Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

Biztató eredmények, zavaró jelenségek Ä harmadik negyedév után Hidrobiológus napok Ä Magyar Hidrológiai Tár­saság és az Agrártudományi Egyetem rendezésében pénte­ken hidrabiológus napok kez­dődtek Gödöllőn. A kétnapos tanácskozáson botanikusok, zoológusok, kémikusok és hidrobiológusok a vizekben lezajló szervesanyag termelés törvényszerűségeit vitatják meg. A hidrobioiógus napok té­mája szorosan kapcsolódik az UNESCO keretében 1965 ele­jén induló nemzetközi bioló­giai programhoz. Ebbe a ma­gyar biológusok többek kö­zött az édesvízi életközössé­gek tanulmányozásával kap­csolódnak be. Ennek megfe­lelően a megnyitó előadás után elhangzott referátumok a vízbe jutó sugárzó energia és a szervesanyagtermelés összefüggéseire vonatkozó kutatásokról számoltak be. A kisiparosok tevékenységéről tanácskozott a RIOSZ A kisiparosok vezető testüíe- községekben is működés emge* ténék, a KIOSZ válasiztmányá- délyt adhatnak azoknak, akik) nak felévenként szokásos, két- kétéves szakmai gyakorlattal napos ülése pénteken kezdő- rendelkeznek. Azokban a fal- dött meg a szerveset Sörház vakban, ahol nehéz szakem- utcai székházéban. A tanács- bért találni, lehetővé tették, kozáson részt vett Földi Lász- hogy a munkaviszonyba levők ló, a könnyűipari miniszter el- is kaphatnak iparjogosítványt, sö helyettese, ott volt az ha ehhez munkáltatójuk hoz- OKISZ képviselője, a Főváro- zájárul. Másrészt, ha a szocl-i sí Tanács és több megyei ta- ális helyzetük indokolja, a kis- nács ipari osztályának vezető- iparosok jövedelmük kiegészír je. tésére munkaviszonyba léphet-: Dr. Gervai Béla. a KIOSZ nek, amennyiben ehhez meg< elnöke beszámolójában főként kapják a tanács engedélyét, az ipartörvény néhány pontjá- Bővítették a kisiparosok mű* nak módosítására a közelmúlt- ködésének területét is oly mos ban megjelent rendelettel fog- dón, hogy nemcsak saját keni- la lkozott. A módosítás lehető- létükben, illetve községükben» séget ad a kisiparosok tévé- hanem az egész város, járás te-: kenységének kiterjesztésére. A rületén is végezhetnek műn* tanácsok az eddigi hat helyett kát. A KIOSZ javaslatára eiw 25 szakmában a nagyobb, nem- gedélyezhetik, hogy a kisiparos csak háromezer, hanem ötezer rokonszakmák javító-szolgálta- lélekszámot meg nem haladó tó munkáit is elvégezhesse. November 30-ig hűlhetnek fanyblztositást a termelőszövetkezetek egyetlen adatot, a termelési terv forintjait „terveslteni.” A statisztikai adatok figyel­meztetnek, hogy a minőségi mutatókkal sokkal többet kell törődni. A tervtelj esi test min­dig komplex módon, vizsgáljuk, mindenekelőtt a termelékeny­ség emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőségre és az ütemességre ügyeljünk, mert. ezekkel gyűlt meg a ba­junk. Jó ha több téglát és több panelt gyártunk, de ha a ter­vezettnél drágábban terme­lünk, a különbözetet mind­nyájan fizetjük. A minőség, a Szerelőipar, az al- és a fővál­lalkozó fegyelmezett, tervszerű, ütemes munkája olyan köve­telmény, amelyet nemcsak az építőipar, de az ország érdeke is joggal követel. Gazdaságpolitikánk sikere, további előrehaladásunk, a la­kosság életszínvonala függ at­tól, hogy minden üzemben ja­vuljon a munkafegyelem, min­denki szervezetten és becsület­tel dolgozzék. Az üzemek töb- ségében helyes és célravezető határozatokat hoznak, de na­gyobb