Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

A tervező, az építő,

a beruházó és a lakó

Harminc család panasza

ÉVRŐL ÉVRE fokozatosan fejlődik, gazdasági és egyéb szempontból egyaránt erősödik Dormánd község közös gazdasága, a Béke Termelőszövetkezet. Az 1400 holdas közös gazdaság fejlődését leghívebben mutatják a számadatok, a termelési eredmények, és erről tanúskodik az a terv is, amely a szövetkezet jövő évi gazdálkodásának főbb célkitűzéseit tartalmazza.

Kollektív munkával, közös erőfeszítés árán készült el a dormándi Béke Tsz jövő évi terve. A szövetkezet vezetői brigádértekezleteken ismertették a tagsággal főbb elgondolásaikat, és ott helyben véleményt is kértek mindezekről, a terv megvalósításának eshetőségeiről. A járási tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei sok jót mondanak őrről a tervről, s elsősorban abban látják jóságát, reális voltát, hogy tervezőmunkájuk alapja az idén felmutatott eredményes gazdálkodós. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben búzából holdanként 12 mázsás termésátlagot, tavaszi árpából

9. őszi árpából 14 és fél, borsó, ból közel 9, dohányból több mint 10 mázsás holdankénti termésátlagot értek el. Hasonlóképpen jól fizettek a kapások is, s így reális alapja van annak, hogy a jövő évben is hasonlóan jók lesznek a termésátlagok.

AZ ELVETETT 288 hold búzából holdanként 12, árpából szintén 12 mázsás, étkezési borsóból 9 mázsás átlagot terveztek. A terv hasonlóan jó termésátlagokat irányoz elő kukoricából, cukorrépából, s dohányból egyaránt. Godó József tsz-elnök elmondja, hogy kezükben vannak a terv megvalósításának feltételei, hiszen 5 saját erőgéppel és megfelelő számú fogattal rendelkeznek, ezenkívül csaknem minden

NEMZEDÉKEK HARCA

— Ezek a mai fiatalok J

(May er Gyula rajza)

Orvossal az egri olajkufaknál

— SZERENCSÉTLENSÉG,

baleset történt?

— Nem.

— Akkor miért jött ki az orvos? — kérdezték az egri olajkutaíknál.

Dr. Bócz Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának orvosa ellenőrzésre indult a Nagyalföldi KőolajtermeLő Vállalat egri telepéire. Melléje szegődtem, mert érdekelt, hogy milyennek látja az egri olajkutak munkakörülményeit és szociális helyzetét az orvos. Mi az, amin a legsürgősebben változtatni kell.

— Ez az ebédlő? — kérdezte az orvos a lemezből készült, szűkös barakképület előtt A feleletre nem kellett várni, mert egy-két ember éppen akkor fejezte be az étkezést. Az asztaltól jó kartávolságra két asszony egy nagy tálba rakta az edényeket, poharakat és tálcákat. Mosogattak.

— Nincs másik helyiség és nincs folyóvíz, hogy rendesebben mosogathassanak?

A két asszony tömör egyszerűséggel válaszolt:

— Nincs. Az ivóvizet kannában hozzák a városhói, tehát takarékoskodni kell vele. Különben is mi csak helyettesítünk itt.

Az aaraonyok: zavartan néztek egymásra, aztán az orvosra, amikor ő az egészségügyi könyvet és a kötelező orvosi vizsgálat igazolását kérte tőlük.

A MÁSIK BÓDÉBAN mosdót és öltözőt „rendeztek” be. De a rendet az orvos szeme a legjobb akarattal sem tudta felfedezni. Kosz és szemét mindenütt. A mindössze nyolc mosdókagylóból akad törött és alig használható.

Bár az elmúlt egy év alatt több barakkot szereltek össze, hogy fedél alá jussanak a lakatosok, esztergályosok és a villanyszerelők, mégis zsúfoltak a műhelyek. De ml lehet az oka, hogy egyetlen kupafedélből isznak az egész műhely munkásai? A higiénia ilyen durva megsértése miatt nemcsak az orvos, de minden jó ízlésű ember megütközik.

Az orvos egyik legfőbb feladata, hogy megelőzze a bajt és betegséget. Ezért nyomban magyarázni kezdte a munkásoknak, hogy nemtörődöm könnyelműségükkel milyen veszélynek teszik ki magukat. Egyszer és csak egyetlen beteg akadjon, és a közös ivóedény közvetítésével mindnyájan fertőződhetnek, mindenki beteg lesz. Ezt akarják?

