Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-09 / 237. szám
Kenyér, hús, tojás... A tizedik hónapot írjuk. Me* gyénk mezőgazdasági művelés alatt álló területén nagy lendülettel folyik az őszi termények betakarítása, több helyütt már a szántás-vetés, a jövő évi feladatok adnak nagyobb gon- dot, munkát. Három negyedév telt el az 1964-es esztendőből, a mezőgazdasági termények jelentősebb részének felvásárlása már megtörtént. A legfontosabból, a kenyérgabonából csupán néhány termelőszövetkezét adós, a hízóállatok átvétele emeli a felvásárlást az év Utolsó hónapjában, de egyes állati termékekből — mint a tojás — máris túlteljesítették az előirányzott terveket. Á felvásárlás helyzetéről, a várható tértté 1 jesítésekrSÍ kérdeztük Takács Sándort, a megyéi tanács felvásárlási osztályának vezetőjét. Jelentős terméskiesés volt kenyérgabonából. Milyen hatással van ez a felvásárlásra? — Eddig 3156 vagon kenyérgabonát vásároltunk fel á megye gazdaságaiból, ami térvünk 83 százalékát teszi ki és további felvásárlással előreláthatólag 85 százalékra teljesítjük tervünket — válaszolta Takács Sándor osztályvezető. A lehetőségekhez mérten minden szövetkezet eleget tett gabonaértékesítést feladatainak? A kedvezőtlen körülmények miatt megyei viszonylatban 1ÜOO vagon a terméskiesés. Ez a komoly kár kenyérgabona- felvásárlási tervünk 24 százalékos csökkenését jelentétté. A kiesés ellenére, ahol a tervezettnél több termeit, igyekeztek többet teljesíteni, így kiesésünk a felvásárlásban 16 százalékos lesz. Jó termés volt ä hatvani járásban, s a termelőszövetkezetek tervüket 1Ö3 százalékra teljesítették. Az dpcl Béke Tsz tagjai äz üZem- térvben szereplő 1600 mázsa gabonával szemben, 2679 mázsát értékesítettek, a csányi Éúzakalász és a kerekharaszti Alkotmány Tsz félezer mázsával teljesítette túl tervét. Másutt i* Voltak kiemelkedő teljesítések, mint a vécsí Rákóczi Tsz-ben, ahonnan ezer mázsával kaptunk többet a tervezettnél, a besenyőtelki Lenin és a poroszlói Béke Tsz úgyszintén csökkentette túlteljesítésével a megyei tartozást. Valamennyi szövetkezeiben megértették, hogy az állam részére történt gabonaértékesítés legalább olyan fontos, mint a tagok részesedése. Ez a gondolat vezette a közös gazdaságok vezetőit, amikor a magasabb értékesítés fnlatt arányosan csökkentették a kiosztásra kerülő gabona mennyiségét Egy tag részeseHol tart a felvásárlás ? rv-rT yvt vt tS dese, megyei átlagban, terv szerint 196 kiló volt, a kiesés arányos tehervállalásával ez a szám 18o kilóra Csökkent, de a szükségletekét így is teljes mértékben fedezi. Túlzott kiosztás az idén éppen ezért sehol nem történt. A kenyérgabona felvásárlásának Hatásfoka egyenletes növekedést mulat az utóbbi évek teljesítésében, Két évvel egelőtt az össdrtg gnbonálermés 43 százaiét a kerüli felvásárlásra, tavaly már 44.3, az idén pedig 50.5 százalék. A szűkös nbriktakarmány- helyzet alapján mi várható a hústermelésben, s annak felvásárlásában? — Hústermelésünkben rendkívüli nehézségekét okozott az árpamrmésben bekövetkezett 53 százalékos kiesés. Az abrak- takarmány e ökkenése körülményessé teszt, de nem zárja ki a húsfel vásárlási terveink teljesítését, A «eriésfélvásárlási tervünket 55'. a vágómarhát 91, a baromfit 63,4 százalékra teljesítettük eddig. Csak takarékos abrakíeilingziiálussal teljesíthetők a hústermelés! feladatok. Megyénk illetékesei intézkedéseket tetteik a takarmány pótlására és a lehetőségeikhez mérten, a rászoruló szövetkezeteknek