Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-31 / 256. szám
Biztató eredmények, zavaró jelenségek Ä harmadik negyedév után Hidrobiológus napok Ä Magyar Hidrológiai Társaság és az Agrártudományi Egyetem rendezésében pénteken hidrabiológus napok kezdődtek Gödöllőn. A kétnapos tanácskozáson botanikusok, zoológusok, kémikusok és hidrobiológusok a vizekben lezajló szervesanyag termelés törvényszerűségeit vitatják meg. A hidrobioiógus napok témája szorosan kapcsolódik az UNESCO keretében 1965 elején induló nemzetközi biológiai programhoz. Ebbe a magyar biológusok többek között az édesvízi életközösségek tanulmányozásával kapcsolódnak be. Ennek megfelelően a megnyitó előadás után elhangzott referátumok a vízbe jutó sugárzó energia és a szervesanyagtermelés összefüggéseire vonatkozó kutatásokról számoltak be. A kisiparosok tevékenységéről tanácskozott a RIOSZ A kisiparosok vezető testüíe- községekben is működés emge* ténék, a KIOSZ válasiztmányá- délyt adhatnak azoknak, akik) nak felévenként szokásos, két- kétéves szakmai gyakorlattal napos ülése pénteken kezdő- rendelkeznek. Azokban a fal- dött meg a szerveset Sörház vakban, ahol nehéz szakem- utcai székházéban. A tanács- bért találni, lehetővé tették, kozáson részt vett Földi Lász- hogy a munkaviszonyba levők ló, a könnyűipari miniszter el- is kaphatnak iparjogosítványt, sö helyettese, ott volt az ha ehhez munkáltatójuk hoz- OKISZ képviselője, a Főváro- zájárul. Másrészt, ha a szocl-i sí Tanács és több megyei ta- ális helyzetük indokolja, a kis- nács ipari osztályának vezető- iparosok jövedelmük kiegészír je. tésére munkaviszonyba léphet-: Dr. Gervai Béla. a KIOSZ nek, amennyiben ehhez meg< elnöke beszámolójában főként kapják a tanács engedélyét, az ipartörvény néhány pontjá- Bővítették a kisiparosok mű* nak módosítására a közelmúlt- ködésének területét is oly mos ban megjelent rendelettel fog- dón, hogy nemcsak saját keni- la lkozott. A módosítás lehető- létükben, illetve községükben» séget ad a kisiparosok tévé- hanem az egész város, járás te-: kenységének kiterjesztésére. A rületén is végezhetnek műn* tanácsok az eddigi hat helyett kát. A KIOSZ javaslatára eiw 25 szakmában a nagyobb, nem- gedélyezhetik, hogy a kisiparos csak háromezer, hanem ötezer rokonszakmák javító-szolgálta- lélekszámot meg nem haladó tó munkáit is elvégezhesse. November 30-ig hűlhetnek fanyblztositást a termelőszövetkezetek egyetlen adatot, a termelési terv forintjait „terveslteni.” A statisztikai adatok figyelmeztetnek, hogy a minőségi mutatókkal sokkal többet kell törődni. A tervtelj esi test mindig komplex módon, vizsgáljuk, mindenekelőtt a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőségre és az ütemességre ügyeljünk, mert. ezekkel gyűlt meg a bajunk. Jó ha több téglát és több panelt gyártunk, de ha a tervezettnél drágábban termelünk, a különbözetet mindnyájan fizetjük. A minőség, a Szerelőipar, az al- és a fővállalkozó fegyelmezett, tervszerű, ütemes munkája olyan követelmény, amelyet nemcsak az építőipar, de az ország érdeke is joggal követel. Gazdaságpolitikánk sikere, további előrehaladásunk, a lakosság életszínvonala függ attól, hogy minden üzemben javuljon a munkafegyelem, mindenki szervezetten és becsülettel dolgozzék. Az üzemek töb- ségében helyes és célravezető határozatokat hoznak, de