Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
cA gyemieklö-QxiJk Vasárnap délután „LZöbrÚXZCLL AZ ELÖREAlXÓ felső fogak sokszor bamba arckiíejeaésűvé teszik egyébként értelmes gazdájukat, a kiugró áll, az úgynevezett bulldog-harapás pedig a legszelídebb embert is erőszakosnak mutatja. Ma már egyre többször látni, hogy egy-egy kis gyerek szájából drótok, gyűrűk, fogszabályozó készülékek fehérlenek elő. A íogszMbályoBő «row* e készülékeik segítségével a száj- íormát és ezzel együtt az arc- kifejezést is döntően meg tudr ják változtatni. A dolog természeténél fogva a szabályozás lassú, sokáig tartó munka. Ebben a munkában azonban nemcsak az orvosnak van dolga, hanem a gyermeknek és a szülőknek is. A fogszabályozás ugyanis nem lehet teljesen síimre» a gyerek, sőt a család aktív részvétele nél- küL A fogak rendeöenességei- nek csak egy része jön létre öröklött tulajdonságok, vagy gyermekkori betegségek (pL angolkórj következtében. A SZABÁLYTALAN harapást nagyon sok esetben az ujjofcocBBa, QMm szabályozás ellenére. A készülék tehát hiába próbálja bbbh bályos helyzetbe kényszeríteni a fogakat, ha az ujjszopó gyerek állandó nyomással minkrendellenességek helyreigazításánál a vízszintes fekvés előnyösebb, máskor a fej feltámasztása. Bizonyos esetekben pedig egyenesen nyelv- és aj aktomat ír elő az orvos, hogy hasznos mozgásokkal ellensúlyozza a rossz szokások hatásét. A fogszabályozásnak nemcsak kozmetikai jelentősége van. A szabálytalan fogazat, tulajdonképpen maga is betegség, de egyben újabb betegségeik kiindulópontja is lehet Az egymásra torlódó fogak például megkönnyítik a fogszuvasodást. Az előreálló felső fogsor állandó nyitott szájtartást, szájlégaést okioq, ennek pedig folytonos nátha, garatgyulladás lesz a következményé. EGY EGÉSZSÉGÜGYI miniszteri rendelet a fogszabályozás területién az SZTK-ellátást az iskoláskorban nem biztosítottakra is kiterjeszti. Ebben a rendeletben is kifejeződik az, hogy a fog&zaibólyozás a fogorvoslás sajátos területe, amelyet csak különlegesen képzett szakemberek végezhetnek. Ma már egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel és nem eredménytelenül. Sokan nem is hinnék, hogy a fogszabályozó orvos — szinte szobrász módján — milyen szabályos fogsort képes létrehozni a beteges, háncs fogazatból Nem -fog- pasatareklámoT, hanem jó, szép, az arc harmóniájához ili lő fogsort. — Mit csináljunk vasárnap délután? — ez a kérdés sokszor elhangzik falun és városon egyaránt A vidékiek általában arra a magállapodásra jutnak, — s ez elsősorban a kis helyekre vonatkozik —, hogy könnyű azoknak, akik. a városban laknak! Pedig a városban, éppen úgy, mint a falvakban, gondot jelent a vasárnap délutáni időtöltés helyes megválasztása. A vasárnap legyen, a családé! Igen, de hogyan? Hiszen mindenkinek megvannak a maga kívánságai, igényei. Nem lehet arra kényszeríteni a nagymamát, hogy cukrászdába menjen, vagy a fiatal leányt, hogy a templomba vonuljon. \ családfő is gyakran érvel azzal, hogy egész héten dolgozik, mikor legyen a barátaival, ha nem vasárnap délután? A háziasszony pedig, nagyon sole családban éppen ezt az időt választja az elmaradt háztartási munkák végzésére. Hány helyen zúg a porszívó, mosnak, varrnak, szekrényt rendeznek! Ilyen körülményeik között, a jó és bőséges vasárnapi ebéd befejeztével mindenki elpárolog a maga dolga után, s csak estére, vacsoraidőre