következetességgel és eréHyel kell megkövetelni a határozatok végrehajtását. Természetes, hogy igényeink növekednek. De az igények tel­jesítéséinek lehetőségeit ma­gunknak kell megteremtenünk. Az akadályokat, a káros jelen­ségeiket megszüntethetjük. Ké­sedelem nélkül lássunk hozzá, sikerülni fog. Dr. Fazekas László A KÉT ÉVVEL EZELŐTT bevezetett fagybiztosítást a termelőszövetkezetek zöme kedvezően fogadta és mint a biztonságos gazdálkodás je­lentékeny tényezőjét értékel­te. A termelőszövetkezetek egész sora kapott az Állami Biztosítótól több százezer fo­rintos fagykártérítést. A fagybiztosítás alapján az ösz- szes szántóföldi növény, — kivéve a magvetéssel, vagy palántázással termelt zöld­ségféléket és rizst — téli és tavaszi fagykárait megtéríti az Állami Biztosító, ha fagy következtében a növény ki­szállítása válik szükségessé, vagy ha 60 százaléknál na­gyobb állományritículást szenved. A biztosítás a fagy 003,006-TTL/DQG/QLISL Cararasban a Venezuelai Nemzeti Felszabadítás! Moz­galom fegyveresei foglyul ej­tettek egy amerikai tisztet. És fogoly volt Saigon egyik bör­tönében Nguyen Van Troi, fiatal dél-vietnami munkás is. „Adjanak kegyelmet Troi- nak és mi szabadon engedjük az amerikai tisztet!” — aján­lották a venezuelai partizá­nok. Az amerikai hírügynök­ségek jelentették a hallgató­lagos megállapodás létrejöt­tét, s a jenki tiszt visszakapta szabadságát. Troit azonban október 15-én hajnalban ki­végző osztag puskacsövei elé állították, s minden hazafi megfélemlítésére, példát sta­tuálva, főbe lőtték. Miért kellett meghalnia Troinak? Egy amerikai miatt. Az amerikait pedig McNama- rának hívják, ő az Egyesült Államok hadügyminisztere. A 24 éves Troit azzal vádolták, hogy „bombát helyezett el a híd alatt”, amelyen a Saigon­ban időző McNamarának át kellett volna haladnia. Troi nem az egyetlen áldo­zat. Nem sokkal a gyilkos tűz után., amely a fiatal munkás életét kioltotta, a kivégző osz­tag katonái újabb parancsot kaptak. Halálra ítélték a fia­tal Le Hong Tut és társait, azzal a „váddal”, hogy össze­esküvést szőttek Noting, volt amerikai saigoni nagykövet ellen. És kivégezték Le Quang Vinh tanárt is. Van már törvény is a gaz­tettek fedezésére. Khanh tá­bornok bábkormánya törvé­nyesítette a közönséges gyil­kosságokat. Az amerikai „ba­rátság” mindent megér. Ezt a barátságot pecsételi az új fa­siszta törvény is, a 003, 006— TTL/DQG/QLISL. flsyd) ütötte a poharát a vesééihez, — de azért pofon csapná? ... ám­bár talán el lehetne i gazítani a dolgot, ha nagyon alkarod... — Persze, hogy akarom, de — hogyan? Bakó János Itíitfca maradék borát és Gergőre nézett — Ügy, hogy én itt most azonnal pofon váglak. Gergő elvörösödött, a homlo­kán kidagadt egy ér. Aztán föl­állt — Nem bánom! Ebben az időpontban anya és lánya Bakó Vera a sublód- ban rakosgattak és szóltak is egymáshoz, meg nem is, mert a pofont már ötvenszer meg- hányták-vet ették és Vera már szívesen visszament volna Gergőhöz, de anyja nem en­gedte. — Gyüjjön ide a híres! De azt megemlegeti... Csak én­vélem kezdjen ki. Vera hallgatott, egy szép kis régi pruszlik akadt a ke­zébe, s az nézegette. — Vedd fel! Vera belebújt a pruszlikba és — ezt meg kell vallani — a tükör ragyogó szépségben mutatta meg a pár hetes me­nyecskét. Az anya szeme busz. kén csillogott. — Most látna meg az a fel­nő tás Gergő, de táncol az még bagóért... t Gergő a szavakat nem hall­hatta, de Verát igenis látta, mert közben megérkezteik és az ablakban leskelődött; ám­bár táncolni nem táncolt. — Jó estét — lépett be Ba­csóé kikezdeni, ezért az asz­szexnyofk hallgattak, de a lako­dalom említésére Vera szemét elfutotta a könny. — Hát hiszen, ha neked jó az a Gergő.., — mondta apja — Gyere be, fiam! Ilyen esetben a részletekkel nem érdemes foglalkozni. A fiatalok egyedül maradtak, csak Bakó János lépett be ké­sőbb és megbökte a lánya vál­Gergő minden megjelenési formájá­ra (felfagyás, kifagyás, kipál- lás stb.) kiterjed. A termelő­szövetkezeti gazdálkodás ke. i’etében mindinkább elterjed az a helyes agrotechnikai módszer, hogy a talaj kettős kihasználása érdekében a ta­vaszi kalászos növényeket pillangósokkal (lucerna, vö­röshere, borsó) vetik felül. Az eddigi feltételek szerint a biztosító csak a védőnövény nélküli pillangósok fagykárait térítette meg. A termelőszö­vetkezetek kívánságára ez év. tői kezdődően a fagykockáza­tot a tavaszi kalászos növé­nyekkel, vagy boráéval tele­pített pillangós takarmány­növényekre is — változatlan díj mellett — vállalja. A FAGYBIZTOSÍTÁS díja katasztrális holdankint 40 fo­rint. Minthogy a közös gazda­ságok általában a szántóterü­letük 60 százalékán termel­nek fagyveszélynek kitett nö­vényeket, ezért a biztosítási díjat is csak a megművelt szántóterület 60 százaikká után kell fizetni. Kiszántásos károknál a kártérítés katasztrális hol­danként 600, illetve 1000 fa. fint, 60 százaléknál nagyobb állományritkulás esetén pedig 300, illetve 500 forint. Nem téríti meg a kárt a biztosító, ha az állományrit­kulást helytelen agrotechni­ka, vagy más, fagyon kívüli kárositó tényező okozza, to­vábbá, ha a kár ki nem kelt vetésekben keletkezett. A fagykárokat a fagybiztosítás feltételei szerint észlelést kö­vető három napon belül keli bejelenteni. A TERMELÖSZÖVETKE. ZETEK a fagybiztosítást a vagyonbiztosítás kiegészítése­ként legkésőbb november 30- ig köthetik meg. Minthogy a fagy már ennél az időpontnál korábban is okozhat károkat, a termelőszövetkezetek érde­ke, hogy a fagybiztosítást mi­előbb megkössék. kon teremjen a zöldség, ez az értékes, belföldi fogyasztásra és exportra egyaránt keresett cikk. A tanítás maga Is sokrétű, nemcsak az elméletben ismer­kednek meg a hallgatók az anyaggal. Megtanultak gépek­kel bánni, s a kapát, ásót is kézbe tudják venni majd, hogy a gyakorlatban tanítsák leen­dő munkatársaikat. Ha éppen arra van szükség, kilométere­ket utaznak autón, hogy ab­ban segédkezzenek, ami a „tantervben előírt.” Gyakorla­ti munkahelyük Hatvantól Tú­ráig terjed, az állami gazdaság­tól a termelőszövetkezetékig. Fiatal az iskola, az Idei nyá­ron bocsátotta szárnyára az el­ső végzett hallgatókat. A dip­lomás zöldségtermesztők bú­csúja az iskolától azonban nem végleges. Naponta az or­szág legkülönbözőbb részeiről hoz leveleket a posta a „légi” diákoktól, a levelekben a nagyüzemi tábla tervének elkészítésére kémek gyakorlati tanácsot, vagy ép­pen saját problémáinak meg­oldását várja a kis agronómus- lány. Tervezik is, hogy tavasz­ra összehívják a végzett hall­gatókat kölcsönös okulásra. A diákok megismerhetik majd egymás módszereit, a tanárak a beszámolók alapján mérleg­re tehetik munkájukat, s a to­vábbiakhoz új tapasztalatok­kal gazdagodnak. Az alig ismert kis iskola ne­vét néhány esztendő múlva