segítséget adnak. Kormányzatunk a lehetőségekhez mértein, a legmesszebbmenő támogatást nyújtja a szövetkezetek teikanmánygondjainak enyhítésére. Mindennek ellenére, a szemes takarmánnyal történő takarékos gazdálkodás feltétlenül megkövetel end ű. A hízott sertés felvásárlásában a terv teljesítés előfeltételé, hogy a háztáji gazdaságikból legalább annyi sertést tudjunk felvásárolni, mint tavaly. A vágómarha éves felvásárlásánál háromezer jószág kiesésével kell számolnunk, mert az eredetileg vágásra Isi- jelölt üszőkből több mint 4000-et vissza áll itobt^k tenyésztésre. A jövő évi szarvasmarha-állomány növekedésére feltétlenül indokolt az áldozat. Miből lesz több idén a tervezettnél? — A baromfi-, tej- és tojás- felvásárlás tervteljesítése bizles, sőt, túlteljesítésével Is számolunk. Külön örvendetes, hogy növekszik megyénkben a pulykatenyésztés és értékesítés. Bebizonyosodott az idén, hogy a jövőben ezt a termelési ágat érdemes fejleszteni. Tejből már most 83 százalékos a térttel jesítés, Ötmillió tojással több a felvásárlás. Est a nagyszerű eredményt — .a tavalyihoz képest — a nagyobb arányú naposcsibe-kihelyezéseknek köszönhetjük. A háztáji gazdaságok adják a tojás 85 százalékát, ahöl megfelelő arányban növekedett a tojóállomány és a hozam. Az éves tervet már 152 százalékra teljesítettük, 4,2 millióval adtaik több tojást az idén a termelők, mint azt évi tervünk előírja — adta meg válaszait a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetője. Pillsy Elemét FELNÖTTEKISKOLÄJA —Nem szabad haragudni mama, csak a holnapi Vettük át. leckét Ahol italoznak a munkavezetők, késnek az építkezések NEHÉZ LENNE MEGÁLLAPÍTANI, hogy naponta hány száz ember bosszankodik az SZTK egri rendelőintézetében, Sebészetre, nőgyógyászatra, vagy röntgenre küldik a betegeket Egerből, Füzesabonyból, vagy PétervSsára felől, az SZTK-ban mindig és mindenütt várni kell. Szűk a helyiség, összezsúfolódnak az emberek és talán nem is túlzás az elkeseredett kifakadás, hogy itt még betegebb lesz az ember. Lassan egy éve lesz már, hogy még rosszabb a helyzet, mért az egyik szárnyon építkeznek. Emeletet húznak a régi épületre, korszerűsítik, átalakítják az egri SZTK-t. De vontatottan, nagyon lassan halad az építkezés. Kevés híján egy éve már, hogy az egriek és az Égerbe kirándulók szükségjárdán kerülgetik az épületet, a deszka-, a törmelék- és tégladombokat. A bontás megkezdése után 11 hónappal az emeleten, a födémen és a pincében Is dolgozgatnak, Abbahagyják, újra kezdik... Meddig tart még és mikor fejezik be az építkezést? Ezt kérdezik a járókelők, ,a betegek és az orvosok. A Lenin út felől szűk udvar nyílik. Tégla, törmelék és egyetlen szekér, előtte vézna kas sái’ga póniló. Körülötte hat-hét férfimtmkáa. Nem pakolnak, nem is a szekeret tolják. Egyik oldalról, meg a másik oldalról is a vézna kis sárga felé nyúlnak. A ló sunyit, harap és rúg. Ezen aztán a munkások nagyokat nevetnek, jól szórakoznak, ÉS 0 munka? Az marad, Pedig a gyöngyösi és az egri lakásépítkezések jói haladnak, több helyen behozzák a lemaradásokat. Az épületből előkerül Besenyői Pál munkavezető, Alacsony, 40—50 év közötti férfi, arcán mintha valami zavar' látnék. De kertélés nélkül a lényegre térek. — December végére átadja-e az építkezést? Elkapja tekintetét, az épület homlokzatát, aztán a földre pakolt anyagot nézi és bizonytalanul, halkan válaszol: — Nem hiszem, már magam sem bízom benne. — Mi a baj, miért nem halad a munka? — kérdezem, mert az