— Nem. Dehogy — felelt az

egyik munkás. Valamikor a

vállalat adott pár darab poharat. Hová lettek, miért nincs most? Az emberek tekintetén látszik, hogy gondolkodnak, megértették az orvos figyelmeztetését. Lesz-e foganatja? Az már nem az orvoson, inkább a vállalat vezetőin és a munkásokon múlik.

Eger környékén lSS3-ban kezdték a kutatófúrásokat és 1965 óta rendszeres olajtermelést folytatnak. Külön vállalatként működik itt — immár 8 éve — a fúrási és a termelő részleg. Együttesen ma már közel 700 ember dolgozik az egri olajtoutaknál. Mégis olyan kezdetleges és ideiglenes jellegű itt minden. Igaz, a központi telepen dolgozók munkakörülményed az utóbbi években valamelyest javultak, de a kívánalmaktól és a többi vállalattól messze elmaradtak. Nem lehet ezt a szakma jellegzetességével magyarázni.

De mit mond minderről Juratovics Aladár, a telepvezető mérnök? Hosszabb idő óta húzódik az egri olajtelep beruházási ügye. Üzemi épületeket, irodákat, utat és vízvezetéket akarnak építeni. A terveik és pénz rendelkezésre áll, de az idén az építőipar nem vállalta a munkát. Talán jövőre és akikor megszűnnek a visszásságok.

— Ha 1965-ben kezdik az építkezést, akkor azt csak a következő esztendőben fejezik be. De az alapvető követelmények megoldásával és az emberek rendhez, tisztasághoz szoktatásával addig nem lehet várni, a munkások egészségét nem szabad veszélyeztetni — érvel és magyaráz Bócz doktor. Észrevételeit sorolja és egyikmásik hiányosság megoldására javaslatokat is tesz.

AZ ORVOS ÉRVEI győztek; A telepvezető megígérte, hogy október végére víztartályt, és rendes mosogatót szerelnek az ebédlőbe, rend és tisztaság lesz az öltöző—mosdóban, és a dolgozók ebédjét csak az osztja, akinek az orvosi igazolása rendben van. Mindez csupán egy lépés ahhoz, hogy az egri olajkutaknál valamelyest javuljon a dolgozók munkakörülménye és kielégítőbb legyen a szociális helyzet. A végleges és gyökeres megoldást csak az út telep hozhatja meg.

F. L.

rXÍPB£$&G~, 3

19C4. október 17., szombat

munka elvégzésére készen álla« nak már munkagépeik. A palántáié géptől kezdve a cséplő- és vetőgépekig mindenféle gépet megvásároltak már, s ezenkívül a megfelelő mennyiségű műtrágyát és vegyszert biztosítanak a növénytermesztésben.

Jelentős fejlődést mutat a tervek szerint a szövetkezet állattenyésztése. Most már eljutottak odáig, hogy kialakult a megfelelő törzsállomány, jó alapanyaggal rendelkeznek, amire biztonsággal lehet építeni. Rendelkezésükre áll már 33 anyakoca, közel 200 süldő, s az idei 220 hízóval szemben jövőre 320-at adnak át az államnak. A jövő év első felére máris leszerződtek 150 hízót.

Nagyarányú minőségi javu. lás várható a szarvasmarha-tenyésztésben, ahol selejtezésre kerülnek a kevés hozamot adó tehenek és helyettük az idén 12, jövőre pedig 21 saját nevelésű és a TEGI által leszerződött fiatal tenyészüsző ellik meg és kezdi meg a tejtermelést. A szövetkezet 60 tehéné jövőre az idei 500 hektoliter tejjel ellentétben 600 hektólitert termel és ad át értékesítésié, mindezen túl a másik 609 liter mint borjútej kerül majd felhasználásra az állattenyésztésiben. Az idén felnevelt és átadott 42 mázsa baromfihússal ellentétben jövőre 50 mázsát adnak át. ami 5 ezer naposcsibe felnevelését jelenti.

AZ ÉPÍTKEZÉSEK, beruházások keretében hosszú lejáratú kölcsön igénybevételével út 300 férőhelyes juhhodály felépítését valósítják meg, ezenkívül a sertésfiaztató és a szarvasmarha-istálló jelentős felújítására kerül sor. A dormándi Béke Tsz jövő évi terve és annak sikeres végrehajtása ismét jelentős lépés lesz e kit termelőszövetkezet további megerősödésében.

Császár István

Jól tervezik saját jövőjüket a ttormáBdi Béke Tsz tagjai

megoldása egyenesen riasztó.

