ezt kell szeretni és megtört há- nyavetisége nyomán kialakul az harmónia, amiről a szép regények írnak és amelyeket olvasni kétségbeejtő unalom. Ezt az időszakot nevezik a boldog házasélet időszakának. A szerelem és a nő elérte célját. Amit a férfi akart, azt megkapta. Meg! (egri)