kerül elő. Ekkor pedig következik a magyarázkodás, szemrehányás és a vita, s keserű szívvel tér nyugovóra a család. Reggel pedig ismét kezdődik a munkahét, gondjánál, «ftfogaftsá- góval... Ösd és kedves formája a vasárnapok eltöltésének a családi összejövetel. Mindenhol vannak közös emlékek, célok, témák. Ha minden hónapban más-más családnál találkoznak a rokonok, és mindenki hozzájárul a vendéglátáshoz. a vasárnapok okos felhasználását már meg is oldottuk. Egyszerű legyen az uzsonna, ne okozzunk sok munkát a vendéglátó családnak. Igen, uzsonna, mert a családi összejövetel csak délutánra vonatkozzék. Így nem lehet terhes sem az idősebb, sem a fiatalabb családtagok részére. Estére vehetünk mozi-, vagy színházjegyet, a fiatalok pedig elmehetnek együtt a zenés, táncos szórakozóhelyre. Menjen velük a családfő is, ha nagyon ragaszkodik hozzá. Ez utóbbit kifogásolják legjobban az asz- szonyok. Persze, joggal. De hát szervezés kérdése, beosztás dolga, hogy már délelőtt legyen módja és ideje a férjnek találkoznia a barátaival Ha ezeket az órákat sem hagyjuk meg számára, szemrehányást teszünk, akkor csak azért is elmegy. A feleség is kísérje el a férjet a vendéglőbe, cukrászdába. A család erős kötelék, nagyszerű közösség. Az együtt töltött szabad órák még meghittebbé, még szebbé tehetik. S ha közösen, együtt, egymást meghallgatva, megsegítve teremtjük meg a vasárnapok szépségét, másként kezdődik majd * bét. a őrömmel gondolnak a hét pihenőnapjára, az elkövetkező vasárnapokra. Szekeres Ilona Mii ajándékozzunk? egy ellensúlyozza a hatást. Az állandó szabályozót az er* vos felszereli a fogakra, a gyerek nem tudja -levenni. De bizonyos esetekben megfelelőbb kivehető készüléket használni, amelyet csak éjszaka „hord” a gyermek. Persze, ha nem viseli, a legjobb készülék sem ét semmit. Az éjszakai szabályozó egy-két hétig kellemetlen lehet, kényelmetlenné teheti az alvást A szülőknek mégsem szabad engedni a gyerek tó nyélemszereteténefc. A szabályozó —v ha megszokják — éppolyan nélkülözhetetlenné válik, mint az esti fogmosás annak, akit kiskora óta erre tanítottak. A szülők aggodalma, hogy a gyerek éjjel lenyeli, vagy belélegzi a készüléket, indokolatlan., mert a szabályozó nagysága és alakja kizárja a baleset veszélyét. Kevesen tudják, hogy a fogszabályozó orvosnak nem a készülék az egyetlen eszköze. A gyerek fekvése hatással van az állkapocs fejlődésére. Egyes Évről évre visszatérő probléma, mit vegyünk! karácsonyra. Régi módszer, együtt néz» getni a kirakatokat azzal, akinek ajándékot veszünk, s abban a reményben, hátha közben elárulja, mának örülne a legjobban. Az is helyes, ha megbeszéljük. Ilyenkor több dologról is tárgyalhatunk, hogy az ajándék még» meglepetés legyen. Az ajándékok keHemetíen perceket is okozhatnak: A gyermek sem örül, ha két—három példányban kapja meg ugyanazt a játékot, vagy több rokon vásárol azonos könyvet számára. Az örömből bosszúság lesz, ha valaki mindenkitől harisnyát, sálat, vagy nyakkendőt kap ajándékba. Kétségtelen, hogy „nem árt, ha több van” felkiáltással, egyszerűbb az ajándékvásárlás. Legfeljebb, ha nem tetszik, tovább adja az illető, vagy becseréli. Az ilyenfajta ajándékozásból azonban nem nagyon érződik a gondoskodás, szeretet, csupán annyi, hogy nem sajnálták a pénzt a vásárj.