Néhány kéményen a magasító elemeket pedig leszerelték, vagy egymásra engedték, még habarccsal is bekenték.

Mi a bizottság véleménye ?

Tünkéi János tervező mondta ki:

— A többi épületnél, a mostani példákon okulva, olyan kályhákat kell betervezni, amelyek lignitfűtésre Is alkalmasak.

Kicsit későn ugyan, kicsit borsos tanulópénz kifizetése után, mégis megszületett az egyedül helyes döntés. Mert a SAS valóban kitűnő kályha, de csak brikettre való. Gyöngyös és környéke viszont a lignit hazája. Erről a tervezők megfeledkeztek. Bár nem hiszem, volna az országban olyan város, ahol csupán brikettet tudnának adni annyi kályhához.

Simor András a termofor- kéményekről is mondott véleményt.

— Ezzel a kéménnyel ott, ahol a fürdőszoba és a konyha tűzhelye egy kéményre van ráépítve, mindig baj van.

A termofor-kémémnyel általában sok a baj. Nagyon sok feltétele van annak, hogy tökéletesen működjenek. Igaz, megépítése jóval egyszerűbb, mint a hagyományos kéményeknek, és valószínű, hogy nem is maga a kémény a hibás a sok füst miatt, hanem az elemek összerakásánál kell az okot keresni. Ismét a sokat emlegetett jó minőségű, lelkiismeretes munkához kell visszatérnünk.

Bár, a bizottság szerint a kémények magassága sem megfelelő, azokat sürgősen meg kell hosszabbítani.

Mindezek után ne várják tőlem, hogy véleményemet megfogalmazzam a tapasztalt tényék alapján. Azt hiszem, erre nincs szükség. De arra igenis nagy szükség van, hogy minden érdekelt fél — és itt senkit sem tudok a bizottság ösz- szetételéből kivételként kiemelni — a legsürgősebben levonja a maga területére érvényes tanulságokat, és ennek alapján intézkedjék nem csak a jelenlegi hibák kijavítására, hanem a további munkák gyakorlatában is.

Mert nemi „kivételes” esetről van szó, hanem hosszú évek liberalizmusának következményeiről. Merem állítani, nem csak a most meghallgatott panaszosok tudnak hibákat felsorolni, hanem mindazok, akik az utóbbi öt-hat évben új lakásba költöztek a gyöngyösi déli városrészben. És ezek a panaszok mind ugyanazokat a hibákat jelölik meg.

Itt az ideje, hogy a felületességet számon kérjük.

R. Molnár Ferenc

kályha csövét a kéménybe bevezetni, megelégedtek annyival, hogy a kémény előtti, csak a szimmetria „kedvéért” megépített „álkéménybe” dug jók te a kályha csövét. Hogy mi lett a következménye, már mondtam. De ez az eset átvezet mindjárt bennünket egy másik területre Is. A „kivitelező” vállalat munkásainak led-. kiismeretlenségéhez.

Es ismét nem felületességből voltam kénytelen így fogalmazni, amit azonnal bizonyítok is.

Ki törődik vela?

Az Ingatlankezelő Vállalat úgy summázta észrevételét, hogy minden cserépkályha rossz, minden parkett rossz. A több mint száz lakás mindegyikében nem néztük meg a cserépkályhákat, a parkettet sem. De láttunk jó néhányat.

Schmied Lászlóéknál, Váradi Báláéknál, Pribula Nándor óknál szétfütötték a cserépkályhát. Persze, mert nem vigyáztak! Mondhatnánk, ha ők nem vigyáztak volna. De a kályha már akkor ilyen volt, amikor a lakásba beköltöztek. Hogy lehet ez? Csupán úgy, hogy maguk az építők, a szakipari munkások „durrantottak” be a cserépkályhába brikettel. Ha a nyers kályhának csak a teteje emelkedett meg a „szakszerű” fűtéstől, az még a jobbik eset Van olyan is, éppen Schmie- déknél, hogy a szélső cserepek legalább nyolcvan centi hosz- szan repedtek el.

Sajnos, ez a gyakorlat már évek óta dívik a cserépkályhákkal. Az új lakó pedig foghatja a fejét az új cserépkályha romjai előtt. Olyan tapasztalatunk is van, hogy a kályhások „elfelejtik” a belső járatokat kiképezni. Ez sem használ a cserépkályhának. És ez már évek óta így megy. És ezért még senkit nem vontak felelősségre.

Mennyibe kerül majd az építőipari vállalatnak a garanciális javítások elvégeztetése?