nagyobb következetességgel és eréHyel kell megkövetelni a határozatok végrehajtását. Természetes, hogy igényeink növekednek. De az igények teljesítéséinek lehetőségeit magunknak kell megteremtenünk. Az akadályokat, a káros jelenségeiket megszüntethetjük. Késedelem nélkül lássunk hozzá, sikerülni fog. Dr. Fazekas László A KÉT ÉVVEL EZELŐTT bevezetett fagybiztosítást a termelőszövetkezetek zöme kedvezően fogadta és mint a biztonságos gazdálkodás jelentékeny tényezőjét értékelte. A termelőszövetkezetek egész sora kapott az Állami Biztosítótól több százezer forintos fagykártérítést. A fagybiztosítás alapján az ösz- szes szántóföldi növény, — kivéve a magvetéssel, vagy palántázással termelt zöldségféléket és rizst — téli és tavaszi fagykárait megtéríti az Állami Biztosító, ha fagy következtében a növény kiszállítása válik szükségessé, vagy ha 60 százaléknál nagyobb állományritículást szenved. A biztosítás a fagy 003,006-TTL/DQG/QLISL Cararasban a Venezuelai Nemzeti Felszabadítás! Mozgalom fegyveresei foglyul ejtettek egy amerikai tisztet. És fogoly volt Saigon egyik börtönében Nguyen Van Troi, fiatal dél-vietnami munkás is. „Adjanak kegyelmet Troi- nak és mi szabadon engedjük az amerikai tisztet!” — ajánlották a venezuelai partizánok. Az amerikai hírügynökségek jelentették a hallgatólagos megállapodás létrejöttét, s a jenki tiszt visszakapta szabadságát. Troit azonban október 15-én hajnalban kivégző osztag puskacsövei elé állították, s minden hazafi megfélemlítésére, példát statuálva, főbe lőtték. Miért kellett meghalnia Troinak? Egy amerikai miatt. Az amerikait pedig McNama- rának hívják, ő az Egyesült Államok hadügyminisztere. A 24 éves Troit azzal vádolták, hogy „bombát helyezett el a híd alatt”, amelyen a Saigonban időző McNamarának át kellett volna haladnia. Troi nem az egyetlen áldozat. Nem sokkal a gyilkos tűz után., amely a fiatal munkás életét kioltotta, a kivégző osztag katonái újabb parancsot kaptak. Halálra ítélték a fiatal Le Hong Tut és társait, azzal a „váddal”, hogy összeesküvést szőttek Noting, volt amerikai saigoni nagykövet ellen. És kivégezték Le Quang Vinh tanárt is. Van már törvény is a gaztettek fedezésére. Khanh tábornok bábkormánya törvényesítette a közönséges gyilkosságokat. Az amerikai „barátság” mindent megér. Ezt a barátságot pecsételi az új fasiszta törvény is, a 003, 006— TTL/DQG/QLISL. flsyd) ütötte a poharát a vesééihez, — de azért pofon csapná? ... ámbár talán el lehetne i gazítani a dolgot, ha nagyon alkarod... — Persze, hogy akarom, de — hogyan? Bakó János Itíitfca maradék borát és Gergőre nézett — Ügy, hogy én itt most azonnal pofon váglak. Gergő elvörösödött, a homlokán kidagadt egy ér. Aztán fölállt — Nem bánom! Ebben az időpontban anya és lánya Bakó Vera a sublód- ban rakosgattak és szóltak is egymáshoz, meg nem is, mert a pofont már ötvenszer meg- hányták-vet ették és Vera már szívesen visszament volna Gergőhöz, de anyja nem engedte. — Gyüjjön ide a híres! De azt megemlegeti... Csak énvélem kezdjen ki. Vera hallgatott, egy szép kis régi pruszlik akadt a kezébe, s az nézegette. — Vedd fel! Vera belebújt a pruszlikba és — ezt meg kell vallani — a tükör ragyogó szépségben mutatta meg a pár hetes menyecskét. Az anya szeme busz. kén csillogott. — Most látna meg az a felnő tás Gergő, de táncol az