ásrh. A gyermek az ünnep középpontja. Talán ő várja legjobban a karácsonyt. Erre az alkalomra hazai iparunk szép újdonságokkal jelentkezett az idén. A pedagógusok, szakemberek bevonásával tervezett játékuk bő választékot nyújtanák. Az import-játékok is megérkeztek. A legtöbb játék nemcsak pillanatnyi örömet okoz a gyermekeknek. A különféle fém- és műanyagból készült összerakható játékok például a legkisebb korú gyermek számára is hasznos szórakozást jelentenek. Fejlesztik alkotókészségüket, kézügyességüket A gyermek sokszor jobban örül egy olcsó játéknak, amelyre nem kell olyan nagyon vigyáznia, mint annak —, ami ugyan értékesebb —, de csak felnőttek ellenőrzésével játszhat vele. Recehorgolásos terítő Nők részére célszerű ajándék a harisnyanadrág, olcsók, ízlésesek a batísiztszerű anyagból készült hálóingek, pizsamása. Már 70-—80 Ffc-os árban igen csinos blúzokat vehetünk. Megérkeztek — nők és férfiak részére — az indiai sálak is, bő választékban kaphatók. Férfiaknak ing, harisnya, nyakkendő, kalap a szokványos ajándék, amelyekre mindenkinek szüksége van. Ezeknél a pontos méretet kell tudni, mert rúnos nagyobb bosszúság, rremt ha tetszik az ajándék, de nem használható. A felsorolt praktikus ajándékokon kívül mindenkinek örömet szerez egy újfajta golyóstoll, műanyagborítású jegyzetblokk, stb. Házastársak kellemes meglepetést okozhatnak egymásnak egy-egy régen csodált bútordarab megvételével. A szép tálca, összecsukható kis tálalóasztal, újságtairtó, a modem lámpa, olcsó és ízléses szőnyeg, — mind kedves, közös tárgy. — Jő megtudni a család, s a baráti kör tagjaitól, hogy mit vásárolnak, így elkerülhető a karácsony utáni cserélgetés. Helyes, ha már most nézzük a kirakatokat. Sz. I. rüakleitatiyel&k A körzeti orvos rendelőjében zsúfolt a várószoba. Injekcióra várók soron kívül jutnak be. — Ha már itt vagyok, tessék felírni gyógyszert is. — mondják az orvosnak. — Elfogyott? — kérdi az orvos, s már írja is a receptet, mert arra nincsen sem módja, sem ideje, hogy ellenőrizze. Ezrekre tehető azoknak a száma, akik körülbelül úgy hordják haza a gyógyszert, mintha egész hónapra való fűszer- szükségletüket vásárolnák. Otthon azután a „szerzeményt egy fiókban rakják, s „rájár” a család. Igen sokan szednek idegcsillapító- kat. Emellett nagyon sokan vesznek be ecryidejű- leg esténként altatót is. Gyakran csak hallják valamelyik új gyógyszer nevét és már mennek is a körzeti orvoshoz felíratni. Úgy kóstolgatják, mint valami újfajta édességet. A felügyelet nélkül szedett gyógyszer mellékhatásai kiszámíthatatlanok. Az orvosság elpusztítja ugyan a kórokozóját annak a betegségnek, amely ellen rendelték, ellenben új betegséget is okozhat. Ezért kell komolyan venni azt az előírást, hogy bizonyos gyógyszerek szedése előtt, vagy közben különböző laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Pl. vérsejt számlálás, vér- süllyedés, vérnyomás mérés stb. Sajnos a giiógy- szerfoavasztók statisztikája kedvezőtlenül alakul. Száz ember közül 27 szed rendszeresen altatót, alkalomszerűen 49. F.rr rféle mm óta tót „tómfaszt” 91 személy. többfélét 28. Az altatótól reggel kóhnltan ébrednek. ezért gvorsan bekapnak néhány kottein-ta. btettát. Munkahelyükön 23 dupla következik, s aztán nem tudják, mitől olyan ingerlékenyek, idegesek, mi okozza kínzó fejfájásukat. Jöhet ismét a nyugtató, fejfájáscsülapító, este pedig az altató. A körforgás eredményezi a tömegével igényelt recepteket, és rövidíti — az életet. A gyógyszerek felelőtlen