Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-24 / 250. szám
Darnó vára megújhodást remél Sartre visszautasította a Nobel-díjat Jean—Paul Sartre francia írónak ítélték az 1964-es irodalmi Nobel-díjat Sartre azonban visszautasította a megtiszteltetést A francia író—filozófus efr- hatrozása meglehetősen nagy visszhangot keltett Egy svéd lap tudósítójának adott nyilatkozatában Sartre megindokolta álláspontját, kijelentette, hogy élvből ellenez mindenfajta megkülönböztető kitítetetést „Lemondok a 250 TOO svéd koronáról, mert nem akarom, hogy intézményesítsenek.., Nem lehet fcf- vásmi, hogy 250 000 koronáért feladjon valaki olyan elveket, amelyeket nemcsak egyedül, közösen hanem elvbarátaival vall” — mondotta. Sartre újságíróknak kijelentette: „A Nobel-cRj manapság objektíve úgy fest, mint jutalom, amelyet vagy nyugati írók vagy keleti makrancosok kapnak. Nem koszorúzták meg például ezzel a díjjal Pablo Nerudát, Amerika egyik legnagyobb íróját. Soha komolyan szóba nem jött Louis Aragon, aki pedig teljes mértékben megérdemelné o díjat. Sajnálatos, hogy Paszternák előbb kapott Nobel-díjat, mint Solohov, s hogy az egyetlen szovjet mű, amelyet a díjra érdemesnek ítéltek, egy külföldön kiadott könyv volt..." Á szerelem ügy kezdődik, hogy meglátunk: kz utcán egy csinos nőt és heves vonzalmat érzünk iránta. Amennyiben a vonzalom köl- ésönös, jobb, ha nem áltatjuk magunkat, mert úgysem lesz belőle szerelem. Ha viszont a iölgy megvetően elfordítja a fejét, nyert ügyünk van, és bizonyosra vehető, hogy vadul beleszeretünk, A szerelem általában nélkü- fczi a logikát, ezért ritkán fordul elő, hogy ftiatematika-professzorok, filozófusok és elektronikus gondolkodógépek szerelembe esnek. Az említett rendhagyó eseteken kívül viszont bárkivel előfordulhat — korra, nemre és pártállásra való tekintet nélkül —, hogy egy ko- fnoly szerelem martalékává válik és olyan komolytalan cselekedetekre ragadtatja magát, amilyeneket egyébként semmi szín alatt nem lenne meg Ilyenkor nagy előszeretettel ajándékozunk virágot, dalt a rádióban, ruhát, éipőt, cigarettatárcát, hózentróglit és más Í lyan hasznos és haszontalan dolgokat, amiét normális körülmények között kapni és ádni szeret az ember. Hosszú évezredek során kialakult egy olyan nézet, hogy a szerelem és az évszakok között szoros összefüggés van. Ezen elmélet legfőbb hirdetői a régivágású slágerszerzők, akik éledned ett korukra való tekintettel szerelmet csak tavasszal és dalban tudnak elképzelni, így álláspontjuk tudománytalansága nem képezheti vita tárgyát. A szerelem nem növény, amelynek létét befolyásolja az évszakok változása, hanem — lakáskérdés. Hogy világosan lássuk az összefüggéseket, kivonatosan ismertetem egy nagy szerelem megható történetét. Két fiatal megismerkedik egymással és rendszeres mozilátogatók lesznek. Munkaidő Után hatalmas sétákat tesznek az ország leg- élhagyatottabb részein és időnként szenvedélyesen egymás ajkába harapnak, miáltal rendkívül kellemesen érzik magukat. Bizonyos idő után leszoknak a mozilátogatásról és otthon marodnak, ahol nagyon szomorú tekintettel merednek maguk elé, a szülők jelenlétében. Mivel a szülők idege sem hajókötél, néhány napnál tovább nem bírják elviselni a fiatalok arcára kiült mérhetetlen szenvedést, és rászoknak a mozilátogatásra. Az ifjú szerelmesek fájdalma ennek következtében enyhül valamelyest, de csak rövid időre, mert egyre kevesebb kétrészes fűmet mutatnak be a mozikban. Amikor aztán a szülők minden filmet megnéztek, még a magyarokat is, a fiatalok bejelentik, hogy összeházasodnak. Ez meg is történik. Ezáltal a szerelmespárból házaspár lesz, majd szülő, s végül al- és felperes. Merthogy elválnak. A válás ma ugyanolyan velejárója a házasIYANICS ISTVÁN* Ságnak, mint régebben a hozomány volt, csak még gyakoribb. Ha valaki több évi házasság után sem mutat hajlandóságot a válásra, az elvált ismerősei mélységesen megvetik és komoran összenéznek, ha elhalad mellettük; Ml a válás és hogyan