Olyan is van, hogy a tetőről levezető es ővízcsatorna, ami az épület belsejében, van, a vizet a pincében a villanyvezeték bekötő dobján keresztül engedi ki. Hogy ez életveszélyes? Persze! Mindenki azonnal megállapította. Azonnal ki is kapcsolták a villanyt. És hogy mióta ad vizet a villanyvezeték? Amióta megépítették. Igaz, az eső nem teszi mindennap próbára a játékos esőcsatorna türelmét.

Ennek a szokatlan vízvezetési megoldásnak volt köszönhető, hogy a zuhogó esőben kikerültünk a tetőre is. Az ott elhelyezett tv-antennák műszaki

■ kályhát és mit csináljon a fél- , száz SAS-sal? Adja át a MÉH- i nek? Annyi pénzt nem kap ér- . title a MÉH-től, amennyiért a

■ Kalort meg tudná venni.

— Ha nem csinálnak vala■ mit — nyújtja előre a jobb ök- i lét Kovács János —, csütörtökön megyek a minisztériumba.

: Ha kell. Kádár elvtárshoz. Majd ők elintézik!

Végül elérte a célját: Racsikó Gyula felajánlja, ad kölcsönben egy Kalor-ká'.yhát. Kovács már megy is érte. Lent, a házak előtt találkozunk vele később, kályhacsöveket visz a hóna alatt. Ezekért is veszekednie kellett.

— Csak ideadták végül — mondja némi büszkeséggel. — Őket meg magukkal, a bizottsággal fenyegettem meg. így kell ezt: mindig fenyegetni kell a felsőbb hatósággal, akkor megy a dolog.

A csuda tudja, hogy van: az események őt igazolták. Neki lett kályhája két óra hossza alatt. Nem akarom hinni, hogy a szívesen kínált „pap- ramorgó” volt a legfőbb pro- tektora. De az biztos, érti a móc.jút.

Ha azonban csak ©gyedül róla volna szó SAS-ügyben, egy szót sem szólnék. De honnan vegyen a többi, közel harminc család Kalor-kályhát?

Füst. füst, füst

Egy példa nem példa, vegyünk elő még néhányat. Van bőven lehetőség a válogatásra.

Barkóczy Mihály bányagé- pészmémök kályhája úgy füstöl, hogy a felesége háromhónapos gyerekükkel kénytelen volt a nagyszülőknél menedéket keresni, amíg itthon rendeződnek a dolgok.

Szurovecz Jánosné az óvodából szaladt haza, hogy a tűzhelyét bepanaszolhassa.

Amikor Kormos Jánosék lakásában is elkezdődött a füst okának felderítése, akkor már Siinor András, a LAKÖTERV

termofodkémény-szákértője nekivetkőzött. Felgyűrt ingújjal tapogatta ki a kémény nyílását.

— Befelé jól elsizűkül és mag van szakadva — adja meg a diagnózist

Ez volt . az első „beismerő” vallomás. Ez idáig vagy a fűtőanyagban, vagy a lakókban, vagy más, tőlük teljesen független körülményekben találták meg a mindent ellepő füst okát. Hun- cutkodik bennem a rosszmájúság: az első hiba megtalálása és elismerése nem annak volt-e köszönhető, hogy ekkor derült ki a mesterségem.

— Üjságíró? Hogy került ide? — kérdezte Borbándi Jánostól a lépcsőháziban Simor András, néhány perccel előbb.

Inkognitóm így szűnt meg Sajnáltam, mert néhány érdekes párbeszédet sikerült addig feljegyeznem. Már arra vonatkozólag, milyen megoldást javasoltak a LAKÖTERV munkatársai a füst megszüntetésére. Most hadd idézzem ismét Simor Andrásit

— Nincs más megoldás, el kell érni, hogy az itteni lakók csak kiváló minőségű fűtőanyagot kapjanak. Ezt ki kell járni ennek a résznek.

Tünkéi János viszont a SAS „lustaságát” így magyarázta:

— Ezek a zománc boritóle- mezek csak dísznek vannak a kályhán. Ha kinyitják a lemezeket, akkor a fűtőfelület megnagyobbodik, mert közvetlenül sugározza a meleget az öntöttvas-kályhatest. A bordák is azért vannak rajta, hogy a sugárzó felületet megnagyobbítsák.

Nagyon tetszetős magyarázat, amiből csak a bordák szerepét lehet fenntartás nélkül1, elfogadni. Mindenesetre, nagyon jól hangzott és a megille- tődött lakó hirtelen nem is tudott mit válaszolni a szakszerű magyarázatra. Annyit megértett, csak egyedül az o helyte- 1 len tüzelési technikája miatt nem ad elég meleget a SAS : a lignittől. (Ajaj... !)