gyűjtö- getöi elsősorban önmaguknak, de a köznek is kárt okozhatnak. Gyakran már azt is elfelejtik. hogy a tartalékolt orvosságot milyen panaszok ellen Icap- ták. Felesleges lom az orvosság, kidobják, vagy elégetik. Pedig érdemes lenne megnézni a csomagoláson feltüntetett eredeti árat. S a gyógyszerek selejtezői megdöbbennének, milyen ösz- szeget pocsékolnak el. Az orvos elfoglalt. — a gi/ómiszer nálunk olcsó. S ezzel sokan visszaélnek. A fűszerek szerepe az étkezésben Az emberi leleraéayeaaég ősidők óta használ virágokat ás egyéb növóoycéaadket az ételek ÁM <McuMn^NáMk Üv CB 1 iiitnewüWC. Km — donesezeket »(Bániontartani: A komlót legtöbben úgy ismerik, mint a sörgyártó« legfontosabb tartozékát. Azt azonban kevesen tudják, hogy illóolajat, sőt, gyantát tartalmaz. A növény virágát használjuk ízesítésre és még a század elején is sok falusi házban komlóval ízesített házi kenyeret tett az asztalra a gazdosszony. Ugyancsak a régiek fűszernövénye--a sáfrányvirág. Tulajdonképpen nem íz-, hanem színezőanyagok miatt volt nélkülözhetetlen a régi konyháikban. Vaj, sejt megfestésére és főleg húslevesek színezésére használták. Ma már a szintetikus élelmiszerfestékek teljesen kiszorították a magyar konyhából. A szegfűszeg gyarmati növény virága. A trópusokon terem és a fűszernövényeink köziül a legtöbb illóolajat tartalmazza. Ezért igen kis mennyiségben is kellemes illatot és ízt ad a befőtteknek, likőröknek, vagy a forralt bornak. Egyes országokban illatszerek készítéséhez is felhasználják. Ha. a fűszerleveleket említjük, elsősorban a babérlevélre gondolunk. A légi rómaiak a dicsőség jelképeként ajándékozták a babérágakból font koszorút. Ma már csak ételízesítő szerepét tölti be. Ecetes savanyúságok, vadas mártások és halmarinák ízesítésénél nélkülözhetetlen. Kevesen ismerik a kakukkfű ffaeerszerepét Illóolajat érezni, ha leveleit ujjunk között raév* mormoljuk Egyes tájakon köb béanck ízesítéséi« hasonáljálk Ecetben igen kellemes ízt ét illatot kölcsönöz. A kapros túróslepény a ms- gyar konyha közismert Ínyencsége. Legfinomabban a leveleit tartalmazzák a kapor illóolaját A virágot és a magvas részeket ezért ne is használjuk fel* csak tartós savanyúságokhoz. Majoránna leginkább a disznótorok fűszere. Étvágyjavító, gyomorerősítő és nyálkaoldd hatása miatt, segíti a zsíros ételek emésztését. Gyógyászatban is használják a jó tulajdonsága miatt, ugyanúgy, iránt a zöldpetrezselymet, a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszerlevelét Étvágyjavító, vizeletelhajtó hatása van, 9 ezért népi gyógyszer, nem hiányzik egyetlen kiskertből sem. A fahéj közismert gyarmati fűszernövény, sokoldalúan alá kaűmazzák a tejes ételek, befőttek, sütemények készítésénél. Igen finom ízt ikölcsönöz a forralt bornak. Egyetlen sajátos, erősen aromás illatú gyökeret kell még megemlítenünk, a gyömbért Égetően csípős ízű, uborka, tök befőzésénél használják és likőröket ízesítenek vele, mert kitűnő gyomorerősí tő-szert tartalmaz. Emésztési zavarok* telítettség érzése és étvágytalanság ellen használják. Angliában igen. közkedvelt ősi ital a gyömbéres sör. Dr. Zempléni Tibor Bit egyszer valahol egy nagyapó és egy nagyanya, meg a kisunokájuk, Marika. Egy napon az erdőbe indultak a gyerekek gombát szedni, s Marika is kérlelni kezdte nagyanyát: hadd menjek én is. Jól vám- mondta nagyanyó, de el ne maradj a többiektől, mert