jelentkezik a közéletben? A válás, pontosabban a válásra való hajlandóság olyan állapota az embernek, amikor úgy érzi, hogy őt nem érti meg senki, s ezért fokozott lelkiéletre vágyik egy olyan valakinek a társaságában, akinek van érzéke az ilyesmi Iránt A válófélben levő embert rendszerint nem szokta megérteni a felesége (férje), a párt- és KISZ-szervezete, a bíróság és a főnöke. Ez az általános meg nem értés végtelenül lesújtja a válni akaró egyént és komolyan elmélyül olyan izgató problémákban, mint az élet értelmetlensége, az emberiség született hajlama a gonoszságra és így tovább. Elmondhatjuk, hogy a válni akaró ember lelkisége sokkal fájóbban tud fájni, mint a létező szervi betegségek együttvéve, amiből kifolyólag őrülten szenved és leissza magát A szájhagyomány azt tartja, hegy a kritikus időszak a házasság hetedik esztendejében következik be; Mivel más, ugyancsak népi kútfőből táplálkozó nézetek a tizedik, illetve a tizenkettedik esztendőt minősítik kritikusnak, nem általánosíthatunk egyértelműen anélkül, hogy ki ne tennénk magunkat a nevetségessé válás veszélyének. A kérdés tehát az: a házasfelek milyen döntő tényező hatásaként ébrednek tudatára annak, hogy tovább nem halasztható az ügy: válni kell, de tüstént? A válóperek szaktekintélyei úgy foglalnak állást ebben a kérdésben, hogy a válás elhatározása rendszerint akkor következik be, amikor a Házas Felek kettő, de minimálisan egy gyermekkel növelték a Magyar Népköztársaság állampolgárainak számát. Persze, előfordulnak még olyan kirívó esetek, hogy egyes, emberi mivoltukból kivetkőzött elemek köny- nyelműen elválnak, mielőtt akárcsak egyetlen honpolgárral is megajándékozták volna szocializmust építő társadalmunkat, Az ilyeneknek csak azt mondhatjuk, tanuljanak G. J. íődiszpécser esetéből, aki hat élő gyermek szülőatyjaként adta be a válókeresetet, megható példát állítva ezzel a felelősségérzetnek és a nehézségek tudatos vállalásának. Ebből is láthatót hogy vao még tennivalónk elég. r Sajnos, az a helyzet, hogy nem tőrödön» leiéggé a Váló Felek sajátos lelkiéletével, nem sietünk segítségükre legválságosabb óráikban: Gondoljunk csak arra, hogy milyen szerencsétlenül elhagyatottnak érezheti magát az a férj (feleség), aki ötévi házasság és két gyerek után váratlanul rádöbben, hogy felesége (férje) nem érti meg őt, s talán sohasem szerette igazán. Ilyen lelkiállapotban pokol ae ember élete, és mi, ahelyett, hogy osztoznánk fájdalmában, közönyösen szemléljük vergődését. S a válóperek szerencsétlen páriái látják, érzik, a közöny ledönthetetlennek tűnő kínai falát, de túlzott érzékenységük tiltja, hogy részvétre számítva, feljajduljanak. Letaglózva járják a várost, az ország útjait, és vörösre sírt szemmel keresik azt a Valakit, aki megértené nagy fájdalmukat, és netán gyógyírral is szolgálna. Nagy szerencse, hogy az emberiségen még nem lett teljesen úrrá a cinizmus és egy Valaki mindig akad, alá kész az együttérzésre. Sőt a legújabb kori válástörténeti kutatások azt igazolják, hogy a Váló Felek ma már egyetlen lépést sem tesznek a válás érdekében addig, amíg nem találták meg azt a Valakit, aki majd meg fogja érteni Őket. Miután ez a Valaki előkerült, nyugodt lélekkel el lehet válni, hiszen már van kinek és van miért elpanaszolni, hogy az ember csalódott a feleségében (férjében), az emberiségben és voltaképpen soha nem is részesülhetett abban a valamiben, amit úgy hívnak, hogy szerelem. Ilyen alapos és körültekintő előkészítés után a Váló Felek a bíróság elé járulnak, ahová megidézik az Együttérző Valakit is, hogy mondaná el, milyen szörnvűséges körülmények között éltek a Váló Felek éveken át, Az Együttérző Valaki természetesen elmondja, hiszen éppen néhány nappal előtte mesélte el a férj (feleség), hogy milyen rosszul éltek, tehát ha valaki, úgy ő igazán tájékozott ebben az ügyben. A bíróság ezután elválasztja a szenvedőket, hogy azok újból élőiről kezdhessenek mindent, csak most már külön- feülön, egy más Valakinek az oldalán. A