még bagóért... t Gergő a szavakat nem hallhatta, de Verát igenis látta, mert közben megérkezteik és az ablakban leskelődött; ámbár táncolni nem táncolt. — Jó estét — lépett be Bacsóé kikezdeni, ezért az aszszexnyofk hallgattak, de a lakodalom említésére Vera szemét elfutotta a könny. — Hát hiszen, ha neked jó az a Gergő.., — mondta apja — Gyere be, fiam! Ilyen esetben a részletekkel nem érdemes foglalkozni. A fiatalok egyedül maradtak, csak Bakó János lépett be később és megbökte a lánya válGergő minden megjelenési formájára (felfagyás, kifagyás, kipál- lás stb.) kiterjed. A termelőszövetkezeti gazdálkodás ke. i’etében mindinkább elterjed az a helyes agrotechnikai módszer, hogy a talaj kettős kihasználása érdekében a tavaszi kalászos növényeket pillangósokkal (lucerna, vöröshere, borsó) vetik felül. Az eddigi feltételek szerint a biztosító csak a védőnövény nélküli pillangósok fagykárait térítette meg. A termelőszövetkezetek kívánságára ez év. tői kezdődően a fagykockázatot a tavaszi kalászos növényekkel, vagy boráéval telepített pillangós takarmánynövényekre is — változatlan díj mellett — vállalja. A FAGYBIZTOSÍTÁS díja katasztrális holdankint 40 forint. Minthogy a közös gazdaságok általában a szántóterületük 60 százalékán termelnek fagyveszélynek kitett növényeket, ezért a biztosítási díjat is csak a megművelt szántóterület 60 százaikká után kell fizetni. Kiszántásos károknál a kártérítés katasztrális holdanként 600, illetve 1000 fa. fint, 60 százaléknál nagyobb állományritkulás esetén pedig 300, illetve 500 forint. Nem téríti meg a kárt a biztosító, ha az állományritkulást helytelen agrotechnika, vagy más, fagyon kívüli kárositó tényező okozza, továbbá, ha a kár ki nem kelt vetésekben keletkezett. A fagykárokat a fagybiztosítás feltételei szerint észlelést követő három napon belül keli bejelenteni. A TERMELÖSZÖVETKE. ZETEK a fagybiztosítást a vagyonbiztosítás kiegészítéseként legkésőbb november 30- ig köthetik meg. Minthogy a fagy már ennél az időpontnál korábban is okozhat károkat, a termelőszövetkezetek érdeke, hogy a fagybiztosítást mielőbb megkössék. kon teremjen a zöldség, ez az értékes, belföldi fogyasztásra és exportra egyaránt keresett cikk. A tanítás maga Is sokrétű, nemcsak az elméletben ismerkednek meg a hallgatók az anyaggal. Megtanultak gépekkel bánni, s a kapát, ásót is kézbe tudják venni majd, hogy a gyakorlatban tanítsák leendő munkatársaikat. Ha éppen arra van szükség, kilométereket utaznak autón, hogy abban segédkezzenek, ami a „tantervben előírt.” Gyakorlati munkahelyük Hatvantól Túráig terjed, az állami gazdaságtól a termelőszövetkezetékig. Fiatal az iskola, az Idei nyáron bocsátotta szárnyára az első végzett hallgatókat. A diplomás zöldségtermesztők búcsúja az iskolától azonban nem végleges. Naponta az ország legkülönbözőbb részeiről hoz leveleket a posta a „légi” diákoktól, a levelekben a nagyüzemi tábla tervének elkészítésére kémek gyakorlati tanácsot, vagy éppen saját problémáinak megoldását várja a kis agronómus- lány. Tervezik is, hogy tavaszra összehívják a végzett hallgatókat kölcsönös okulásra. A diákok megismerhetik majd egymás módszereit, a tanárak a beszámolók alapján mérlegre tehetik munkájukat, s a továbbiakhoz új tapasztalatokkal gazdagodnak. Az alig ismert kis iskola nevét néhány esztendő múlva az ország minden részében ismerik majd, munkáját fémjelzi a kertészkedés, amely a hatvani körzeten túlnő — egészen a határokig — d — — ...................MW Mill— IIIBI ............... iriHIIHMUIia rW PtMB 3 1964. október 31., szombat- költséget, lassította a termeié 1 kenység növekedését. Hányszor előfordult, hogy 5 nem érkezik meg az anyag vagy csak az utolsó pillanat- 1 ban kapják meg Sokszor ért- hető és indokolható a hajrá, de ; az is sokszor előfordul, hogy ” belső szervezetlenség készteti L a vezetőket arra, hogy kiadják : a jelszót: „Hajtsunk rá, embe• rék!” A túlóra, a célprémium, . semmi sem drága a negyedév végén, de különösen decemberben. Persze ettől a hajrától ‘függ a prémium, vagy a nye- : reségrészesedés, máskor meg az ■ üzem becsületéért hajráznak. 1 De éppen azt tették ott is, ■ ahol a hiányzó anyagot, vágj’ : alkatrészt gyártják. Ennek ká■ rát vallja a felhasználó, aztán a késedelmet, a többletköltsé. get növeli és továbbadja. Az alapanyaggyártástól az ' alkatrész és késztermékek gyártásáig így gyűrűzik és hal■ mozódik a baj. > Az idei beruházások megvalósításától nem kis mér■ tékben függ hogy a jövő évi . termelésünk és fogyasztásunk kedvezőbben alakuljon. A megyei székhelyű vállalatok és intézmények 1964. I—III. ne- i gyedéves népgazdasági beruházása 388 millió forint. Ebből tanácsi beruházók 128 millió forintot használtak fel, 35,9 gzá- '• zaléfckai többet, mint 1963 azo- ; nos időszakában. Lakásépífcke- , zésekre 49 millió forintot költöttünk eddig 41,5 s zázalékkal ' többet a tavalyinál. De sokáig i húzódik egyik-másik építkezésünk befejezése. Például az eg- ! ri Gárdonyi Géza Színház, a ; Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Hatvani Konzervgyár épít- ; kezese. Alacsony a tsz-istállók. borjúnevelők és sertéshizlalók , készültségi foka. Sok kár szár- . mazik abból, ha a hideg idő beálltáig nem fejezik be az , építkezéseket Kedvezőtlen jel, hogy növekszik a befejezetlen építke• zések száma, és költségvetési ■ értéke. Több helyen építkezünk, alacsonyabb a koncenit‘ rálás, szétforgácsolódik a munkaerő, s a gépekből is kevés jut egy-egy építkezésre. Állami építőiparunk 18,5 százalékkal többet termelt a tavalyi■ nál, de ez 5,3 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Mi a teendő? Nincs új recept. De nem is ' kell, mert a bajok gyökerei nem újak. A most következő termelési tanácsíkozásokon és műszaki konferenciákon tárgyilagosan és pontosan állapítsák meg hogy hol tartunk a termelésben. De nem szabad Megyénk ipara az elmúlt kd- lene hónapban 6,3 százalékka többet termelt, mint 1963 hasonló időszakában. Egyre jobbár megmutatkozik a szocialista mezőgazdaság fölénye. A statisztikai adatok bizonyítják, de ez üzletek forgalma, a presszók közönsége és az átlagemberek öltözködése is mutatja, hogy |jobbam élünk, mint pár esztendővel ezelőtt. Ezt vallják a nálunk járt külföldiek is. De ne dicsekedjünk, mert az önhitté tehet bennünket és elvonja figyelmünket gazdasági életünk béklyóiról. Ezekről szeretnék szólni, erre irányítjuk a figyelmet, hogy a hibák kijavítására ösztönözzünk. Elismerés illeti azokat a vállalatokat, amelyek teljesítették termelési tervüket, de szólnunk kell arról is, hogy a mennyiségi mutatók teljesítése önmagában nem elegendő. Kedvezőtlen, hogy nagyobb gyáraink, például a