eltévedsz. Nem, nem, fo- gadkozott Marika, s elindult a gyerekekkel együtt. Gombákat, bogyókat keresgéltek, s egyszer csak hogy-hogy nem, Marika egyedül maradt. Kiáltozott, de a többiek nem hallották meg. Ment, mendegélt, egyszer csak az erdő eldugott, sűrű részéhez ért, s ott egy kis házat talált. Illedelmesen kopogott Marika, de mivel senki sem szólt vissza, benyitott. Egy hatalmas medve lakott a házba, éppen nem volt otthon. Késő este érkezett meg, s örömmel fogadta a kislányt: Jaj de jó, hogy itt vagy! Te fogsz majd. nekem kását főzrú. Bánkódott Marika nagyon, de nem tehetett semmit, mert a medve ráparancsalt, el ne menjen, mert tat erdőben úgjh A szép kézimunka dicséri a ház asszonyának ügyességét % ízléses, szép dísze a lakásnak. A recehorgolásos terítő mindenféle bútorhoz illik, éppen olyan szép dísze a modem lakásnak* mint a régi divatú bútoroknak. A mellékelt minta szerint régi típusú, sötét bútorokhoz fehér vagy krémszínű 60-as horgolócérnából, modem világos bútorhoz színes Honleány pamutból horgolhatunk: szép térítőt .-■p ... KtMr.tiiittmmtvtm-----------------------------------------—------------------------------------------Ma rika és a medve is megtalálja, s akkor felfalja. Törte a fejét Marika, hogy juthatna ki innen. Gondolkozott, s egyszer csak felderült az arca, eszébe jutott valami. Hallod-e, medve — így szólt —, engedj el engem a faluba. Nagyanyának, nagyapónak vinnék egy kis ajándékot. — Azt már nem! — tiltakozott az öreg brummogó. Eltévedsz az erdőben. Csináld csak meg az ajándékot majd én elviszem. Ezt akarta csak Marika. Nekiállt, tésztákat sütött, aztán előkeresett a padláson egy nagy ládát, s azt mondta: — Ide figyelj, medve. Ebbe a ládába pakolom a süteményt nagyanyának. De jól jegyezd meg, fel ne nyisd a ládát és meg ne dézsmáld, mert én felmegyek egy fára, s onnan #- miellekt — Jó-jó, dörmögte a medve, pakold csak tele a ládát. — Előbb nézz ki, nem lesz-e eső — felelte Marika. A medve kicammogott, s erre várt csak Marika. Hirtelen belekuporodott a ládába, a tál tésztát meg a feje fölé tartotta. Amikor visszajött a dör- mögő, látta, kész a csomag, fe- emelte, s elindult a falu felé. Bandukolt, hegynek fel, völgybe le, egyszer csak nagyon elfáradt, s meg is éhezett. — Leülök a tuskóra, megeszem a süteményt — mondta. Igen ám, de erre megszólalt Marika a ládában: — Látlak! látlak! Ne ülj csak le, ne edd meg a süteményt, hanem vidd nagyapónak, nagyanyának! — Micsoda szeme van ennek — ámuldozott a medve, s ftanább inritilt. Mikor úgy gondolta, elég messzire■ ért, ismét megszólalt: — Na, leülök egy tuskán, megeszem a süteményt. — Látlak! Látlak! — szólott meg ismét a ládából Marika. Ne ülj csak le, ne edd meg « süteményt, hanem vidd nagy* apónak, nagyanyának. Méginkább elámult erre a medve: de ravasz egy csitri! Jó magasra ült, hogy még idő* lg is ellát. És szaporán nekiindult, elit ért hamarosan a faluba, megérkezett nagyanyóék házához, s dörömbölni kezdett: — Nyissátok ki, ajándékot hoztam Marikától! Hanem a kutyák megszima- tölták, nekiestek a medvének. Megijedt a dörmögö, letette- a ládát, s usgyi, vesd ,el magád, eliramodott az erdő felé. Nagyanya és nagyapó kijöttek a nagy lármára, s ott találták a ládát az ajtó előtt. Felnyitották, hát a* sütemények alatt ott találták Marikát. Megörült vagyon a két öreg, és dicsérték Marilca ügyességét, okosságát. (Oroszból fordította: Iirecsmári JL)