gyerekeken néha civódnak ugyan egy keveset, de annak mar senki nem tulajdonít különösebb jelentőséget, és hamarosan el is felejtik, hiszen a Házas, majd Váló Felekből ismét szerelmespár, sőt szerelmespárok lettek. Elmondhatjuk tehát, hogy a boldogságot manapság két dolog garantálja, — az eljegyzés és a válás. És talán nem is olyan soká, ránk köszönt az a kétségkívül érdekes kor« szak, amikor rnefd — napi átlagot számítva — többen válnak, mint ahány an házasodnak. c ben Ali kormányzásának ide- t jót, akinek 5345 akcse jöve- . delmet izzadtak ki a siroki hó- dolólk. Regélhetné a Rákóczi- szabadságharc dicső napjait,- amikor állandóan száz lovas • védte a vastag falakai a labancok támadásai ellen, s szól. i hatna Orczy István árulásáról, , akinek befolyására adták fel a t várat. És végül számot adhatna c a későbbi. pusztulás felé vivő c útról, amikor Eger várával- együtt Darnó falait is leroan- boltáik. , Darnó vára eddig hallgatott, t De most már az a hír járja,- nem is oly sokára régészek 5 fogják viallatóra a sasfészek- romjait és Eger, Kismána vára t után, harmadiknak tárják fel,- megmentik az enyészettől a hi- ; rés erődítmény maradványait. ■ Még ez évben hozzákezde- nek a „vallatáshoz”, elkészítik- a vár alaprajzát, amelyhez- már gyűjtik a levéltári adato- kát, hogy az egykori kőszobák,- kemencék, a felsővárd pince, a- várkút. s egyéb épületek és r védő berendezések helyét pon- í tosam megállapíthassák, i Különösen érdekesnek ígérkezik Darnó vára fold alatti § folyosórandszerének feltárása, 1 amely a maga nemében szinte ;, egyedülálló köbe vágott alag- í útjaival,- A sir okiak, környékbeli ek, $ turisták, akik már hallottak arBármerrői közeledünk Síről felé, hatalmas kőtömbre épül Vára azonnal gzembeötlik. Dar no sasfés2ke zömök bástyama radványaival még ma is ural ja a vidéket, bár a méltóság teljes sziklák és falak tövé ben csend honol. Damó vára méltóságteljesei hallgat, pedig viharvert falai bástyái hosszú évszázadai nagy eseményeiről atíhatnánal számot, amikor Darnó váránál eáncai mellett már ott hú zódtak az első telepesek kali hói. Mesélhetne a keltákról akiknek csorbított pénzeit it szedték össze, Sírok vára mel lett. A környéken fellelheti eziklasírok titkairól is szólhat ha, amelyekbe hosszú időn á temetkeztek a falu őslakói. Re gélhetne az Aha nemzetsé; hősies küzdelmeiről, a tatár dúlás utáni kétségbeesett igye kezeiről, hogy a gyakori tá inadások ellen birtokaikat vár isi védjék a környék birtoko éai. Tanúja lehetett a lázadá fióknak, a Dózsa-parasztok har tarnak, s a veresének, amiko Drugßth Pülöp szepesi főispáa •Vezetése alatt a királyi ha< tette be Sírok várát És hosszú sorban emBátheto Darnó vára a falak és a föl< ■birtoklása körüli véres vitákal Tari Lőrinc várúmak nagyhíH éselekedeteit, a záloglbirtoko Sok jövését-menését, Dervi ról, hogy sor kerül a vár részleges helyreállítására, kíváncsian figyelik, várják a régészek érkezését, az ásatások megkezdését, hogy együtt örülhessenek a megmentett középkori műemléknek, s a föld mélyéből előkerülő leleteknek Damó vára megújhodásának. K. E. ró elfelejtette felrakni ** arcra a fontos és jellegzetes jegyeket. A legvázlatosabb figura a Lenkét lázba hozó vadászé, aki sem keríteni, sem szeretni, sem jól hazudni (az őszinteséget most ne kérjük számon!) nem tud vagy nem akar. Hogy miért van ez a hős és máért így van ez a hős? Talán igaztalanok vagyunk, ha kérdezzük: milyen irányban lett értékesebb Lenke? Miért ivott a találkozáskor és miért akart a vadász szeretője lenni, amikor a film elején még csaknem keserű józansággal „regisztrálja” huszonegyné- hány éves magányosságát? Honnan az indítékok és hová visznek? A film végére a jellemék és a novella mozaiksze- rűen széthullanák, s mire újból visszakérdezzük magunkban a hősöket, csak pillanat tokra emlékezünk és nem az emberi sorsokra. Mintha Szép Ilonka sorsának lapos utánérzése lenne az egész lassú, szert kezetlen játék. Zolnay Pál rendezői munkájában az a döntő