építkezés első számú parancsnokától, a munkavezetőtől akarom hallani a választ. — Hónapokig vártunk a vasgerendára. De a központ nem küldte, Most már lenne gerenda, de nincs béhegésztve, nem küldik a lakatosokat. KÉT EMELET MAGASSÁGBAN üresen tátong az épület. Nincs mennyezet, két szobában nem tudnak válaszfalat építeni és nem dolgozhattak a villanyszerelőik, tehát más építkezésre mentek, Már a múlt hónapban át kellett volna adni a szakiparnak az építkezést, A vizesek és a fűtésszerelők egyszer már felvonultak, aztán elmentek. Mikor jöhetnek újra? Erre a művezető nem tud választ adni. ö Med veczki László építésvezetőt és a központi anyagbeszerzést okolja a lemaradásért. Egy szót sem szól arról, hogy képtelen megszervezni a folyamatos munkát, a kőművesek anyagellátását és nem említi, hogy baj van a munkafegyelemmel. De hogyan követelhetné meg Besenyői Pál munkavezető a munkafegyelmet, hiszen 6 maga Vét a legtöbbször és a legsúlyosabban ellene. Munkaidő alatt többször italozott. Annyira itta« volt, hogy az anyagot nem tudta átvenni. Felettesei többször figyelmeztették. — Engem még nem figyel* meztettek — mondja Beseiiyei Pál. De amikor szemébe matw dóm, hogy szeptember 29-én a borkóstolóban együtt Ivott Molnár Józseffel, a kerecsenéi munkavezetővel és október ötödikén is ittasan érkezett a munkahelyre, magyarázkodik* mentséget keres. De augusztus 27-én és szeptember harmad!) kán is italozásért figyelmeztették, sőt írásban közölték vele, hogy ismétlődés esetében elbocsátják. Az italozás ismét* lödOse bekövetkezett, a szigorúbb felelőssé grevonás míg nem. Az építésvezető betegsége, a késedelmes gép- és anyagbeszerzés miatt nehéz helyzetbe került a munkahely. Kétségtelen, fokozottabb mértékben szükség lett volna a főépítés« vezetőség, vagy az ÉM Heves megyei Állami Solté bír- vállalat központjának a segítségére. De Besenyői Pál magas tartása, az építkezés elhúzódás sa semmivel sem menthető, HA SZAKMAILAG GYENGE, gyakorlatlan a művezető* az akarattal és idővel pótolható. De hogyan biztathatja eredményesebb munkára aa embereket az a művezető, akt a munkaszervezés és anyagellátás alapvető követelményeit nem oldja meg, Éla a munka* vezető magatartás«, rossz példája nem csábit-« a fegyelme* zetlenségre? Az egri SZTK építkezésén több hónapos késedelmet ét BÚlyo« mulasztásokat tapasztaltunk, és ilyen híreket hal* lőttünk a kerecsendl és a síró* ki tsz-ép ítkezések ről is. A ne* velés és a figyelmeztetései« után a célravezető Intézkedéseket nem lehet tovább halogatni. Dr. Fazekas László „Kenyér-háború” Gyöngyösön Kis túlzással kijelenthetjük: már évek óta folyik a „ke- oyérháború Gyöngyösön. A küzdőfelek széles táborral álnak fel, Egyik oldalon az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat számos eladója, a másik oktalan a Mátmvidéki Sütőipari Vállalat Számos dolgozója. Közöttük pedig a lakosság szerény serege, amely csupán egyre kiváncsi: miért árulnak gyakorta szikkadt kenyeret az üzletekben? Miután augusztus 28-i lapszámunkban is feltettük a kérdést, előbb a Koseutih utcai kenyérüZlet dolgozói adtak választ olyanképpen, hogy mindennek u vállalat az oka, Persze, ők a sütőipari vállalatra gondoltak. Amikor az előbbi kérdést a sütőipari vállalatnak is feltettük, ők — természetesén — a kiskereskedelmi vállalatot marasztalták el kenyérügyben, Vagyis, a „vállalat’.’ mindkét helyen stimmelt, csupán az érdekeltek mindig a másik vállalatra gondoltait. A szeptemberben megtartott pártbizottsági ülésen is napirendre került a gyöngyösi kenyérügy. Ekkor Oláh György, Két hőnapja, hogy az ország sajtója lapunk augusztus 2-án megjelent cikke nyomán hírt adott a métraderecskei gázfeltörésről, t amely rettegésben tartja a Mátyás utca lakóit, .mivel egymás után „foglalja eil” a kutakat, pincéket a falu közepe felé haladva. A falu lakói, de még az első vizsgálódók, bányászati szakemberek sem tudtak rájönni a feltörő gáz mineműségére, a lőj tó«, csípős, savanyú ízű gaz hatásának pontos megállapítására. , S mivel az ismeretlen veszedelem egymás után szedte áldozatait a környék aprójószágai, máid arai és bogarai körében — n cm különben veszélyeztetve az ^emberek egészségét — a falu v ezetői az újságok útján kértek segítséget, mindenekelőtt alapos vizsgálatot a feltörő gáz kár osságának megállapítására. A derecske! gázfeltörés erősödéséről szóló hírekre néim kezdődtek meg azonnal az alapos vizsgálatok, mert — mi-ívei ilyen gázömlésre nemigen , volt mostanában példa hazánkban — a szakemberek is kétkedéssel fogadták az egészségre ártalmas gázok feltöréséről szóló bejelentést. Aztán egymás után érkeztek a bizottságok, s a KÖJÁLL-tói kezdve, az Egészségügyi Minisztérium szakember-csoportjáig, s vallatták a kutak vizét elrontó, s az aprójószág-pusz- tító gáz tulajdonságait. Még nincs teljes adat an'a, hogy minden részletében kiderítsék a Mátyás utca környékén szivárgó, s esőre forWÁzveszedeletnés foszladozó misztikuma Az első vizsgálati eredmények a mátraderecsbei gázfeltörésrol dúló időben erőteljesebben feltörő gaz hatását, eredetét, de a laboratóriumi vizsgálatok már hiteles választ adtak arra, hogy kénhidrogén, és széndioxid uralja a mátraderecskei pincéket, kutakat, sőt több helyen már a lakásokat is. A pincék levegőjéből vett minták azt mutatták, hogy a megengedettnél töményebb széndioxid és kénhidrogéd szennyezi azokat, amely még erősödik is az esős idők közeledtével, mert a légnyomás süllyed, s így nagyobb lehetőséget ad a gáz sűrűsödésének. A Mátyás utca pincéiben a szokásos levegőnél majdnem kétszázszorta több egészségre káros gázt találtak, de még egye« lakosokban is előfordult, hogy az átlagos széndioxid és kénhidi-ogén háromszorosát mutatták ki a műszerek, amely már Itt is megközelíti az Ar- túlmasság havArát. A két hívottéin vendég: a kénhldroffén ii a széndioxid káros tulajdonságait úgy vé, jük nem kell különösebben bemutatni a mátraderec»keleknek —* hisz eleget szenved- rül támadt misztikum mielőbb tek tőle —, de hogy a gáz kö- elmúlhasson, hasznos tulajdonságaikat, is jó ismerni. Á széndioxidot ugyanis, amelyet föld alatti üregekben, földgázforrások gázaiban máshol is fellelték már nagyobb meny- nyiségben, igen fontos ipari alapanyagnak számít. S például a répcelaki és mihályi természetes feltörésekből származó széndioxidot a száraz jCg és a szikvíz gyártásánál hasznosítják. E hasznos tulajdonsága mellett azonban e színtelen, gyevr- gén savanyú szagú és ízű gáz- bam az állati szervezetek köny- nyen megfulladhatnak. A falubeliek értetlenül álltak ezelőtt a jelenség előtt Is, hogy a pincékbe kerülő, vagy a kutak közelében tartózkodó aprójószágok elpusztulnak, a bogarak, kisebb madarak beleszédülnek a vízbe. Mindez a kénhidrogénnak köszönhető, amely például Erdélyben a-dal büdösbarlangban hasonlóképpen, elszédíti a szárnyasokat, de ez a rendkívül kellemetlen, záptojásra emlékeztető szagú gáz — különösen töményebb állapotban — emberek halálát ig okozhatja. Mátraderecskén egyelőre