MÁV Kitórőgyártó Üzemi Vállalat, a Hatvani Konzervgyár, a gyöngyösoroszi ércbánya és az építőipar termelési tervét sem teljesítette. Elszaladtak a bérek Az előző évhez viszonyítva jobban nőtt a kifizetett béralap, mint a termelés, főleg a minisztériumi iparban. (A termelés 105,8, a teljes bérfelhasználás 107 százalék). Helytelen és káros jelenség ez, mert élőbb meg kellene termelnünk azt, emire vásárlóerőt adunk. A terv túlteljesítésének sem örülhetünk mindenütt, mert ezt több helyen nagyobb létszám fogialkozitatásával érték eb Az iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt kilenc hónap- pan 6,5 százalékkal növekedett és ma eléri a 36 ezret. Tovább nőtt a munkaerőván- dorlás. Az állami iparban 14- ről 17 százalékra, a helyi ipariban 19-ről 20 százalékra, vagyis megközelítőleg minden ötödik ember munkaihelyet cserélt. A tandíjat a népgazdaság űzeti. Drágán termelünk A termékek többségét drágábban termeltük, mint egy évvel korábban. Emelkedett a szén, a kitérők önköltsége és drágábban sütik a kenyeret. A félkész és a befejezetlen termékek értéke nőtt. Több helyen azt a káros gyakorlatot folytatják, hogy az anyagra valamelyes munkát fordítanak, elvégeznek egy—két szerelést és kimutatják a termelési értéket A megengedettnél maga- sdbb létszám és a túlzott bér- kifizetés növelte a termelési Hatvan a zöldségtermesztés hazája. A környék termelőszö- 1 vetkazeteiben a jövedelem je- 1 lentős részét a kertészet adja. Nem véletlen tehát, hogy itt kerestek otthont — ha egyelőre ideiglenesen! is — az ország egyetlen Felsőfokú Zöldségtermesztés! Technikumának amely a nagyüzemi zöldség- ■ kertészet szakembereinek százait hivatott nevelni. A sárgára meszelt földszintes ház így ősz táján eltűnik a hatalmas cukorrépahegyek között. Két nagy termében) tanul a 83 diák, akik az ország különböző részéről érkeztek — képviselve van itt a Viharsaroktól Zaláig minden megye. Meglehetősen mostoha körülmények között tanulnak, dob goznak a diákok és az oktatók. A tanterem zsúfolásig telik az elméleti foglalkozások idején, s a levelezők ükkor jöhetnek, amikor a nappali tagozat gyakorlaton van. A szertárban a kémiai kísérletek eszközeinek szomszédságában szorong a maggyűjtemény, a talajmintákat tartalmazó szekrényke. A gazdasági ügyeket a gondnok és munkatársai, alig 2x3 méteres kis szobában bonyolítják le, s a tanári szoba inkább bútorraktárra emlékeztet, mint kényelmes irodára. És mégis dolgoznak, kedvvel és jó eredménnyel. A tanárok szinte „megszállottjai” hivatásuknak, ezért vállalták az iskola megszervezését, s évről évre a fejlesztését is. Mert a későbbi években naggyá fejlődik i ■ Hatvan szivében az iskola. Szakemberek százait 1 képezi majd, hogy az állami gazdaságokban, a termelőszö- I vetkezetekben a patakmenti 10 holdas kertészetek helyett több 1 száz holdas nagyüzemi tábláAhol a zöldségtermesztés szakemberei tanulnak lát, mert háttal fllt és Geffgí ölében. — Csak még azt akarón mondani Vera, hogy a pofonra ne legyen gondod, már meg. adtunk -»WAU.-.., t 1 . — ekkor meg mit szipákulsz? Visszamégy hozzá? — Vissza hát — lehelte Vera, s tenyerébe hajtotta arcát, mire az öreg diadalmasan ki- ISúgta az ajtót! kó János és szigorúan nézett. — Hát ti Itt maskaráztoik? Vagy lakodalomra készültök újra? Az öreg Bakóvaű, ha pincéből jött haza, nem ga& jjmár