Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

m. Uj szakmákkal ismerkednek a selyp! medencében Megnőtt az érdeklődés — Kicsi az iskola A vén fák alatt, díszes szö- Jtökűt mellett 14—16 éves lá­nyokból, fiúkból valóságos kis ármádia sorakozik a csengő­szóra. A parkba színesedő, sárgán pergő levelekkel — kas­télyába pedig új szakmák iránt érdeklődő fiatalokkal üzent az ősz: többel, mint ta- valy, sokszorosával a korábbi évek létszámának. A selypi vörösmajori iskola igazgatójával, Tóth Mihállyal beszélgetünk a jövő szénbá­nyászairól ... Új fejezetet írunk, megváltozott a 212-es intézet »profilja”, — kezdi — végle­gesen befejeztük a vájárkép­zést: a nyáron szabadítottuk az utolsó 9 szakmunkást. Kör­zetünkben egyre inkább a kül­színi bányák határozzák meg a távlatokat; számukra képe­zünk hát szakembereket Nyolcféle mesterségben — köztük az idei őszön kezdett Diesel-mozdony szerel ő és vas- szerkezeti lakatos szakmák­ban. Tavaly óta leánytanuló­ink is vannak, zömmel mo­tortekercselők, néhányan pe­dig gépmunkások lesznek, ma­rósok, esztergályosok. Megsza­az épületben. A folyosó fele indul az első két osztály, ősz- szélességét egymáshoz tolt szesen félszáz tanulóval, s utá- szekrények foglalják el, a szó- na pedig a többi, esztendőről bakból kívül maradt bőrön- esztendőre 140 diákkal. így dokkéi, csomagokkal a tetejű- írja a terv, ilyen létszámot je- kön. löl, s ehhez való új iskolát is emlegetnek. De nem jövőre, Kevés a tanterem hanem csak hat esztendő múl­tán ... S mi lesz addig? Hol zsúfoltak a hálók, hat-tizen- férünk el ezzel a sok gyerek' két diák lakik egy-egy szobá- kél...? ban. Tanszereiknek, cipőiknek csak úgy jutott hely, hogy öt- ideiglenes letesmegoMáshént polcokkal megoldásként építették be az alsó ablaktere­két. szóba jöhetne a szomszédos — Már most ilyen szűkösen emeletes épület — valamikor vagyunk, — mutogatja az a kastélyhoz tartozott — amit igazgató, — nem is tudjuk, jelenlegi tulajdonosa, a Horti hogyan férünk el jövőre és Gépállomás kevésbé képes ki- azután? A külszíni bányák használni. Kis költséggel ki 1970-ig 4200 szakmunkást igé- tudnánk ott alakítani öt tan­nyelnek, s ebből a létszámból termet és egy tornacsarnokot, 1505-öt a mi iskolánknak kell Az ötletet a Munkaügyi Mi' képeznie — az 584 szakközép- nisztérium is támogatná, bizto- iskolásom kívül... sitaná a felújításhoz szüksé­Meglepőek a számadatok, a ges összeget... Tavasszal úgy perspektívák — van okunk a látszott, hajlanak a kérésünk­re, a gépállomás igazgatója szóbeli ígéretet tett, de a me­gyei központ visszavonatta azt. No ilyen sem volt még ezen Kérvényeztük a járási tanács- a vidéken! Az igazgató elmo- .,, . . „ solyodik: való igaz, de csak ^ 1S’ azonban meb nem addig csoda, amíg papíron kaptunk választ. Pedig igazán porodtunk, gondjaink is vannak, van, azután megismerik, meg- Neheaan férünk: az egykori szokják majd ezt a fogalmat selypi iparmágnás kastélya iS) nem tartják különösnek, szűknek bizonyul már a közel hogy a környékbeli gyerekek S hogy mennyire, azt éppen négy és fél száz diák számára az érettségi bizonyítvány mellé itt. Vörösmajorban tudják ta- — magyarázza az igazgató. segédlevelet Is szereznek majd ián a lemobban. ahol napi Bizonyságképen végigvezet a negyedik év végén ... Jövőre problémát okoz a jelenlegi lét_ szám elhelyezése is és a nagy zsúfoltságban egyre ijesztőbben hangzanak a távlati tervek. Gyors, határozott megoldást kell hát keresni az iskola bőví­tésére, s ebben segítségül kell sietnie