azonban nincs olyan tömény menynyiéig belőle, hogy felnőtt emberek életét követelné, de a gyerekekre fokozott óvatossággal kell ügyelni, nehogy a gázzal teli pincékbe jutva veszélybe kerüljenek. Magyarázatot adtak a vizsgálatot vezető szakembereit arra is, hogy a kutak Vizének vörösesre változását a viz magas széndioxid-tartalma okozza, amely feloldja a vasat. A túlzott vastartalom miatt aztán emberre, állatra egyaránt ártalmas az ilyen víz fogyasztása. A Mátyás utca pincéiből vett levegő és kútjaiból merített víz vizsgálata még nem fejeződött be teljesen, s mivel ilyen együttes gázfeltörésre kevés példát ismernek Magyarországon, még nem tudnak végleges és egyértelmű Választ adni arra, miként szabaduljanak meg a mátrade- recskeiek az eddig csak bajt okozd, de cseppet sem misztikus föld alatti „vendégektől”. Tanáccsal azért szolgálnak. Elsősorban természettudományos magyarázatát adva a jelenségnek, amely elősegítheti a pánik elkerülését, de ezen túlmenően építési tilalmat rendeltek el a gáztól veszélyeztetett területre, gyakori szellőztetést javasolnak télen Is a lakásokban, pincékben, s a további apró- jóezág-pusztulás megakadályozáséra azt tanácsolják, hogy magas fekvésű ólakban helyezzék el a szárnyasokat, s főleg ne igyanak a kutak vizéből. A gázveszedelem teljes elhárítása minden bizonnyal hosszú időt vesz majd igénybe, de addig Is rendszeres ellenőrzést tartanak a szakemberek, hogy megállapítsák a gáz vonulási irányát, a feltörés erősségének ingadozásait, hogy komoly tanulmányterv alapján szelídítsék hasznossá a ma még csak kárt okozó gázokat. Kovács Endre a sütőipari vállalat igazgatóié kijelentette, hogy ők mindiá annyi kenyeret szál.1 ítarnak le a ke reskel elemn ek. amennyit megrendeltek, Ha fennakadás mutatkozik a kenyérellátásban, annak Okát nem bennük kell keresni, annál Is inkább, mert a sütőipar a kötelező tízszázalékos tartalékom túl általában húsz-huszonöt százalékos rátartással dolgozik. Ennek az óvatos elöretartásnak lehet a következménye, hogy előző napi sütést is szállítanak. Oláh György ugyanakkor az AKÖV magatartását is bírálta, mert a szállítás közben el- romió gépkocsik pótláséról csak késve gondoskodik, ezért történhet meg. hogy a kenyér csak a délutáni órákban érkezik meg vidékre. Tehát az AKÖV is részese a Gyöngyösön már hagyományossá váló „kenyér-háborúnak”. Lehet-e ebben az ügyben legalább megközelítően igazságot tenni? Nem könnyű dolog. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy egyes Üzletvezetők túlságosan óvatosan rendelnek kenyeret, Előfordult nemegyszer, hogy a délutáni órákban hat üzletben nem volt kenyér. Annak idején ezt meg is írtuk. Csupán két Üzletben kaptuk azt a választ, hogy már elmentek a kenyérért, négyben pedig csak másnapra ígértek kenyeret. Az is igaz, hogy az AKÖV nem rendelkezik elég gépkocsival. Egy azonban tény: a kétnapos szikkadt kenyeret, amit augusztus 28-i számunkban kifogásoltunk, a kereskedelem nem köteles átvenni. A vállalat igazgatója úgy nyilatkozott, ilyet nem is küldenek az Üzletekbe. Viszont előfordul, hogy az eladók a friss kenyeret kínálják előbb, hiszen ügyié mindenki azt keresi, így az előző napi sütés tovább szikkad. Következménye: a vevő kifogásol, a kereskedelem magyaráz. a sütőipart hibáztatja, a sütőipar pedig a ... Szóval: így! Tehát? Nincs tehát. Marad a „kenyér-háború”. Hogy meddig? Ahogy a szemben álló erők alakul'’ át figyelemmel kísérjük, sajnos, még messze van a fegyverszünet ideje ... (g. molnár)