az ország minden részében isme­rik majd, munkáját fémjelzi a kertészkedés, amely a hatvani körzeten túlnő — egészen a határokig — d — — ...................MW Mill— IIIBI ............... iriHIIHMUIia rW PtMB 3 1964. október 31., szombat- költséget, lassította a termeié 1 kenység növekedését. Hányszor előfordult, hogy 5 nem érkezik meg az anyag vagy csak az utolsó pillanat- 1 ban kapják meg Sokszor ért­- hető és indokolható a hajrá, de ; az is sokszor előfordul, hogy ” belső szervezetlenség készteti L a vezetőket arra, hogy kiadják : a jelszót: „Hajtsunk rá, embe­• rék!” A túlóra, a célprémium, . semmi sem drága a negyedév végén, de különösen december­ben. Persze ettől a hajrától ‘függ a prémium, vagy a nye- : reségrészesedés, máskor meg az ■ üzem becsületéért hajráznak. 1 De éppen azt tették ott is, ■ ahol a hiányzó anyagot, vágj’ : alkatrészt gyártják. Ennek ká­■ rát vallja a felhasználó, aztán a késedelmet, a többletköltsé­. get növeli és továbbadja. Az alapanyaggyártástól az ' alkatrész és késztermékek gyártásáig így gyűrűzik és hal­■ mozódik a baj. > Az idei beruházások megvalósításától nem kis mér­■ tékben függ hogy a jövő évi . termelésünk és fogyasztásunk kedvezőbben alakuljon. A me­gyei székhelyű vállalatok és intézmények 1964. I—III. ne- i gyedéves népgazdasági beruhá­zása 388 millió forint. Ebből tanácsi beruházók 128 millió forintot használtak fel, 35,9 gzá- '• zaléfckai többet, mint 1963 azo- ; nos időszakában. Lakásépífcke- , zésekre 49 millió forintot köl­töttünk eddig 41,5 s zázalékkal ' többet a tavalyinál. De sokáig i húzódik egyik-másik építkezé­sünk befejezése. Például az eg- ! ri Gárdonyi Géza Színház, a ; Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Hatvani Konzervgyár épít- ; kezese. Alacsony a tsz-istállók. borjúnevelők és sertéshizlalók , készültségi foka. Sok kár szár- . mazik abból, ha a hideg idő beálltáig nem fejezik be az , építkezéseket Kedvezőtlen jel, hogy nö­vekszik a befejezetlen építke­• zések száma, és költségvetési ■ értéke. Több helyen építke­zünk, alacsonyabb a koncenit­‘ rálás, szétforgácsolódik a mun­kaerő, s a gépekből is kevés jut egy-egy építkezésre. Álla­mi építőiparunk 18,5 százalék­kal többet termelt a tavalyi­■ nál, de ez 5,3 százalékkal ke­vesebb a tervezettnél. Mi a teendő? Nincs új recept. De nem is ' kell, mert a bajok gyökerei nem újak. A most következő termelési tanácsíkozásokon és műszaki konferenciákon tár­gyilagosan és pontosan állapít­sák meg hogy hol tartunk a termelésben. De nem szabad Megyénk ipara az elmúlt kd- lene hónapban 6,3 százalékka többet termelt, mint 1963 ha­sonló időszakában. Egyre jobbár megmutatkozik a szocialista mezőgazdaság fölénye. A sta­tisztikai adatok bizonyítják, de ez üzletek forgalma, a presszók közönsége és az átlagemberek öltözködése is mutatja, hogy |jobbam élünk, mint pár eszten­dővel ezelőtt. Ezt vallják a ná­lunk járt külföldiek is. De ne dicsekedjünk, mert az önhitté tehet bennünket és el­vonja figyelmünket gazdasági életünk béklyóiról. Ezekről sze­retnék szólni, erre irányítjuk a figyelmet, hogy a hibák kija­vítására ösztönözzünk. Elismerés illeti azokat a vál­lalatokat, amelyek teljesítették termelési tervüket, de szólnunk kell arról is, hogy a mennyisé­gi mutatók teljesítése önmagá­ban nem elegendő. Kedvezőt­len, hogy nagyobb gyáraink, például a MÁV Kitórőgyártó Üzemi