annak, aki tud. A Horti Gépállomásnak, a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnek (Pe- tőfibányán helyiségei szabadul­nak fel), vagy másnak. A te­remhiány ne csak a vörös­majori intézet gondja legyen, hanem a selypi medencéé, vég­ső soron a megyéé ie. A nép­gazdaság szempontjából szük­séges külszíni bányák szak­munkásképzése így kívánja..,! (gyóni) csodálkozásra. Szakközépiskola .., sürget az idő • • / KINEK A DOLGA? November 30-ig köthetnek fagybiztositást a termelőszövetkezetek A két évvel ezelőtt bevezet A termelőszövetkezetek a lett fagybiztosítást a termelő- fagybiztositást a vagyonbizto- szövetkezetek zöme kedvezően sítás kiegészítéseként legké- íogadta és mint a biztonságos sőbb november 30-ig köthetik gazdálkodás jelentékeny té- meg. Minthogy a fagy már nyezőjét értékelte. A termelő- ennél az időpontnál korábban szövetkezetek egész sora • ka- is okozhat károkat, a terme- pott az Állami Biztosítótól lős2övetkezetek érdeke, hogy többszázezer forintos fagykár- a fagybiztosítáet mielőbb meg­térítést. A fagybiztosítás alap- kössék, ján az összes szántóföldi no* vény, — kivéve a magvetéssel, vagy palántázással termelt, zöldségféléket és rizst — téli és tavaszi fagykárait megtéríti az Állami Biztosító, ha fagy következtében a növény ki­szállítása válik szükségessé, vagy ha az 60 százaléknál na­gyobb állományritkulást szen­ved. A biztosítás a fagy min­den megjelenési formájára (fel­fagyás, kifagyás, kdpállás, stb) kiterjed. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás keretében mindin­kább elterjed az a helyes agro­technikai módszer, hogy a ta­laj kettős kihasználása érde­kében a tavaszi kalászos nö­vényeket pillangósokkal (lu­cerna, vöröshere, borsó) vetik felül. Az eddigi feltételek sze­rint a biztosító csak a védő növény nélküli pillangósok fagykárait térítette meg. A termelőszövetkezetek kívánsá­gára ez évtől kezdődően a fagykockázatot a tavaszi kalá­szos növényekkel, vagy borsó­val telepített pillangós takar­mánynövényekre is — válto­zatlan díj mellett — vállalja. A fagybiztosítás díja kh- ként 40 forint. Minthogy a kö­zös gazdaságok általában a szántóterületek 60 százalékán termelnek fagyveszélynek ki­tett növényeket, azért a bizto­sítási díjat is csak a megmű­velt szántóterület 60 százalé­ka után kell fizetni. Ki szántás os károknál a kár­térítés kh-ként 600, illetve 1000 forint, 60 százaléknál nagyobb állományritkulás esetén pedig 300, illetve 500 forint. Nem téríti meg a kárt a biztosító, ha az állományritku- lást helytelen agrotechnika, vagy más, fagyon kívüli káro­sító tényező okozza, továbbá, ha a kár a ki nem kelt veté­sekben keletkezett. A fagykárokat a fagybiztosí­tás felvételei szerint az észle­lést követő 3 napon belül kell bejelenteni. Még a tél beállta előtt befejezi külső munkáit az ÉMÁSZ Csorog az eső, naponként át­ázik a villanyszerelők ruhája. Néha kénytelenek abbahagyni a munkát, de csak rövid Időre, aztán újra kezdik. Iparkodni kell, mert a zegzugos Eger vá­rosában sok munka vár még rájuk az idén. Az öreg házak homlokzatáról, a tetőkről és falikarokról leszedik a vezeté­ket és korszerű, biztonságos kábelt fektetnek a földbe az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatósá­gának munkásai. A posta mellett, a vérállo­másnál, a Cifrakapu téren és a Homok utcában már áll az új transzformátorállomás. Vi­déken vagy 80 trafókörzetben, azaz közel 40 község területén dolgoznak, sárban és esőben. De iparkodnak, mert ígérték, hogy a téli fagyok előtt