, Már csak egyetlen nevet még: Sasvári Tirádáién kisbabája füstmérgezéssel két hétig

■ feküdt a kórházban, mert a szakmunkások elfelejtették •

A nyúlós, csatakos, esős időjárás csak hangulatilag befolyásolhatta volna a tényeket, ha a tények önmagukban is nem támasztottak volna elkeserítő hangulatot. Lakásról lakásra ismétlődött a kép: kétségbeesett anyák és önmagu- kon uralkodni jobban képes apák tették fel a kérdést, amelynek ismétlődésében alig volt árnyalati különbség — mi lesz velük,- a családjukkal, a gyerekekkel a télen, mert fűteni nem tudnak, a füst elborítja az egész lakást. Közel harminc család panasza gyűlt össze Gyöngyösön, az Ingatlan- kezelő Vállalatnál.

Ég bármennyire is meglepő — vagy talán egyáltalán nem az — mindannyian az idén átadott új lakások tulajdonosai, mindannyian tanúi az építők, ez építtetők és a tervezők kisebb-® agyobb mértékű nagyvonalúságának, felületességének es felelőtlenségének is. Lehet, hogy a vádak súlyosak, ezért hívjuk segítségül a tényeket.

Elöljáróban még annyit: a bizottságban minden érdekelt szerv képviseltette magát. Kezdjük a sort Tünkéi Jánossal, aki ezeknek az épületeknek a tervezője, a termofor-kémé- nyek szakértőjének, Simor Andrásnak a társaságában érkezett a LAKÓTERV-től, Czen- the Csaba és Nagy Károly a megyei tanácsot, a megrendelőt képviselték, mint a beruházási iroda munkatársai* Racskó Gyula építésvezető a •kivitelezőnek”, az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnak a személyes megbízottja, aki személy szerint ennek a tömbnek az építkezését irányította és végül Borbándi János, az Ingatlankezelő Vállalat műszaki vezetője. 5 pedig az üzemeltető vállalat érdekeinek volt a szószólója.

Ég természetesen a legérde- '< eltebbek, maguk a lakók, akiknek nevét helyhiány miatt -sak kis töredékben tudom majd felsorolni

Csak ijesztgetni kell?

A Szövetkezet utca 1. sz. ház negyedik emeletére kapaszkodott fel a tekintélyes létszámú bizottság először, ahol Kovács János bányász lakásában, a külsőre nagyon szép, csupa zománc kályhát vették vallatóra. Szép, hangzatos névvel dicsekedhet a kályha. Hangulata, tartása van a névnek: SAS. A büszke SAS félszázadmagával ült rá a családokra, egy csöppet sem a magadban szárnyal ugyanis, hanem élerőtlenedve hullatja szárny tolláit a bútorra, a lakásra, hogy az önkéntelenül adódó hasonlatnál maradjunk.

De a szakemberek nem hagyják magukat. Nem hisznek a füstnek, ami érthető is, hiszen ők tervezték be a kályhát a lakásokba, ők már igazán tudják, milyen nagyszerű tulajdonságokkal rendelkezik. Neki hát: kezdjük elölről, meg kell tanítani az embereket a kályhába való begyújtásra.

Kiszedte a parazsat Tünkéi Károly, a tervező mérnök, az egyik gyerek gyorsan lenyargalt a pincébe újabb adag fáért, s miközben a füsttől alig tudtunk lélegzetet venni, megtörtént a szakszerű begyújtás. Ropogott a fa, duruzsolt a kályhacső, aztán elkezdett könnyezni a lignit, párát fújva a kályha ajtajának belső felületére.

Már kész is a szentencia: ja, nem lignittel kell fűteni! Vegyen kőszenet Kovács János a TÜZÉP-nél. Igenám, de Kovács János, annyi más lakótársával együtt: bányász, havonta nyolc mázsa lignit a járandósága. Ha egeresein szenet akar venni a TÜZÉP-től, feles arányban lignitet kap hozzá. És mit csináljon az évi kilencvenhat mázsa lignittel?

Űjább javaslat a tervező részéről: cseréltesse ki a1 kályháját Kalor-kályhára. Kivel? Az építőipari vállalat nem teszi meg, mert neki a terv szerint SAS-t kellett beszereznie. De mennyi nehézséget okozott nekik is a SAS! Az ingatlankcze- te lem lelkesedik az ötletért::