Vállalat, a Hatvani Konzervgyár, a gyöngyösoroszi ércbánya és az építőipar ter­melési tervét sem teljesítette. Elszaladtak a bérek Az előző évhez viszonyítva jobban nőtt a kifizetett béralap, mint a termelés, főleg a minisz­tériumi iparban. (A termelés 105,8, a teljes bérfelhasználás 107 százalék). Helytelen és ká­ros jelenség ez, mert élőbb meg kellene termelnünk azt, emire vásárlóerőt adunk. A terv túlteljesítésének sem örülhetünk mindenütt, mert ezt több helyen nagyobb lét­szám fogialkozitatásával érték eb Az iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt kilenc hónap- pan 6,5 százalékkal növeke­dett és ma eléri a 36 ezret. Tovább nőtt a munkaerőván- dorlás. Az állami iparban 14- ről 17 százalékra, a helyi ipar­iban 19-ről 20 százalékra, vagy­is megközelítőleg minden ötö­dik ember munkaihelyet cse­rélt. A tandíjat a népgazdaság űzeti. Drágán termelünk A termékek többségét drá­gábban termeltük, mint egy évvel korábban. Emelkedett a szén, a kitérők önköltsége és drágábban sütik a kenyeret. A félkész és a befejezetlen ter­mékek értéke nőtt. Több he­lyen azt a káros gyakorlatot folytatják, hogy az anyagra va­lamelyes munkát fordítanak, elvégeznek egy—két szerelést és kimutatják a termelési érté­ket A megengedettnél maga- sdbb létszám és a túlzott bér- kifizetés növelte a termelési Hatvan a zöldségtermesztés hazája. A környék termelőszö- 1 vetkazeteiben a jövedelem je- 1 lentős részét a kertészet adja. Nem véletlen tehát, hogy itt kerestek otthont — ha egyelő­re ideiglenesen! is — az ország egyetlen Felsőfokú Zöldségter­mesztés! Technikumának amely a nagyüzemi zöldség- ■ kertészet szakembereinek szá­zait hivatott nevelni. A sárgára meszelt földszin­tes ház így ősz táján eltűnik a hatalmas cukorrépahegyek között. Két nagy termében) ta­nul a 83 diák, akik az ország különböző részéről érkeztek — képviselve van itt a Viharsa­roktól Zaláig minden megye. Meglehetősen mostoha körül­mények között tanulnak, dob goznak a diákok és az oktatók. A tanterem zsúfolásig telik az elméleti foglalkozások idején, s a levelezők ükkor jöhetnek, amikor a nappali tagozat gya­korlaton van. A szertárban a kémiai kísérletek eszközeinek szomszédságában szorong a maggyűjtemény, a talajmintá­kat tartalmazó szekrényke. A gazdasági ügyeket a gond­nok és munkatársai, alig 2x3 méteres kis szobában bonyo­lítják le, s a tanári szoba in­kább bútorraktárra emlékez­tet, mint kényelmes irodára. És mégis dolgoznak, kedvvel és jó eredménnyel. A tanárok szinte „megszállottjai” hivatá­suknak, ezért vállalták az is­kola megszervezését, s évről évre a fejlesztését is. Mert a későbbi években naggyá fejlő­dik i ■ Hatvan szivében az iskola. Szakemberek százait 1 képezi majd, hogy az állami gazdaságokban, a termelőszö- I vetkezetekben a patakmenti 10 holdas kertészetek helyett több 1 száz holdas nagyüzemi táblá­Ahol a zöldségtermesztés szakemberei tanulnak lát, mert háttal fllt és Geffgí ölében. — Csak még azt akarón mondani Vera, hogy a pofon­ra ne legyen gondod, már meg. adtunk -»WAU.-.., t 1 . — ekkor meg mit szipákulsz? Visszamégy hozzá? — Vissza hát — lehelte Ve­ra, s tenyerébe hajtotta arcát, mire az öreg diadalmasan ki- ISúgta az ajtót! kó János és szigorúan nézett. — Hát ti Itt maskaráztoik? Vagy lakodalomra készültök újra? Az öreg Bakóvaű, ha pincé­ből jött haza, nem ga& jjmár

Next

/
Thumbnails
Contents