befe­jezik a külső szereléseket. És amit ígértek, azt teljesí­tik is az ÉMÁSZ munkásai. Ezt diktálja saját érdekük és ezt várja tőlük a lakosság is. Újabb 2.5 millió forint a hatvani szennycsatornában Lapunkban korábban már szóvá tettük és sürgettük a hatvani szennyvíztisztító te­lep építésének befejezését, amelyet több mint négy éve kezdtek és több mint ötmil­lió forintot költöttek rá, de az a mai napig is hasznave­hetetlen. Cikkünkre válaszolt az ÉM Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalat, a megyei tanács tervosztálya és az Építésügyi Minisztérium. Egyöntetűen megállapítják és elismerik, hogy a hatvani szennyvíztisz­tító telep nem működik. Mi ennek az oka, ki és milyen mértékben felelős? Erre a kérdésre még nem kaptunk határozott és végleges vá­laszt. Súlyos tervezési hibákat vétett a MÉLYÉPTEEV — írja az Országos Vízügyi Főigazgatóság. De vajon en­gedéllyel, vagy meggondolat­lanul és szabálytalanul épí­tették időközben jelenlegi helyére a Hatvani Cukorgyár nagytárolóját és innen annyi viz kerül a talajba, hogy emiatt nem tud működni a konzervgyár szennyvíztisztí­tója? A pernek még nincs vége. Az elmúlt hónapokban a ki­vitelező, a beruházó és ző többször tárgyalt, hogy * hibákat megszüntessék. «J terveket kellett készíttetni. Ez év augusztus közepén m beruházó megbízása szerint a Heves megyei Tanács Épí­tőipari Vállalata elkezdte • szükséges építkezéseket én december 31-re vállalta * munka befejezését. Mindest újabb félmillióba került. Da az Országos Vízügyi Ffiigaas* gatóság július 21-1 közlése szerint a mostani kiegészít»! munkák után a szennyein* tisztító telep csak próba* üzemeltetést végezhet. A1 végleges megoldáshoz még különböző építkezések és gépi beruházások szüksége­sek. várható költség újabb kétmillió forint. 11 De nem a költség a fogná* gyobb akadály. A MÉLYÉÉ* TERV ebben az évben a íem vezést nem vállalja. Tehál 1965-ben sem fejeződik be a „hatvani szennyes ügy**? Az Építésügyi Minisztérium^ valamint az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság sürgős és erélyes intézkedésétől függ. Ezt várjuk és az ügyre még visszatérünk. Bk*. Megdöbbentő számok, kitűnő eredmények Nyolcvan mázsa szfflő egy holdról — Jól vizsgázik a Lenz-Moser Az Eger—Gyöngyösvid^ki Állami Pincegazdaság eger- szólátl üzemegységében Javá­ban tart a szüret. 250 hold szőlőjükből 180 hold a termő. Prokai Lajos üzemegységveze­tő elismeréssel beszél az új telepítésű szőlők eredményei­ről. Amikor a terméseredmé­nyeket ismerteti, szinte meg­hökken az ember és hajlamos arra, hogy kételkedjék a szá­mokban. A hagyományos módszerek­kel telepített területeken 20— 25 mázsás termés már szép eredménynek számít, itt, Eger- szóláton pedig az új telepítésű táblákon átlagosan is ötven mázsán felül vannak a hol­Apró történetek — Férjhez megyek — szólt apjához a lány. — Csak tíz napja is­meritek egymást Sze­reted? — Ez már az én dolgom, apám. — És ő? Szeret té­ged? — Ez az ő dolga. apám. — De... még szak­mátok sincs. Hogyan fogtok megélni? — Ez a te dolgod, ápám. PAPA A HIBÁS — Hát ennek örülni kell!! — Fenét kell... Hi­szen seregestől jönnek majd a leánykérők a többi kolhozból! FŐZÉS — Miért nem jnégy férjhez, Szergej Ivánig vicshoz? — Nem tudom, mit tegyek: — szemrevaló, érdekes férfi, de nem tud főzni. REGGELI — Hát... amSkor felvettem a kagylót, egy férfihang azt kér­dezte: „Te vagy az, vén gazember?’