hiba, hogy ezt a csak hangjában és szán* dekában jó forgatókönyvei ilyen állapotban filmre vitte. Kiértékelés és végiggondolás nélkül. Hegyi Barnabás képei sokszor leplezik a romantika és líra szürkébb állapotát, amik-1 ben a hősök tartózkodnak. A falu mikrokozmoszát ő sei» adhatta, mert azt az író ki4 hagyta a mondanivalóból. A3 operatőr premier plánjai nagyc szerűek. Töröcsik Mari és Dalim Szilvia az író és a rendező adta lehetőségeken túl emberi sorsot vetítenék elénk. Törő- csik Mari finom eszközökkel az érzés teljes melegévéi éá gazdagságával éh a fiatal falusi tanítónőt. Dalos Szilvia tí csalódásokon túli asszony bezárkózó, de minden pillanata ban kitömi készülő egyéniségét ábrázolja. Gábor Mikidé nem kezdhet semmit a ráosztott alakkal. Kár, hogy megint f@reeöplőtt egy mű, mert az írói good és lelkiismeret nem volt határozott. A filmek sorsa ugyani e ponton a legkritikusabb. t (farkast egyik tanítónőjét keresik. Iw- : ; non újabb lépés: előkerülnek , a lábasok, a lányok segédkeznek a vacsora készítésében és az ivásban. Szilvia és Vilma mulat a jópofa fiúkkal. Lenke a fellobbanó szerelem érzésével bújócsíkázik rokonszenves vadászával. Ez a vadász érezni tud, de az őszinteségre —, hogy ő már nem fogadja cl Lenke vonzalmát — nem telik , lelki nagyságából és hősi mivoltából. Lenke elmegy a pon■ tosan megadott pesti címre, de , zuhanásszerűen kell csalódnia. * Az érzelmi hullámok elsimul- ; nak, jönnek a józan hétköznanapok az iskolapadok között, • de Lenke már más: bölcsebb 1 és öregebb egy tapasztalattal L és tisztább a megkísértett tegnapi önmagánál. ! Solymár József tiszta embe- j rékrői, tiszta szándékkal és a saját hangján ír. De csak novellát ír, hangulatokat helyzeteket és nem az életet. Itt-ott elhisszük — indokola tlanságuk■ ban is — hőseit, hiszen ruházatuk, hanglejtésük, gondjaik, magányuk lehet igaz. A he| gyek, szokások, pletykák közé 1 bezárt faluban a mozgéko- 1 nyabb és mozgalmasabb élet- 1 re vágyó fiatal értelmiségek 1 sokszor hősies erőfeszítés árán- tudnak csalt önmaguk maradni. Vagy a falu kezdi ki őket, vagy az idő múlása, vagy az unalom, ami a társtalanságbó! születik. Erről kell és lehet őszintén írni. De igazat! Mert ebben a filmben és az alapjául szolgáló novellában csak rész* Igazságok és igaz részletek találhatók: töredékek, amik nem ■ tudnak hiteles képpé összeállni. Nincs ebben' a filmben a- jellemek küszködésének, az , eseményeiknek az a dinami- c kája és hitele, amit a néző- kívánna. Ahogy Lenke saereíl- ] me ebben a filmben „rnegala- > pozódik”, írói kitalálás. Pedig- ez lenne a főmondanivaló. Sok ebben a történetben a s négy lány is. Vilma és Matild- (hogy a társaság szerves • egésszé alakulhason!) látható : csak a tömegelosztás kedvéért t a filmen. Vilma is csak azért í van, hogy vitathatóan rajzolt t agronómusával a lánysors- egyik változatát példázza. Szü- ’ via is csak vázlat, mert az Az az érzésünk, hogy Solymár József, — amennyire az író sorsát ismerjük, ugyancsak faluról származott el a városba — a film írója elhatározta: megírja a mai falun élő mai lányok magányát, társtalansá- gát, számkivetettségét. Bőimre írja egy lírai hangvételű alkotásban a „nagy” találkozást a Bakony-vidék egyik bányászfalucskájában: pesti emberek jönnek, akik a híreket csinálják írással és fotomasiná- val, fenejó hangulatuk tud kerekedni. s akad közöttük egy, aki nemcsak hangulatos, de vadászni is tud nyálra és kislányra egyformán. S ebben a faluban egy házba összegyűjtve akad négy tanítónő, aki kimondhatatlanul is, álmodozva, lusta unalomba és munkába temetkezve várják ezt a nagy találkozást az ismeretlennel — a falu isten háta megetti világában, ahonnan Pest igazi távolsága mesz- sznbb a földrajzinál. Éjnek évadján jönnek ezek a pesti emberek, autóval, jókedvvel, ehetnékkel, ihatnék- kaJL Rátörnek a lányokra, benyitnak a sötét szobába, ahol éppen Lenke alszik. Innen a következő lépés a szerénytelen magyarázat, hogy ők a falu Négy lány egy udvarban MAGYAR FILM