? GALAMBOK ’V — Hallottam, hogy a szomszédaid úgy él­nek, mint a galambok, — Igen... Hol az egyik repül ki az ab­lakon, hol a másik. ÓGÖRÖG SZOBOR — Még szerencse, hogy öntudatos ember. Remélem, megmagya­rázta, hogy neked mi­ért iskolába kell jár­nod, nem pedig hor­gászni? ... — Igen. „Menj csak iskolába — mondta. — kevés a kukac, és úgy­sem jut kettőnknek”. A FÉRJ IS megkérdezi: — Ne haragudjál... nem ön Mr. Smith Te­xasitól? — Nem. összeté­veszt valakivel. — Akkor bocsásson meg. Tudja, ön Mr, Smith ruháját vette fel, az pedig — én vágyóik. „MÜLTKOR” — Mi történt veled, fiacskám? — kérdi Ványától a tanító. — Negyedik osztályban ki­tűnő voltál, s most, az ötödikben meg bukás­ra állsz!? — Igen, mert a pa­pa csak négy osztályt járt — felelte a gye­rek. FEJÖNÖ NÉLKÜL — Itt felejtette a csomagját! — kiált a kalauz az autóbuszból kiszálló nő után. — Nem baj. A fér­jem a talált tárgyak hivatalában dolgozik. Az a reggelije. MINTHA — Láttam a fiadat az udvaron. Egy »Sgö­rög szoborhoz hasonlít. — Olyan izmos? — Nem. Az orra van úgy Összetörve. KUKAC — Miért búsulsz, öreg? Hiszen boldog nagyapa vagy! — Az. De egyben a nagymama férje is va­gyok ... A SZERETET kám, Mondd, fia.es- melyik tárgyat szereted a legjobban az iskolában? — A csengőt. TEXASBÖL? A híres filmszínész­nőnek nem tetszik a róla készült fénykép. — A múltkor sokkal jobb képet csináltak, — panaszkodik a fo­tográfusnak. — Igaza van, höl­gyem — feleli a fény­képész, — de meg kell jegyeznem, hogy a „múltkor” nyolc évvel fiatalabb volt... SZÁMLA 50* — Miért szomor­kodsz, eteök edvtárs? — Nézd! A mi fejő­nőnkről írtak az új­ságban. — Bírálják? — Dehogy. Dicsérik! A gépírónő főnöke szobájába lép. — Igazgató »ír, mint­ha magát kérnék te­lefonon ... —- Mi az, hogy „mintha”? Engem hív­nák, vagy nem? — Miért késtél el az óráról?! — ripako- dott a gyerekre a ta­nító. — Reggel horgászni akartam menni, de apám nem engedett — felelte a nebuló. Az étterem ruhatá­rában öltözködik egy úr. Egy másik úr lép hozzá és udvariasan —- Mondd csak: megfogadtad az orvos tanácsát, hogy jóval kevesebbet egyél? — Eleinte nem, de amikor benyújtotta a vizitekről m számlát, azonnal. Fordította: , Krecsmáry László dánként! terméseredmények. Vám a gazdaságnak egy olyan tizholdas táblája, amely hol­danként nyolcvan mázsát adott. — Nyolcvan mázsa szőlő egyetlen holdról — megdöb­bent a szám', mammutsikemek tűnik a valóság, pedig a szak­emberek véleménye szerint * Lenz—Moseren még ennél na- gyob terméseredmény is el* képzelhető. A gazdaság irodájában mát a számok beszélnek. Kiderül* hogy az eddigi eredmények alapján az olaszrizling hol* dánként 80, a leányka 60, a kékfrankos 60, az oportó szin­tén 60 mázsás termést adott. A gazdaságot az elmúlt években és hónapokban sok külföldi és belföldi szakember, szövetkezeti tag kereste mát fel, akik saját szemükkel győ­ződhettek meg a valóságról, Nem egy szövetkezeti gazda nyilatkozott úgy a látottak után, hogy ha saját szemével nem látná a tényeket, talán el sem hinné, mit produkál az új telepítésű szőlő Egerszóláton. Ez az év újra bebizonyította, hogy azoknak van igazuk, akik a mezőgazdaságban is bátran kutatják, keresik az újat és akik nem ragaszkod­nak görcsösen a régi hagyo­mányokhoz. A tudomány által elfogadott és a gyakorlatban kipróbált és bevált módszere­ket érdemes meghonosítani mindenütt, ahol erre adottság kínálkozik és lehetőség nyílik. Keresni, kutatni kell az újat és ha tények bizonyítják a ku­tatás sikerét, bátran alkalmaz­ni kell azokat a gyakorlatban is. Sz. OMiMíM. 3 1964. október 24., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents